Szegény ember patikája: amikor a gondviselés volt az orvos I.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Réges-régen az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés hiányában a szegény emberek úgy
védekeztek a betegségek ellen, hogy szinte nem is tudtak róla.
Elmondható: a táplálkozáson keresztül a gondviselés volt az orvosuk. A mindennapi
megélhetéssel küszköve rá kényszerültek, hogy azt egyék, amit a kiskertjükben meg tudtak
termelni. Így volt ez a szegény városi lakókkal is, csak ők a piacon szerezték be az élelmüket.
Fő eledelnek számított, különösen télen a bab, burgonya, kelkáposzta, savanyított
káposzta - Szabolcs megyében és környékén, a bablevesbe is savanyított káposztát tettek
tészta helyet, mert olcsóbb volt, és mégis tartalmassá tette a levest. – Sőt, gyakran a
savanyított káposzta helyettesítette az ételhez járó savanyúságot (salátát) is, anélkül, hogy
tudatában lettek volna, a vastagbél normális működését segítetik elő vele.
A magyar háztartásokban a háziasszonyok nem spórolták ki az ételből az őrölt piros paprikát.
Sőt a férfiak, még evés közben is megpaprikázták a levesüket, s ezzel hozzájutottak a
létfontosságú C-vitaminhoz. Az őrölt piros paprika tartalmazza a legtöbb C-vitamint.—
Kitűnő étel-kiegészítőnek, immunerősítőnek számított a tök, a sütőtök és főleg a tökmag.
A menüben gyakran szerepelt, a kukorica, diós tészta, mákos tészta. És még lehetne sorolni.
Reggelire magyar mangalica-disznó szalonnát fogyasztottak, melyről ma már köztudott,
hogy a koleszterinszintet nem emeli, de biztosítja a napi kalória szükségletet.
A szegény emberek nem tehették meg, hogy a szürke hétköznapokon édességgel,
nyalánksággal kényeztessék magukat, vagy a gyermekeiket. Igaz, a fertőző betegséget
okolhatóan, magas számú volt a gyermek-elhalálozás, de a túlélők, például a férfiak magasabb
életkort értek el, mint napjainkban. Sajnos, az unokák szájából egyre ritkábban lehet hallani:
a nagyapám így, a nagyapám úgy, a nagyapámtól hallottam...
A mai világban, amikor Magyarországon is reneszánszát éli a gasztronómia, mégis sokan,
nagyon sokan kényszerülnek a tradicionális étkezés mellett maradni. Elmondható, hogy az
egészségmegóvás tekintetében jobban is járnak. Különösen azért, mert a szegény családok
számára a gyógyszerek megvásárlása komoly anyagi megterhelést jelent. Az meg csak hab
a tortán, hogy kevésbé vannak kitéve azoknak a betegségeknek, amelyek azokat sújtják, akik
a finomságok, ínyencségek, vagy a gyors étkezés rabjai.
Az állatokat nem tanította senki, melyik növény káros a szervezetükre, mégis a legtöbb
állat tudja, mi árt neki, és nem eszik meg. Azt sem tanította meg velük senki, melyek
azok a növények, amivel méregteleníteni tudják a szervezetüket, vagy karbantarthatják
a bélműködésüket, de mégis tudják, és megkeresik, különösen a főemlősök. (Vajon,
elgondolkodott bárki is azon, hogy a szobakutyáinkat mért sújtják azok a betegségek, mint az
embereket?)
Mi emberek tudjuk, legalábbis módunkban áll megtanulni, hogyan védekezzünk a betegségek
ellen, mégis kevesen élünk vele...
Közzétette: http://szabadonebredok.info/
Szegény ember patikája: amikor a gondviselés volt az orvos II.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Réges-régen az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés hiányában a szegény emberek úgy
védekeztek a betegségek ellen, hogy szinte nem is tudtak róla.
Az alábbiakban ismerjünk meg néhány természetes, gyógyító hatású növényt, melyet
eleink feltételek nélkül használtak egészségük megőrzésére, vagy eseteleges betegségek
idején. A szegény ember patikája ma is használatos – mert a természet ontja magából ezeket
a „csodaszereket”.
Mák: a csontritkulás ellensége
A mák azért szerepel az első helyen, hogy ne kerülje el a közép vagy idősebb korúak
figyelmét, hiszen, ki ne szeretné a fiatalos erőnlétét könnyen fenntartani, és az életét
meghosszabbítani. Szerencsére a mák fontos helyet foglal el a magyar étkezési kultúránkban,
jóllehet kevesen ismerik annak áldásos gyógyhatását.
A mák gazdagon tartalmaz (csontépítő), magnéziumot, (OMEGA4) növényi zsírsavat,
aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az
öregedési folyamatokat; megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni. Elősegíti
a magas vérnyomás csökkenését. Telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis
és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterin szintjét, miközben fokozza a szervezet
védekező mechanizmusát. Növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek
gyógyulására.
Használati és tárolási javaslat: A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, Mézzel vagy
édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd hűtőben tároljuk. Az első hónapokban
naponta minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a betegség súlyosságától
függően) kétnaponként. Tekintsük olyan „gyógyszernek”, amelyet egy életen át szedni lehet
Burgonya: az emésztés elősegítője
Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert
táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem
zsírban sütjük. Fontos tudni, hogy a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a
szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes
növényi fehérjét tartalmazza, sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat. Az édes burgonya
gyógyító hatása ismert a cukorbetegek számára is, mert a benne lévő szénhidrát lassan
szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás egyensúlyban
tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz.
Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasszuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában
rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk.
Cékla: élettani fontosságú
A cékla rákmegelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-
ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé
daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékony
a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumorgátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást
gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon,
hogy a tönkrement légző permentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti
meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. “Ebben kiváló eszközt találunk – írja
Seeger – a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására.”
A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium
révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers céklalé hatására
a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták),
plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik.
A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort,
ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-C- és P-vitamin is található benne.
A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az
emésztést is.
Bab: a veseműködés segítője.
A bab fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító
hatása sokrétű. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt
szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van
nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a vérkeringést, ez
által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de
segíti a vese működését.
Lencse: aminosavak a szervezetnek.
Nem gyakran fogyasztott étel a lencse, pedig kevés ilyen tápláló és jól emészthető zöldségünk
van, mint a lencse. 25-28% igen magas a fehérjetartalma, és tartalmazza valamennyi, a
szervezetünk számára fontos aminosavat, a nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet
szervezetünk nem tud önállóan előállítani. Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető,
kevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat és az
anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő
szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő
napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.
Vöröshagyma, fokhagyma: immunrendszer-erősítők.
A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre. A mindennapi hagyma
fogyasztásával, nagy részben ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Annak
ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet! A vörös- és
a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani
a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az
immunrendszert.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Réges-régen az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés hiányában a szegény emberek úgy
védekeztek a betegségek ellen, hogy szinte nem is tudtak róla.
Elmondható: a táplálkozáson keresztül a gondviselés volt az orvosuk. A mindennapi
megélhetéssel küszköve rá kényszerültek, hogy azt egyék, amit a kiskertjükben meg tudtak
termelni. Így volt ez a szegény városi lakókkal is, csak ők a piacon szerezték be az élelmüket.
Fő eledelnek számított, különösen télen a bab, burgonya, kelkáposzta, savanyított
káposzta - Szabolcs megyében és környékén, a bablevesbe is savanyított káposztát tettek
tészta helyet, mert olcsóbb volt, és mégis tartalmassá tette a levest. – Sőt, gyakran a
savanyított káposzta helyettesítette az ételhez járó savanyúságot (salátát) is, anélkül, hogy
tudatában lettek volna, a vastagbél normális működését segítetik elő vele.
A magyar háztartásokban a háziasszonyok nem spórolták ki az ételből az őrölt piros paprikát.
Sőt a férfiak, még evés közben is megpaprikázták a levesüket, s ezzel hozzájutottak a
létfontosságú C-vitaminhoz. Az őrölt piros paprika tartalmazza a legtöbb C-vitamint.—
Kitűnő étel-kiegészítőnek, immunerősítőnek számított a tök, a sütőtök és főleg a tökmag.
A menüben gyakran szerepelt, a kukorica, diós tészta, mákos tészta. És még lehetne sorolni.
Reggelire magyar mangalica-disznó szalonnát fogyasztottak, melyről ma már köztudott,
hogy a koleszterinszintet nem emeli, de biztosítja a napi kalória szükségletet.
A szegény emberek nem tehették meg, hogy a szürke hétköznapokon édességgel,
nyalánksággal kényeztessék magukat, vagy a gyermekeiket. Igaz, a fertőző betegséget
okolhatóan, magas számú volt a gyermek-elhalálozás, de a túlélők, például a férfiak magasabb
életkort értek el, mint napjainkban. Sajnos, az unokák szájából egyre ritkábban lehet hallani:
a nagyapám így, a nagyapám úgy, a nagyapámtól hallottam...
A mai világban, amikor Magyarországon is reneszánszát éli a gasztronómia, mégis sokan,
nagyon sokan kényszerülnek a tradicionális étkezés mellett maradni. Elmondható, hogy az
egészségmegóvás tekintetében jobban is járnak. Különösen azért, mert a szegény családok
számára a gyógyszerek megvásárlása komoly anyagi megterhelést jelent. Az meg csak hab
a tortán, hogy kevésbé vannak kitéve azoknak a betegségeknek, amelyek azokat sújtják, akik
a finomságok, ínyencségek, vagy a gyors étkezés rabjai.
Az állatokat nem tanította senki, melyik növény káros a szervezetükre, mégis a legtöbb
állat tudja, mi árt neki, és nem eszik meg. Azt sem tanította meg velük senki, melyek
azok a növények, amivel méregteleníteni tudják a szervezetüket, vagy karbantarthatják
a bélműködésüket, de mégis tudják, és megkeresik, különösen a főemlősök. (Vajon,
elgondolkodott bárki is azon, hogy a szobakutyáinkat mért sújtják azok a betegségek, mint az
embereket?)
Mi emberek tudjuk, legalábbis módunkban áll megtanulni, hogyan védekezzünk a betegségek
ellen, mégis kevesen élünk vele...
Közzétette: http://szabadonebredok.info/
Szegény ember patikája: amikor a gondviselés volt az orvos II.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Réges-régen az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés hiányában a szegény emberek úgy
védekeztek a betegségek ellen, hogy szinte nem is tudtak róla.
Az alábbiakban ismerjünk meg néhány természetes, gyógyító hatású növényt, melyet
eleink feltételek nélkül használtak egészségük megőrzésére, vagy eseteleges betegségek
idején. A szegény ember patikája ma is használatos – mert a természet ontja magából ezeket
a „csodaszereket”.
Mák: a csontritkulás ellensége
A mák azért szerepel az első helyen, hogy ne kerülje el a közép vagy idősebb korúak
figyelmét, hiszen, ki ne szeretné a fiatalos erőnlétét könnyen fenntartani, és az életét
meghosszabbítani. Szerencsére a mák fontos helyet foglal el a magyar étkezési kultúránkban,
jóllehet kevesen ismerik annak áldásos gyógyhatását.
A mák gazdagon tartalmaz (csontépítő), magnéziumot, (OMEGA4) növényi zsírsavat,
aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az
öregedési folyamatokat; megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni. Elősegíti
a magas vérnyomás csökkenését. Telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis
és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterin szintjét, miközben fokozza a szervezet
védekező mechanizmusát. Növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek
gyógyulására.
Használati és tárolási javaslat: A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, Mézzel vagy
édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd hűtőben tároljuk. Az első hónapokban
naponta minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a betegség súlyosságától
függően) kétnaponként. Tekintsük olyan „gyógyszernek”, amelyet egy életen át szedni lehet
Burgonya: az emésztés elősegítője
Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert
táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem
zsírban sütjük. Fontos tudni, hogy a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a
szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes
növényi fehérjét tartalmazza, sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat. Az édes burgonya
gyógyító hatása ismert a cukorbetegek számára is, mert a benne lévő szénhidrát lassan
szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás egyensúlyban
tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz.
Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasszuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában
rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk.
Cékla: élettani fontosságú
A cékla rákmegelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-
ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé
daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékony
a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumorgátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást
gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon,
hogy a tönkrement légző permentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti
meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. “Ebben kiváló eszközt találunk – írja
Seeger – a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására.”
A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium
révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers céklalé hatására
a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták),
plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik.
A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort,
ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-C- és P-vitamin is található benne.
A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az
emésztést is.
Bab: a veseműködés segítője.
A bab fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító
hatása sokrétű. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt
szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van
nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a vérkeringést, ez
által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de
segíti a vese működését.
Lencse: aminosavak a szervezetnek.
Nem gyakran fogyasztott étel a lencse, pedig kevés ilyen tápláló és jól emészthető zöldségünk
van, mint a lencse. 25-28% igen magas a fehérjetartalma, és tartalmazza valamennyi, a
szervezetünk számára fontos aminosavat, a nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet
szervezetünk nem tud önállóan előállítani. Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető,
kevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat és az
anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő
szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő
napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.
Vöröshagyma, fokhagyma: immunrendszer-erősítők.
A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre. A mindennapi hagyma
fogyasztásával, nagy részben ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Annak
ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet! A vörös- és
a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani
a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az
immunrendszert.
