Bioszén, a Mezőgazdaság Új Csodafegyvere
Egy Szenzációs Tanulmány a
Talaj Termékenységének Fokozására
Talaj Termékenységének Fokozására
Terra Preta
http://www.refertil.info/refertil-2014-biochar-field-trials-hungary-tomato-and-green-pepper
http://www.refertil.info/refertil-2014-biochar-field-trials-hungary-tomato-and-green-pepper
Terra Preta, szó szerint „fekete föld.” Nagyon sötét termékeny mesterséges
talajt találtak az Amazonas környékén. Eredete több ezer éves.
Tekintsd meg a Videót, amely a tűz után található.
"The Secret of El Dorado / Terra Preta"
http://www.kindness2.com/starvation-is-over.html
talajt találtak az Amazonas környékén. Eredete több ezer éves.
Tekintsd meg a Videót, amely a tűz után található.
"The Secret of El Dorado / Terra Preta"
http://www.kindness2.com/starvation-is-over.html
A "fekete föld" az activ szén használatának szenzációs eredménye.
Az egyik rendkívüli tulajdonsága, hogy évről évre 1 centimétert növekszik
és megtartja a tápértékét.
Az egyik rendkívüli tulajdonsága, hogy évről évre 1 centimétert növekszik
és megtartja a tápértékét.
Az Activ Faszenet
az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta.
az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta.
Az Amazonas Titka
VIDEÓ / Az Amazonas Titka / Csak Angol Nyelven
Csak a faszenet vagyis a bioaktív szenet használjuk a kert
feljavításához.
feljavításához.
A hamu az aktív szén előállítási folyamatának mellékterméke.
Ezek szervetlen maradékok.
Ezek szervetlen maradékok.
Baloldalt a Bioaktiv Szén Használatának az Eredménye
A bioszén növényi és / vagy állati eredetű biomasszából vagy szerves hulladékból előállítható stabil anyag, amelynek a környezetkímélő mezőgazdaságban számos alkalmazása ismert.
A bioszenet reduktív körülmények között állítják elő. Fontos, hogy jól körülhatárolt és szabályozott minőségű legyen. A bioszenet a talaj fizikai és / vagy kémiai és / vagy biológiai tulajdonságainak javítására használják, illetve arra, hogy erősítsék a talaj aktivitását.
A bioszén gyártásra számos szerves anyag használható különböző fenntarthatósági kritériumok függvényében: például nem lehet, hogy olyan nyersanyagból állítsanak elő bioszenet, amely egyébként emberi fogyasztásra, állati takarmányként vagy növények tápanyag-utánpótlására használható.
Továbbá fontos, hogy az alapanyag környezeti és klímavédelmi szempontból fenntartható forrásból származzon.
Az „ABC” - Animal Bone bioChar (Állati csontból előállított bioszén) magas kalcium-foszfát és alacsony széntartalmú apatit ásványi termék, amely makroporózus és lassú kioldódású természetes bio P-trágya.
Az „ABC”-t élelmiszer minőségű, 3-as kategóriába sorolt állati csontokból állítható elő 600-650ºC fokon, szenesítési eljárással, reduktív körülmények között, környezetbarát és fejlett zéró emissziós technológiával.
Az „ABC” nagyrészt magas foszfortartalmú hidroxilapatit szervetlen ásványból valamint szén összetevőből áll.
Alacsony széntartalma van, de akár 30%-ban tartalmazhat P2O5t, melyből a foszfor fokozatosan tud hasznosulni. Az ABC makroporózus szerkezetű, amely alkalmassá teszi arra, hogy a talajban növelje a mikrobiológiai aktivitást, továbbá jó nedvességmegkötő és makromolekuláris szerves tápanyagot visszatartó képességgel rendelkezik.
A “PBC” (Plant based biochar) növényi alapú bioszén magas stabil széntartalmú, mikro- és mezoporózus szerkezetű talajjavító termék, amelynek viszonylag magas nedvesség- és tápanyagmegtartó, valamint szénmegkötő képessége van, de talaj-trágyázó hatása gazdasági szempontból elhanyagolható.
A növényi alapú bioszenet 450-550 ºC fokon, reduktív körülmények között, zéró vagy közel zéró emissziós kibocsájtás mellett állítják elő.
A növényi alapú bioszenet (PBC) elsősorban talajjavításra, a csontlisztből gyártott bioszenet (ABC) pedig organikus foszfor tápanyag, illetve szintén talajjavításra használják.
A megfelelően előállított bioszén alkalmas a talaj természetes egyensúlyának helyreállítására, gazdaságilag jövedelmezővé tudja tenni a növénytermesztést azáltal, hogy javítja a növények aszálytűrő képességét, a talaj termőképességét és a növénytermesztési jellemzőket.
A bioszenet reduktív körülmények között állítják elő. Fontos, hogy jól körülhatárolt és szabályozott minőségű legyen. A bioszenet a talaj fizikai és / vagy kémiai és / vagy biológiai tulajdonságainak javítására használják, illetve arra, hogy erősítsék a talaj aktivitását.
A bioszén gyártásra számos szerves anyag használható különböző fenntarthatósági kritériumok függvényében: például nem lehet, hogy olyan nyersanyagból állítsanak elő bioszenet, amely egyébként emberi fogyasztásra, állati takarmányként vagy növények tápanyag-utánpótlására használható.
Továbbá fontos, hogy az alapanyag környezeti és klímavédelmi szempontból fenntartható forrásból származzon.
Az „ABC” - Animal Bone bioChar (Állati csontból előállított bioszén) magas kalcium-foszfát és alacsony széntartalmú apatit ásványi termék, amely makroporózus és lassú kioldódású természetes bio P-trágya.
Az „ABC”-t élelmiszer minőségű, 3-as kategóriába sorolt állati csontokból állítható elő 600-650ºC fokon, szenesítési eljárással, reduktív körülmények között, környezetbarát és fejlett zéró emissziós technológiával.
Az „ABC” nagyrészt magas foszfortartalmú hidroxilapatit szervetlen ásványból valamint szén összetevőből áll.
Alacsony széntartalma van, de akár 30%-ban tartalmazhat P2O5t, melyből a foszfor fokozatosan tud hasznosulni. Az ABC makroporózus szerkezetű, amely alkalmassá teszi arra, hogy a talajban növelje a mikrobiológiai aktivitást, továbbá jó nedvességmegkötő és makromolekuláris szerves tápanyagot visszatartó képességgel rendelkezik.
A “PBC” (Plant based biochar) növényi alapú bioszén magas stabil széntartalmú, mikro- és mezoporózus szerkezetű talajjavító termék, amelynek viszonylag magas nedvesség- és tápanyagmegtartó, valamint szénmegkötő képessége van, de talaj-trágyázó hatása gazdasági szempontból elhanyagolható.
A növényi alapú bioszenet 450-550 ºC fokon, reduktív körülmények között, zéró vagy közel zéró emissziós kibocsájtás mellett állítják elő.
A növényi alapú bioszenet (PBC) elsősorban talajjavításra, a csontlisztből gyártott bioszenet (ABC) pedig organikus foszfor tápanyag, illetve szintén talajjavításra használják.
A megfelelően előállított bioszén alkalmas a talaj természetes egyensúlyának helyreállítására, gazdaságilag jövedelmezővé tudja tenni a növénytermesztést azáltal, hogy javítja a növények aszálytűrő képességét, a talaj termőképességét és a növénytermesztési jellemzőket.
Az Aktív Szén Előállítása
Az aktív szén előállításához szükséges fát először oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elő. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghető anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium.
Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegőbe távoznak.
Egy bizonyos hőmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légneművé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tűz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égő faszén már nem füstöl.
Ahhoz, hogy faszenet lehessen előállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hőmérsékleten agyag - vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elő lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hőmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fűrészport vagy tőzeget.
http://www.nigro.hu/2009/12/21/mi-fan-terem-az-aktivszen/
Az aktív szén előállításához szükséges fát először oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elő. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghető anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium.
Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegőbe távoznak.
Egy bizonyos hőmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légneművé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tűz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égő faszén már nem füstöl.
Ahhoz, hogy faszenet lehessen előállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hőmérsékleten agyag - vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elő lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hőmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fűrészport vagy tőzeget.
http://www.nigro.hu/2009/12/21/mi-fan-terem-az-aktivszen/
A hamu, az aktívszén előállítási folyamatának mellékterméke. Ezek szervetlen maradékok.
Az aktív szenet használjuk a kert feljavításához.
Az aktív szenet használjuk a kert feljavításához.
Elkészítési idő kb. 1 óra
Ez a készítés a leggyorsabb.
Kb. 1 óra alatt kész van.
Kb. 1 óra alatt kész van.
A tüzet felülről gyújtsuk meg.
A jobb égés miatt tegyünk rá kéményt.
A kész faszén.
A kész terméket belekeverjük a földbe.
A következő évre várhatjuk az eredményt. Az évi trágyázás nem szükséges.
Évről évre gazdag termés várható.
http://washedashore.com/biochar/frog_200912/
A kész terméket belekeverjük a földbe.
A következő évre várhatjuk az eredményt. Az évi trágyázás nem szükséges.
Évről évre gazdag termés várható.
http://washedashore.com/biochar/frog_200912/
Különböző Ötletek
|
|
Az erdei mesterségek sorában a szénégetés elsősorban a kohász és vasverő központok közelében virágzott, mivel a jó kénmentes vas előállításához elengedhetetlenül szükséges volt a faszén.
A fát boksába rakjuk, a kisebb 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez pedig 12 métereset készítünk elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezzük, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakjuk, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert.
Ahogy kifelé haladunk a rakással, különösen a felső sorban, a fákat mindinkább befelé dőlve rakjuk, így végül a boksa félgömb alakú lesz. Az úgynevezett megrakott boksát végül gereblyével vagy akár csak kézzel gyűjtött és kosárral odahordott száraz bükk avarral fedjük be úgy 5 centiméter vastagságban.
Erre kerül takaró rétegként a porlékony, laza szerkezetű erdei föld 20-25 centiméter vastagságban. A boksa begyújtása egy vízszintes lyukon keresztül történik.
Begyújtáskor a füst és a gőz a boksa középső szellőzőjén és a körülötte lévő lyukakon keresztül távozik, s amikor szikra is kijön rajtuk, akkor a középső lyukat, majd a körülötte lévőket is lassan sorban betakarjuk.
A szénégető mester a füst színe és szaga alapján "belelát" a boksába, és ismeri az égés előrehaladtát. Égetés közben állandóan tapossuk vagy bottal döngöljük a boksát, hogy ne keletkezzék üreg a földtakaró alatt. Az égetés a nyári melegben rendesen 14-16 nap alatt megy végbe.
Az égetés befejezése után egy napig pihentetjük a boksát, majd felülről lefelé haladva, lassan megbontva megkezdjük a kihűtését. A szétszedéssel megkezdődik a faszén válogatása, osztályozása, csomagolása.
A fát boksába rakjuk, a kisebb 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez pedig 12 métereset készítünk elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezzük, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakjuk, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert.
Ahogy kifelé haladunk a rakással, különösen a felső sorban, a fákat mindinkább befelé dőlve rakjuk, így végül a boksa félgömb alakú lesz. Az úgynevezett megrakott boksát végül gereblyével vagy akár csak kézzel gyűjtött és kosárral odahordott száraz bükk avarral fedjük be úgy 5 centiméter vastagságban.
Erre kerül takaró rétegként a porlékony, laza szerkezetű erdei föld 20-25 centiméter vastagságban. A boksa begyújtása egy vízszintes lyukon keresztül történik.
Begyújtáskor a füst és a gőz a boksa középső szellőzőjén és a körülötte lévő lyukakon keresztül távozik, s amikor szikra is kijön rajtuk, akkor a középső lyukat, majd a körülötte lévőket is lassan sorban betakarjuk.
A szénégető mester a füst színe és szaga alapján "belelát" a boksába, és ismeri az égés előrehaladtát. Égetés közben állandóan tapossuk vagy bottal döngöljük a boksát, hogy ne keletkezzék üreg a földtakaró alatt. Az égetés a nyári melegben rendesen 14-16 nap alatt megy végbe.
Az égetés befejezése után egy napig pihentetjük a boksát, majd felülről lefelé haladva, lassan megbontva megkezdjük a kihűtését. A szétszedéssel megkezdődik a faszén válogatása, osztályozása, csomagolása.
Fahamuval kapcsolatos cikkek
https://emf-kryon.blogspot.com/2014/03/biokerteszek-csodaszere-hazi-fahamu.html?showComment=1492527353142#c5109564019298702612
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
https://emf-kryon.blogspot.com/2014/03/biokerteszek-csodaszere-hazi-fahamu.html?showComment=1492527353142#c5109564019298702612
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamu korlátozott hasznosítása a házikertben
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása.
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása.
A fahamut sokhelyütt nagy bátorsággal szórják ki a kertbe, azt vélve, hogy jót tesz a talajnak és a növényeknek.
Mielőtt ezt megtennénk, tisztában kell lennünk ennek az égési mellékterméknek a valódi értékével.
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása. A fa égetésével a nitrogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbonátok és mikroelemek maradnak benne. 25–30 %-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok mészpótlására kémhatásának növelésére alkalmas.
Mintegy 10%-ban káliumot tartalmaz, körülbelül 1–2 %-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a fahamuban.
Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan kifejti hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb.
Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.
Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. A 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10 dg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását.
A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre, ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon.
A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetjük az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben.
A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A gyepre csak olyan területen szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás, és nitrogénműtrágyát csak egy hónap elteltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használható, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
Mielőtt ezt megtennénk, tisztában kell lennünk ennek az égési mellékterméknek a valódi értékével.
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása. A fa égetésével a nitrogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbonátok és mikroelemek maradnak benne. 25–30 %-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok mészpótlására kémhatásának növelésére alkalmas.
Mintegy 10%-ban káliumot tartalmaz, körülbelül 1–2 %-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a fahamuban.
Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan kifejti hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb.
Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.
Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. A 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10 dg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását.
A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre, ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon.
A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetjük az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben.
A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A gyepre csak olyan területen szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás, és nitrogénműtrágyát csak egy hónap elteltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használható, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
Aktív szén ismertető leírás
Faszén égetéstől az aktív szén használatáig. Ismertető és leírás.
http://fikesz.hu/aktiv-szen/aktiv_szen/
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/kemia/szen.html
Faszén égetéstől az aktív szén használatáig. Ismertető és leírás.
http://fikesz.hu/aktiv-szen/aktiv_szen/
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/kemia/szen.html
Évszázadok óta állítják elô erdőségek mélyén a fának levegőtől elzárt térben való hevítése révén. E primitív szénégetőrakásokban a termelés gazdaságtalan módon folyik: a kupacba rakott fát kívülről sárral, agyaggal körültapasztották, majd alkalmas csatornán begyujtva, arról gondoskodtak, hogy csak a tökéletlen elégéshez szükséges, csekély mennyiségű levegő jusson a máglyába. A folyamat 7–8 napon át tartott és a szenesedés közben keletkező értékes melléktermékek mind elfüstöltek a levegőbe.
A szénégetés õsi módja
A modern termelés sokkal gazdaságosabb módon folyik. A fát zárt retortákban, külsô tüzeléssel szenesítik, sôt legújabban úgy járnak el, hogy a zárt térbe helyezett fára vezetett forró, nem éghetô gázzal végzik a szenesítést. Ez eljárások már gondoskodnak arról, hogy a melléktermékek ne menjenek veszendôbe. E melléktermékek a metilalkohol vagy faszesz, az aceton, az ecetsav, illetve a famész, végül pedig a fakátrány, a faszén termelése mellett egyáltalán nem elhanyagolható értéket képviselnek.
A faszén legősibb felhasználási módja a vaskohászatban jelentkezett, mint a nagyolvasztó vasérceinek redukáló anyaga. A múlt század folyamán e szerepet nagyrészt elvesztette, mert a kohók a piacon újonnan megjelenő, addig ismeretlen koksz használatára tértek át. Az Uralban azonban még ma is évi 700000 tonna nyersvasat állítanak elô faszén segítségével.
Mint igen tiszta szén, a metallurgia egyéb területein is szerephez jut, de használják számos vegyitermék előállítására, így a szénkéneg, nátriumcianid, ferroszilicium gyártásával kapcsolatban, továbbá mint tüzelőanyagot a kisiparban, háztartásokban és laboratóriumokban.
E felhasználások mellett jelentőségében egyre fokozódik és már hatalmas iparrá fejlődik az az alkalmazás, amely a faszén színtelenítő és szagtalanító tulajdonságán alapul. Adataink vannak arra, hogy a faszén e tulajdonságát már a XV. században felismerték.
Első gyakorlati alkalmazásával azonban csak a XVIII. század vége felé találkozunk, amikor LOWITZ borkôsav kristályok tisztítására, LIPMANN cukorgyári levek rafinálására használta fel, sôt SCHEELE már különböző gázok elnyelésére is alkalmazta.
Mindeme felhasználási lehetőségek a faszén adszorbeáló képességén alapulnak. Az adszorpció az adszorbens felületén következik be. A felület a vele érintkező gáz, folyadék, vagy oldott anyag molekuláit nagy hevességgel magához kapcsolja és így rajta az adszorbeált anyag nagy mennyiségben felhalmozódhatik.
Az adszorpció általában annál könnyebben megy végbe, minél nagyobb az adszorbeálandó anyag molekulasúlya. Innen van, hogy elsô sorban valamely vizes oldat nagy molekulájú festékanyagai és egyéb szennyezései, valamint gázelegyekből is a nagy molekulasúlyú, tehát könnyen cseppfolyósodó gázok kötődnek meg. E szelektív adszorpcióval magyarázható a színtelenítő, derítő és szagtalanító hatás.
A faszén adszorbeáló képessége nem egyformán tulajdonsága az egész felületnek, hanem a felületen kisebb-nagyobb mértékben elóforduló, úgynevezett aktív helyekhez van kötve. E helyeken valószínűleg olyan, szabadon ágyazott szénatomok vannak, amelyek nem teljesen telítettek.
Ha e feltevés helyes, akkor az aktív helyek számának céltudatos szaporításával módunkban van az adszorbeáló képességet fokozni. E törekvés nem marad puszta célkitűzés, hanem számos módszert sikerült kidolgozni az aktiválás foganatosítására és az aktív, tehát fokozott adszorbealó képességű szenek előállítása jelentős iparrá izmosodott.
Aktív szenet legáltalánosabban faszénből, illetve fából állítanak elô.A legegyszerűbb eljárás abból áll, hogy megfelelő módon előállított faszénbriketteket 7–800 fokon túlhevített vízgőz hatásának teszünk ki. A vízgőz a faszén felületével csekély mértékben a vízgáz-reakció értelmében reagál. A különben is zeg-zugos szerkezetű felület még fokozottabban felmaródik és ezzel karöltve az aktív helyek száma szaporodik.
Egy másik eljárás szerint a fát vagy egyéb celluloze tartalmú anyagot kémiai úton, cinkklorid vagy foszforsav segítségével szenesítenek el. Kiindulási anyagul fa helyett csonthéjjas gyümölcsök héjját, tőzeget, állati eredetű szerves anyagokat, valamint csontot is lehet használni. Az utóbbinak csak 6–10%-a szén, többi része főként kalciumfoszfátból áll.
Az aktív szén a modern technikában számtalan alkalmazásra talál. Elsősorban színtelenítő és derítő tulajdonságán alapuló alkalmazását kell említeni. Vagy úgy járnak el, hogy az anyagot az aktív szén porával, szuszpenziójával, esetleg kolloid oldatával keverik, vagy pedig szűrőbetéteket sajtolnak belőle és az anyagot ily betéteket tartalmazó szűrőpréseken vezetik át.
Sikeresen használható. fel az aktív szén szag- és ízanyagok eltávolítására is. Fontos szerepe jut a víztisztítási eljárásokban. Az ivóvízből az egészségre veszedelmes baktériumok és egyéb élőszervezetek eltávolítása legcélszerűbben klórozással történik.
A klór azonban maga is méreg, amellett rossz ízû is, a vízből tehát még a nyomát is el kell távolítani. E tekintetben bizonyos esetekben az aktív szén igen jó szolgálatokat tesz.
Valamennyien találkoztunk már az aktív szénnek egy köznapian ismert formájával és bizonyára éltünk is vele, ha az ünnepi ebéd túlságosan megterhelte gyomrunkat: az orvosi szén az emésztőutakban felhalmozódott kellemetlen bomlástermékeket és gázokat adszorpció révén teszi ártalmatlanná.
Az aktív szénnek egyik legmodernebb alkalmazása, amikor valamely gázelegy egyes összetevőinek eltávolítására, kiszűrésérealkalmazzák. Ezen az úton távolítják pl. el a világítógázból a benzolgázt .
Ugyancsak az aktív szén gázadszorbeáló hatásán alapul az a szerep, amely mint a gázálarc szűrő berendezésének alkatrésze jut neki.
A gázálarc lelke az a szűrőbetét, amely a lélekzésre szánt levegő megtisztítására hivatott. Az aktív szén apró hurkácskákból álló rétegét minden szűrőbetétben megtaláljuk, ez azonban önmagában még nem nyújt teljes biztonságot, mert az aktív szén a harci gázok egyik legveszedelmesebbjét, az igen illékony foszgént nem köti meg és a harmatalakban alkalmazott kémiai harci anyagok is áthaladhatnak rajta.
E vegyületek megkötésére a gázálarc további rétegeket tartalmaz, nevezetesen gyantával itatott gyapotot vagy a magyar honvédségnél jól bevált libatollat a harmat megkötésére és ezenkívül még a foszgén hatását közömbösítő vegyi anyagokat is.
Ma, amikor világszerte folyik a polgári lakosság légitámadások. elleni védelmének kiépítése és amikor milliószámra gyártják a gázálarcokat, akkor az aktív szén e mindnyájunkat talán legközelebbről érintő szerepe egyáltalában nem lekicsinylendő.
A szénégetés õsi módja
A modern termelés sokkal gazdaságosabb módon folyik. A fát zárt retortákban, külsô tüzeléssel szenesítik, sôt legújabban úgy járnak el, hogy a zárt térbe helyezett fára vezetett forró, nem éghetô gázzal végzik a szenesítést. Ez eljárások már gondoskodnak arról, hogy a melléktermékek ne menjenek veszendôbe. E melléktermékek a metilalkohol vagy faszesz, az aceton, az ecetsav, illetve a famész, végül pedig a fakátrány, a faszén termelése mellett egyáltalán nem elhanyagolható értéket képviselnek.
A faszén legősibb felhasználási módja a vaskohászatban jelentkezett, mint a nagyolvasztó vasérceinek redukáló anyaga. A múlt század folyamán e szerepet nagyrészt elvesztette, mert a kohók a piacon újonnan megjelenő, addig ismeretlen koksz használatára tértek át. Az Uralban azonban még ma is évi 700000 tonna nyersvasat állítanak elô faszén segítségével.
Mint igen tiszta szén, a metallurgia egyéb területein is szerephez jut, de használják számos vegyitermék előállítására, így a szénkéneg, nátriumcianid, ferroszilicium gyártásával kapcsolatban, továbbá mint tüzelőanyagot a kisiparban, háztartásokban és laboratóriumokban.
E felhasználások mellett jelentőségében egyre fokozódik és már hatalmas iparrá fejlődik az az alkalmazás, amely a faszén színtelenítő és szagtalanító tulajdonságán alapul. Adataink vannak arra, hogy a faszén e tulajdonságát már a XV. században felismerték.
Első gyakorlati alkalmazásával azonban csak a XVIII. század vége felé találkozunk, amikor LOWITZ borkôsav kristályok tisztítására, LIPMANN cukorgyári levek rafinálására használta fel, sôt SCHEELE már különböző gázok elnyelésére is alkalmazta.
Mindeme felhasználási lehetőségek a faszén adszorbeáló képességén alapulnak. Az adszorpció az adszorbens felületén következik be. A felület a vele érintkező gáz, folyadék, vagy oldott anyag molekuláit nagy hevességgel magához kapcsolja és így rajta az adszorbeált anyag nagy mennyiségben felhalmozódhatik.
Az adszorpció általában annál könnyebben megy végbe, minél nagyobb az adszorbeálandó anyag molekulasúlya. Innen van, hogy elsô sorban valamely vizes oldat nagy molekulájú festékanyagai és egyéb szennyezései, valamint gázelegyekből is a nagy molekulasúlyú, tehát könnyen cseppfolyósodó gázok kötődnek meg. E szelektív adszorpcióval magyarázható a színtelenítő, derítő és szagtalanító hatás.
A faszén adszorbeáló képessége nem egyformán tulajdonsága az egész felületnek, hanem a felületen kisebb-nagyobb mértékben elóforduló, úgynevezett aktív helyekhez van kötve. E helyeken valószínűleg olyan, szabadon ágyazott szénatomok vannak, amelyek nem teljesen telítettek.
Ha e feltevés helyes, akkor az aktív helyek számának céltudatos szaporításával módunkban van az adszorbeáló képességet fokozni. E törekvés nem marad puszta célkitűzés, hanem számos módszert sikerült kidolgozni az aktiválás foganatosítására és az aktív, tehát fokozott adszorbealó képességű szenek előállítása jelentős iparrá izmosodott.
Aktív szenet legáltalánosabban faszénből, illetve fából állítanak elô.A legegyszerűbb eljárás abból áll, hogy megfelelő módon előállított faszénbriketteket 7–800 fokon túlhevített vízgőz hatásának teszünk ki. A vízgőz a faszén felületével csekély mértékben a vízgáz-reakció értelmében reagál. A különben is zeg-zugos szerkezetű felület még fokozottabban felmaródik és ezzel karöltve az aktív helyek száma szaporodik.
Egy másik eljárás szerint a fát vagy egyéb celluloze tartalmú anyagot kémiai úton, cinkklorid vagy foszforsav segítségével szenesítenek el. Kiindulási anyagul fa helyett csonthéjjas gyümölcsök héjját, tőzeget, állati eredetű szerves anyagokat, valamint csontot is lehet használni. Az utóbbinak csak 6–10%-a szén, többi része főként kalciumfoszfátból áll.
Az aktív szén a modern technikában számtalan alkalmazásra talál. Elsősorban színtelenítő és derítő tulajdonságán alapuló alkalmazását kell említeni. Vagy úgy járnak el, hogy az anyagot az aktív szén porával, szuszpenziójával, esetleg kolloid oldatával keverik, vagy pedig szűrőbetéteket sajtolnak belőle és az anyagot ily betéteket tartalmazó szűrőpréseken vezetik át.
Sikeresen használható. fel az aktív szén szag- és ízanyagok eltávolítására is. Fontos szerepe jut a víztisztítási eljárásokban. Az ivóvízből az egészségre veszedelmes baktériumok és egyéb élőszervezetek eltávolítása legcélszerűbben klórozással történik.
A klór azonban maga is méreg, amellett rossz ízû is, a vízből tehát még a nyomát is el kell távolítani. E tekintetben bizonyos esetekben az aktív szén igen jó szolgálatokat tesz.
Valamennyien találkoztunk már az aktív szénnek egy köznapian ismert formájával és bizonyára éltünk is vele, ha az ünnepi ebéd túlságosan megterhelte gyomrunkat: az orvosi szén az emésztőutakban felhalmozódott kellemetlen bomlástermékeket és gázokat adszorpció révén teszi ártalmatlanná.
Az aktív szénnek egyik legmodernebb alkalmazása, amikor valamely gázelegy egyes összetevőinek eltávolítására, kiszűrésérealkalmazzák. Ezen az úton távolítják pl. el a világítógázból a benzolgázt .
Ugyancsak az aktív szén gázadszorbeáló hatásán alapul az a szerep, amely mint a gázálarc szűrő berendezésének alkatrésze jut neki.
A gázálarc lelke az a szűrőbetét, amely a lélekzésre szánt levegő megtisztítására hivatott. Az aktív szén apró hurkácskákból álló rétegét minden szűrőbetétben megtaláljuk, ez azonban önmagában még nem nyújt teljes biztonságot, mert az aktív szén a harci gázok egyik legveszedelmesebbjét, az igen illékony foszgént nem köti meg és a harmatalakban alkalmazott kémiai harci anyagok is áthaladhatnak rajta.
E vegyületek megkötésére a gázálarc további rétegeket tartalmaz, nevezetesen gyantával itatott gyapotot vagy a magyar honvédségnél jól bevált libatollat a harmat megkötésére és ezenkívül még a foszgén hatását közömbösítő vegyi anyagokat is.
Ma, amikor világszerte folyik a polgári lakosság légitámadások. elleni védelmének kiépítése és amikor milliószámra gyártják a gázálarcokat, akkor az aktív szén e mindnyájunkat talán legközelebbről érintő szerepe egyáltalában nem lekicsinylendő.
