Az Epe
A máj jobb bordaív alatt helyezkedik el 1500 gr súlyú szervünk. Nagyobb állománya a mirigyes-parenchyma rész, amelynek szerves részét képezi az epeút-epehólyagrendszer, amely közös nyílással ömlik a hasnyálmirigy vezetékkel a nyombélbe (vater papilla).
A máj állományában hatalmas mennyiségű vérátáramlás zajlik a tápcsatorna felől. Naponta 1 liter mennyiségű epe képződik és ürül a nyombélbe.
A máj jobb bordaív alatt helyezkedik el 1500 gr súlyú szervünk. Nagyobb állománya a mirigyes-parenchyma rész, amelynek szerves részét képezi az epeút-epehólyagrendszer, amely közös nyílással ömlik a hasnyálmirigy vezetékkel a nyombélbe (vater papilla).
A máj állományában hatalmas mennyiségű vérátáramlás zajlik a tápcsatorna felől. Naponta 1 liter mennyiségű epe képződik és ürül a nyombélbe.
Epe Betegségre Garantáltan Javasolt Diéta
Epe Betegség
Szerző: Dr. Bodnár András Osztályvezető Főorvos
Szerző: Dr. Bodnár András Osztályvezető Főorvos
http://www.vital.hu/themes/sick/dieta_epe1.htm
Általános irányelvek - Roham után - Idült panaszok esetén - Javasolt – nem javasolt
Mivel az epe a zsírok emésztésénél játszik szerepet, az általános epekímélő étrend esetén a zsírbevitel csökkentése alapvető követelmény. Akut epehólyag-gyulladás vagy epeköves roham után, a görcsös állapot ideje alatt szigorú koplalásra van szükség.Az epe a májban termelődik, ahonnan az epevezetéken keresztül először az epehólyagba jut.
Az epehólyag falának izomzata szabályozza, hogy egy-egy étkezés alkalmával mennyi epe jusson tovább a patkóbélbe, azaz mennyi epe szükséges az emésztéshez, egészen pontosan a zsírok emésztéséhez. Ha az epe kiürülése valamilyen okból nem történik meg, alkotóelemeinek összetétele megváltozik. Ez a változás kőképződést és gyulladást eredményezhet. Az epebetegségek körébe tartozik az akut és a heveny epehólyag-gyulladás, az epeút-gyulladás és az epeút-elzáródás.
Általános irányelvek
Mivel az epe a zsírok emésztésénél játszik szerepet, az általános epekímélő étrendnél a zsírbevitel csökkentése alapvető követelmény. A zsírszegénység biztosítása érdekében használjunk kevesebb olajat, illetve válasszunk inkább növényi eredetű zsiradékot, mivel ezek csökkentik az epe koleszterinkoncentrációját, így gátolják a kőképződést.
Az ételek elkészítésekor részesítsük előnyben a párolást, a főzést és a sütést. Ne fogyasszunk szalonnát, tejszínt, zsíros húsokat, vajas, krémes, csokoládés cukrászsüteményeket. Ha csökkentjük a zsírok bevitelét, egyúttal kevesebb esélyt adunk az elhízásra is, amely már önmagában pozitív, nem beszélve arról, hogy az epebetegségek egyik rizikófaktora.
A cukor és az édesség fogyasztása nem ajánlott, kedvezőtlen hatása van a betegség lefolyására, mivel a túl sok édesség izgatja a gyomor és a belek nyálkahártyáját. A zöldség- és főzelékfélék fogyasztását nem tiltja semmi, rosttartalmuk miatt jó hatással vannak a bélműködésre, segítenek az epebetegekre jellemző székrekedés elkerülésében. A puffadást okozó fajtákat kerüljük, vagy olyan módon készítsük el, mely kiküszöböli ezt a hatást, például főzzük őket fedő nélkül. Naponta négy-ötször, kis adagokat fogyasszunk, így biztosíthatjuk, hogy az epehólyag kiürüljön.
Roham után
Akut epehólyag-gyulladás vagy epeköves roham után természetesen nem elég a fenti útmutatás betartása. A görcsös állapot ideje alatt szigorú koplalásra van szükség, a leghelyesebb, ha ilyenkor folyékony táplálékot veszünk magunkhoz.
Ne fogyasszunk azonban szénsavas italokat és tejet sem. Javasolt folyadékok: tea, diétás rántott leves olaj nélkül, natúr zöldségpüré, gyümölcslevek. Később fokozatosan át lehet térni a szilárd táplálékokra, de ragaszkodjunk a zsírmentes élelmiszerekhez, és tartózkodjunk még a növényi eredetű zsiradékoktól is.
Együnk gyakran, de keveset, kerüljük az erős fűszereket, paprikát, hagymát, kelt tésztát, a hideg italokat és természetesen az alkoholt. Javasolt ételek: héjában főtt burgonya, sütőben sült burgonya, főtt rizs, főtt dara. Ha nem okoz panaszt, próbálkozhatunk a sovány tejtermékekkel, elsősorban az aludt tejjel, joghurttal, kefirrel, esetleg napi 5 dl tejjel. Epeműtét után a tea, zsírtalan leves ajánlott, később át lehet térni az idült epepanaszokkal küszködőknek javasolt előírások betartására.
Idült panaszok esetén
Idült panaszok esetén vannak általános ajánlások, de sok múlik az egyén tűrőképességén, mindenki maga döntheti el, hogy mely ételek elhagyása jelent javulást szervezetének. A diéta fő célja, hogy elősegítse az epe ürülését, valamint megelőzze a görcsös összehúzódásokat.
A dietetikusok általában három csoportra osztják az élelmiszereket az epebetegek diétájának szempontjából: nem javasolt ételek, az általában panaszt nem okozó ételek és egyéni tűrőképességtől függő ételek. Egyéni tűrőképesség függvénye a tej, tojás, vaj, margarin, nyers saláták, paradicsom, gomba, zöldpaprika, mustár, ánizs, köménymag és a rostos gyümölcslevek fogyasztása.
Javasolt – nem javasolt
Húsok
Javasolt: főtt, párolt, grillezett gyenge hús vagy sültből középdarabkák; borjú, marha, vagy jól párolt vad; tyúk, pulyka, baromfi bőre nélkül; sovány sonka, nyúl, nyers borjúnyelv.
Kerülendő: sült, rántott, pirított, füstölt (sonkán kívül) vagy panírozott húsételek; zsíros húsok, például liba, kacsa, sertéshús, szarvas, füstölt szalonna, vese, kövér sonka, borjúmirigy; zsíros, füstölt vagy erősen fűszerezett kolbászáruk.
Halak
Javasolt: sovány halfajták, pl. tőkehal, pisztráng, csuka, compó; lepényhal zsírszegényen elkészítve, kékre főzve, párolva vagy felfújtnak.
Kerülendő: zsíros halfajták: ponty, angolna, szardínia, tonhal, szardella; zsíros, erős, vagy savanyú halmarinád, halsaláta.
Tésztafélék
Javasolt: könnyű, zsírszegény tésztafélék, mint pl. kekszek, pudingok, felfújtak, kevert tészták, száraz keksz, rétes, krumplis tészta, búzadara.
Kerülendő: csokoládés, vajkrémes, tejszínhabos, leveles, dióval/mandulával/mákkal töltött, zsírban sült, zsíros (lángos, fánk), krumplis, felfújós tészták, mint pl. a friss élesztős tészta.
Köretek
Javasolt: krumpli, rizs, tésztafélék, nokedli, omlós zsemlemorzsa, dara, túrós gombóc, krumplis gombóc vagy nudli (ha nem zsírban sült).
Kerülendő: minden zsírban sült köret (krokett, sült krumpli stb.).
Általános irányelvek - Roham után - Idült panaszok esetén - Javasolt – nem javasolt
Mivel az epe a zsírok emésztésénél játszik szerepet, az általános epekímélő étrend esetén a zsírbevitel csökkentése alapvető követelmény. Akut epehólyag-gyulladás vagy epeköves roham után, a görcsös állapot ideje alatt szigorú koplalásra van szükség.Az epe a májban termelődik, ahonnan az epevezetéken keresztül először az epehólyagba jut.
Az epehólyag falának izomzata szabályozza, hogy egy-egy étkezés alkalmával mennyi epe jusson tovább a patkóbélbe, azaz mennyi epe szükséges az emésztéshez, egészen pontosan a zsírok emésztéséhez. Ha az epe kiürülése valamilyen okból nem történik meg, alkotóelemeinek összetétele megváltozik. Ez a változás kőképződést és gyulladást eredményezhet. Az epebetegségek körébe tartozik az akut és a heveny epehólyag-gyulladás, az epeút-gyulladás és az epeút-elzáródás.
Általános irányelvek
Mivel az epe a zsírok emésztésénél játszik szerepet, az általános epekímélő étrendnél a zsírbevitel csökkentése alapvető követelmény. A zsírszegénység biztosítása érdekében használjunk kevesebb olajat, illetve válasszunk inkább növényi eredetű zsiradékot, mivel ezek csökkentik az epe koleszterinkoncentrációját, így gátolják a kőképződést.
Az ételek elkészítésekor részesítsük előnyben a párolást, a főzést és a sütést. Ne fogyasszunk szalonnát, tejszínt, zsíros húsokat, vajas, krémes, csokoládés cukrászsüteményeket. Ha csökkentjük a zsírok bevitelét, egyúttal kevesebb esélyt adunk az elhízásra is, amely már önmagában pozitív, nem beszélve arról, hogy az epebetegségek egyik rizikófaktora.
A cukor és az édesség fogyasztása nem ajánlott, kedvezőtlen hatása van a betegség lefolyására, mivel a túl sok édesség izgatja a gyomor és a belek nyálkahártyáját. A zöldség- és főzelékfélék fogyasztását nem tiltja semmi, rosttartalmuk miatt jó hatással vannak a bélműködésre, segítenek az epebetegekre jellemző székrekedés elkerülésében. A puffadást okozó fajtákat kerüljük, vagy olyan módon készítsük el, mely kiküszöböli ezt a hatást, például főzzük őket fedő nélkül. Naponta négy-ötször, kis adagokat fogyasszunk, így biztosíthatjuk, hogy az epehólyag kiürüljön.
Roham után
Akut epehólyag-gyulladás vagy epeköves roham után természetesen nem elég a fenti útmutatás betartása. A görcsös állapot ideje alatt szigorú koplalásra van szükség, a leghelyesebb, ha ilyenkor folyékony táplálékot veszünk magunkhoz.
Ne fogyasszunk azonban szénsavas italokat és tejet sem. Javasolt folyadékok: tea, diétás rántott leves olaj nélkül, natúr zöldségpüré, gyümölcslevek. Később fokozatosan át lehet térni a szilárd táplálékokra, de ragaszkodjunk a zsírmentes élelmiszerekhez, és tartózkodjunk még a növényi eredetű zsiradékoktól is.
Együnk gyakran, de keveset, kerüljük az erős fűszereket, paprikát, hagymát, kelt tésztát, a hideg italokat és természetesen az alkoholt. Javasolt ételek: héjában főtt burgonya, sütőben sült burgonya, főtt rizs, főtt dara. Ha nem okoz panaszt, próbálkozhatunk a sovány tejtermékekkel, elsősorban az aludt tejjel, joghurttal, kefirrel, esetleg napi 5 dl tejjel. Epeműtét után a tea, zsírtalan leves ajánlott, később át lehet térni az idült epepanaszokkal küszködőknek javasolt előírások betartására.
Idült panaszok esetén
Idült panaszok esetén vannak általános ajánlások, de sok múlik az egyén tűrőképességén, mindenki maga döntheti el, hogy mely ételek elhagyása jelent javulást szervezetének. A diéta fő célja, hogy elősegítse az epe ürülését, valamint megelőzze a görcsös összehúzódásokat.
A dietetikusok általában három csoportra osztják az élelmiszereket az epebetegek diétájának szempontjából: nem javasolt ételek, az általában panaszt nem okozó ételek és egyéni tűrőképességtől függő ételek. Egyéni tűrőképesség függvénye a tej, tojás, vaj, margarin, nyers saláták, paradicsom, gomba, zöldpaprika, mustár, ánizs, köménymag és a rostos gyümölcslevek fogyasztása.
Javasolt – nem javasolt
Húsok
Javasolt: főtt, párolt, grillezett gyenge hús vagy sültből középdarabkák; borjú, marha, vagy jól párolt vad; tyúk, pulyka, baromfi bőre nélkül; sovány sonka, nyúl, nyers borjúnyelv.
Kerülendő: sült, rántott, pirított, füstölt (sonkán kívül) vagy panírozott húsételek; zsíros húsok, például liba, kacsa, sertéshús, szarvas, füstölt szalonna, vese, kövér sonka, borjúmirigy; zsíros, füstölt vagy erősen fűszerezett kolbászáruk.
Halak
Javasolt: sovány halfajták, pl. tőkehal, pisztráng, csuka, compó; lepényhal zsírszegényen elkészítve, kékre főzve, párolva vagy felfújtnak.
Kerülendő: zsíros halfajták: ponty, angolna, szardínia, tonhal, szardella; zsíros, erős, vagy savanyú halmarinád, halsaláta.
Tésztafélék
Javasolt: könnyű, zsírszegény tésztafélék, mint pl. kekszek, pudingok, felfújtak, kevert tészták, száraz keksz, rétes, krumplis tészta, búzadara.
Kerülendő: csokoládés, vajkrémes, tejszínhabos, leveles, dióval/mandulával/mákkal töltött, zsírban sült, zsíros (lángos, fánk), krumplis, felfújós tészták, mint pl. a friss élesztős tészta.
Köretek
Javasolt: krumpli, rizs, tésztafélék, nokedli, omlós zsemlemorzsa, dara, túrós gombóc, krumplis gombóc vagy nudli (ha nem zsírban sült).
Kerülendő: minden zsírban sült köret (krokett, sült krumpli stb.).
Epebajok: Az Epehólyag - Gyulladás
A tünetek azonosak, a kő mégis hiányzik? - A "porcelán" epehólyag
A heveny epehólyag-gyulladás (akut cholecystitis) igen jellegzetes tünetekkel jár. Leginkább a jobb bordaív alatti, valamint hátra a lapocka felé irányuló, és a vállba sugárzó tompa, időnként görcsös fájdalom dominál. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjed, ez erősödik.
A betegek rendkívül elesettek, gyakran van hányingerük. A sokszori hányás és láz a szervezet kiszáradásához is vezethet. Ha a cholecystitis következtében jelentkező nyálkahártya-duzzadás és a megnagyobbodott nyirokcsomók epeelfolyási akadályt képeznek, sárgaság is kialakulhat.
A heveny epehólyag-gyulladás (akut cholecystitis) igen jellegzetes tünetekkel jár. Leginkább a jobb bordaív alatti, valamint hátra a lapocka felé irányuló, és a vállba sugárzó tompa, időnként görcsös fájdalom dominál. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjed, ez erősödik.
A tünetek azonosak, a kő mégis hiányzik?
A betegek rendkívül elesettek, gyakran van hányingerük. A sokszori hányás és láz a szervezet kiszáradásához is vezethet. Ha a cholecystitis következtében jelentkező nyálkahártya-duzzadás és a megnagyobbodott nyirokcsomók epeelfolyási akadályt képeznek, sárgaság is kialakulhat.
Az epehólyag-gyulladás kapcsán rendszerint igazolható a kövek jelenléte. Némelykor azonban ide sorolható az esetek 5-10%-a sem az előzetes kivizsgálás, sem pedig az esetleges későbbi műtét során nem lehet epekövességet bizonyítani.
Ezen kő nélküli epehólyag-gyulladásokat is leggyakrabban bakteriális fertőzés váltja ki. A kórokozók a véráram útján is bekerülhetnek a hólyagba. Gyulladásra hajlamosítanak a súlyos sérülések is, mint pl. az égés, vagy ortopédiai és egyéb sebészeti műtétek utáni állapotok.
Számos egyéb betegség, mint pl. érgyulladás, az epehólyag daganatos megbetegedése, vagy annak megcsavarodása, valamint cukorbetegség, és az epevezeték krónikus szűkülete is előidézheti a cholecystitist. Nem ritka, hogy szalmonellafertőzés, vagy kolerás megbetegedés esetén heveny, gyulladással járó epepanaszok jelentkeznek. Egész szervezetet érintő, ún. rendszerbetegségek következményeként is igazoltak már akut epehólyag-gyulladást. Ide tartoznak a szív és érrendszeri betegségek, a TBC vagy a szifilisz.
Az epekő nélküli hólyaggyulladásnak nem csak a klinikai tünetei, hanem a szövődményei is megegyeznek, hasonlóak a köves epehólyagéhoz. Ha a hólyag fala elhal és megreped, a gennyes gyulladás ráterjedhet a környező szervekre, szövetekre, például a hashártyára. Hasonló súlyos következménye lehet még a májtályog, a hasnyálmirigy-gyulladás és az epeutak gyulladása is. A folyamat kiterjedése révén az elváltozást gyakran nehéz elkülöníteni a heveny vakbélgyulladástól.
A "porcelán" epehólyag
A krónikus epehólyag-gyulladás epekövek hiányában is viszonylag gyakori. Ilyenkor azonban a tünetek enyhébbek, mint a heveny formában, a jobb bordaív alatti érzékenység mérsékeltebb, magas láz helyett csak hőemelkedés észlelhető. Az cholecysta ez esetben inkább zsugorodott, összehúzódó (kontraháló) képessége elveszett. A hólyagfal ilyenkor megvastagszik, a mészsók is lerakódhatnak, létrehozva az ún. porcelán epehólyagot.
A betegség a korszerű, széles spektrumú antibiotikumok adásával jól kezelhető. Sokat segít a megfelelő diéta, ágynyugalom, a kellő folyadékpótlás is. Súlyos szövődményekkel járó esetekben, vagy ismétlődő gyulladásos epizódok után azonban műtét, vagyis a hólyag eltávolítása válhat szükségessé.
Az epehólyag-kövesség
Epekímélő diéta
Minden jónak megvan a böjtje
A tünetek azonosak, a kő mégis hiányzik? - A "porcelán" epehólyag
A heveny epehólyag-gyulladás (akut cholecystitis) igen jellegzetes tünetekkel jár. Leginkább a jobb bordaív alatti, valamint hátra a lapocka felé irányuló, és a vállba sugárzó tompa, időnként görcsös fájdalom dominál. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjed, ez erősödik.
A betegek rendkívül elesettek, gyakran van hányingerük. A sokszori hányás és láz a szervezet kiszáradásához is vezethet. Ha a cholecystitis következtében jelentkező nyálkahártya-duzzadás és a megnagyobbodott nyirokcsomók epeelfolyási akadályt képeznek, sárgaság is kialakulhat.
A heveny epehólyag-gyulladás (akut cholecystitis) igen jellegzetes tünetekkel jár. Leginkább a jobb bordaív alatti, valamint hátra a lapocka felé irányuló, és a vállba sugárzó tompa, időnként görcsös fájdalom dominál. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjed, ez erősödik.
A tünetek azonosak, a kő mégis hiányzik?
A betegek rendkívül elesettek, gyakran van hányingerük. A sokszori hányás és láz a szervezet kiszáradásához is vezethet. Ha a cholecystitis következtében jelentkező nyálkahártya-duzzadás és a megnagyobbodott nyirokcsomók epeelfolyási akadályt képeznek, sárgaság is kialakulhat.
Az epehólyag-gyulladás kapcsán rendszerint igazolható a kövek jelenléte. Némelykor azonban ide sorolható az esetek 5-10%-a sem az előzetes kivizsgálás, sem pedig az esetleges későbbi műtét során nem lehet epekövességet bizonyítani.
Ezen kő nélküli epehólyag-gyulladásokat is leggyakrabban bakteriális fertőzés váltja ki. A kórokozók a véráram útján is bekerülhetnek a hólyagba. Gyulladásra hajlamosítanak a súlyos sérülések is, mint pl. az égés, vagy ortopédiai és egyéb sebészeti műtétek utáni állapotok.
Számos egyéb betegség, mint pl. érgyulladás, az epehólyag daganatos megbetegedése, vagy annak megcsavarodása, valamint cukorbetegség, és az epevezeték krónikus szűkülete is előidézheti a cholecystitist. Nem ritka, hogy szalmonellafertőzés, vagy kolerás megbetegedés esetén heveny, gyulladással járó epepanaszok jelentkeznek. Egész szervezetet érintő, ún. rendszerbetegségek következményeként is igazoltak már akut epehólyag-gyulladást. Ide tartoznak a szív és érrendszeri betegségek, a TBC vagy a szifilisz.
Az epekő nélküli hólyaggyulladásnak nem csak a klinikai tünetei, hanem a szövődményei is megegyeznek, hasonlóak a köves epehólyagéhoz. Ha a hólyag fala elhal és megreped, a gennyes gyulladás ráterjedhet a környező szervekre, szövetekre, például a hashártyára. Hasonló súlyos következménye lehet még a májtályog, a hasnyálmirigy-gyulladás és az epeutak gyulladása is. A folyamat kiterjedése révén az elváltozást gyakran nehéz elkülöníteni a heveny vakbélgyulladástól.
A "porcelán" epehólyag
A krónikus epehólyag-gyulladás epekövek hiányában is viszonylag gyakori. Ilyenkor azonban a tünetek enyhébbek, mint a heveny formában, a jobb bordaív alatti érzékenység mérsékeltebb, magas láz helyett csak hőemelkedés észlelhető. Az cholecysta ez esetben inkább zsugorodott, összehúzódó (kontraháló) képessége elveszett. A hólyagfal ilyenkor megvastagszik, a mészsók is lerakódhatnak, létrehozva az ún. porcelán epehólyagot.
A betegség a korszerű, széles spektrumú antibiotikumok adásával jól kezelhető. Sokat segít a megfelelő diéta, ágynyugalom, a kellő folyadékpótlás is. Súlyos szövődményekkel járó esetekben, vagy ismétlődő gyulladásos epizódok után azonban műtét, vagyis a hólyag eltávolítása válhat szükségessé.
Az epehólyag-kövesség
Epekímélő diéta
Minden jónak megvan a böjtje
Az epehólyag-kövesség
Az epekövek osztályozása - Kőképződés - Következmények, szövődmények - Az epehólyag eltávolítása - Az epehólyag megtartása - A döntés felelősségéről
Az epekövesség a fejlett ipari országok egyik leggyakoribb megbetegedése. Előfordulása nagymértékben függ a társadalmi és az étkezési szokásoktól: az amerikai pima indiánoknál eléri a 80%-ot, míg a kelet-afrikai maszájoknál 1% alatt van.
Magyarországon népbetegség, 20-25%-os előfordulással. Négyszer annyi nő szenved ebben a betegségben, mint ahány férfi. Ismerkedjünk meg röviden az epekövek csoportosításával, mert alapvetően ez szabja meg a szóba jöhető kezelési módokat is.
Az epekövek osztályozása
Fajtájuk szerint az epekövek lehetnek koleszterinkövek (gyakoriságukat az irodalom 60-90% között adja meg), bilirubin- vagy pigmentkövek (6-15%-ban fordulnak elő), továbbá kevert kövek (34-40%).
Alakjuk utánozhatja a mértani alakzatok szinte minden változatát: lehetnek gömb, tojás, kúp, csonka kúp stb. formájúak Az összeálló kövek szederszerűen, eperszerűen hozhatnak létre különböző formákat.
Szinte minden nagyság megtalálható a homokszemtől a 15-20 cm átmérőjű kövekig, kitölthetik az epehólyagot (öntvénykő). Az ultrahang-diagnosztika elterjedésével növekedésükre is van adat: évente 0,8 mm-t képesek növekedni. Az epekövek lehetnek egyediek (27-37%ban) vagy többszörösek (63-67%-ban).
Epekövek képződhetnek és elhelyezkedhetnek az epehólyagban, a májban lévő epeutakban, a közös epevezetékben.
Kőképződés
Leegyszerűsítve azt mondhatnánk a koleszterinkövek képződéséről, hogy magképződés jön létre a túltelített epében, melyet a koleszterinelválasztás növekedése hoz létre. Ez tehát egy anyagcserezavar, melynek során ún. litogén (kőképző) epe, majd epekő keletkezik.
Létrejöttüket elősegítő tényezők még az epehólyag működési zavarai, az ezt követő pangás, esetleges gyulladás, baktériumok (E. coli), a fokozott mucinképződés (ez egy bizonyos szénhidrátot és fehérjét tartalmazó nyálkahártya-váladék). A koleszterinkövek rizikófaktorainak tanulmányozása során öt jellegzetes tulajdonságot szokás kiemelni: a páciens különösen hajlamos rá, ha szőke, kövér, nő, (többször volt) terhes, és negyvenes éveiben jár.
A bilirubin-pigmentkövek keletkezésében az epe vegyi összetételének változása játszik szerepet. Pigmentkövek gyakrabban képződnek a közös epevezetékben. Kockázati tényezői a krónikus hemolízis (vérsejtoldódás), az alkoholos cirrózis (májzsugorodás), epefertőzések, magas életkor.
Következmények, szövődmények
Az epekövek az esetek többségében némák maradnak (vagyis a betegek lényegében panaszmentes epekőhordozók), esetleg kisebb-nagyobb emésztési zavarokból álló panaszokkal jelentkeznek. Ha az epekő "megszólal", akkor súlyos, igen intenzív, görcsös fájdalommal jelentkezik (epekőkólika).
Gyulladások:
epehólyag-gyulladás elzáródással, folyadékgyülem, gennyesedés esetén gennygyülem; következményes hasnyálmirigy-gyulladás; epehólyagfal-elhalás, kilyukadással, vérzéssel, más üreges szervbe való átjutással és ezek súlyos következményeivel.
Epehólyagkövek vándorlása járhat beékelődéssel, sárgasággal, bélbe jutva bélelzáródással.
Hosszú idejű fennállása esetén idült májmegbetegedéshez, májzsugorhoz vezet, rosszindulatúan elfajulhat.
Az epehólyag eltávolítása
Majd 100 éven keresztül a sebészi kezelés volt az egyetlen terápiás megoldás az epehólyag-kövesség gyógyításában. Ma már a köves epehólyag eltávolítható meghatározott pontokon, 1/2, 1-2 cm-es behatolásokon keresztül, optikai eszköz (laparoszkóp) képalkotásával, speciális eszközök segítségével. E módszer előnyei, hogy megfelelő gyakorlatot követően gyors, biztonságos; lerövidíti a lábadozás időszakát; csökkenti a műtéti fájdalmakat. Az operált beteg 1-2 hét múlva ismét munkába állhat. Az eltávolításra ítélt köves epehólyagok 80-85%-ánál igénybe lehet venni ezt a beavatkozást.
Az epehólyag megtartása
Az elmúlt 15-20 évben ismételten megindultak a törekvések olyan módszer kidolgozására, mely megtartja és kőmentessé tudja tenni az epehólyagot. Amennyiben a funkcionális vizsgálatok jó epehólyag-működést bizonyítanak, előtérbe kerülnek az ún. szervmegtartó terápiás eljárások.
Kőoldás
Bizonyos epesavak szerepének tisztázásával megtalálták a kőoldáshoz szükséges gyógyszert, melyek nemcsak az epe koleszterintelítettségét csökkentik, hanem ezáltal epekőképződési hajlamát is. A koleszterinkövek epesavakkal oldhatóvá váltak.
Ajánlható az oldó kezelés akkor, ha az epehólyag jól "működik", és koleszterintartalmú epekövesség áll fenn. Gombostűfejnyi (1-2 mm-es) kő oldása 2-3 hónapot, cseresznyényi (12-15 mm-es) kőé 12-24 hónapot igényel, de az orvosi szakirodalomban beszámoltak már 3 cm nagyságú kő eredményes oldásáról is. Természetesen az oldó terápia sikere függ nemcsak a kövek nagyságától, hanem számától is.
Az epeköves betegeknek csak 20-25%a alkalmas oldó terápiára. Sikeres kezelésük érdekében megváltoztatjuk a betegek étkezési szokásait: rostdús, kalória- és koleszterinszegény étrendet tanácsolunk, napi többszöri étkezéssel. Tréningeztetjük az epehólyagot, de nem provokáljuk. Ultrahangvizsgálattal követhetjük nyomon az oldó kezelés eredményességét.
A siker az irodalmi adatok szerint széles skálán mozog: 30-70%. Öt év elteltével a betegek 45-50%-ában kiújulással lehet számolni. A kezelés ismételhető, és kombinálható, pl. külső lökéshullámú kőzúzással.
Ismeretes az úgynevezett direkt kőoldás is, amelynek keretében két lehetőség kínálkozik az oldószer bejuttatására az epehólyagkövek direkt oldása céljából: bőrön és májon keresztüli behatolással vagy szájon keresztül, ún. endoszkópos úton. Elterjedését a szövődmények gyakorisága, a kezelés bonyolultsága gátolta.
Kőzúzás
A technika fejlődésével, mint az oldó kezeléseknél, megjelentek az ún. kőzúzó berendezések. A zúzásra használt energia eljuttatása a kövekhez szintén kétféle úton lehetséges: direkt (testen belüli), indirekt (testen kívüli) úton.
Nem elterjedt beavatkozás a direkt úton történő kőzúzás. Főleg közös epevezetékkövek eltávolítására használható. Az energiát közvetlen úton juttatjuk a kövekre. Bőrön és májon keresztül, speciális eszköz segítségével jutunk az epehólyagba és távolítjuk el, törjük szét az epeköveket a PTCL-kezelés során.
A kezelés előfeltétele: jól működő, folyadékot tartalmazó epehólyag. Hátránya, hogy pénzigényes az endoszkóp, a zúzóberendezés. A módszer megtanulása gyakorlatot, képzést igényel. E módszer kombinálható az oldó kezeléssel, és ugyanúgy, mint a többi szervmegtartó terápiás beavatkozás, megköveteli a betegek rendszeres ellenőrzését.
1979-ben kezdődtek az angol rövidítéssel ESWL-nek nevezett indirekt, "testen kívüli" kőzúzás kísérletei, 1980-ban kezdték alkalmazni a vese, veseútköves megbetegedések kezelésére. Lényege, hogy a fókuszált külső lökéshullámok azonos hangsűrűségű anyagokon (víz, lágyrész) energiaveszteség nélkül áthaladnak, a más hangsűrűségű anyagokban (kő) azonban energiájukat leadják, kioltódnak.
Ultrahang vagy röntgen segítségével történik a célzás, mm pontossággal. A külső lökéshullám által zúzott 1-3 mm-es morzsalékok az epeutakon keresztül a bélbe jutnak. Bebizonyosodott, hogy az ESWL-kezelést indirekt oldó kezeléssel kombinálva, a kőmentesség ideje jól kimutathatóan csökkent.
Javallható az ESWL-kezelés a következő esetekben: panaszokat okozó epehólyag-kövesség; jól működő epehólyag; maximum 3-5 darab, 5 mm-től 3 cm-ig terjedő nagyságú, egyedülálló, meszet nem tartalmazó koleszterinkő; együttműködés a beteg részéről a kezelés előtt, alatt és a követésben.
Fontos előnyökkel rendelkezik ez a kezelési mód: megtartja az epehólyagot; biztonságos, haláleset nem ismert; a lökéshullámok komputer által vezérelve, a szívütések között érik el a köveket. A szakirodalom szerint 39-47%-ban ismételhető, a kezelések közti időszak 2 naptól 3 hétig terjed, ambulanter elvégezhető. Kezelés után és az esetleges két kezelés vagy az ellenőrzések közti időszakban a beteg éli mindennapi életét, végzi munkáját. Kombinálható direkt, indirekt kőoldással, PTCL-kezeléssel. Az ESWL-kezelést monoterápiaként nem alkalmazzuk. Mindig kiegészítjük indirekt kőoldással.
Nem szabad elhallgatnunk viszont azt sem, hogy az epehólyagköves betegek csak 15-20%-ban kezelhetők ESWL- és vele kombinált oldó terápiával. A berendezés drága, a követés időigényes. ESWL-kezelésnél is fontos a betegek korrekt kiválasztása, lelkiismeretes kezelése, rendszeres követése és az étkezési szokásaik megváltoztatása.
A döntés felelősségéről
Az elmúlt évtizedekben felerősödtek a törekvések az epehólyag-kövesség kezelésében az epehólyag megtartására, és polgárjogot nyertek azok a módszerek, melyek az epehólyagot kőmentessé teszik. Ennek ellenére a rosszul "működő", az epekövesség következtében visszafordíthatatlanul károsodott epehólyagra nincs szükség. Kezelése sebészi, az esetek 80-85%-ában laparoszkópos epehólyag-eltávolítás.
Jól "működő" epehólyag esetén amennyiben a kövek száma, nagysága, minősége lehetővé teszi törekedni kell az epehólyag-megtartásos kezelések valamelyikével, vagy pedig ezek kombinációjával kőmentessé tenni az epehólyagot.
Gasztroenterológus szakorvosok, belgyógyászok, családorvosok az epehólyag-kövesség milyenségének, a kövek számának és az epehólyag működőképességének birtokában ajánlhatják a szervmegtartó kezelések valamelyikét, vagy ha szükséges, a sebészeti beavatkozást.
Szerző: Dr. Bodnár András
osztályvezető főorvos
Kapcsolódó anyagok
Epebajok: az epehólyag-gyulladás
Epekímélő diéta
A vesekő és a húgyúti kövek
Alkohollal csökkenthető az epekő veszélye
Az epekövek osztályozása - Kőképződés - Következmények, szövődmények - Az epehólyag eltávolítása - Az epehólyag megtartása - A döntés felelősségéről
Az epekövesség a fejlett ipari országok egyik leggyakoribb megbetegedése. Előfordulása nagymértékben függ a társadalmi és az étkezési szokásoktól: az amerikai pima indiánoknál eléri a 80%-ot, míg a kelet-afrikai maszájoknál 1% alatt van.
Magyarországon népbetegség, 20-25%-os előfordulással. Négyszer annyi nő szenved ebben a betegségben, mint ahány férfi. Ismerkedjünk meg röviden az epekövek csoportosításával, mert alapvetően ez szabja meg a szóba jöhető kezelési módokat is.
Az epekövek osztályozása
Fajtájuk szerint az epekövek lehetnek koleszterinkövek (gyakoriságukat az irodalom 60-90% között adja meg), bilirubin- vagy pigmentkövek (6-15%-ban fordulnak elő), továbbá kevert kövek (34-40%).
Alakjuk utánozhatja a mértani alakzatok szinte minden változatát: lehetnek gömb, tojás, kúp, csonka kúp stb. formájúak Az összeálló kövek szederszerűen, eperszerűen hozhatnak létre különböző formákat.
Szinte minden nagyság megtalálható a homokszemtől a 15-20 cm átmérőjű kövekig, kitölthetik az epehólyagot (öntvénykő). Az ultrahang-diagnosztika elterjedésével növekedésükre is van adat: évente 0,8 mm-t képesek növekedni. Az epekövek lehetnek egyediek (27-37%ban) vagy többszörösek (63-67%-ban).
Epekövek képződhetnek és elhelyezkedhetnek az epehólyagban, a májban lévő epeutakban, a közös epevezetékben.
Kőképződés
Leegyszerűsítve azt mondhatnánk a koleszterinkövek képződéséről, hogy magképződés jön létre a túltelített epében, melyet a koleszterinelválasztás növekedése hoz létre. Ez tehát egy anyagcserezavar, melynek során ún. litogén (kőképző) epe, majd epekő keletkezik.
Létrejöttüket elősegítő tényezők még az epehólyag működési zavarai, az ezt követő pangás, esetleges gyulladás, baktériumok (E. coli), a fokozott mucinképződés (ez egy bizonyos szénhidrátot és fehérjét tartalmazó nyálkahártya-váladék). A koleszterinkövek rizikófaktorainak tanulmányozása során öt jellegzetes tulajdonságot szokás kiemelni: a páciens különösen hajlamos rá, ha szőke, kövér, nő, (többször volt) terhes, és negyvenes éveiben jár.
A bilirubin-pigmentkövek keletkezésében az epe vegyi összetételének változása játszik szerepet. Pigmentkövek gyakrabban képződnek a közös epevezetékben. Kockázati tényezői a krónikus hemolízis (vérsejtoldódás), az alkoholos cirrózis (májzsugorodás), epefertőzések, magas életkor.
Következmények, szövődmények
Az epekövek az esetek többségében némák maradnak (vagyis a betegek lényegében panaszmentes epekőhordozók), esetleg kisebb-nagyobb emésztési zavarokból álló panaszokkal jelentkeznek. Ha az epekő "megszólal", akkor súlyos, igen intenzív, görcsös fájdalommal jelentkezik (epekőkólika).
Gyulladások:
epehólyag-gyulladás elzáródással, folyadékgyülem, gennyesedés esetén gennygyülem; következményes hasnyálmirigy-gyulladás; epehólyagfal-elhalás, kilyukadással, vérzéssel, más üreges szervbe való átjutással és ezek súlyos következményeivel.
Epehólyagkövek vándorlása járhat beékelődéssel, sárgasággal, bélbe jutva bélelzáródással.
Hosszú idejű fennállása esetén idült májmegbetegedéshez, májzsugorhoz vezet, rosszindulatúan elfajulhat.
Az epehólyag eltávolítása
Majd 100 éven keresztül a sebészi kezelés volt az egyetlen terápiás megoldás az epehólyag-kövesség gyógyításában. Ma már a köves epehólyag eltávolítható meghatározott pontokon, 1/2, 1-2 cm-es behatolásokon keresztül, optikai eszköz (laparoszkóp) képalkotásával, speciális eszközök segítségével. E módszer előnyei, hogy megfelelő gyakorlatot követően gyors, biztonságos; lerövidíti a lábadozás időszakát; csökkenti a műtéti fájdalmakat. Az operált beteg 1-2 hét múlva ismét munkába állhat. Az eltávolításra ítélt köves epehólyagok 80-85%-ánál igénybe lehet venni ezt a beavatkozást.
Az epehólyag megtartása
Az elmúlt 15-20 évben ismételten megindultak a törekvések olyan módszer kidolgozására, mely megtartja és kőmentessé tudja tenni az epehólyagot. Amennyiben a funkcionális vizsgálatok jó epehólyag-működést bizonyítanak, előtérbe kerülnek az ún. szervmegtartó terápiás eljárások.
Kőoldás
Bizonyos epesavak szerepének tisztázásával megtalálták a kőoldáshoz szükséges gyógyszert, melyek nemcsak az epe koleszterintelítettségét csökkentik, hanem ezáltal epekőképződési hajlamát is. A koleszterinkövek epesavakkal oldhatóvá váltak.
Ajánlható az oldó kezelés akkor, ha az epehólyag jól "működik", és koleszterintartalmú epekövesség áll fenn. Gombostűfejnyi (1-2 mm-es) kő oldása 2-3 hónapot, cseresznyényi (12-15 mm-es) kőé 12-24 hónapot igényel, de az orvosi szakirodalomban beszámoltak már 3 cm nagyságú kő eredményes oldásáról is. Természetesen az oldó terápia sikere függ nemcsak a kövek nagyságától, hanem számától is.
Az epeköves betegeknek csak 20-25%a alkalmas oldó terápiára. Sikeres kezelésük érdekében megváltoztatjuk a betegek étkezési szokásait: rostdús, kalória- és koleszterinszegény étrendet tanácsolunk, napi többszöri étkezéssel. Tréningeztetjük az epehólyagot, de nem provokáljuk. Ultrahangvizsgálattal követhetjük nyomon az oldó kezelés eredményességét.
A siker az irodalmi adatok szerint széles skálán mozog: 30-70%. Öt év elteltével a betegek 45-50%-ában kiújulással lehet számolni. A kezelés ismételhető, és kombinálható, pl. külső lökéshullámú kőzúzással.
Ismeretes az úgynevezett direkt kőoldás is, amelynek keretében két lehetőség kínálkozik az oldószer bejuttatására az epehólyagkövek direkt oldása céljából: bőrön és májon keresztüli behatolással vagy szájon keresztül, ún. endoszkópos úton. Elterjedését a szövődmények gyakorisága, a kezelés bonyolultsága gátolta.
Kőzúzás
A technika fejlődésével, mint az oldó kezeléseknél, megjelentek az ún. kőzúzó berendezések. A zúzásra használt energia eljuttatása a kövekhez szintén kétféle úton lehetséges: direkt (testen belüli), indirekt (testen kívüli) úton.
Nem elterjedt beavatkozás a direkt úton történő kőzúzás. Főleg közös epevezetékkövek eltávolítására használható. Az energiát közvetlen úton juttatjuk a kövekre. Bőrön és májon keresztül, speciális eszköz segítségével jutunk az epehólyagba és távolítjuk el, törjük szét az epeköveket a PTCL-kezelés során.
A kezelés előfeltétele: jól működő, folyadékot tartalmazó epehólyag. Hátránya, hogy pénzigényes az endoszkóp, a zúzóberendezés. A módszer megtanulása gyakorlatot, képzést igényel. E módszer kombinálható az oldó kezeléssel, és ugyanúgy, mint a többi szervmegtartó terápiás beavatkozás, megköveteli a betegek rendszeres ellenőrzését.
1979-ben kezdődtek az angol rövidítéssel ESWL-nek nevezett indirekt, "testen kívüli" kőzúzás kísérletei, 1980-ban kezdték alkalmazni a vese, veseútköves megbetegedések kezelésére. Lényege, hogy a fókuszált külső lökéshullámok azonos hangsűrűségű anyagokon (víz, lágyrész) energiaveszteség nélkül áthaladnak, a más hangsűrűségű anyagokban (kő) azonban energiájukat leadják, kioltódnak.
Ultrahang vagy röntgen segítségével történik a célzás, mm pontossággal. A külső lökéshullám által zúzott 1-3 mm-es morzsalékok az epeutakon keresztül a bélbe jutnak. Bebizonyosodott, hogy az ESWL-kezelést indirekt oldó kezeléssel kombinálva, a kőmentesség ideje jól kimutathatóan csökkent.
Javallható az ESWL-kezelés a következő esetekben: panaszokat okozó epehólyag-kövesség; jól működő epehólyag; maximum 3-5 darab, 5 mm-től 3 cm-ig terjedő nagyságú, egyedülálló, meszet nem tartalmazó koleszterinkő; együttműködés a beteg részéről a kezelés előtt, alatt és a követésben.
Fontos előnyökkel rendelkezik ez a kezelési mód: megtartja az epehólyagot; biztonságos, haláleset nem ismert; a lökéshullámok komputer által vezérelve, a szívütések között érik el a köveket. A szakirodalom szerint 39-47%-ban ismételhető, a kezelések közti időszak 2 naptól 3 hétig terjed, ambulanter elvégezhető. Kezelés után és az esetleges két kezelés vagy az ellenőrzések közti időszakban a beteg éli mindennapi életét, végzi munkáját. Kombinálható direkt, indirekt kőoldással, PTCL-kezeléssel. Az ESWL-kezelést monoterápiaként nem alkalmazzuk. Mindig kiegészítjük indirekt kőoldással.
Nem szabad elhallgatnunk viszont azt sem, hogy az epehólyagköves betegek csak 15-20%-ban kezelhetők ESWL- és vele kombinált oldó terápiával. A berendezés drága, a követés időigényes. ESWL-kezelésnél is fontos a betegek korrekt kiválasztása, lelkiismeretes kezelése, rendszeres követése és az étkezési szokásaik megváltoztatása.
A döntés felelősségéről
Az elmúlt évtizedekben felerősödtek a törekvések az epehólyag-kövesség kezelésében az epehólyag megtartására, és polgárjogot nyertek azok a módszerek, melyek az epehólyagot kőmentessé teszik. Ennek ellenére a rosszul "működő", az epekövesség következtében visszafordíthatatlanul károsodott epehólyagra nincs szükség. Kezelése sebészi, az esetek 80-85%-ában laparoszkópos epehólyag-eltávolítás.
Jól "működő" epehólyag esetén amennyiben a kövek száma, nagysága, minősége lehetővé teszi törekedni kell az epehólyag-megtartásos kezelések valamelyikével, vagy pedig ezek kombinációjával kőmentessé tenni az epehólyagot.
Gasztroenterológus szakorvosok, belgyógyászok, családorvosok az epehólyag-kövesség milyenségének, a kövek számának és az epehólyag működőképességének birtokában ajánlhatják a szervmegtartó kezelések valamelyikét, vagy ha szükséges, a sebészeti beavatkozást.
Szerző: Dr. Bodnár András
osztályvezető főorvos
Kapcsolódó anyagok
Epebajok: az epehólyag-gyulladás
Epekímélő diéta
A vesekő és a húgyúti kövek
Alkohollal csökkenthető az epekő veszélye