🌸
1. https://www.eletesegeszseg.com/gyoacutegyiacutetoacute-joacute-tanaacutecsok.html
2. https://www.eletesegeszseg.com/sajtolt-olaj-veszeacutelyei.html
3. https://www.eletesegeszseg.com/kaacuteveacute-a-csodaacutek-csodaacuteja.html
🌸
1. https://www.eletesegeszseg.com/gyoacutegyiacutetoacute-joacute-tanaacutecsok.html
2. https://www.eletesegeszseg.com/sajtolt-olaj-veszeacutelyei.html
3. https://www.eletesegeszseg.com/kaacuteveacute-a-csodaacutek-csodaacuteja.html
🌸
🌸
A Sajtolt Növényi Olajok ...
🌸
Extrém módon környezet és egészség károsító.
🌸
Minden csepp étolaj egymillió csepp tisztavizet képes megszennyezni.
Mivel az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba
így szennyezve vizeinket.
Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul,
ami nagyon ártalmas és egészségtelen.
🌸
Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak ki, melyek rákkeltő hatásúak.
Ráadásul ez a tulajdonság az egészségesnek mondott olivaolaj esetében fokozott.
Abszolút üres kalória. Egy deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz,
mindenféle hasznos tápanyag nélkül.
🌸
A Sajtolt Növényi Olajok ...
🌸
Extrém módon környezet és egészség károsító.
🌸
Minden csepp étolaj egymillió csepp tisztavizet képes megszennyezni.
Mivel az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba
így szennyezve vizeinket.
Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul,
ami nagyon ártalmas és egészségtelen.
🌸
Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak ki, melyek rákkeltő hatásúak.
Ráadásul ez a tulajdonság az egészségesnek mondott olivaolaj esetében fokozott.
Abszolút üres kalória. Egy deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz,
mindenféle hasznos tápanyag nélkül.
🌸
🌸
Ne vegyetek étolajat,
mert borzasztóan egészségtelen
és környezetszennyező ...
🌸
Például a napraforgóból sajtolt OLAJ,
melynek első sajtolása nem gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni ...
hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak
egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá.
A sajtolási hatékonyság miatt oldószerként egy HEXÁN nevű mérgező anyagot
használnak,
ami egy KŐOLAJSZÁRMAZÉK, többek között a benzin egyik összetevője is ...
Ez az anyag környezetszennyező és ártalmas az egészségre.
🌸
A tünetei között fejfájás, depresszió,
hányinger, felpuffadás, fáradékonyság,
görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel...
🌸
Valamint a finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák,
színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik ...
🌸
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdamarásra is alkalmas FOSZFORSAV,
ami a kalciumot képes kivonni a csontokból.
Továbbá a nem túl megnyerő nevű
MARÓNÁTRON és ALUMÍNIUM-HIDROSZILIKÁT.
Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat a
hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani, ...
hogy ezeket a határértékeket ki és mi alapján állapították meg senki sem tudja ...
Tehát a legjobb, amit tehettek az étolajjal, hogy nem veszitek meg ...
🌸
Ne vegyetek étolajat,
mert borzasztóan egészségtelen
és környezetszennyező ...
🌸
Például a napraforgóból sajtolt OLAJ,
melynek első sajtolása nem gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni ...
hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak
egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá.
A sajtolási hatékonyság miatt oldószerként egy HEXÁN nevű mérgező anyagot
használnak,
ami egy KŐOLAJSZÁRMAZÉK, többek között a benzin egyik összetevője is ...
Ez az anyag környezetszennyező és ártalmas az egészségre.
🌸
A tünetei között fejfájás, depresszió,
hányinger, felpuffadás, fáradékonyság,
görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel...
🌸
Valamint a finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák,
színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik ...
🌸
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdamarásra is alkalmas FOSZFORSAV,
ami a kalciumot képes kivonni a csontokból.
Továbbá a nem túl megnyerő nevű
MARÓNÁTRON és ALUMÍNIUM-HIDROSZILIKÁT.
Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat a
hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani, ...
hogy ezeket a határértékeket ki és mi alapján állapították meg senki sem tudja ...
Tehát a legjobb, amit tehettek az étolajjal, hogy nem veszitek meg ...
🌸
🌸
A 2 Legkárosabb Feldolgozott Élelmiszer ...
🌸
Magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és
az iparilag finomított növényi olajok.
🌸
Mit tehetünk?
🌸
Kezdd el az egészséges életmódot még ma azzal,
hogy lemondasz a feldolgozott élelmiszerek közül a legártalmasabbal ...
🌸
Ezek az olajok nagyon hajlamosak az oxidációnak nevezett kémiai átalakulásra,
ami fogyasztásukkor gyulladást okoznak a szervezetben.
🌸
Az alul felsorolt és minden finomított növényi olaj
nagymértékben hozzájárul az elhízáshoz,
az anyagcsere - betegségekhez, a cukorbetegséghez,
korai öregedéshez, rákos megbetegedésekhez, demenciához,
valamint a modern kor számos más betegségéhez.
🌸
Növényi olaj. - Szójabab(szója)olaj. - Kukoricaolaj. - Repceolaj. - Napraforgóolaj. -
Sáfránymagolaj. - Szőlőmagolaj. - Rizskorpaolaj. - Dióolaj. stb ...
🌸
és a finomított vagy hidrogénezett növényi olajok minden fajáját,
beleértve a margarint is.
MARGARIN ... https://alimento.blog.hu/2014/02/28/a_vajat_kernem_szepen
🌸
Fogyasszuk a dióféléket, mogyorót,
az avokádót úgy ahogy van, az olaj leválasztása nélkül.
🌸
Mindenképpen ellenőrizd az élelmiszerek címkéit a rejtett növényi olajok tekintetében
és légy nagyon óvatos az éttermi főzésben, amelyek szinte kivétel nélkül
olcsó növényi olajt használ a költségek csökkentése érdekében.
🌸
A 2 Legkárosabb Feldolgozott Élelmiszer ...
🌸
Magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és
az iparilag finomított növényi olajok.
🌸
Mit tehetünk?
🌸
Kezdd el az egészséges életmódot még ma azzal,
hogy lemondasz a feldolgozott élelmiszerek közül a legártalmasabbal ...
🌸
Ezek az olajok nagyon hajlamosak az oxidációnak nevezett kémiai átalakulásra,
ami fogyasztásukkor gyulladást okoznak a szervezetben.
🌸
Az alul felsorolt és minden finomított növényi olaj
nagymértékben hozzájárul az elhízáshoz,
az anyagcsere - betegségekhez, a cukorbetegséghez,
korai öregedéshez, rákos megbetegedésekhez, demenciához,
valamint a modern kor számos más betegségéhez.
🌸
Növényi olaj. - Szójabab(szója)olaj. - Kukoricaolaj. - Repceolaj. - Napraforgóolaj. -
Sáfránymagolaj. - Szőlőmagolaj. - Rizskorpaolaj. - Dióolaj. stb ...
🌸
és a finomított vagy hidrogénezett növényi olajok minden fajáját,
beleértve a margarint is.
MARGARIN ... https://alimento.blog.hu/2014/02/28/a_vajat_kernem_szepen
🌸
Fogyasszuk a dióféléket, mogyorót,
az avokádót úgy ahogy van, az olaj leválasztása nélkül.
🌸
Mindenképpen ellenőrizd az élelmiszerek címkéit a rejtett növényi olajok tekintetében
és légy nagyon óvatos az éttermi főzésben, amelyek szinte kivétel nélkül
olcsó növényi olajt használ a költségek csökkentése érdekében.
🌸
🌸
A Sajtolt Növényi Olajok
Komoly Veszélyei
Komoly Veszélyei
🌸
🌸
Kris Gunnars:
A Növényi Olajok 11 Komoly Hátránya
🌸
Fordította: Szabó-Velvárt László
Forrás: Gunars: 11 Serious Concerns About Vegetable Oils
Aki a nyugati étrenden él, annak nyilván a legjobb lenne az egész étrendjét átalakítani.
De ha ezt nem akarja, vagy nem képes rá, akkor is óriási lépst tesz az egészség felé,
ha száműzi a növényi olajokat és margarint az étrendjéből.
A gyulladás szinte minden mai betegségben szerepert játszik,
és ezek a termékek egytől-egyig gyulladáskeltők.
🌸
A Növényi Olajok 11 Komoly Hátránya
🌸
Fordította: Szabó-Velvárt László
Forrás: Gunars: 11 Serious Concerns About Vegetable Oils
Aki a nyugati étrenden él, annak nyilván a legjobb lenne az egész étrendjét átalakítani.
De ha ezt nem akarja, vagy nem képes rá, akkor is óriási lépst tesz az egészség felé,
ha száműzi a növényi olajokat és margarint az étrendjéből.
A gyulladás szinte minden mai betegségben szerepert játszik,
és ezek a termékek egytől-egyig gyulladáskeltők.
🌸
🌸
Több mint kétszeres sztrókkockázat
A étkezési zsírokkal kapcsolatos tudásunk ellentmondásokkal teli.
A telített zsírokat korábban azzal vádolták, hogy megemelik a koleszterinszintet, és szívbetegséget okoznak, de ezt az elméletet azóta megcáfolták. (1 , 2).
Ezzel együtt a hivatalos étrendi ajánlások valamiért továbbra is a növényi olajokat részesítik előnyben a telített zsírokkal, mint pl. a vajjal szemben.
A javasolt olajok közé tartozik többek között a szója-, a gyapotmag-, a repce-, a sáfrány-, a napraforgó- és a szőlőmag olaj.
A növényi olajokról úgy tudjuk, hogy csökkentik a koleszterinszintet, ami elvileg csökkenti a világon a vezető halálokot jelentő szívbetegség kockázatát.
Ezekkel az olajokkal kapcsolatban azonban számos kutatás fogalmazott meg komoly fenntartásokat... (3).
LDL-koleszterin-csökkentő hatásuk ellenére a növényi olajok egyéb módokon képesek ártani az egészségnek és az anyagcserének. (Az LDL csak akkor veszélyes, ha apró, sűrű cseppekben kering a vérben. Sz.G. megj.)
A továbbiakban felsorolunk 11 okot arra, hogy miért ajánlatos kerülni a növényi olajokat.
1. A növényi olajoknak rendkívül magas az Omega-6- (linolsav) tartalmuk
Biztosan hallott már az Omega-3 és Omega-6 zsírsavakról.
Ezek többszörösen telítetlen zsírsavak, ami azt jelenti, hogy molekuláikban egynél több kettős kötés található.
Gyakran esszenciális zsírsavaknak is nevezik őket, mert az emberi szervezetből hiányoznak az előállításukhoz szükséges enzimek.
Ezek a zsírsavak fontos szerepet játszanak számos biokémiai folyamatban, többek között gyulladásos, immun- és véralvadási reakciókban.
A probléma ott kezdődik, hogy az Omega-3 és Omega-6 zsírsavaknak ideális esetben egyensúlyban kellene lenniük egymással, és ha ez nem valósul meg, az megzavarhatja a fenti folyamatokat. (4)
E két zsírsavfajta pl. előszeretettel verseng egymással ugyanazokért az enzimekért és a sejthártyát alkotó molekulák ugyanazon pozícióiért. (5 , 6).
Gyakran hatnak ugyanazon folyamatokra, de azt egymással ellentétes módon teszik. Pl. mindkettőre szükség van az eikozanoidoknak nevezett jelátviteli molekulák szintéziséhez.
Az Omega-6 zsírsavakból előállított eikozanoidok többnyire gyulladásserkentő, míg az Omega-3 zsírsavakból előállítottak rendszerint gyulladáscsökkentő hatásúak. (7 , 8).
Az evolúció során táplálékunkban egyensúlyban voltak az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak. Korunknak azonban komoly problémája, hogy ez az egyensúly drasztikus mértékben elbillent az Omega-6 zsírsavak irányába.
";Nem elég, hogy az emberek rendkívüli módon túlzásba viszik az Omega-6-fogyasztást, de eközben Omega-3-bevitelük pedig elképesztően alacsony, ami egyenes út a katasztrófa felé.
Míg egykor az étrendünk Omega-6:Omega-3 aránya valahol 1:1–3:1 környékén lehetett, ma ez az arány 16:1 körül mozog, ami messze túl van az evolúció során kialakult határokon... (9).
És az Omega-6 zsírsavakat túlnyomó részt növényi olajokkal visszük be...
Ezek az olajok rendkívül nagy mennyiségben tartalmazzák a linolsav nevű Omega-6 zsírsavat, amelynek túlzott fogyasztása egészségi problémák egész sorához vezet, különösen alacsony Omega-3-bevitel mellett (ami az emberek többségére jellemző) ...
2. A linolsav felhalmozódik a sejthártyákban
A zsírok többek, mint egyszerű kalóriaforrások.
Egyes fajtáik a szervezetbe beépülve fontos strukturális, ill. funkcionális feladatokat látnak el.
A növényi olajok legfőbb összetevőjét jelentő linolsav pl. nagy előszeretettel halmozódik fel a zsírsejtekben és a sejthártyákban. (10 , 11).
Az alábbi grafikont Dr. Stephan Guyenet készítette hat különböző, a testzsír linolsav tartalmát vizsgáló, 1961. és 2008. között végzett kutatás alapján: (12, 13 , 14 , 15 , 16, 17).
A étkezési zsírokkal kapcsolatos tudásunk ellentmondásokkal teli.
A telített zsírokat korábban azzal vádolták, hogy megemelik a koleszterinszintet, és szívbetegséget okoznak, de ezt az elméletet azóta megcáfolták. (1 , 2).
Ezzel együtt a hivatalos étrendi ajánlások valamiért továbbra is a növényi olajokat részesítik előnyben a telített zsírokkal, mint pl. a vajjal szemben.
A javasolt olajok közé tartozik többek között a szója-, a gyapotmag-, a repce-, a sáfrány-, a napraforgó- és a szőlőmag olaj.
A növényi olajokról úgy tudjuk, hogy csökkentik a koleszterinszintet, ami elvileg csökkenti a világon a vezető halálokot jelentő szívbetegség kockázatát.
Ezekkel az olajokkal kapcsolatban azonban számos kutatás fogalmazott meg komoly fenntartásokat... (3).
LDL-koleszterin-csökkentő hatásuk ellenére a növényi olajok egyéb módokon képesek ártani az egészségnek és az anyagcserének. (Az LDL csak akkor veszélyes, ha apró, sűrű cseppekben kering a vérben. Sz.G. megj.)
A továbbiakban felsorolunk 11 okot arra, hogy miért ajánlatos kerülni a növényi olajokat.
1. A növényi olajoknak rendkívül magas az Omega-6- (linolsav) tartalmuk
Biztosan hallott már az Omega-3 és Omega-6 zsírsavakról.
Ezek többszörösen telítetlen zsírsavak, ami azt jelenti, hogy molekuláikban egynél több kettős kötés található.
Gyakran esszenciális zsírsavaknak is nevezik őket, mert az emberi szervezetből hiányoznak az előállításukhoz szükséges enzimek.
Ezek a zsírsavak fontos szerepet játszanak számos biokémiai folyamatban, többek között gyulladásos, immun- és véralvadási reakciókban.
A probléma ott kezdődik, hogy az Omega-3 és Omega-6 zsírsavaknak ideális esetben egyensúlyban kellene lenniük egymással, és ha ez nem valósul meg, az megzavarhatja a fenti folyamatokat. (4)
E két zsírsavfajta pl. előszeretettel verseng egymással ugyanazokért az enzimekért és a sejthártyát alkotó molekulák ugyanazon pozícióiért. (5 , 6).
Gyakran hatnak ugyanazon folyamatokra, de azt egymással ellentétes módon teszik. Pl. mindkettőre szükség van az eikozanoidoknak nevezett jelátviteli molekulák szintéziséhez.
Az Omega-6 zsírsavakból előállított eikozanoidok többnyire gyulladásserkentő, míg az Omega-3 zsírsavakból előállítottak rendszerint gyulladáscsökkentő hatásúak. (7 , 8).
Az evolúció során táplálékunkban egyensúlyban voltak az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak. Korunknak azonban komoly problémája, hogy ez az egyensúly drasztikus mértékben elbillent az Omega-6 zsírsavak irányába.
";Nem elég, hogy az emberek rendkívüli módon túlzásba viszik az Omega-6-fogyasztást, de eközben Omega-3-bevitelük pedig elképesztően alacsony, ami egyenes út a katasztrófa felé.
Míg egykor az étrendünk Omega-6:Omega-3 aránya valahol 1:1–3:1 környékén lehetett, ma ez az arány 16:1 körül mozog, ami messze túl van az evolúció során kialakult határokon... (9).
És az Omega-6 zsírsavakat túlnyomó részt növényi olajokkal visszük be...
Ezek az olajok rendkívül nagy mennyiségben tartalmazzák a linolsav nevű Omega-6 zsírsavat, amelynek túlzott fogyasztása egészségi problémák egész sorához vezet, különösen alacsony Omega-3-bevitel mellett (ami az emberek többségére jellemző) ...
2. A linolsav felhalmozódik a sejthártyákban
A zsírok többek, mint egyszerű kalóriaforrások.
Egyes fajtáik a szervezetbe beépülve fontos strukturális, ill. funkcionális feladatokat látnak el.
A növényi olajok legfőbb összetevőjét jelentő linolsav pl. nagy előszeretettel halmozódik fel a zsírsejtekben és a sejthártyákban. (10 , 11).
Az alábbi grafikont Dr. Stephan Guyenet készítette hat különböző, a testzsír linolsav tartalmát vizsgáló, 1961. és 2008. között végzett kutatás alapján: (12, 13 , 14 , 15 , 16, 17).
🌸
🌸
Az ábrából látható, hogy a növényi olajok mértéktelen fogyasztásának gyakorlata konkrét szerkezeti változásokhozvezet testünk szöveteiben.
Ezen felül napjainkban az anyatej linolsav tartalma is jelentős mértékben megnőtt. (18)
Nem tudom, Ön hogy van vele, de én mindenesetre elég ijesztőnek látom a helyzetet.
3. A linolsav fogyasztás fokozza az oxidációs terhelést, és az érbelhártya funkciózavarát okozhatja
Mint azt már tudjuk, a többszörösen telítetlen zsírok (mint amilyen a linolsav is) molekuláiban egynél több kettős kötés található.
Emiatt ezek a zsírok fokozottan érzékenyek a szabad gyökök károsító hatására. A szabad gyökök a szervezetben folyamatosan keletkező, nagy reakciókészségű molekulák (19), amelyek semlegesítéséért az antioxidánsok a felelősek.
Ha a szervezetben az előbbiek száma meghaladja az utóbbiakét, annak oxidációs stressz a következménye.
A többszörösen telítetlen zsírok fent említett érzékenysége fényében nem meglepő, hogy a vizsgálatok tanúsága szerint a nagy mennyiségű linolsav fogyasztás oxidációs stresszt okozhat. (20)
Egy ellenőrzött vizsgálatban magas linolsav tartalmú étrendre fogtak embereket (a linolsav elsősorban napraforgóolajból származott). (21).
Négy hét elteltével a résztvevők oxidációs stresszre vonatkozó vérmarkereinek szintje jelentős mértékben megemelkedett, miközben a vérük nitrogén-monoxid (NO) koncentrációja pedig lecsökkent.
A nitrogén-monoxid egy, az érbelhártya (endotélium; az erek belsejét borító vékony sejtréteg) által termelt jelátviteli molekula, amely az erek kitágításában és a vérnyomásemelkedés megakadályozásában játszik szerepet.
A nitrogén-monoxid csökkent szintje az érbelhártya funkciózavarának első jele. (22)
Egy másik vizsgálatban laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a linolsavnak gyulladásserkentő hatása van az érbelhártya sejtjeire. (22)
Az érbelhártya funkciózavara az egyik korai jele annak, hogy a szervezet elindult a szív- és érrendszeri betegségek felé vezető úton. (24)
4. A növényi olajok csökkentik az LDL-koleszterin szintet és vele együtt a HDL-koleszterin szintet is
Az egyik fő ok, amiért a növényi olajokat (tévesen) egészségesnek gondolják, az, hogy hatásukra jellemzően csökken az össz- és az LDL-koleszterin szint.
Amint azt a legtöbben tudják, az LDL-koleszterint szokták „rossz” koleszterinnek is nevezni.
És tény, hogy ez az elnevezés tudományos bizonyítékokkal is megindokolható, hiszen számos vizsgálat kimutatta a fent említett LDL-koleszterin-csökkentő hatást, és az LDL-koleszterin szint bizonyítottan a szívbetegség kialakulásának egyik kockázati tényezője... (25, 26, 27). (De csak a szénhidrátfogyasztásra kialakuló apró, sűrű cseppek! –Sz.G. megj. lásd erről: Gunnars: A kilenc legnagyobb hazugság a zsírról és a koleszterinről)
Ezzel együtt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy amiről beszélünk, az mindössze egy kockázati tényező, és nem maga a betegség.
Ami valóban számít, az az, hogy miként befolyásolják a növényi olajok az olyan, a statisztikában kemény végpontnak nevezett, bizonyító erejű eredményeket, mint maga a szívbetegség, az egyéb megbetegedések és a halálozási arány.
Mindemellett a növényi olajokról kimutatták azt is, hogy kismértékben csökkentik a HDL-koleszterin szintet, ami szintén nem jó hír, mivel a magasabb HDL-koleszterin szint alacsonyabb szívbetegség-kockázattal jár együtt. (28, 29)
5. A növényi olajok növelik az oxidált LDL-koleszterin szintjét
Amit a köznyelv „LDL-koleszterinnek” hív, az valójában nem is koleszterin.
Az LDL a low density lipoprotein, azaz kis sűrűségű lipoprotein rövidítése, és a koleszterint a véráramban szállító fehérjét jelenti.
Az LDL-részecskék oxidációjának kulcsszerepe van a szívbetegség kialakulásában. (30) Az oxidált LDL-t röviden ox-LDL-nek is nevezik.
Ezek azok a részecskék, amelyek képesek felhalmozódni az érfalakban. (31)
A növényi olajokban található többszörösen telítetlen zsírok az LDL-részecskékbe is beépülnek, amelyek ezáltal sokkal fogékonyabbá válnak az oxidációra. (32 , 33 , 34 , 35 , 36 , 37)
6. Egyes kutatások szerint ezek az olajok növelik a szívbetegség és a halálozás kockázatát
A szívbetegség a vezető halálok a világon.
A növényi olajok és a szívbetegség kapcsolatára vonatkozó tudományos bizonyítékok meglehetősen ellentmondásosak, használhatóságuk erősen kétséges.
Ezen olajoknak a szív egészségére gyakorolt hatásáról legpontosabb képet olyan randomizált, ellenőrzött vizsgálatok eredményeit elemezve kaphatunk, amelyekben nagyszámú ember több éven keresztül fogyasztotta őket.
Szerencsére a kutatók számos ilyen vizsgálatot végeztek az évek során.
Ezek közül három nem észlelt szignifikáns hatást (38 , 39 , 40), másik három vizsgálat azonban megnövekedett szívbetegség-kockázatot állapított meg. (41 , 42 , 43)
Két további vizsgálat hasznosnak találta a növényi olajok fogyasztását, az egyikükben azonban több módszertani hiba is volt. (44 , 45)
Sokat hallani, hogy a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztásával megelőzhető a szívbetegség, azonban az összes ilyen zsírt egy kalap alá venni komoly hiba, mivel az Omaga-3 és Omega-6 zsírsavak egyaránt ebbe a kategóriába tartoznak.
Egy, több vizsgálat eredményeit összegző áttekintés, amikor olyan vizsgálatokat nézett meg, ahol az alanyok mindkét fajta zsírból többet fogyasztottak, védő hatást állapított meg.
Amikor viszont olyan vizsgálatok eredményeit elemezte, amelyekben csak a (növényi olajokból származó) Omega-6 zsírok bevitelét növelték meg, 16%-os emelkedést talált a szívbetegség-kockázatban. A hatás ugyan a statisztikailag szignifikáns mértéket nem érte el, de nagyon közel volt hozzá. (46)
Az igazsághoz tartozik az is, hogy számos megfigyeléses vizsgálat tanúsága szerint ezeknek az olajoknak a fogyasztása csökkenti a szívbetegség kockázatát. (47 , 48)
Fontos azonban megjegyezni, hogy megfigyeléses vizsgálatokkal nem mutathatók ki oksági összefüggések, hanem azok elsősorban további tanulmányozást igénylő feltevések megfogalmazására jók.
Amikor egymásnak ellentmondó eredményeink vannak megfigyeléses, ill. ellenőrzött vizsgálatokból, olyankor az utóbbiak következtetéseire kell hagyatkoznunk, mivel a vizsgálatoknak csak ez a fajtája alkalmas ok-okozati összefüggések feltárására.
Ha a rendelkezésünkre álló bizonyítékok közül a legkomolyabbakra hagyatkozunk, akkor azt kapjuk, hogy a növényi olajok nagyobb valószínűséggel okoznak szívbetegséget, mint megelőzik azt.
7. Növényi olajokat sütéshez használni óriási hiba
Amint korábban láttuk, a növényi olajokban található zsírsavakkal az egyik probléma az, hogy könnyen oxidálódnak.
Ez nemcsak a szervezeten belül igaz, hanem azon kívül is, pl. amikor hevítik őket. Emiatt sütéshez növényi olajokat használni nagyon rossz ötlet.
Szemben a jó hőtűrő képességű telített és egyszeresen telítetlen zsírokkal, a növényi olajokból sütés közben nagy mennyiségben szabadulnak fel egészségre káros vegyületek. (49 , 50)
Ezen vegyületek közül néhány illékony, és belélegezve tüdőrákot tud okozni. Ez azt jelenti, hogy pusztán az, ha egy olyan helyiségben tartózkodunk, ahol növényi olajokkal sütnek, megnövelheti a tüdőrákkockázatunkat. (51, 52)
8. A növényi olajok megnövelhetik a rák kialakulásának kockázatát
Egyes vizsgálatok tanúsága szerint a növényi olajok képesek megemelni a rákkockázatot.
Mivel ezek az olajok olyan, nagy reakciókészségű zsírsavakat tartalmaznak, amelyek a szervezetbe kerülve beépülnek a sejthártyákba, ezért fogyasztásuk fokozza az oxidációs stressz mértékét.
A sejthártyában levő zsírsavak oxidációja láncreakciót indíthat be.
Ha a sejthártyát egy felhőnek képzeljük el, akkor ez az oxidációs láncreakció az őt átszelő sok kis villám.
E reakciók károsíthatják a sejt létfontosságú részeit, és nemcsak a sejthártyát, hanem többek között a fehérjéket és a DNS-t is.
Ezenkívül különböző rákkeltő vegyületek keletkezését is elősegíthetik. (53)
A DNS károsítása által a növényi olajok hosszabb távon a rákkockázat növekedését is okozhatják.
Egy nyolc évig tartó ellenőrzött vizsgálatban a telített zsírokat növényi olajokkal felváltó csoport tagjai között majdnem duplájára nőtt a rákhalálozási arány. A különbség ugyan nem volt statisztikailag szignifikáns, de nagyon kevésen múlott, hogy az legyen. (54)
Ezen felül számos megfigyeléses vizsgálat talált egyértelmű kapcsolatot a növényi olajok fogyasztása és a rákos megbetegedések előfordulása között. (55 , 56 , 57 , 58 , 59)
És ezt az összefüggést rengeteg állatkísérlet is megerősíti, főleg mellrák vonatkozásában, amely nőknél a legeterjedtebb rákfajta. (60 , 61 , 62)
9. A növényi olajok és az erőszakos viselkedés kapcsolata
Az agy egyike azon szerveinknek, ahol nagy mennyiségben találhatók többszörösen telítetlen zsírsavak.
Számokkal kifejezve: az agyunk kb. 80%-a zsír, amelynek jelentős részét, az agy száraz tömegének kb. 15–30%-át Omega-3 és Omega-6 zsírsavak teszik ki. (63)
Abból, hogy a növényi olajokban található Omega-6 zsírsavak versengenek az Omega-3 zsírsavakkal bizonyos enzimekért és a sejthártyát alkotó molekulák bizonyos pozícióiért, logikusan következik, hogy az agy működésére is hatással kell legyenek.
És valóban, a vizsgálatok nagyon szoros kapcsolatot mutattak ki a növényi olajok fogyasztása és az erőszakos viselkedés között, ide értve az emberölést is.
Az alábbi grafikon egy olyan kutatásból való, amely öt ország lakosságának körében vizsgálta az Omega-6-fogyasztás mértékét és az emberöléses bűncselekmények arányát: (64)
Ezen felül napjainkban az anyatej linolsav tartalma is jelentős mértékben megnőtt. (18)
Nem tudom, Ön hogy van vele, de én mindenesetre elég ijesztőnek látom a helyzetet.
3. A linolsav fogyasztás fokozza az oxidációs terhelést, és az érbelhártya funkciózavarát okozhatja
Mint azt már tudjuk, a többszörösen telítetlen zsírok (mint amilyen a linolsav is) molekuláiban egynél több kettős kötés található.
Emiatt ezek a zsírok fokozottan érzékenyek a szabad gyökök károsító hatására. A szabad gyökök a szervezetben folyamatosan keletkező, nagy reakciókészségű molekulák (19), amelyek semlegesítéséért az antioxidánsok a felelősek.
Ha a szervezetben az előbbiek száma meghaladja az utóbbiakét, annak oxidációs stressz a következménye.
A többszörösen telítetlen zsírok fent említett érzékenysége fényében nem meglepő, hogy a vizsgálatok tanúsága szerint a nagy mennyiségű linolsav fogyasztás oxidációs stresszt okozhat. (20)
Egy ellenőrzött vizsgálatban magas linolsav tartalmú étrendre fogtak embereket (a linolsav elsősorban napraforgóolajból származott). (21).
Négy hét elteltével a résztvevők oxidációs stresszre vonatkozó vérmarkereinek szintje jelentős mértékben megemelkedett, miközben a vérük nitrogén-monoxid (NO) koncentrációja pedig lecsökkent.
A nitrogén-monoxid egy, az érbelhártya (endotélium; az erek belsejét borító vékony sejtréteg) által termelt jelátviteli molekula, amely az erek kitágításában és a vérnyomásemelkedés megakadályozásában játszik szerepet.
A nitrogén-monoxid csökkent szintje az érbelhártya funkciózavarának első jele. (22)
Egy másik vizsgálatban laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a linolsavnak gyulladásserkentő hatása van az érbelhártya sejtjeire. (22)
Az érbelhártya funkciózavara az egyik korai jele annak, hogy a szervezet elindult a szív- és érrendszeri betegségek felé vezető úton. (24)
4. A növényi olajok csökkentik az LDL-koleszterin szintet és vele együtt a HDL-koleszterin szintet is
Az egyik fő ok, amiért a növényi olajokat (tévesen) egészségesnek gondolják, az, hogy hatásukra jellemzően csökken az össz- és az LDL-koleszterin szint.
Amint azt a legtöbben tudják, az LDL-koleszterint szokták „rossz” koleszterinnek is nevezni.
És tény, hogy ez az elnevezés tudományos bizonyítékokkal is megindokolható, hiszen számos vizsgálat kimutatta a fent említett LDL-koleszterin-csökkentő hatást, és az LDL-koleszterin szint bizonyítottan a szívbetegség kialakulásának egyik kockázati tényezője... (25, 26, 27). (De csak a szénhidrátfogyasztásra kialakuló apró, sűrű cseppek! –Sz.G. megj. lásd erről: Gunnars: A kilenc legnagyobb hazugság a zsírról és a koleszterinről)
Ezzel együtt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy amiről beszélünk, az mindössze egy kockázati tényező, és nem maga a betegség.
Ami valóban számít, az az, hogy miként befolyásolják a növényi olajok az olyan, a statisztikában kemény végpontnak nevezett, bizonyító erejű eredményeket, mint maga a szívbetegség, az egyéb megbetegedések és a halálozási arány.
Mindemellett a növényi olajokról kimutatták azt is, hogy kismértékben csökkentik a HDL-koleszterin szintet, ami szintén nem jó hír, mivel a magasabb HDL-koleszterin szint alacsonyabb szívbetegség-kockázattal jár együtt. (28, 29)
5. A növényi olajok növelik az oxidált LDL-koleszterin szintjét
Amit a köznyelv „LDL-koleszterinnek” hív, az valójában nem is koleszterin.
Az LDL a low density lipoprotein, azaz kis sűrűségű lipoprotein rövidítése, és a koleszterint a véráramban szállító fehérjét jelenti.
Az LDL-részecskék oxidációjának kulcsszerepe van a szívbetegség kialakulásában. (30) Az oxidált LDL-t röviden ox-LDL-nek is nevezik.
Ezek azok a részecskék, amelyek képesek felhalmozódni az érfalakban. (31)
A növényi olajokban található többszörösen telítetlen zsírok az LDL-részecskékbe is beépülnek, amelyek ezáltal sokkal fogékonyabbá válnak az oxidációra. (32 , 33 , 34 , 35 , 36 , 37)
6. Egyes kutatások szerint ezek az olajok növelik a szívbetegség és a halálozás kockázatát
A szívbetegség a vezető halálok a világon.
A növényi olajok és a szívbetegség kapcsolatára vonatkozó tudományos bizonyítékok meglehetősen ellentmondásosak, használhatóságuk erősen kétséges.
Ezen olajoknak a szív egészségére gyakorolt hatásáról legpontosabb képet olyan randomizált, ellenőrzött vizsgálatok eredményeit elemezve kaphatunk, amelyekben nagyszámú ember több éven keresztül fogyasztotta őket.
Szerencsére a kutatók számos ilyen vizsgálatot végeztek az évek során.
Ezek közül három nem észlelt szignifikáns hatást (38 , 39 , 40), másik három vizsgálat azonban megnövekedett szívbetegség-kockázatot állapított meg. (41 , 42 , 43)
Két további vizsgálat hasznosnak találta a növényi olajok fogyasztását, az egyikükben azonban több módszertani hiba is volt. (44 , 45)
Sokat hallani, hogy a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztásával megelőzhető a szívbetegség, azonban az összes ilyen zsírt egy kalap alá venni komoly hiba, mivel az Omaga-3 és Omega-6 zsírsavak egyaránt ebbe a kategóriába tartoznak.
Egy, több vizsgálat eredményeit összegző áttekintés, amikor olyan vizsgálatokat nézett meg, ahol az alanyok mindkét fajta zsírból többet fogyasztottak, védő hatást állapított meg.
Amikor viszont olyan vizsgálatok eredményeit elemezte, amelyekben csak a (növényi olajokból származó) Omega-6 zsírok bevitelét növelték meg, 16%-os emelkedést talált a szívbetegség-kockázatban. A hatás ugyan a statisztikailag szignifikáns mértéket nem érte el, de nagyon közel volt hozzá. (46)
Az igazsághoz tartozik az is, hogy számos megfigyeléses vizsgálat tanúsága szerint ezeknek az olajoknak a fogyasztása csökkenti a szívbetegség kockázatát. (47 , 48)
Fontos azonban megjegyezni, hogy megfigyeléses vizsgálatokkal nem mutathatók ki oksági összefüggések, hanem azok elsősorban további tanulmányozást igénylő feltevések megfogalmazására jók.
Amikor egymásnak ellentmondó eredményeink vannak megfigyeléses, ill. ellenőrzött vizsgálatokból, olyankor az utóbbiak következtetéseire kell hagyatkoznunk, mivel a vizsgálatoknak csak ez a fajtája alkalmas ok-okozati összefüggések feltárására.
Ha a rendelkezésünkre álló bizonyítékok közül a legkomolyabbakra hagyatkozunk, akkor azt kapjuk, hogy a növényi olajok nagyobb valószínűséggel okoznak szívbetegséget, mint megelőzik azt.
7. Növényi olajokat sütéshez használni óriási hiba
Amint korábban láttuk, a növényi olajokban található zsírsavakkal az egyik probléma az, hogy könnyen oxidálódnak.
Ez nemcsak a szervezeten belül igaz, hanem azon kívül is, pl. amikor hevítik őket. Emiatt sütéshez növényi olajokat használni nagyon rossz ötlet.
Szemben a jó hőtűrő képességű telített és egyszeresen telítetlen zsírokkal, a növényi olajokból sütés közben nagy mennyiségben szabadulnak fel egészségre káros vegyületek. (49 , 50)
Ezen vegyületek közül néhány illékony, és belélegezve tüdőrákot tud okozni. Ez azt jelenti, hogy pusztán az, ha egy olyan helyiségben tartózkodunk, ahol növényi olajokkal sütnek, megnövelheti a tüdőrákkockázatunkat. (51, 52)
8. A növényi olajok megnövelhetik a rák kialakulásának kockázatát
Egyes vizsgálatok tanúsága szerint a növényi olajok képesek megemelni a rákkockázatot.
Mivel ezek az olajok olyan, nagy reakciókészségű zsírsavakat tartalmaznak, amelyek a szervezetbe kerülve beépülnek a sejthártyákba, ezért fogyasztásuk fokozza az oxidációs stressz mértékét.
A sejthártyában levő zsírsavak oxidációja láncreakciót indíthat be.
Ha a sejthártyát egy felhőnek képzeljük el, akkor ez az oxidációs láncreakció az őt átszelő sok kis villám.
E reakciók károsíthatják a sejt létfontosságú részeit, és nemcsak a sejthártyát, hanem többek között a fehérjéket és a DNS-t is.
Ezenkívül különböző rákkeltő vegyületek keletkezését is elősegíthetik. (53)
A DNS károsítása által a növényi olajok hosszabb távon a rákkockázat növekedését is okozhatják.
Egy nyolc évig tartó ellenőrzött vizsgálatban a telített zsírokat növényi olajokkal felváltó csoport tagjai között majdnem duplájára nőtt a rákhalálozási arány. A különbség ugyan nem volt statisztikailag szignifikáns, de nagyon kevésen múlott, hogy az legyen. (54)
Ezen felül számos megfigyeléses vizsgálat talált egyértelmű kapcsolatot a növényi olajok fogyasztása és a rákos megbetegedések előfordulása között. (55 , 56 , 57 , 58 , 59)
És ezt az összefüggést rengeteg állatkísérlet is megerősíti, főleg mellrák vonatkozásában, amely nőknél a legeterjedtebb rákfajta. (60 , 61 , 62)
9. A növényi olajok és az erőszakos viselkedés kapcsolata
Az agy egyike azon szerveinknek, ahol nagy mennyiségben találhatók többszörösen telítetlen zsírsavak.
Számokkal kifejezve: az agyunk kb. 80%-a zsír, amelynek jelentős részét, az agy száraz tömegének kb. 15–30%-át Omega-3 és Omega-6 zsírsavak teszik ki. (63)
Abból, hogy a növényi olajokban található Omega-6 zsírsavak versengenek az Omega-3 zsírsavakkal bizonyos enzimekért és a sejthártyát alkotó molekulák bizonyos pozícióiért, logikusan következik, hogy az agy működésére is hatással kell legyenek.
És valóban, a vizsgálatok nagyon szoros kapcsolatot mutattak ki a növényi olajok fogyasztása és az erőszakos viselkedés között, ide értve az emberölést is.
Az alábbi grafikon egy olyan kutatásból való, amely öt ország lakosságának körében vizsgálta az Omega-6-fogyasztás mértékét és az emberöléses bűncselekmények arányát: (64)
🌸
🌸
Természetesen ha két dolog között összefüggés van, az nem jelent szükségképpen oksági kapcsolatot, tehát a fentiek még nem bizonyítják, hogy a növényi olajok okozták az emberölések arányának emelkedését, de a statisztikai korreláció mértéke mindenesetre döbbenetes.
10. A növényi olajok erősen finomított, értékes tápanyagoktól mentes élelmiszerek
A táplálkozástudománnyal foglalkozók többsége egyetért abban, hogy legjobb teljes értékű ételeket enni.
A feldolgozatlan élelmiszerek rendszerint sokkal tápanyagdúsabbak és egészségesebbek, mint feldolgozott társaik.
A növényi olajok többsége azonban egy intenzív finomítási eljáráson esik át: a magokból való kivonásuk során a hexán nevű mérgező oldószert használják, amit a vegyi fehérítés és szagtalanítás ugyancsak durva műveletei követnek.
E folyamatok során gyakorlatilag valamennyi vitamintól és fitotápanyagtól megfosztják ezeket az olajokat.
Így tehát abszolút jogos őket „üres” kalóriáknak nevezni.
11. Az üzletekben kapható növényi olajok többsége tele van transzzsírokkal
Mindenki, aki nem egy lakatlan szigeten él, hallott már a transzzsírokról.
Ezek olyan telítetlen zsírok, amelyek molekuláris szerkezetét vegyileg módosították annak érdekében, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradjanak.
A legtöbb erősen finomított élelmiszerben található transzzsír. Ezek a vegyületek annyira mérgezők, hogy a világ kormányai ma már törvényben szabályozzák az élelmiszerek maximális megengedhető transzzsírsav tartalmát.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a növényi olajokban jelentős mennyiségű transzszír van.
Egy, az amerikai élelmiszerüzletekben kapható szója- és repceolajtermékekkel foglalkozó vizsgálat 0,56–4,2% közötti transzzsír savtartalmat talált e termékek teljes zsírsavtartalmán belül. Ez az érték rendkívül magas. (65)
Furcsa módon az élelmiszerek transzzsírtartalmát ritkán tüntetik fel az árucímkéjükön.
Mi mindebből a tanulság?
Rengeteg olyan egészséges zsír van, amelyeket az emberek minden probléma nélkül fogyasztottak évszázadokon keresztül (jóval a „modern” betegségek elterjedése előtti idők óta).
Ilyen pl. az extra szűz olívaolaj (a legjobb) és a kókuszzsír. Ezek egy kiegyensúlyozott, természetes élelmiszerekből álló étrend részeként kimagaslóan egészségesek.
Sajnos azonban ez a többi növényi olajról NEM mondható el. Ezek a finomított olajok számos vizsgálat tanúsága szerint károsak az egészségre.
FORRÁS:
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_novenyi_olajok_11_komoly_hatranya.htm
10. A növényi olajok erősen finomított, értékes tápanyagoktól mentes élelmiszerek
A táplálkozástudománnyal foglalkozók többsége egyetért abban, hogy legjobb teljes értékű ételeket enni.
A feldolgozatlan élelmiszerek rendszerint sokkal tápanyagdúsabbak és egészségesebbek, mint feldolgozott társaik.
A növényi olajok többsége azonban egy intenzív finomítási eljáráson esik át: a magokból való kivonásuk során a hexán nevű mérgező oldószert használják, amit a vegyi fehérítés és szagtalanítás ugyancsak durva műveletei követnek.
E folyamatok során gyakorlatilag valamennyi vitamintól és fitotápanyagtól megfosztják ezeket az olajokat.
Így tehát abszolút jogos őket „üres” kalóriáknak nevezni.
11. Az üzletekben kapható növényi olajok többsége tele van transzzsírokkal
Mindenki, aki nem egy lakatlan szigeten él, hallott már a transzzsírokról.
Ezek olyan telítetlen zsírok, amelyek molekuláris szerkezetét vegyileg módosították annak érdekében, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradjanak.
A legtöbb erősen finomított élelmiszerben található transzzsír. Ezek a vegyületek annyira mérgezők, hogy a világ kormányai ma már törvényben szabályozzák az élelmiszerek maximális megengedhető transzzsírsav tartalmát.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a növényi olajokban jelentős mennyiségű transzszír van.
Egy, az amerikai élelmiszerüzletekben kapható szója- és repceolajtermékekkel foglalkozó vizsgálat 0,56–4,2% közötti transzzsír savtartalmat talált e termékek teljes zsírsavtartalmán belül. Ez az érték rendkívül magas. (65)
Furcsa módon az élelmiszerek transzzsírtartalmát ritkán tüntetik fel az árucímkéjükön.
Mi mindebből a tanulság?
Rengeteg olyan egészséges zsír van, amelyeket az emberek minden probléma nélkül fogyasztottak évszázadokon keresztül (jóval a „modern” betegségek elterjedése előtti idők óta).
Ilyen pl. az extra szűz olívaolaj (a legjobb) és a kókuszzsír. Ezek egy kiegyensúlyozott, természetes élelmiszerekből álló étrend részeként kimagaslóan egészségesek.
Sajnos azonban ez a többi növényi olajról NEM mondható el. Ezek a finomított olajok számos vizsgálat tanúsága szerint károsak az egészségre.
FORRÁS:
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_novenyi_olajok_11_komoly_hatranya.htm
🌸
🌸
A RETTENETES ÉTOLAJ
🌸
és a képen látható egyik eredménye.
🌸
A RETTENETES ÉTOLAJ
🌸
és a képen látható egyik eredménye.
🌸
🌸
A magyar mezőgazdasági egyik fő növénye a napraforgó … nem nagyon drága, hanem borzasztóan egészségtelen és környezetszennyező…
Alaptételünk, hogy a napraforgó étolaj drága, egészségtelen és környezetszennyező. Nyilván felmerül a kérdés, hogy valóban így van-e, hogy mennyire, hogy mihez képest ilyen szörnyű ez az élelmiszer.
Az étolajat jellemzően napraforgóból sajtolják…,
Az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval (kivonás), valamint finomítással állítanak elő.
Az általunk ismert étolaj jelentős része valóban napraforgóból származik, de ha globálisan nézem a dolgokat, akkor egészen más képet láthatunk: a legnagyobb mennyiségben az olajpálma, a szója majd a repce feldolgozásával nyernek növényi zsiradékot, a napraforgó, csak a 4. ezen a listán.
Alaptételünk, hogy a napraforgó étolaj drága, egészségtelen és környezetszennyező. Nyilván felmerül a kérdés, hogy valóban így van-e, hogy mennyire, hogy mihez képest ilyen szörnyű ez az élelmiszer.
Az étolajat jellemzően napraforgóból sajtolják…,
Az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval (kivonás), valamint finomítással állítanak elő.
Az általunk ismert étolaj jelentős része valóban napraforgóból származik, de ha globálisan nézem a dolgokat, akkor egészen más képet láthatunk: a legnagyobb mennyiségben az olajpálma, a szója majd a repce feldolgozásával nyernek növényi zsiradékot, a napraforgó, csak a 4. ezen a listán.
🌸
🌸
Az egyes olajfélék termelése. Az olajokat ma már nem csak az élelmiszer-ipar, hanem a vegyipar különböző ágazatai
is használják, pl. több millió tonnát a kozmetikumok előállításához használnak fel.…melynek elsőre nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni…. és, hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá…
Szerintem a színével és a szagával semmi gond nincs, de ez ízlés kérdése. Az eltarthatóságával kapcsolatos állítás téves, a legtöbb olaj, amennyiben a tárolási körülményeket biztosítják, évekig megőrzi a minőségét. A gyártási technológia nagy részben olyan elemekre épül, melyek pont az eltarthatóság növelését szolgálják.
Érdemes rögzíteni: aki ezt a cikket megírta, annak láthatóan fogalma sincs az olaj kinyerésének módjáról és az étolaj-gyártásról. Talált valahol egy színes képet, amin idegen szavak voltak és rájött, hogy ez neki rettenet rémisztő.
Az étolajok az előállítási technológia alapján
lehetnek szűz, hidegen sajtolt és finomított étolajok. A szűz és a hidegen sajtolt étolajok esetében valóban nem maximális hatékonyságú a kinyerés, a mindennapokban használt étolajoknál viszont azonban olyan technológiákat alkalmaznak, ami sokkal nagyobb hatásfokú.
Sőt, elég gyakori, hogy a hideg préselés eredményét jó drágán eladják prémium minőségű olajként, majd a maradékra rámennek a hevítéses-extrakciós technológiával, hogy ne maradjon kihasználatlan olajtartalom. A maradékot még el lehet mindig adni állati takarmánynak, mert pl. a magok fehérje-tartalma még továbbra is nagy értéket képvisel. Ugye nem gondolja senki, hogy ha nem lenne az egész termelési folyamat költséghatékony, akkor ezt bármely élelmiszeripari cég csinálná?
…hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. A sajtolási hatékonyság miatt oldószerként egy HEXÁN nevű mérgező anyagot használnak, ami egy KŐOLAJSZÁRMAZÉK, többek között a benzin egyik összetevője is… Ez az anyag környezetszennyező és ártalmas az egészségre. A tünetei között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel…
Folytatva az előzőeket: a finomítási eljárás alapvetően nem kémiai, hanem fizikai jellegű.
A hexán egy 6 szénatomos szénhidrogén, tiszta állapotban kiválóan oldja a zsírokat, így alkalmas azok kioldására, fizikai-kémiai jellemzői miatt (pl. alacsony forráspont) a folyamat után maradéktalanul eltávolítható a kinyert étolajból. Alapvetően a hexán miatt kár pánikolni, a folyamat végére a hexán koncentrációja 1 mg/kg alá csökken.
A hexán esetében illékonysága miatt leginkább belélegezve érvényesül a hatása, ráadásul a mérgezés kiváltásához sokkal-sokkal nagyobb mennyiségre lenne szükség. A felsorolt tünetek forrására azért kíváncsi lennék, mert nem egyezik az általam olvasott tünetekkel, meg hát az sem mindegy, hogy akut mérgezésről vagy hosszabb kitettség miatti állapotról beszélünk. Ez a lista így önmagában nem több egy rémisztgetésnél.
Valamint a finomítás további fázisaiban az olajat savazzák,
lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik…
Sós kútba tették, onnan is kivették, kerék alá tették, onnan is kivették…”
– Nos, ne együnk kenyeret se, mert az érett gabonaszemeket összetörik brutális gépek, majd összekeverik mindenféle anyaggal (pl. dihidrogén-monoxiddal, amiről bebizonyították, hogy a légutakba jutva fulladást okoz), végül pedig olyan hőmérsékleten sütik meg, ami az emberre nézve halálos! Na, így néz ki, amikor valaki elolvas egy élelmiszeripari eljárást és halvány lövése sincs arról, mit olvasott…
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdamarásra is alkalmas FOSZFORSAV, ami a kalciumot képes kivonni a csontokból.
A nem túl megnyerő nevű MARÓNÁTRON és ALUMÍNIUM-HIDROSZILIKÁT.
Te jó atyaég! És azt még le sem írta, hogy az étolajban HEXADEC-9-ENOESAV is lehet, ami nagy mennyiségben fogyasztva elhízást, szív-érrendszeri megbetegedéseket okozhat! Végünk van! Ja, amúgy a palmitoleinsavról van szó, ami a legtöbb növényi és állati zsiradékban természetesen előforduló egyszeresen telítetlen omega-9 zsírsav. Csak ha a kémiai nevét írom le és teszek hozzá néhány abszurd hatást, akkor egyből rémisztőbb.
de azt, hogy ezeket a határértékeket ki és mi alapján állapította meg senki sem tudja…
Kivéve az élelmiszermérnökök és mindazon szakemberek, akik tanulnak élelmiszer-technológiát vagy épp azokban a nagy kutató-laboratóriumokban dolgoznak, ahol pont az a feladatuk, hogy megállapítsák az egészségügyi határértékeket és azokat időszakonként felülvizsgálják. De őket a cikk szerzője nem kérdezi meg, inkább leírja a maga butaságait.
Extrém módon KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ. Minden csepp étolaj egymillió csepp tiszta vizet képes megszennyezni, hiszen az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
A megoldás nagyon egyszerű: NE ÖNTSD A LEFOLYÓBA AZ OLAJAT, HANEM VIDD EL GYŰJTŐBE!
ja, de a többi zsiradék sem épp környezetbarát, a pálmaolaj pl. egy kész globális katasztrófát okoz az őserdők kiírtása miatt.
Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, TRANSZZSÍROKKÁ alakul, ami különösen
egészségtelen.
Először is nem az étolaj szerkezete változik meg, hanem egyes többszörösen telítetlen zsírsavaké – konkrétan leginkább a linolsavé. A folyamat egyébként NEM A SÜTÉSHEZ kapcsolódik, hanem a finomítási eljárás során alkalmazott hidrogénezési eljáráshoz.
Ezt sem népirtó szándékkal teszik a gonosz gyárak, hanem hogy az olaj eltarthatóbb legyen, megváltozzanak bizonyos sütési tulajdonságai (pl. füstpont emelkedjen). A technológiai eredetű transz-zsírsavak (TFA) tényleg nem tesznek jót a szív-érrendszernek, de ezekhez döntően nem a sütés során jutunk hozzá, hanem a magas hozzáadott növényi olaj-tartalmú élelmiszerekkel. Viszont az elmúlt években jelentősen szigorodott a szabályozás, a gyorséttermek is átálltak pálmaolajra.
Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak benne, melyek RÁKKELTŐ hatásúak.
Nem véletlenül szól minden olajokkal kapcsolatos forrás arról, hogy az olajat ne hevítsük túl és ne használjuk hosszabban. Nagyon jó technikák és eszközök vannak már arra, hogy 5 m3 lobogó olaj helyett miként készüljön el az ebéd kevesebb zsiradék kíméletesebb felhasználásával.
És csak szólok: gyakorlatilag MINDEN élelmiszerben keletkeznek rákkeltő anyagok, ha túlhevítjük őket.
is használják, pl. több millió tonnát a kozmetikumok előállításához használnak fel.…melynek elsőre nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni…. és, hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá…
Szerintem a színével és a szagával semmi gond nincs, de ez ízlés kérdése. Az eltarthatóságával kapcsolatos állítás téves, a legtöbb olaj, amennyiben a tárolási körülményeket biztosítják, évekig megőrzi a minőségét. A gyártási technológia nagy részben olyan elemekre épül, melyek pont az eltarthatóság növelését szolgálják.
Érdemes rögzíteni: aki ezt a cikket megírta, annak láthatóan fogalma sincs az olaj kinyerésének módjáról és az étolaj-gyártásról. Talált valahol egy színes képet, amin idegen szavak voltak és rájött, hogy ez neki rettenet rémisztő.
Az étolajok az előállítási technológia alapján
lehetnek szűz, hidegen sajtolt és finomított étolajok. A szűz és a hidegen sajtolt étolajok esetében valóban nem maximális hatékonyságú a kinyerés, a mindennapokban használt étolajoknál viszont azonban olyan technológiákat alkalmaznak, ami sokkal nagyobb hatásfokú.
Sőt, elég gyakori, hogy a hideg préselés eredményét jó drágán eladják prémium minőségű olajként, majd a maradékra rámennek a hevítéses-extrakciós technológiával, hogy ne maradjon kihasználatlan olajtartalom. A maradékot még el lehet mindig adni állati takarmánynak, mert pl. a magok fehérje-tartalma még továbbra is nagy értéket képvisel. Ugye nem gondolja senki, hogy ha nem lenne az egész termelési folyamat költséghatékony, akkor ezt bármely élelmiszeripari cég csinálná?
…hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. A sajtolási hatékonyság miatt oldószerként egy HEXÁN nevű mérgező anyagot használnak, ami egy KŐOLAJSZÁRMAZÉK, többek között a benzin egyik összetevője is… Ez az anyag környezetszennyező és ártalmas az egészségre. A tünetei között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel…
Folytatva az előzőeket: a finomítási eljárás alapvetően nem kémiai, hanem fizikai jellegű.
A hexán egy 6 szénatomos szénhidrogén, tiszta állapotban kiválóan oldja a zsírokat, így alkalmas azok kioldására, fizikai-kémiai jellemzői miatt (pl. alacsony forráspont) a folyamat után maradéktalanul eltávolítható a kinyert étolajból. Alapvetően a hexán miatt kár pánikolni, a folyamat végére a hexán koncentrációja 1 mg/kg alá csökken.
A hexán esetében illékonysága miatt leginkább belélegezve érvényesül a hatása, ráadásul a mérgezés kiváltásához sokkal-sokkal nagyobb mennyiségre lenne szükség. A felsorolt tünetek forrására azért kíváncsi lennék, mert nem egyezik az általam olvasott tünetekkel, meg hát az sem mindegy, hogy akut mérgezésről vagy hosszabb kitettség miatti állapotról beszélünk. Ez a lista így önmagában nem több egy rémisztgetésnél.
Valamint a finomítás további fázisaiban az olajat savazzák,
lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik…
Sós kútba tették, onnan is kivették, kerék alá tették, onnan is kivették…”
– Nos, ne együnk kenyeret se, mert az érett gabonaszemeket összetörik brutális gépek, majd összekeverik mindenféle anyaggal (pl. dihidrogén-monoxiddal, amiről bebizonyították, hogy a légutakba jutva fulladást okoz), végül pedig olyan hőmérsékleten sütik meg, ami az emberre nézve halálos! Na, így néz ki, amikor valaki elolvas egy élelmiszeripari eljárást és halvány lövése sincs arról, mit olvasott…
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdamarásra is alkalmas FOSZFORSAV, ami a kalciumot képes kivonni a csontokból.
A nem túl megnyerő nevű MARÓNÁTRON és ALUMÍNIUM-HIDROSZILIKÁT.
Te jó atyaég! És azt még le sem írta, hogy az étolajban HEXADEC-9-ENOESAV is lehet, ami nagy mennyiségben fogyasztva elhízást, szív-érrendszeri megbetegedéseket okozhat! Végünk van! Ja, amúgy a palmitoleinsavról van szó, ami a legtöbb növényi és állati zsiradékban természetesen előforduló egyszeresen telítetlen omega-9 zsírsav. Csak ha a kémiai nevét írom le és teszek hozzá néhány abszurd hatást, akkor egyből rémisztőbb.
de azt, hogy ezeket a határértékeket ki és mi alapján állapította meg senki sem tudja…
Kivéve az élelmiszermérnökök és mindazon szakemberek, akik tanulnak élelmiszer-technológiát vagy épp azokban a nagy kutató-laboratóriumokban dolgoznak, ahol pont az a feladatuk, hogy megállapítsák az egészségügyi határértékeket és azokat időszakonként felülvizsgálják. De őket a cikk szerzője nem kérdezi meg, inkább leírja a maga butaságait.
Extrém módon KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ. Minden csepp étolaj egymillió csepp tiszta vizet képes megszennyezni, hiszen az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
A megoldás nagyon egyszerű: NE ÖNTSD A LEFOLYÓBA AZ OLAJAT, HANEM VIDD EL GYŰJTŐBE!
ja, de a többi zsiradék sem épp környezetbarát, a pálmaolaj pl. egy kész globális katasztrófát okoz az őserdők kiírtása miatt.
Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, TRANSZZSÍROKKÁ alakul, ami különösen
egészségtelen.
Először is nem az étolaj szerkezete változik meg, hanem egyes többszörösen telítetlen zsírsavaké – konkrétan leginkább a linolsavé. A folyamat egyébként NEM A SÜTÉSHEZ kapcsolódik, hanem a finomítási eljárás során alkalmazott hidrogénezési eljáráshoz.
Ezt sem népirtó szándékkal teszik a gonosz gyárak, hanem hogy az olaj eltarthatóbb legyen, megváltozzanak bizonyos sütési tulajdonságai (pl. füstpont emelkedjen). A technológiai eredetű transz-zsírsavak (TFA) tényleg nem tesznek jót a szív-érrendszernek, de ezekhez döntően nem a sütés során jutunk hozzá, hanem a magas hozzáadott növényi olaj-tartalmú élelmiszerekkel. Viszont az elmúlt években jelentősen szigorodott a szabályozás, a gyorséttermek is átálltak pálmaolajra.
Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak benne, melyek RÁKKELTŐ hatásúak.
Nem véletlenül szól minden olajokkal kapcsolatos forrás arról, hogy az olajat ne hevítsük túl és ne használjuk hosszabban. Nagyon jó technikák és eszközök vannak már arra, hogy 5 m3 lobogó olaj helyett miként készüljön el az ebéd kevesebb zsiradék kíméletesebb felhasználásával.
És csak szólok: gyakorlatilag MINDEN élelmiszerben keletkeznek rákkeltő anyagok, ha túlhevítjük őket.
🌸
🌸
Ráadásul abszolút ÜRES KALÓRIA, mert egy deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz, mindenféle hasznos tápanyag nélkül…
Hát igen, megint csak közhelyek. Gyakorlatilag az ÜRES KALÓRIA egy butaság, hiszen minden csepp energia valamilyen tápanyag beviteléből származik, legyen az szénhidrát, zsír vagy fehérje.
A legtöbb élelmiszerben az energiát adó tápanyagok mellett egyéb mikrotápanyagok (nyomelemek, vitaminok, stb.) vannak, amiknek nagyon örülünk, de azért nem kell túlzásokba esni. Annak valóban van jelentősége, hogy a növényi-olaj felhasználását csökkentsük, de az extra szűz lányok által simogatással kinyert olivaolaj energia-tartalma pontosan ugyanannyi, mint az ipari étolajé, szóval itt nem árt némi differenciált gondolkodás a témában.
Ugyanúgy, mint régen, amikor nem gyártottak ilyen egészségtelen zsiradékot, mint az étolaj vagy a margarin.
Azt azért megnéztem volna, hogy öreganyáim honnan szedtek kókuszolajat… ja, és a mangalica az sertés, a mangalica-mítoszról pont volt januárban egy írás. A margarinnal kapcsolatos rémisztgetés kezd megint divat lenni, de korábban (2014) erről is volt már szó.
KIINDULÁSI ALAPOK
Az eredeti cikknek volt három állítása, amire érdemes visszatérni.
Az étolaj drága…
Ilyenkor felmerül, hogy mihez képest? Igazából a zsírban sütéshez nem nagyon van az étolajon kívül alternatíva, lehet ugyan disznózsírban sütni, de annak is ezer Ft körül van kilója. Alapvetően az elmúlt időszakban minden élelmiszer ára nőtt kisebb-nagyobb mértékben.
…egészségtelen…
Nem annyira és nem úgy, mint ahogy a cikk állítja. Nyilván az ajánlásoknak megfelelően alkalmazva nincs rá nagy mennyiségben szükség, szóval nem kell minden nap a nagy-Magyarország alakú és méretű rántotthúsban gondolkodni. Viszont ésszel alkalmazva semmilyen olyan káros hatástól nem kell tartanunk, amit a cikk próbált itt sugallni, pl. hogy hexán-mérgezést fogunk kapni.
… és környezetszennyező.
Mint minden, ha rosszul kezeljük. A lefolyóba öntve a csángó népdalon érlelt mangalica disznó zsírja is környezetszennyező. Szóval tessék felelősen bánni a felhasznált olajjal és minden mással is.
A másik fontos olajnövényünk a repce.
A cikk érdekes módon nem szólt az erukasav problémáról …
Hát igen, megint csak közhelyek. Gyakorlatilag az ÜRES KALÓRIA egy butaság, hiszen minden csepp energia valamilyen tápanyag beviteléből származik, legyen az szénhidrát, zsír vagy fehérje.
A legtöbb élelmiszerben az energiát adó tápanyagok mellett egyéb mikrotápanyagok (nyomelemek, vitaminok, stb.) vannak, amiknek nagyon örülünk, de azért nem kell túlzásokba esni. Annak valóban van jelentősége, hogy a növényi-olaj felhasználását csökkentsük, de az extra szűz lányok által simogatással kinyert olivaolaj energia-tartalma pontosan ugyanannyi, mint az ipari étolajé, szóval itt nem árt némi differenciált gondolkodás a témában.
Ugyanúgy, mint régen, amikor nem gyártottak ilyen egészségtelen zsiradékot, mint az étolaj vagy a margarin.
Azt azért megnéztem volna, hogy öreganyáim honnan szedtek kókuszolajat… ja, és a mangalica az sertés, a mangalica-mítoszról pont volt januárban egy írás. A margarinnal kapcsolatos rémisztgetés kezd megint divat lenni, de korábban (2014) erről is volt már szó.
KIINDULÁSI ALAPOK
Az eredeti cikknek volt három állítása, amire érdemes visszatérni.
Az étolaj drága…
Ilyenkor felmerül, hogy mihez képest? Igazából a zsírban sütéshez nem nagyon van az étolajon kívül alternatíva, lehet ugyan disznózsírban sütni, de annak is ezer Ft körül van kilója. Alapvetően az elmúlt időszakban minden élelmiszer ára nőtt kisebb-nagyobb mértékben.
…egészségtelen…
Nem annyira és nem úgy, mint ahogy a cikk állítja. Nyilván az ajánlásoknak megfelelően alkalmazva nincs rá nagy mennyiségben szükség, szóval nem kell minden nap a nagy-Magyarország alakú és méretű rántotthúsban gondolkodni. Viszont ésszel alkalmazva semmilyen olyan káros hatástól nem kell tartanunk, amit a cikk próbált itt sugallni, pl. hogy hexán-mérgezést fogunk kapni.
… és környezetszennyező.
Mint minden, ha rosszul kezeljük. A lefolyóba öntve a csángó népdalon érlelt mangalica disznó zsírja is környezetszennyező. Szóval tessék felelősen bánni a felhasznált olajjal és minden mással is.
A másik fontos olajnövényünk a repce.
A cikk érdekes módon nem szólt az erukasav problémáról …
🌸
🌸
AKKOR MOST MI LEGYEN?
Az egyik fontos dolog, hogy az étkezésekhez mértékletesen alkalmazzunk zsírokat és olajokat. Jó dolog a változatosság, nyugodtan lehet a konyhában egyszerre jelen a vaj, az egyéb állati zsiradék (baromfi-zsír) és a margarin, az olivaolaj és a napraforgó étolaj.
Mindennek lehet helyet találni és jól alkalmazva változatos és ízletes ételkészítést tesznek lehetővé.
Forrás: https://alimento.hu/a-rettenetes-etolaj/
Az egyik fontos dolog, hogy az étkezésekhez mértékletesen alkalmazzunk zsírokat és olajokat. Jó dolog a változatosság, nyugodtan lehet a konyhában egyszerre jelen a vaj, az egyéb állati zsiradék (baromfi-zsír) és a margarin, az olivaolaj és a napraforgó étolaj.
Mindennek lehet helyet találni és jól alkalmazva változatos és ízletes ételkészítést tesznek lehetővé.
Forrás: https://alimento.hu/a-rettenetes-etolaj/
- Az igazság az étolajról. Celaneating. LINK
- Consumption of vegetable oils worldwide from 2013/14 to 2021/2022, by oil type. LINK
- 152/2009. (XI.12.) FVM rendelet 14. számú melléklete. LINK
- Hexane. Wikipedia szócikk (en). LINK
- A régi Alimeno blog felületén rengeteg cikk olvasható a zsírokról és olajokról ...
🌸
🌸
Hogyan készül az étolaj?
🌸
Hogyan készül az étolaj?
🌸
🌸
Az étolaj egy alaposan feldolgozott termék és hidd el ez a feldolgozás nem éppen a fogyasztók javát szolgálja! Olyannyira, hogy számos betegséget, elhízást, közérzetváltozást köszönhetünk a nemrégen még az egészséges táplálkozás alapjaként belénk erőltetett étolajnak.
Hogyan készül az étolaj?
Az étolaj jellemzően napraforgóból, repcéből, vagy olivából készült. Ezekből a növényekből az olajt sajtolással állítják elő, azonban a sajtolt étolajnak számos hátránya van a gyártók szerint.
Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás önagában nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni. Ezért hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínben csillogó olajt kaphassunk egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá.
Az élelmiszeripar kapzsiságát remekül példázza, hogy hatékonyság növelése miatt egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak. Ez egy kõolajszármazék – a benzin egyik összetevője is- amit Magyarországon a MOL Zrt. forgalmaz és az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préselvénybõl.
Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexán biztonsági tanusítványán is olvasható miszerint a tünetek között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből….
A hexán használta azonban csak egy a feldolgozási folyamatok között, amit a fönti kép mutat be. A finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik.
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. (Igen, ez a kólában is nagy mértékben megtalálható anyag ami a kalciumot képes kivonni a csontokból).
A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani. Hogy ez az egészségügyi határérték mennyire megbízható, abba ne menjünk bele…
Az étolaj további káros hatásai
https://cleaneating.hu/az-igazsag-az-etolajrol/
Hogyan készül az étolaj?
Az étolaj jellemzően napraforgóból, repcéből, vagy olivából készült. Ezekből a növényekből az olajt sajtolással állítják elő, azonban a sajtolt étolajnak számos hátránya van a gyártók szerint.
Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás önagában nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni. Ezért hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínben csillogó olajt kaphassunk egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá.
Az élelmiszeripar kapzsiságát remekül példázza, hogy hatékonyság növelése miatt egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak. Ez egy kõolajszármazék – a benzin egyik összetevője is- amit Magyarországon a MOL Zrt. forgalmaz és az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préselvénybõl.
Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexán biztonsági tanusítványán is olvasható miszerint a tünetek között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből….
A hexán használta azonban csak egy a feldolgozási folyamatok között, amit a fönti kép mutat be. A finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik.
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. (Igen, ez a kólában is nagy mértékben megtalálható anyag ami a kalciumot képes kivonni a csontokból).
A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani. Hogy ez az egészségügyi határérték mennyire megbízható, abba ne menjünk bele…
Az étolaj további káros hatásai
- Extrém módon környezetkárosító. Minden csepp étolaj egymillió csepp tisztavizet képes megszennyezni. Mivel az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
- Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul, ami különösen egészségtelen.
- Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak ki, melyek rákkeltő hatásúak. Ráadásul ez a tulajdonság az egészségesnek mondott olivaolaj esetében fokozott.
- Abszolút üres kalória. Egy deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz, mindenféle hasznos tápanyag nélkül.
https://cleaneating.hu/az-igazsag-az-etolajrol/
🌸
🌸
Nem tudom, hogy mások hogyan csinálják, de én a hagyományos konyhaművészet híve vagyok. Főzni 99,7 °C-on szoktam általában - ez a víz forrpontja Szegeden -, sütni legfeljebb 200 °C-on (ennyit tud a légkeveréses sütőnk).
Ha egy étel elkészítése intenzívebb hőkezelést igényel, előkerül a kukta, amelyben akár 2 bar nyomás is kialakulhat. Ilyen nyomáson 120 °C-ig emelkedhet a hőmérséklet - ez gyorsítja a főzés folyamatát, és olyan cipőtalp-marhahúsok is megpuhulnak, amelyek más módon elkészítve nem.
De ez mind semmi. Van, aki ennél durvább eszközöket is bevet, s komoly kémiai reakciók lezajlásához szükséges, extrémnek tűnő körülményeket alakít ki a konyhájában. Norbi Update, aki a citromlé-szódabikarbóna kombinációról vallott eredeti nézetei miatt egyszer már helyet követelt a blogon, most nem állít, hanem kérdez
Ha egy étel elkészítése intenzívebb hőkezelést igényel, előkerül a kukta, amelyben akár 2 bar nyomás is kialakulhat. Ilyen nyomáson 120 °C-ig emelkedhet a hőmérséklet - ez gyorsítja a főzés folyamatát, és olyan cipőtalp-marhahúsok is megpuhulnak, amelyek más módon elkészítve nem.
De ez mind semmi. Van, aki ennél durvább eszközöket is bevet, s komoly kémiai reakciók lezajlásához szükséges, extrémnek tűnő körülményeket alakít ki a konyhájában. Norbi Update, aki a citromlé-szódabikarbóna kombinációról vallott eredeti nézetei miatt egyszer már helyet követelt a blogon, most nem állít, hanem kérdez
🌸
🌸
Ravasz. Nem állít, csak kérdez. De az olvasó nem buta: érti ő, hogy Norbi Update szerint arról van szó, hogy bizonyos élelmiszerekben hexán van, amely sütés során rákkeltő anyagokká alakul!
Étolajgyártás során használnak hexánt a hatékonyság fokozására. Ha egy olajos magból, például napraforgóból, hidegen préselik az olajat, a hozam viszonylag alacsony. Ha a préselést melegítéssel kombinálják, akkor a hozam növelhető. Ha pedig szerves oldószeres (hexán) extrakciót is alkalmaznak, akkor még több olaj nyerhető ki.
Természetesen a művelet végén a hexánt eltávolítják: mivel forrásontja sokkal alacsonyabb, mint az olajé, vákuumdesztillációval könnyen kinyerhető az olajból. A hexán eltávolítása része az olaj finomításának.
A finomítás során egyéb, az olajos magban található anyagokat is eltávolítanak. Ennek eredményeként az olaj hosszabban eltarthatóvá válik, ugyanakkor íze is semlegesebb. Ezért nincs "szotyiíze" a finomított napraforgóolajnak (a hidegen préselttel ellentétben), s ugyanezen okból a finomított olaj sokkal hosszabban eltartható.
A finomítás eredményeként a hexán koncentrációját 1 mg/kg alá kell csökkenteni. Ilyen koncentráció esetén a hexán jelenléte nem jelent toxikológiai kockázatot. Különösen azért, mert ez a nagyon kevés is hamar elpárolog a főzés-sütés megkezdésekor, ugyanis a hexán forráspontja 68 °C.
(Zárójel: személy szerint jól meglennék a hexánnal kezelt olaj nélkül - már csak azért is, mert a hidegen préselt olajok íze kellemesebb - de a költséghatékonyság (vö. termelékenység, eltarthatóság) fontos szempont az élemiszeriparban...)
Hexánt egyéb célokra is fel lehet használni az élelmiszeriparban: fehérjék zsírtalanítására, aromaanyagok kinyerésére egyaránt engedélyezi a Magyar Élelmiszerkönyv.
Ami pedig a benzolt és a dioxint (pontosabban a poliklór-dibenzodoxinokat) illeti: valóban, mindkettő toxikus, rákkeltő vegyület. Csakhogy konyhai körülmények között a legupdate-abb szakács sem tud hexánból benzolt csinálni. A hexán ugyanis hétköznapi és az emberi szervezetre jellemző körülmények között nagyon kevéssé reakcióképes anyag - ez az oka, hogy egyáltalán engedélyezik használatát az élelmiszegyártásban.
A hexán-benzol reakció extrém körülmények között, csak nagyon nagy nyomáson (pl. 20 bar) és hőmérsékleten (pl. 500 °C) megy végbe, raádásul csak akkor, ha katalizátort (pl. platinakatalizátor) is használunk. Ha ezeket az adatokat összevetjük a sütőben (~1 bar, 200 °C) vagy a kuktában (2 bar, 120 °C) elérhető körülményekkel, elgondolkodhatunk: amit Update Norbi ír, nem más, mint tévedés? Esetleg a nyájas olvasók alaptalan ijesztgetése? Vagy tényleg van olyan szakács, aki ennyire extrém módon update?
Úgy tűnik, sajnos igaz a mondás: ma már többen írnak, mint ahányan olvasnak. Pedig néha nem ártana utánaolvasni annak, amiről írunk...
Címkék: tévhit étolaj Schobert Norbert kemofóbia
cleaneating.hu/az-igazsag-az-etolajrol/
Étolajgyártás során használnak hexánt a hatékonyság fokozására. Ha egy olajos magból, például napraforgóból, hidegen préselik az olajat, a hozam viszonylag alacsony. Ha a préselést melegítéssel kombinálják, akkor a hozam növelhető. Ha pedig szerves oldószeres (hexán) extrakciót is alkalmaznak, akkor még több olaj nyerhető ki.
Természetesen a művelet végén a hexánt eltávolítják: mivel forrásontja sokkal alacsonyabb, mint az olajé, vákuumdesztillációval könnyen kinyerhető az olajból. A hexán eltávolítása része az olaj finomításának.
A finomítás során egyéb, az olajos magban található anyagokat is eltávolítanak. Ennek eredményeként az olaj hosszabban eltarthatóvá válik, ugyanakkor íze is semlegesebb. Ezért nincs "szotyiíze" a finomított napraforgóolajnak (a hidegen préselttel ellentétben), s ugyanezen okból a finomított olaj sokkal hosszabban eltartható.
A finomítás eredményeként a hexán koncentrációját 1 mg/kg alá kell csökkenteni. Ilyen koncentráció esetén a hexán jelenléte nem jelent toxikológiai kockázatot. Különösen azért, mert ez a nagyon kevés is hamar elpárolog a főzés-sütés megkezdésekor, ugyanis a hexán forráspontja 68 °C.
(Zárójel: személy szerint jól meglennék a hexánnal kezelt olaj nélkül - már csak azért is, mert a hidegen préselt olajok íze kellemesebb - de a költséghatékonyság (vö. termelékenység, eltarthatóság) fontos szempont az élemiszeriparban...)
Hexánt egyéb célokra is fel lehet használni az élelmiszeriparban: fehérjék zsírtalanítására, aromaanyagok kinyerésére egyaránt engedélyezi a Magyar Élelmiszerkönyv.
Ami pedig a benzolt és a dioxint (pontosabban a poliklór-dibenzodoxinokat) illeti: valóban, mindkettő toxikus, rákkeltő vegyület. Csakhogy konyhai körülmények között a legupdate-abb szakács sem tud hexánból benzolt csinálni. A hexán ugyanis hétköznapi és az emberi szervezetre jellemző körülmények között nagyon kevéssé reakcióképes anyag - ez az oka, hogy egyáltalán engedélyezik használatát az élelmiszegyártásban.
A hexán-benzol reakció extrém körülmények között, csak nagyon nagy nyomáson (pl. 20 bar) és hőmérsékleten (pl. 500 °C) megy végbe, raádásul csak akkor, ha katalizátort (pl. platinakatalizátor) is használunk. Ha ezeket az adatokat összevetjük a sütőben (~1 bar, 200 °C) vagy a kuktában (2 bar, 120 °C) elérhető körülményekkel, elgondolkodhatunk: amit Update Norbi ír, nem más, mint tévedés? Esetleg a nyájas olvasók alaptalan ijesztgetése? Vagy tényleg van olyan szakács, aki ennyire extrém módon update?
Úgy tűnik, sajnos igaz a mondás: ma már többen írnak, mint ahányan olvasnak. Pedig néha nem ártana utánaolvasni annak, amiről írunk...
Címkék: tévhit étolaj Schobert Norbert kemofóbia
cleaneating.hu/az-igazsag-az-etolajrol/
🌸
🌸
MÉRGEZŐ FINOMÍTOTT, NÖVÉNYI OLAJOK
Schramm Tamás
https://www.jomtom.hu/mergezo-finomitott-novenyi-olajok
🌸
MÉRGEZŐ FINOMÍTOTT, NÖVÉNYI OLAJOK
Schramm Tamás
https://www.jomtom.hu/mergezo-finomitott-novenyi-olajok
🌸
Amikor a finomított növényi zsírok (napraforgó, szója, repce és kukorica olajok) bevitele lecsökken, a szövetekben 4 évig tárolt mennyiség is csökken, így könnyebb a metabolizmus javítása, és a stressz hormonok alacsony szinten tartása.
Az olvasmányban váltogatva használtam a „finomított növényi olajok” és „többszörösen telítetlen zsírsavak” kifejezéseket. Dietetikusok és nagy konyhai felhasználók tudják, hogy a növényi olajoknál a legfontosabb tényező a különféle zsírsavak aránya. Az szabja meg a melegíthetőséget is.
Az alternatív szakirodalom 60-80 éve írja, hogy az emberi szervezetre legkárosabb olajok a napraforgó, repce és szója finomított, növényi étolajok.
A sütéshez, főzéshez használt, hidegen préselt kukorica olaj is ugyanolyan káros a szervezetre, mint a fentiek.
Az emberi zsírszövetben a zsírok felezése ideje kb. 600 nap, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott olajból jelentős mennyiség marad 4 év után a szervezetben, ha időközben kivonjuk a táplálkozásból.
A komoly alkohol fogyasztás gátolja a sejtszintű lélegzést, hatására gyulladásos folyamatok alakulnak ki. A szervezet vaskészletét is érintik, mégis, jóval kevésbé veszélyes, mint a finomított növényi olajok. Ha abszolút megszűnne a táplálkozásból a többszörösen telítetlen zsírsavak szervezetünkbe kerülése, senki nem ismerné, hogy mit jelent a metabolikus stressz, holott az nem halmozódik.
Megfelelő protein és telített zsírok (kókusz olaj/zsír, vaj) várandós állapot idején fogyasztása meggátolja a várandósság és csecsemőkor idején megjelenő számos problémát. Mivel a finomított növényi olajok sok éven keresztül a szövetekben maradnak, stressz idején mobilizálódnak. Emiatt nagyon fontos a várandósságot megelőző időszak táplálkozása. Az E-vitamin igény a finomított növényi olajok fogyasztásának bejezését követő években is megmarad.
A táplálkozás, mely védelmet nyújt a magzatnak, pontosan ugyanaz, mint ami a felnőtteket megvédi a stressz különböző fajtáitól, és megakadályozza az öregedés számos, borzalmas tünetét.A szövetekben levő többszörösen telített zsírsav mennyisége meghatározza a szövet fogékonyságát sugárzás és más stressz hatások sérülései ellen. A finomított növényi olajok stressz hatások nélkül is károsítják az agyat, ha nincs elegendő antioxidáns, E-vitamin és szelén a táplálkozásban.
Minél nagyobb mennyiségű toxikus zsír van szervezetünkben, annál gondosabbnak kell lennünk a metabolizmus és fizikai aktivitás növelésében. Minél több E-vitamin, és rövid-láncú, telített zsírsav, illetve más, lipid védő anyag szükséges.
A pajzsmirigy, progeszteron hormon és a jó minőségű táplálkozás általánosan javítja az epilepszia problémáját. Fontos megjegyezni, hogy a rohamok fiziológiájában a telített zsírok (kókuszolaj, vaj) bevitele és a szabad gyökök arra utalnak, hogy minimálisra kell csökkenti a finomított növényi olajok, így a napraforgó olaj, kukorica olaj, repce és szója olaj bevitelét. Ha azokat teljesen eltávolítjuk a táplálkozásból, szöveteinkből még évek múlva is távoznak, ezért az E-vitamin bevitele segítséget ad a rohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentésében.
De amikor a szövetekben óriási mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsav halmozódik fel, a fáradtság és a hosszabb idejű izgalom hatására az oxidatív károsodás maradványai megmaradnak, és a szervezet alkalmazkodó mechanizmusa egyre elveszíti hatékonyságát.
Stressz és éhség esetén a szervezetben tárolt finomított növényi olajok kibocsátása lassítja a metabolizmust. A niacinamid segítséget ad a szabad zsírsavak mennyiségének csökkentésében, és a helyes táplálkozás lehetővé teszi a máj számára, hogy ha nem árasztották el nagy mennyiségben a finomított növényi olajok, azokat lassan méregtelenítse.
Minden étkezésnél kis mennyiségű kókuszolaj fogyasztása megnöveli a zsírok oxidálásának képességét, és azzal megszűnik a finomított növényi olajok pajzsmirigy ellenes hatása.
Az aszpirin is csökkenti a stressz során növekvő, szabad zsírsavakat és stimulálja a metabolizmust. Pajzsmirigy gyógyszer fogyasztása addig indokolt, amíg a telített zsírok / finomított növényi zsírok bevitele eléri a 2:1 arányt.
A telített zsírok védelmet nyújtanak a szervezet szöveteiben tárolt növényi finomított zsírok ellen, gátolják a vércukor szintjének ugrálását és a tárolt zsírok mobilizálódását.
A testünkben levő, magas mennyiségű finomított növényi olajok fogékonnyá teszik szervezetünket a gyulladás, stressz, trauma, fertőzés, sugárzás, hormonális rendszer egyensúlyának felborulása és más alapvető problémákra.
Mivel a tárolt zsírok legnagyobb arányban többszörösen telítetlen zsírsavak, a pajzsmirigy működését elnyomják, mert a zsírok folyamatosan a véráramba kerülnek. Ha a személy koleszterin, pajzsmirigy és A-vitamin szintje elegendő, ösztrogén szintje alacsony marad, ezért nem szükséges progeszteron kiegészítő.
De mivel a zsírszövet az ösztrogén szintézis forrása, gyulladás, stressz vagy alacsony pajzsmirigy szint esetén, mégis szükség van progeszteronra. Az aszpirin minden egyes adagja gyomorvérzést okoz, de segít meggátolni az ösztrogén szintézist.
A jelentős mennyiségű növényi olajat fogyasztók szervezetében felhalmozódó zsírt a telített zsírok nem tudják „kihúzni” tárolóhelyükről, csak akkor, ha a pajzsmirigy hormon értéke megfelelő, a szervezetben van elegendő E-vitamin, és kókuszolaj.
A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozásból eltávolítása lényeges, még akkor is, ha nincs azonnali hatása. Az aszpirin és szalicilsav gátolja a finomított növényi olajok számos karcinogén (tumort előidéző) hatását. A telített zsírok (kókuszolaj, vaj) széleskörű gyulladás és daganat ellenes hatásúak. Néhányuk közvetlen, mások a toxikus hatás gátlásával függ össze. A niacinamid gátolja a lipolysis (zsírbontás) folyamatát.
Fiatal személynél, jó táplálkozás, napfénynek kitettség és magaslati levegőn tartózkodás esetén gyakran megszűnnek a komoly és előrehaladott gyulladás folyamatok. Idősebb korban, ha szövetekben magas a finomított növényi zsírok mennyisége, és az azokból lebomló termékek, a gyulladásos állapotból megszabaduláshoz jóval szélesebb körű környezeti támogatás szükséges.
Ha a szervezetben magas a lerakódott, finomított növényi olajok mennyisége, a nagyobb mennyiségben fogyasztott cukor nem metabolizálódik, hanem telített zsírsavakká alakul, ami stressz- és gyulladásgátló hatású. Számos propaganda kísérletet végeztek, nagy mennyiségű, többszörösen telítetlen (napraforgó, repce, kukorica, szója olajok) zsírokkal, melyekből a cukor zsír formába alakult. Ez tette lehetővé, hogy szétárasszák őrült táplálkozási ajánlásaikat a világban, mely vélhetően megmagyarázza a járványos elhízást.
De a kormányzati számok azt mutatják, hogy a finomított növényi zsírok fogyasztása következtében nő az elhízás, nem a cukor növeli. Számos leírást és információt olvashatnak az úgynevezett „Randle ciklus”-ról, melyben a zsírsavak leállítják a cukor oxidációs képességét. A növényi, finomított olajok nagyon sok olyan dolgot végeznek a szervezetben, ami miatt a vércukor növekedése nem megfelelő.
Néhány évvel ezelőtt orvosi szakemberek elkezdtek beszélni az inzulin veszélyes hatásairól, hogy stimulálja a zsír termelődését. Az „inzulin rezisztencia” az, ami magas szinten tartja az inzulint, és gátolja az elhízást. De az orvosi elhízási kultúra gondolkodása hibás. Az „inzulin rezisztencia” egyik tényezője a finomított növényi olajok és az ösztrogén – a finomított növényi olajok szövetekben felhalmozódása növeli az ösztrogén termelődést, és ugyanezek a szabad zsírsavak teszik intenzívebbé az ösztrogén hatását, ami különböző módokon hat a glukóz oxidációra.
Immunrendszerünk tökéletesen alkalmas a normál stressztől a bakteriális endotoxinok elnyomásáig, de amikor a nem stabil zsírok felhalmozódnak, minden egyes endotoxin kitettség újabb gyulladásos stressz hoz létre, melynek hatására felszabadul a tárolt zsír. Agyunkban nagyon magas a komplex zsírok koncentrációja, és erőteljesen fogékony a lipid peroxidáció által képződő stressz hatására. Az állapot egyre rosszabbodik az öregedés során felhalmozódó nem stabil zsírok miatt.
A többszörösen telítetlen zsírsavak számtalan módon különböznek a telített zsírsavaktól. Többek között formájukban, olvadási hőmérsékletükben, és minden típusú zsírsav egyedi, saját tulajdonságainak változatosságában. A növényekben levő többszörösen telítetlen zsírsav – halolaj esetén algából készül – jóval kevésbe stabil, mint a telített zsírok, rendkívül érzékenyek a mérgekké történő lebomlásra, különösen melegvérű állatokban.
További különbségek a felületképző hatásuk, töltésük (dielektromos hatás), savasságuk és vízben oldhatóságuk. A többszörösen telítetlen zsírsavak sokkal jobban oldódnak vízben, mint a telített zsírsavak, ugyanolyan hosszban. Ez utóbbi tulajdonság valószínűleg megmagyarázza, miért funkcionál a pálmasav felületaktívként a tüdőkben, lehetővé téve, hogy a légző zsákocskák nyitva maradjanak, míg a finomított növényi olajok tüdő ödémát és légzésleállást okoznak.
A víz, olaj oldhatóságukban levő különbség hatással van zsírsav és a lipofil, olaj típusú, protein részek kötési erejére. Amikor egy proteinnek olyan része van, amely nagy affinitású a kettős kötéssel rendelkező lipidre, a finomított növényi zsírsavak kiszorítják a telített zsírsavakat, néha a többszörös kötésű hormonokat is, így a thyroxint és ösztrogént a proteinekből. A transthyretin (prealbumin néven is nevezik) fontos pajzsmirigy hormon és A-vitamin hordozó. Az A-vitamin és thyroxin telítettségének elvesztése lehetővé teszi finom kötődésüket a transthyretin és más proteinekkel, de a finomított, növényi zsírsavak őket is képesek kiszorítani.
A sejtek zsírbontó tulajdonságúak, és részlegesen felszívják a molekulákat saját zsírossághoz; ami hosszú ideje ahhoz a következtetéshez vezette az embereket, hogy azt higyjék, a sejteket zsíros membrán borítja.
A legtöbb ember ma is azt gondolja, hogy a sejteket védőmembrán borítja. Amiatt a gyógyszer, és táplálkozáskiegészítő ipar elkezdett speciális termékeket árulni, amelyet „megcélozzák” vagy „szállítják” a membránon keresztül a sejtekhez a proteineket. Ha bármit zsírral keverünk, az még könnyebben bejut a sejtekbe. A stressz, ami növeli a szabad zsírsavakat és csökkenti a sejt energiáját, még átjárhatóbbá változtatja a sejteket, elérhetővé téve az anyagok széles körét, azokat is, amik kevésbé lipophilic.
A linolénsav és arachidonsav, melyekről azt mondják, hogy „a lipid membránt jóval átjárhatóbbá változhatják”. Ténylegesen a teljes sejt válik átjárhatóbbá, a sejtet felépítő proteinhez kapcsolódnak, növelik a vízhez való affinitásukat, általános felpuffadást és a mitochondria duzzadását okozzák. Következményeként csökken az oxidativ funkció, több kálcium jut a sejtbe.
Amikor órákon keresztül nem eszünk, glycogen tartalékunk csökken, és megnövekszik az adrenalin kiválasztás, ami addig szabadít fel glukózt, amíg glycogen érhető el. Emellett a zsírszövetekből zsírsejteket is felszabadít. Ha a táplálkozásban krónikusan több a többszörösen telítetlen zsírsav mennyisége, mint az azonnal oxidálható vagy a máj által méregteleníthető, felborul arányuk a zsír lerakódásában. A zsírsejtek elsődleges a telített zsírokat oxidálják, mert abból képzik saját energiájukat. A többszörösen telítetlen zsírsavak jobban oldódnak vízben, következményeként stressz esetén elsődlegesen a vérkeringésbe kerülnek.
Jó egészségnél, különösen gyermekeknél, a stresszhormonok csak a szükséges mennyiségben jönnek létre a szabad, telített zsírsavak negatív visszacsatolása miatt. Azok gátolják az adrenalin és a mellékvese szteroidok termelését, gyorsan véget vet a stressznek a protein és szénhidrát fogyasztása. Amikor a tárolt zsírok főleg többszörösen telítetlenek, a szérum szabad zsírsavai főleg linoleic acid and arachidonic acid, és kisebb mértékben más telítetlen zsírsavakból állnak.
Ezek stimulálják a stressz hormonok, ACTH, kortizol, adrenalin, glucagon és prolactin létrejöttét, ami növeli a lipolisist. Az ördögi körben egyre több zsírsav jön létre. Ha relatívan alacsony a finomított növényi zsírok jelenléte, a stressz reakció önkorlátozó. Magas szintnél a stressz válasz magától erősödő.
Nagyon intenzív stressz, például trauma vagy sepsis esetén a zsírsavakat felszabadító reakció veszélyesen nem kívánatos szintre emelkedhet, sokkos állapotot okozva. Sokk esetén a szabad zsírsavak felszabadulása hatással van a glukóz energia felhasználására, a sejtek vizet és kálciumot vesznek fel, csökken a vér mennyiség és a vérkeringés. ATP, enzimek és más sejtösszetevők szöknek meg. (Boudreault and Grygorczyk, 2008; Wolfe, et al., 1983; Selzner, et al, 2004; van der Wijk, 2003), hasonlóan mint a szisztémás gyulladás állapota esetén, amely gyakran halálos kimenetelű. (Fabiano, et al., 2008)
Megjegyzésre érdemes „az esszenciális zsírsavakban hiányos” állatok sokk ellenállása. (Cook, et al., 1981; Li et al., 1990; Autore, et al., 1994) Azt mutatja, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak központilag játszanak szerepet sokk esetén a hibás reakcióikban.
Sokk esetén a sejtszintű változások mennek végbe, kálcium visszatartás, gyengeség, csökkent energia termelés. Mindezek az öregedés és degeneratív betegségek velejárói. A stressz hormonok és szabad zsírsavak szintje krónikusan megemelkedik idősebb korban, melynek egyik kiemelkedő jellemezője a stressz állapotának csökkenő elviselése és a sérülésekből történő felgyógyulás...
Az egészséges sejtek erőteljesen zsírbontók, ezért a telített zsírsavak nagyobb arányban jutnak be, mint a vízben jobban oldódó többszörösen telítetlen zsírok, különösen 4, 5, 6 dupla kötéssel.
Mivel a sejtek krónikus stressz állapotába kerülnek, könnyebben veszik fel a többszörösen telítetlen zsírokat, melyek lassítják az oxidatív metabolizmust és károsító szabad gyököket hoznak létre. A szabad gyökök stresszt hoznak létre és gyorsítják az öregedés folyamatát. A szabad gyökök az öregedés és stressz hatásai és a két folyamat tényezői is.
Az olvasmányban váltogatva használtam a „finomított növényi olajok” és „többszörösen telítetlen zsírsavak” kifejezéseket. Dietetikusok és nagy konyhai felhasználók tudják, hogy a növényi olajoknál a legfontosabb tényező a különféle zsírsavak aránya. Az szabja meg a melegíthetőséget is.
Az alternatív szakirodalom 60-80 éve írja, hogy az emberi szervezetre legkárosabb olajok a napraforgó, repce és szója finomított, növényi étolajok.
A sütéshez, főzéshez használt, hidegen préselt kukorica olaj is ugyanolyan káros a szervezetre, mint a fentiek.
Az emberi zsírszövetben a zsírok felezése ideje kb. 600 nap, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott olajból jelentős mennyiség marad 4 év után a szervezetben, ha időközben kivonjuk a táplálkozásból.
A komoly alkohol fogyasztás gátolja a sejtszintű lélegzést, hatására gyulladásos folyamatok alakulnak ki. A szervezet vaskészletét is érintik, mégis, jóval kevésbé veszélyes, mint a finomított növényi olajok. Ha abszolút megszűnne a táplálkozásból a többszörösen telítetlen zsírsavak szervezetünkbe kerülése, senki nem ismerné, hogy mit jelent a metabolikus stressz, holott az nem halmozódik.
Megfelelő protein és telített zsírok (kókusz olaj/zsír, vaj) várandós állapot idején fogyasztása meggátolja a várandósság és csecsemőkor idején megjelenő számos problémát. Mivel a finomított növényi olajok sok éven keresztül a szövetekben maradnak, stressz idején mobilizálódnak. Emiatt nagyon fontos a várandósságot megelőző időszak táplálkozása. Az E-vitamin igény a finomított növényi olajok fogyasztásának bejezését követő években is megmarad.
A táplálkozás, mely védelmet nyújt a magzatnak, pontosan ugyanaz, mint ami a felnőtteket megvédi a stressz különböző fajtáitól, és megakadályozza az öregedés számos, borzalmas tünetét.A szövetekben levő többszörösen telített zsírsav mennyisége meghatározza a szövet fogékonyságát sugárzás és más stressz hatások sérülései ellen. A finomított növényi olajok stressz hatások nélkül is károsítják az agyat, ha nincs elegendő antioxidáns, E-vitamin és szelén a táplálkozásban.
Minél nagyobb mennyiségű toxikus zsír van szervezetünkben, annál gondosabbnak kell lennünk a metabolizmus és fizikai aktivitás növelésében. Minél több E-vitamin, és rövid-láncú, telített zsírsav, illetve más, lipid védő anyag szükséges.
A pajzsmirigy, progeszteron hormon és a jó minőségű táplálkozás általánosan javítja az epilepszia problémáját. Fontos megjegyezni, hogy a rohamok fiziológiájában a telített zsírok (kókuszolaj, vaj) bevitele és a szabad gyökök arra utalnak, hogy minimálisra kell csökkenti a finomított növényi olajok, így a napraforgó olaj, kukorica olaj, repce és szója olaj bevitelét. Ha azokat teljesen eltávolítjuk a táplálkozásból, szöveteinkből még évek múlva is távoznak, ezért az E-vitamin bevitele segítséget ad a rohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentésében.
De amikor a szövetekben óriási mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsav halmozódik fel, a fáradtság és a hosszabb idejű izgalom hatására az oxidatív károsodás maradványai megmaradnak, és a szervezet alkalmazkodó mechanizmusa egyre elveszíti hatékonyságát.
Stressz és éhség esetén a szervezetben tárolt finomított növényi olajok kibocsátása lassítja a metabolizmust. A niacinamid segítséget ad a szabad zsírsavak mennyiségének csökkentésében, és a helyes táplálkozás lehetővé teszi a máj számára, hogy ha nem árasztották el nagy mennyiségben a finomított növényi olajok, azokat lassan méregtelenítse.
Minden étkezésnél kis mennyiségű kókuszolaj fogyasztása megnöveli a zsírok oxidálásának képességét, és azzal megszűnik a finomított növényi olajok pajzsmirigy ellenes hatása.
Az aszpirin is csökkenti a stressz során növekvő, szabad zsírsavakat és stimulálja a metabolizmust. Pajzsmirigy gyógyszer fogyasztása addig indokolt, amíg a telített zsírok / finomított növényi zsírok bevitele eléri a 2:1 arányt.
A telített zsírok védelmet nyújtanak a szervezet szöveteiben tárolt növényi finomított zsírok ellen, gátolják a vércukor szintjének ugrálását és a tárolt zsírok mobilizálódását.
A testünkben levő, magas mennyiségű finomított növényi olajok fogékonnyá teszik szervezetünket a gyulladás, stressz, trauma, fertőzés, sugárzás, hormonális rendszer egyensúlyának felborulása és más alapvető problémákra.
Mivel a tárolt zsírok legnagyobb arányban többszörösen telítetlen zsírsavak, a pajzsmirigy működését elnyomják, mert a zsírok folyamatosan a véráramba kerülnek. Ha a személy koleszterin, pajzsmirigy és A-vitamin szintje elegendő, ösztrogén szintje alacsony marad, ezért nem szükséges progeszteron kiegészítő.
De mivel a zsírszövet az ösztrogén szintézis forrása, gyulladás, stressz vagy alacsony pajzsmirigy szint esetén, mégis szükség van progeszteronra. Az aszpirin minden egyes adagja gyomorvérzést okoz, de segít meggátolni az ösztrogén szintézist.
A jelentős mennyiségű növényi olajat fogyasztók szervezetében felhalmozódó zsírt a telített zsírok nem tudják „kihúzni” tárolóhelyükről, csak akkor, ha a pajzsmirigy hormon értéke megfelelő, a szervezetben van elegendő E-vitamin, és kókuszolaj.
A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozásból eltávolítása lényeges, még akkor is, ha nincs azonnali hatása. Az aszpirin és szalicilsav gátolja a finomított növényi olajok számos karcinogén (tumort előidéző) hatását. A telített zsírok (kókuszolaj, vaj) széleskörű gyulladás és daganat ellenes hatásúak. Néhányuk közvetlen, mások a toxikus hatás gátlásával függ össze. A niacinamid gátolja a lipolysis (zsírbontás) folyamatát.
Fiatal személynél, jó táplálkozás, napfénynek kitettség és magaslati levegőn tartózkodás esetén gyakran megszűnnek a komoly és előrehaladott gyulladás folyamatok. Idősebb korban, ha szövetekben magas a finomított növényi zsírok mennyisége, és az azokból lebomló termékek, a gyulladásos állapotból megszabaduláshoz jóval szélesebb körű környezeti támogatás szükséges.
Ha a szervezetben magas a lerakódott, finomított növényi olajok mennyisége, a nagyobb mennyiségben fogyasztott cukor nem metabolizálódik, hanem telített zsírsavakká alakul, ami stressz- és gyulladásgátló hatású. Számos propaganda kísérletet végeztek, nagy mennyiségű, többszörösen telítetlen (napraforgó, repce, kukorica, szója olajok) zsírokkal, melyekből a cukor zsír formába alakult. Ez tette lehetővé, hogy szétárasszák őrült táplálkozási ajánlásaikat a világban, mely vélhetően megmagyarázza a járványos elhízást.
De a kormányzati számok azt mutatják, hogy a finomított növényi zsírok fogyasztása következtében nő az elhízás, nem a cukor növeli. Számos leírást és információt olvashatnak az úgynevezett „Randle ciklus”-ról, melyben a zsírsavak leállítják a cukor oxidációs képességét. A növényi, finomított olajok nagyon sok olyan dolgot végeznek a szervezetben, ami miatt a vércukor növekedése nem megfelelő.
Néhány évvel ezelőtt orvosi szakemberek elkezdtek beszélni az inzulin veszélyes hatásairól, hogy stimulálja a zsír termelődését. Az „inzulin rezisztencia” az, ami magas szinten tartja az inzulint, és gátolja az elhízást. De az orvosi elhízási kultúra gondolkodása hibás. Az „inzulin rezisztencia” egyik tényezője a finomított növényi olajok és az ösztrogén – a finomított növényi olajok szövetekben felhalmozódása növeli az ösztrogén termelődést, és ugyanezek a szabad zsírsavak teszik intenzívebbé az ösztrogén hatását, ami különböző módokon hat a glukóz oxidációra.
Immunrendszerünk tökéletesen alkalmas a normál stressztől a bakteriális endotoxinok elnyomásáig, de amikor a nem stabil zsírok felhalmozódnak, minden egyes endotoxin kitettség újabb gyulladásos stressz hoz létre, melynek hatására felszabadul a tárolt zsír. Agyunkban nagyon magas a komplex zsírok koncentrációja, és erőteljesen fogékony a lipid peroxidáció által képződő stressz hatására. Az állapot egyre rosszabbodik az öregedés során felhalmozódó nem stabil zsírok miatt.
A többszörösen telítetlen zsírsavak számtalan módon különböznek a telített zsírsavaktól. Többek között formájukban, olvadási hőmérsékletükben, és minden típusú zsírsav egyedi, saját tulajdonságainak változatosságában. A növényekben levő többszörösen telítetlen zsírsav – halolaj esetén algából készül – jóval kevésbe stabil, mint a telített zsírok, rendkívül érzékenyek a mérgekké történő lebomlásra, különösen melegvérű állatokban.
További különbségek a felületképző hatásuk, töltésük (dielektromos hatás), savasságuk és vízben oldhatóságuk. A többszörösen telítetlen zsírsavak sokkal jobban oldódnak vízben, mint a telített zsírsavak, ugyanolyan hosszban. Ez utóbbi tulajdonság valószínűleg megmagyarázza, miért funkcionál a pálmasav felületaktívként a tüdőkben, lehetővé téve, hogy a légző zsákocskák nyitva maradjanak, míg a finomított növényi olajok tüdő ödémát és légzésleállást okoznak.
A víz, olaj oldhatóságukban levő különbség hatással van zsírsav és a lipofil, olaj típusú, protein részek kötési erejére. Amikor egy proteinnek olyan része van, amely nagy affinitású a kettős kötéssel rendelkező lipidre, a finomított növényi zsírsavak kiszorítják a telített zsírsavakat, néha a többszörös kötésű hormonokat is, így a thyroxint és ösztrogént a proteinekből. A transthyretin (prealbumin néven is nevezik) fontos pajzsmirigy hormon és A-vitamin hordozó. Az A-vitamin és thyroxin telítettségének elvesztése lehetővé teszi finom kötődésüket a transthyretin és más proteinekkel, de a finomított, növényi zsírsavak őket is képesek kiszorítani.
A sejtek zsírbontó tulajdonságúak, és részlegesen felszívják a molekulákat saját zsírossághoz; ami hosszú ideje ahhoz a következtetéshez vezette az embereket, hogy azt higyjék, a sejteket zsíros membrán borítja.
A legtöbb ember ma is azt gondolja, hogy a sejteket védőmembrán borítja. Amiatt a gyógyszer, és táplálkozáskiegészítő ipar elkezdett speciális termékeket árulni, amelyet „megcélozzák” vagy „szállítják” a membránon keresztül a sejtekhez a proteineket. Ha bármit zsírral keverünk, az még könnyebben bejut a sejtekbe. A stressz, ami növeli a szabad zsírsavakat és csökkenti a sejt energiáját, még átjárhatóbbá változtatja a sejteket, elérhetővé téve az anyagok széles körét, azokat is, amik kevésbé lipophilic.
A linolénsav és arachidonsav, melyekről azt mondják, hogy „a lipid membránt jóval átjárhatóbbá változhatják”. Ténylegesen a teljes sejt válik átjárhatóbbá, a sejtet felépítő proteinhez kapcsolódnak, növelik a vízhez való affinitásukat, általános felpuffadást és a mitochondria duzzadását okozzák. Következményeként csökken az oxidativ funkció, több kálcium jut a sejtbe.
Amikor órákon keresztül nem eszünk, glycogen tartalékunk csökken, és megnövekszik az adrenalin kiválasztás, ami addig szabadít fel glukózt, amíg glycogen érhető el. Emellett a zsírszövetekből zsírsejteket is felszabadít. Ha a táplálkozásban krónikusan több a többszörösen telítetlen zsírsav mennyisége, mint az azonnal oxidálható vagy a máj által méregteleníthető, felborul arányuk a zsír lerakódásában. A zsírsejtek elsődleges a telített zsírokat oxidálják, mert abból képzik saját energiájukat. A többszörösen telítetlen zsírsavak jobban oldódnak vízben, következményeként stressz esetén elsődlegesen a vérkeringésbe kerülnek.
Jó egészségnél, különösen gyermekeknél, a stresszhormonok csak a szükséges mennyiségben jönnek létre a szabad, telített zsírsavak negatív visszacsatolása miatt. Azok gátolják az adrenalin és a mellékvese szteroidok termelését, gyorsan véget vet a stressznek a protein és szénhidrát fogyasztása. Amikor a tárolt zsírok főleg többszörösen telítetlenek, a szérum szabad zsírsavai főleg linoleic acid and arachidonic acid, és kisebb mértékben más telítetlen zsírsavakból állnak.
Ezek stimulálják a stressz hormonok, ACTH, kortizol, adrenalin, glucagon és prolactin létrejöttét, ami növeli a lipolisist. Az ördögi körben egyre több zsírsav jön létre. Ha relatívan alacsony a finomított növényi zsírok jelenléte, a stressz reakció önkorlátozó. Magas szintnél a stressz válasz magától erősödő.
Nagyon intenzív stressz, például trauma vagy sepsis esetén a zsírsavakat felszabadító reakció veszélyesen nem kívánatos szintre emelkedhet, sokkos állapotot okozva. Sokk esetén a szabad zsírsavak felszabadulása hatással van a glukóz energia felhasználására, a sejtek vizet és kálciumot vesznek fel, csökken a vér mennyiség és a vérkeringés. ATP, enzimek és más sejtösszetevők szöknek meg. (Boudreault and Grygorczyk, 2008; Wolfe, et al., 1983; Selzner, et al, 2004; van der Wijk, 2003), hasonlóan mint a szisztémás gyulladás állapota esetén, amely gyakran halálos kimenetelű. (Fabiano, et al., 2008)
Megjegyzésre érdemes „az esszenciális zsírsavakban hiányos” állatok sokk ellenállása. (Cook, et al., 1981; Li et al., 1990; Autore, et al., 1994) Azt mutatja, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak központilag játszanak szerepet sokk esetén a hibás reakcióikban.
Sokk esetén a sejtszintű változások mennek végbe, kálcium visszatartás, gyengeség, csökkent energia termelés. Mindezek az öregedés és degeneratív betegségek velejárói. A stressz hormonok és szabad zsírsavak szintje krónikusan megemelkedik idősebb korban, melynek egyik kiemelkedő jellemezője a stressz állapotának csökkenő elviselése és a sérülésekből történő felgyógyulás...
Az egészséges sejtek erőteljesen zsírbontók, ezért a telített zsírsavak nagyobb arányban jutnak be, mint a vízben jobban oldódó többszörösen telítetlen zsírok, különösen 4, 5, 6 dupla kötéssel.
Mivel a sejtek krónikus stressz állapotába kerülnek, könnyebben veszik fel a többszörösen telítetlen zsírokat, melyek lassítják az oxidatív metabolizmust és károsító szabad gyököket hoznak létre. A szabad gyökök stresszt hoznak létre és gyorsítják az öregedés folyamatát. A szabad gyökök az öregedés és stressz hatásai és a két folyamat tényezői is.
🌸
🌸
🌸