🌸
🌸
🌸
Bicsérdy Béla Életrajza
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bicsérdy_Béla
1872. március 20. / 1951. december 7.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bicsérdy_Béla
1872. március 20. / 1951. december 7.

Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus. 1 .pdf | |
File Size: | 464 kb |
File Type: |
🌸
Bicsérdy Béla: Az élet könyve és a gondolaterők ... - Új Kor Klubwww.ujkorklub.hu › load › konyvek
Letöltés távoli szerverről (57 MB) ], 2015-02-11, 17:26.
Az emberi életerő, egészség, szellemi és fizikai munkaképesség, munkabirás visszaszerzését és ...
Bicsérdi Béla - Az élet könyve és a gondolaterők hatalmawww.scribd.com › document › Bicse...
Aug 23, 2012 - Bicsérdi Béla - Az élet könyve és a gondolaterők hatalma ...
Available Formats. Download as PDF or read online from Scribd. Flag for ...
Dokumente ähnlich wie Bicsérdi Béla - Az élet könyve ... - Scribdde.scribd.com › doc › 103561325-Bi...
103561325-Bicserdi-Bela-Az-elet-konyve-es-a-gondolaterők-hatalma.pdf ...
Als PDF herunterladen oder online auf Scribd lesen. Für unangemessenen Inhalt ...
Az élet könyve és a gondolaterők hatalma · Bicsérdy Béla - Molymoly.hu
Kifejtettem továbbá azt is, hogy engem ép úgy nem lehet felelősségre vonni Halasyné haláláért, mely tanitásaimmal semmi összefüggésben sincs, mint a makói ...
Bicsérdy Béla: Az élet könyve és a gondolaterők hatalma I-II ...www.antikvarium.hu › ... › Diéta
Könyv: Az élet könyve és a gondolaterők hatalma I-II. - Az emberi életerő, egészség, szellemi és fizikai munkaképesség, munkabirás visszaszerzését és...
Béla Bicsérdy - Wikipediaen.wikipedia.org › wiki › Béla_Bicsérdy
Bicsérdy Béla – Wikipédiahu.wikipedia.org › wiki › Bicsérdy_...
Bicsérdy Béla Pesten született, az erdélyi Fogarason tett kereskedelmi érettségit ...
forrása (Fogaras 1924; román fordításban Nagyszeben 1925); Az élet könyve ...
Bicsérdy Béla könyvei | Gyógyító Növények ...www.termeszetgyogyaszat-konyvek.hu › ...
Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része I. kötet B. Bicsérdy Béla. 7,500 Ft. Tovább. Antikvár. Az ember hivatása / A reforméletmód prospektusa.
Könyv: A halál legyőzése (Bicsérdy Béla) ingyen pdf epub ...fenair.wpdevcloud.com › ...
Jul 26, 2019 - Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja elénk A halál legyőzése című könyvében. Egy olyan életfilozófiát tár az ...
You've visited this page 2 times. Last visit: 9/19/20
Egészséges Táplálkozás - Bicsérdy 1egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu › bic...
Bicsérdy Béla tanítása. A halál legyőzése. Az élet könyve és Gondolaterők hatalma. A reform életmódról könyvei és az Internet alapján. Kép Tanításaim során ...Page
Navigation 1 2 3 4 5 6 7 8 91 0 Next
🌸
Bicsérdy béla könyvei pdf - Konyvhu.pwkonyvhu.pw › ...
Bicsérdy béla könyvei pdf:pdf. Így hát Zoey- nak és barátainak nem marad más választásuk - nekik is Velencébe kell utazniuk, hogy megakadályozzák a. A PDF ...
You visited this page on 9/19/20.
A halál legyőzése-Bicsérdy Béla-Könyv-Belső egészség ...www.magyarmenedek.com › products
Bicsérdy Béla (Pest, 1872. március 20. – Billings, Montana, 1951. december 7.) életreformer. A nevéről elnevezett „bicsérdizmus” (más néven: bicsérdista) ...
A halál legyőzése pdf, epub, mobi | Könyvek rendelésre ingyenqaiia.com › a-halal-legyzese-pdf-epu...
Sep 17, 2019 - A halál legyőzése letölt egy könyvet pdf, epub, mobi A könyv részletei A halál legyőzése az Bicsérdy Béla A könyv címe: A halál legyőzése A ...
A halál legyőzése letöltési könyv (pdf.epub.mobi) | Szabad ...top.seo-kursi.com › a-halal-legyozes...
Apr 4, 2018 - Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja ... és most élvezik a legismertebb új könyvek, magazinok és képregények, ...
Images for bicsérdy béla könyvei pdf
A szifiliszét akarta gyógyítani, így találta ki, hogy a nyerskoszt ...www.szeretlekmagyarorszag.hu ›
huszadik század elején Bicsérdy Béla áttért a vegetáriánus étrendre, egy idő után ... Könyveket írt, egyik művének a diszkrét A halál legyőzése címet adta.
Könyv: A reform életmódról (Bicsérdy Béla) ingyen pdf epub ...hukovec.eshost.com.ar ›
Bicsérdy Béla - A halál legyőzése DjVu - Gutenberg Galaxisgutenberg-galaxis.hu ›
Bicsérdy Béla - A halál legyőzése DjVu - ingyenesen, regisztráció nélkül letölthető pdf a teljes könyvről. Töltsd le, és olvasd el te is ezt a könyvet! ... Hasonló ingyenesen letölthető könyvek. Kisa Judit: 77 remek reform recept ...
Bicsérdy Béla - Könyvei / Bookline - 1. oldalbookline.hu
A halál legyőzése - Bicsérdy Béla - Naomi Kleinnaomiklein.de
Navigation Previous1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Next
🌸
A Teljes Könyv Itt Olvasható
🌸
Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus
🌸
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék ELTE Történeti Intézet
🌸
BICSÉRDY BÉLA ÉS A BICSÉRDYZMUS
Szakdolgozat
Készítette: Áprily Zoltán történész.
🌸
Bicsérdy Béla: Az élet könyve és a gondolaterők ... - Új Kor Klubwww.ujkorklub.hu › load › konyvek
Letöltés távoli szerverről (57 MB) ], 2015-02-11, 17:26.
Az emberi életerő, egészség, szellemi és fizikai munkaképesség, munkabirás visszaszerzését és ...
Bicsérdi Béla - Az élet könyve és a gondolaterők hatalmawww.scribd.com › document › Bicse...
Aug 23, 2012 - Bicsérdi Béla - Az élet könyve és a gondolaterők hatalma ...
Available Formats. Download as PDF or read online from Scribd. Flag for ...
Dokumente ähnlich wie Bicsérdi Béla - Az élet könyve ... - Scribdde.scribd.com › doc › 103561325-Bi...
103561325-Bicserdi-Bela-Az-elet-konyve-es-a-gondolaterők-hatalma.pdf ...
Als PDF herunterladen oder online auf Scribd lesen. Für unangemessenen Inhalt ...
Az élet könyve és a gondolaterők hatalma · Bicsérdy Béla - Molymoly.hu
Kifejtettem továbbá azt is, hogy engem ép úgy nem lehet felelősségre vonni Halasyné haláláért, mely tanitásaimmal semmi összefüggésben sincs, mint a makói ...
Bicsérdy Béla: Az élet könyve és a gondolaterők hatalma I-II ...www.antikvarium.hu › ... › Diéta
Könyv: Az élet könyve és a gondolaterők hatalma I-II. - Az emberi életerő, egészség, szellemi és fizikai munkaképesség, munkabirás visszaszerzését és...
Béla Bicsérdy - Wikipediaen.wikipedia.org › wiki › Béla_Bicsérdy
Bicsérdy Béla – Wikipédiahu.wikipedia.org › wiki › Bicsérdy_...
Bicsérdy Béla Pesten született, az erdélyi Fogarason tett kereskedelmi érettségit ...
forrása (Fogaras 1924; román fordításban Nagyszeben 1925); Az élet könyve ...
Bicsérdy Béla könyvei | Gyógyító Növények ...www.termeszetgyogyaszat-konyvek.hu › ...
Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része I. kötet B. Bicsérdy Béla. 7,500 Ft. Tovább. Antikvár. Az ember hivatása / A reforméletmód prospektusa.
Könyv: A halál legyőzése (Bicsérdy Béla) ingyen pdf epub ...fenair.wpdevcloud.com › ...
Jul 26, 2019 - Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja elénk A halál legyőzése című könyvében. Egy olyan életfilozófiát tár az ...
You've visited this page 2 times. Last visit: 9/19/20
Egészséges Táplálkozás - Bicsérdy 1egeszsegestaplalkozas.eoldal.hu › bic...
Bicsérdy Béla tanítása. A halál legyőzése. Az élet könyve és Gondolaterők hatalma. A reform életmódról könyvei és az Internet alapján. Kép Tanításaim során ...Page
Navigation 1 2 3 4 5 6 7 8 91 0 Next
🌸
Bicsérdy béla könyvei pdf - Konyvhu.pwkonyvhu.pw › ...
Bicsérdy béla könyvei pdf:pdf. Így hát Zoey- nak és barátainak nem marad más választásuk - nekik is Velencébe kell utazniuk, hogy megakadályozzák a. A PDF ...
You visited this page on 9/19/20.
A halál legyőzése-Bicsérdy Béla-Könyv-Belső egészség ...www.magyarmenedek.com › products
Bicsérdy Béla (Pest, 1872. március 20. – Billings, Montana, 1951. december 7.) életreformer. A nevéről elnevezett „bicsérdizmus” (más néven: bicsérdista) ...
A halál legyőzése pdf, epub, mobi | Könyvek rendelésre ingyenqaiia.com › a-halal-legyzese-pdf-epu...
Sep 17, 2019 - A halál legyőzése letölt egy könyvet pdf, epub, mobi A könyv részletei A halál legyőzése az Bicsérdy Béla A könyv címe: A halál legyőzése A ...
A halál legyőzése letöltési könyv (pdf.epub.mobi) | Szabad ...top.seo-kursi.com › a-halal-legyozes...
Apr 4, 2018 - Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja ... és most élvezik a legismertebb új könyvek, magazinok és képregények, ...
Images for bicsérdy béla könyvei pdf
A szifiliszét akarta gyógyítani, így találta ki, hogy a nyerskoszt ...www.szeretlekmagyarorszag.hu ›
huszadik század elején Bicsérdy Béla áttért a vegetáriánus étrendre, egy idő után ... Könyveket írt, egyik művének a diszkrét A halál legyőzése címet adta.
Könyv: A reform életmódról (Bicsérdy Béla) ingyen pdf epub ...hukovec.eshost.com.ar ›
Bicsérdy Béla - A halál legyőzése DjVu - Gutenberg Galaxisgutenberg-galaxis.hu ›
Bicsérdy Béla - A halál legyőzése DjVu - ingyenesen, regisztráció nélkül letölthető pdf a teljes könyvről. Töltsd le, és olvasd el te is ezt a könyvet! ... Hasonló ingyenesen letölthető könyvek. Kisa Judit: 77 remek reform recept ...
Bicsérdy Béla - Könyvei / Bookline - 1. oldalbookline.hu
A halál legyőzése - Bicsérdy Béla - Naomi Kleinnaomiklein.de
Navigation Previous1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Next
🌸
A Teljes Könyv Itt Olvasható
🌸
Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus
🌸
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék ELTE Történeti Intézet
🌸
BICSÉRDY BÉLA ÉS A BICSÉRDYZMUS
Szakdolgozat
Készítette: Áprily Zoltán történész.
🌸
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
Születés, család, gyerekkor Betegség, önképzés időszaka, atlétika Az ideológia, világnézeti kérdések Feleségei, gyermekei Fogarastól Budapestig Emigráció, halálának körülményei Előfutárok, ötletgazdák A bicsérdyzmus a sajtó tükrében (a kezdetektől napjainkig) A bicsérdyzmus és a korabeli társadalom A konkurencia (Mazdaznan, Magyar Vegetárius Egyesület) Ellentábor hívőtábor (vélemények a bicsérdyzmusról pró és kontra) A bicsérdyzmus sikerének titka, hanyatlásának okai Bicsérdy tanítványok és egy követő Összegzés 56. Melléklet Melléklet Melléklet Bibliográfia 63. 2
Köszönetnyilvánítás Elsősorban Varga Istvánnak, a fonyódi Eötvös Károly Könyvtár igazgatójának szeretnék köszönetet mondani. Időt és fáradságot nem sajnálva mindig rendelkezésemre állt ha segítségre szorultam és hatalmas gyűjteményével jelentősen megkönnyítette a munkámat. Nagy-nagy köszönettel tartozom Magyar Ilonának és Békés Antalnak, akik Bicsérdy Béla személyes tanítványaiként felbecsülhetetlen értékű információval láttak el a Mester személyét illetően. Nagyon köszönöm Tóth Líviának önzetlen segítségét és az értékes dokumentációt. További segítséget nyújtottak: Balogh Béla, Bánszky Judit, Kalocsai Tibor, Szlifka Pál, Vadnai Zsolt, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Televízió munkatársai. Valamennyiük munkáját ezúton is hálásan köszönöm! 3
4 Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus 1. Bevezetés Bicsérdy Béla a XX. századi magyar társadalomtörténet egyik legkülönösebb, hovatovább egyik legmisztikusabb alakja. A nyers vegetáriánus táplálkozáson alapuló életmód magyar apostolának nevét a húszas-harmincas évek Magyarországán szinte mindenki ismerte. Művei több ezres példányszámban keltek el. Csak életében több mint 2500 újságcikk jelent meg róla magyar, német, angol, cseh, román stb. nyelven.
1 A több száz, néha több ezer fős publikum előtt tartott szuggesztív előadásai olyan zajos sikert arattak, hogy egy időszakban már-már valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte, melynek következtében nagyon sok előadását egyszerűen betiltották. De ki is volt valójában ez az ember, aki súlyemelésben világrekordokat állított fel és 1902-ben a világ négy legerősebb embere közé sorolták? Hogyan volt lehetséges, hogy az önmagát Mester -nek aposztrofáló Bicsérdy a nyerskoszt és a rendszeres böjtölés tanait hirdetve több tízezer (más források szerint több mint 100 ezer) hívet szerzett az eszmének abból a magyarságból, ahol a bőséges étkezés és a húst-hússal evés szinte tradíciónak számít/ott?
Mi lehet az oka annak, hogy a még pár évtizeddel ezelőtt is extrém népszerűségnek örvendő hősünk nevét gyakorlatilag ma senki nem ismeri Magyarországon (sem)? Dolgozatunk célja sokrétű. Először is szeretnénk egy olyan pontos és részletes Bicsérdy-életrajzot nyújtani, mely legjobb tudomásunk szerint eddig még nem jelent meg nyomtatásban. Röviden be kívánjuk mutatni azt a Bicsérdy Béla által évtizedek alatt kialakított világnézeti koncepciót, mely műveiben és előadásain rendszeresen visszaköszönt, és amely nélkülözhetetlen a bicsérdyzmusnak, illetve jelentőségének megértéséhez. Központi helyet foglal el annak a kérdésnek vizsgálata, hogy milyen hatással volt az új reforméletmód a húszas-harmincas évek erdélyi és magyarországi társadalmára. Vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy Bicsérdy Béla és tanai viszonylag rövid idő alatt óriási népszerűségre tudtak szert tenni, és 1 Bicsérdy 1995b,
5 mi az oka annak, hogy neve a mai magyar társadalom számára gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Szeretnénk bemutatni azokat a személyeket és mozgalmakat (külföldről és belföldről egyaránt), kiknek tevékenysége részben vagy egészben analógiát mutatott Bicsérdy tanaival vagy ténykedésével. A dolgozat utolsó részében bemutatunk néhány olyan, még élő (vagy nem olyan régen elhunyt) személyt, akik Bicsérdy Béla személyes tanítványaiként igen magas kort értek meg és egy követőt, aki e reforméletmód elfogadása révén kigyógyult betegségéből.
Tanulmányunk legnagyobb célkitűzése, hogy ráirányítsa a történésztársadalom figyelmét az eddig véleményünk szerint méltatlanul elfeledett Bicsérdy Béla személyére és az általa képviselt bicsérdyzmusra. Reményeink szerint e dolgozat mindenkit meg fog győzni ennek szükségességéről Születés, család, gyerekkor Híres vallási vezetők és egyéb guruk esetében nem ritka dolog, hogy születésük időpontját és helyét misztikus ködfátyol lengi körül.
A magát Zoroaszter és Jézus után szerényen harmadik nagy egyetemes Mester -nek tartó hősünk esetében sincs ez másképp. Mesterházi Bicsérdy Béla március 20-án született Pesten. 2 Ezt azért fontos tudni, mert eddigi kutatásaink alapján még nem találkoztunk olyan lexikonnal (az Új Magyar Életrajzi Lexikont leszámítva) vagy szócikkel, amely helyesen adta volna meg a születési helyét. Az összes olyan forrás, amely Bicsérdy születési helyeként a fővárost jelöli meg, következetesen Budapestről ír, noha az ilyen néven csak 1873 óta létezik.
Persze nem csak a fővárost szokták emlegetni. Több forrásban is Fogarast említenek. Ez valószínűleg azért lehet, mivel hősünk gyermekkorát és életének tekintélyes részét valóban itt élte le. Egy helyen pedig még Zenta is felmerül születési hely gyanánt. 3 Ez utóbbi tévedés valószínűleg abból adódhat, hogy Bicsérdy édesapja 1873-tól egy rövid ideig itt volt rajztanár és nincs kizárva, hogy családját is magával vitte. 2 Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001, Gerentsér László: Athletika. Nemzeti Sport, május 15. II. évf. 20. sz. 7. 5
6 Természetesen a születési időpont körül sincs minden rendben. Kétségtelen, hogy itt már jóval nagyobb konszenzus mutatkozik a különböző forrásokban, de még így is háromféle változat kering róla. A leggyakoribb változat a már fentebb is említett születési dátum, de sok helyen olvasható az 1870-es évszám is. 4 Legjobb tudomásunk szerint már csak egy utolsó változat létezik, ami viszont nagyon kilóg a sorból: március 30.
Ez az adat a (ma már nem fellelhető) MTI-Panoráma Sajtóadatbank internetes oldalán volt korábban olvasható. Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk hősünk vezetéknevének helyes használatáról is. Napjainkban ugyan már ritkábban, de régebben elég sokszor írták i -vel a nevét. Magától a mestertől tudjuk, hogy ez a kérdés mennyire érzékenyen érintette, hisz ősei Szekszárd-környéki birtokos nemesek voltak, 5 akik egy hősies ütközetet követően Kis Bicsérd, Nagy Bicsérd és Mesterháza települések mellett az akkor igazán nagy rangot jelentő Y -ont kapták jutalmul nevükhöz.
6 Bicsérdy elmondása szerint ősei mind tevékenyek voltak a közjó terén és önzetlenül dolgoztak az emberiségért. Ebből kifolyólag az Y -ont ő is megtartotta, ezeknek a tetteknek emléket állítandó. 7 Nem tudjuk, hogy ebben a kijelentésében mennyi őszinteség rejlik, de ha figyelembe vesszük, hogy hősünk élete legnagyobb részét még abban az erősen tekintélyelvű Magyarországon élte le, ahol a nemesi származás nagy súllyal esett latba, akkor nem csodálkozhatunk magatartásán.
Ükapja (apai ágon) még gazdag nemesember volt, de a vagyon generációról generációra apadt, mígnem hősünk apjának születéséig gyakorlatilag el is fogyott. 8 Édesapja, Bicsérdy János ( ), korának ismert és elismert festőművésze, valamint rajztanár.
A 7 évesen árván maradt, de nagy tehetséggel megáldott Jánost a Tolna megyei urak saját költségükön továbbtaníttatták, így a tehetséges ifjú immár kész művészként tért haza Münchenből. De idézzük fia szavait: Csodálatos finomságú tollrajzai híres világkiállításokon keltettek feltűnést. A londoni nemzetközi tárlaton ban 500 font sterlingen, a bécsi évi világkiállításon 5000 forintért kelt el egy ritka darabja ban megbízták a Bécsi Krónika lemásolásával.
E célból egy évig Bécsben tartózkodott. A másolat a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 10 Munkácsy Mihályt 4 Magyar Nagylexikon 1994, 819. Érdekesség, hogy míg a Révai Új Lexikon Bicsérdy Béla szócikkénél az 1872-es dátum szerepel, addig az azt megelőző oldalon található bicsérdizmus címszónál az 1870-es évszám olvasható. Ld. Révai 1998, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 2002a, Uo. 8 Bicsérdy 1995b, Uo. 10 Magyar Festők 2002,
7 személyesen ismerte, akit (Bicsérdy szerint) színkeverésből kioktatni igyekezett, nem tartós sikerrel. 11 A mester többször is megemlítette műveiben, hogy téves táplálkozása következtében (!), gyomorrákban hunyt el. Édesanyja, Horváth Hermina ( ), okleveles óvónő. 12 Róla gyakorlatilag semmit nem tudunk, de nála is többször megemlíti Bicsérdy, hogy helytelen életmódjának tudható be korai halála. Öccse, Bicsérdy Tibor ( ??), katonai pályára lépett 13 és egészen az őrnagyi rangig vitte. Róla még lesz szó a továbbiakban, hisz a Magyar Vegetárius Egyesület elnökeként ádáz küzdelmet folytatott testvérbátyjával, aki műveiben sohasem volt róla valami jó véleménnyel. Az 1928-ig kiadott műveiben több helyen is olvashatjuk, hogy már 13 éves korától kezdve nagy hangsúlyt fektetett tudatos mélylélegzéseire és testfejlesztésére, melyet állítása szerint egy nap kihagyása nélkül folytatott, még akkor is, amikor súlyos betegsége rátört.
Ennek némileg ellentmond a csak 2002-ben megjelent Bölcsesség Könyve, melynek tanúsága szerint 17 éves koráig nagyon gyenge volt, és csak ezután fektetett igazán nagy hangsúlyt a testedzésre. 14 Többször leírja azt is, hogy már egészen fiatal korától kezdve habzsolta a különböző témájú, de leginkább természettudománnyal foglalkozó műveket. Ennek intenzitása (különösen a rátört betegsége után) elképesztő méreteket öltött ben tett kereskedelmi érettségit Fogarason, majd a következő évben különbözeti gimnáziumi érettségit Nagyváradon Betegség, önképzés, atlétika Hősünk élete 21 éves kora körül fordulóponthoz érkezett.
Ugyanis az 1892/93-ban, Berettyóújfaluban megkezdett adótiszti pályafutásával egyidejűleg kapta el az akkor még gyógyíthatatlan betegségnek számító szifiliszt, melynek leküzdésére minden energiáját latba vetette. Az orvosokkal való kálváriáját többször is megemlíti műveiben. A szifiliszéből kifejlődött szemproblémáival és sokízületi csúzával felkereste előbb a vidéki, 11 Állítólag azok a képek, melynek színeit Munkácsy keverte, lassanként elsötétednek és tönkremennek. Az Ecce homo c. utolsó nagy festményével azonban ez nem történhet meg, mert annak jó színkeveréséről maga Bicsérdy János gondoskodott. In: Bicsérdy 2003, Gulyás 1941, Uo., Bicsérdy 2002a,
8 majd a fővárosi doktorokat. Miután kezelése mindenütt kudarcot vallott, pár év alatt végigjárta Európa leghíresebb klinikáit, ám az eredmény mindig ugyanaz volt: segíteni sehol sem tudtak rajta ben telt be végleg a pohár. Ez időt tájt a breslaui klinikán tartózkodott, ahol korának híres orvosprofesszora, dr. Neusser vette gondjaiba. Mivel azonban háromhavi kezelése sem vezetett semmilyen eredményre, 15 Bicsérdy otthagyta az egész klinikát és sorsát végleg saját kezébe vette. Mivel addigi kezelési költségei is már egy kisebb vagyont emésztettek fel, 16 elhatározta, hogy gyógyulását mindenféle orvosi segítség nélkül önmaga fogja kieszközölni.
Fentebb már említésre került, hogy az óriási tudásszomjjal rendelkező Bicsérdy, már egészen fiatalon rákapott az olvasásra. Állítása szerint százszámra olvasta a különböző filozófiai és vallási témájú, de legelsősorban a természettudományokkal foglalkozó munkákat. Ám betegsége pillanatától kezdve már célirányosan olyan műveket keresett és olvasott, melyektől gyógyulását és egészségének teljes visszaszerzését remélte. Éppen ebből kifolyólag hivatali ideje alatt minden ürügyet felhasznált arra, hogy szabadságra mehessen és ezt az időt tudásának bővítésére fordíthassa.
Elmondása szerint 24 év állami szolgálatából több, mint 12 évig volt szabadságon, melynek utolsó kétharmadát külföldi könyvtárakban töltötte. 17 Tanulmányaiban jelentős személyiségek is segítséget nyújtottak: Rómer Flóris, Pulszky Ferenc, dr. Bokor József, Kun Sámuel és Némäti Kálmán. Pulszky Ferenc 1889-től rendelkezésére bocsátotta az Egyetemi Könyvtárat, és 1897-ben egy nagy archeológiai munkájával is megajándékozta az ifjú Bicsérdyt.
Dr. Bokor József franciára tanította. 18 Nagybátyja, Kun Sámuel, (a Magyar Filozófiai Társaság elnöke és a párizsi Sorbonne volt tanára) 19 rendelkezésére bocsátotta a több, mint 6000 kötetből álló könyvtárát, amin Bicsérdy állítólag teljesen átrágta magát. Némäti Kálmán 20 történész barátja, mint könyvtárőr a Széchényi és az Egyetemi Könyvtár látogatási jogát szerezte meg számára, ahol mind a két helyen nagy kedvezményekben részesülhetett Bicsérdy 1996, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 1997, A legtöbb forrásban, (még Bicsérdy műveiben is!) helytelenül szerepel a vezetékneve (Németi, Némethi, Némethy). A helyes változat: Némäti. 21 Bicsérdy 1995b,
9 A latinul, németül és románul jól tudó Bicsérdy az Ungváron töltött évei alatt teljesen megtanult franciául és angolul is. 22 A külföldi könyvtárak látogatásának tehát nem lehettek nyelvi akadályai. De arra a kérdésre, hogy miből finanszírozta ezeket a minden bizonnyal elég költséges utazásokat, nem tudunk megnyugtató választ adni.
Az ember hivatása című művének bevezető előszavában a következőket írja Bartók Ernő: Egy, a törekvéseiről tudomást szerezhetett magas rangú kormányférfi támogatása útján 10 és fél évet a külföld legnagyobb könyvgyűjteményeiben (köztük a British Museum nagykönyvtárában 23 ) szabadságon tölthetett. 24 Hogy ki lehetett ez a magas rangú kormányférfi, nincs tudomásunk. Azt tudjuk, hogy másik nagybátyja, Bartha Domokos királyi tanácsos volt, 25 de hogy ez egyezik-e a Bartók Ernő által homályban tartott személlyel nem tudni. A másik változatot magától a mestertől tudjuk:
Összegyűjtött ismereteim irodalmi értékesítése lehetővé tette, hogy utazásaim és külföldi tartózkodásaim költségeit tisztviselői fizetésem érintetlenül hagyásával fedezhessem. 26 Nála tehát nincs szó semmiféle magas rangú kormányférfiról és nagy bánatunkra azt sem fejti ki bővebben, hogy pontosan mit ért az összegyűjtött ismereteim irodalmi értékesítése kifejezés alatt. Viszont ugyanő egy másik alkalommal megint csak homályosan fogalmazva szerencsés pénzekről tesz említést. 27
Az eddigiekből nyilvánvalóan kiderülhetett, hogy noha hősünk nem rendelkezett egyetemi végzettséggel, autodidakta módon olyan óriási ismeretanyagra tett szert, ami párját ritkító. Erre a tudására alapozva nagy magabiztossággal vezényelhette le a húszas években hatalmas tömegeket megmozgató nyilvános előadásait. Bicsérdy nem csak a tanulásra fordított időt.
A tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre önmagán, melynél egy konkrét esetre a mármár krimibe illő halálának körülményei tárgyalásánál még feltétlenül vissza kell térnünk. Ezek a kísérletek javarészt (néha életveszélyesen radikális) tápmegvonásokból és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására is. De tudunk olyan kísérleteiről is, melynek során a nyersen elfogyasztott 22 Bicsérdy 1995b, Dr. Oláh Andor: A bicsérdyzmus lényege. In: Életerő, augusztus 2. évf. 8. sz Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2004,
10 légyölő galóca emberre gyakorolt hatásait vizsgálta. Az egyik ilyen experimentációjába 1935-ben kis híján belehalt. 28 A kísérlet-sorozatok végül is meghozták a kívánt eredményt. Az 1900-ban még csak vegetárius, később már a teljes nyerskosztra 29 áttért Bicsérdy az első világháború kitörésére gyakorlatilag minden bajából kigyógyult. A 35 éves korára teljesen megkopaszodott 30 mester teljes egészében visszanyerte hajzatát 31, állítása szerint öt elvesztett fogából három is visszanőtt 32 és véglegesen kigyógyult a rettegett betegségéből is.
Az állandó tanulással, kísérletezgetésekkel és pénzszerzéssel leterhelt Bicsérdynek még arra is jutott ideje, hogy testét rendszeresen edzésben tartsa, és izmait fejlessze. Hatalmas ereje körül legendák keringtek. Állítólag 19 évesen cirkuszi atlétákat győzött le, 33 és a súlyatlétikában, illetőleg a víz alatti búvárkodásban megteremtett rekordjairól az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es száma is beszámolt. 34 A német Siegfried c. folyóirat 1902/7-es számában olvasható, hogy Siebert (a testfejlesztés az idő tájt legnevesebb tanára) Bicsérdyt az elért rekordjai révén szakmája egyik legnagyobb művészének titulálva a világ négy legerősebb embere közé sorozta éves atlétikai pályafutása alatt (több helyen 25-öt írnak) állítólag öt világrekordja született, melyből az 1900-as évek elején hármat nyilvánosan is regisztráltak. 36 Ám az egyik leggyakrabban idézett világrekordját 1922-ben (50 évesen!) Kolozsvárott produkálta.
E szerint 188 kg-ot tudott kinyomni fekvő testhelyzetben Az ideológia, világnézeti kérdések Bicsérdy Béla az általa elolvasott több ezer könyv és az önmagán végzett több száz kísérlet eredményeképpen alakította ki koncepcióját. Ez a felfogás egy olyan filozófiai, 28 Bicsérdy 2004, Ebben a Bicsérdy-féle nyerskosztos rendszerben az egyébként sütés által készült, de élesztő nélkül elkészített kenyér fogyasztása átmenetileg engedélyezett volt, ellentétben a napjainkban népszerű, tényleges nyerskosztot hirdető ún. raw-food vagy living-food irányzatokkal. 30 Soós Gábor, 1926-ban Bicsérdy védelmében megjelentetett munkájának címlapján látható egy a mesterről készült fénykép, melyen valóban teljesen kopasz. 31 Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 2002, Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1996, Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1995b, Schirilla 1988,
vallási és természettudományi alapokon nyugvó eszmerendszer, amely nem csak magyarországi, de még világviszonylatban is egyedülálló. Lényege nagyon röviden az alábbiakban foglalható össze: Az ember azzal, hogy megtanulta a sütést-főzést és elkezdte fogyasztani a leölt állatok húsát, megsértette a legmagasabb rangú léttörvényeket. Ennek törvényszerű következménye volt a paradicsomi létharmóniának megszűnése és az emberiség káoszba való süllyedése, röviden bukása.
A káoszban elvesztette finom érzékelését (természetes ösztöneit), betegségek törtek rá, melyeket kaotikus életmódjából kifolyólag nem mindig, vagy egyáltalán nem képes meggyógyítani. Háborúzik, valamint gyűlölet, félelem, harag, irigység és hatalomvágy uralja életét. A tudatlanság mocsarában vergődik, ahonnan képtelen saját erejéből kievickélni. Ezért van szükség a Mesterre, aki olyan, mint sötétségben az égő fáklya, megmutatja a káoszból vezető kiutat. Eddig csak két nagy egyetemes mester volt a Földön: Zoroaszter és Jézus. De december 24-e óta 38 hősünk is csatlakozott hozzájuk, ugyanis ekkor ébredt meg benne a mester, vagyis az egyik legmagasabb öntudati létfok. Ez egy kis magyarázatra szorul.
Noha Bicsérdy valóban Mester -nek hívatta magát (és fanatikus tanítványai is így nevezték), a műveiben vagy az előadásain szóba kerülő mester kifejezés alatt legtöbbször mást értett. Idézzük szavait: A főcél az egyén fejlődésével egyidejűleg lehetséges tudatos tökéletesedés, mely fokozatainak első periódusában a Mesterig, a minden irányú tájékozódás öntudati létfokáig vezet és rajta át, az ő vezetése mellett, a jövő perspektíváiban előttünk levő magasabbak elérhetését is lehetővé teheti. 39 Ahhoz, hogy valaki ezt a szintet elérje, elsősorban a vérét kell kitisztítania. Szerinte a vér gyakorlatilag egyenlő a lélekkel, ennek megfelelően: tiszta gondolat csak tiszta vérb
ől származhat. A bicsérdyzmus táplálkozásra vonatkozó egyik alapvetése, hogy bármilyen(!) eredetű táplálék törvényszerűen rombolja és roncsolja az emberi szervezetet (is), ha elfogyasztása előtt (sütés, főzés vagy párolás útján) magas hőnek volt kitéve. A hús jobban, a növény kevésbé. Így az embernek csak a természetben, természetes állapotban megtalálható táplálékokat volna szabad fogyasztania, 40 míg a legideálisabbnak tartott kizárólagos és mértékletes gyümölcstáplálkozásra vissza nem tér. Ez azonban korántsem minden és itt kívánunk rávilágítani arra, hogy mennyire tévednek azok, akik a bicsérdyzmust pusztán egy reformtáplálkozási irányzatnak próbálják 38 Bicsérdy 1995c, Uo. 40 A főzetlen tej, a tejtermékek és az élesztő nélkül készült kovászos kenyér felhasználása átmenetileg megengedett. 11
beállítani. A mesteri létfokozat eléréséhez ugyanis szükséges még: rendszeres testmozgás; időnkénti böjtölés; rendszeres mélylélegzések; a gondolaterők helyes áramoltatása; a szexualitásnak csakis és kizárólag utódok nemzése céljából történő gyakorlása; folyamatos törekvés az egyén tudásának (legelsősorban természettudományos ismereteinek) bővítésére, minimum napi három óra tanulás keretében.
Mindössze. Bicsérdy nem kertel, kijelenti egyúttal azt is, hogy a magát igazi tanítványnak valló embernek meg kell tanulnia németül, franciául és angolul is. 41 Ebben a sorrendben. Hősünk véleménye szerint, ha az emberiség már elérte ezt a fokozatot, akkor évmilliók múltán oda fog tökéletesedni a szervezete, hogy pusztán vízből és levegőből is képes lesz fenntartania magát és évezredekig egzisztálhat. 42 Ez azonban még nagyon távol van. Az emberiségnek (a táplálkozás szintjén) elég egyelőre a mértékletes nyerskosztot becéloznia, és ha ezt sikerül elérnie, akkor minden betegségétől megszabadulhat és a fentebb ismertetett instrukciók betartásával akár 500, de még 1000 évig is elélhet. Kézenfekvőnek tűnik a kérdés, hogy eme feltevéseit mire alapozza, ám Bicsérdy nem bánik szűkmarkúan a hivatkozásokkal.
Összességében elmondható, hogy gyakorlatilag mindenre és mindenkire hivatkozik, aki elméletének helyességét legalább részben igazolja, vagy igazolhatja. Mégis megnevezhetünk három alappillért, mely műveinek vezérfonalát képezi: Zoroaszter Zend-Avesztája, a Biblia és Darwin evolúciós elmélete. Nem vállalkozunk annak kifejtésére, hogy a darwini evolúciós elmélet miképpen tudott szinkronba kerülni például a Bibliával, de hősünknek ez sem jelentett gondot. Rengeteget idéz (néha szokatlan pontossággal megjelölve a forrást) különböző könyvekből, folyóiratokból, a lehető legkülönfélébb témákban.
Kiemelt szerep jut az ún. makrobiótáknak, akikben az a közös vonás, hogy állítólag mindannyian mértékletes (főképpen vegetárius) kosztjuknak köszönhették a számunkra legtöbbször irreálisan hosszúnak tűnő életüket. De a tudományosság látszatát megőrzendő, hivatkozik Christoph Wilhelm Hufeland német orvosra és a híres angol természettudósra, Roger Baconre is. Míg előbbi csak 200, addig az utóbbi 1000 évben állapította meg az ember átlagéletkorát. Jóval hihetőbb és valóban elgondolkodtató, amikor többször is az 1910-es népszámlálási adatokra hivatkozik. Ezek szerint: míg Bulgáriában 2 millió 500 ezer lakos 41 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2002a, közül 3800 volt a 100 éves és a 101 éven felüli, addig a 67 millió fővel rendelkező Németországban csak Véleménye szerint ez abból adódik, hogy a nagyon vallásos bolgár nép évente 150 nap böjtöt tart és leginkább csak tejtermékekkel valamint vegetábiliákkal táplálkozik.
A húsevés káros mivoltáról több, elrettentő példával igyekszik meggyőzni olvasóit. Megemlíti, hogy az Indiába szállított, halálra ítélt angol fegyencektől úgy szabadulnak meg az erőszakos halált elutasító buddhista hatóságok, hogy kizárólag húsevésre fogják őket. Az így táplált rabok egyike sem élt még 30 napnál tovább. 44 Leírja a francia Villedieu abbé esetét, aki 30 éves koráig ösztönösen kerülte a húst. Ekkor azonban barátai rábeszélésére elfogyasztott egy bifszteket, melynek következtében hamarosan elhunyt. 45
Ezenkívül tudunk olyan esetről, amikor egy Walter nevű fogarasi mészáros, értesülvén a vegetárius mester atlétikai sikereiről, dacból a tiszta húsevés mellett határozta el magát. Egy hónapon belül azonban ő is elhunyt. 46 Többször említi műveiben a Martinique szigetén 1902-ben történt katasztrófát, annak igazolására, hogy a kaotikus életmódot folytató ember (természetes ösztöneit elveszítvén) mennyire hátrányba kerül a nála jóval alacsonyabb rangú (de természetének megfelelően élő) állatokkal szemben.
A történet lényege, hogy a szigeten lévő hegy belseje morajlani kezdett, mire az ott élő vadállatok sorra elhagyták a szigetet. Az emberek (bízva a tudósok megnyugtató előrejelzéseiben) semmitől sem tartva helyükön maradtak. Végül a hegyből forró gázok törtek elő, melyek az ott élő lakosságot teljesen elpusztították. Sokszor tesz említést olyan reformer orvosokról vagy laikusokról, akiknek pozitív tapasztalatai voltak a böjtöléssel, vegetárius táplálkozással, vagy egyszerűen csak a természetes életmóddal kapcsolatban.
Ám kegyetlen kritikával illeti a vele egyet nem értő orvosokat, dietetikusokat, biológusokat és egyéb természettudósokat. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy leszedi róluk a keresztvizet is, de nem kíméli a különböző, magukat mesternek tartó különféle gurukat sem. Stílusa olyan kioktató, fölényes és magabiztos, hogy a támadott tudósok körében teljes joggal kelthetett megbotránkozást és megütközést. A vádlottak padjára került többek között: Koch, Jenner, Ehrlich, Pasteur, Röntgen, a Curie-házaspár és Einstein is. Végül, de nem utolsó sorban vizsgálat alá kell vetnünk Bicsérdy egyes országokról, nemzetekről és politikai rendszerekről alkotott nézeteit. Állítása szerint, ha egyes népfajok 43 Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1996, Uo. 46 Bicsérdy 2002b,
14 vagy nemzetek jellemi tulajdonságairól értekezik, akkor ezt sohasem politikai alapon teszi, csakis a természettörvények akciós és reakciós uralmát kívánja bemutatni. 47 Mégis azt kell megállapítanunk, hogy ezek a jellemzései erősen hungarocentrikusak és nagyfokú analógiát mutatnak az ún. szélsőjobboldali retorikával. Hősünk ezen nézeteiről leginkább csak a néhány éve kiadott, nyomtatásban eddig még soha meg nem jelent Pesterzsébeti értekezések sorozatának első, illetve második kötetéből szerezhetünk tudomást.
Ezek a művek Bicsérdy javarészt a második világháború alatt tartott előadásainak gyorsírással rögzített anyagát tartalmazzák. A népfajok tekintetében a tőle már megszokott stílusban alsó fokú, illetve vezetésre hivatott csoportokról beszél. Véleménye szerint: Legnagyobb eredményekre a fehér Áriai (árja) fajnak van kilátása. Ez az ág képviseli azt az ember rasszt, melynek az emberiség fejlődési törekvéseiben a vezetést kell kezébe vennie. 48 Hogy egészen pontosan mit értett fehér árja faj alatt, az nem derül ki műveiből.
Ám egészen biztosak lehetünk abban, hogy árja meghatározása markánsan különbözött Hitlerétől, ugyanis a magyar népről így értekezik: Az árja rassz egyik legtökéletesebb ága. Képességei szervezkedéseiben is érvényesülnek. Már negyven évvel ezelőtt tanítottam, hogy el fog jönni az a statisztikus, aki ki fogja mutatni, hogy népének számarányában ez a nemzet adta a legtöbb tehetséges embert a világnak. A jövőben is adni fogja. A magyar faj termelte ki a Mestert is: alkotmányos rendje megadja az egyén fejlődését biztosító szabadságot és védelmet. 49 Azonban koránt sincs ilyen jó véleménnyel az ugyancsak fehérnek számító angol, francia és román nemzetekről.
Vissza-visszatérő motívum, hogy Magyarország Trianonban történt feldarabolása, csakis a francia és angol vezetőelemek tudatlanságával járó rosszindulata révén következhetett be. 50 Az angolok sokat emlegetett hidegvérűségét egy eddig fel nem ismert degenerációs jelenségnek tartja. Eme megállapítását az angol nép táplálkozási szokásaiból vezeti le, miszerint sok húst (köztük a különösen káros, de közkedvelt bifszteket) fogyasztanak. 51 A következetesen gall faj -nak nevezett franciák esetében nem szolgál gasztronómiai magyarázatokkal. Csupán annyit közöl, hogy alsó fokúságuknak tudható be 47 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 2003, Uo., Bicsérdy 2004,
15 a francia forradalomban 52 és a legutóbbi háborúban (I. világháború) elkövetett szadista kegyetlenkedéseik. 53 A románokról hasonlóan lesújtó képet fest. Törvényszerű fejlődésre képtelen fajnak tartja, 54 kinek sorra veszi a magyarság ellen elkövetett bűneit, az 1848-as szabadságharctól kezdve egészen a legutóbbi időkig. Itt kiemelt szerep jut saját személyének, amikor is részletesen beszámol a román hatóságok ellene intézett zaklatásairól és a mérhetetlen korrupcióról, mely végül is az 1930-ban, Magyarországra történő áttelepüléséhez vezetett. 55
A zsidókat is alsó fokú fajként tartja számon. Ennek értelmében általában nem képesek alkalmazkodni a kiválásokat intéző természettörvény erejéhez, 56 és az olyan ragadozási tulajdonságai, mint pl. a kapzsiság vagy pénzvágy, még vallási felfogásuk felett is győzedelmeskednek. 57 Ám az eddig felsorolt, pejoratív színben feltüntetett nemzetek is kivételezett helyzetben vannak a négerekhez képest, akikről így értekezik: A fekete faj lényegi fejlődést eredményező törekvésre legkevésbé alkalmas, mert alsó fokú tulajdonságait lefékezni és átalakítani nem bírja. 58
Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy Bicsérdy felfogása jelentősen különbözik azoktól a fajelméleten alapuló politikai irányzatoktól, melyek fő törekvése az alsóbbrendűnek tartott népek szegregálása, ne adj isten kiirtása. Itt érdemes újból idéznünk őt: Nemcsak az árja faj, melynek értelmi ereje és tökéletesedési lehetősége rendeltetésének betöltése érdekében a legkifejezettebb, alkalmas a fejlődésre, hanem a színes fajok is, abban az esetben, ha agytevékenységüket tanításaim és az evangéliumi lényeg szabályozó erejéhez alkalmazkodva megfelelő kitartással, türelemmel és akarással tarthatják mozgásban. 59
A meglehetősen sajátosan értelmezett antropológián kívül, a politikával és történelemmel foglalkozó elemzései sem tekinthetők szokványosnak. Bár kétségtelen, hogy ez utóbbi témakörnél, a korabeli szélsőjobboldali sajtó szófordulatai lépten-nyomon felismerhetők. 52 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2003, Uo., Uo., Bicsérdy 2004, Uo., Uo., Uo.,
16 Mint fentebb már említettük, a trianoni országcsonkításért egyértelműen az angol és a francia vezetőréteget tette felelőssé. Állítása szerint, már 1918-ban megjósolta, hogy Magyarország feldarabolóira a természet kiegyenlítő hatalma értelmében bűnhődés vár, és 1933 óta hirdeti, hogy a büntetés végrehajtására Németországot szemelte ki a sors. 60 Hitler Németországa és Mussolini Olaszországa a rendező hatalmak szerepét töltik be Bicsérdynél, míg a plutokrata(!) Angliát, Franciaországot és az Egyesült Államokat a rövidlátó és teljesen hibás politikát folytató kaotikus államok közé sorolja. Természetesen nem kíméli a kommunista Szovjetuniót sem, melynek vezetését többször is terroristának nevezi. 61
Bár Németország győzelmére spekulálva tévedett a háború kimenetelét illetően, az angol és francia gyarmatbirodalmak összeomlását már évekkel a háború befejezése előtt megjósolta. 62 Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy Bicsérdy világnézeti rendszerében a (rendkívül sajátságosan értelmezett) antropológia; a néprajz; a gasztronómia és a politikai berendezkedés szinte elválaszthatatlanok egymástól és így egy roppant furcsa, de leginkább zavarosnak tetsző konglomerátumot alkotnak. Újra fontosnak tartjuk leszögezni, hogy pl. a hitleri fajelmélettel ellentétben, egyáltalán nem volt célja a sokszor valóban dehonesztáló jelzőkkel illetett, alsóbbrendűnek tekintett népfajok kirekesztése. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy több száz tanítványa és barátja volt az általa alsó fokúnak titulált zsidóság, vagy a románság soraiból. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fentebb bővebben kifejtésre került politikaivilágnézeti állásfoglalásai úgy a műveiben, mint az előadásait tekintve, meglehetősen alárendelt szerepet játszottak. Ennek ellenére fontosnak tartottuk közölni őket, mert egy, még ma is élő tanítványa szerint, semmi baja nem lett volna a mesternek, ha itthon marad. 63 A fentiek tükrében azonban valószínűleg senki nem lepődhet meg azon, hogy hősünk 1944 végén Németország felé vette az irányt és vélhetőleg esze ágában sem volt a szovjet megszállás alá került Magyarországra visszatérni. 60 Bicsérdy 2003, Uo., Uo., Békés Antal személyes közlése. 16
17 2. 4 Feleségei, gyermekei Mint népszerű ember, természetesen Bicsérdy sem kerülhette el, hogy magánélete ne váljon különböző pletykák kitűnő forrásává. Sok helyütt lehet olvasni, hogy a hirdetett aszketikus életmódjától eltérően, legendásan nőfaló ember volt. Ezt persze nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, de tény, hogy több felesége is volt élete során. Forrástól függően több változat is kering feleségeinek pontos számáról, így érdemes ezt a területet is közelebbről megvizsgálnunk. Első feleségét 1897-ben vette el, aki ekkor 17 éves volt. 64 Nevét nem tudjuk, csak azt, hogy elég fiatalon hunyt el tüdőbajban. 65 Második házastársa az előző nejének, két évvel idősebb nővére volt, akit már korábban is magukhoz fogadtak. 66 Neki csak a keresztnevét tudjuk (Gizella), de nincs pontos adatunk arról, hogy mikor házasodtak össze. Bicsérdy leírja róla, hogy első nejével ellentétben hajlandó volt a főtt vegetárius étrend követésére, de a teljes nyerskosztra ő sem tudott áttérni. Kihágásai következtében ő is a családjától öröklött betegségeiben, szívbajban és tüdőbajban hunyt el. 67 Harmadik feleségével 1921 körül házasodtak össze, 68 de nevét neki sem tudjuk. Hősünk szerint háza ügyeit hűségesen intézte és ő majdnem teljesen nyerskosztos vegetárius volt. Ám Bicsérdy életében felbukkant egy új virágszál, melynek következtében 1925 körül elváltak. Negyedik feleségéről már sokkal több információval rendelkezünk, hisz a mester többször is említést tesz róla műveiben. Gerber Jolán egy gazdag sajtgyáros lányaként látta meg a napvilágot Svájcban. Később családjával áttelepült Magyarországra, ahol Sándor nevű bátyja a bicsérdyzmus lelkes híve, és egy ideig támogatója is lett. Rajta keresztül ismerkedett meg Jolánnal, aki ugyancsak Bicsérdy útmutatásai szerint több súlyos betegségéből is kigyógyult. Foglalkozására nézve iparművész volt. Először titkárnőként csatlakozott a mesterhez, aki elválva harmadik feleségétől, negyedszerre is megnősült. Jolán már teljesen azonosult az eszmével, ám az ő kapcsolatuk sem tartott túl sokáig. Bicsérdy maga is több változattal rukkol elő műveiben a válás okát illetően, egy dolog 64 Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 1995, Uo., Uo. 17
18 azonban biztos: 1932-ben elváltak 69 és Gerber Jolán egy mérnökhöz ment újra férjhez, akivel szülőhazájába távozott. Ötödik felesége, a még tizenéves gyerekkorában hozzászegődött Jaske Kató (másutt: Jasche) lett, aki immár tartós választásnak bizonyult. Urát, sok viszontagságon keresztül, Amerikáig követte. Bicsérdy még ma is élő tanítványai szerint azonban nem értette meg az eszmét és ezt ő is elismerte. 70 Állítólag másodszorra egy hentesmesterhez ment feleségül. 71 Összefoglalásképp tehát elmondhatjuk, hogy noha a nőfalással vádolt Bicsérdynek valóban öt felesége volt, csak kétszer vált el. Első két nejét a halál ragadta el mellőle, az utolsó pedig őt magát élte túl. Gyermekeiről szintén nem rendelkezünk túl sok információval. Aranka nevű leánya 1903-ban született, 72 és Bicsérdy többször is megemlíti műveiben, hogy születése óta nyerskoszton él, húst soha nem evett és beteg sem volt soha. Állítólag férjhez ment, de ezzel kapcsolatban nem tudunk további információval szolgálni. A második világháború után visszatért Erdélybe, ahol bíróság elé állították és börtönbe zárták. Vélhetőleg itt is hunyt el, de nem tudni pontosan, hogy mikor és hol. 73 Az ifjabbik Bicsérdy Béla nem lépett apja nyomdokaiba. Hősünk elmondása szerint egy roppant türelmetlen, akarás nélküli, tehetetlen ember volt. A három éves korától elfogadott nyerskosztot később elhagyta és több, súlyos betegségen is átesett. 74 Bicsérdy nem tartotta érdemesnek túl sokat foglalkozni vele. Fia egy idő után el is hagyta családját és Bécsben telepedett le. A mester tanítványai szerint is egy rendkívül léha ember volt, aki apját, csöppnyi tisztelet megadása nélkül bolondnak tartotta. Schirilla György egyszer állítólag levélben felkereste az Ausztriában élő (akkor már 87 éves 75 ) ifjabbik Bicsérdyt, akitől azt a választ kapta, hogy akkor keresse újra, ha majd (Schirilla György) 120 éves lesz Bicsérdy 2002b, Magyar Ilona és Békés Antal személyes közlése. 71 Schirilla 1988, Bicsérdy 1995b, Magyar Ilona személyes közlése. 74 Bicsérdy 2002a, Schirilla György könyvének kiadási évét alapul véve valószínűleg 1901 körül születhetett. 76 Schirilla 1988,
19 2. 5 Fogarastól Budapestig Mint azt korábban már említettük, Bicsérdy gyermekkorának nagy részét Fogarason töltötte. A különbözeti gimnáziumi érettségi megszerzését követően Berettyóújfaluban kezdte meg a végül különösen kalandosra sikerült adótiszti pályafutását, melynek több mint a felét szabadságon töltötte. Az 1893-tól 1903-ig terjedő időszak egy olyan szakasz a mester életében, ami különösen nehezen rekonstruálható. Hivatalosan persze Fogarason lakott, ám műveiből tudjuk, hogy hónapokat töltött a fővárosi fürdőkben, kórházakban és könyvtárakban. Rengeteget utazott külföldre, ugyancsak ismereteinek bővítésére és gyógykezelése céljából. Amit biztosan tudunk, hogy rendkívül sokat megfordult Németországban, de ezen kívül volt Franciaországban és Angliában is. 77 Elmondása szerint önkéntes katona is volt 1895 környékén, de betegsége következtében itt is szolgálatmentességet kapott és önkéntesi éve letelte után szabadságolták. Tisztviselői állását ezúttal Nagyváradon nyerte vissza, ám ismételten kiújuló bajai miatt újra betegszabadságra küldték. 78 Jóval többet tudunk az Ungváron eltöltött éveiről. Itt 1903-tól 1907-ig lakott egy Bónis Kálmán nevű erdőmérnök barátja lakásán, aki rendszerint csak nagyon keveset tartózkodott otthon. Bicsérdy, minden jövedelmét családjára és könyvekre költötte el. Önmagára alig fordított valamit, állítása szerint doktori disszertációk megírásával egészítette ki fizetését. Ebből telt fűtésre, világításra, táplálkozásra és mosásra. 79 A testedzést ekkor sem hanyagoló hősünk állítólag ekkor ért atlétikai világrekordjainak csúcsára és itt tanult meg rendesen franciául és angolul is. Ungvári évei után egy évig Nagybereznán élt, 80 majd újra visszatért fogarasi családjához. Itt ismét kijelölhetünk egy időintervallumot, mely nem más, mint az 1909-től 1916-ig terjedő időszak. Hősünk ekkor szerzi vissza teljes mértékben egészségét. Ezzel összefüggésben már 1909-től kezdve rendszeressé teszi a különböző magánszemélyek részére tartott előadásait 81 úgy Németországban, mint Magyarországon. S miután állítása szerint december 24-én felszínre tört belőle a (már többször is említett) mesteri létfokozat, előbbi tevékenységét immár egy fanatikus megszállottságával folytatta tovább. 77 Dr. Oláh Andor: A bicsérdyzmus lényege. In: Életerő, augusztus 2. évf. 8. sz Bicsérdy 2004, Bicsérdy 1995b, Uo., Bicsérdy 1996,
20 Az 1916-os év egy újabb fordulópont volt Bicsérdy életében. Ezen a nyáron vonult ugyanis nyugdíjba, és az augusztusi román betörés miatt családjával, budapesti rokonaihoz menekült. 82 Bő fél éves itt tartózkodásuk ideje alatt a még említésre kerülő Némäti Kálmán barátja vendégszeretetét is élvezte március végén visszatértek nyolcszobás fogarasi házukba, amit a megszállás idején kiraboltak. A vesztes háborút követően jó néhány évig pénzzavarban volt, hisz csekélyke nyugdíja (amit ráadásul a békeérték szerint állapítottak meg), még családja eltartására sem bizonyult elegendőnek, nemhogy további könyvvásárlásait fedezhette volna. Így kitanulta a festészetet és olyan nagy sikere volt, hogy két év leforgása alatt kb. 60 képet adott el. Ezzel folyamatos pénzzavarai megszűntek és sikerült kiheverni az évi kiraboltatásukat is. 83 Prófétai tevékenységét természetesen nem hagyta abba, és táján több, díjtalan magánelőadást is tartott a Fogarason nagy számban internált értelmiségiek (tanárok, papok, újságírók stb.) részére. 84 Ám a következő években már a nyilvánosság színterére lépett és mindössze pár év leforgása alatt olyan hírnévre sikerült szert tennie, mellyel végül beírta nevét a történelembe júliusában,
Nagyszebenben kezdte meg nyilvános előadásait. Eleinte ingyen, azonban később belépti díjat szedett, 85 hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozhassa. Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt. Több száz előadást tartott Brassóban, Fogarason, Marosvásárhelyen, Petrozsényen, Kolozsvárott, és szinte az összes nagyobb erdélyi városban megfordult. 86 Az 1923-tól folyamatosan megjelenő, több ezres példányszámban elkelt művei csak fokozták a hatást. Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki. Több előadását betiltották. A romániai orvosok egy része hajszát is indított a kuruzslással vádolt Bicsérdy ellen és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Ez azonban egy elementáris erejű tiltakozási hullámot váltott ki. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben néha döbbenetes gyógyulásaikról számoltak be) a vizsgálatot megszüntették. 87 A már-már nyomasztóan nagy népszerűségnek örvendő hősünk 1925 végén immár végleg elhagyta Fogarast, és családjával együtt a sokkal nyugalmasabb, festői 82 Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 1995b, Uo., Dr. Oláh Andor: A senki szigetén. In: Életerő, július 2. évf. 7. sz Bicsérdy 1995c,
21 szépségű dunai szigetre, Ada-Kalehre költözött. 88 Az előadások azonban folytatódtak és az eszme Magyarországon is megkezdte hódító útját. A bicsérdyzmus, amely ebben az időben gyakorlatilag már egy jelenségnek számított, 1926-ban érte el a tetőpontját. A mester ebben az évben pár hónapra Magyarországra látogatott. Jövetelét óriási várakozás előzte meg. Az Ada-Kalehről Pestre befutó gőzhajót több száz türelmetlen újságíró, bicsérdysta és ellentüntető várta. Partra szállását pár másodperc erejéig még a Magyar Filmhíradó is megörökítette. 89 Hősünk ezután a Hungária Szállóba ment, ahol több tucat újságíró előtt egy kb. három órás sajtótájékoztatót tartott. 90 Ittléte alatt természetesen további előadásokat is tartott, de a hatóság csak négy nyilvános fellépést engedélyezett számára. 91 A debreceni Royal Szálló dísztermébe tervezett előadását viszont egyszerűen betiltották. 92 Az egyébként Gerber Jolán tulajdonában lévő rákosszentmihályi ún. Eszme villában újságírók tucatjait látta vendégül heteken keresztül, és több hírességet is meghívott magához. Valószínűleg ez idő tájt ismerkedhetett meg Kosztolányi Dezsővel, Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal. 93 Bicsérdy Béla népszerűsége zenitjére érkezett és ezután lassú, de folyamatos hanyatlás vette kezdetét. Magyarországi tartózkodása alatt öt olyan haláleset is történt,
94 melyek az eszmében hívők ezreit bizonytalanították el, vagy véglegesen eltántorították a bicsérdyzmustól. A szóban forgó öt személy igencsak félreértelmezve a tanításokat gyakorlatilag halálra koplalta magát. Talán mondani is fölösleges, hogy az említett halálesetek a legnagyobb sajtónyilvánosságot kapták és óriási botrányt okoztak. Az eszme jóvátehetetlen károkat szenvedett. Bicsérdynek persze még esélye sem volt álláspontját megvédeni, így megelégelve a sajtó ellene intézett támadásait, családjával visszavonult Ada-Kaleh szigetére ban még megjelent a több mint 1000 oldalas hatalmas műve (Az élet könyve), ám az eredetileg 100 kötetet megírni szándékozó hősünk 95 életében több munkája már nem 88 Bicsérdy 2004, 387. Jókai Mór Az arany ember című regényének egyik színhelye. 89 Magyar Filmhíradó, 1926 május (116. sz.). Bicsérdy Béla A bicsérdizmus megalapítójának megérkezése Budapestre. 90 Bicsérdy 1995c, Uo., Uo., Dr. Oláh Andor: Bicsérdy Béla a természetes élet apostola. In: Életerő, június 2. évf. 6. sz Dr. Szalai György: Bicsérdy Béla a nyerskoszt prófétája. In: Élet és Tudomány, március 1. XXIII. évf. 9. sz Bicsérdy 1996,
22 jelent meg nyomtatásban. Az 1926-os magyarországi látogatását követően nincs pontos adatunk arról, hogy nyilvános előadásait folytatta volna ban, megunva a román hatóságok évek óta tartó zaklatásait, Erdélyt véglegesen elhagyva Pestszenterzsébetre költözött. Itt az Előd utca 99. szám alatti villájában tartotta hétköznap és vasárnaponként (átlag fő részére) ún. értekezéseit, ám az eszme nyilvános hirdetésével ekkor már ténylegesen felhagyott környékén még a műveit is kivonta a könyvkereskedelmi forgalomból, mert szerinte az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat. 96 Ettől az időtől fogva csak tőle lehetett megrendelni és kizárólag olyanoknak adta el, akiket a tanításainak megértésére alkalmasnak vélt. Így a nyilvánosságból gyakorlatilag teljesen kivonult hősünk lassan-lassan a feledés homályába merült. Persze még közöltek róla cikkeket és több riportot is készítettek vele, ez már nem idézte elő a húszas évek világmegváltó hangulatát. Az 1930-ban áttelepült Bicsérdy, 1944-ben fejezte be végleg magyarországi pályafutását Emigráció, halálának körülményei A már ismertetett politikai hitvallásának következtében Bicsérdy Béla nagy valószínűséggel az életét tette volna kockára, ha itthon marad. Így az utolsó pillanatban, Budapest ostroma idején feleségével és néhány végsőkig kitartó tanítványával Németországba emigrált. A nem sokkal előtte egy üllői tanítványához menekített milliós értékű könyvtárát és festményeit széthordták. 97 Ennél azonban sokkal nagyobb szerencsétlenség is érte es távozásakor kiesett a menekültekkel zsúfolásig megtelt tehervonatból és súlyos sérüléseket szerzett, több csontja is eltört. Emigrációs éveiről vajmi keveset tudunk. A háború befejezését követően Landshutban illetve Berlinben élt, a tanítványok elmondása szerint nyomorúságos körülmények között. Ezután az Egyesült Államokba távozott és itt is hunyt el december 7-én, Billings városában. Ebben (a születési időpontjával és helyével ellentétben) csodamód még mindenki egyetért. De hogy hogyan? Az már szinte krimibe illik. A mester eddigi misztikus epizódoktól sem mentes pályafutásával összhangban, sőt, azt mintegy megkoronázandó, 6 (!) féle változat kering halálának körülményeiről. 96 Bicsérdy 2004, Magyar Ilona személyes közlése. 22
23 Az egyik leggyakoribb variáció, hogy halála a már említett balesetének tudható be. Súlyos sérüléseiből állítólag már sohasem épült fel teljesen és ez okozta a vesztét. Így szól tehát az első verzió, például a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint. 98 Ehhez annyit kell hozzáfűznünk, hogy tanítványa, Békés Antal értesülései szerint sérülései ugyan súlyosak voltak, de az orvosi segítség nélkül, maga kezelte törött csontjait szépen rendbe hozta. 99 Ennek tudatában az a véleményünk, hogy nem igazán helytálló az első változat. Ugyanis elég nehezen elképzelhető, hogy valaki úgy haljon bele hét évvel (!) korábban szerzett sérüléseibe, hogy állítólag még rendbe is jött az óta. Kísérteties, de a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon számítógépes változatában egy hajmeresztően más variációt olvashatunk halálával kapcsolatban. E szerint Bicsérdy miután az Egyesült Államokba költözött, ott egyházat alapított és a saját templomában az egyik híve agyonlőtte. 100 Ezt a vad elképzelést semmivel nem lehet alátámasztani. Egészen bizonyos, hogy még az USA-ban is rettentően mostoha körülmények között élő Bicsérdy semmilyen egyházat nem alapított, így ebből következően templomában sem lőhették le. Az interneten régebben olvasható volt egy olyan (ma már nem fellelhető) változat is, amely szerint az I. világháborúban (!) szerzett sérüléseibe halt volna bele. Ezt a legnagyobb bizonyossággal kizárhatjuk, ugyanis eddigi tudásunk alapján hősünk teljesen ép bőrrel úszta meg az első világégést. Arról nem is beszélve, hogy teljességgel elképzelhetetlen, hogy valaki több, mint 30 év (!) után haljon bele sérüléseibe. E változat esetében valószínűleg gépelési hibáról lehet szó, amely egy rovást kifelejtve első világháborút írt második helyett, ami úgy viszont teljesen megegyezne az első variációval. A negyedik verziót a még ma is élő tanítványa, Békés Antal szolgáltatta egy évekkel ezelőtt megjelent természetgyógyász magazinban: Én úgy tudom, hogy egyszer a városban járva közlekedési balesetben vesztette el az életét. 101 Ezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni. Annál is inkább, mert döbbenetes módon ugyanez a tanítvány, jelen sorok írójának egy egészen más (ötödik!) változatot mondott, mely szerint prosztatarákban halt volna meg. 102 Véleménye szerint Bicsérdy sohasem gyógyult ki teljesen szifiliszéből és az időközben kialakult szövődmények miatt kellett eltávoznia az élők sorából. A 98 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981, Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, július-augusztus 8. évf sz Forrás: (2007. december 9.) 101 Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, július-augusztus 8. évf sz Békés Antal személyes közlése. 23
24 prosztatarákos-verzió cáfolatára vagy megerősítésére sem merünk vállalkozni, mindenesetre véleményünk szerint elég gyenge lábakon áll a tanítvány érvelése. A hatodik (véleményünk szerint az igazsághoz legközelebb álló) változatot a még szintén élő másik tanítványa, Magyar Ilona közölte jelen sorok írójával. Itt visszautalnánk Bicsérdy (már korábban említett) önmagán végzett kísérleteire. Saját elmondása szerint egy 23 napos étlen-szomjazásos böjtölése alkalmával (melyet 24 óránkénti izzasztással kötött egybe) kis híján életét vesztette. Az akkor még előző feleségének kiadott instrukciója így szólt: ha bármi baja lenne, azonnal vigye friss levegőre és masszírozza fel. A baj a böjtölés utolsó napján következett be: Bicsérdynek fennakadtak a szemei, nagy valószínűséggel leállt a szíve. Ám a klinikai halál állapotába került mestert akkor még sikerült visszahozni. 103 Az utolsó változat szerint valami ilyesmi történhetett vele az USA-ban is, azzal a nem kis különbséggel, hogy akkori feleségének (Jaske Kató) már nem sikerült. A mestert ugyan kórházba tudták szállítani, ám neje hiába könyörgött az orvosoknak. Férjét meg sem próbálták újraéleszteni. Hullakamrába vitték a lehet akkor még valóban csak tetszhalott Bicsérdyt és az ottani törvényi előírásoknak megfelelően átszúrták a szívét. Hősünk rendkívül kalandos és eseménydús élete ezennel véget ért Előfutárok, ötletgazdák Ebben a fejezetben azokat a személyeket kívánjuk a teljesség igénye nélkül bemutatni, akik nagy hatást gyakoroltak Bicsérdy Béla rendszerére, vagy pályafutásuk több ponton is analógiát mutat a magyar mesterével. Vincenz Priessnitz ( ) Az empirikus hidroterápia megalapítója. 104 Állítólag amikor 17 éves korában egy ló megrúgta, súlyos sérüléseket szenvedett. Ám semmilyen orvosságot nem akart elfogadni, kizárólag hideg vizes borogatást, melytől gyorsan meg is gyógyult. 105 Az önmagán végzett 103 Bicsérdy 1995a, Schott 1993, Michelet 1999,
25 kísérletek eredményeképpen egy olyan vízkúrát fejlesztett ki, amit hamarosan az emberiség szolgálatába állított. 1818-ban kezdte meg első páciensei gyógyítását olyan sikerrel, hogy hamarosan óriási hírnévre tett szert. 1826-ban szülőhelyén (Gräfenberg) egy hidegvízzel gyógyító intézetet hozott létre. 106 Sikereit egyre nagyobb gyanakvással nézték az orvosok, mígnem 1829-ben kuruzslással vádolták meg, az egyébként paraszti származású és semmilyen orvosi végzettséggel nem rendelkező vízdoktort. Ez alól a vád alól még úgy sem tudta tisztázni magát, hogy több orvos is támogatta ezt a gyógymódot. 107 Mivel Ausztria császárának környezetéből meggyógyított valakit 108, 1831-ben hatósági engedélyt kapott gyógyintézetének működtetésére. Persze csak azzal a feltétellel, hogy nem rendelhetett gyógyszereket és sebészeti műtéteket sem végezhetett. Intézetét 1831-ben még csak 64 beteg kereste fel, ám 1839-ben már kereken 1700, köztük 120 orvos, akik hívei lettek a hidegvíz-gyógyászatnak. Gyógymódjában a hideg víz, izzasztó pakolások és a szabad levegőn végzett sok mozgás játszották a főszerepet. 109 1875-ben, Párizsban kiadtak egy könyvet egy bizonyos Rultől, amely állítólag Priessnitz kézírásos jegyzetei alapján íródott. A könyv mottójául egy olyan idézet szolgált, mely lényegét tekintve teljesen megegyezik Bicsérdy álláspontjával is: A természetben minden egyszerű, minden egyformán történik; a természet mindig a legnagyobb hatással, a legkisebb ráfordítással dolgozik. Egységet tesz az egység mellé; egyetlen élet van, egyetlen egészség, egyetlen betegség, tehát egyetlen orvosság. 110 Ma is a gyógyítás hétköznapi fogalmai közé tartozik a Priessnitz-féle borogatás és a hasonló elnevezésű keresztkötés. 111 Johannes Schroth (1798-1856) Osztrák-sziléziai származású paraszt, Priessnitz iskolatársa volt. A nevével fémjelzett híres kúra a koplaláson és szomjazáson alapult. 112 A módszerét alkalmazó lindewiesei klinikán Bicsérdy többször is megfordult. 106 Schott 1993, 268. 107 Uo., 613. 108 Michelet 1999, 120. 109 Schott 1993, 268. 110 Michelet 1999, 120. 111 Schott 1993, 613. 112 Uo., 263. 25
26 Sebastian Kneipp (1821-1897) Német katolikus lelkész és természetgyógyász, a hidegvíz-kúra megújítója. Kneipp már kora ifjúsága óta sorvadásban szenvedett. 113 Sigmund Hahn könyvének előírásait követve azonban kigyógyította magát bajából, és Priessnitzhez hasonlóan ő is nekilátott a tanácsért hozzá forduló betegek kezeléséhez. Könyve (Az én vízkúrám) több kiadást is megért, népszerűségének csúcsán 4000 beteget kezelt Wörishofenben. Mivel munkájába kezdetektől fogva orvosokat is bevont, így megmenekült a sarlatánság vádjától. Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, 1893-ban Országos Magyar Kneipp Egyesület is alakult a fővárosban, amely 1899-ben megindította a Kneipp újság című folyóiratot. 114 Arnold Ehret (1866-1922) A németországi Badenban született egy földműves családban. Már kora ifjúságától sok minden érdekelte, de leginkább a fizika, kémia, rajzolás és a festészet vonzotta. Kitűnő nyelvérzékkel rendelkezett, anyanyelvén kívül jól beszélt franciául, olaszul és angolul is. 21 éves korában szerezte meg rajztanári képesítését, de a már ekkor is gyengélkedő Arnoldot szívproblémái miatt elbocsátották a katonaságtól. 31 éves korában vesegyulladást kapott, melyet Európa 24 legelismertebb orvosa deklarált gyógyíthatatlannak. Ehret nem nyugodott bele a diagnózisba és különböző természetes gyógymódok iránt kezdett érdeklődni, melyektől gyógyulását remélte. A halálra is felkészülve végső elkeseredettségében böjtölni kezdett, ám legnagyobb meglepetésére nem hogy nem halt éhen, de még az állapota is javult. 1899-ben Berlinbe utazott a vegetarianizmus tanulmányozására, majd ezt követően Algériába ment, ahol megkezdte a böjttel és a gyümölcstáplálkozással kapcsolatos kísérleteit. A kísérletsorozat eredményeképpen kigyógyult gyógyíthatatlannak tartott bajából és az 1900-as évek elején a svájci Asconában szanatóriumot is nyitott, ahol több ezer pácienst kezelt sikerrel. Hogy a tápmegvonás szenzációs hatásait demonstrálhassa, több, nyilvános böjtölést is végrehajtott. A leghíresebb ezek közül az 1909-ben, Kölnben véghezvitt 49 napos tápmegvonása, mely az akkori hivatalos adatok szerint böjt 113 Schott 1993, 610. 114 Uo., 330. 26
27 világrekordnak számított. Még az első világháború kitörése előtt Kaliforniába költöztette szanatóriumát és ott a Health Food (egészséges táplálék) mozgalom úttörője lett. 56 éves korában egy esős, októberi napon megcsúszott a vizes aszfalton, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy koponyáját betörve szinte azonnal belehalt sérüléseibe. Halálával kapcsolatban még ma is összeesküvés-elméletek keringenek. Fanatikus hívei szerint nem lehet véletlen, hogy az orvosokra, valamint a hús- és tejipar képviselőire egyre nagyobb veszélyt jelentő Ehret ilyen fiatalon hunyt el. A gyógytáplálkozásról és a böjtölésről írt művei nagyon népszerűek, eddig már több mint 300 ezer példányt adtak el belőlük. 115 Bicsérdy minden valószínűség szerint nem tudta, hogy hősünk szerencsétlen balesete következtében hunyt el, így jellemző módon Ehret halálát saját tudatlanságával magyarázza, aki ha (a mester ) tanítása szerint élt volna, akkor nem kellett volna ilyen fiatalon meghalnia. 116 Jörgen Peter Müller (1866-1938) Dán sportoló és tornatanár. 1904-től kezdve 134 díjat szerzett, szinte mindenféle sportágban. Még ugyanebben az évben megírta Az én módszerem címet viselő művét, amely azonnal bestseller lett. Munkáját 24 nyelvre fordították le (köztük magyarra is) és 1925-ig csak a német fordítás 400 ezer példányban kelt el. A müllerezés hosszú időn keresztül a gimnasztika szinonimája volt. Sikerének titka abban áll, hogy egyszerű gyakorlatait mindenféle segédeszköz nélkül kb. 15 perc alatt el lehet végezni, ami az összes fontosabb izmot átmozgatja. Esküdt ellensége volt a korában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő testépítésnek és az izomfejlesztés helyett inkább az általános mozgásra helyezte a hangsúlyt. Mindemellett Müller egyike volt az első modern sportújságíróknak is. 117 A már említett művének bevezetőjében meglepő hasonlóságokat találhatunk álláspontja és Bicsérdy felfogása között. Szerinte, aki nem gondozza a testét, az vét a természet törvényei ellen, amely azonban matematikai pontossággal bosszulja meg magát. Állítása szerint nem elég, ha semmi olyat nem teszünk, ami az egészségre ártalmas, hanem ellenállóvá is kell tenni a testet. Legfontosabb instrukciói így hangzanak: Szívjunk 115 Források:
http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/main/namensregister#e (2008. március 12.) valamint http://en.wikipedia.org/wiki/arnold_ehret (2008. március 13.) alapján. 116 Bicsérdy 2003, 288. 117 Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/j%c3%b8rgen_peter_m%c3%bcller (2008. március 13.) 27
28 állandóan friss levegőt, fürödjünk vagy mosakodjunk hideg vízben, járjunk gyakran napsütötte helyeken, s ragadjunk meg minden alkalmat arra, hogy testünk minden egyes izmát és szervét még oly rövid időre is, erőteljes mozgás által eddzük. 118 Nem tudni milyen forrásra alapozva, de Bicsérdy 51 éves korára keltezte halálát, mely szerint tüdőgyulladásban hunyt volna el. 119 Maximilian Bircher-Benner (1867-1939) Svájci orvos, aki 1904-ben, Zürichben megnyitotta Eleven erő névre hallgató szanatóriumát, melyet az első világháború kitöréséig folyamatosan bővített. Pácienseit fizikai-étrendi módszerekkel kezelte, akik egyre nagyobb tömegben érkeztek hozzá a világ minden tájáról. Egy olyan speciális étrendet alakított ki, amiben a nyerskoszt kerül előtérbe, mivel véleménye szerint az ember természeténél fogva gyümölcsevő. A kezeletlen nyers növény szerinte fényelemet tartalmaz, ami kiszabadulva életerőt bocsát ki, tehát gyógyító tápanyagként szolgál. Könyvei nagy példányszámban jelentek meg, amikkel igen sok hívet szerzett magának. 120 Némäti Kálmán (1855-1920) Történész, könyvtáros, magánzó. A Nógrád megyei Szécsényben született, egy evangélikus családban. A gimnázium első két osztályát Balassagyarmaton, a többit Selmecbányán végezte. Itt is érettségizett 1875 júniusában, majd tanulmányait a budapesti bölcsészkaron folytatta tovább. Egyetemi évei alatt előbb Artner Kálmán ügyvéd, majd később Zichy János gróf családjánál volt nevelő. Tanári alapvizsgáját 1878 májusában szerezte meg. Ettől az esztendőtől kezdve 7 éven keresztül folytatta tudományos kutatásait a budapesti, illetve a szegedi könyvtárakban. 1889. április 8-a után a vegetárius életmódra tért át. Lassanként minden főtt, vagy sült ételtől tartózkodott és végül lemondott a tej, tojás és sajt élvezetéről is. Mivel ezen életmódja miatt rokonai és ismerősei bolondnak tartották, sehol nem kapott alkalmazást. Ebből kifolyólag saját vallomása szerint kénytelen volt a remete életre adni magát. Szülőföldjéhez közel, a Mátra hegységi erdőben egy elhagyott medvebarlangban talált 118 Müller 1908, 8-9. 119 Bicsérdy 1995a, 189. 120 Schott 1993, 352. 28
29 menedékre. Saját maga készítette alsóneműben és csuhában járt. Vadon nőtt gyümölcscsel és gyökérrel táplálkozott. Ha néha felkeresték, búzával, gyümölcscsel és kenyérrel látták el. Ezen életmódját megunva 1894 szeptemberétől a budapesti postaigazgatóságnál lett díjnok, napi 80 krajcár fizetéssel. 1897-ben Kairóban, 1899-től 1901-ig pedig a londoni British Museum könyvtárában végzett kutatásokat ekkor még saját költségén. Ám az ezt követő tanulmányútjait már államköltségen tette. Előbb Kossuth Ferenc, majd Zichy János gróf megbízásából. Volt Münchenben, Párizsban, Berlinben, Szentpétervárott, Londonban, Liverpoolban, Kairóban és Szuezben. Anyanyelvén kívül németül, szlovákul, angolul, franciául, görögül, latinul, oroszul és törökül beszélt. Jártas volt Európa, Ázsia és Afrika szinte valamennyi klasszikus irodalmában. Műveiben leginkább a magyar őstörténettel foglalkozott, meglehetősen sajátos nézőpontból. 121 Mint már említettük, Bicsérdy Béla jó barátja volt, akit kényszerű budapesti tartózkodása idején több mindenben is segített. Halálának pontos körülményei nem ismertek. Bicsérdy szerint: Méltatlankodásai miatt agyonverték a vörösek. 122 Gulyás Pál munkája szerint viszont csak 1920. február 15-én hunyt el. 123 Tehát vagy arról van szó, hogy esetleges bántalmazása során szerzett sérüléseibe csak jó fél évvel a proletárdiktatúra bukása után halt bele, vagy (sok más dologhoz hasonlóan) Bicsérdy ebben is tévedett. 1894. november 25-én, Budapesten, az Országos Magyar Kneipp Egyesület által rendezett összejövetelén Táplálkozásunk törvénye címmel tartott előadást. Ennek anyaga a következő évben, nyomtatásban is megjelent. A munka a vegetárius életmódot népszerűsíti, melyben a közegészségügyön kívül a közgazdasági és közművelődési szempontokat is figyelembe veszi. Bicsérdyhez hasonlóan az ember földi szenvedéseit ő is a táplálkozása törvényének megsértésében látja. Ez pedig nem más, mint a Ne ölj! parancsolat semmibevétele. Szintén hivatkozik Darwinra, Hufelandra és Cornarora. Egyértelműen a nyerskoszt mellett teszi le a voksát és véleménye szerint addig nem lehet szó a valódi női emancipációról, amíg annak munkaerejét a konyhai teendők kötik le. 124 121 Források: Szinnyei 1903, 954-955. és Némäti 2001, hátoldala alapján. 122 Bicsérdy 1995b, 436. 123 Gulyás 2002, 487. 124 Némäti 1895, 1-20. 29
30 Edmond Bordeaux Székely (1900?-1979)
Író, filozófus, tanár, régész, nyelvész. Székely földbirtokos apától és francia anyától származik. Székely Sándor, Kolozsvár unitárius püspökének unokája. A párizsi egyetemen szerezte meg doktorátusát, valamint egyéb tudományos fokozatait Bécsben és Lipcsében. Egy időben a Filozófia és Kísérleti Pszichológia professzora is volt a kolozsvári egyetemen. Elismert nyelvtudósa a szanszkrit, arámi, görög és latin nyelveknek, melyeken kívül még tíz modern nyelvet is beszélt. 1928-ban a Nobel-díjas Romain Rollanddal közösen megalapította a Nemzetközi Biogenikus Társaságot (IBS). Legjelentősebb fordításai: válogatott írások a Holt Tengeri Tekercsekből, és az Esszénus Béke Evangélium (több mint 2 millió példányszámban jelent meg 26 nyelven), valamint válogatott szövegek a Bicsérdy által is sokszor emlegetett Zend Avesztából és az ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiből. Több mint 80 könyvet publikált számos országban a filozófia, illetőleg az ősi kultúrák témakörében. 125 A böjtölés esszénus tudománya és A mértékletesség művészete című munkája gyakorlatilag teljesen egybevág Bicsérdy tanításaival. Ugyancsak ősi iratokra hivatkozva próbálja meggyőzni olvasóit a böjtölés és a mértékletesség előnyös hatásairól. Szintén hivatkozik az ún. makrobiótákra (hosszú életű emberek), akik közül a már Bicsérdynél is jól ismert Luigi Cornaro központi szerepet játszik. Székely Edmond egyszer meglátogatta Bicsérdyt, aki nem hagyván őt szóhoz jutni egy mindössze hat órás előadást tartott az emberi lét és fejlődés céljáról a megszeppent párizsi professzornak. A hegyi beszédet türelmesen végighallgató hősünk végül mégis szólásra emelkedett és egy értekezést olvasott fel a mesternek. Bicsérdy persze kelletlenül hallgatta és arra a következtetésre jutott, hogy Székely semmit nem értett meg az ő tanításaiból. 126 A tőle már megszokott stílusával a megértésre képtelenek közé sorolta a nagy tudású egyetemi professzort, ami úgy hisszük, megint csak nem szorul bővebb kommentárra. 125 Székely 2000, hátoldal. 126 Bicsérdy 2002b, 81. 30
31 3. 2 A bicsérdyzmus a sajtó tükrében (a kezdetektől napjainkig) Bicsérdy Bélának és a bicsérdyzmusnak a sajtóban betöltött szerepét kronologikusan négy nagy tömbbe csoportosíthatjuk: 1. Súlyatlétikai világrekordjairól szóló tudósítások az 1900-as évek elején. 2. Az eszme nyilvános meghirdetését (1921) követő évek híradásai, 1944-es távozásáig. 3. A második világháborút követő időszak az 1980-as évek közepéig. 4. A nyolcvanas évek közepétől napjainkig terjedő időszak. Az első csoportot nem kell bővebben kifejtenünk. Az amatőr súlyemelésben és búvárkodásban elért rekordjairól részletesen beszámoltak a korabeli angol és német nyelvű sportlapok. Jellemző módon, Magyarországon csak megkésve szereztek tudomást az erdélyi bikáról, de a külföldi híradásokat követően a hazai sportlapok is beszámoltak elért sikereiről. Bicsérdy Béla és az általa hirdetett tanok szempontjából az 1921-től 1944-ig terjedő időszak tekinthető a legjelentősebbnek. Aranka lánya egyszer hozzáfogott a családi múzeumukban őrzött (apjáról szóló) cikkek összeszámolásához, ám 2500 után feladta. Több száz újságcikk maradt számolatlanul és ezen kívül több száz (javarészt külföldi) tudósítás létezéséről tudunk, amely soha nem is volt birtokukban. 127 Mindez persze csak az 1928 előtti évekre vonatkozik, az utána megjelent cikkek pontos számáról sem rendelkezünk biztos adatokkal. Noha Bicsérdy önelégülten jegyzi meg, hogy nem volt még tudós vagy uralkodó, akiről életében ennyit írtak volna, 128 valóban azt kell megállapítanunk, hogy a húszas években elért népszerűsége példa nélkül áll a magyar történelemben. Hősünk több újságcikket is eredetiben idéz műveiben. Sőt, A reforméletmód prospektusa című munkájában huszonöt, róla és az eszméről megjelent újsághírt közöl (egy-két kivételtől eltekintve) teljes terjedelemben. A műveiben olvasható és a birtokunkban lévő újságcikkek nagyon változatos képet mutatnak. Egy részük látványosan törekszik az objektivitásra, nagyon sok viszont teljesen figyelmen kívül hagyva a tényeket, néha egészen fantasztikus valótlanságokat közöl hősünkről, vagy az általa hirdetett tanokról. Ez utóbbinak több oka is lehet. Lehetséges, hogy a harmadik egyetemes próféta szerepében tetszelgő Bicsérdy sokszor meghökkentő kijelentései szinte csábították a túlzásokra (a szenzációra mindig is fogékony) hírlapírókat. 127 Bicsérdy 1995b, 452. 128 Uo. 31
32 Ám nem zárhatjuk ki teljesen azt sem (amiről hősünk sokszor panaszkodik műveiben), hogy jó néhány torzító cikk, egyszerűen megrendelésre készült. Természetesen nem áll szándékunkban összeesküvés-elméleteket gyártani. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a Bicsérdy-módszerekkel több ezer ember gyógyult ki halálos betegségéből és a követők száma már megközelítette (ha nem bőven meghaladta) a százezret, akkor joggal feltételezhetjük, hogy jó néhány, egészségügyben dolgozó szakember látta veszélyeztetve egzisztenciáját. Nem beszélve a hentesekről, akiknek ez idő tájt érezhető mértékben esett vissza a forgalmuk. Bicsérdy azt állítja műveiben, hogy (egy-két kivételtől eltekintve) meglehetősen rossz színben tüntetik fel személyét és rendszerét. A tragédiák, 129 és a botrányok 130 óriási publicitást kaptak, míg a betegek ezreinek csodás gyógyulásáról alig-alig számoltak be. Üde színfoltot jelentett a bicsérdysták életében Az emberiség érdekében! című, 1925 júniusában megjelenő röpirat, mely a mindössze pár számot megérő Bicsérdyzmus névre hallgató havilap előfutára volt. Mindkettő Evien Eugen szerkesztésében jelent meg Petrozsényben. A Bicsérdyzmus az eszme egyetlen szócsöve volt, melyben a szerkesztőn kívül Bicsérdy is megszólalt néhányszor, és természetesen helyet kaptak benne a meggyógyult tanítványok áradozó levelei is. A fellángolás azonban csak rövid ideig tartott, a nagy reményekkel induló havilap már 1926-ban megszűnt. Korábban már említettük, hogy nincs pontos tudomásunk arról, hogy az 1926-os magyarországi látogatását követően tartott-e még nyilvános előadásokat a mester. 1930- as áttelepülését követően azonban már egészen biztosan felhagyott a nyilvános igehirdetéssel. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a bicsérdyzmus iránti érdeklődés meglehetősen lanyhult. Noha még eztán is sok cikk jelent meg a mesterrel vagy az eszmével kapcsolatban, (jelentőségüket tekintve) ezek hozzá sem mérhetők a húszas évek felfokozott hangulatához. Az 1945 utáni Magyarországon Bicsérdy persona non grata lett. Noha munkái nem szerepelnek A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek sem első, sem második jegyzékében, tanítványai egybehangzó állítása szerint műveit indexre rakták, és ennek megfelelően bezúzták, vagy elégették. 129 Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján, összesen nyolc halálesetről van tudomásunk, melyek során a magukat szinte minden esetben fanatikus bicsérdystaként definiáló személyek gyakorlatilag halálra koplalták magukat. 130 Feltehetően a tragédiák hatására, több előadását is betiltották. Egy 1925-ben, Makón történt halálesetet követően ideiglenesen még a műveit is betiltották és eljárást indítottak Bicsérdy ellen, ami persze felmentéssel zárult. 32
33 Még felderítésre vár, hogy a nyolcvanas évek közepéig mennyi cikk jelent meg a mesterrel kapcsolatosan. Ám feltételezéseink szerint nem túl sok, és nem valószínű az sem, hogy hősünket a legjobb színben tüntették fel. Az Élet és Tudomány című folyóirat 1968. márciusi számában ugyan egy viszonylag objektív írást olvashatunk róla, ám jellemző, hogy a cikk szerzőjének ekkor még fogalma sem volt Bicsérdy emigrációs éveiről és halálának pontos időpontjáról. 131 A politikai légkör fokozatos enyhülése vezetett oda, hogy 1985-től kezdve ismét megjelenhettek (az addig tabunak számító) különböző, természetgyógyászattal és életreformmal foglalkozó kiadványok. 132 Természetesen a rendszerváltozás után ez a folyamat felgyorsult és egyre több, természetes életmóddal kapcsolatos folyóirat látott napvilágot. Ezekben újra felszínre került a mester, ám leginkább csak mint kuriózum és nem mint példakép. Noha a különböző (politikai, gazdasági, kulturális etc.) folyóiratokban egészen napjainkig jelennek meg Bicsérdyvel, vagy tanítványokkal foglalkozó cikkek, ez rendkívül ritka jelenségnek számít. Az eszme továbbra is leginkább csak a természetgyógyászattal, ezoterikával vagy a vegetarianizmussal foglalkozó magazinok olvasóira számíthat. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy Bicsérdy húszas évekbeli extrém népszerűségéhez rendkívüli mértékben járult hozzá a korabeli sajtó. Az élete folyamán és a halála után megjelent több ezer (hazai és külföldi) újságcikk részletesebb elemzése még a jövő kutatóira vár. 3. 3 A bicsérdyzmus és a korabeli társadalom Noha Bicsérdy már 1909-től tartott
magánelőadásokat, az eszme nyilvános hirdetését mégis csak 1921-ben kezdte meg. Egy olyan korban, amikor a világháború és a forradalmak következtében kifordult a sarkaiból a világ. A trianoni országfelosztás óriási sokkot jelentett a magyarság számára. A megmaradt országrészben olyan mértékű pénzromlás következett be, amely az addigi magyar gazdaságtörténelemben példa nélkül állt. Öt évnek kellett eltelnie, mire a 131 Dr. Szalai György: Bicsérdy Béla a nyerskoszt prófétája. In: Élet és Tudomány, 1968. március 1. XXIII. évf. 9. sz. 10-13. 132 Oláh Kállai Vadnai 1989, 46. 33
34 gazdaság úgy-ahogy helyre állhatott és a lassú termelés megkezdődhetett. Ám addig is, a társadalomnak egy példátlanul gyorsütemű, általános drágulással kellett szembenéznie. 133 A határokon kívül rekedtek sem voltak sokkal jobb helyzetben. Ausztriát leszámítva szinte mindenütt sanyarú sors várt, a teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar kisebbségekre. Mindezt figyelembe véve nem nagyon csodálkozhatunk azon, hogy a háborút követő időszakban gomba módra szaporodtak a különböző szekták, és a társadalom egy jelentős része különösen fogékonnyá vált a miszticizmus, spiritizmus és különféle babonák iránt. Ezt azért fontos megemlítenünk, mert nem kevesen állítják, hogy Bicsérdy kizárólag ennek a zűrzavaros állapotnak köszönhetően tudott olyan óriási népszerűségre szert tenni. Még hősünk is hasonlóképpen vélekedik erről. Állítása szerint világháború kellett ahhoz, hogy az emberiség a gondolkodás útjára léphessen, és így az általa hirdetett Igazság, megfelelő táptalajba hullhasson. 134 Nagyon fontos részét képezi tanulmányunknak annak az alaposabb vizsgálata, hogy a bicsérdyzmus milyen társadalmi rétegeket tudott megmozgatni és hogy hozzávetőlegesen hány híve volt az eszmének. Noha sok helyütt lehet olvasni, hogy a bicsérdyzmus kizárólag az egyszerű, tanulatlan emberek körében volt népszerű, ezt nagyon könnyen megcáfolhatjuk. Bicsérdy a műveiben tucatjával idéz olyan hozzá intézett levelekből, melyekben a követők sugárzó örömmel számoltak be néha döbbenetes gyógyulási eredményeikről. A levélírók az összes társadalmi osztályt képviselték. Volt köztük lakatos, festőművész, mérnök, magas rangú katonatiszt, ex-rendőr, ügyvéd, törvényszéki bíró, vegyész, asztalos, sportember, napszámos, fényképész, főesperes, de még egyetemi tanár is. (lásd: 3. sz. melléklet). Állítása szerint a polgári egyének mellett több egyházi személy is érdeklődött az eszme iránt, úgymint: római és görög katolikus, görög keleti, református, evangélikus, valamint unitárius papok. 135 Prohászka Ottokár rendszeresen megvásárolta műveit, aki egy Bicsérdyhez intézett levelének végén így ír: Isten nyújtsa meg az ön életét, tegye lehetővé tevékenységét e szent cél szolgálatában sokak javára. 136 S bár nem lettek követők, de több ízben hallgatta előadásait Darányi Kálmán és Babits Mihály is. 137 133 Hajpál 1973, 13. 134 Bicsérdy 2002b, 34. 135 Bicsérdy 1995b, 603. 136 Soós 1926, 34. 137 Bicsérdy 2002b, 104. 34
Elképzelhető, hogy a több ezres hívőtábor meghatározó hányadát valóban a tanulatlan, egyszerű emberek csoportja tette ki. Ám nem képezheti vita tárgyát, hogy a bicsérdyzmus, az összes társadalmi osztályt megérintette. Követőinek pontos számát lehetetlen meghatározni. A becslések 15 ezertől, a több mint 150 ezerig terjednek. Ez persze leginkább Erdélyre, kisebb mértékben Magyarországra vonatkozik. Ám tudjuk, hogy voltak külföldi hívei is az eszmének, ezek számát azonban még hozzávetőlegesen sem merjük megbecsülni. Mindent összevetve véleményünk szerint nem túlzás azt állítani, hogy a bicsérdyzmus fénykorában legalább 100 ezer híve volt a mesternek, a Kárpát-medencén innen és túl.
Tudunk arról, hogy Erdélyben és Magyarországon több bicsérdysta egyesület is megalakult, 138 ám ezek legnagyobb valószínűséggel csak amolyan asztaltársaságok voltak és nem pedig bíróságilag is bejegyzett szervezetek. Külön figyelmet érdemelnek a bicsérdysta vagy vegetárius kolóniák (lakótelepek). Egy 1926-os újságcikket idézve, maga a mester is beszámol a Szolnok melletti vegetárius-bicsérdysta-flecserista lakótelep -ről. A tudósítás szerint valamennyien B-listára került budapesti hivatalnokok és tanítók éltek itt, családjukkal. 1923 környékén néhány, a teljes anyagi csőd szélére került família hagyta el a fővárost és költözött ide. 1926-ban már 32 család élt itt. Az olcsó telkeken nyaraló-szerű házikókat építettek fel és gyümölcs-, illetve zöldségtermesztésbe fogtak.
A kolónia lakói ugyan nem fanatikus bicsérdysták, de sok mindent elfogadtak a mester rendszeréből. Így leginkább csak nyers növényi koszton éltek; télen-nyáron vettek hideg vizes fürdőket; a lehető legkevesebb ruhát öltötték magukra és leginkább a biológiával, szociológiával, természettudományokkal, valamint a buddhizmussal foglalkozó műveket forgatták. Idegeik megnyugodtak, egészségük megerősödött. 139 Az 1930-as évek elején dr. Antolik Arnold egykori polgármester vezetésével szintén megvalósult egy vegetár telep, a szentendrei Izbégen. Ennek 1935-ben 24 család és 90 tagja volt. A családok egy-két holdon gazdálkodtak, hogy az étrendjüknek megfelelő növényeket megtermelhessék. 140 A telep pátriárkája az a Véver Oszkár volt, akivel Bicsérdy műveiben is találkozhatunk, mint lelkes követővel. 138 Marosvásárhely (1925), Budapest (1926), Debrecen etc. 139 Bicsérdy 1995b, 438 440. 140 Oláh Kállai Vadnai 1989, 44. 35
36 Állítólag még máshol is voltak hasonló jellegű vegetárius-lakótelepek, de csak erről a kettőről tudunk egészen biztosan. Azonban még a szolnoki és a szentendrei kolóniákról is meglehetősen kevés információval rendelkezünk. Nem tudni meddig álltak fenn, bár valószínűsíthetjük, hogy legkésőbb a második világháború után felszámolták ezeket. Pontos történetük feltárása ugyancsak a jövő kutatóira vár. Összefoglalásképpen nagyon röviden megállapíthatjuk, hogy Bicsérdy Béla és tanai (ha csak röpke két évtizedre is), de óriási hatást gyakoroltak a magyar társadalom minden rétegére. 3. 4 A konkurencia (Mazdaznan, Magyar Vegetárius Egyesület) Ebben a fejezetben két, olyan mozgalmat szeretnénk bemutatni, amelyek tanításai nagyon hasonlítanak Bicsérdy Béla rendszeréhez, ám elvárásaik közel sem olyan szigorúak, mint hősünké. Valószínűleg ebből adódhat, hogy jó pár embert sikerült átcsábítaniuk Bicsérdy hívei közül. Mazdaznan Jelentése: mestergondolat. Ezzel a fogalommal egy olyan vallási-filozófiai tanítást jelölnek, ami egy reformált zoroasztrizmuson alapszik. A mozgalom megalapítója Otoman Zar Adusht Ha nish (1844?-1936), polgári nevén: Otto Hanisch. A Mazdaznan rendszerben a zoroasztrizmuson kívül keresztény, hinduisztikus és tantrikus elemek is fellelhetők. Ha nish a fajelméletet is belevegyítette a tanításokba. E szerint a hierarchia csúcsán az árják állnak, de hozzájuk sorolta a szemitákat is. Az ún. kevertfajúakat és az összes feketét viszont alacsonyabb rangúnak tartotta. A cél egy árja békebirodalom és népszövetség létrehozása, amelyből az alacsonyabb rendű fekete népek kizáratnának. (A mai Mazdaznan mozgalom minden fajelmélettel kapcsolatos teóriától elzárkózik.) Alapítója szerint ez egy tudományos életfilozófia, és egy filozofikus élettudomány, mely az ön-nevelésen alapszik, legfőképpen azért, hogy az ember élete kivirágozzon, és testi-lelki-szellemi egyensúlyba kerülhessen. Ez a tanítás állítólag nem új keletű rendszer, hanem sok ezeréves gyakorlati tapasztalatokon és felismeréseken nyugszik, melyek a természet könyvének (az élő természet) tanulmányozásán alapulnak. Ezek a 36
37 tanítások senkire sincsenek rákényszerítve, mindenki maga dönti el, hogy elfogadja-e vagy sem. A mozgalom követői vegetáriusok ugyan, de nem nyerskosztosok. Nagy hangsúlyt fektetnek a légző- és meditációs gyakorlatokra. Ha nish Bicsérdyhez hasonlóan mesternek tartotta magát, és születési időpontja/helye ugyancsak homályba vész. Állítása szerint 1844. december 19-én született Perzsiában, egy teheráni orosz követ és egy német származású anya gyermekeként. (Erre semmilyen bizonyíték nincs!). Állítólag gyógyíthatatlan szívbaja volt, ezért szülei beadták egy zoroasztrikus közösségbe. 25 évig volt köztük, ezalatt szívbaját is sikeresen enyhítette az ott tanult légzéstechnikákkal.
Ám a huszonöt év letelte után ő is úgy érezte, hogy tudását közkinccsé kell tennie. Legkésőbb 1890-től már az USA-ban élt, ahol Chicagoban megalapította az első Mazdaznan Központot. 1907-től már Európában is hirdette az eszmét, ahol Németországban vívta ki a legnagyobb népszerűséget. 1936. február 29-én hunyt el, Los Angelesben. Rendszere időt állóbbnak bizonyult, mint Bicsérdyé, a mozgalomnak ma is jól szervezett egyesületei vannak Németországban, Magyarországon, az Egyesült Államokban és Franciaországban. 141 A Mazdaznan rendszer legjelentősebb magyarországi népszerűsítője dr. Szikszay Géza orvos volt, aki a két világháború közötti időben számos ilyen jellegű könyvet fordított le magyarra. Az eszme hívei (a tízes-húszas-harmincas években) még folyóiratot is kiadtak a Mazdaznan népszerűsítésére. 142 Talán mondanunk sem kell, hogy Bicsérdy meglehetősen rossz véleménnyel volt Ha nishról is. Noha elismerte széleskörű olvasottságát, szóba sem jöhetett, hogy valaki mesternek nevezze magát hősünk mellett. Az élet könyve című művében még egy teljes fejezetet is szentelt az ál-mester tudatlanságának és hazugságainak leleplezésére.
Egy németországi vegetárius folyóirat (Wegetarische-Warte 1913. ápr. 26.; jún. 7.; jún. 21.) cikkeire hivatkozva egy közönséges csalónak állítja be Ha nisht. A cikk írója (Dr. Bracke jogügyi tanácsos és ügyész) állítása szerint a Mazdaznan mozgalom atyja ugyan egy gyönyörű szép mítoszt teremtett maga körül, de dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy Ha nish egy egyszerű német családban született a poroszországi Weisbergben, és nem 1844-ben, hanem 1866. december 7-én. 143 141 Források: http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm (2008. március 1.) valamint http://de.wikipedia.org/wiki/mazdaznan (2008. március 1.) alapján. 142 Varga István: A vegetárizmus története. In: Életerő, 1995. november 3. évf. 11. sz. 12. 143 Bicsérdy 1995b, 661-663. 37
Magától Bicsérdytől tudjuk azt is, hogy Ha nish 1924-ben megszerezte az egyik művét, ám tanításainak lényegét nem fogta fel. Jellemzően ennek tudja be a Mazdaznan mesterének 70 (?) éves korában bekövetkezett halálát is. 144 Magyar Vegetárius Egyesület Jogelődje, 1883-ban alakult meg, Magyarországi Vegetárius Egyesület néven. Székhelye Budapesten volt, eleinte a Rákóczi út 9. szám alatt. Az 1910-es évektől kezdődően saját lapot is kiadtak, előbb Természetes életmód, majd Életművészet, végül Életreform címen.
Eleinte a Ripszám Henrik tulajdonában lévő (a Budapesten elsőként megnyílt) vegetárius étkezdéjében tartottak felolvasásokat a hónap minden második szombatján, a Király utca 35. szám alatt. Később a Múzeum körút 17. szám alatt (egy újonnan megnyílt reform étteremben) tartottak előadásokat, minden kedden este 7 órától. A központi témák magától értetődően a természetes élet- és gyógymódok voltak. Számos könyv az egyesület gondozásában jelent meg és mindezen felül 3-4 hetente még kirándulásokat is szerveztek. Az 1910-es évek elején mindössze 50 tagja volt.
Ez a szám 1942-ig 350 főre emelkedett. A vezetőség szoros kapcsolatban állt a német, osztrák, svéd, holland, francia és angol testvéregyesületekkel. Az egyesület túlélte ugyan a második világháborút, de az új rendszert már nem. 1948-ban minden létesítményével együtt feloszlatták. 145 Történetünk pikantériája, hogy 1911-től kezdve az egyesület elnöke és meghatározó egyénisége nem más volt, mint hősünk tulajdon öccse, Bicsérdy Tibor. A két testvér ádáz küzdelmet vívott egymással, melybe többször a sajtót is bevonták. Itt érdemes idézni Bicsérdy Tiborné leveléből, melyet a Magyarország című folyóirat szerkesztőségébe juttatott el, 1926 márciusában: Sógorommal a legutóbbi időben megszakítottunk minden, még levélbeli összeköttetést is.
Férjem és a sógorom között ugyanis mély ellentétek támadtak, különösen Bicsérdy Béla tanainak következtében Mi a magunk részéről, férjem és én, tévtanoknak tartjuk Bicsérdy Béla tanait és éppen ezért a vegetáriusok egyesületében és annak keretein 144 Bicsérdy 2003, 201. 145 Források: Oláh Kállai Vadnai 1989, 43-46. és N. Z.: Akiket nem érintenek a hústalan napok. In: Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 5. alapján. 38 kívül is csendes propagandát folytatunk a tiszta vegetariánizmus érdekében mindenféle tévtanokkal szemben, így a bicsérdizmussal szemben is. 146 A cikk további részéből megtudhatjuk, hogy Bicsérdy Tibor ugyan nagyra értékeli bátyjának a gyógyítás terén elért eredményeit, ám fivére tanait rettentő zagyvának, önimádását pedig émelyítőnek tartja. Állítása szerint Bicsérdy Béla a művelt körökben szokásos és megkívánt viselkedés, tisztesség és tapintatosság legelemibb fogalmával sincs tisztában 147 Véleményét természetesen a Vegetáriusok Egyesülete is teljes mértékben osztja. 148 Fontosnak tartja ugyan a bátyja által is hirdetett mértékletességet és a böjtöket, de a teljes nyerskosztot elutasítja. 149
Természetesen az idősebbik Bicsérdyt sem kell félteni, ha öccse kiosztásáról van szó. Műveiben többször is azzal vádolja, hogy a spiritizmus és az okkultizmus hatalmába került, akinek még annyi felfogó képessége sincs, hogy rájöjjön: okkult dolgok nem léteznek. 150 Nem egyszer fordult elő, hogy munkáiban meglehetősen cinikusan a pekingi vegetárius egyesület elnökének nevezte budapesti testvérét, 151 aki minden valószínűség szerint maximum csak a térképen kerülhetett közelebbi kapcsolatba a kínai fővárossal.
A húszas években megjelent műveiben akárhányszor is szóba került az öccse, még a keresztnevét sem írta le soha. 3. 5 Ellentábor hívőtábor (vélemények a bicsérdyzmusról pró és kontra) Ebben a fejezetben négy, olyan művet szeretnénk bemutatni és elemezni, amely részben, vagy teljes egészében a bicsérdyzmussal foglalkozik, és markáns véleményt nyilvánít róla. 146 Bicsérdy kontra Bicsérdy. In: Magyarország, 1926. március 24. XXXIII. évf. 68. sz. 10. 147 Uo. 148 Uo. 149 N. Z.: Akiket nem érintenek a hústalan napok. Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 5. 150 Bicsérdy 1995b, 368. 151 Uo., 434. 39
40 Károly Sándor Bicsérdy a gyilkos! Röpirat a legújabb tömegőrületről Károly Sándor újságíró 48 oldalas röpirata 1925-ben jelent meg Aradon. Kiadványának már a címéből is sejteni lehet, hogy szerzője nem szuperlatívuszokban óhajt értekezni a mesterről. Már az előszóban leírja, hogy a vesztett világháború, forradalmak és az ebből fakadó politikai és gazdasági instabilitás eredményezett egy olyan táptalajt, amelyben a miszticizmus, spiritizmus és vallásossági mánia vígan tenyészhetett. Véleménye szerint ilyen mánia a bicsérdyzmus is. 152
Mint azt már korábban megemlítettük, Bicsérdy is hasonlóképpen vélekedik erről, csak egy picit más előjellel. A röpirat szerzője szerint hősünk egy zseniális üzletember, aki az előadásaiért busás fellépti díjat kap és többet keres a legjobban dotált bankigazgatónál. 153
Ez utóbbi feltevését a következőkre alapozza: A Halál legyőzése című műve már az ötvenezredik kiadás felé közeledik. Mivel a könyv ára 150 lei, ezt ötvenezerrel beszorozva 7.500.000. leit kapunk eredményül, melyből még a költséglevonásokkal együtt is maradna 2-3 milliója. Értesülése szerint Az ember hivatása című művéből is már nyolcezer példány kelt el, ami a 30 leies füzetecske esetében bruttó 240 ezer lei bevételt jelentene. 154 Itt egy pillanatra meg kell állnunk. Anélkül, hogy igazságot szolgáltatnánk, szembeállítjuk Károly Sándor kijelentéseit Bicsérdy Béla álláspontjával.
Hősünk elmondása szerint egy túlbuzgó nyomdai alkalmazott 500 Halál legyőzésére a 47000 számot nyomta rá, tudniillik, hogy annyi ezredik kiadás. 155 Ha ez valóban igaz, akkor teljesen egyértelmű, hogy a röpirat szerzője nagyon csúnyán melléfogott. Bicsérdy ezen kívül azt is állítja, hogy az 1923-tól 1928-ig terjedő időszakban mindössze 5500 könyvet adott el, ám ebből is jóval kevesebb jövedelme származott, mint kellett volna, mert nagyon sok könyvterjesztő egyszerűen átverte. 156
Az előadásokkal kapcsolatban már korábban is megemlítettük, hogy Bicsérdy eleinte ingyen tette, de mivel a rengeteg utazása miatt teljesen ráfizetéses vállalkozás volt az egész, később belépti díjat is szedett. Hogy ez busás volt-e vagy sem, arról nincs tudomásunk. De véleményünk szerint Károly Sándor (itt is) erősen torzít, hisz Bicsérdy 152 Károly 1925, 3-4. 153 Uo., 13. 154 Uo. 155 Bicsérdy 1995a, 108. 156 Uo., 109. 40 még ezekben az években is tartott ingyenes fellépéseket. Az 1930-tól kezdődően, a lakásán megtartott magánelőadásait pedig végig, teljesen ingyen csinálta.
A röpirat szerzője néha fantasztikusan kiforgatja hősünk szavait. Ír például olyat, hogy Bicsérdy szerint a tanítvány 800 évig elélhet, ha böjtöl, csak almát eszik és forrásvizet iszik. 157 Természetesen ezt így, Bicsérdy sohasem állította. Károly Sándor megemlít egy bicsérdysta áldozatot is, aki hatnapi böjt után elhunyt. 158
A röpirat lényegét olyan jól összefoglalja a szerző művének 12. oldalán, hogy érdemes teljes egészében idézni: Itt a nagy nyilvánosság előtt nyíltan megmondom, hogy én Bicsérdy Bélát sarlatánnak, áltudósnak, beképzelt nagyképű vidéki figurának tartom, aki amerikai ízű humbugokat pénzre vált fel és ehhez segédkezet nyújt neki egész Erdély. Bele akarom vinni a köztudatba, hogy Bicsérdy egész tudománya blöff, minden ténykedése reklám, harcának és minden akciójának nem az a célja, hogy segítsen az emberen, hanem, hogy vagyont gyűjtsön. S miután követelte, hogy vonják felelősségre eme őrület terjesztőjét, mert már nagy az áldozatok száma, 159 munkájának utolsó részében egy sokkal szelídebb hangnemet megütve a következőket írja: Nem szeretném, ha bárki is rosszindulattal vagy szándékossággal vádolna. Röpiratommal nem akarok hajszát indítani valaki ellen, csupán útját akarom állni egy olyan tan terjedésének, aminek a jó és üdvös volta még nem bebizonyosodott tény 160 Úgy hisszük, hogy ennyi idézet bőven elég volt a röpirat stílusának és tartalmának szemléltetésére, melyhez nem kívánunk több kommentárt fűzni. Szabó László Bűnügyi múzeum Szabó László eme könyvének harmadik kiadása 1968-ban jelent meg Budapesten. 379 oldalas művében 11 oldalt szentel hősünknek, a Bicsérdy, a milliomos szektaalapító című fejezetben. Már az is feltűnő, hogy a könyv szerzője közönséges bűnözők közé sorolja Bicsérdyt, ám a róla szóló fejezet címe nem kevésbé beszédes. Szabó László írása azzal kezdődik, hogy hősünk egy nyugalmazott őrnagy (!) volt, aki a bicsérdisták szektáját alapította meg. 161 157 Károly 1925, 44. 158 Uo., 32. 159 Uo., 25. 160 Uo., 41. 161 Szabó 1968, 54. 41
42 Itt rögtön helyesbítenünk kell, hisz teljesen nyilvánvaló, hogy foglalkozását tekintve összekeverte Bicsérdyt, annak öccsével. Ami a szektaalapítást illeti, a következő az álláspontunk: Hősünk valóban egy nagyon furcsa és újszerűnek ható eszmét hirdetett, ami sok ezer embert ragadott magával. Ám a Bicsérdy köré összesereglett tanítványok (ahogy ez a továbbiakban ki fog derülni), nem alkottak olyan értelemben szektát, amilyenben azt a szerző láttatni szeretné. Említést tesz két könyvéről, melyekből a továbbiakban idézeteket közöl. Az egyik mű ismert, ami nem más, mint a népszerű Halál legyőzése. De hogy a Koplalás és hosszú élet 162 névre hallgató könyvet honnan vette, azt nem tudni. Lehet, hogy írt valaki egy ilyen címmel ellátott művet, de az egészen biztos, hogy nem Bicsérdy Béla volt. Szabó László megemlíti a mester által is sokszor idézett ún. makrobiótákat, ám a szerző még itt is téved, amikor Bicsérdy szájába adva Noé életkorát 8700 évben állapítja meg. 163 Viszont aki figyelmesen elolvassa hősünk műveit, az nagyon jól tudja, hogy Noé csak 950 évig élt. A szerző Károly Sándorhoz hasonlóan ugyancsak a háborúk és forradalmak után kialakult zűrzavaros állapotok számlájára írja, hogy a bicsérdyzmus olyan óriási népszerűségre tudott szert tenni. Tudni véli, hogy Bicsérdy egy udvartartást rendezett be magának az al-dunai Ada-Kaleh szigetén, ahol aztán százszámra fogadta a híveit. 164 Az ezzel kapcsolatos leírása annyira abszurd, hogy érdemes teljes egészében idézni: A hívek persze csak akkor tehették ide a lábukat, ha a Mester két alapvető tanát átültették a gyakorlatba: lemondtak minden vagyonukról a szekta javára, s vállalták, hogy testvéri szeretetben teljesítik a Mester útmutatásait, s dolgozik a szekta telepén. 165 Talán mondani is fölösleges, hogy az egészből egy szó sem igaz. Jó pár fanatikus híve próbált ugyan a mesterhez költözni, ám az ilyeneket Bicsérdy általában rövid úton kipenderítette. A szerző további fantasztikus (minden valós alapot nélkülöző) leírásait a következő csokorban lehet összefoglalni: al-dunai telepén ezerszáz híve dolgozott, akik a sok koplalástól már majdnem meghaltak; úgy fogyasztotta a nőket, mint más a reggelijét; elfogatóparancsot adtak ki ellene egy ingatlan átírása kapcsán elkövetett állítólagos 162 Szabó 1968, 54. 163 Uo., 56. 164 Uo., 60. 165 Uo., 61. 42
43 hamisítása miatt; több mint hárommillió dollár értékű ingatlan és bankbetét fölött rendelkezett; 34 gyermeke született és rendkívül gazdagon hunyt el. 166 Nem tudni, hogy a szerző eme értesüléseit kizárólag csak a korabeli újságok (gyakran szélsőségesen túlzó) cikkeire alapozza-e, vagy ezen kívül még roppant élénk fantáziával is rendelkezik. Az mindenesetre biztos, hogy 11 oldalon keresztül még senkinek sem sikerült Bicsérdy Béláról ennyi sületlenséget összehordania. Soós Gábor Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója Dr. Soós Gábor orvos 60 oldalas műve 1926-ban jelent meg Nagyváradon. Címe sokat sejtető, ezúttal (természetesen) egy Bicsérdy Bélát méltató művel állunk szemben. Noha hitvallását csak művének 22. oldalán közli nyíltan az olvasóval, érdemes már az elemzés elején teljes mértékben idézni: Mielőtt Bicsérdy Béla tanait boncoló asztalra teríteném, mint orvos kijelentem, hogy tanait én is teljesen elfogadom és Őt prófétának tartom. Már rögtön az elején kijelenti, hogy az ember legdrágább kincse az egészség. A betegségekkel kapcsolatban elmondja, hogy az orvos által felírt gyógyszerek csak ideigóráig hatnak, de a természetes gyógyulást hátráltatják. Ám a doktorok nem tehetnek mást, mert a páciens követeli a receptet és az egyetem is ezt írja elő. 167 Véleménye szerint minden jogállamban bűnnek tartják az öngyilkosságot, de a fokozatosan elkövetett öngyilkosságot senki nem tartja véteknek. Ez utóbbi szerinte egyértelműen az ember helytelen életmódjával egyenértékű. A címben is lefektetett természetes gyógymódot (Bicsérdy művei alapján) a következőkben határozza meg: minimum napi 5-10 perc tornászás; hideg vizes fürdők; sok mozgás a szabad levegőn; napfürdőzés (ez mind ingyen van) és a helyes táplálkozás. 168 A bicsérdyzmusról a következőket állapítja meg: Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a Bicsérdyzmusról. 169 Leírja, hogy ennek a mozgalomnak ugyan sok barátja és követője, de még több ellensége és üldözője van. Véleménye szerint a bicsérdyzmus hívei elsősorban a gyógyíthatatlan betegek soraiból kerül ki, akik halálos betegségeikből kigyógyulván fanatikus híveivé válnak az eszmének. (Mint tudjuk, Bicsérdy erről pontosan ugyanígy 166 Szabó 1968, 61-65. 167 Soós 1926, 4-5. 168 Uo., 5-7. 169 Uo., 14. 43
44 írnak. 173 Állítása szerint Bicsérdy megtanult ógörögül és újgörögül is, valamint elsajátította vélekedett.) Az eszme legfőbb ellenségei közé érthető anyagi okokból a mészárosokat, henteseket, kocsmárosokat, vendéglősöket és az orvosokat sorolja. 170 Állítása szerint a bicsérdyzmus a társadalom minden rétegét olyan forrongásba hozta, hogy a probléma körül támadt vita hullámai egészen a kormányzó körökig felcsapódtak. Állítólag egyszer a román kormány hét tudós és neves orvost küldött el (Bukarestből és Kolozsvárról) Bicsérdyhez, hogy annak tanait és módszereit megvizsgálják. A hosszan tartó vizsgálat végeredménye az volt, hogy ha valaki okszerűen követi és betartja a hősünk által kiadott instrukciókat, akkor mindenféle belső szervi betegségből ki kell gyógyulnia. 171 A bicsérdyzmus állítólag a nyugati államokban (különösen Németországban) is népszerű lett és egyszer az egyik Aradon járt román miniszter kijelentette, hogy a hatóságok rövid időn belül fel fogják kérni Bicsérdy Bélát, hogy tanait a bukaresti tudományos körök előtt ismertesse. 172 Hogy ez valóban megvalósult-e, avagy sem, arról nincs biztos tudomásunk, mindenesetre ez a példa is kitűnően szemlélteti a korabeli hangulatot. A mesterhez hasonlóan úgyszintén megemlíti, hogy a hírlapok nagy többsége csak gúnyolódik és viccelődik a bicsérdyzmuson, de a gyógyultak ezreiről semmit sem az összes nyugati államok nyelvismeretét. 174 Soós doktor itt minden bizonnyal kissé elvetette a sulykot. Noha nem tartjuk kizártnak, hogy hősünk valóban megtanult ógörögül és újgörögül (hisz többször is megemlítette műveiben, hogy fiatal korában tucatszám olvasta a régi görög írásokat), de hogy az összes nyugati nyelvet is megtanulta volna, teljes mértékben kizárhatjuk. Ha ez utóbbi alatt csak a német, angol és francia nyelveket érti, akkor valóban igaza van, ám ebben az esetben nem ártott volna sokkal pontosabban fogalmaznia. A szerző elmondása szerint nagyon nehéz megérteni Bicsérdy műveit, mert stílusa nehézkes, gondolatai pedig szétfolyók, szerteágazóak. Ő (Soós Gábor) azonban ezt a 170 Soós 1926, 15. 171 Uo., 15-16. 172 Uo., 16. 173 Uo., 16-17. 174 Uo., 17-18. 44
45 megértést próbálja elősegíteni. 175 Ezután a mester eljárásait elemzi orvosi szemszögből, ami tanulmányunk szempontjából már nem bír nagy jelentőséggel. Művének vége felé azonban egy rendkívül érdekes és figyelemre méltó statisztikát közöl az 1924-es és az 1925-ös évekkel kapcsolatban. E szerint a vágóhidak forgalma 1925-ben Nagyváradon 5%-kal, Aradon 11%-kal, Kolozsvárott pedig 19%-kal esett vissza az előző évihez képest. Adatai szerint ugyan nem túl jelentős mértékben, de az ápolásra szoruló betegek száma is visszaesett és még a halálozási ráta is csökkent. 176 Ezeket az eredményeket (természetesen) az egyre népszerűbb reforméletmód számlájára írja. Állítása szerint a bicsérdyzmusnak Erdélyben kb. 120-150 ezer híve van, köztük 120 orvos. Több erdélyi városban van egyesületük, asztaltársaságuk és Európa összes államaiban már kialakulófélben van a mozgalom. 177 (Hogy a bicsérdyzmus egészen pontosan mekkora népszerűségre tudott szert tenni a Kárpát-medencén kívüli államokban, további, alapos kutatást igényel.) Művének végén egy terjedelmes listát közöl a bicsérdyzmus segítségével meggyógyult személyekről. Ebben megemlíti nevüket, foglalkozásukat, lakhelyüket, valamint azt, hogy milyen betegségből gyógyultak ki. Schirilla György - Vegetáriánuskönyv Schirilla György eme munkája 1988-ban jelent meg Budapesten. 288 oldalas művében egy teljes fejezetet szentel Bicsérdy Bélának, 18 oldalon keresztül. Az egykori távfutó leírja, hogy éles különbséget kell tenni a bicsérdyzmus és a vegetarianizmus között. Noha hősünk tanait téveszmének tekinti, az elsők között tartja számon, akik felismerték: a táplálkozásnak óriási jelentősége van a várható élettartamot illetően. A szerző viszonylag részletesen beszámol Bicsérdy feleségeiről, ám itt több pontatlanságot is felfedezhetünk. Második nejéről azt írja, hogy a mester első feleségének a húga volt, holott a nővére. Ezenkívül kifelejti a harmadik nejét, így végeredményben tévesen csak négy házastársról tesz említést, öt helyett. 175 Soós 1926, 22. 176 Uo., 50-53. 177 Uo., 58. 45
46 Két, korabeli újságcikket is idéz Bicsérdyvel kapcsolatban. Az egyik az általunk már ismertetett Bicsérdy Tiborné levele 1926-ból, a másik Az Est című folyóiratban megjelent újságcikk 1939-ből. Utóbbiban több pontatlanság is olvasható. A szerző beszámol Bicsérdy 1926-os budapesti látogatásáról, és Szabó Lászlóhoz hasonlóan szintén nem tud szabadulni az ezer ada-kalehi bicsérdysta mítoszától. Közzétesz egy Magyar Ilonával készült riportot (Bicsérdy Béla még ma is élő fanatikus híve) és említést tesz egy másik volt tanítványról, Dávid Gyuláról is. Összességében megállapíthatjuk, hogy noha a szerző hősünkről írt fejezete hemzseg a pontatlanságoktól, egy viszonylag objektív írással állunk szemben. Schirilla elismeri Bicsérdy Béla egyes érdemeit, ám nem állítja példaképül. 178 3. 6 A bicsérdyzmus sikerének titka, hanyatlásának okai Ebben a fejezetben azokat az okokat kívánjuk összefoglalni, amelyek választ adnak arra: miképpen tudott Bicsérdy Béla olyan rövid idő leforgása alatt hihetetlen nagy népszerűségre szert tenni, és hogyan lehetséges az, hogy hősünk nevét jóformán senki nem ismeri a mai Magyarországon? Az első tényező, amit megjelölhetünk népszerűségének okaként, az nem más, mint maga Bicsérdy Béla. A korabeli tudósítások és tanítványai egybehangzó állítása szerint roppant szuggesztív előadásokat tartott, kitűnő szónok volt. Állítólag egyszer Erdélyben 83 órán keresztül tartott előadást a folyamatosan cserélődő hallgatóságának, mialatt csak pár almát fogyasztott el. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy (a húszas években rendkívül népszerű testkultusz idején) az 1902-ben a világ négy legerősebb embere közé sorolt Bicsérdy, roppant imponáló lehetett hallgatósága számára, tiszteletet parancsoló izomkötegeivel. Ám a legfontosabb tényező, amit személyével kapcsolatban egy szóval is kifejezhetünk: hitelesség. Adott egy ember, akinek igaz, hogy semmiféle felsőfokú végzettsége nincs, de anyanyelvén kívül majdnem fél tucat nyelven beszél és műveiből/előadásaiból messze kiviláglik, hogy óriási lexikai tudással rendelkezik. Köztudomású, hogy az akkoriban még gyógyíthatatlannak számító betegségével orvosok tucatjai sem tudtak mit kezdeni, de ő, 178 Schirilla 1988, 158-176. alapján. 46
47 hosszú évek önmagán végzett kísérletek eredményeképp rájött a titok nyitjára és kigyógyította magát bajából. Hajzatát, három fogát visszanyerte. A már nagyon régi múltra visszatekintő, szinte megcsontosodott magyar közhiedelmet (mely szerint csak az lehet erős és egészséges, aki húst eszik, mert abban van az energia ) romba döntötte a még 50 éves korában is súlyemelő világcsúcsot dönteni képes izomkolosszus. Korához képest nagyon jól tartotta magát. 179 Kertjében télen-nyáron mezítláb járkált, még a legkegyetlenebb mínuszokban is. Egy népszerű beszámoló szerint még paranormális képességekkel is rendelkezett. A történet lényege, hogy 1920 januárjában egy Kiss Elek nevű tanítványa járt nála, aki azon gondolkodott hangosan, miképpen tudná feleségét megnyerni az új életmódnak. Hősünk erre azt válaszolta, hogy a távolból is meg tud jelenni (az általa addig még soha nem látott) nejének, és rá tudja venni a reforméletmódra. Az Oxfordban végzett filozófiai doktor azonban csak mosolygott Bicsérdyn, a dolog felett napirendre tértek. Júliusban viszont a mester meglátogatta tanítványát annak otthonában, és amikor a háziasszony megpillantotta hősünket, ájultan rogyott össze. Kiderült, hogy azon a januári napon dr. Kiss Elekné arra lett figyelmes, hogy az udvarán egy ingujjas férfi áll mezítláb, a húsz fok hidegben. Barátnői, akik ekkor nála voltak vendégségben, semmit sem láttak ebből és az esetet annak tudták be, hogy a háziasszony bizonyára képzelődött. Csak a júliusi, személyes találkozássukkor derült ki, hogy valójában Bicsérdyt látta víziójában. Az eset annyira megdöbbentette Kiss Eleknét, hogy azonnal ráállt a reforméletmódra. 180 Ám izomkötegek ide, szuggesztív előadások oda, teljesen nyilvánvaló, hogy Bicsérdy karizmatikus személyisége még édeskevés lett volna óriási hírnevéhez. Hisz tudható, hogy sok ezren lettek fanatikus hívei olyanok is, akik soha életükben nem találkoztak vele. Bicsérdy ír egy olyan németországi tanítványáról, aki nem bírta kivárni, míg lefordítják németre a mester műveit, így autodidakta módon megtanult magyarul és a könyvekben foglalt instrukciókat betartván, visszanyerte egészségét. 181 Ám nem csak ő gyógyult ki bajából. Hősünk állítása szerint hét év leforgása alatt több mint 5000, javarészt orvosilag is lemondott gyógyíthatatlan beteg nyerte vissza 179 E dolgozat címlapján is látható, legnépszerűbb pózolós fotóján már elmúlt 60 éves, noha valóban nem néz ki többnek negyvennél. 180 Bicsérdy 1997, 78-79. 181 Bicsérdy 1995b, 363-364. 47
48 egészségét (tanításai alapján), Amerikától Hongkongig. Szerinte több eredményt sikerült ennyi idő alatt elérnie, mint az európai vegetárius egyesületeknek együttvéve. 182 Nem tudni, hogy ez a számadat mennyiben fedi a valóságot. De az tény, hogy Bicsérdy tucatjával idéz műveiben olyan, hozzáintézett levelekből, melyekben a követők sugárzó örömmel számolnak be, néha egészen elképesztő gyógyulási eredményeikről. Ezt figyelembe véve méltán feltételezhető, hogy a meggyógyult betegek leveleinek nyilvánosságra hozása óriási ösztönző erőt jelenthetett a reforméletmód követésére, de legalábbis kipróbálására. Különösen akkor, ha a napi 40-50 levelet kapó hősünk még olyanról is említést tesz, hogy az előírt diétáját betartott nők, már 34 esetben szültek fájdalom nélkül. 183 Bicsérdynek a sajtóban betöltött szerepét már említettük, ezzel nem kívánunk a továbbiakban részletesen foglalkozni. Azt azonban mindenesetre le kell szögeznünk, hogy az akármilyen előjellel íródott, de több ezer megjelent újságcikk jelentősen hozzájárult hősünk extrém népszerűségéhez. Többször szóba került már, de itt utoljára ismét meg kell említenünk, hogy az első világháborút követő zűrzavaros időszak, szintén nem csekély mértékben járult az eszme terjedéséhez. Összefoglalásképp négy jelentős tényezőt nevezhetünk meg, melyek együttesen óriási népszerűséget biztosítottak hősünknek és az általa hirdetett tanoknak: Bicsérdy karizmatikus személye; a gyógyult tanítványok ezrei; óriási publicitás a sajtóban; megfelelő társadalmi táptalaj. Szintén említésre került már, hogy a bicsérdyzmus hanyatlása még a mester magyarországi tartózkodása idején megkezdődött. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá maga Bicsérdy Béla, aki 1930-tól már egészen biztosan beszüntette nyilvános előadásait és 1933 után még a könyveit is kivonta a kereskedelmi forgalomból. Így a reflektorfényből önként kivonuló hősünket természetesen már a média sem találta olyan érdekesnek és a megváltó eszme lassan-lassan a feledés homályába merült, megalapítójával egyetemben. A második világháborút követő 35-40 év valóságos istencsapás volt a bicsérdyzmus számára. Hősünk műveit elégették, vagy bezúzták, híveit némely esetben még üldözték is. A rendszer enyhülésével azonban már egyre többet lehetett (pozitív előjellel is!) beszélni Bicsérdyről. A népszerű tévériporter, Vitray Tamás több interjút is készített bicsérdystákkal, a hetvenes-nyolcvanas években. 182 Bicsérdy 1995b, 343-344. 183 Bicsérdy 1995c, 717. 48
49 Az 1985-ben hamvaiból feltámadt magyarországi vegetáriánus mozgalom felkarolta a még élő tanítványokat, akik a kilencvenes évek végéig, viszonylag rendszeresen tartottak előadásokat (különböző fórumokon) hősünkről és rendszeréről. Bicsérdy egyik legfanatikusabb tanítványa, Magyar Ilona, még a műveit is kiadta a kilencvenes években. Ám mindez együttesen sem tudta igazán felkavarni a kedélyeket. Összefoglalásképpen tehát megállapíthatjuk, hogy a több évtizednyi kényszerű hallgatás megtette a hatását. Bicsérdy Béla neve kikerült a köztudatból, és ezen az állapoton még a nyolcvanas-kilencvenes években történt pillanatnyi fellángolások sem tudtak igazán jelentős mértékben változtatni. 4. Bicsérdy tanítványok és egy követő Békés Antal (1913) Békés Antal 1913. december 10-én született és nyolc éves volt, amikor családjával Székesfehérvárról Budapestre költöztek. Apjának vendéglője volt itt, de állítólag rossz üzletember volt, így hamar tönkrementek. Negyedikes gimnazista volt, amikor édesanyja rákban meghalt. Iskolai tanulmányait ezért abba kellett hagynia, majd átmenetileg egy festéküzletben lett kifutó. Heti 12 pengőből kellett fenntartania magát, ugyanis családja ekkor már szétszóródott. Apja egyedül a lakását fizette. Egy idő után beállt kárpitos-ipari tanulónak és kitanulva szakmáját sokáig ebből is élt meg. A bicsérdyzmussal egy különös véletlen folytán ismerkedett meg. Egyszer közlekedési balesetet szenvedett és eltört a lába. Mivel nagyon nehezen forrt össze a csontja, 6 hónapon keresztül volt táppénzen, s mindössze heti 5 pengőt kapott. Ez idő tájt minden reggel (botra támaszkodva) Pestről átgyalogolt a Gellért-hegy alatt lévő, Dunába épített uszodába. Itt ismerkedett meg egy aktív tanárral, aki a jelen lévő főleg levente fiúknak sokszor tartott természettudományos előadásokat, így a vegetarianizmusról és a bicsérdyzmusról is. Ezután élénken elkezdett érdeklődni Bicsérdy Béla iránt, akinek A Halál legyőzése című könyvét megszerezvén, azt 24 óra alatt kiolvasva azonnal az eszme híve lett. Örömmel konstatálta, hogy táplálkozásán nem nagyon kell változtatnia, hisz az 49
50 irtózatos szegénység miatt eddig is csak egyszer evett naponta: fél kiló kenyeret és 5 deka vajat. Később személyesen is megismerkedett a mesterrel, akinek rendszeresen járt az előadásaira. Ezek a vasárnap és hétköznaponként leginkább pesterzsébeti villájában tartott ún. értekezései teljesen ingyenesek voltak. Bicsérdy elfogadott ugyan adományokat, de a nehezebb körülmények között élő tanítványainak ő maga adott pénzt. Békés Antal szerint Bicsérdy Béla némely természettudományi tévedése ellenére egy univerzális tehetség volt. Könyvtára több ezer kötetből állt, állítása szerint csak az ajtó- és ablaknyílásokon nem voltak könyvei a mesternek. Vitatkozni nem lehetett vele. A háború után magánúton leérettségizett és a Budapesti Agrártudományi Egyetem kertészeti szakán, egy tanfolyam keretén belül gyümölcskertészeti szakbizonyítványt szerzett. A 80-as évek végén az Életreform klub előadássorozatának keretén belül több előadást is tartott Bicsérdyről. Többször is visszatért a főtt vegetárius kosztra. Állítása szerint az eszmében nem, csak a kitartásában csalódott. Jelenleg Budapesten él. 184 Magyar Ilona (1914) Magyar Endréné (szül. Járvás Ilona) 1914. szeptember 9-én született Nagykőrösön. Édesanyja Kocsis Eszter református, édesapja Járvás László, katolikus vallásúként volt anyakönyvezve. Egyik szülője sem követte eredeti vallását, hanem (az akkor virágzásukat élő) baptista, nazarénus és jehovista gyülekezetekbe jártak nagy buzgalommal. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy leányukat sohasem keresztelték meg, aki azonban a református vallást fogadta el, mert a katolikust nem szereti. Nyolcan voltak testvérek, akik közül Sára és Erzsébet nevű nővérei szintén vegetáriusok voltak. Férje, néhai Magyar Endre, egy szegedi zsidó értelmiségi családból származott. 1944-ben a németek elfogták és több társával együtt a Ferenc-csatornába lőtték, amit óriási szerencsével ugyan túlélt, de emiatt 100%-os hadirokkanttá nyilvánították. Ő is bicsérdysta volt és ezzel az életmóddal sikerült valamennyire rendbe hoznia magát, de egészségét tökéletesen visszaszereznie már sohasem tudta. Folyamatos ápolásra szorult, nyolcadik szívgörcse következtében az 50-es évek közepén elhunyt. Eszperantistaként állítólag több művet is lefordított magyarra. Tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának, ahonnan (állítólag fanatikus bicsérdysta életmódja miatt) egy idő után kizárták. 184 Források: Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, 2001. március 8. évf. 6. sz. 17. ; videofelvétel: 2002. november 2. és Békés Antal személyes közlése (2007. december 7.) alapján. 50
51 Egy lányuk született: Éva. Mivel ő a konkurens mazdaznán életmód híve lett, sokszor került összetűzésbe édesanyjával. Ő a 80-as évek végén hunyt el. Magyar Ilona, elmondása szerint fanatikus bicsérdysta. Gyerekkorában (kb. 15 évesen) súlyos gyomorfekélyt kapott, amit az orvosok nem tudtak rendbe hozni. Ez idő tájt akadt rá egy bolhapiacon Bicsérdy Béla műveire (A Halál legyőzése és A reforméletmód prospektusa), amiket rögtön meg is vett és a könyvek útmutatásai alapján teljesen kigyógyította magát betegségéből. Ezután fanatikus híve lett a mesternek, amiért szüleivel állandóan összetűzésbe került. Egyszer az egyik könyvét el is égették. Egy alkalommal (karácsony környékén) megszökött szüleitől és egyenesen Bicsérdyhez ment, akinél három napot töltött vendégségben. A mester egyébként már az első napon arra kötelezte az ifjú Ilonkát, hogy azonnal írjon haza a szüleinek, miszerint három napon belül otthon lesz, ugyanis nem szeretett volna egy újabb rendőrségi ügyet a nyakába. Így a mozizással és margitszigeti sétákkal egybekötött háromnapi kiruccanás után Ilonka újra visszatért szüleihez, ám a már előbb említett két nővére falazásának köszönhetően rendszeresen látogatta a mester előadásait. Nagyon szerencsésnek érzi magát, amiért személyesen ismerhette őt, mert a legcsodálatosabb embernek tartja, akivel valaha is találkozott életében. Véleménye szerint az egész lénye felülmúlta az átlagember magatartását, tudásával, felkészültségével mindig lenyűgözte hallgatóságát. Állítása szerint Bicsérdy soha nem foglalkozott politikával 185 és egyházi kérdésekkel. Társalogni nem tudott, csak prédikálni. Határozott, szigorú, de végtelenül jóságos és önzetlen ember volt. Ha egy tanítványa anyagilag rosszul állt, attól nemhogy nem fogadott el semmit, hanem még támogatta is. 1951-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen leveleztek. Békés Antalhoz hasonlóan ő is több előadást tartott Bicsérdyről az Életreform klub előadássorozatának keretében. A 90-es évek közepén, saját költségén megjelentette a mester műveit reprint kiadásban, 1000 példányban. Ugyancsak ő adta ki a Bicsérdy által már 1913-ban illetve az 1920-as években megírt, de nyomtatásban még soha meg nem jelent Bölcsesség könyveit, valamint Pesterzsébeti értekezések címmel, a hősünk által, leginkább a II. világháború alatt tartott előadásainak anyagát. Tervezte egy Bicsérdyalapítvány létrehozását is, ám ez a kísérlete végül kudarcba fulladt. Az Egészség-vár alapítvány zsűrije 2000-ben, Magyar Ilonának ítélte a Vegetáriánus Életmű Díjat. Jelenleg Budapesten él. 186 185 Ezt úgy pontosíthatjuk, hogy csak nagyon ritkán. 186 Magyar Ilona személyes közlése a szerzőnek. (2007. november 27-28-29. és december 3.) 51
52 Baricz Lajos (1888-1988) Baricz Lajos 1888-ban született, az erdélyi Gyergyóalfaluban. 1945-ig csndőrtiszthelyettesként szolgált. Később áttelepült Magyarországra, 1956-tól haláláig Szigligeten élt. Kalocsai Tiborral kötött eltartási szerződést, kinek elmondása szerint a mindig kedves, szeretetteljes és jóindulatú bicsérdysta öregúr, még 99 évesen is nagyon jó szellemi és fizikai kondícióval rendelkezett. 1988. június 3-án hunyt el, 100 éves és egy hónapos korában. 187 Bobletek György (1903-1983) Bobletek György 1903. december 27-én született Erdélyben. Itt építészmérnöki diplomát szerzett és magánvállalkozóként működött. 1941-ben Budapestre költözött. Ismerősei szerint egy nagyon kedves, joviális úriember volt, aki nagyon komolyan vette bicsérdysta életmódját. Állítólag télen-nyáron fürdött a Gellért-hegyi háza előtt lévő medencéjében. Feleségét is rá akarta venni erre az életmódra, de az nem állt kötélnek. Neje alkoholista lett és idegbeteg, 1973-ban öngyilkosságot követett el. Bobletek 1983. március 27-én, a Magyar Televízió A Hét című műsorában szerepelt. Az interjú során elmondta, hogy Gellért-hegyi telkének árából egy alapítványt szeretne létrehozni. Ebből olyan vegetáriusokat kívánt díjazni, akik az emberiség javát szolgálják az ésszerű életmód kialakításával. Terve nem valósulhatott meg, mert két héttel később, április 11-ről 12-re virradóra egy brutális rablógyilkosság áldozata lett. A rendőrség által már korábbról jól ismert támadóját végül elfogták. Gyilkosa, egy kazettás magnó miatt oltotta ki az öregúr életét. 188 Bobletek György elévülhetetlen érdemeket szerzett az eszme szolgálatában. Bicsérdy Béla 1913-ban fejezte be nagy, (1060 oldalas) Bölcsességkönyvét, mely állítása szerint 1500 természettörvényt tartalmazott. 189 Ezt soha nem adta ki és a második világháború forgatagában nyoma is veszett. Ám Bobletek, 23 évi lankadatlan nyomozás után, 1968. november 1-jén megtalálta. A mű meglehetősen rossz állapotban volt. Csak 736 oldal került elő, de a víz és a sár miatt még így is elég sok oldal olvashatatlan maradt. Lemásolását 1971. január 19-én 187 Kalocsai Tibor közlése alapján. 188 Kristóf 1986, 327-544. 189 Bicsérdy 2004, 33. 52
53 kezdte meg és néhány példányt készített róla. 190 Nyomtatásban csak 2002-ben jelenhetett meg először, Magyar Ilona jóvoltából. Dávid Gyula (1900-2000) Dávid Gyula 1900. április 12-én született, feltehetőleg Békéscsabán. 191 Itt egy óriási vaskereskedése volt, amit a második világháború után államosítottak. Schirilla György is megemlékezik róla könyvében, mint fanatikus bicsérdystáról. 192 A mester két, még ma is élő tanítványa szerint azonban Dávid Gyula soha nem fogadta el a teljes nyerskosztot és rendkívül beképzelt ember volt. Állítólag azt hirdette magáról, hogy nem Bicsérdy, hanem ő (!) az igazi mester. Ezen kívül Biblia-mániás volt. 193 Nagyon sok előadást tartott és gondolatait le is jegyezte. Megközelítőleg 1000 oldal kéziratot hagyott hátra. 99 évesen hunyt el. 194 Dobákné Oláh Júlia (1904-2000) Dobák Sándorné (szül. Oláh Júlia) 1904. november 3-án született egy vendéglős család kilencedik gyermekeként. Tízen voltak testvérek, közülük heten érték meg a felnőttkort. Kilenc hónapos korában egy baleset következtében súlyos belső sérüléseket szerzett. Az orvosok nem tudtak vele mit kezdeni. Gipszbe akarták tenni, ám ezt családja nem engedte. Egy éven keresztül sírt éjjel-nappal, olyan fájdalmai voltak. Ezek végül elmúltak, de kiderült: a kis Julika csípőficamos és valószínűleg élete végéig nyomorék marad. A négy középiskola elvégzése után varrónőnek tanult. Miután kitanulta mesterségét, 22 évesen Budapestre jött, ahol a legjobb női szalonokban fordult meg. Végül a Jelmezkölcsönző Vállalathoz került, ahonnan évekkel később nyugdíjba ment. Mivel nagyon zavarta kacsázó járása, az ortopéd klinikán érdeklődött, hogy nem tudnának-e valamiképpen segíteni rajta. Ott kiderült, hogy nem műthető, de javasolták, hogy tornásszon. Ekkor tanulta meg a már ismertetett Müller-tornát, melytől valóban jobban érezte magát, de a csontjait nem rakta helyre. 190 Bicsérdy 2002a, 3. 191 Személyes ismerőse, Vadnai Zsolt közlése alapján. 192 Schirilla 1988, 174-175. 193 Magyar Ilona és Békés Antal személyes közlése. 194 Vadnai Zsolt közlése alapján. 53
54 1930-ban férjhez ment. Ekkor 34 kg volt. Viszonylag jól éltek, két év leforgása alatt fel is hízott 64 kilóra. Innentől kezdve azonban évekig betegeskedett. Ízületi gyulladása kezdődött, melynek következtében menni sem bírt a fájdalomtól. Később májdaganatot, hólyagrákot és tüdőbajt kapott, veséje elgennyesedett. Férjének nyíltan megmondták az orvosok, hogy nem tudnak rajta segíteni és valószínűleg rövid időn belül meg fog halni. Azonban egy férfi ismerőse (aki Bicsérdy Béla útmutatásai alapján gyomorrákjából gyógyította ki magát), már alig várta, hogy Julika kijöjjön a kórházból. Ekkor odaadta neki a Halál legyőzéséből készített jegyzeteit. A megadott instrukciókat betartva (bélbeöntéssel egybekötött böjtölés és nyerskoszt) a fiatal varrónő minden fájdalma megszűnt a harmadik hónapban. Hat hónap elteltével pedig minden betegségéből kigyógyult, amit az orvosok éveken keresztül hasztalan kezeltek. Orvosaihoz visszatérvén, senki nem ismert rá az időközben 30 kilót leadott, és a halál torkából megmenekült hősünkre. Mindannyian örültek persze a hihetetlen gyógyulásnak, de egyúttal kijelentették azt is, hogy térjen vissza a húsevésre, mert állati fehérje nélkül 2-3 hónapon belül el fog pusztulni. Ám ő nem fogadta meg tanácsaikat és minden, e tekintetben aggódó orvosát 30-40 évvel túlélte. Gyógyulása után felkereste Bicsérdy Bélát, aki tanítványává fogadta. Elmondása szerint a mester összes művét indexre rakták, mert az orvosok veszélyeztetve látták az egzisztenciájukat. Budapest ostromáig tartotta vele a kapcsolatot, előadásait rendszeresen látogatta. Véleménye szerint Bicsérdy egyénisége óriási segítséget adott a további kitartáshoz. Örök hálával és szeretettel gondolt Mesterére. Férje 1939-ben elhunyt, azóta egyedül élt. 1946-ban egy ismerőse tanácsára el kezdett jógázni, mire pár év után annyit javult a csípőficama, hogy járáshibája szinte észrevehetetlenné vált. Véleménye szerint életmódja nagyon nehéz, mert az emberek nem szívesen mondanak le a jól megszokott ételeikről, életvitelükről. Ezért erre fejlődni kell. Kellő hit, akarás és kitartás kell hozzá, amivel hagyományosan csak kevés ember rendelkezik. Ám aki egészséges akar lenni, az minden áldozatra képes, hisz betegen az élet egy fabatkát sem ér. Szerinte három lényeges dolog van, amire oda kell figyelni: a légzés, a testmozgás és a táplálkozás. Ez biztosítja a hosszú, boldog és örömteli életet. 195 Dobákné Oláh Júlia a 80-as évek végétől rendszeresen tartott előadásokat az Életreform klub keretein belül és különböző művelődési házakban. Rendszeres 195 Források: Dobákné Kiss Tóth 2001, 7-14. és az MTV 1991. március 24-én sugárzott felvétele alapján. 54
55 résztvevője volt az Etka-féle jógatáboroknak is. Fél évvel 96. születésnapja előtt, 2000. május 30-án hunyt el. Szlifka Pál (1953) Szlifka Pál 1953-ban született Budapesten. Még kisgyermek volt, amikor családjával Gödöllőre költöztek, jelenleg is itt él. Tizenhat éves volt, amikor egyszer olyan rosszul lett az iskolában, hogy azonnal orvoshoz kellett vinni. A diagnózis szerint epilepsziája volt. Betegségét rendkívül szégyellte és minden erejével arra törekedett, hogy ebből kigyógyuljon. Éveken keresztül kézilabdázott egy gödöllői sportklubban, ami állítása szerint nagyon sok mentális nehézségen átsegítette, ám egészségi állapota ettől nem javult. Ekkoriban már 120 kiló volt és érezte, hogy nem jár helyes úton, de a megoldást ekkor még nem sikerült megtalálnia. 1994 környékén azonban kezébe került egy újságcikk, ami fordulópontot jelentett az életében. A Pest Megyei Hírlap egy interjút közölt az általunk már jól ismert Dobákné Júliával, aki részletesen beszámolt arról, hogyan sikerült legyőznie szörnyű betegségeit a bicsérdysta életmóddal. Mivel Julika néni szintén Gödöllőn lakott, feleségével együtt személyesen felkeresték és megvásárolták tőle Bicsérdy már-már klasszikusnak számító művét: A Halál legyőzését. Ezt elolvasván, nejével együtt azonnal abbahagyták a húsevést és egyre inkább a (Bicsérdy-féle) nyerskosztos táplálkozásra tértek át. Ennek következtében egészségi állapotuk jelentős mértékben javult. Pál betegsége szinte teljesen megszűnt és 46 kilót lefogyott. Neje egészségügyi problémái szintén megoldódtak. Két leányuk fokozatosan tért meg : a kisebbik öt, a nagyobbik tizenöt éves kora óta nem fogyaszt húst. Szlifka Pál állítása szerint nem csak a táplálkozás terén tanult a mestertől, hanem a szellemi dolgokat illetően is. Az életről alkotott felfogása ennek tükrében, a következőkben foglalható össze: Minden mindennel összefügg, véletlenek nincsenek. Fontos a fegyelem, a kitartás és a türelem folyamatos gyakorlása. Hazugságokkal nem lehet az életben előrébb lépni, csak a szeretet és az Istenbe vetett hit old meg mindent. Hálát ad a sorsnak betegségéért, mert e nélkül nem biztos, hogy rátalált volna a helyes útra. 196 196 Szlifka Pál személyes közlése a szerzőnek. (2008. március 17.) 55
56 5. Összegzés Sem a magyar, sem a világtörténelem nem szűkölködik olyan emberekben, akik kvalitásukat messze túlbecsülve prófétának, vagy valamilyen gurunak állították be magukat. Napjainkban sem szenvedünk hiányt belőlük és minden bizonnyal még a jövőben is szép számmal lesznek ilyenek. Ám legtöbbjükről elmondható, hogy a társadalom csak egy nagyon szűk rétegét tudták megérinteni, és amilyen gyorsan megjelentek, olyan hamar el is tűntek a történelem süllyesztőjében. Azonban Bicsérdy Béla és a nevével fémjelzett bicsérdyzmus egy teljesen más kategóriába tartozik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy rendszere szinte semmi olyan új dolgot nem tartalmazott, amit évtizedekkel, vagy évszázadokkal korábban, már le ne írtak volna előtte mások is. A dolgozatból mindenki számára kiderülhetett, hogy jó néhányan voltak már hősünket megelőzően is, kiknek tanítása néha rendkívüli mértékben hasonlított a bicsérdyzmusban lefektetett alapelvekhez. De olyan, aki rövid öt év leforgása alatt akkora tömeghisztériát tudott volna kiváltani, mint a magyar mester, egy sem akadt. Roppant érdekes viszont, hogy a felfokozott hangulat és még inkább a megmozgatott óriási tömegek ellenére Bicsérdyre is áll: amilyen gyorsan megjelent, olyan hamar el is tűnt. A koplaló király Arnold Ehretnek ma is vannak hívei. A Sebastian Kneipp által alkalmazott és nevével fémjelzett kúrát még ma is használják a természetgyógyászok. A Vincenz Priessnitzről elnevezett borogatás és keresztkötés ma is része az orvosi praxisnak. A Horthy-korszakban szintén népszerű Mazdaznan mozgalomnak a mai Magyarországon is van szervezete. Bicsérdyvel kapcsolatban azonban nem maradt fenn semmi. Se szervezet, se folyóirat, se orvosilag ajánlott kúra. A nevével fémjelzett irányzatot a nagyobb lexikonok említik ugyan, ám ezek legtöbbje kizárólag arra szorítkozik, hogy ez nem más, mint a vegetarianizmusnak az egyik fajtája. Talán már nem kell bővebben kifejtenünk, hogy a Bicsérdy által meghirdetett eszmerendszer jóval több, mint nyers vegetáriánus étrend. A lexikonokhoz hasonlóan valószínűleg a korabeli társadalom nagy része is a nyerskosztnál ragadhatott le, hisz hősünk többször is megemlíti, hogy az emberek nagy többsége nem értette meg a tanításait. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a bicsérdyzmus névvel illetett reforméletmód teljesen elválaszthatatlan Bicsérdy Béla személyétől. A mester önkéntes visszavonulása a közéletből törvényszerűen szüntette meg az általa (is) gerjesztett 56
57 indulatokat és annak a lehetőségét, hogy az eszme tartósan gyökeret ereszthessen és névadójának halála után is fennmaradhasson. Szinte döbbenetes, de a húszas évek erdélyi és magyarországi társadalmára óriási hatást gyakorló hősünkről (legjobb tudomásunk szerint) még semmilyen társadalomtudományi, vagy történeti munka nem jelent meg. Pedig csak a sajtóban betöltött szerepének, rendőrségi ügyeinek és egyéb botrányainak részletesebb elemzése is évekre menő munkát adhatna a jövő kutatóinak, nem beszélve a több ezer tanítványának, a társadalomban elfoglalt helyzetének alaposabb vizsgálatáról. Tanulmányunkat abban a reményben fejezzük be, hogy sikerült meggyőzni az olvasót: Bicsérdy Bélát sokkal nagyobb figyelem illetné meg a jelenleginél. 57
58 Melléklet 1; Kronológia (fontosabb dátumok) IDŐPONT ESEMÉNY 1872. márc. 20. megszületik Pesten 1892. kereskedelmi érettségit tesz Fogarason 1893. különbözeti érettségit tesz Nagyváradon 1892-1893. első állása Berettyóújfalun; szifiliszes lesz 1893-tól önképzés; kísérletek önmagán kezdődően 1900-as évek atlétikai világrekordjai eleje 1909. magánelőadások megkezdése 1916. nyugdíjba vonul 1921. nyilvános előadások megkezdése 1923. megjelenik első műve: Az Életművészet könyve 1926. magyarországi látogatása; a Bicsérdy-láz tetőpontja 1930. áttelepül Magyarországra 1930-1944. teljes kivonulás a nyilvánosságból; ingyenes magánelőadások tanítványai részére 1944-1951. emigrációs évek Németországban és az Egyesült Államokban 1951. dec. 7. meghal Billingsben (USA) 58
59 Melléklet 2; Bicsérdy Béla művei (rövidített címek) CÍM KIADÁS HELYE KIADÁS ÉVE Az Életművészet könyve és Makrobiótika Kézdivásárhely 1923. Fogaras 1924. A Halál legyőzése Fogaras 1924. Fogaras é.n. Fogaras 1925. Budapest 1938. Budapest (1938-as reprint) 1994. Budapest (1938-as reprint) 1995. Budapest (1938-as reprint) 2003. Az Ember hivatása Fogaras 1924. Nagyszeben (románul) 1925. Budapest (1924-es reprint) 1997. A reforméletmód prospektusa Fogaras 1925. Budapest (1925-ös reprint) é.n. Budapest (1925-ös reprint) 1997. Az élet könyve / A gondolaterők hatalma Arad 1928. Budapest (1928-as reprint) 1995. Bölcsesség könyve I. Budapest 2002. Bölcsesség könyve II. Budapest 2002. Pesterzsébeti értekezések sorozata I. Pesterzsébeti értekezések sorozata II. Budapest 2003. Budapest 2004. 59
60 Melléklet 3; Gyógyultak és tanítványok névjegyzéke NÉV FOGLALKOZÁS TELEPÜLÉS BETEGSÉG Bárán Gábor szövőgyári tisztviselő Sepsiszentgyörgy tüdőbaj Bartalis Ferenc volt vm-i közjegyző; Fogaras? szeszgyárigazgató Bartók Ernő erdő és Fogaras? építészfőmérnök Dr. Benesóczky ügyvéd Karcag? István Bertia Gyula bodegás Marosvásárhely krónikus torokgyulladás Buday János pápai kamarás, főesperes plébános Petrozsény cukorbaj, vesebaj, álmatlanság etc. Csiky János vegyész Borrév tüdőbaj Evien Eugen újságíró Szovátafürdő? Fancsaly Nándor géplakatos Vulkán tüdőbaj Fekete Frigyes bankfőnök Brassó gyomorrák Galló Mihály festő és szobrász Petrozsény tüdőbaj Dr. Gerasim Aurél táblabíró Nagyszeben gyomorrák Gerber Jolán iparművész? 4 súlyos betegség Gerber Sándor sajtgyáros Marosvásárhely gutaütés, rövidlátás Gergely Mária kosztadó Nagyszeben vesebaj Hoffmann, Curt főiskolai hallgató- Drezda-Pozsony tüdőbaj kertész Inkey László banktisztviselő Budapest (?)? Jakab Gyula keramikus Aiud gutaütés, jobboldali lebénulás Jartó Imre nyug. tanító Makó? Juhász Attila mérnök Arad? Dr. Kiss Elek unitárius teológiai Kolozsvár? dékán Kovács Károly lakatos Sepsiszentgyörgy idegbaj 60
61 Dr. Lesnyovszky törvényszéki bíró és Szováta súlyfölösleg Ernő ügyvéd Lőwy Samu kereskedő Bécs tüdőbaj Lukits János kereskedő Marosvásárhely reuma, idegesség, aranyér Magyar Endre gépszerelő Budapest (?) távollátás Mayer László erdőmérnök Bátaszék? Meggyesi Gyula fényképész Marosvásárhely? Muntean, Juon kereskedősegéd Gyulafehérvár tüdőbaj Nagy Mária hivatalnoknő Szováta? Nuridsán Bálint cipészsegéd Kolozsvár tüdőbaj Oláh Rózsika gyógyszerész Kolozsvár tüdőbaj Olasz János asztalos Marosvásárhely szívbaj Dr. Pál Aladár törvényszéki bíró Nagyvárad? Pataky János ácsmester Nagyszalonta tüdőbaj Preissner Imre sportember Brassó? Salamon Izidor műbútorasztalos Déva? Schuller Béla géplakatos Budapest (?)? Sebők Ádám MÁV kazánkovács Budapest gyomorbaj Steffler Dezső gyógypedagógiai Budapest (?)? tanárjelölt Sütő István földbirtokos Zabola gyomorbaj Szemere Dániel nyug. rendőrfelügyelő Debrecen szívbaj helyettes Tárai Ferenc színész Kolozsvár? Tersánszky János iparművész Budapest? Tóber Rudolf uradalmi igazgató Micskepuszta vesebaj Tokos Lajos műszaki tisztviselő Budapest (?) gyomorfekély, aranyér 61
62 Tóth György nyug. MÁV Debrecen gyomor- és tisztviselő szívbetegség Uzoni János postafőtiszt Budapest (?)? Ürmössy János telekkönyvvezető Fogaras? Dr. Vancea, Josif ügyvéd Marosvásárhely szív-, gyomor-, idegbaj Varga István asztalosmester Szeged gyomorrák, tüdőbaj Várszeghy /Vékás/ tenor, karénekes? 6 súlyos betegség István Vass János asztalos Moroeni tüdőbaj Véver Oszkár filozófus Szentendre? Dr. Vinczy Károly egyetemi titkár és Szeged? tanár Vrantsits Károly nyug. őrnagy Temesvár szívbaj, vízibetegség, asztma Vulkán Pál kerékgyártó Vulkán csontreuma Megjegyzés A táblázatban szereplő nevek kizárólag a bibliográfiában megadott, Bicsérdy Béla által írt művekből származnak. A válogatás meghatározott kritériumokon alapszik. Csak azok a személyek kerültek feltüntetésre, akiknek biztosan tudjuk a teljes nevét és a foglalkozását is. Ebből kifolyólag nem szerepel a táblázatban az a több tucat ember, akinek teljes neve ismeretlen, vagy foglalkozása nem pontosan meghatározható. A feltüntetett személyek nagy többségét a betegségükből ideiglenesen vagy véglegesen kigyógyult emberek alkotják, akik mellett olyan tanítványok/követők is megtalálhatók, akik mindenféle komolyabb egészségügyi probléma nélkül csatlakoztak az eszméhez. 62
63 Bibliográfia Bicsérdy 1995a Bicsérdy Béla: Az élet könyve. /Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része/ Az emberi egészség, erő, élet és munkaképesség visszaszerzését és állandósítását lehetővé tevő ismertetéseket tartalmazza, számos étrenddel és több száz gyakorlati példával. I. kötet A Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1995b Bicsérdy Béla: Az élet könyve /Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része/ Az emberi egészség, erő, élet és munkaképesség visszaszerzését és állandósítását lehetővé tevő ismertetéseket tartalmazza, számos étrenddel és több száz gyakorlati példával. I. kötet B Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1995c Bicsérdy Béla: A gondolaterők hatalma. /Az élet könyvének II. része/ Az emberi akarás és életképesség visszaszerzésének, állandósításával és tökéletesítésével összefüggő ismereteket tartalmazza. II. kötet Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1996 Bicsérdy Béla: A Halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. (Makrobiótika) A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton. Számos fejezettel bővített IV-ik kiadás. Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona és Járvás Erzsébet, 1996. (első kiadás: Budapest, Mojsza János kny., 1938.) Bicsérdy 1997 Bicsérdy Béla: Az ember hivatása és a reforméletmód prospektusa egy kötetben Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona és Járvás Erzsébet és Sára, 1997. (első kiadás: Fogaras, Ioan Hatiegan, 1924. ill.: Fogaras, Ioan Hatiegan, 1925.) Bicsérdy 2002a Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve I. kötet. Budapest, Magyar Ilona, 2002. Bicsérdy 2002b Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve II. kötet. Budapest, Magyar Ilona, 2002. 63
64 Bicsérdy 2003 Bicsérdy Béla: Pesterzsébeti értekezések sorozata I. kötet. Az élet könyve és gondolaterők hatalmának VIII. része. Budapest, Magyar Ilona, 2003. Bicsérdy 2004 Bicsérdy Béla: Pesterzsébeti értekezések sorozata II. kötet. Az élet könyve és gondolaterők hatalmának VIII. része. Budapest, Magyar Ilona, 2004. Dobákné Kiss Tóth 2001 Dobákné Oláh Júlia, Kiss Zsolt, Tóth Lívia: Gyógyulásunk élményét átadjuk. Második, bővített kiadás. Budapest, Tóth Lívia, 2001. Gulyás 1941 Dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. kötet (Berényi János-Bredeczky Sámuel), Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1941. Gulyás 2002 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Budapest, Argumentum Kiadó, 2002. Hajpál 1973 Hajpál Gyula: Áralakulás a két világháború között. Mezőgazdasági termékek ára. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1973. Károly 1925 Károly Sándor: Bicsérdy, a gyilkos! Röpirat a legújabb tömegőrületről. A Mester súlyos tévedéseiről, áltudományáról, kitűnő üzleti zsenijéről és a félrevezetett tanítványokról tudósít ez az írás. A gondolkodó, érző és még meg nem mérgezett embereket keresi a szerző. Arad, Phönix kny., 1925. Kristóf 1986 Kristóf Attila: Konok zsaruk, hiszékeny gyilkosok. Budapest, Magvető, 1986. Magyar Festők 2002 Magyar Festők és Grafikusok Életrajzi Lexikona, I. kötet /A-K/ (szerk.: Szabó Ákos András), NBA Kiadó, Nyíregyháza, 2002. Magyar Nagylexikon 1994 Magyar Nagylexikon, Harmadik kötet, Bah-Bij, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 64
Michelet 1999 Jules Michelet: A tenger. Café Bábel, 1999. 33. sz. 115-120. Müller 1908 Müller, Jörgen Peter: Az én módszerem. Budapest, Kostyál Jenő, 1908. Némäti 1895 Némäti Kálmán: Táplálkozásunk törvénye. Budapest, Robicsek biz., Weisz ny., 1895. Némäti 2001 Némäti Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya; Hungár sarktantétel; Árpád népének hét törzse hun volt; Bál Czefón a kairói óriás-szfinx; Szfinx történelmi kutatásom. Reprint kiadás, Budapest, Anahita-Ninti Bt., 2001. (első kiadások: Budapest, 1911; Tápióbicske 1893; Budapest 1908-1916-1914.) Oláh Kállai Vadnai 1989 Dr. Oláh Andor, Kállai Klára, Vadnai Zsolt: Reformkonyha. A természetes életmód és étrend elmélete és gyakorlata. Második, bővített kiadás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1989. Révai 1998 Révai Új Lexikona, III. kötet Bib-Bül, Szekszárd, Babits Kiadó, 1998. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Bukarest, Kriterion, 1981. Schirilla 1988 Schirilla György: Vegetáriánuskönyv. Budapest, HungariaSport Reklám és Marketing Vállalat, 1988. Schott 1993 Schott, Heinz: A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova, 1993. Soós 1926 Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, melynek követése estén mindenféle belső szervi betegségből ki lehet gyógyulni, megifjodni és sokáig élni. Oradea-Nagyvárad, Tiszántúli Hírlap kny., 1926. 65
66 Szabó 1968 Szabó László: Bűnügyi múzeum. Válogatás az 1945 előtti nagy bűnesetekből. Harmadik kiadás. Budapest, Népszava, 1968. Székely 2000 Székely, Edmond Bordeaux: A böjtölés esszénus tudománya és A mértékletesség művészete. (ford.: Dr. Szentesy E. András), Budapest, Living Earth Elő Föld Kft., 2000. Szinnyei 1903 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet Mircse-Oszvaldt, Budapest, Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1903. Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001 Új Magyar Életrajzi Lexikon, I. kötet A-CS (főszerk.: Markó László), Budapest, Magyar Könyvklub, 2001. Egyéb felhasznált irodalom Bicsérdy Béla: A Halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. (Makrobiótika) A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton. Számos fejezettel bővített III-ik legnagyobb kiadás. Fogaras, Ioan Hatiegan, 1925. Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Budapest, Corvina Kiadó Kft., 2006. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, (első kiadás: 1972.) Második, átdolgozott kiadás: 2003. Változatlan utánnyomás: 2004. Magyar Larousse Enciklopédikus szótár I. kötet, Libraire Larousse, Paris, 1979 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Palladis Lexikona, I. kötet A-K, Palladis Rt. Könyvosztálya, Budapest, 1930. Palladis Lexikona, II. kötet L-Z, Palladis Rt. Könyvosztálya, Budapest, 1930. Révai Kétkötetes Lexikona, (főszerk.: Juhász Vilmos), Első kötet A-J, Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1947. 66
Révai Kis Lexikon A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. (szerk.: Csekei VARJÚ ELEMÉR), I. kötet A-J, Budapest, Révai Irodalmi Intézet Kiadása, 1936. Révai Nagy Lexikona Az ismeretek enciklopédiája. XXI. kötet Kiegészítés: A-Z, Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1935. Új Idők Lexikona, Harmadik kötet (Assistens-Békepipa), Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása, 1936. Új Lexikon A tudás és gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája 6 kötetben (szerkesztették: Dormándi László és Juhász Vilmos) Első kötet A-BRA, Dante-Pantheon kiadás, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1936. Új Magyar Lexikon I. kötet A-C (nyolcadik, változatlan lenyomat) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. Folyóiratok Életerő, 1994. június 2. évf. 6. sz. 1994. július 2. évf. 7. sz. 1994. augusztus 2. évf. 8. sz. 1995. november 3. évf. 11. sz. 2001. március 8. évf. 6. sz. 2001. július-augusztus 8. évf. 11-12. sz. Élet és Tudomány, 1968. március 1. XXIII. évf. 9. sz. Magyarország, 1926. március 24. XXXIII. évf. 68. sz. Nemzeti Sport, 1904. május 15. II. évf. 20. sz. Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 67
Internetes források http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/main/namensregister#e http://en.wikipedia.org/wiki/arnold_ehret http://de.wikipedia.org/wiki/j%c3%b8rgen_peter_m%c3%bcller http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm http://de.wikipedia.org/wiki/mazdaznan Mozgóképanyag Magyar Filmhíradó, 1926. május (116. sz.) Bicsérdy Béla a bicsérdizmus megalapítójának megérkezése Budapestre Magyar Televízió, 1991. március 24. Interjú Dobákné Júliával Videó interjú Békés Antallal 2002. november 2. 68
68
Internetes források
http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/
Main/Namensregister#E
http://en.wikipedia.org/wiki/Arnold_Ehret
http://de.wikipedia.org/wiki/J%C3%B8rgen_Peter_M%C3
%BCller
http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm
http://de.wikipedia.org/wiki/Mazdaznan
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
Születés, család, gyerekkor Betegség, önképzés időszaka, atlétika Az ideológia, világnézeti kérdések Feleségei, gyermekei Fogarastól Budapestig Emigráció, halálának körülményei Előfutárok, ötletgazdák A bicsérdyzmus a sajtó tükrében (a kezdetektől napjainkig) A bicsérdyzmus és a korabeli társadalom A konkurencia (Mazdaznan, Magyar Vegetárius Egyesület) Ellentábor hívőtábor (vélemények a bicsérdyzmusról pró és kontra) A bicsérdyzmus sikerének titka, hanyatlásának okai Bicsérdy tanítványok és egy követő Összegzés 56. Melléklet Melléklet Melléklet Bibliográfia 63. 2
Köszönetnyilvánítás Elsősorban Varga Istvánnak, a fonyódi Eötvös Károly Könyvtár igazgatójának szeretnék köszönetet mondani. Időt és fáradságot nem sajnálva mindig rendelkezésemre állt ha segítségre szorultam és hatalmas gyűjteményével jelentősen megkönnyítette a munkámat. Nagy-nagy köszönettel tartozom Magyar Ilonának és Békés Antalnak, akik Bicsérdy Béla személyes tanítványaiként felbecsülhetetlen értékű információval láttak el a Mester személyét illetően. Nagyon köszönöm Tóth Líviának önzetlen segítségét és az értékes dokumentációt. További segítséget nyújtottak: Balogh Béla, Bánszky Judit, Kalocsai Tibor, Szlifka Pál, Vadnai Zsolt, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Televízió munkatársai. Valamennyiük munkáját ezúton is hálásan köszönöm! 3
4 Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus 1. Bevezetés Bicsérdy Béla a XX. századi magyar társadalomtörténet egyik legkülönösebb, hovatovább egyik legmisztikusabb alakja. A nyers vegetáriánus táplálkozáson alapuló életmód magyar apostolának nevét a húszas-harmincas évek Magyarországán szinte mindenki ismerte. Művei több ezres példányszámban keltek el. Csak életében több mint 2500 újságcikk jelent meg róla magyar, német, angol, cseh, román stb. nyelven.
1 A több száz, néha több ezer fős publikum előtt tartott szuggesztív előadásai olyan zajos sikert arattak, hogy egy időszakban már-már valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte, melynek következtében nagyon sok előadását egyszerűen betiltották. De ki is volt valójában ez az ember, aki súlyemelésben világrekordokat állított fel és 1902-ben a világ négy legerősebb embere közé sorolták? Hogyan volt lehetséges, hogy az önmagát Mester -nek aposztrofáló Bicsérdy a nyerskoszt és a rendszeres böjtölés tanait hirdetve több tízezer (más források szerint több mint 100 ezer) hívet szerzett az eszmének abból a magyarságból, ahol a bőséges étkezés és a húst-hússal evés szinte tradíciónak számít/ott?
Mi lehet az oka annak, hogy a még pár évtizeddel ezelőtt is extrém népszerűségnek örvendő hősünk nevét gyakorlatilag ma senki nem ismeri Magyarországon (sem)? Dolgozatunk célja sokrétű. Először is szeretnénk egy olyan pontos és részletes Bicsérdy-életrajzot nyújtani, mely legjobb tudomásunk szerint eddig még nem jelent meg nyomtatásban. Röviden be kívánjuk mutatni azt a Bicsérdy Béla által évtizedek alatt kialakított világnézeti koncepciót, mely műveiben és előadásain rendszeresen visszaköszönt, és amely nélkülözhetetlen a bicsérdyzmusnak, illetve jelentőségének megértéséhez. Központi helyet foglal el annak a kérdésnek vizsgálata, hogy milyen hatással volt az új reforméletmód a húszas-harmincas évek erdélyi és magyarországi társadalmára. Vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy Bicsérdy Béla és tanai viszonylag rövid idő alatt óriási népszerűségre tudtak szert tenni, és 1 Bicsérdy 1995b,
5 mi az oka annak, hogy neve a mai magyar társadalom számára gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Szeretnénk bemutatni azokat a személyeket és mozgalmakat (külföldről és belföldről egyaránt), kiknek tevékenysége részben vagy egészben analógiát mutatott Bicsérdy tanaival vagy ténykedésével. A dolgozat utolsó részében bemutatunk néhány olyan, még élő (vagy nem olyan régen elhunyt) személyt, akik Bicsérdy Béla személyes tanítványaiként igen magas kort értek meg és egy követőt, aki e reforméletmód elfogadása révén kigyógyult betegségéből.
Tanulmányunk legnagyobb célkitűzése, hogy ráirányítsa a történésztársadalom figyelmét az eddig véleményünk szerint méltatlanul elfeledett Bicsérdy Béla személyére és az általa képviselt bicsérdyzmusra. Reményeink szerint e dolgozat mindenkit meg fog győzni ennek szükségességéről Születés, család, gyerekkor Híres vallási vezetők és egyéb guruk esetében nem ritka dolog, hogy születésük időpontját és helyét misztikus ködfátyol lengi körül.
A magát Zoroaszter és Jézus után szerényen harmadik nagy egyetemes Mester -nek tartó hősünk esetében sincs ez másképp. Mesterházi Bicsérdy Béla március 20-án született Pesten. 2 Ezt azért fontos tudni, mert eddigi kutatásaink alapján még nem találkoztunk olyan lexikonnal (az Új Magyar Életrajzi Lexikont leszámítva) vagy szócikkel, amely helyesen adta volna meg a születési helyét. Az összes olyan forrás, amely Bicsérdy születési helyeként a fővárost jelöli meg, következetesen Budapestről ír, noha az ilyen néven csak 1873 óta létezik.
Persze nem csak a fővárost szokták emlegetni. Több forrásban is Fogarast említenek. Ez valószínűleg azért lehet, mivel hősünk gyermekkorát és életének tekintélyes részét valóban itt élte le. Egy helyen pedig még Zenta is felmerül születési hely gyanánt. 3 Ez utóbbi tévedés valószínűleg abból adódhat, hogy Bicsérdy édesapja 1873-tól egy rövid ideig itt volt rajztanár és nincs kizárva, hogy családját is magával vitte. 2 Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001, Gerentsér László: Athletika. Nemzeti Sport, május 15. II. évf. 20. sz. 7. 5
6 Természetesen a születési időpont körül sincs minden rendben. Kétségtelen, hogy itt már jóval nagyobb konszenzus mutatkozik a különböző forrásokban, de még így is háromféle változat kering róla. A leggyakoribb változat a már fentebb is említett születési dátum, de sok helyen olvasható az 1870-es évszám is. 4 Legjobb tudomásunk szerint már csak egy utolsó változat létezik, ami viszont nagyon kilóg a sorból: március 30.
Ez az adat a (ma már nem fellelhető) MTI-Panoráma Sajtóadatbank internetes oldalán volt korábban olvasható. Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk hősünk vezetéknevének helyes használatáról is. Napjainkban ugyan már ritkábban, de régebben elég sokszor írták i -vel a nevét. Magától a mestertől tudjuk, hogy ez a kérdés mennyire érzékenyen érintette, hisz ősei Szekszárd-környéki birtokos nemesek voltak, 5 akik egy hősies ütközetet követően Kis Bicsérd, Nagy Bicsérd és Mesterháza települések mellett az akkor igazán nagy rangot jelentő Y -ont kapták jutalmul nevükhöz.
6 Bicsérdy elmondása szerint ősei mind tevékenyek voltak a közjó terén és önzetlenül dolgoztak az emberiségért. Ebből kifolyólag az Y -ont ő is megtartotta, ezeknek a tetteknek emléket állítandó. 7 Nem tudjuk, hogy ebben a kijelentésében mennyi őszinteség rejlik, de ha figyelembe vesszük, hogy hősünk élete legnagyobb részét még abban az erősen tekintélyelvű Magyarországon élte le, ahol a nemesi származás nagy súllyal esett latba, akkor nem csodálkozhatunk magatartásán.
Ükapja (apai ágon) még gazdag nemesember volt, de a vagyon generációról generációra apadt, mígnem hősünk apjának születéséig gyakorlatilag el is fogyott. 8 Édesapja, Bicsérdy János ( ), korának ismert és elismert festőművésze, valamint rajztanár.
A 7 évesen árván maradt, de nagy tehetséggel megáldott Jánost a Tolna megyei urak saját költségükön továbbtaníttatták, így a tehetséges ifjú immár kész művészként tért haza Münchenből. De idézzük fia szavait: Csodálatos finomságú tollrajzai híres világkiállításokon keltettek feltűnést. A londoni nemzetközi tárlaton ban 500 font sterlingen, a bécsi évi világkiállításon 5000 forintért kelt el egy ritka darabja ban megbízták a Bécsi Krónika lemásolásával.
E célból egy évig Bécsben tartózkodott. A másolat a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 10 Munkácsy Mihályt 4 Magyar Nagylexikon 1994, 819. Érdekesség, hogy míg a Révai Új Lexikon Bicsérdy Béla szócikkénél az 1872-es dátum szerepel, addig az azt megelőző oldalon található bicsérdizmus címszónál az 1870-es évszám olvasható. Ld. Révai 1998, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 2002a, Uo. 8 Bicsérdy 1995b, Uo. 10 Magyar Festők 2002,
7 személyesen ismerte, akit (Bicsérdy szerint) színkeverésből kioktatni igyekezett, nem tartós sikerrel. 11 A mester többször is megemlítette műveiben, hogy téves táplálkozása következtében (!), gyomorrákban hunyt el. Édesanyja, Horváth Hermina ( ), okleveles óvónő. 12 Róla gyakorlatilag semmit nem tudunk, de nála is többször megemlíti Bicsérdy, hogy helytelen életmódjának tudható be korai halála. Öccse, Bicsérdy Tibor ( ??), katonai pályára lépett 13 és egészen az őrnagyi rangig vitte. Róla még lesz szó a továbbiakban, hisz a Magyar Vegetárius Egyesület elnökeként ádáz küzdelmet folytatott testvérbátyjával, aki műveiben sohasem volt róla valami jó véleménnyel. Az 1928-ig kiadott műveiben több helyen is olvashatjuk, hogy már 13 éves korától kezdve nagy hangsúlyt fektetett tudatos mélylélegzéseire és testfejlesztésére, melyet állítása szerint egy nap kihagyása nélkül folytatott, még akkor is, amikor súlyos betegsége rátört.
Ennek némileg ellentmond a csak 2002-ben megjelent Bölcsesség Könyve, melynek tanúsága szerint 17 éves koráig nagyon gyenge volt, és csak ezután fektetett igazán nagy hangsúlyt a testedzésre. 14 Többször leírja azt is, hogy már egészen fiatal korától kezdve habzsolta a különböző témájú, de leginkább természettudománnyal foglalkozó műveket. Ennek intenzitása (különösen a rátört betegsége után) elképesztő méreteket öltött ben tett kereskedelmi érettségit Fogarason, majd a következő évben különbözeti gimnáziumi érettségit Nagyváradon Betegség, önképzés, atlétika Hősünk élete 21 éves kora körül fordulóponthoz érkezett.
Ugyanis az 1892/93-ban, Berettyóújfaluban megkezdett adótiszti pályafutásával egyidejűleg kapta el az akkor még gyógyíthatatlan betegségnek számító szifiliszt, melynek leküzdésére minden energiáját latba vetette. Az orvosokkal való kálváriáját többször is megemlíti műveiben. A szifiliszéből kifejlődött szemproblémáival és sokízületi csúzával felkereste előbb a vidéki, 11 Állítólag azok a képek, melynek színeit Munkácsy keverte, lassanként elsötétednek és tönkremennek. Az Ecce homo c. utolsó nagy festményével azonban ez nem történhet meg, mert annak jó színkeveréséről maga Bicsérdy János gondoskodott. In: Bicsérdy 2003, Gulyás 1941, Uo., Bicsérdy 2002a,
8 majd a fővárosi doktorokat. Miután kezelése mindenütt kudarcot vallott, pár év alatt végigjárta Európa leghíresebb klinikáit, ám az eredmény mindig ugyanaz volt: segíteni sehol sem tudtak rajta ben telt be végleg a pohár. Ez időt tájt a breslaui klinikán tartózkodott, ahol korának híres orvosprofesszora, dr. Neusser vette gondjaiba. Mivel azonban háromhavi kezelése sem vezetett semmilyen eredményre, 15 Bicsérdy otthagyta az egész klinikát és sorsát végleg saját kezébe vette. Mivel addigi kezelési költségei is már egy kisebb vagyont emésztettek fel, 16 elhatározta, hogy gyógyulását mindenféle orvosi segítség nélkül önmaga fogja kieszközölni.
Fentebb már említésre került, hogy az óriási tudásszomjjal rendelkező Bicsérdy, már egészen fiatalon rákapott az olvasásra. Állítása szerint százszámra olvasta a különböző filozófiai és vallási témájú, de legelsősorban a természettudományokkal foglalkozó munkákat. Ám betegsége pillanatától kezdve már célirányosan olyan műveket keresett és olvasott, melyektől gyógyulását és egészségének teljes visszaszerzését remélte. Éppen ebből kifolyólag hivatali ideje alatt minden ürügyet felhasznált arra, hogy szabadságra mehessen és ezt az időt tudásának bővítésére fordíthassa.
Elmondása szerint 24 év állami szolgálatából több, mint 12 évig volt szabadságon, melynek utolsó kétharmadát külföldi könyvtárakban töltötte. 17 Tanulmányaiban jelentős személyiségek is segítséget nyújtottak: Rómer Flóris, Pulszky Ferenc, dr. Bokor József, Kun Sámuel és Némäti Kálmán. Pulszky Ferenc 1889-től rendelkezésére bocsátotta az Egyetemi Könyvtárat, és 1897-ben egy nagy archeológiai munkájával is megajándékozta az ifjú Bicsérdyt.
Dr. Bokor József franciára tanította. 18 Nagybátyja, Kun Sámuel, (a Magyar Filozófiai Társaság elnöke és a párizsi Sorbonne volt tanára) 19 rendelkezésére bocsátotta a több, mint 6000 kötetből álló könyvtárát, amin Bicsérdy állítólag teljesen átrágta magát. Némäti Kálmán 20 történész barátja, mint könyvtárőr a Széchényi és az Egyetemi Könyvtár látogatási jogát szerezte meg számára, ahol mind a két helyen nagy kedvezményekben részesülhetett Bicsérdy 1996, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 1997, A legtöbb forrásban, (még Bicsérdy műveiben is!) helytelenül szerepel a vezetékneve (Németi, Némethi, Némethy). A helyes változat: Némäti. 21 Bicsérdy 1995b,
9 A latinul, németül és románul jól tudó Bicsérdy az Ungváron töltött évei alatt teljesen megtanult franciául és angolul is. 22 A külföldi könyvtárak látogatásának tehát nem lehettek nyelvi akadályai. De arra a kérdésre, hogy miből finanszírozta ezeket a minden bizonnyal elég költséges utazásokat, nem tudunk megnyugtató választ adni.
Az ember hivatása című művének bevezető előszavában a következőket írja Bartók Ernő: Egy, a törekvéseiről tudomást szerezhetett magas rangú kormányférfi támogatása útján 10 és fél évet a külföld legnagyobb könyvgyűjteményeiben (köztük a British Museum nagykönyvtárában 23 ) szabadságon tölthetett. 24 Hogy ki lehetett ez a magas rangú kormányférfi, nincs tudomásunk. Azt tudjuk, hogy másik nagybátyja, Bartha Domokos királyi tanácsos volt, 25 de hogy ez egyezik-e a Bartók Ernő által homályban tartott személlyel nem tudni. A másik változatot magától a mestertől tudjuk:
Összegyűjtött ismereteim irodalmi értékesítése lehetővé tette, hogy utazásaim és külföldi tartózkodásaim költségeit tisztviselői fizetésem érintetlenül hagyásával fedezhessem. 26 Nála tehát nincs szó semmiféle magas rangú kormányférfiról és nagy bánatunkra azt sem fejti ki bővebben, hogy pontosan mit ért az összegyűjtött ismereteim irodalmi értékesítése kifejezés alatt. Viszont ugyanő egy másik alkalommal megint csak homályosan fogalmazva szerencsés pénzekről tesz említést. 27
Az eddigiekből nyilvánvalóan kiderülhetett, hogy noha hősünk nem rendelkezett egyetemi végzettséggel, autodidakta módon olyan óriási ismeretanyagra tett szert, ami párját ritkító. Erre a tudására alapozva nagy magabiztossággal vezényelhette le a húszas években hatalmas tömegeket megmozgató nyilvános előadásait. Bicsérdy nem csak a tanulásra fordított időt.
A tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre önmagán, melynél egy konkrét esetre a mármár krimibe illő halálának körülményei tárgyalásánál még feltétlenül vissza kell térnünk. Ezek a kísérletek javarészt (néha életveszélyesen radikális) tápmegvonásokból és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására is. De tudunk olyan kísérleteiről is, melynek során a nyersen elfogyasztott 22 Bicsérdy 1995b, Dr. Oláh Andor: A bicsérdyzmus lényege. In: Életerő, augusztus 2. évf. 8. sz Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2004,
10 légyölő galóca emberre gyakorolt hatásait vizsgálta. Az egyik ilyen experimentációjába 1935-ben kis híján belehalt. 28 A kísérlet-sorozatok végül is meghozták a kívánt eredményt. Az 1900-ban még csak vegetárius, később már a teljes nyerskosztra 29 áttért Bicsérdy az első világháború kitörésére gyakorlatilag minden bajából kigyógyult. A 35 éves korára teljesen megkopaszodott 30 mester teljes egészében visszanyerte hajzatát 31, állítása szerint öt elvesztett fogából három is visszanőtt 32 és véglegesen kigyógyult a rettegett betegségéből is.
Az állandó tanulással, kísérletezgetésekkel és pénzszerzéssel leterhelt Bicsérdynek még arra is jutott ideje, hogy testét rendszeresen edzésben tartsa, és izmait fejlessze. Hatalmas ereje körül legendák keringtek. Állítólag 19 évesen cirkuszi atlétákat győzött le, 33 és a súlyatlétikában, illetőleg a víz alatti búvárkodásban megteremtett rekordjairól az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es száma is beszámolt. 34 A német Siegfried c. folyóirat 1902/7-es számában olvasható, hogy Siebert (a testfejlesztés az idő tájt legnevesebb tanára) Bicsérdyt az elért rekordjai révén szakmája egyik legnagyobb művészének titulálva a világ négy legerősebb embere közé sorozta éves atlétikai pályafutása alatt (több helyen 25-öt írnak) állítólag öt világrekordja született, melyből az 1900-as évek elején hármat nyilvánosan is regisztráltak. 36 Ám az egyik leggyakrabban idézett világrekordját 1922-ben (50 évesen!) Kolozsvárott produkálta.
E szerint 188 kg-ot tudott kinyomni fekvő testhelyzetben Az ideológia, világnézeti kérdések Bicsérdy Béla az általa elolvasott több ezer könyv és az önmagán végzett több száz kísérlet eredményeképpen alakította ki koncepcióját. Ez a felfogás egy olyan filozófiai, 28 Bicsérdy 2004, Ebben a Bicsérdy-féle nyerskosztos rendszerben az egyébként sütés által készült, de élesztő nélkül elkészített kenyér fogyasztása átmenetileg engedélyezett volt, ellentétben a napjainkban népszerű, tényleges nyerskosztot hirdető ún. raw-food vagy living-food irányzatokkal. 30 Soós Gábor, 1926-ban Bicsérdy védelmében megjelentetett munkájának címlapján látható egy a mesterről készült fénykép, melyen valóban teljesen kopasz. 31 Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 2002, Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1996, Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1995b, Schirilla 1988,
vallási és természettudományi alapokon nyugvó eszmerendszer, amely nem csak magyarországi, de még világviszonylatban is egyedülálló. Lényege nagyon röviden az alábbiakban foglalható össze: Az ember azzal, hogy megtanulta a sütést-főzést és elkezdte fogyasztani a leölt állatok húsát, megsértette a legmagasabb rangú léttörvényeket. Ennek törvényszerű következménye volt a paradicsomi létharmóniának megszűnése és az emberiség káoszba való süllyedése, röviden bukása.
A káoszban elvesztette finom érzékelését (természetes ösztöneit), betegségek törtek rá, melyeket kaotikus életmódjából kifolyólag nem mindig, vagy egyáltalán nem képes meggyógyítani. Háborúzik, valamint gyűlölet, félelem, harag, irigység és hatalomvágy uralja életét. A tudatlanság mocsarában vergődik, ahonnan képtelen saját erejéből kievickélni. Ezért van szükség a Mesterre, aki olyan, mint sötétségben az égő fáklya, megmutatja a káoszból vezető kiutat. Eddig csak két nagy egyetemes mester volt a Földön: Zoroaszter és Jézus. De december 24-e óta 38 hősünk is csatlakozott hozzájuk, ugyanis ekkor ébredt meg benne a mester, vagyis az egyik legmagasabb öntudati létfok. Ez egy kis magyarázatra szorul.
Noha Bicsérdy valóban Mester -nek hívatta magát (és fanatikus tanítványai is így nevezték), a műveiben vagy az előadásain szóba kerülő mester kifejezés alatt legtöbbször mást értett. Idézzük szavait: A főcél az egyén fejlődésével egyidejűleg lehetséges tudatos tökéletesedés, mely fokozatainak első periódusában a Mesterig, a minden irányú tájékozódás öntudati létfokáig vezet és rajta át, az ő vezetése mellett, a jövő perspektíváiban előttünk levő magasabbak elérhetését is lehetővé teheti. 39 Ahhoz, hogy valaki ezt a szintet elérje, elsősorban a vérét kell kitisztítania. Szerinte a vér gyakorlatilag egyenlő a lélekkel, ennek megfelelően: tiszta gondolat csak tiszta vérb
ől származhat. A bicsérdyzmus táplálkozásra vonatkozó egyik alapvetése, hogy bármilyen(!) eredetű táplálék törvényszerűen rombolja és roncsolja az emberi szervezetet (is), ha elfogyasztása előtt (sütés, főzés vagy párolás útján) magas hőnek volt kitéve. A hús jobban, a növény kevésbé. Így az embernek csak a természetben, természetes állapotban megtalálható táplálékokat volna szabad fogyasztania, 40 míg a legideálisabbnak tartott kizárólagos és mértékletes gyümölcstáplálkozásra vissza nem tér. Ez azonban korántsem minden és itt kívánunk rávilágítani arra, hogy mennyire tévednek azok, akik a bicsérdyzmust pusztán egy reformtáplálkozási irányzatnak próbálják 38 Bicsérdy 1995c, Uo. 40 A főzetlen tej, a tejtermékek és az élesztő nélkül készült kovászos kenyér felhasználása átmenetileg megengedett. 11
beállítani. A mesteri létfokozat eléréséhez ugyanis szükséges még: rendszeres testmozgás; időnkénti böjtölés; rendszeres mélylélegzések; a gondolaterők helyes áramoltatása; a szexualitásnak csakis és kizárólag utódok nemzése céljából történő gyakorlása; folyamatos törekvés az egyén tudásának (legelsősorban természettudományos ismereteinek) bővítésére, minimum napi három óra tanulás keretében.
Mindössze. Bicsérdy nem kertel, kijelenti egyúttal azt is, hogy a magát igazi tanítványnak valló embernek meg kell tanulnia németül, franciául és angolul is. 41 Ebben a sorrendben. Hősünk véleménye szerint, ha az emberiség már elérte ezt a fokozatot, akkor évmilliók múltán oda fog tökéletesedni a szervezete, hogy pusztán vízből és levegőből is képes lesz fenntartania magát és évezredekig egzisztálhat. 42 Ez azonban még nagyon távol van. Az emberiségnek (a táplálkozás szintjén) elég egyelőre a mértékletes nyerskosztot becéloznia, és ha ezt sikerül elérnie, akkor minden betegségétől megszabadulhat és a fentebb ismertetett instrukciók betartásával akár 500, de még 1000 évig is elélhet. Kézenfekvőnek tűnik a kérdés, hogy eme feltevéseit mire alapozza, ám Bicsérdy nem bánik szűkmarkúan a hivatkozásokkal.
Összességében elmondható, hogy gyakorlatilag mindenre és mindenkire hivatkozik, aki elméletének helyességét legalább részben igazolja, vagy igazolhatja. Mégis megnevezhetünk három alappillért, mely műveinek vezérfonalát képezi: Zoroaszter Zend-Avesztája, a Biblia és Darwin evolúciós elmélete. Nem vállalkozunk annak kifejtésére, hogy a darwini evolúciós elmélet miképpen tudott szinkronba kerülni például a Bibliával, de hősünknek ez sem jelentett gondot. Rengeteget idéz (néha szokatlan pontossággal megjelölve a forrást) különböző könyvekből, folyóiratokból, a lehető legkülönfélébb témákban.
Kiemelt szerep jut az ún. makrobiótáknak, akikben az a közös vonás, hogy állítólag mindannyian mértékletes (főképpen vegetárius) kosztjuknak köszönhették a számunkra legtöbbször irreálisan hosszúnak tűnő életüket. De a tudományosság látszatát megőrzendő, hivatkozik Christoph Wilhelm Hufeland német orvosra és a híres angol természettudósra, Roger Baconre is. Míg előbbi csak 200, addig az utóbbi 1000 évben állapította meg az ember átlagéletkorát. Jóval hihetőbb és valóban elgondolkodtató, amikor többször is az 1910-es népszámlálási adatokra hivatkozik. Ezek szerint: míg Bulgáriában 2 millió 500 ezer lakos 41 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2002a, közül 3800 volt a 100 éves és a 101 éven felüli, addig a 67 millió fővel rendelkező Németországban csak Véleménye szerint ez abból adódik, hogy a nagyon vallásos bolgár nép évente 150 nap böjtöt tart és leginkább csak tejtermékekkel valamint vegetábiliákkal táplálkozik.
A húsevés káros mivoltáról több, elrettentő példával igyekszik meggyőzni olvasóit. Megemlíti, hogy az Indiába szállított, halálra ítélt angol fegyencektől úgy szabadulnak meg az erőszakos halált elutasító buddhista hatóságok, hogy kizárólag húsevésre fogják őket. Az így táplált rabok egyike sem élt még 30 napnál tovább. 44 Leírja a francia Villedieu abbé esetét, aki 30 éves koráig ösztönösen kerülte a húst. Ekkor azonban barátai rábeszélésére elfogyasztott egy bifszteket, melynek következtében hamarosan elhunyt. 45
Ezenkívül tudunk olyan esetről, amikor egy Walter nevű fogarasi mészáros, értesülvén a vegetárius mester atlétikai sikereiről, dacból a tiszta húsevés mellett határozta el magát. Egy hónapon belül azonban ő is elhunyt. 46 Többször említi műveiben a Martinique szigetén 1902-ben történt katasztrófát, annak igazolására, hogy a kaotikus életmódot folytató ember (természetes ösztöneit elveszítvén) mennyire hátrányba kerül a nála jóval alacsonyabb rangú (de természetének megfelelően élő) állatokkal szemben.
A történet lényege, hogy a szigeten lévő hegy belseje morajlani kezdett, mire az ott élő vadállatok sorra elhagyták a szigetet. Az emberek (bízva a tudósok megnyugtató előrejelzéseiben) semmitől sem tartva helyükön maradtak. Végül a hegyből forró gázok törtek elő, melyek az ott élő lakosságot teljesen elpusztították. Sokszor tesz említést olyan reformer orvosokról vagy laikusokról, akiknek pozitív tapasztalatai voltak a böjtöléssel, vegetárius táplálkozással, vagy egyszerűen csak a természetes életmóddal kapcsolatban.
Ám kegyetlen kritikával illeti a vele egyet nem értő orvosokat, dietetikusokat, biológusokat és egyéb természettudósokat. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy leszedi róluk a keresztvizet is, de nem kíméli a különböző, magukat mesternek tartó különféle gurukat sem. Stílusa olyan kioktató, fölényes és magabiztos, hogy a támadott tudósok körében teljes joggal kelthetett megbotránkozást és megütközést. A vádlottak padjára került többek között: Koch, Jenner, Ehrlich, Pasteur, Röntgen, a Curie-házaspár és Einstein is. Végül, de nem utolsó sorban vizsgálat alá kell vetnünk Bicsérdy egyes országokról, nemzetekről és politikai rendszerekről alkotott nézeteit. Állítása szerint, ha egyes népfajok 43 Bicsérdy 1997, Bicsérdy 1996, Uo. 46 Bicsérdy 2002b,
14 vagy nemzetek jellemi tulajdonságairól értekezik, akkor ezt sohasem politikai alapon teszi, csakis a természettörvények akciós és reakciós uralmát kívánja bemutatni. 47 Mégis azt kell megállapítanunk, hogy ezek a jellemzései erősen hungarocentrikusak és nagyfokú analógiát mutatnak az ún. szélsőjobboldali retorikával. Hősünk ezen nézeteiről leginkább csak a néhány éve kiadott, nyomtatásban eddig még soha meg nem jelent Pesterzsébeti értekezések sorozatának első, illetve második kötetéből szerezhetünk tudomást.
Ezek a művek Bicsérdy javarészt a második világháború alatt tartott előadásainak gyorsírással rögzített anyagát tartalmazzák. A népfajok tekintetében a tőle már megszokott stílusban alsó fokú, illetve vezetésre hivatott csoportokról beszél. Véleménye szerint: Legnagyobb eredményekre a fehér Áriai (árja) fajnak van kilátása. Ez az ág képviseli azt az ember rasszt, melynek az emberiség fejlődési törekvéseiben a vezetést kell kezébe vennie. 48 Hogy egészen pontosan mit értett fehér árja faj alatt, az nem derül ki műveiből.
Ám egészen biztosak lehetünk abban, hogy árja meghatározása markánsan különbözött Hitlerétől, ugyanis a magyar népről így értekezik: Az árja rassz egyik legtökéletesebb ága. Képességei szervezkedéseiben is érvényesülnek. Már negyven évvel ezelőtt tanítottam, hogy el fog jönni az a statisztikus, aki ki fogja mutatni, hogy népének számarányában ez a nemzet adta a legtöbb tehetséges embert a világnak. A jövőben is adni fogja. A magyar faj termelte ki a Mestert is: alkotmányos rendje megadja az egyén fejlődését biztosító szabadságot és védelmet. 49 Azonban koránt sincs ilyen jó véleménnyel az ugyancsak fehérnek számító angol, francia és román nemzetekről.
Vissza-visszatérő motívum, hogy Magyarország Trianonban történt feldarabolása, csakis a francia és angol vezetőelemek tudatlanságával járó rosszindulata révén következhetett be. 50 Az angolok sokat emlegetett hidegvérűségét egy eddig fel nem ismert degenerációs jelenségnek tartja. Eme megállapítását az angol nép táplálkozási szokásaiból vezeti le, miszerint sok húst (köztük a különösen káros, de közkedvelt bifszteket) fogyasztanak. 51 A következetesen gall faj -nak nevezett franciák esetében nem szolgál gasztronómiai magyarázatokkal. Csupán annyit közöl, hogy alsó fokúságuknak tudható be 47 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 2003, Uo., Bicsérdy 2004,
15 a francia forradalomban 52 és a legutóbbi háborúban (I. világháború) elkövetett szadista kegyetlenkedéseik. 53 A románokról hasonlóan lesújtó képet fest. Törvényszerű fejlődésre képtelen fajnak tartja, 54 kinek sorra veszi a magyarság ellen elkövetett bűneit, az 1848-as szabadságharctól kezdve egészen a legutóbbi időkig. Itt kiemelt szerep jut saját személyének, amikor is részletesen beszámol a román hatóságok ellene intézett zaklatásairól és a mérhetetlen korrupcióról, mely végül is az 1930-ban, Magyarországra történő áttelepüléséhez vezetett. 55
A zsidókat is alsó fokú fajként tartja számon. Ennek értelmében általában nem képesek alkalmazkodni a kiválásokat intéző természettörvény erejéhez, 56 és az olyan ragadozási tulajdonságai, mint pl. a kapzsiság vagy pénzvágy, még vallási felfogásuk felett is győzedelmeskednek. 57 Ám az eddig felsorolt, pejoratív színben feltüntetett nemzetek is kivételezett helyzetben vannak a négerekhez képest, akikről így értekezik: A fekete faj lényegi fejlődést eredményező törekvésre legkevésbé alkalmas, mert alsó fokú tulajdonságait lefékezni és átalakítani nem bírja. 58
Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy Bicsérdy felfogása jelentősen különbözik azoktól a fajelméleten alapuló politikai irányzatoktól, melyek fő törekvése az alsóbbrendűnek tartott népek szegregálása, ne adj isten kiirtása. Itt érdemes újból idéznünk őt: Nemcsak az árja faj, melynek értelmi ereje és tökéletesedési lehetősége rendeltetésének betöltése érdekében a legkifejezettebb, alkalmas a fejlődésre, hanem a színes fajok is, abban az esetben, ha agytevékenységüket tanításaim és az evangéliumi lényeg szabályozó erejéhez alkalmazkodva megfelelő kitartással, türelemmel és akarással tarthatják mozgásban. 59
A meglehetősen sajátosan értelmezett antropológián kívül, a politikával és történelemmel foglalkozó elemzései sem tekinthetők szokványosnak. Bár kétségtelen, hogy ez utóbbi témakörnél, a korabeli szélsőjobboldali sajtó szófordulatai lépten-nyomon felismerhetők. 52 Bicsérdy 2004, Bicsérdy 2003, Uo., Uo., Bicsérdy 2004, Uo., Uo., Uo.,
16 Mint fentebb már említettük, a trianoni országcsonkításért egyértelműen az angol és a francia vezetőréteget tette felelőssé. Állítása szerint, már 1918-ban megjósolta, hogy Magyarország feldarabolóira a természet kiegyenlítő hatalma értelmében bűnhődés vár, és 1933 óta hirdeti, hogy a büntetés végrehajtására Németországot szemelte ki a sors. 60 Hitler Németországa és Mussolini Olaszországa a rendező hatalmak szerepét töltik be Bicsérdynél, míg a plutokrata(!) Angliát, Franciaországot és az Egyesült Államokat a rövidlátó és teljesen hibás politikát folytató kaotikus államok közé sorolja. Természetesen nem kíméli a kommunista Szovjetuniót sem, melynek vezetését többször is terroristának nevezi. 61
Bár Németország győzelmére spekulálva tévedett a háború kimenetelét illetően, az angol és francia gyarmatbirodalmak összeomlását már évekkel a háború befejezése előtt megjósolta. 62 Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy Bicsérdy világnézeti rendszerében a (rendkívül sajátságosan értelmezett) antropológia; a néprajz; a gasztronómia és a politikai berendezkedés szinte elválaszthatatlanok egymástól és így egy roppant furcsa, de leginkább zavarosnak tetsző konglomerátumot alkotnak. Újra fontosnak tartjuk leszögezni, hogy pl. a hitleri fajelmélettel ellentétben, egyáltalán nem volt célja a sokszor valóban dehonesztáló jelzőkkel illetett, alsóbbrendűnek tekintett népfajok kirekesztése. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy több száz tanítványa és barátja volt az általa alsó fokúnak titulált zsidóság, vagy a románság soraiból. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fentebb bővebben kifejtésre került politikaivilágnézeti állásfoglalásai úgy a műveiben, mint az előadásait tekintve, meglehetősen alárendelt szerepet játszottak. Ennek ellenére fontosnak tartottuk közölni őket, mert egy, még ma is élő tanítványa szerint, semmi baja nem lett volna a mesternek, ha itthon marad. 63 A fentiek tükrében azonban valószínűleg senki nem lepődhet meg azon, hogy hősünk 1944 végén Németország felé vette az irányt és vélhetőleg esze ágában sem volt a szovjet megszállás alá került Magyarországra visszatérni. 60 Bicsérdy 2003, Uo., Uo., Békés Antal személyes közlése. 16
17 2. 4 Feleségei, gyermekei Mint népszerű ember, természetesen Bicsérdy sem kerülhette el, hogy magánélete ne váljon különböző pletykák kitűnő forrásává. Sok helyütt lehet olvasni, hogy a hirdetett aszketikus életmódjától eltérően, legendásan nőfaló ember volt. Ezt persze nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, de tény, hogy több felesége is volt élete során. Forrástól függően több változat is kering feleségeinek pontos számáról, így érdemes ezt a területet is közelebbről megvizsgálnunk. Első feleségét 1897-ben vette el, aki ekkor 17 éves volt. 64 Nevét nem tudjuk, csak azt, hogy elég fiatalon hunyt el tüdőbajban. 65 Második házastársa az előző nejének, két évvel idősebb nővére volt, akit már korábban is magukhoz fogadtak. 66 Neki csak a keresztnevét tudjuk (Gizella), de nincs pontos adatunk arról, hogy mikor házasodtak össze. Bicsérdy leírja róla, hogy első nejével ellentétben hajlandó volt a főtt vegetárius étrend követésére, de a teljes nyerskosztra ő sem tudott áttérni. Kihágásai következtében ő is a családjától öröklött betegségeiben, szívbajban és tüdőbajban hunyt el. 67 Harmadik feleségével 1921 körül házasodtak össze, 68 de nevét neki sem tudjuk. Hősünk szerint háza ügyeit hűségesen intézte és ő majdnem teljesen nyerskosztos vegetárius volt. Ám Bicsérdy életében felbukkant egy új virágszál, melynek következtében 1925 körül elváltak. Negyedik feleségéről már sokkal több információval rendelkezünk, hisz a mester többször is említést tesz róla műveiben. Gerber Jolán egy gazdag sajtgyáros lányaként látta meg a napvilágot Svájcban. Később családjával áttelepült Magyarországra, ahol Sándor nevű bátyja a bicsérdyzmus lelkes híve, és egy ideig támogatója is lett. Rajta keresztül ismerkedett meg Jolánnal, aki ugyancsak Bicsérdy útmutatásai szerint több súlyos betegségéből is kigyógyult. Foglalkozására nézve iparművész volt. Először titkárnőként csatlakozott a mesterhez, aki elválva harmadik feleségétől, negyedszerre is megnősült. Jolán már teljesen azonosult az eszmével, ám az ő kapcsolatuk sem tartott túl sokáig. Bicsérdy maga is több változattal rukkol elő műveiben a válás okát illetően, egy dolog 64 Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 2003, Bicsérdy 1995, Uo., Uo. 17
18 azonban biztos: 1932-ben elváltak 69 és Gerber Jolán egy mérnökhöz ment újra férjhez, akivel szülőhazájába távozott. Ötödik felesége, a még tizenéves gyerekkorában hozzászegődött Jaske Kató (másutt: Jasche) lett, aki immár tartós választásnak bizonyult. Urát, sok viszontagságon keresztül, Amerikáig követte. Bicsérdy még ma is élő tanítványai szerint azonban nem értette meg az eszmét és ezt ő is elismerte. 70 Állítólag másodszorra egy hentesmesterhez ment feleségül. 71 Összefoglalásképp tehát elmondhatjuk, hogy noha a nőfalással vádolt Bicsérdynek valóban öt felesége volt, csak kétszer vált el. Első két nejét a halál ragadta el mellőle, az utolsó pedig őt magát élte túl. Gyermekeiről szintén nem rendelkezünk túl sok információval. Aranka nevű leánya 1903-ban született, 72 és Bicsérdy többször is megemlíti műveiben, hogy születése óta nyerskoszton él, húst soha nem evett és beteg sem volt soha. Állítólag férjhez ment, de ezzel kapcsolatban nem tudunk további információval szolgálni. A második világháború után visszatért Erdélybe, ahol bíróság elé állították és börtönbe zárták. Vélhetőleg itt is hunyt el, de nem tudni pontosan, hogy mikor és hol. 73 Az ifjabbik Bicsérdy Béla nem lépett apja nyomdokaiba. Hősünk elmondása szerint egy roppant türelmetlen, akarás nélküli, tehetetlen ember volt. A három éves korától elfogadott nyerskosztot később elhagyta és több, súlyos betegségen is átesett. 74 Bicsérdy nem tartotta érdemesnek túl sokat foglalkozni vele. Fia egy idő után el is hagyta családját és Bécsben telepedett le. A mester tanítványai szerint is egy rendkívül léha ember volt, aki apját, csöppnyi tisztelet megadása nélkül bolondnak tartotta. Schirilla György egyszer állítólag levélben felkereste az Ausztriában élő (akkor már 87 éves 75 ) ifjabbik Bicsérdyt, akitől azt a választ kapta, hogy akkor keresse újra, ha majd (Schirilla György) 120 éves lesz Bicsérdy 2002b, Magyar Ilona és Békés Antal személyes közlése. 71 Schirilla 1988, Bicsérdy 1995b, Magyar Ilona személyes közlése. 74 Bicsérdy 2002a, Schirilla György könyvének kiadási évét alapul véve valószínűleg 1901 körül születhetett. 76 Schirilla 1988,
19 2. 5 Fogarastól Budapestig Mint azt korábban már említettük, Bicsérdy gyermekkorának nagy részét Fogarason töltötte. A különbözeti gimnáziumi érettségi megszerzését követően Berettyóújfaluban kezdte meg a végül különösen kalandosra sikerült adótiszti pályafutását, melynek több mint a felét szabadságon töltötte. Az 1893-tól 1903-ig terjedő időszak egy olyan szakasz a mester életében, ami különösen nehezen rekonstruálható. Hivatalosan persze Fogarason lakott, ám műveiből tudjuk, hogy hónapokat töltött a fővárosi fürdőkben, kórházakban és könyvtárakban. Rengeteget utazott külföldre, ugyancsak ismereteinek bővítésére és gyógykezelése céljából. Amit biztosan tudunk, hogy rendkívül sokat megfordult Németországban, de ezen kívül volt Franciaországban és Angliában is. 77 Elmondása szerint önkéntes katona is volt 1895 környékén, de betegsége következtében itt is szolgálatmentességet kapott és önkéntesi éve letelte után szabadságolták. Tisztviselői állását ezúttal Nagyváradon nyerte vissza, ám ismételten kiújuló bajai miatt újra betegszabadságra küldték. 78 Jóval többet tudunk az Ungváron eltöltött éveiről. Itt 1903-tól 1907-ig lakott egy Bónis Kálmán nevű erdőmérnök barátja lakásán, aki rendszerint csak nagyon keveset tartózkodott otthon. Bicsérdy, minden jövedelmét családjára és könyvekre költötte el. Önmagára alig fordított valamit, állítása szerint doktori disszertációk megírásával egészítette ki fizetését. Ebből telt fűtésre, világításra, táplálkozásra és mosásra. 79 A testedzést ekkor sem hanyagoló hősünk állítólag ekkor ért atlétikai világrekordjainak csúcsára és itt tanult meg rendesen franciául és angolul is. Ungvári évei után egy évig Nagybereznán élt, 80 majd újra visszatért fogarasi családjához. Itt ismét kijelölhetünk egy időintervallumot, mely nem más, mint az 1909-től 1916-ig terjedő időszak. Hősünk ekkor szerzi vissza teljes mértékben egészségét. Ezzel összefüggésben már 1909-től kezdve rendszeressé teszi a különböző magánszemélyek részére tartott előadásait 81 úgy Németországban, mint Magyarországon. S miután állítása szerint december 24-én felszínre tört belőle a (már többször is említett) mesteri létfokozat, előbbi tevékenységét immár egy fanatikus megszállottságával folytatta tovább. 77 Dr. Oláh Andor: A bicsérdyzmus lényege. In: Életerő, augusztus 2. évf. 8. sz Bicsérdy 2004, Bicsérdy 1995b, Uo., Bicsérdy 1996,
20 Az 1916-os év egy újabb fordulópont volt Bicsérdy életében. Ezen a nyáron vonult ugyanis nyugdíjba, és az augusztusi román betörés miatt családjával, budapesti rokonaihoz menekült. 82 Bő fél éves itt tartózkodásuk ideje alatt a még említésre kerülő Némäti Kálmán barátja vendégszeretetét is élvezte március végén visszatértek nyolcszobás fogarasi házukba, amit a megszállás idején kiraboltak. A vesztes háborút követően jó néhány évig pénzzavarban volt, hisz csekélyke nyugdíja (amit ráadásul a békeérték szerint állapítottak meg), még családja eltartására sem bizonyult elegendőnek, nemhogy további könyvvásárlásait fedezhette volna. Így kitanulta a festészetet és olyan nagy sikere volt, hogy két év leforgása alatt kb. 60 képet adott el. Ezzel folyamatos pénzzavarai megszűntek és sikerült kiheverni az évi kiraboltatásukat is. 83 Prófétai tevékenységét természetesen nem hagyta abba, és táján több, díjtalan magánelőadást is tartott a Fogarason nagy számban internált értelmiségiek (tanárok, papok, újságírók stb.) részére. 84 Ám a következő években már a nyilvánosság színterére lépett és mindössze pár év leforgása alatt olyan hírnévre sikerült szert tennie, mellyel végül beírta nevét a történelembe júliusában,
Nagyszebenben kezdte meg nyilvános előadásait. Eleinte ingyen, azonban később belépti díjat szedett, 85 hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozhassa. Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt. Több száz előadást tartott Brassóban, Fogarason, Marosvásárhelyen, Petrozsényen, Kolozsvárott, és szinte az összes nagyobb erdélyi városban megfordult. 86 Az 1923-tól folyamatosan megjelenő, több ezres példányszámban elkelt művei csak fokozták a hatást. Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki. Több előadását betiltották. A romániai orvosok egy része hajszát is indított a kuruzslással vádolt Bicsérdy ellen és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Ez azonban egy elementáris erejű tiltakozási hullámot váltott ki. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben néha döbbenetes gyógyulásaikról számoltak be) a vizsgálatot megszüntették. 87 A már-már nyomasztóan nagy népszerűségnek örvendő hősünk 1925 végén immár végleg elhagyta Fogarast, és családjával együtt a sokkal nyugalmasabb, festői 82 Bicsérdy 1995b, Bicsérdy 1995c, Bicsérdy 1995b, Uo., Dr. Oláh Andor: A senki szigetén. In: Életerő, július 2. évf. 7. sz Bicsérdy 1995c,
21 szépségű dunai szigetre, Ada-Kalehre költözött. 88 Az előadások azonban folytatódtak és az eszme Magyarországon is megkezdte hódító útját. A bicsérdyzmus, amely ebben az időben gyakorlatilag már egy jelenségnek számított, 1926-ban érte el a tetőpontját. A mester ebben az évben pár hónapra Magyarországra látogatott. Jövetelét óriási várakozás előzte meg. Az Ada-Kalehről Pestre befutó gőzhajót több száz türelmetlen újságíró, bicsérdysta és ellentüntető várta. Partra szállását pár másodperc erejéig még a Magyar Filmhíradó is megörökítette. 89 Hősünk ezután a Hungária Szállóba ment, ahol több tucat újságíró előtt egy kb. három órás sajtótájékoztatót tartott. 90 Ittléte alatt természetesen további előadásokat is tartott, de a hatóság csak négy nyilvános fellépést engedélyezett számára. 91 A debreceni Royal Szálló dísztermébe tervezett előadását viszont egyszerűen betiltották. 92 Az egyébként Gerber Jolán tulajdonában lévő rákosszentmihályi ún. Eszme villában újságírók tucatjait látta vendégül heteken keresztül, és több hírességet is meghívott magához. Valószínűleg ez idő tájt ismerkedhetett meg Kosztolányi Dezsővel, Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal. 93 Bicsérdy Béla népszerűsége zenitjére érkezett és ezután lassú, de folyamatos hanyatlás vette kezdetét. Magyarországi tartózkodása alatt öt olyan haláleset is történt,
94 melyek az eszmében hívők ezreit bizonytalanították el, vagy véglegesen eltántorították a bicsérdyzmustól. A szóban forgó öt személy igencsak félreértelmezve a tanításokat gyakorlatilag halálra koplalta magát. Talán mondani is fölösleges, hogy az említett halálesetek a legnagyobb sajtónyilvánosságot kapták és óriási botrányt okoztak. Az eszme jóvátehetetlen károkat szenvedett. Bicsérdynek persze még esélye sem volt álláspontját megvédeni, így megelégelve a sajtó ellene intézett támadásait, családjával visszavonult Ada-Kaleh szigetére ban még megjelent a több mint 1000 oldalas hatalmas műve (Az élet könyve), ám az eredetileg 100 kötetet megírni szándékozó hősünk 95 életében több munkája már nem 88 Bicsérdy 2004, 387. Jókai Mór Az arany ember című regényének egyik színhelye. 89 Magyar Filmhíradó, 1926 május (116. sz.). Bicsérdy Béla A bicsérdizmus megalapítójának megérkezése Budapestre. 90 Bicsérdy 1995c, Uo., Uo., Dr. Oláh Andor: Bicsérdy Béla a természetes élet apostola. In: Életerő, június 2. évf. 6. sz Dr. Szalai György: Bicsérdy Béla a nyerskoszt prófétája. In: Élet és Tudomány, március 1. XXIII. évf. 9. sz Bicsérdy 1996,
22 jelent meg nyomtatásban. Az 1926-os magyarországi látogatását követően nincs pontos adatunk arról, hogy nyilvános előadásait folytatta volna ban, megunva a román hatóságok évek óta tartó zaklatásait, Erdélyt véglegesen elhagyva Pestszenterzsébetre költözött. Itt az Előd utca 99. szám alatti villájában tartotta hétköznap és vasárnaponként (átlag fő részére) ún. értekezéseit, ám az eszme nyilvános hirdetésével ekkor már ténylegesen felhagyott környékén még a műveit is kivonta a könyvkereskedelmi forgalomból, mert szerinte az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat. 96 Ettől az időtől fogva csak tőle lehetett megrendelni és kizárólag olyanoknak adta el, akiket a tanításainak megértésére alkalmasnak vélt. Így a nyilvánosságból gyakorlatilag teljesen kivonult hősünk lassan-lassan a feledés homályába merült. Persze még közöltek róla cikkeket és több riportot is készítettek vele, ez már nem idézte elő a húszas évek világmegváltó hangulatát. Az 1930-ban áttelepült Bicsérdy, 1944-ben fejezte be végleg magyarországi pályafutását Emigráció, halálának körülményei A már ismertetett politikai hitvallásának következtében Bicsérdy Béla nagy valószínűséggel az életét tette volna kockára, ha itthon marad. Így az utolsó pillanatban, Budapest ostroma idején feleségével és néhány végsőkig kitartó tanítványával Németországba emigrált. A nem sokkal előtte egy üllői tanítványához menekített milliós értékű könyvtárát és festményeit széthordták. 97 Ennél azonban sokkal nagyobb szerencsétlenség is érte es távozásakor kiesett a menekültekkel zsúfolásig megtelt tehervonatból és súlyos sérüléseket szerzett, több csontja is eltört. Emigrációs éveiről vajmi keveset tudunk. A háború befejezését követően Landshutban illetve Berlinben élt, a tanítványok elmondása szerint nyomorúságos körülmények között. Ezután az Egyesült Államokba távozott és itt is hunyt el december 7-én, Billings városában. Ebben (a születési időpontjával és helyével ellentétben) csodamód még mindenki egyetért. De hogy hogyan? Az már szinte krimibe illik. A mester eddigi misztikus epizódoktól sem mentes pályafutásával összhangban, sőt, azt mintegy megkoronázandó, 6 (!) féle változat kering halálának körülményeiről. 96 Bicsérdy 2004, Magyar Ilona személyes közlése. 22
23 Az egyik leggyakoribb variáció, hogy halála a már említett balesetének tudható be. Súlyos sérüléseiből állítólag már sohasem épült fel teljesen és ez okozta a vesztét. Így szól tehát az első verzió, például a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint. 98 Ehhez annyit kell hozzáfűznünk, hogy tanítványa, Békés Antal értesülései szerint sérülései ugyan súlyosak voltak, de az orvosi segítség nélkül, maga kezelte törött csontjait szépen rendbe hozta. 99 Ennek tudatában az a véleményünk, hogy nem igazán helytálló az első változat. Ugyanis elég nehezen elképzelhető, hogy valaki úgy haljon bele hét évvel (!) korábban szerzett sérüléseibe, hogy állítólag még rendbe is jött az óta. Kísérteties, de a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon számítógépes változatában egy hajmeresztően más variációt olvashatunk halálával kapcsolatban. E szerint Bicsérdy miután az Egyesült Államokba költözött, ott egyházat alapított és a saját templomában az egyik híve agyonlőtte. 100 Ezt a vad elképzelést semmivel nem lehet alátámasztani. Egészen bizonyos, hogy még az USA-ban is rettentően mostoha körülmények között élő Bicsérdy semmilyen egyházat nem alapított, így ebből következően templomában sem lőhették le. Az interneten régebben olvasható volt egy olyan (ma már nem fellelhető) változat is, amely szerint az I. világháborúban (!) szerzett sérüléseibe halt volna bele. Ezt a legnagyobb bizonyossággal kizárhatjuk, ugyanis eddigi tudásunk alapján hősünk teljesen ép bőrrel úszta meg az első világégést. Arról nem is beszélve, hogy teljességgel elképzelhetetlen, hogy valaki több, mint 30 év (!) után haljon bele sérüléseibe. E változat esetében valószínűleg gépelési hibáról lehet szó, amely egy rovást kifelejtve első világháborút írt második helyett, ami úgy viszont teljesen megegyezne az első variációval. A negyedik verziót a még ma is élő tanítványa, Békés Antal szolgáltatta egy évekkel ezelőtt megjelent természetgyógyász magazinban: Én úgy tudom, hogy egyszer a városban járva közlekedési balesetben vesztette el az életét. 101 Ezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni. Annál is inkább, mert döbbenetes módon ugyanez a tanítvány, jelen sorok írójának egy egészen más (ötödik!) változatot mondott, mely szerint prosztatarákban halt volna meg. 102 Véleménye szerint Bicsérdy sohasem gyógyult ki teljesen szifiliszéből és az időközben kialakult szövődmények miatt kellett eltávoznia az élők sorából. A 98 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981, Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, július-augusztus 8. évf sz Forrás: (2007. december 9.) 101 Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, július-augusztus 8. évf sz Békés Antal személyes közlése. 23
24 prosztatarákos-verzió cáfolatára vagy megerősítésére sem merünk vállalkozni, mindenesetre véleményünk szerint elég gyenge lábakon áll a tanítvány érvelése. A hatodik (véleményünk szerint az igazsághoz legközelebb álló) változatot a még szintén élő másik tanítványa, Magyar Ilona közölte jelen sorok írójával. Itt visszautalnánk Bicsérdy (már korábban említett) önmagán végzett kísérleteire. Saját elmondása szerint egy 23 napos étlen-szomjazásos böjtölése alkalmával (melyet 24 óránkénti izzasztással kötött egybe) kis híján életét vesztette. Az akkor még előző feleségének kiadott instrukciója így szólt: ha bármi baja lenne, azonnal vigye friss levegőre és masszírozza fel. A baj a böjtölés utolsó napján következett be: Bicsérdynek fennakadtak a szemei, nagy valószínűséggel leállt a szíve. Ám a klinikai halál állapotába került mestert akkor még sikerült visszahozni. 103 Az utolsó változat szerint valami ilyesmi történhetett vele az USA-ban is, azzal a nem kis különbséggel, hogy akkori feleségének (Jaske Kató) már nem sikerült. A mestert ugyan kórházba tudták szállítani, ám neje hiába könyörgött az orvosoknak. Férjét meg sem próbálták újraéleszteni. Hullakamrába vitték a lehet akkor még valóban csak tetszhalott Bicsérdyt és az ottani törvényi előírásoknak megfelelően átszúrták a szívét. Hősünk rendkívül kalandos és eseménydús élete ezennel véget ért Előfutárok, ötletgazdák Ebben a fejezetben azokat a személyeket kívánjuk a teljesség igénye nélkül bemutatni, akik nagy hatást gyakoroltak Bicsérdy Béla rendszerére, vagy pályafutásuk több ponton is analógiát mutat a magyar mesterével. Vincenz Priessnitz ( ) Az empirikus hidroterápia megalapítója. 104 Állítólag amikor 17 éves korában egy ló megrúgta, súlyos sérüléseket szenvedett. Ám semmilyen orvosságot nem akart elfogadni, kizárólag hideg vizes borogatást, melytől gyorsan meg is gyógyult. 105 Az önmagán végzett 103 Bicsérdy 1995a, Schott 1993, Michelet 1999,
25 kísérletek eredményeképpen egy olyan vízkúrát fejlesztett ki, amit hamarosan az emberiség szolgálatába állított. 1818-ban kezdte meg első páciensei gyógyítását olyan sikerrel, hogy hamarosan óriási hírnévre tett szert. 1826-ban szülőhelyén (Gräfenberg) egy hidegvízzel gyógyító intézetet hozott létre. 106 Sikereit egyre nagyobb gyanakvással nézték az orvosok, mígnem 1829-ben kuruzslással vádolták meg, az egyébként paraszti származású és semmilyen orvosi végzettséggel nem rendelkező vízdoktort. Ez alól a vád alól még úgy sem tudta tisztázni magát, hogy több orvos is támogatta ezt a gyógymódot. 107 Mivel Ausztria császárának környezetéből meggyógyított valakit 108, 1831-ben hatósági engedélyt kapott gyógyintézetének működtetésére. Persze csak azzal a feltétellel, hogy nem rendelhetett gyógyszereket és sebészeti műtéteket sem végezhetett. Intézetét 1831-ben még csak 64 beteg kereste fel, ám 1839-ben már kereken 1700, köztük 120 orvos, akik hívei lettek a hidegvíz-gyógyászatnak. Gyógymódjában a hideg víz, izzasztó pakolások és a szabad levegőn végzett sok mozgás játszották a főszerepet. 109 1875-ben, Párizsban kiadtak egy könyvet egy bizonyos Rultől, amely állítólag Priessnitz kézírásos jegyzetei alapján íródott. A könyv mottójául egy olyan idézet szolgált, mely lényegét tekintve teljesen megegyezik Bicsérdy álláspontjával is: A természetben minden egyszerű, minden egyformán történik; a természet mindig a legnagyobb hatással, a legkisebb ráfordítással dolgozik. Egységet tesz az egység mellé; egyetlen élet van, egyetlen egészség, egyetlen betegség, tehát egyetlen orvosság. 110 Ma is a gyógyítás hétköznapi fogalmai közé tartozik a Priessnitz-féle borogatás és a hasonló elnevezésű keresztkötés. 111 Johannes Schroth (1798-1856) Osztrák-sziléziai származású paraszt, Priessnitz iskolatársa volt. A nevével fémjelzett híres kúra a koplaláson és szomjazáson alapult. 112 A módszerét alkalmazó lindewiesei klinikán Bicsérdy többször is megfordult. 106 Schott 1993, 268. 107 Uo., 613. 108 Michelet 1999, 120. 109 Schott 1993, 268. 110 Michelet 1999, 120. 111 Schott 1993, 613. 112 Uo., 263. 25
26 Sebastian Kneipp (1821-1897) Német katolikus lelkész és természetgyógyász, a hidegvíz-kúra megújítója. Kneipp már kora ifjúsága óta sorvadásban szenvedett. 113 Sigmund Hahn könyvének előírásait követve azonban kigyógyította magát bajából, és Priessnitzhez hasonlóan ő is nekilátott a tanácsért hozzá forduló betegek kezeléséhez. Könyve (Az én vízkúrám) több kiadást is megért, népszerűségének csúcsán 4000 beteget kezelt Wörishofenben. Mivel munkájába kezdetektől fogva orvosokat is bevont, így megmenekült a sarlatánság vádjától. Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, 1893-ban Országos Magyar Kneipp Egyesület is alakult a fővárosban, amely 1899-ben megindította a Kneipp újság című folyóiratot. 114 Arnold Ehret (1866-1922) A németországi Badenban született egy földműves családban. Már kora ifjúságától sok minden érdekelte, de leginkább a fizika, kémia, rajzolás és a festészet vonzotta. Kitűnő nyelvérzékkel rendelkezett, anyanyelvén kívül jól beszélt franciául, olaszul és angolul is. 21 éves korában szerezte meg rajztanári képesítését, de a már ekkor is gyengélkedő Arnoldot szívproblémái miatt elbocsátották a katonaságtól. 31 éves korában vesegyulladást kapott, melyet Európa 24 legelismertebb orvosa deklarált gyógyíthatatlannak. Ehret nem nyugodott bele a diagnózisba és különböző természetes gyógymódok iránt kezdett érdeklődni, melyektől gyógyulását remélte. A halálra is felkészülve végső elkeseredettségében böjtölni kezdett, ám legnagyobb meglepetésére nem hogy nem halt éhen, de még az állapota is javult. 1899-ben Berlinbe utazott a vegetarianizmus tanulmányozására, majd ezt követően Algériába ment, ahol megkezdte a böjttel és a gyümölcstáplálkozással kapcsolatos kísérleteit. A kísérletsorozat eredményeképpen kigyógyult gyógyíthatatlannak tartott bajából és az 1900-as évek elején a svájci Asconában szanatóriumot is nyitott, ahol több ezer pácienst kezelt sikerrel. Hogy a tápmegvonás szenzációs hatásait demonstrálhassa, több, nyilvános böjtölést is végrehajtott. A leghíresebb ezek közül az 1909-ben, Kölnben véghezvitt 49 napos tápmegvonása, mely az akkori hivatalos adatok szerint böjt 113 Schott 1993, 610. 114 Uo., 330. 26
27 világrekordnak számított. Még az első világháború kitörése előtt Kaliforniába költöztette szanatóriumát és ott a Health Food (egészséges táplálék) mozgalom úttörője lett. 56 éves korában egy esős, októberi napon megcsúszott a vizes aszfalton, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy koponyáját betörve szinte azonnal belehalt sérüléseibe. Halálával kapcsolatban még ma is összeesküvés-elméletek keringenek. Fanatikus hívei szerint nem lehet véletlen, hogy az orvosokra, valamint a hús- és tejipar képviselőire egyre nagyobb veszélyt jelentő Ehret ilyen fiatalon hunyt el. A gyógytáplálkozásról és a böjtölésről írt művei nagyon népszerűek, eddig már több mint 300 ezer példányt adtak el belőlük. 115 Bicsérdy minden valószínűség szerint nem tudta, hogy hősünk szerencsétlen balesete következtében hunyt el, így jellemző módon Ehret halálát saját tudatlanságával magyarázza, aki ha (a mester ) tanítása szerint élt volna, akkor nem kellett volna ilyen fiatalon meghalnia. 116 Jörgen Peter Müller (1866-1938) Dán sportoló és tornatanár. 1904-től kezdve 134 díjat szerzett, szinte mindenféle sportágban. Még ugyanebben az évben megírta Az én módszerem címet viselő művét, amely azonnal bestseller lett. Munkáját 24 nyelvre fordították le (köztük magyarra is) és 1925-ig csak a német fordítás 400 ezer példányban kelt el. A müllerezés hosszú időn keresztül a gimnasztika szinonimája volt. Sikerének titka abban áll, hogy egyszerű gyakorlatait mindenféle segédeszköz nélkül kb. 15 perc alatt el lehet végezni, ami az összes fontosabb izmot átmozgatja. Esküdt ellensége volt a korában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő testépítésnek és az izomfejlesztés helyett inkább az általános mozgásra helyezte a hangsúlyt. Mindemellett Müller egyike volt az első modern sportújságíróknak is. 117 A már említett művének bevezetőjében meglepő hasonlóságokat találhatunk álláspontja és Bicsérdy felfogása között. Szerinte, aki nem gondozza a testét, az vét a természet törvényei ellen, amely azonban matematikai pontossággal bosszulja meg magát. Állítása szerint nem elég, ha semmi olyat nem teszünk, ami az egészségre ártalmas, hanem ellenállóvá is kell tenni a testet. Legfontosabb instrukciói így hangzanak: Szívjunk 115 Források:
http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/main/namensregister#e (2008. március 12.) valamint http://en.wikipedia.org/wiki/arnold_ehret (2008. március 13.) alapján. 116 Bicsérdy 2003, 288. 117 Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/j%c3%b8rgen_peter_m%c3%bcller (2008. március 13.) 27
28 állandóan friss levegőt, fürödjünk vagy mosakodjunk hideg vízben, járjunk gyakran napsütötte helyeken, s ragadjunk meg minden alkalmat arra, hogy testünk minden egyes izmát és szervét még oly rövid időre is, erőteljes mozgás által eddzük. 118 Nem tudni milyen forrásra alapozva, de Bicsérdy 51 éves korára keltezte halálát, mely szerint tüdőgyulladásban hunyt volna el. 119 Maximilian Bircher-Benner (1867-1939) Svájci orvos, aki 1904-ben, Zürichben megnyitotta Eleven erő névre hallgató szanatóriumát, melyet az első világháború kitöréséig folyamatosan bővített. Pácienseit fizikai-étrendi módszerekkel kezelte, akik egyre nagyobb tömegben érkeztek hozzá a világ minden tájáról. Egy olyan speciális étrendet alakított ki, amiben a nyerskoszt kerül előtérbe, mivel véleménye szerint az ember természeténél fogva gyümölcsevő. A kezeletlen nyers növény szerinte fényelemet tartalmaz, ami kiszabadulva életerőt bocsát ki, tehát gyógyító tápanyagként szolgál. Könyvei nagy példányszámban jelentek meg, amikkel igen sok hívet szerzett magának. 120 Némäti Kálmán (1855-1920) Történész, könyvtáros, magánzó. A Nógrád megyei Szécsényben született, egy evangélikus családban. A gimnázium első két osztályát Balassagyarmaton, a többit Selmecbányán végezte. Itt is érettségizett 1875 júniusában, majd tanulmányait a budapesti bölcsészkaron folytatta tovább. Egyetemi évei alatt előbb Artner Kálmán ügyvéd, majd később Zichy János gróf családjánál volt nevelő. Tanári alapvizsgáját 1878 májusában szerezte meg. Ettől az esztendőtől kezdve 7 éven keresztül folytatta tudományos kutatásait a budapesti, illetve a szegedi könyvtárakban. 1889. április 8-a után a vegetárius életmódra tért át. Lassanként minden főtt, vagy sült ételtől tartózkodott és végül lemondott a tej, tojás és sajt élvezetéről is. Mivel ezen életmódja miatt rokonai és ismerősei bolondnak tartották, sehol nem kapott alkalmazást. Ebből kifolyólag saját vallomása szerint kénytelen volt a remete életre adni magát. Szülőföldjéhez közel, a Mátra hegységi erdőben egy elhagyott medvebarlangban talált 118 Müller 1908, 8-9. 119 Bicsérdy 1995a, 189. 120 Schott 1993, 352. 28
29 menedékre. Saját maga készítette alsóneműben és csuhában járt. Vadon nőtt gyümölcscsel és gyökérrel táplálkozott. Ha néha felkeresték, búzával, gyümölcscsel és kenyérrel látták el. Ezen életmódját megunva 1894 szeptemberétől a budapesti postaigazgatóságnál lett díjnok, napi 80 krajcár fizetéssel. 1897-ben Kairóban, 1899-től 1901-ig pedig a londoni British Museum könyvtárában végzett kutatásokat ekkor még saját költségén. Ám az ezt követő tanulmányútjait már államköltségen tette. Előbb Kossuth Ferenc, majd Zichy János gróf megbízásából. Volt Münchenben, Párizsban, Berlinben, Szentpétervárott, Londonban, Liverpoolban, Kairóban és Szuezben. Anyanyelvén kívül németül, szlovákul, angolul, franciául, görögül, latinul, oroszul és törökül beszélt. Jártas volt Európa, Ázsia és Afrika szinte valamennyi klasszikus irodalmában. Műveiben leginkább a magyar őstörténettel foglalkozott, meglehetősen sajátos nézőpontból. 121 Mint már említettük, Bicsérdy Béla jó barátja volt, akit kényszerű budapesti tartózkodása idején több mindenben is segített. Halálának pontos körülményei nem ismertek. Bicsérdy szerint: Méltatlankodásai miatt agyonverték a vörösek. 122 Gulyás Pál munkája szerint viszont csak 1920. február 15-én hunyt el. 123 Tehát vagy arról van szó, hogy esetleges bántalmazása során szerzett sérüléseibe csak jó fél évvel a proletárdiktatúra bukása után halt bele, vagy (sok más dologhoz hasonlóan) Bicsérdy ebben is tévedett. 1894. november 25-én, Budapesten, az Országos Magyar Kneipp Egyesület által rendezett összejövetelén Táplálkozásunk törvénye címmel tartott előadást. Ennek anyaga a következő évben, nyomtatásban is megjelent. A munka a vegetárius életmódot népszerűsíti, melyben a közegészségügyön kívül a közgazdasági és közművelődési szempontokat is figyelembe veszi. Bicsérdyhez hasonlóan az ember földi szenvedéseit ő is a táplálkozása törvényének megsértésében látja. Ez pedig nem más, mint a Ne ölj! parancsolat semmibevétele. Szintén hivatkozik Darwinra, Hufelandra és Cornarora. Egyértelműen a nyerskoszt mellett teszi le a voksát és véleménye szerint addig nem lehet szó a valódi női emancipációról, amíg annak munkaerejét a konyhai teendők kötik le. 124 121 Források: Szinnyei 1903, 954-955. és Némäti 2001, hátoldala alapján. 122 Bicsérdy 1995b, 436. 123 Gulyás 2002, 487. 124 Némäti 1895, 1-20. 29
30 Edmond Bordeaux Székely (1900?-1979)
Író, filozófus, tanár, régész, nyelvész. Székely földbirtokos apától és francia anyától származik. Székely Sándor, Kolozsvár unitárius püspökének unokája. A párizsi egyetemen szerezte meg doktorátusát, valamint egyéb tudományos fokozatait Bécsben és Lipcsében. Egy időben a Filozófia és Kísérleti Pszichológia professzora is volt a kolozsvári egyetemen. Elismert nyelvtudósa a szanszkrit, arámi, görög és latin nyelveknek, melyeken kívül még tíz modern nyelvet is beszélt. 1928-ban a Nobel-díjas Romain Rollanddal közösen megalapította a Nemzetközi Biogenikus Társaságot (IBS). Legjelentősebb fordításai: válogatott írások a Holt Tengeri Tekercsekből, és az Esszénus Béke Evangélium (több mint 2 millió példányszámban jelent meg 26 nyelven), valamint válogatott szövegek a Bicsérdy által is sokszor emlegetett Zend Avesztából és az ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiből. Több mint 80 könyvet publikált számos országban a filozófia, illetőleg az ősi kultúrák témakörében. 125 A böjtölés esszénus tudománya és A mértékletesség művészete című munkája gyakorlatilag teljesen egybevág Bicsérdy tanításaival. Ugyancsak ősi iratokra hivatkozva próbálja meggyőzni olvasóit a böjtölés és a mértékletesség előnyös hatásairól. Szintén hivatkozik az ún. makrobiótákra (hosszú életű emberek), akik közül a már Bicsérdynél is jól ismert Luigi Cornaro központi szerepet játszik. Székely Edmond egyszer meglátogatta Bicsérdyt, aki nem hagyván őt szóhoz jutni egy mindössze hat órás előadást tartott az emberi lét és fejlődés céljáról a megszeppent párizsi professzornak. A hegyi beszédet türelmesen végighallgató hősünk végül mégis szólásra emelkedett és egy értekezést olvasott fel a mesternek. Bicsérdy persze kelletlenül hallgatta és arra a következtetésre jutott, hogy Székely semmit nem értett meg az ő tanításaiból. 126 A tőle már megszokott stílusával a megértésre képtelenek közé sorolta a nagy tudású egyetemi professzort, ami úgy hisszük, megint csak nem szorul bővebb kommentárra. 125 Székely 2000, hátoldal. 126 Bicsérdy 2002b, 81. 30
31 3. 2 A bicsérdyzmus a sajtó tükrében (a kezdetektől napjainkig) Bicsérdy Bélának és a bicsérdyzmusnak a sajtóban betöltött szerepét kronologikusan négy nagy tömbbe csoportosíthatjuk: 1. Súlyatlétikai világrekordjairól szóló tudósítások az 1900-as évek elején. 2. Az eszme nyilvános meghirdetését (1921) követő évek híradásai, 1944-es távozásáig. 3. A második világháborút követő időszak az 1980-as évek közepéig. 4. A nyolcvanas évek közepétől napjainkig terjedő időszak. Az első csoportot nem kell bővebben kifejtenünk. Az amatőr súlyemelésben és búvárkodásban elért rekordjairól részletesen beszámoltak a korabeli angol és német nyelvű sportlapok. Jellemző módon, Magyarországon csak megkésve szereztek tudomást az erdélyi bikáról, de a külföldi híradásokat követően a hazai sportlapok is beszámoltak elért sikereiről. Bicsérdy Béla és az általa hirdetett tanok szempontjából az 1921-től 1944-ig terjedő időszak tekinthető a legjelentősebbnek. Aranka lánya egyszer hozzáfogott a családi múzeumukban őrzött (apjáról szóló) cikkek összeszámolásához, ám 2500 után feladta. Több száz újságcikk maradt számolatlanul és ezen kívül több száz (javarészt külföldi) tudósítás létezéséről tudunk, amely soha nem is volt birtokukban. 127 Mindez persze csak az 1928 előtti évekre vonatkozik, az utána megjelent cikkek pontos számáról sem rendelkezünk biztos adatokkal. Noha Bicsérdy önelégülten jegyzi meg, hogy nem volt még tudós vagy uralkodó, akiről életében ennyit írtak volna, 128 valóban azt kell megállapítanunk, hogy a húszas években elért népszerűsége példa nélkül áll a magyar történelemben. Hősünk több újságcikket is eredetiben idéz műveiben. Sőt, A reforméletmód prospektusa című munkájában huszonöt, róla és az eszméről megjelent újsághírt közöl (egy-két kivételtől eltekintve) teljes terjedelemben. A műveiben olvasható és a birtokunkban lévő újságcikkek nagyon változatos képet mutatnak. Egy részük látványosan törekszik az objektivitásra, nagyon sok viszont teljesen figyelmen kívül hagyva a tényeket, néha egészen fantasztikus valótlanságokat közöl hősünkről, vagy az általa hirdetett tanokról. Ez utóbbinak több oka is lehet. Lehetséges, hogy a harmadik egyetemes próféta szerepében tetszelgő Bicsérdy sokszor meghökkentő kijelentései szinte csábították a túlzásokra (a szenzációra mindig is fogékony) hírlapírókat. 127 Bicsérdy 1995b, 452. 128 Uo. 31
32 Ám nem zárhatjuk ki teljesen azt sem (amiről hősünk sokszor panaszkodik műveiben), hogy jó néhány torzító cikk, egyszerűen megrendelésre készült. Természetesen nem áll szándékunkban összeesküvés-elméleteket gyártani. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a Bicsérdy-módszerekkel több ezer ember gyógyult ki halálos betegségéből és a követők száma már megközelítette (ha nem bőven meghaladta) a százezret, akkor joggal feltételezhetjük, hogy jó néhány, egészségügyben dolgozó szakember látta veszélyeztetve egzisztenciáját. Nem beszélve a hentesekről, akiknek ez idő tájt érezhető mértékben esett vissza a forgalmuk. Bicsérdy azt állítja műveiben, hogy (egy-két kivételtől eltekintve) meglehetősen rossz színben tüntetik fel személyét és rendszerét. A tragédiák, 129 és a botrányok 130 óriási publicitást kaptak, míg a betegek ezreinek csodás gyógyulásáról alig-alig számoltak be. Üde színfoltot jelentett a bicsérdysták életében Az emberiség érdekében! című, 1925 júniusában megjelenő röpirat, mely a mindössze pár számot megérő Bicsérdyzmus névre hallgató havilap előfutára volt. Mindkettő Evien Eugen szerkesztésében jelent meg Petrozsényben. A Bicsérdyzmus az eszme egyetlen szócsöve volt, melyben a szerkesztőn kívül Bicsérdy is megszólalt néhányszor, és természetesen helyet kaptak benne a meggyógyult tanítványok áradozó levelei is. A fellángolás azonban csak rövid ideig tartott, a nagy reményekkel induló havilap már 1926-ban megszűnt. Korábban már említettük, hogy nincs pontos tudomásunk arról, hogy az 1926-os magyarországi látogatását követően tartott-e még nyilvános előadásokat a mester. 1930- as áttelepülését követően azonban már egészen biztosan felhagyott a nyilvános igehirdetéssel. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a bicsérdyzmus iránti érdeklődés meglehetősen lanyhult. Noha még eztán is sok cikk jelent meg a mesterrel vagy az eszmével kapcsolatban, (jelentőségüket tekintve) ezek hozzá sem mérhetők a húszas évek felfokozott hangulatához. Az 1945 utáni Magyarországon Bicsérdy persona non grata lett. Noha munkái nem szerepelnek A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek sem első, sem második jegyzékében, tanítványai egybehangzó állítása szerint műveit indexre rakták, és ennek megfelelően bezúzták, vagy elégették. 129 Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján, összesen nyolc halálesetről van tudomásunk, melyek során a magukat szinte minden esetben fanatikus bicsérdystaként definiáló személyek gyakorlatilag halálra koplalták magukat. 130 Feltehetően a tragédiák hatására, több előadását is betiltották. Egy 1925-ben, Makón történt halálesetet követően ideiglenesen még a műveit is betiltották és eljárást indítottak Bicsérdy ellen, ami persze felmentéssel zárult. 32
33 Még felderítésre vár, hogy a nyolcvanas évek közepéig mennyi cikk jelent meg a mesterrel kapcsolatosan. Ám feltételezéseink szerint nem túl sok, és nem valószínű az sem, hogy hősünket a legjobb színben tüntették fel. Az Élet és Tudomány című folyóirat 1968. márciusi számában ugyan egy viszonylag objektív írást olvashatunk róla, ám jellemző, hogy a cikk szerzőjének ekkor még fogalma sem volt Bicsérdy emigrációs éveiről és halálának pontos időpontjáról. 131 A politikai légkör fokozatos enyhülése vezetett oda, hogy 1985-től kezdve ismét megjelenhettek (az addig tabunak számító) különböző, természetgyógyászattal és életreformmal foglalkozó kiadványok. 132 Természetesen a rendszerváltozás után ez a folyamat felgyorsult és egyre több, természetes életmóddal kapcsolatos folyóirat látott napvilágot. Ezekben újra felszínre került a mester, ám leginkább csak mint kuriózum és nem mint példakép. Noha a különböző (politikai, gazdasági, kulturális etc.) folyóiratokban egészen napjainkig jelennek meg Bicsérdyvel, vagy tanítványokkal foglalkozó cikkek, ez rendkívül ritka jelenségnek számít. Az eszme továbbra is leginkább csak a természetgyógyászattal, ezoterikával vagy a vegetarianizmussal foglalkozó magazinok olvasóira számíthat. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy Bicsérdy húszas évekbeli extrém népszerűségéhez rendkívüli mértékben járult hozzá a korabeli sajtó. Az élete folyamán és a halála után megjelent több ezer (hazai és külföldi) újságcikk részletesebb elemzése még a jövő kutatóira vár. 3. 3 A bicsérdyzmus és a korabeli társadalom Noha Bicsérdy már 1909-től tartott
magánelőadásokat, az eszme nyilvános hirdetését mégis csak 1921-ben kezdte meg. Egy olyan korban, amikor a világháború és a forradalmak következtében kifordult a sarkaiból a világ. A trianoni országfelosztás óriási sokkot jelentett a magyarság számára. A megmaradt országrészben olyan mértékű pénzromlás következett be, amely az addigi magyar gazdaságtörténelemben példa nélkül állt. Öt évnek kellett eltelnie, mire a 131 Dr. Szalai György: Bicsérdy Béla a nyerskoszt prófétája. In: Élet és Tudomány, 1968. március 1. XXIII. évf. 9. sz. 10-13. 132 Oláh Kállai Vadnai 1989, 46. 33
34 gazdaság úgy-ahogy helyre állhatott és a lassú termelés megkezdődhetett. Ám addig is, a társadalomnak egy példátlanul gyorsütemű, általános drágulással kellett szembenéznie. 133 A határokon kívül rekedtek sem voltak sokkal jobb helyzetben. Ausztriát leszámítva szinte mindenütt sanyarú sors várt, a teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar kisebbségekre. Mindezt figyelembe véve nem nagyon csodálkozhatunk azon, hogy a háborút követő időszakban gomba módra szaporodtak a különböző szekták, és a társadalom egy jelentős része különösen fogékonnyá vált a miszticizmus, spiritizmus és különféle babonák iránt. Ezt azért fontos megemlítenünk, mert nem kevesen állítják, hogy Bicsérdy kizárólag ennek a zűrzavaros állapotnak köszönhetően tudott olyan óriási népszerűségre szert tenni. Még hősünk is hasonlóképpen vélekedik erről. Állítása szerint világháború kellett ahhoz, hogy az emberiség a gondolkodás útjára léphessen, és így az általa hirdetett Igazság, megfelelő táptalajba hullhasson. 134 Nagyon fontos részét képezi tanulmányunknak annak az alaposabb vizsgálata, hogy a bicsérdyzmus milyen társadalmi rétegeket tudott megmozgatni és hogy hozzávetőlegesen hány híve volt az eszmének. Noha sok helyütt lehet olvasni, hogy a bicsérdyzmus kizárólag az egyszerű, tanulatlan emberek körében volt népszerű, ezt nagyon könnyen megcáfolhatjuk. Bicsérdy a műveiben tucatjával idéz olyan hozzá intézett levelekből, melyekben a követők sugárzó örömmel számoltak be néha döbbenetes gyógyulási eredményeikről. A levélírók az összes társadalmi osztályt képviselték. Volt köztük lakatos, festőművész, mérnök, magas rangú katonatiszt, ex-rendőr, ügyvéd, törvényszéki bíró, vegyész, asztalos, sportember, napszámos, fényképész, főesperes, de még egyetemi tanár is. (lásd: 3. sz. melléklet). Állítása szerint a polgári egyének mellett több egyházi személy is érdeklődött az eszme iránt, úgymint: római és görög katolikus, görög keleti, református, evangélikus, valamint unitárius papok. 135 Prohászka Ottokár rendszeresen megvásárolta műveit, aki egy Bicsérdyhez intézett levelének végén így ír: Isten nyújtsa meg az ön életét, tegye lehetővé tevékenységét e szent cél szolgálatában sokak javára. 136 S bár nem lettek követők, de több ízben hallgatta előadásait Darányi Kálmán és Babits Mihály is. 137 133 Hajpál 1973, 13. 134 Bicsérdy 2002b, 34. 135 Bicsérdy 1995b, 603. 136 Soós 1926, 34. 137 Bicsérdy 2002b, 104. 34
Elképzelhető, hogy a több ezres hívőtábor meghatározó hányadát valóban a tanulatlan, egyszerű emberek csoportja tette ki. Ám nem képezheti vita tárgyát, hogy a bicsérdyzmus, az összes társadalmi osztályt megérintette. Követőinek pontos számát lehetetlen meghatározni. A becslések 15 ezertől, a több mint 150 ezerig terjednek. Ez persze leginkább Erdélyre, kisebb mértékben Magyarországra vonatkozik. Ám tudjuk, hogy voltak külföldi hívei is az eszmének, ezek számát azonban még hozzávetőlegesen sem merjük megbecsülni. Mindent összevetve véleményünk szerint nem túlzás azt állítani, hogy a bicsérdyzmus fénykorában legalább 100 ezer híve volt a mesternek, a Kárpát-medencén innen és túl.
Tudunk arról, hogy Erdélyben és Magyarországon több bicsérdysta egyesület is megalakult, 138 ám ezek legnagyobb valószínűséggel csak amolyan asztaltársaságok voltak és nem pedig bíróságilag is bejegyzett szervezetek. Külön figyelmet érdemelnek a bicsérdysta vagy vegetárius kolóniák (lakótelepek). Egy 1926-os újságcikket idézve, maga a mester is beszámol a Szolnok melletti vegetárius-bicsérdysta-flecserista lakótelep -ről. A tudósítás szerint valamennyien B-listára került budapesti hivatalnokok és tanítók éltek itt, családjukkal. 1923 környékén néhány, a teljes anyagi csőd szélére került família hagyta el a fővárost és költözött ide. 1926-ban már 32 család élt itt. Az olcsó telkeken nyaraló-szerű házikókat építettek fel és gyümölcs-, illetve zöldségtermesztésbe fogtak.
A kolónia lakói ugyan nem fanatikus bicsérdysták, de sok mindent elfogadtak a mester rendszeréből. Így leginkább csak nyers növényi koszton éltek; télen-nyáron vettek hideg vizes fürdőket; a lehető legkevesebb ruhát öltötték magukra és leginkább a biológiával, szociológiával, természettudományokkal, valamint a buddhizmussal foglalkozó műveket forgatták. Idegeik megnyugodtak, egészségük megerősödött. 139 Az 1930-as évek elején dr. Antolik Arnold egykori polgármester vezetésével szintén megvalósult egy vegetár telep, a szentendrei Izbégen. Ennek 1935-ben 24 család és 90 tagja volt. A családok egy-két holdon gazdálkodtak, hogy az étrendjüknek megfelelő növényeket megtermelhessék. 140 A telep pátriárkája az a Véver Oszkár volt, akivel Bicsérdy műveiben is találkozhatunk, mint lelkes követővel. 138 Marosvásárhely (1925), Budapest (1926), Debrecen etc. 139 Bicsérdy 1995b, 438 440. 140 Oláh Kállai Vadnai 1989, 44. 35
36 Állítólag még máshol is voltak hasonló jellegű vegetárius-lakótelepek, de csak erről a kettőről tudunk egészen biztosan. Azonban még a szolnoki és a szentendrei kolóniákról is meglehetősen kevés információval rendelkezünk. Nem tudni meddig álltak fenn, bár valószínűsíthetjük, hogy legkésőbb a második világháború után felszámolták ezeket. Pontos történetük feltárása ugyancsak a jövő kutatóira vár. Összefoglalásképpen nagyon röviden megállapíthatjuk, hogy Bicsérdy Béla és tanai (ha csak röpke két évtizedre is), de óriási hatást gyakoroltak a magyar társadalom minden rétegére. 3. 4 A konkurencia (Mazdaznan, Magyar Vegetárius Egyesület) Ebben a fejezetben két, olyan mozgalmat szeretnénk bemutatni, amelyek tanításai nagyon hasonlítanak Bicsérdy Béla rendszeréhez, ám elvárásaik közel sem olyan szigorúak, mint hősünké. Valószínűleg ebből adódhat, hogy jó pár embert sikerült átcsábítaniuk Bicsérdy hívei közül. Mazdaznan Jelentése: mestergondolat. Ezzel a fogalommal egy olyan vallási-filozófiai tanítást jelölnek, ami egy reformált zoroasztrizmuson alapszik. A mozgalom megalapítója Otoman Zar Adusht Ha nish (1844?-1936), polgári nevén: Otto Hanisch. A Mazdaznan rendszerben a zoroasztrizmuson kívül keresztény, hinduisztikus és tantrikus elemek is fellelhetők. Ha nish a fajelméletet is belevegyítette a tanításokba. E szerint a hierarchia csúcsán az árják állnak, de hozzájuk sorolta a szemitákat is. Az ún. kevertfajúakat és az összes feketét viszont alacsonyabb rangúnak tartotta. A cél egy árja békebirodalom és népszövetség létrehozása, amelyből az alacsonyabb rendű fekete népek kizáratnának. (A mai Mazdaznan mozgalom minden fajelmélettel kapcsolatos teóriától elzárkózik.) Alapítója szerint ez egy tudományos életfilozófia, és egy filozofikus élettudomány, mely az ön-nevelésen alapszik, legfőképpen azért, hogy az ember élete kivirágozzon, és testi-lelki-szellemi egyensúlyba kerülhessen. Ez a tanítás állítólag nem új keletű rendszer, hanem sok ezeréves gyakorlati tapasztalatokon és felismeréseken nyugszik, melyek a természet könyvének (az élő természet) tanulmányozásán alapulnak. Ezek a 36
37 tanítások senkire sincsenek rákényszerítve, mindenki maga dönti el, hogy elfogadja-e vagy sem. A mozgalom követői vegetáriusok ugyan, de nem nyerskosztosok. Nagy hangsúlyt fektetnek a légző- és meditációs gyakorlatokra. Ha nish Bicsérdyhez hasonlóan mesternek tartotta magát, és születési időpontja/helye ugyancsak homályba vész. Állítása szerint 1844. december 19-én született Perzsiában, egy teheráni orosz követ és egy német származású anya gyermekeként. (Erre semmilyen bizonyíték nincs!). Állítólag gyógyíthatatlan szívbaja volt, ezért szülei beadták egy zoroasztrikus közösségbe. 25 évig volt köztük, ezalatt szívbaját is sikeresen enyhítette az ott tanult légzéstechnikákkal.
Ám a huszonöt év letelte után ő is úgy érezte, hogy tudását közkinccsé kell tennie. Legkésőbb 1890-től már az USA-ban élt, ahol Chicagoban megalapította az első Mazdaznan Központot. 1907-től már Európában is hirdette az eszmét, ahol Németországban vívta ki a legnagyobb népszerűséget. 1936. február 29-én hunyt el, Los Angelesben. Rendszere időt állóbbnak bizonyult, mint Bicsérdyé, a mozgalomnak ma is jól szervezett egyesületei vannak Németországban, Magyarországon, az Egyesült Államokban és Franciaországban. 141 A Mazdaznan rendszer legjelentősebb magyarországi népszerűsítője dr. Szikszay Géza orvos volt, aki a két világháború közötti időben számos ilyen jellegű könyvet fordított le magyarra. Az eszme hívei (a tízes-húszas-harmincas években) még folyóiratot is kiadtak a Mazdaznan népszerűsítésére. 142 Talán mondanunk sem kell, hogy Bicsérdy meglehetősen rossz véleménnyel volt Ha nishról is. Noha elismerte széleskörű olvasottságát, szóba sem jöhetett, hogy valaki mesternek nevezze magát hősünk mellett. Az élet könyve című művében még egy teljes fejezetet is szentelt az ál-mester tudatlanságának és hazugságainak leleplezésére.
Egy németországi vegetárius folyóirat (Wegetarische-Warte 1913. ápr. 26.; jún. 7.; jún. 21.) cikkeire hivatkozva egy közönséges csalónak állítja be Ha nisht. A cikk írója (Dr. Bracke jogügyi tanácsos és ügyész) állítása szerint a Mazdaznan mozgalom atyja ugyan egy gyönyörű szép mítoszt teremtett maga körül, de dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy Ha nish egy egyszerű német családban született a poroszországi Weisbergben, és nem 1844-ben, hanem 1866. december 7-én. 143 141 Források: http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm (2008. március 1.) valamint http://de.wikipedia.org/wiki/mazdaznan (2008. március 1.) alapján. 142 Varga István: A vegetárizmus története. In: Életerő, 1995. november 3. évf. 11. sz. 12. 143 Bicsérdy 1995b, 661-663. 37
Magától Bicsérdytől tudjuk azt is, hogy Ha nish 1924-ben megszerezte az egyik művét, ám tanításainak lényegét nem fogta fel. Jellemzően ennek tudja be a Mazdaznan mesterének 70 (?) éves korában bekövetkezett halálát is. 144 Magyar Vegetárius Egyesület Jogelődje, 1883-ban alakult meg, Magyarországi Vegetárius Egyesület néven. Székhelye Budapesten volt, eleinte a Rákóczi út 9. szám alatt. Az 1910-es évektől kezdődően saját lapot is kiadtak, előbb Természetes életmód, majd Életművészet, végül Életreform címen.
Eleinte a Ripszám Henrik tulajdonában lévő (a Budapesten elsőként megnyílt) vegetárius étkezdéjében tartottak felolvasásokat a hónap minden második szombatján, a Király utca 35. szám alatt. Később a Múzeum körút 17. szám alatt (egy újonnan megnyílt reform étteremben) tartottak előadásokat, minden kedden este 7 órától. A központi témák magától értetődően a természetes élet- és gyógymódok voltak. Számos könyv az egyesület gondozásában jelent meg és mindezen felül 3-4 hetente még kirándulásokat is szerveztek. Az 1910-es évek elején mindössze 50 tagja volt.
Ez a szám 1942-ig 350 főre emelkedett. A vezetőség szoros kapcsolatban állt a német, osztrák, svéd, holland, francia és angol testvéregyesületekkel. Az egyesület túlélte ugyan a második világháborút, de az új rendszert már nem. 1948-ban minden létesítményével együtt feloszlatták. 145 Történetünk pikantériája, hogy 1911-től kezdve az egyesület elnöke és meghatározó egyénisége nem más volt, mint hősünk tulajdon öccse, Bicsérdy Tibor. A két testvér ádáz küzdelmet vívott egymással, melybe többször a sajtót is bevonták. Itt érdemes idézni Bicsérdy Tiborné leveléből, melyet a Magyarország című folyóirat szerkesztőségébe juttatott el, 1926 márciusában: Sógorommal a legutóbbi időben megszakítottunk minden, még levélbeli összeköttetést is.
Férjem és a sógorom között ugyanis mély ellentétek támadtak, különösen Bicsérdy Béla tanainak következtében Mi a magunk részéről, férjem és én, tévtanoknak tartjuk Bicsérdy Béla tanait és éppen ezért a vegetáriusok egyesületében és annak keretein 144 Bicsérdy 2003, 201. 145 Források: Oláh Kállai Vadnai 1989, 43-46. és N. Z.: Akiket nem érintenek a hústalan napok. In: Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 5. alapján. 38 kívül is csendes propagandát folytatunk a tiszta vegetariánizmus érdekében mindenféle tévtanokkal szemben, így a bicsérdizmussal szemben is. 146 A cikk további részéből megtudhatjuk, hogy Bicsérdy Tibor ugyan nagyra értékeli bátyjának a gyógyítás terén elért eredményeit, ám fivére tanait rettentő zagyvának, önimádását pedig émelyítőnek tartja. Állítása szerint Bicsérdy Béla a művelt körökben szokásos és megkívánt viselkedés, tisztesség és tapintatosság legelemibb fogalmával sincs tisztában 147 Véleményét természetesen a Vegetáriusok Egyesülete is teljes mértékben osztja. 148 Fontosnak tartja ugyan a bátyja által is hirdetett mértékletességet és a böjtöket, de a teljes nyerskosztot elutasítja. 149
Természetesen az idősebbik Bicsérdyt sem kell félteni, ha öccse kiosztásáról van szó. Műveiben többször is azzal vádolja, hogy a spiritizmus és az okkultizmus hatalmába került, akinek még annyi felfogó képessége sincs, hogy rájöjjön: okkult dolgok nem léteznek. 150 Nem egyszer fordult elő, hogy munkáiban meglehetősen cinikusan a pekingi vegetárius egyesület elnökének nevezte budapesti testvérét, 151 aki minden valószínűség szerint maximum csak a térképen kerülhetett közelebbi kapcsolatba a kínai fővárossal.
A húszas években megjelent műveiben akárhányszor is szóba került az öccse, még a keresztnevét sem írta le soha. 3. 5 Ellentábor hívőtábor (vélemények a bicsérdyzmusról pró és kontra) Ebben a fejezetben négy, olyan művet szeretnénk bemutatni és elemezni, amely részben, vagy teljes egészében a bicsérdyzmussal foglalkozik, és markáns véleményt nyilvánít róla. 146 Bicsérdy kontra Bicsérdy. In: Magyarország, 1926. március 24. XXXIII. évf. 68. sz. 10. 147 Uo. 148 Uo. 149 N. Z.: Akiket nem érintenek a hústalan napok. Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 5. 150 Bicsérdy 1995b, 368. 151 Uo., 434. 39
40 Károly Sándor Bicsérdy a gyilkos! Röpirat a legújabb tömegőrületről Károly Sándor újságíró 48 oldalas röpirata 1925-ben jelent meg Aradon. Kiadványának már a címéből is sejteni lehet, hogy szerzője nem szuperlatívuszokban óhajt értekezni a mesterről. Már az előszóban leírja, hogy a vesztett világháború, forradalmak és az ebből fakadó politikai és gazdasági instabilitás eredményezett egy olyan táptalajt, amelyben a miszticizmus, spiritizmus és vallásossági mánia vígan tenyészhetett. Véleménye szerint ilyen mánia a bicsérdyzmus is. 152
Mint azt már korábban megemlítettük, Bicsérdy is hasonlóképpen vélekedik erről, csak egy picit más előjellel. A röpirat szerzője szerint hősünk egy zseniális üzletember, aki az előadásaiért busás fellépti díjat kap és többet keres a legjobban dotált bankigazgatónál. 153
Ez utóbbi feltevését a következőkre alapozza: A Halál legyőzése című műve már az ötvenezredik kiadás felé közeledik. Mivel a könyv ára 150 lei, ezt ötvenezerrel beszorozva 7.500.000. leit kapunk eredményül, melyből még a költséglevonásokkal együtt is maradna 2-3 milliója. Értesülése szerint Az ember hivatása című művéből is már nyolcezer példány kelt el, ami a 30 leies füzetecske esetében bruttó 240 ezer lei bevételt jelentene. 154 Itt egy pillanatra meg kell állnunk. Anélkül, hogy igazságot szolgáltatnánk, szembeállítjuk Károly Sándor kijelentéseit Bicsérdy Béla álláspontjával.
Hősünk elmondása szerint egy túlbuzgó nyomdai alkalmazott 500 Halál legyőzésére a 47000 számot nyomta rá, tudniillik, hogy annyi ezredik kiadás. 155 Ha ez valóban igaz, akkor teljesen egyértelmű, hogy a röpirat szerzője nagyon csúnyán melléfogott. Bicsérdy ezen kívül azt is állítja, hogy az 1923-tól 1928-ig terjedő időszakban mindössze 5500 könyvet adott el, ám ebből is jóval kevesebb jövedelme származott, mint kellett volna, mert nagyon sok könyvterjesztő egyszerűen átverte. 156
Az előadásokkal kapcsolatban már korábban is megemlítettük, hogy Bicsérdy eleinte ingyen tette, de mivel a rengeteg utazása miatt teljesen ráfizetéses vállalkozás volt az egész, később belépti díjat is szedett. Hogy ez busás volt-e vagy sem, arról nincs tudomásunk. De véleményünk szerint Károly Sándor (itt is) erősen torzít, hisz Bicsérdy 152 Károly 1925, 3-4. 153 Uo., 13. 154 Uo. 155 Bicsérdy 1995a, 108. 156 Uo., 109. 40 még ezekben az években is tartott ingyenes fellépéseket. Az 1930-tól kezdődően, a lakásán megtartott magánelőadásait pedig végig, teljesen ingyen csinálta.
A röpirat szerzője néha fantasztikusan kiforgatja hősünk szavait. Ír például olyat, hogy Bicsérdy szerint a tanítvány 800 évig elélhet, ha böjtöl, csak almát eszik és forrásvizet iszik. 157 Természetesen ezt így, Bicsérdy sohasem állította. Károly Sándor megemlít egy bicsérdysta áldozatot is, aki hatnapi böjt után elhunyt. 158
A röpirat lényegét olyan jól összefoglalja a szerző művének 12. oldalán, hogy érdemes teljes egészében idézni: Itt a nagy nyilvánosság előtt nyíltan megmondom, hogy én Bicsérdy Bélát sarlatánnak, áltudósnak, beképzelt nagyképű vidéki figurának tartom, aki amerikai ízű humbugokat pénzre vált fel és ehhez segédkezet nyújt neki egész Erdély. Bele akarom vinni a köztudatba, hogy Bicsérdy egész tudománya blöff, minden ténykedése reklám, harcának és minden akciójának nem az a célja, hogy segítsen az emberen, hanem, hogy vagyont gyűjtsön. S miután követelte, hogy vonják felelősségre eme őrület terjesztőjét, mert már nagy az áldozatok száma, 159 munkájának utolsó részében egy sokkal szelídebb hangnemet megütve a következőket írja: Nem szeretném, ha bárki is rosszindulattal vagy szándékossággal vádolna. Röpiratommal nem akarok hajszát indítani valaki ellen, csupán útját akarom állni egy olyan tan terjedésének, aminek a jó és üdvös volta még nem bebizonyosodott tény 160 Úgy hisszük, hogy ennyi idézet bőven elég volt a röpirat stílusának és tartalmának szemléltetésére, melyhez nem kívánunk több kommentárt fűzni. Szabó László Bűnügyi múzeum Szabó László eme könyvének harmadik kiadása 1968-ban jelent meg Budapesten. 379 oldalas művében 11 oldalt szentel hősünknek, a Bicsérdy, a milliomos szektaalapító című fejezetben. Már az is feltűnő, hogy a könyv szerzője közönséges bűnözők közé sorolja Bicsérdyt, ám a róla szóló fejezet címe nem kevésbé beszédes. Szabó László írása azzal kezdődik, hogy hősünk egy nyugalmazott őrnagy (!) volt, aki a bicsérdisták szektáját alapította meg. 161 157 Károly 1925, 44. 158 Uo., 32. 159 Uo., 25. 160 Uo., 41. 161 Szabó 1968, 54. 41
42 Itt rögtön helyesbítenünk kell, hisz teljesen nyilvánvaló, hogy foglalkozását tekintve összekeverte Bicsérdyt, annak öccsével. Ami a szektaalapítást illeti, a következő az álláspontunk: Hősünk valóban egy nagyon furcsa és újszerűnek ható eszmét hirdetett, ami sok ezer embert ragadott magával. Ám a Bicsérdy köré összesereglett tanítványok (ahogy ez a továbbiakban ki fog derülni), nem alkottak olyan értelemben szektát, amilyenben azt a szerző láttatni szeretné. Említést tesz két könyvéről, melyekből a továbbiakban idézeteket közöl. Az egyik mű ismert, ami nem más, mint a népszerű Halál legyőzése. De hogy a Koplalás és hosszú élet 162 névre hallgató könyvet honnan vette, azt nem tudni. Lehet, hogy írt valaki egy ilyen címmel ellátott művet, de az egészen biztos, hogy nem Bicsérdy Béla volt. Szabó László megemlíti a mester által is sokszor idézett ún. makrobiótákat, ám a szerző még itt is téved, amikor Bicsérdy szájába adva Noé életkorát 8700 évben állapítja meg. 163 Viszont aki figyelmesen elolvassa hősünk műveit, az nagyon jól tudja, hogy Noé csak 950 évig élt. A szerző Károly Sándorhoz hasonlóan ugyancsak a háborúk és forradalmak után kialakult zűrzavaros állapotok számlájára írja, hogy a bicsérdyzmus olyan óriási népszerűségre tudott szert tenni. Tudni véli, hogy Bicsérdy egy udvartartást rendezett be magának az al-dunai Ada-Kaleh szigetén, ahol aztán százszámra fogadta a híveit. 164 Az ezzel kapcsolatos leírása annyira abszurd, hogy érdemes teljes egészében idézni: A hívek persze csak akkor tehették ide a lábukat, ha a Mester két alapvető tanát átültették a gyakorlatba: lemondtak minden vagyonukról a szekta javára, s vállalták, hogy testvéri szeretetben teljesítik a Mester útmutatásait, s dolgozik a szekta telepén. 165 Talán mondani is fölösleges, hogy az egészből egy szó sem igaz. Jó pár fanatikus híve próbált ugyan a mesterhez költözni, ám az ilyeneket Bicsérdy általában rövid úton kipenderítette. A szerző további fantasztikus (minden valós alapot nélkülöző) leírásait a következő csokorban lehet összefoglalni: al-dunai telepén ezerszáz híve dolgozott, akik a sok koplalástól már majdnem meghaltak; úgy fogyasztotta a nőket, mint más a reggelijét; elfogatóparancsot adtak ki ellene egy ingatlan átírása kapcsán elkövetett állítólagos 162 Szabó 1968, 54. 163 Uo., 56. 164 Uo., 60. 165 Uo., 61. 42
43 hamisítása miatt; több mint hárommillió dollár értékű ingatlan és bankbetét fölött rendelkezett; 34 gyermeke született és rendkívül gazdagon hunyt el. 166 Nem tudni, hogy a szerző eme értesüléseit kizárólag csak a korabeli újságok (gyakran szélsőségesen túlzó) cikkeire alapozza-e, vagy ezen kívül még roppant élénk fantáziával is rendelkezik. Az mindenesetre biztos, hogy 11 oldalon keresztül még senkinek sem sikerült Bicsérdy Béláról ennyi sületlenséget összehordania. Soós Gábor Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója Dr. Soós Gábor orvos 60 oldalas műve 1926-ban jelent meg Nagyváradon. Címe sokat sejtető, ezúttal (természetesen) egy Bicsérdy Bélát méltató művel állunk szemben. Noha hitvallását csak művének 22. oldalán közli nyíltan az olvasóval, érdemes már az elemzés elején teljes mértékben idézni: Mielőtt Bicsérdy Béla tanait boncoló asztalra teríteném, mint orvos kijelentem, hogy tanait én is teljesen elfogadom és Őt prófétának tartom. Már rögtön az elején kijelenti, hogy az ember legdrágább kincse az egészség. A betegségekkel kapcsolatban elmondja, hogy az orvos által felírt gyógyszerek csak ideigóráig hatnak, de a természetes gyógyulást hátráltatják. Ám a doktorok nem tehetnek mást, mert a páciens követeli a receptet és az egyetem is ezt írja elő. 167 Véleménye szerint minden jogállamban bűnnek tartják az öngyilkosságot, de a fokozatosan elkövetett öngyilkosságot senki nem tartja véteknek. Ez utóbbi szerinte egyértelműen az ember helytelen életmódjával egyenértékű. A címben is lefektetett természetes gyógymódot (Bicsérdy művei alapján) a következőkben határozza meg: minimum napi 5-10 perc tornászás; hideg vizes fürdők; sok mozgás a szabad levegőn; napfürdőzés (ez mind ingyen van) és a helyes táplálkozás. 168 A bicsérdyzmusról a következőket állapítja meg: Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a Bicsérdyzmusról. 169 Leírja, hogy ennek a mozgalomnak ugyan sok barátja és követője, de még több ellensége és üldözője van. Véleménye szerint a bicsérdyzmus hívei elsősorban a gyógyíthatatlan betegek soraiból kerül ki, akik halálos betegségeikből kigyógyulván fanatikus híveivé válnak az eszmének. (Mint tudjuk, Bicsérdy erről pontosan ugyanígy 166 Szabó 1968, 61-65. 167 Soós 1926, 4-5. 168 Uo., 5-7. 169 Uo., 14. 43
44 írnak. 173 Állítása szerint Bicsérdy megtanult ógörögül és újgörögül is, valamint elsajátította vélekedett.) Az eszme legfőbb ellenségei közé érthető anyagi okokból a mészárosokat, henteseket, kocsmárosokat, vendéglősöket és az orvosokat sorolja. 170 Állítása szerint a bicsérdyzmus a társadalom minden rétegét olyan forrongásba hozta, hogy a probléma körül támadt vita hullámai egészen a kormányzó körökig felcsapódtak. Állítólag egyszer a román kormány hét tudós és neves orvost küldött el (Bukarestből és Kolozsvárról) Bicsérdyhez, hogy annak tanait és módszereit megvizsgálják. A hosszan tartó vizsgálat végeredménye az volt, hogy ha valaki okszerűen követi és betartja a hősünk által kiadott instrukciókat, akkor mindenféle belső szervi betegségből ki kell gyógyulnia. 171 A bicsérdyzmus állítólag a nyugati államokban (különösen Németországban) is népszerű lett és egyszer az egyik Aradon járt román miniszter kijelentette, hogy a hatóságok rövid időn belül fel fogják kérni Bicsérdy Bélát, hogy tanait a bukaresti tudományos körök előtt ismertesse. 172 Hogy ez valóban megvalósult-e, avagy sem, arról nincs biztos tudomásunk, mindenesetre ez a példa is kitűnően szemlélteti a korabeli hangulatot. A mesterhez hasonlóan úgyszintén megemlíti, hogy a hírlapok nagy többsége csak gúnyolódik és viccelődik a bicsérdyzmuson, de a gyógyultak ezreiről semmit sem az összes nyugati államok nyelvismeretét. 174 Soós doktor itt minden bizonnyal kissé elvetette a sulykot. Noha nem tartjuk kizártnak, hogy hősünk valóban megtanult ógörögül és újgörögül (hisz többször is megemlítette műveiben, hogy fiatal korában tucatszám olvasta a régi görög írásokat), de hogy az összes nyugati nyelvet is megtanulta volna, teljes mértékben kizárhatjuk. Ha ez utóbbi alatt csak a német, angol és francia nyelveket érti, akkor valóban igaza van, ám ebben az esetben nem ártott volna sokkal pontosabban fogalmaznia. A szerző elmondása szerint nagyon nehéz megérteni Bicsérdy műveit, mert stílusa nehézkes, gondolatai pedig szétfolyók, szerteágazóak. Ő (Soós Gábor) azonban ezt a 170 Soós 1926, 15. 171 Uo., 15-16. 172 Uo., 16. 173 Uo., 16-17. 174 Uo., 17-18. 44
45 megértést próbálja elősegíteni. 175 Ezután a mester eljárásait elemzi orvosi szemszögből, ami tanulmányunk szempontjából már nem bír nagy jelentőséggel. Művének vége felé azonban egy rendkívül érdekes és figyelemre méltó statisztikát közöl az 1924-es és az 1925-ös évekkel kapcsolatban. E szerint a vágóhidak forgalma 1925-ben Nagyváradon 5%-kal, Aradon 11%-kal, Kolozsvárott pedig 19%-kal esett vissza az előző évihez képest. Adatai szerint ugyan nem túl jelentős mértékben, de az ápolásra szoruló betegek száma is visszaesett és még a halálozási ráta is csökkent. 176 Ezeket az eredményeket (természetesen) az egyre népszerűbb reforméletmód számlájára írja. Állítása szerint a bicsérdyzmusnak Erdélyben kb. 120-150 ezer híve van, köztük 120 orvos. Több erdélyi városban van egyesületük, asztaltársaságuk és Európa összes államaiban már kialakulófélben van a mozgalom. 177 (Hogy a bicsérdyzmus egészen pontosan mekkora népszerűségre tudott szert tenni a Kárpát-medencén kívüli államokban, további, alapos kutatást igényel.) Művének végén egy terjedelmes listát közöl a bicsérdyzmus segítségével meggyógyult személyekről. Ebben megemlíti nevüket, foglalkozásukat, lakhelyüket, valamint azt, hogy milyen betegségből gyógyultak ki. Schirilla György - Vegetáriánuskönyv Schirilla György eme munkája 1988-ban jelent meg Budapesten. 288 oldalas művében egy teljes fejezetet szentel Bicsérdy Bélának, 18 oldalon keresztül. Az egykori távfutó leírja, hogy éles különbséget kell tenni a bicsérdyzmus és a vegetarianizmus között. Noha hősünk tanait téveszmének tekinti, az elsők között tartja számon, akik felismerték: a táplálkozásnak óriási jelentősége van a várható élettartamot illetően. A szerző viszonylag részletesen beszámol Bicsérdy feleségeiről, ám itt több pontatlanságot is felfedezhetünk. Második nejéről azt írja, hogy a mester első feleségének a húga volt, holott a nővére. Ezenkívül kifelejti a harmadik nejét, így végeredményben tévesen csak négy házastársról tesz említést, öt helyett. 175 Soós 1926, 22. 176 Uo., 50-53. 177 Uo., 58. 45
46 Két, korabeli újságcikket is idéz Bicsérdyvel kapcsolatban. Az egyik az általunk már ismertetett Bicsérdy Tiborné levele 1926-ból, a másik Az Est című folyóiratban megjelent újságcikk 1939-ből. Utóbbiban több pontatlanság is olvasható. A szerző beszámol Bicsérdy 1926-os budapesti látogatásáról, és Szabó Lászlóhoz hasonlóan szintén nem tud szabadulni az ezer ada-kalehi bicsérdysta mítoszától. Közzétesz egy Magyar Ilonával készült riportot (Bicsérdy Béla még ma is élő fanatikus híve) és említést tesz egy másik volt tanítványról, Dávid Gyuláról is. Összességében megállapíthatjuk, hogy noha a szerző hősünkről írt fejezete hemzseg a pontatlanságoktól, egy viszonylag objektív írással állunk szemben. Schirilla elismeri Bicsérdy Béla egyes érdemeit, ám nem állítja példaképül. 178 3. 6 A bicsérdyzmus sikerének titka, hanyatlásának okai Ebben a fejezetben azokat az okokat kívánjuk összefoglalni, amelyek választ adnak arra: miképpen tudott Bicsérdy Béla olyan rövid idő leforgása alatt hihetetlen nagy népszerűségre szert tenni, és hogyan lehetséges az, hogy hősünk nevét jóformán senki nem ismeri a mai Magyarországon? Az első tényező, amit megjelölhetünk népszerűségének okaként, az nem más, mint maga Bicsérdy Béla. A korabeli tudósítások és tanítványai egybehangzó állítása szerint roppant szuggesztív előadásokat tartott, kitűnő szónok volt. Állítólag egyszer Erdélyben 83 órán keresztül tartott előadást a folyamatosan cserélődő hallgatóságának, mialatt csak pár almát fogyasztott el. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy (a húszas években rendkívül népszerű testkultusz idején) az 1902-ben a világ négy legerősebb embere közé sorolt Bicsérdy, roppant imponáló lehetett hallgatósága számára, tiszteletet parancsoló izomkötegeivel. Ám a legfontosabb tényező, amit személyével kapcsolatban egy szóval is kifejezhetünk: hitelesség. Adott egy ember, akinek igaz, hogy semmiféle felsőfokú végzettsége nincs, de anyanyelvén kívül majdnem fél tucat nyelven beszél és műveiből/előadásaiból messze kiviláglik, hogy óriási lexikai tudással rendelkezik. Köztudomású, hogy az akkoriban még gyógyíthatatlannak számító betegségével orvosok tucatjai sem tudtak mit kezdeni, de ő, 178 Schirilla 1988, 158-176. alapján. 46
47 hosszú évek önmagán végzett kísérletek eredményeképp rájött a titok nyitjára és kigyógyította magát bajából. Hajzatát, három fogát visszanyerte. A már nagyon régi múltra visszatekintő, szinte megcsontosodott magyar közhiedelmet (mely szerint csak az lehet erős és egészséges, aki húst eszik, mert abban van az energia ) romba döntötte a még 50 éves korában is súlyemelő világcsúcsot dönteni képes izomkolosszus. Korához képest nagyon jól tartotta magát. 179 Kertjében télen-nyáron mezítláb járkált, még a legkegyetlenebb mínuszokban is. Egy népszerű beszámoló szerint még paranormális képességekkel is rendelkezett. A történet lényege, hogy 1920 januárjában egy Kiss Elek nevű tanítványa járt nála, aki azon gondolkodott hangosan, miképpen tudná feleségét megnyerni az új életmódnak. Hősünk erre azt válaszolta, hogy a távolból is meg tud jelenni (az általa addig még soha nem látott) nejének, és rá tudja venni a reforméletmódra. Az Oxfordban végzett filozófiai doktor azonban csak mosolygott Bicsérdyn, a dolog felett napirendre tértek. Júliusban viszont a mester meglátogatta tanítványát annak otthonában, és amikor a háziasszony megpillantotta hősünket, ájultan rogyott össze. Kiderült, hogy azon a januári napon dr. Kiss Elekné arra lett figyelmes, hogy az udvarán egy ingujjas férfi áll mezítláb, a húsz fok hidegben. Barátnői, akik ekkor nála voltak vendégségben, semmit sem láttak ebből és az esetet annak tudták be, hogy a háziasszony bizonyára képzelődött. Csak a júliusi, személyes találkozássukkor derült ki, hogy valójában Bicsérdyt látta víziójában. Az eset annyira megdöbbentette Kiss Eleknét, hogy azonnal ráállt a reforméletmódra. 180 Ám izomkötegek ide, szuggesztív előadások oda, teljesen nyilvánvaló, hogy Bicsérdy karizmatikus személyisége még édeskevés lett volna óriási hírnevéhez. Hisz tudható, hogy sok ezren lettek fanatikus hívei olyanok is, akik soha életükben nem találkoztak vele. Bicsérdy ír egy olyan németországi tanítványáról, aki nem bírta kivárni, míg lefordítják németre a mester műveit, így autodidakta módon megtanult magyarul és a könyvekben foglalt instrukciókat betartván, visszanyerte egészségét. 181 Ám nem csak ő gyógyult ki bajából. Hősünk állítása szerint hét év leforgása alatt több mint 5000, javarészt orvosilag is lemondott gyógyíthatatlan beteg nyerte vissza 179 E dolgozat címlapján is látható, legnépszerűbb pózolós fotóján már elmúlt 60 éves, noha valóban nem néz ki többnek negyvennél. 180 Bicsérdy 1997, 78-79. 181 Bicsérdy 1995b, 363-364. 47
48 egészségét (tanításai alapján), Amerikától Hongkongig. Szerinte több eredményt sikerült ennyi idő alatt elérnie, mint az európai vegetárius egyesületeknek együttvéve. 182 Nem tudni, hogy ez a számadat mennyiben fedi a valóságot. De az tény, hogy Bicsérdy tucatjával idéz műveiben olyan, hozzáintézett levelekből, melyekben a követők sugárzó örömmel számolnak be, néha egészen elképesztő gyógyulási eredményeikről. Ezt figyelembe véve méltán feltételezhető, hogy a meggyógyult betegek leveleinek nyilvánosságra hozása óriási ösztönző erőt jelenthetett a reforméletmód követésére, de legalábbis kipróbálására. Különösen akkor, ha a napi 40-50 levelet kapó hősünk még olyanról is említést tesz, hogy az előírt diétáját betartott nők, már 34 esetben szültek fájdalom nélkül. 183 Bicsérdynek a sajtóban betöltött szerepét már említettük, ezzel nem kívánunk a továbbiakban részletesen foglalkozni. Azt azonban mindenesetre le kell szögeznünk, hogy az akármilyen előjellel íródott, de több ezer megjelent újságcikk jelentősen hozzájárult hősünk extrém népszerűségéhez. Többször szóba került már, de itt utoljára ismét meg kell említenünk, hogy az első világháborút követő zűrzavaros időszak, szintén nem csekély mértékben járult az eszme terjedéséhez. Összefoglalásképp négy jelentős tényezőt nevezhetünk meg, melyek együttesen óriási népszerűséget biztosítottak hősünknek és az általa hirdetett tanoknak: Bicsérdy karizmatikus személye; a gyógyult tanítványok ezrei; óriási publicitás a sajtóban; megfelelő társadalmi táptalaj. Szintén említésre került már, hogy a bicsérdyzmus hanyatlása még a mester magyarországi tartózkodása idején megkezdődött. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá maga Bicsérdy Béla, aki 1930-tól már egészen biztosan beszüntette nyilvános előadásait és 1933 után még a könyveit is kivonta a kereskedelmi forgalomból. Így a reflektorfényből önként kivonuló hősünket természetesen már a média sem találta olyan érdekesnek és a megváltó eszme lassan-lassan a feledés homályába merült, megalapítójával egyetemben. A második világháborút követő 35-40 év valóságos istencsapás volt a bicsérdyzmus számára. Hősünk műveit elégették, vagy bezúzták, híveit némely esetben még üldözték is. A rendszer enyhülésével azonban már egyre többet lehetett (pozitív előjellel is!) beszélni Bicsérdyről. A népszerű tévériporter, Vitray Tamás több interjút is készített bicsérdystákkal, a hetvenes-nyolcvanas években. 182 Bicsérdy 1995b, 343-344. 183 Bicsérdy 1995c, 717. 48
49 Az 1985-ben hamvaiból feltámadt magyarországi vegetáriánus mozgalom felkarolta a még élő tanítványokat, akik a kilencvenes évek végéig, viszonylag rendszeresen tartottak előadásokat (különböző fórumokon) hősünkről és rendszeréről. Bicsérdy egyik legfanatikusabb tanítványa, Magyar Ilona, még a műveit is kiadta a kilencvenes években. Ám mindez együttesen sem tudta igazán felkavarni a kedélyeket. Összefoglalásképpen tehát megállapíthatjuk, hogy a több évtizednyi kényszerű hallgatás megtette a hatását. Bicsérdy Béla neve kikerült a köztudatból, és ezen az állapoton még a nyolcvanas-kilencvenes években történt pillanatnyi fellángolások sem tudtak igazán jelentős mértékben változtatni. 4. Bicsérdy tanítványok és egy követő Békés Antal (1913) Békés Antal 1913. december 10-én született és nyolc éves volt, amikor családjával Székesfehérvárról Budapestre költöztek. Apjának vendéglője volt itt, de állítólag rossz üzletember volt, így hamar tönkrementek. Negyedikes gimnazista volt, amikor édesanyja rákban meghalt. Iskolai tanulmányait ezért abba kellett hagynia, majd átmenetileg egy festéküzletben lett kifutó. Heti 12 pengőből kellett fenntartania magát, ugyanis családja ekkor már szétszóródott. Apja egyedül a lakását fizette. Egy idő után beállt kárpitos-ipari tanulónak és kitanulva szakmáját sokáig ebből is élt meg. A bicsérdyzmussal egy különös véletlen folytán ismerkedett meg. Egyszer közlekedési balesetet szenvedett és eltört a lába. Mivel nagyon nehezen forrt össze a csontja, 6 hónapon keresztül volt táppénzen, s mindössze heti 5 pengőt kapott. Ez idő tájt minden reggel (botra támaszkodva) Pestről átgyalogolt a Gellért-hegy alatt lévő, Dunába épített uszodába. Itt ismerkedett meg egy aktív tanárral, aki a jelen lévő főleg levente fiúknak sokszor tartott természettudományos előadásokat, így a vegetarianizmusról és a bicsérdyzmusról is. Ezután élénken elkezdett érdeklődni Bicsérdy Béla iránt, akinek A Halál legyőzése című könyvét megszerezvén, azt 24 óra alatt kiolvasva azonnal az eszme híve lett. Örömmel konstatálta, hogy táplálkozásán nem nagyon kell változtatnia, hisz az 49
50 irtózatos szegénység miatt eddig is csak egyszer evett naponta: fél kiló kenyeret és 5 deka vajat. Később személyesen is megismerkedett a mesterrel, akinek rendszeresen járt az előadásaira. Ezek a vasárnap és hétköznaponként leginkább pesterzsébeti villájában tartott ún. értekezései teljesen ingyenesek voltak. Bicsérdy elfogadott ugyan adományokat, de a nehezebb körülmények között élő tanítványainak ő maga adott pénzt. Békés Antal szerint Bicsérdy Béla némely természettudományi tévedése ellenére egy univerzális tehetség volt. Könyvtára több ezer kötetből állt, állítása szerint csak az ajtó- és ablaknyílásokon nem voltak könyvei a mesternek. Vitatkozni nem lehetett vele. A háború után magánúton leérettségizett és a Budapesti Agrártudományi Egyetem kertészeti szakán, egy tanfolyam keretén belül gyümölcskertészeti szakbizonyítványt szerzett. A 80-as évek végén az Életreform klub előadássorozatának keretén belül több előadást is tartott Bicsérdyről. Többször is visszatért a főtt vegetárius kosztra. Állítása szerint az eszmében nem, csak a kitartásában csalódott. Jelenleg Budapesten él. 184 Magyar Ilona (1914) Magyar Endréné (szül. Járvás Ilona) 1914. szeptember 9-én született Nagykőrösön. Édesanyja Kocsis Eszter református, édesapja Járvás László, katolikus vallásúként volt anyakönyvezve. Egyik szülője sem követte eredeti vallását, hanem (az akkor virágzásukat élő) baptista, nazarénus és jehovista gyülekezetekbe jártak nagy buzgalommal. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy leányukat sohasem keresztelték meg, aki azonban a református vallást fogadta el, mert a katolikust nem szereti. Nyolcan voltak testvérek, akik közül Sára és Erzsébet nevű nővérei szintén vegetáriusok voltak. Férje, néhai Magyar Endre, egy szegedi zsidó értelmiségi családból származott. 1944-ben a németek elfogták és több társával együtt a Ferenc-csatornába lőtték, amit óriási szerencsével ugyan túlélt, de emiatt 100%-os hadirokkanttá nyilvánították. Ő is bicsérdysta volt és ezzel az életmóddal sikerült valamennyire rendbe hoznia magát, de egészségét tökéletesen visszaszereznie már sohasem tudta. Folyamatos ápolásra szorult, nyolcadik szívgörcse következtében az 50-es évek közepén elhunyt. Eszperantistaként állítólag több művet is lefordított magyarra. Tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának, ahonnan (állítólag fanatikus bicsérdysta életmódja miatt) egy idő után kizárták. 184 Források: Békés Antal: Egy 87 éves bicsérdista visszaemlékezései. In: Életerő, 2001. március 8. évf. 6. sz. 17. ; videofelvétel: 2002. november 2. és Békés Antal személyes közlése (2007. december 7.) alapján. 50
51 Egy lányuk született: Éva. Mivel ő a konkurens mazdaznán életmód híve lett, sokszor került összetűzésbe édesanyjával. Ő a 80-as évek végén hunyt el. Magyar Ilona, elmondása szerint fanatikus bicsérdysta. Gyerekkorában (kb. 15 évesen) súlyos gyomorfekélyt kapott, amit az orvosok nem tudtak rendbe hozni. Ez idő tájt akadt rá egy bolhapiacon Bicsérdy Béla műveire (A Halál legyőzése és A reforméletmód prospektusa), amiket rögtön meg is vett és a könyvek útmutatásai alapján teljesen kigyógyította magát betegségéből. Ezután fanatikus híve lett a mesternek, amiért szüleivel állandóan összetűzésbe került. Egyszer az egyik könyvét el is égették. Egy alkalommal (karácsony környékén) megszökött szüleitől és egyenesen Bicsérdyhez ment, akinél három napot töltött vendégségben. A mester egyébként már az első napon arra kötelezte az ifjú Ilonkát, hogy azonnal írjon haza a szüleinek, miszerint három napon belül otthon lesz, ugyanis nem szeretett volna egy újabb rendőrségi ügyet a nyakába. Így a mozizással és margitszigeti sétákkal egybekötött háromnapi kiruccanás után Ilonka újra visszatért szüleihez, ám a már előbb említett két nővére falazásának köszönhetően rendszeresen látogatta a mester előadásait. Nagyon szerencsésnek érzi magát, amiért személyesen ismerhette őt, mert a legcsodálatosabb embernek tartja, akivel valaha is találkozott életében. Véleménye szerint az egész lénye felülmúlta az átlagember magatartását, tudásával, felkészültségével mindig lenyűgözte hallgatóságát. Állítása szerint Bicsérdy soha nem foglalkozott politikával 185 és egyházi kérdésekkel. Társalogni nem tudott, csak prédikálni. Határozott, szigorú, de végtelenül jóságos és önzetlen ember volt. Ha egy tanítványa anyagilag rosszul állt, attól nemhogy nem fogadott el semmit, hanem még támogatta is. 1951-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen leveleztek. Békés Antalhoz hasonlóan ő is több előadást tartott Bicsérdyről az Életreform klub előadássorozatának keretében. A 90-es évek közepén, saját költségén megjelentette a mester műveit reprint kiadásban, 1000 példányban. Ugyancsak ő adta ki a Bicsérdy által már 1913-ban illetve az 1920-as években megírt, de nyomtatásban még soha meg nem jelent Bölcsesség könyveit, valamint Pesterzsébeti értekezések címmel, a hősünk által, leginkább a II. világháború alatt tartott előadásainak anyagát. Tervezte egy Bicsérdyalapítvány létrehozását is, ám ez a kísérlete végül kudarcba fulladt. Az Egészség-vár alapítvány zsűrije 2000-ben, Magyar Ilonának ítélte a Vegetáriánus Életmű Díjat. Jelenleg Budapesten él. 186 185 Ezt úgy pontosíthatjuk, hogy csak nagyon ritkán. 186 Magyar Ilona személyes közlése a szerzőnek. (2007. november 27-28-29. és december 3.) 51
52 Baricz Lajos (1888-1988) Baricz Lajos 1888-ban született, az erdélyi Gyergyóalfaluban. 1945-ig csndőrtiszthelyettesként szolgált. Később áttelepült Magyarországra, 1956-tól haláláig Szigligeten élt. Kalocsai Tiborral kötött eltartási szerződést, kinek elmondása szerint a mindig kedves, szeretetteljes és jóindulatú bicsérdysta öregúr, még 99 évesen is nagyon jó szellemi és fizikai kondícióval rendelkezett. 1988. június 3-án hunyt el, 100 éves és egy hónapos korában. 187 Bobletek György (1903-1983) Bobletek György 1903. december 27-én született Erdélyben. Itt építészmérnöki diplomát szerzett és magánvállalkozóként működött. 1941-ben Budapestre költözött. Ismerősei szerint egy nagyon kedves, joviális úriember volt, aki nagyon komolyan vette bicsérdysta életmódját. Állítólag télen-nyáron fürdött a Gellért-hegyi háza előtt lévő medencéjében. Feleségét is rá akarta venni erre az életmódra, de az nem állt kötélnek. Neje alkoholista lett és idegbeteg, 1973-ban öngyilkosságot követett el. Bobletek 1983. március 27-én, a Magyar Televízió A Hét című műsorában szerepelt. Az interjú során elmondta, hogy Gellért-hegyi telkének árából egy alapítványt szeretne létrehozni. Ebből olyan vegetáriusokat kívánt díjazni, akik az emberiség javát szolgálják az ésszerű életmód kialakításával. Terve nem valósulhatott meg, mert két héttel később, április 11-ről 12-re virradóra egy brutális rablógyilkosság áldozata lett. A rendőrség által már korábbról jól ismert támadóját végül elfogták. Gyilkosa, egy kazettás magnó miatt oltotta ki az öregúr életét. 188 Bobletek György elévülhetetlen érdemeket szerzett az eszme szolgálatában. Bicsérdy Béla 1913-ban fejezte be nagy, (1060 oldalas) Bölcsességkönyvét, mely állítása szerint 1500 természettörvényt tartalmazott. 189 Ezt soha nem adta ki és a második világháború forgatagában nyoma is veszett. Ám Bobletek, 23 évi lankadatlan nyomozás után, 1968. november 1-jén megtalálta. A mű meglehetősen rossz állapotban volt. Csak 736 oldal került elő, de a víz és a sár miatt még így is elég sok oldal olvashatatlan maradt. Lemásolását 1971. január 19-én 187 Kalocsai Tibor közlése alapján. 188 Kristóf 1986, 327-544. 189 Bicsérdy 2004, 33. 52
53 kezdte meg és néhány példányt készített róla. 190 Nyomtatásban csak 2002-ben jelenhetett meg először, Magyar Ilona jóvoltából. Dávid Gyula (1900-2000) Dávid Gyula 1900. április 12-én született, feltehetőleg Békéscsabán. 191 Itt egy óriási vaskereskedése volt, amit a második világháború után államosítottak. Schirilla György is megemlékezik róla könyvében, mint fanatikus bicsérdystáról. 192 A mester két, még ma is élő tanítványa szerint azonban Dávid Gyula soha nem fogadta el a teljes nyerskosztot és rendkívül beképzelt ember volt. Állítólag azt hirdette magáról, hogy nem Bicsérdy, hanem ő (!) az igazi mester. Ezen kívül Biblia-mániás volt. 193 Nagyon sok előadást tartott és gondolatait le is jegyezte. Megközelítőleg 1000 oldal kéziratot hagyott hátra. 99 évesen hunyt el. 194 Dobákné Oláh Júlia (1904-2000) Dobák Sándorné (szül. Oláh Júlia) 1904. november 3-án született egy vendéglős család kilencedik gyermekeként. Tízen voltak testvérek, közülük heten érték meg a felnőttkort. Kilenc hónapos korában egy baleset következtében súlyos belső sérüléseket szerzett. Az orvosok nem tudtak vele mit kezdeni. Gipszbe akarták tenni, ám ezt családja nem engedte. Egy éven keresztül sírt éjjel-nappal, olyan fájdalmai voltak. Ezek végül elmúltak, de kiderült: a kis Julika csípőficamos és valószínűleg élete végéig nyomorék marad. A négy középiskola elvégzése után varrónőnek tanult. Miután kitanulta mesterségét, 22 évesen Budapestre jött, ahol a legjobb női szalonokban fordult meg. Végül a Jelmezkölcsönző Vállalathoz került, ahonnan évekkel később nyugdíjba ment. Mivel nagyon zavarta kacsázó járása, az ortopéd klinikán érdeklődött, hogy nem tudnának-e valamiképpen segíteni rajta. Ott kiderült, hogy nem műthető, de javasolták, hogy tornásszon. Ekkor tanulta meg a már ismertetett Müller-tornát, melytől valóban jobban érezte magát, de a csontjait nem rakta helyre. 190 Bicsérdy 2002a, 3. 191 Személyes ismerőse, Vadnai Zsolt közlése alapján. 192 Schirilla 1988, 174-175. 193 Magyar Ilona és Békés Antal személyes közlése. 194 Vadnai Zsolt közlése alapján. 53
54 1930-ban férjhez ment. Ekkor 34 kg volt. Viszonylag jól éltek, két év leforgása alatt fel is hízott 64 kilóra. Innentől kezdve azonban évekig betegeskedett. Ízületi gyulladása kezdődött, melynek következtében menni sem bírt a fájdalomtól. Később májdaganatot, hólyagrákot és tüdőbajt kapott, veséje elgennyesedett. Férjének nyíltan megmondták az orvosok, hogy nem tudnak rajta segíteni és valószínűleg rövid időn belül meg fog halni. Azonban egy férfi ismerőse (aki Bicsérdy Béla útmutatásai alapján gyomorrákjából gyógyította ki magát), már alig várta, hogy Julika kijöjjön a kórházból. Ekkor odaadta neki a Halál legyőzéséből készített jegyzeteit. A megadott instrukciókat betartva (bélbeöntéssel egybekötött böjtölés és nyerskoszt) a fiatal varrónő minden fájdalma megszűnt a harmadik hónapban. Hat hónap elteltével pedig minden betegségéből kigyógyult, amit az orvosok éveken keresztül hasztalan kezeltek. Orvosaihoz visszatérvén, senki nem ismert rá az időközben 30 kilót leadott, és a halál torkából megmenekült hősünkre. Mindannyian örültek persze a hihetetlen gyógyulásnak, de egyúttal kijelentették azt is, hogy térjen vissza a húsevésre, mert állati fehérje nélkül 2-3 hónapon belül el fog pusztulni. Ám ő nem fogadta meg tanácsaikat és minden, e tekintetben aggódó orvosát 30-40 évvel túlélte. Gyógyulása után felkereste Bicsérdy Bélát, aki tanítványává fogadta. Elmondása szerint a mester összes művét indexre rakták, mert az orvosok veszélyeztetve látták az egzisztenciájukat. Budapest ostromáig tartotta vele a kapcsolatot, előadásait rendszeresen látogatta. Véleménye szerint Bicsérdy egyénisége óriási segítséget adott a további kitartáshoz. Örök hálával és szeretettel gondolt Mesterére. Férje 1939-ben elhunyt, azóta egyedül élt. 1946-ban egy ismerőse tanácsára el kezdett jógázni, mire pár év után annyit javult a csípőficama, hogy járáshibája szinte észrevehetetlenné vált. Véleménye szerint életmódja nagyon nehéz, mert az emberek nem szívesen mondanak le a jól megszokott ételeikről, életvitelükről. Ezért erre fejlődni kell. Kellő hit, akarás és kitartás kell hozzá, amivel hagyományosan csak kevés ember rendelkezik. Ám aki egészséges akar lenni, az minden áldozatra képes, hisz betegen az élet egy fabatkát sem ér. Szerinte három lényeges dolog van, amire oda kell figyelni: a légzés, a testmozgás és a táplálkozás. Ez biztosítja a hosszú, boldog és örömteli életet. 195 Dobákné Oláh Júlia a 80-as évek végétől rendszeresen tartott előadásokat az Életreform klub keretein belül és különböző művelődési házakban. Rendszeres 195 Források: Dobákné Kiss Tóth 2001, 7-14. és az MTV 1991. március 24-én sugárzott felvétele alapján. 54
55 résztvevője volt az Etka-féle jógatáboroknak is. Fél évvel 96. születésnapja előtt, 2000. május 30-án hunyt el. Szlifka Pál (1953) Szlifka Pál 1953-ban született Budapesten. Még kisgyermek volt, amikor családjával Gödöllőre költöztek, jelenleg is itt él. Tizenhat éves volt, amikor egyszer olyan rosszul lett az iskolában, hogy azonnal orvoshoz kellett vinni. A diagnózis szerint epilepsziája volt. Betegségét rendkívül szégyellte és minden erejével arra törekedett, hogy ebből kigyógyuljon. Éveken keresztül kézilabdázott egy gödöllői sportklubban, ami állítása szerint nagyon sok mentális nehézségen átsegítette, ám egészségi állapota ettől nem javult. Ekkoriban már 120 kiló volt és érezte, hogy nem jár helyes úton, de a megoldást ekkor még nem sikerült megtalálnia. 1994 környékén azonban kezébe került egy újságcikk, ami fordulópontot jelentett az életében. A Pest Megyei Hírlap egy interjút közölt az általunk már jól ismert Dobákné Júliával, aki részletesen beszámolt arról, hogyan sikerült legyőznie szörnyű betegségeit a bicsérdysta életmóddal. Mivel Julika néni szintén Gödöllőn lakott, feleségével együtt személyesen felkeresték és megvásárolták tőle Bicsérdy már-már klasszikusnak számító művét: A Halál legyőzését. Ezt elolvasván, nejével együtt azonnal abbahagyták a húsevést és egyre inkább a (Bicsérdy-féle) nyerskosztos táplálkozásra tértek át. Ennek következtében egészségi állapotuk jelentős mértékben javult. Pál betegsége szinte teljesen megszűnt és 46 kilót lefogyott. Neje egészségügyi problémái szintén megoldódtak. Két leányuk fokozatosan tért meg : a kisebbik öt, a nagyobbik tizenöt éves kora óta nem fogyaszt húst. Szlifka Pál állítása szerint nem csak a táplálkozás terén tanult a mestertől, hanem a szellemi dolgokat illetően is. Az életről alkotott felfogása ennek tükrében, a következőkben foglalható össze: Minden mindennel összefügg, véletlenek nincsenek. Fontos a fegyelem, a kitartás és a türelem folyamatos gyakorlása. Hazugságokkal nem lehet az életben előrébb lépni, csak a szeretet és az Istenbe vetett hit old meg mindent. Hálát ad a sorsnak betegségéért, mert e nélkül nem biztos, hogy rátalált volna a helyes útra. 196 196 Szlifka Pál személyes közlése a szerzőnek. (2008. március 17.) 55
56 5. Összegzés Sem a magyar, sem a világtörténelem nem szűkölködik olyan emberekben, akik kvalitásukat messze túlbecsülve prófétának, vagy valamilyen gurunak állították be magukat. Napjainkban sem szenvedünk hiányt belőlük és minden bizonnyal még a jövőben is szép számmal lesznek ilyenek. Ám legtöbbjükről elmondható, hogy a társadalom csak egy nagyon szűk rétegét tudták megérinteni, és amilyen gyorsan megjelentek, olyan hamar el is tűntek a történelem süllyesztőjében. Azonban Bicsérdy Béla és a nevével fémjelzett bicsérdyzmus egy teljesen más kategóriába tartozik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy rendszere szinte semmi olyan új dolgot nem tartalmazott, amit évtizedekkel, vagy évszázadokkal korábban, már le ne írtak volna előtte mások is. A dolgozatból mindenki számára kiderülhetett, hogy jó néhányan voltak már hősünket megelőzően is, kiknek tanítása néha rendkívüli mértékben hasonlított a bicsérdyzmusban lefektetett alapelvekhez. De olyan, aki rövid öt év leforgása alatt akkora tömeghisztériát tudott volna kiváltani, mint a magyar mester, egy sem akadt. Roppant érdekes viszont, hogy a felfokozott hangulat és még inkább a megmozgatott óriási tömegek ellenére Bicsérdyre is áll: amilyen gyorsan megjelent, olyan hamar el is tűnt. A koplaló király Arnold Ehretnek ma is vannak hívei. A Sebastian Kneipp által alkalmazott és nevével fémjelzett kúrát még ma is használják a természetgyógyászok. A Vincenz Priessnitzről elnevezett borogatás és keresztkötés ma is része az orvosi praxisnak. A Horthy-korszakban szintén népszerű Mazdaznan mozgalomnak a mai Magyarországon is van szervezete. Bicsérdyvel kapcsolatban azonban nem maradt fenn semmi. Se szervezet, se folyóirat, se orvosilag ajánlott kúra. A nevével fémjelzett irányzatot a nagyobb lexikonok említik ugyan, ám ezek legtöbbje kizárólag arra szorítkozik, hogy ez nem más, mint a vegetarianizmusnak az egyik fajtája. Talán már nem kell bővebben kifejtenünk, hogy a Bicsérdy által meghirdetett eszmerendszer jóval több, mint nyers vegetáriánus étrend. A lexikonokhoz hasonlóan valószínűleg a korabeli társadalom nagy része is a nyerskosztnál ragadhatott le, hisz hősünk többször is megemlíti, hogy az emberek nagy többsége nem értette meg a tanításait. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a bicsérdyzmus névvel illetett reforméletmód teljesen elválaszthatatlan Bicsérdy Béla személyétől. A mester önkéntes visszavonulása a közéletből törvényszerűen szüntette meg az általa (is) gerjesztett 56
57 indulatokat és annak a lehetőségét, hogy az eszme tartósan gyökeret ereszthessen és névadójának halála után is fennmaradhasson. Szinte döbbenetes, de a húszas évek erdélyi és magyarországi társadalmára óriási hatást gyakorló hősünkről (legjobb tudomásunk szerint) még semmilyen társadalomtudományi, vagy történeti munka nem jelent meg. Pedig csak a sajtóban betöltött szerepének, rendőrségi ügyeinek és egyéb botrányainak részletesebb elemzése is évekre menő munkát adhatna a jövő kutatóinak, nem beszélve a több ezer tanítványának, a társadalomban elfoglalt helyzetének alaposabb vizsgálatáról. Tanulmányunkat abban a reményben fejezzük be, hogy sikerült meggyőzni az olvasót: Bicsérdy Bélát sokkal nagyobb figyelem illetné meg a jelenleginél. 57
58 Melléklet 1; Kronológia (fontosabb dátumok) IDŐPONT ESEMÉNY 1872. márc. 20. megszületik Pesten 1892. kereskedelmi érettségit tesz Fogarason 1893. különbözeti érettségit tesz Nagyváradon 1892-1893. első állása Berettyóújfalun; szifiliszes lesz 1893-tól önképzés; kísérletek önmagán kezdődően 1900-as évek atlétikai világrekordjai eleje 1909. magánelőadások megkezdése 1916. nyugdíjba vonul 1921. nyilvános előadások megkezdése 1923. megjelenik első műve: Az Életművészet könyve 1926. magyarországi látogatása; a Bicsérdy-láz tetőpontja 1930. áttelepül Magyarországra 1930-1944. teljes kivonulás a nyilvánosságból; ingyenes magánelőadások tanítványai részére 1944-1951. emigrációs évek Németországban és az Egyesült Államokban 1951. dec. 7. meghal Billingsben (USA) 58
59 Melléklet 2; Bicsérdy Béla művei (rövidített címek) CÍM KIADÁS HELYE KIADÁS ÉVE Az Életművészet könyve és Makrobiótika Kézdivásárhely 1923. Fogaras 1924. A Halál legyőzése Fogaras 1924. Fogaras é.n. Fogaras 1925. Budapest 1938. Budapest (1938-as reprint) 1994. Budapest (1938-as reprint) 1995. Budapest (1938-as reprint) 2003. Az Ember hivatása Fogaras 1924. Nagyszeben (románul) 1925. Budapest (1924-es reprint) 1997. A reforméletmód prospektusa Fogaras 1925. Budapest (1925-ös reprint) é.n. Budapest (1925-ös reprint) 1997. Az élet könyve / A gondolaterők hatalma Arad 1928. Budapest (1928-as reprint) 1995. Bölcsesség könyve I. Budapest 2002. Bölcsesség könyve II. Budapest 2002. Pesterzsébeti értekezések sorozata I. Pesterzsébeti értekezések sorozata II. Budapest 2003. Budapest 2004. 59
60 Melléklet 3; Gyógyultak és tanítványok névjegyzéke NÉV FOGLALKOZÁS TELEPÜLÉS BETEGSÉG Bárán Gábor szövőgyári tisztviselő Sepsiszentgyörgy tüdőbaj Bartalis Ferenc volt vm-i közjegyző; Fogaras? szeszgyárigazgató Bartók Ernő erdő és Fogaras? építészfőmérnök Dr. Benesóczky ügyvéd Karcag? István Bertia Gyula bodegás Marosvásárhely krónikus torokgyulladás Buday János pápai kamarás, főesperes plébános Petrozsény cukorbaj, vesebaj, álmatlanság etc. Csiky János vegyész Borrév tüdőbaj Evien Eugen újságíró Szovátafürdő? Fancsaly Nándor géplakatos Vulkán tüdőbaj Fekete Frigyes bankfőnök Brassó gyomorrák Galló Mihály festő és szobrász Petrozsény tüdőbaj Dr. Gerasim Aurél táblabíró Nagyszeben gyomorrák Gerber Jolán iparművész? 4 súlyos betegség Gerber Sándor sajtgyáros Marosvásárhely gutaütés, rövidlátás Gergely Mária kosztadó Nagyszeben vesebaj Hoffmann, Curt főiskolai hallgató- Drezda-Pozsony tüdőbaj kertész Inkey László banktisztviselő Budapest (?)? Jakab Gyula keramikus Aiud gutaütés, jobboldali lebénulás Jartó Imre nyug. tanító Makó? Juhász Attila mérnök Arad? Dr. Kiss Elek unitárius teológiai Kolozsvár? dékán Kovács Károly lakatos Sepsiszentgyörgy idegbaj 60
61 Dr. Lesnyovszky törvényszéki bíró és Szováta súlyfölösleg Ernő ügyvéd Lőwy Samu kereskedő Bécs tüdőbaj Lukits János kereskedő Marosvásárhely reuma, idegesség, aranyér Magyar Endre gépszerelő Budapest (?) távollátás Mayer László erdőmérnök Bátaszék? Meggyesi Gyula fényképész Marosvásárhely? Muntean, Juon kereskedősegéd Gyulafehérvár tüdőbaj Nagy Mária hivatalnoknő Szováta? Nuridsán Bálint cipészsegéd Kolozsvár tüdőbaj Oláh Rózsika gyógyszerész Kolozsvár tüdőbaj Olasz János asztalos Marosvásárhely szívbaj Dr. Pál Aladár törvényszéki bíró Nagyvárad? Pataky János ácsmester Nagyszalonta tüdőbaj Preissner Imre sportember Brassó? Salamon Izidor műbútorasztalos Déva? Schuller Béla géplakatos Budapest (?)? Sebők Ádám MÁV kazánkovács Budapest gyomorbaj Steffler Dezső gyógypedagógiai Budapest (?)? tanárjelölt Sütő István földbirtokos Zabola gyomorbaj Szemere Dániel nyug. rendőrfelügyelő Debrecen szívbaj helyettes Tárai Ferenc színész Kolozsvár? Tersánszky János iparművész Budapest? Tóber Rudolf uradalmi igazgató Micskepuszta vesebaj Tokos Lajos műszaki tisztviselő Budapest (?) gyomorfekély, aranyér 61
62 Tóth György nyug. MÁV Debrecen gyomor- és tisztviselő szívbetegség Uzoni János postafőtiszt Budapest (?)? Ürmössy János telekkönyvvezető Fogaras? Dr. Vancea, Josif ügyvéd Marosvásárhely szív-, gyomor-, idegbaj Varga István asztalosmester Szeged gyomorrák, tüdőbaj Várszeghy /Vékás/ tenor, karénekes? 6 súlyos betegség István Vass János asztalos Moroeni tüdőbaj Véver Oszkár filozófus Szentendre? Dr. Vinczy Károly egyetemi titkár és Szeged? tanár Vrantsits Károly nyug. őrnagy Temesvár szívbaj, vízibetegség, asztma Vulkán Pál kerékgyártó Vulkán csontreuma Megjegyzés A táblázatban szereplő nevek kizárólag a bibliográfiában megadott, Bicsérdy Béla által írt művekből származnak. A válogatás meghatározott kritériumokon alapszik. Csak azok a személyek kerültek feltüntetésre, akiknek biztosan tudjuk a teljes nevét és a foglalkozását is. Ebből kifolyólag nem szerepel a táblázatban az a több tucat ember, akinek teljes neve ismeretlen, vagy foglalkozása nem pontosan meghatározható. A feltüntetett személyek nagy többségét a betegségükből ideiglenesen vagy véglegesen kigyógyult emberek alkotják, akik mellett olyan tanítványok/követők is megtalálhatók, akik mindenféle komolyabb egészségügyi probléma nélkül csatlakoztak az eszméhez. 62
63 Bibliográfia Bicsérdy 1995a Bicsérdy Béla: Az élet könyve. /Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része/ Az emberi egészség, erő, élet és munkaképesség visszaszerzését és állandósítását lehetővé tevő ismertetéseket tartalmazza, számos étrenddel és több száz gyakorlati példával. I. kötet A Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1995b Bicsérdy Béla: Az élet könyve /Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része/ Az emberi egészség, erő, élet és munkaképesség visszaszerzését és állandósítását lehetővé tevő ismertetéseket tartalmazza, számos étrenddel és több száz gyakorlati példával. I. kötet B Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1995c Bicsérdy Béla: A gondolaterők hatalma. /Az élet könyvének II. része/ Az emberi akarás és életképesség visszaszerzésének, állandósításával és tökéletesítésével összefüggő ismereteket tartalmazza. II. kötet Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona, 1995. (első kiadás: Arad, Aradi Hírlap nyomdatársaság, 1928.) Bicsérdy 1996 Bicsérdy Béla: A Halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. (Makrobiótika) A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton. Számos fejezettel bővített IV-ik kiadás. Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona és Járvás Erzsébet, 1996. (első kiadás: Budapest, Mojsza János kny., 1938.) Bicsérdy 1997 Bicsérdy Béla: Az ember hivatása és a reforméletmód prospektusa egy kötetben Reprint kiadás, Budapest, Magyar Ilona és Járvás Erzsébet és Sára, 1997. (első kiadás: Fogaras, Ioan Hatiegan, 1924. ill.: Fogaras, Ioan Hatiegan, 1925.) Bicsérdy 2002a Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve I. kötet. Budapest, Magyar Ilona, 2002. Bicsérdy 2002b Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve II. kötet. Budapest, Magyar Ilona, 2002. 63
64 Bicsérdy 2003 Bicsérdy Béla: Pesterzsébeti értekezések sorozata I. kötet. Az élet könyve és gondolaterők hatalmának VIII. része. Budapest, Magyar Ilona, 2003. Bicsérdy 2004 Bicsérdy Béla: Pesterzsébeti értekezések sorozata II. kötet. Az élet könyve és gondolaterők hatalmának VIII. része. Budapest, Magyar Ilona, 2004. Dobákné Kiss Tóth 2001 Dobákné Oláh Júlia, Kiss Zsolt, Tóth Lívia: Gyógyulásunk élményét átadjuk. Második, bővített kiadás. Budapest, Tóth Lívia, 2001. Gulyás 1941 Dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. kötet (Berényi János-Bredeczky Sámuel), Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1941. Gulyás 2002 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Budapest, Argumentum Kiadó, 2002. Hajpál 1973 Hajpál Gyula: Áralakulás a két világháború között. Mezőgazdasági termékek ára. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1973. Károly 1925 Károly Sándor: Bicsérdy, a gyilkos! Röpirat a legújabb tömegőrületről. A Mester súlyos tévedéseiről, áltudományáról, kitűnő üzleti zsenijéről és a félrevezetett tanítványokról tudósít ez az írás. A gondolkodó, érző és még meg nem mérgezett embereket keresi a szerző. Arad, Phönix kny., 1925. Kristóf 1986 Kristóf Attila: Konok zsaruk, hiszékeny gyilkosok. Budapest, Magvető, 1986. Magyar Festők 2002 Magyar Festők és Grafikusok Életrajzi Lexikona, I. kötet /A-K/ (szerk.: Szabó Ákos András), NBA Kiadó, Nyíregyháza, 2002. Magyar Nagylexikon 1994 Magyar Nagylexikon, Harmadik kötet, Bah-Bij, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 64
Michelet 1999 Jules Michelet: A tenger. Café Bábel, 1999. 33. sz. 115-120. Müller 1908 Müller, Jörgen Peter: Az én módszerem. Budapest, Kostyál Jenő, 1908. Némäti 1895 Némäti Kálmán: Táplálkozásunk törvénye. Budapest, Robicsek biz., Weisz ny., 1895. Némäti 2001 Némäti Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya; Hungár sarktantétel; Árpád népének hét törzse hun volt; Bál Czefón a kairói óriás-szfinx; Szfinx történelmi kutatásom. Reprint kiadás, Budapest, Anahita-Ninti Bt., 2001. (első kiadások: Budapest, 1911; Tápióbicske 1893; Budapest 1908-1916-1914.) Oláh Kállai Vadnai 1989 Dr. Oláh Andor, Kállai Klára, Vadnai Zsolt: Reformkonyha. A természetes életmód és étrend elmélete és gyakorlata. Második, bővített kiadás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1989. Révai 1998 Révai Új Lexikona, III. kötet Bib-Bül, Szekszárd, Babits Kiadó, 1998. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Bukarest, Kriterion, 1981. Schirilla 1988 Schirilla György: Vegetáriánuskönyv. Budapest, HungariaSport Reklám és Marketing Vállalat, 1988. Schott 1993 Schott, Heinz: A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova, 1993. Soós 1926 Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, melynek követése estén mindenféle belső szervi betegségből ki lehet gyógyulni, megifjodni és sokáig élni. Oradea-Nagyvárad, Tiszántúli Hírlap kny., 1926. 65
66 Szabó 1968 Szabó László: Bűnügyi múzeum. Válogatás az 1945 előtti nagy bűnesetekből. Harmadik kiadás. Budapest, Népszava, 1968. Székely 2000 Székely, Edmond Bordeaux: A böjtölés esszénus tudománya és A mértékletesség művészete. (ford.: Dr. Szentesy E. András), Budapest, Living Earth Elő Föld Kft., 2000. Szinnyei 1903 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet Mircse-Oszvaldt, Budapest, Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1903. Új Magyar Életrajzi Lexikon 2001 Új Magyar Életrajzi Lexikon, I. kötet A-CS (főszerk.: Markó László), Budapest, Magyar Könyvklub, 2001. Egyéb felhasznált irodalom Bicsérdy Béla: A Halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. (Makrobiótika) A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton. Számos fejezettel bővített III-ik legnagyobb kiadás. Fogaras, Ioan Hatiegan, 1925. Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Budapest, Corvina Kiadó Kft., 2006. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, (első kiadás: 1972.) Második, átdolgozott kiadás: 2003. Változatlan utánnyomás: 2004. Magyar Larousse Enciklopédikus szótár I. kötet, Libraire Larousse, Paris, 1979 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Palladis Lexikona, I. kötet A-K, Palladis Rt. Könyvosztálya, Budapest, 1930. Palladis Lexikona, II. kötet L-Z, Palladis Rt. Könyvosztálya, Budapest, 1930. Révai Kétkötetes Lexikona, (főszerk.: Juhász Vilmos), Első kötet A-J, Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1947. 66
Révai Kis Lexikon A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. (szerk.: Csekei VARJÚ ELEMÉR), I. kötet A-J, Budapest, Révai Irodalmi Intézet Kiadása, 1936. Révai Nagy Lexikona Az ismeretek enciklopédiája. XXI. kötet Kiegészítés: A-Z, Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1935. Új Idők Lexikona, Harmadik kötet (Assistens-Békepipa), Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása, 1936. Új Lexikon A tudás és gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája 6 kötetben (szerkesztették: Dormándi László és Juhász Vilmos) Első kötet A-BRA, Dante-Pantheon kiadás, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1936. Új Magyar Lexikon I. kötet A-C (nyolcadik, változatlan lenyomat) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. Folyóiratok Életerő, 1994. június 2. évf. 6. sz. 1994. július 2. évf. 7. sz. 1994. augusztus 2. évf. 8. sz. 1995. november 3. évf. 11. sz. 2001. március 8. évf. 6. sz. 2001. július-augusztus 8. évf. 11-12. sz. Élet és Tudomány, 1968. március 1. XXIII. évf. 9. sz. Magyarország, 1926. március 24. XXXIII. évf. 68. sz. Nemzeti Sport, 1904. május 15. II. évf. 20. sz. Pesti Hírlap, 1942. július 26. LXIV. évf. 168. sz. 67
Internetes források http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/main/namensregister#e http://en.wikipedia.org/wiki/arnold_ehret http://de.wikipedia.org/wiki/j%c3%b8rgen_peter_m%c3%bcller http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm http://de.wikipedia.org/wiki/mazdaznan Mozgóképanyag Magyar Filmhíradó, 1926. május (116. sz.) Bicsérdy Béla a bicsérdizmus megalapítójának megérkezése Budapestre Magyar Televízió, 1991. március 24. Interjú Dobákné Júliával Videó interjú Békés Antallal 2002. november 2. 68
68
Internetes források
http://www.societyofcontrol.com/ppmwiki/pmwiki.php/
Main/Namensregister#E
http://en.wikipedia.org/wiki/Arnold_Ehret
http://de.wikipedia.org/wiki/J%C3%B8rgen_Peter_M%C3
%BCller
http://www.mazdaznan.net/mi_a_mazdaznan.htm
http://de.wikipedia.org/wiki/Mazdaznan
🌸