A Gabona Fogyasztás Komoly Veszélyei
Dr. Lindeberg, S
Melyik Gabonafajta Fogyasztható?
A rizs különböző fajtája, különösen barna rizs.
Vad Rizs / Köles / Hajdina / Quinoa / Amarath.
Dr. Lindeberg, S
Melyik Gabonafajta Fogyasztható?
A rizs különböző fajtája, különösen barna rizs.
Vad Rizs / Köles / Hajdina / Quinoa / Amarath.
A Gabona Fogyasztás Veszélyei
A búza csiráztatás nélkül a legártalmasabb gabona ami létezik a Földön,
azonban búzafűként a legértékesebb.
A mai gabona sokkal több és veszélyesebb glutént tartalmaz,
mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok.
A búza csiráztatás nélkül a legártalmasabb gabona ami létezik a Földön,
azonban búzafűként a legértékesebb.
A mai gabona sokkal több és veszélyesebb glutént tartalmaz,
mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok.
| Vigyázz az Egészségedre |
A Gabona Fogyasztás Komoly Veszélyei
Dr. Lindeberg, S
Melyik Gabonafajta Fogyasztható?
🌸
A rizs különböző fajtája, különösen barna rizs.
Vad rizs / Köles / Hajdina / Quinoa / Amarath.
Dr. Lindeberg, S
Melyik Gabonafajta Fogyasztható?
🌸
A rizs különböző fajtája, különösen barna rizs.
Vad rizs / Köles / Hajdina / Quinoa / Amarath.
Alkalmazkodhatunk - e a Kenyérhez?
Lindeberg, S. Md: Are we adapted for milk and bread? / Food and Western Disease.
Health and Nutrition from an Evolutionary Perspective. Wiley-Blackwell, 2010.
Fordította: Mezei Elmira
Lindeberg, S. Md: Are we adapted for milk and bread? / Food and Western Disease.
Health and Nutrition from an Evolutionary Perspective. Wiley-Blackwell, 2010.
Fordította: Mezei Elmira
Ha a kenyér olyan betegségeket tud előidézni, amelyek rontották a korai földművelők jó egészségi állapotát, akkor az elmúlt 10 000 év alatt nem kellett volna az európai népességnek már alkalmazkodnia ehez az élelmiszerhez?
Ebben az esetben azok az egyedek, akik e táplálékok miatt korán meghaltak vagy terméketlenné váltak fokozatosan kiszűrődtek volna, és mi, a túlélők leszármazottai más genetikai konstrukció szerint lennénk összerakva? Ez egy nagyon bonyolult problematika.
Először is, attól függ, melyik adaptációt vizsgáljuk. Egy gyermekkori halálos fenyegetettséghez való adaptáció bizonyos esetekben kevesebb, mint 50 generáció (1200 év) alatt kialakulhat, kezdve attól, amikor a népesség 1%-a hordozza a védő jellemzőket, addig bezárólag, amíg a népesség legalább 90%-a e jellemzők hordozójává válik.
Azonban az az idő, ami a teljesen hiányzó jelleg első megjelenéséhez szükséges egy egyednél, sokkal hosszabb időt vesz igénybe, és valójában matematikailag lehetetlen kiszámítani. A 0%-ról 1%-ra való előfordulás között eltelt idő több ezer generációt is jelenthet. A genetikai adaptáció időtartamának léptéke jól illusztrálható az 1800-as években Manchester környékén élő pettyesaraszoló lepke színének változásával.
Az 1700-as években ennek a molylepkének csaknem a teljes állománya pettyezett szürke színű volt, ami észrevétlenséget biztosított a nyírfák törzsét borító, hasonló színű zuzmón. Azonban e lepkéknek volt egy kis csoportja, amely fekete színe miatt könnyebben a madarak áldozatául esett.
Ez a szituáció a fekete egyedek teljes kiszűrődéséhez vezethetett volna, ha váratlanul fel nem bukkan egy megmentő: az ipari forradalom. A manchester-i gyárkéményekből kiáramló korom olyan mértékben festette feketére a környékbeli nyírfákat, hogy hirtelen a többségben lévő szürkés színű lepkék váltak veszélyeztetetté.
Csupán 50 generációval később - ami ebben az esetben 50 évet jelent - majdnem az összes környéken élő pettyesaraszoló lepke feketévé vált. Ez a természetes szelekciós folyamat szokatlanul gyorsan ment végbe, de a veszély nagyon jelentős volt a nem megfelelő színű egyedek életének első napján.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/alkalmazkodtunk-e-a-tejhez-es-kenyerhez.php
Gluténérzékenység
Az első Videó összefüggő rendszerben vizsgálja az emberi testet.
Hatvani Galina természetgyógyász teljesen új megközelítésben.
Tanítója az orosz Bolotov --aki egyébként fizikus -- akinek a rendszerlátása,
analizáló képessége nagy összefüggések felismeréséhez vezette Galinát.
Ma már érti / tudja, hogy mi az oka annak, hogy egyre többen küzdenek glutén érzékenységgel.
Ebben az esetben azok az egyedek, akik e táplálékok miatt korán meghaltak vagy terméketlenné váltak fokozatosan kiszűrődtek volna, és mi, a túlélők leszármazottai más genetikai konstrukció szerint lennénk összerakva? Ez egy nagyon bonyolult problematika.
Először is, attól függ, melyik adaptációt vizsgáljuk. Egy gyermekkori halálos fenyegetettséghez való adaptáció bizonyos esetekben kevesebb, mint 50 generáció (1200 év) alatt kialakulhat, kezdve attól, amikor a népesség 1%-a hordozza a védő jellemzőket, addig bezárólag, amíg a népesség legalább 90%-a e jellemzők hordozójává válik.
Azonban az az idő, ami a teljesen hiányzó jelleg első megjelenéséhez szükséges egy egyednél, sokkal hosszabb időt vesz igénybe, és valójában matematikailag lehetetlen kiszámítani. A 0%-ról 1%-ra való előfordulás között eltelt idő több ezer generációt is jelenthet. A genetikai adaptáció időtartamának léptéke jól illusztrálható az 1800-as években Manchester környékén élő pettyesaraszoló lepke színének változásával.
Az 1700-as években ennek a molylepkének csaknem a teljes állománya pettyezett szürke színű volt, ami észrevétlenséget biztosított a nyírfák törzsét borító, hasonló színű zuzmón. Azonban e lepkéknek volt egy kis csoportja, amely fekete színe miatt könnyebben a madarak áldozatául esett.
Ez a szituáció a fekete egyedek teljes kiszűrődéséhez vezethetett volna, ha váratlanul fel nem bukkan egy megmentő: az ipari forradalom. A manchester-i gyárkéményekből kiáramló korom olyan mértékben festette feketére a környékbeli nyírfákat, hogy hirtelen a többségben lévő szürkés színű lepkék váltak veszélyeztetetté.
Csupán 50 generációval később - ami ebben az esetben 50 évet jelent - majdnem az összes környéken élő pettyesaraszoló lepke feketévé vált. Ez a természetes szelekciós folyamat szokatlanul gyorsan ment végbe, de a veszély nagyon jelentős volt a nem megfelelő színű egyedek életének első napján.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/alkalmazkodtunk-e-a-tejhez-es-kenyerhez.php
Gluténérzékenység
Az első Videó összefüggő rendszerben vizsgálja az emberi testet.
Hatvani Galina természetgyógyász teljesen új megközelítésben.
Tanítója az orosz Bolotov --aki egyébként fizikus -- akinek a rendszerlátása,
analizáló képessége nagy összefüggések felismeréséhez vezette Galinát.
Ma már érti / tudja, hogy mi az oka annak, hogy egyre többen küzdenek glutén érzékenységgel.
Dr. Fajcsák Zsuzsanna, Jakab István / 10 éve ezelött nem tudtuk, hogy a legfőbb táplálékot képező gabonák egy speciális „ragacsot" tartalmaznak, ami glutén néven vált ismertté. Számos megmagyarázhatatlan egészségügyi probléma hátterében mint ok-ként szerepel. A lelki megterhelés milyen módon befolyásolja az immunrendszerünket, illetve az allergiák megjelenését?
A gluténérzékenység egyre növekvő probléma. A legtöbb orvos a gluténérzékenységre úgy tekint, mint a népesség jelentéktelen hányadát érintő autoimmun problémára. Jelentéktelennek még akkor sem nevezhetnénk, ha csak a súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegeket tekintenénk, hiszen ők a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent.
A gluténérzékenység jéghegy modellje szerint azonban a súlyos tüneteket mutató cöliákiás betegek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a székletből történő diagnosztizálás alapján a népesség 30-40%-a mutat immunreakciót a glutén összetevőire, és genetikai okokból potenciálisan a lakosság 50-60%-a gluténérzékennyé válhat. Az újabb genetikai kutatások eddig 27 olyan gént találtak, amely hajlamosít a gluténérzékenység kialakulására (van Heel és mtsi., 2007).
Sokan összekeverik a különféle immunológiai tesztekkel kimutatható gluténérzékenységet a sokkal több embert érintő gluténérzékenységgel. A tesztek csak korlátozott mértékben képesek beazonosítani a ténylegesen gluténérzékenyeket. A vérteszt a gluténérzékenyek 10-20%-át nem ismeri fel (Hoggan és Adams, 2010). A gluténérzékenység tünetei rendkívül sokarcú, a glutén nem csak az enyhétől a súlyosig terjedő bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), ill. polineuropátiát is előidézhet.
A későbbiekben ismertetni fogom Jessica Biesiekierski és munkatársai 2011 januárjában megjelent, új korszakot nyitó vizsgálatát, amely azt bizonyítja feketén-fehéren, hogy a glutén akkor is okozhat tüneteket, ha a tesztek semmit nem mutatnak. Az a tény, hogy az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma mára a négyszeresére nőtt, arra utal, hogy a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek akár csak az elmúlt ötven évben is, amelyek a problémát egyre csak fokozzák (Rubio-Tapia és mtsi., 2009).
Mivel a vizsgálatban eltárolt vérmintán és frissen levett vérmintákon ugyanazt az eljárást alkalmazták, nem a diagnosztikus módszerek pontosabbá válása okozta a növekedést. Finnországban az utóbbi két évtizedben a cöliákia betegek száma duplájára nőtt (Lohi és mtsi., 2007).
E vizsgálatban a szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az I.-es típusú cukorbetegek száma az -50-es évekhez képest hatszorosára nőtt, és mivel az I.-es típusú cukorbetegség kialakulásában a gluténnek meghatározó szerepet tulajdonítunk, ez arra is utal, hogy a diagnosztizálatlan cöliákia betegek aránya az ötvenes évektől folyamatosan nő. Svédországban 1985 és 1987 közt a két év alatti gyerekek közt hirtelen négyszeresére nőtt a cöliákia betegek száma (Ivarsson és mtsi., 2000).
A "járvány" utólagos elemzése azt bizonyította, hogy a hirtelen megnövekedett cöliákiás betegszám abból fakadt, hogy a közegészségügyi ajánlás a glutén mielőbbi bevezetését javasolta.
A következtetések levonása után az ajánlást visszavonták és az újonnan diagnosztizált betegek száma visszaesett. A magyar közegészségügy úgy látszik, most meg szeretné ismételni a svéd eredményeket, ezért erőszakoskodnak egyes védőnők azon, hogy már 4 hónapos kortól be kell
vezetni a glutén adását. Mennyivel egyszerűbb lenne elfelejteni a gabonát? Ezekből a vizsgálatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy:
1. A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel.
Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában (Hlywiak, 2008; Maltin és mtsi., 2009).
2. A mai gabona több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok.
Az "1" pont különösebb bizonyításra nem szorul. A "2" pont fogalmazza meg azt a problematikát, amelyet a szofisztikáltabb paleokritikusok úgy szoktak felvetni, hogy ha a glutén akkora probléma volna, akkor az ókorban és középkorban a sok kenyeret fogyasztó népeknél kiugróan gyakori lett volna a "kenyérhalál".
Jól ismert, hogy a rómaiak pl. igen sok gabonát fogyasztottak, és a mediterrán vidékeken hagyományosan sok kenyeret fogyasztottak a középkorban is. A kenyérgabona (Triticum aestivum) három genomot tartalmazó, un. hexaploid növény. A három genom három ősi búzafajtától ered. Az egyik, az "1" genom a Triticum monococcum-ból, a második, a "2" genom a Triticum speltoides-ból. Az "1" és "2" genomot a Triticum turgidum egyesítette magába.
A harmadik, "3" genom a Triticum tauschii-ból származik (van Herpen és mtsi., 2006). A kenyérgabona kb. 8000 évvel ezelőtt spontán hibridáció útján alakult ki, valószínűleg a Triticum turgidum és a Triticum tauschii összeolvadásából.
A glutén gliadinból és gluteninből áll. A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfa-gliadin okoz immun és bélrendszeri tüneteket.
A mai kenyérgabona őseit és leszármazottait évezredeken át termesztették és fogyasztották a Föld különböző tájain. Pl. a mediterrán országokban és Közép-Európában az "1" genomú T. monococcum-ot termesztették évezredeken át. A bronzkori Egyiptomban az "1+2" genomú T. turgidum spp. Dicoccum-t termesztették, és ez volt a rómaiak gabonája is (Vincentini és mtsi., 2007).
A vizsgálatok többszörösen igazolták, hogy a mai kenyérgabona gluténérzékenységet okozó hatásáért a "3" genom a felelős, és az "1" és "2" genomot tartalmazó fajták nem, vagy sokkal kevésbé okoznak gluténérzékenységi tüneteket (van Herpen és mtsi., 2006; Salentijn és mtsi., 2009). Pl. a ma is termesztett alakor (einkorn, Tricitum monococcum), amely "1" genomú, és alfa-gliadint nem tartalmaz. Más "1+2" genomot tartalmazó búzafajták (pl. Triticum turgidum) sem tartalmaznak alfa-gliadint.
Ettől persze gluténérzékenyek számára ezek a gabonafélék sem fogyaszthatók, de ezek fogyasztása során kisebb a kockázata a gluténérzékenység kialakulásának. Az utóbbi száz évben a búzanemesítők tudatosan szelektálták és keresztezték azokat a fajtákat, amelyeknek magas volt a glutén tartalma, mert ettől lesz nyúlós a tészta, s válik kelesztésre, ill. tésztakészítésre alkalmassá.
A másik szempont a tápérték növelése volt, azaz a nemesítők minél nagyobb fehérjetartalmat akartak elérni (Broeck és mtsi., 2010). Van den Broeck és mtsi. 36 mai kenyérgabonát elemeztek végig az alfa-gliadin tartalom alapján és úgy találták, hogy a ma forgalomban lévő gabonafajták közt sajnálatos módon már nincs jelentős különbslég az alfa-gliadin tartalom szempontjából. A szerzők szerint ennek, és a drasztikusan megnövekedett gabonafogyasztásnak, valamint a glutén nyakló nélküli élelmiszeripari és gyógyszeripari felhasználásnak köszönhető, hogy egyre nő a gluténérzékenyek száma.
Érdemes megjegyezni, hogy a manapság egészségesnek tartott és ezért
nagyon divatos tönkölybúza "1+2+3" genomú gabonaféle,
egyáltalán nem mondható egészségesnek és nem ajánlható
gluténérzékenyeknek, mert igen nagy a glutén tartalma. (Vincentini és mtsi., 2007).
A különböző kutatócsoportok egybehangzó véleménye szerint a mai gabonaféléket vissza kéne cserélni a valóban ősi, "1" és "2" genomot tartalmazó fajtákra, mert ezek nem okoznak gluténérzékenységet. Ez természetesen merő utópia, hiszen a mai adatok alapján a lakosság 1-2%-át érintő cöliákia betegség elleni küzdelmet nem fogja feladatának tekinteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelynek óriási veszteségeket okozna bármiféle átállás.
Ennél sokkal nagyobb horderejű kérdésekben, mint pl. a lakosság felének halálát okozó szív és érrendszeri betegségek esetében sem akar sehogy sem konszenzus kialakulni abban, hogy ezt nem a zsírok, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok okozzák. A gabonaféléket a világon 5-10000 éve fogyasztanak, a cöliákia betegséget és a gluténérzékenységet mégis csak a 19. század végén kezdték komolyabban észlelni.
Az is paradoxonak látszott, hogy sok ezer év alatt miért nem szelektálódott ki a cöliákiára hajlamosító megannyi gén, pedig a cöliákia betegség az 1900-as évek első harmadáig halálos betegségnek számított. A válasz röviden az, hogy évezredekig az európai népesség döntő hányada olyan gabonát fogyasztott, amely nem vagy csekély mennyiségben tartalmazott alfa-gliadint.
Az elmúlt száz év nemesítési gyakorlata, amely előnyben részesítette a "D" genomot is tartalmazó Triticum aestivum továbbnemesítését, elérte, hogy a mai kenyérgabona már igen sok glutént és ezen belül igen sok alfa-gliadint tartalmaz. Mivel a gluténfogyasztás valóban az utóbbi 100-120 évben nőtt meg ugrásszerűen, és a mai kenyérgabona fogyasztása terjed Ázsiában is, így a világon szinte mindenhol a guténérzékenyek száma fokozatosan nő.
A gluténérzékenység egyre növekvő probléma. A legtöbb orvos a gluténérzékenységre úgy tekint, mint a népesség jelentéktelen hányadát érintő autoimmun problémára. Jelentéktelennek még akkor sem nevezhetnénk, ha csak a súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegeket tekintenénk, hiszen ők a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent.
A gluténérzékenység jéghegy modellje szerint azonban a súlyos tüneteket mutató cöliákiás betegek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a székletből történő diagnosztizálás alapján a népesség 30-40%-a mutat immunreakciót a glutén összetevőire, és genetikai okokból potenciálisan a lakosság 50-60%-a gluténérzékennyé válhat. Az újabb genetikai kutatások eddig 27 olyan gént találtak, amely hajlamosít a gluténérzékenység kialakulására (van Heel és mtsi., 2007).
Sokan összekeverik a különféle immunológiai tesztekkel kimutatható gluténérzékenységet a sokkal több embert érintő gluténérzékenységgel. A tesztek csak korlátozott mértékben képesek beazonosítani a ténylegesen gluténérzékenyeket. A vérteszt a gluténérzékenyek 10-20%-át nem ismeri fel (Hoggan és Adams, 2010). A gluténérzékenység tünetei rendkívül sokarcú, a glutén nem csak az enyhétől a súlyosig terjedő bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), ill. polineuropátiát is előidézhet.
A későbbiekben ismertetni fogom Jessica Biesiekierski és munkatársai 2011 januárjában megjelent, új korszakot nyitó vizsgálatát, amely azt bizonyítja feketén-fehéren, hogy a glutén akkor is okozhat tüneteket, ha a tesztek semmit nem mutatnak. Az a tény, hogy az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma mára a négyszeresére nőtt, arra utal, hogy a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek akár csak az elmúlt ötven évben is, amelyek a problémát egyre csak fokozzák (Rubio-Tapia és mtsi., 2009).
Mivel a vizsgálatban eltárolt vérmintán és frissen levett vérmintákon ugyanazt az eljárást alkalmazták, nem a diagnosztikus módszerek pontosabbá válása okozta a növekedést. Finnországban az utóbbi két évtizedben a cöliákia betegek száma duplájára nőtt (Lohi és mtsi., 2007).
E vizsgálatban a szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az I.-es típusú cukorbetegek száma az -50-es évekhez képest hatszorosára nőtt, és mivel az I.-es típusú cukorbetegség kialakulásában a gluténnek meghatározó szerepet tulajdonítunk, ez arra is utal, hogy a diagnosztizálatlan cöliákia betegek aránya az ötvenes évektől folyamatosan nő. Svédországban 1985 és 1987 közt a két év alatti gyerekek közt hirtelen négyszeresére nőtt a cöliákia betegek száma (Ivarsson és mtsi., 2000).
A "járvány" utólagos elemzése azt bizonyította, hogy a hirtelen megnövekedett cöliákiás betegszám abból fakadt, hogy a közegészségügyi ajánlás a glutén mielőbbi bevezetését javasolta.
A következtetések levonása után az ajánlást visszavonták és az újonnan diagnosztizált betegek száma visszaesett. A magyar közegészségügy úgy látszik, most meg szeretné ismételni a svéd eredményeket, ezért erőszakoskodnak egyes védőnők azon, hogy már 4 hónapos kortól be kell
vezetni a glutén adását. Mennyivel egyszerűbb lenne elfelejteni a gabonát? Ezekből a vizsgálatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy:
1. A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel.
Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában (Hlywiak, 2008; Maltin és mtsi., 2009).
2. A mai gabona több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok.
Az "1" pont különösebb bizonyításra nem szorul. A "2" pont fogalmazza meg azt a problematikát, amelyet a szofisztikáltabb paleokritikusok úgy szoktak felvetni, hogy ha a glutén akkora probléma volna, akkor az ókorban és középkorban a sok kenyeret fogyasztó népeknél kiugróan gyakori lett volna a "kenyérhalál".
Jól ismert, hogy a rómaiak pl. igen sok gabonát fogyasztottak, és a mediterrán vidékeken hagyományosan sok kenyeret fogyasztottak a középkorban is. A kenyérgabona (Triticum aestivum) három genomot tartalmazó, un. hexaploid növény. A három genom három ősi búzafajtától ered. Az egyik, az "1" genom a Triticum monococcum-ból, a második, a "2" genom a Triticum speltoides-ból. Az "1" és "2" genomot a Triticum turgidum egyesítette magába.
A harmadik, "3" genom a Triticum tauschii-ból származik (van Herpen és mtsi., 2006). A kenyérgabona kb. 8000 évvel ezelőtt spontán hibridáció útján alakult ki, valószínűleg a Triticum turgidum és a Triticum tauschii összeolvadásából.
A glutén gliadinból és gluteninből áll. A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfa-gliadin okoz immun és bélrendszeri tüneteket.
A mai kenyérgabona őseit és leszármazottait évezredeken át termesztették és fogyasztották a Föld különböző tájain. Pl. a mediterrán országokban és Közép-Európában az "1" genomú T. monococcum-ot termesztették évezredeken át. A bronzkori Egyiptomban az "1+2" genomú T. turgidum spp. Dicoccum-t termesztették, és ez volt a rómaiak gabonája is (Vincentini és mtsi., 2007).
A vizsgálatok többszörösen igazolták, hogy a mai kenyérgabona gluténérzékenységet okozó hatásáért a "3" genom a felelős, és az "1" és "2" genomot tartalmazó fajták nem, vagy sokkal kevésbé okoznak gluténérzékenységi tüneteket (van Herpen és mtsi., 2006; Salentijn és mtsi., 2009). Pl. a ma is termesztett alakor (einkorn, Tricitum monococcum), amely "1" genomú, és alfa-gliadint nem tartalmaz. Más "1+2" genomot tartalmazó búzafajták (pl. Triticum turgidum) sem tartalmaznak alfa-gliadint.
Ettől persze gluténérzékenyek számára ezek a gabonafélék sem fogyaszthatók, de ezek fogyasztása során kisebb a kockázata a gluténérzékenység kialakulásának. Az utóbbi száz évben a búzanemesítők tudatosan szelektálták és keresztezték azokat a fajtákat, amelyeknek magas volt a glutén tartalma, mert ettől lesz nyúlós a tészta, s válik kelesztésre, ill. tésztakészítésre alkalmassá.
A másik szempont a tápérték növelése volt, azaz a nemesítők minél nagyobb fehérjetartalmat akartak elérni (Broeck és mtsi., 2010). Van den Broeck és mtsi. 36 mai kenyérgabonát elemeztek végig az alfa-gliadin tartalom alapján és úgy találták, hogy a ma forgalomban lévő gabonafajták közt sajnálatos módon már nincs jelentős különbslég az alfa-gliadin tartalom szempontjából. A szerzők szerint ennek, és a drasztikusan megnövekedett gabonafogyasztásnak, valamint a glutén nyakló nélküli élelmiszeripari és gyógyszeripari felhasználásnak köszönhető, hogy egyre nő a gluténérzékenyek száma.
Érdemes megjegyezni, hogy a manapság egészségesnek tartott és ezért
nagyon divatos tönkölybúza "1+2+3" genomú gabonaféle,
egyáltalán nem mondható egészségesnek és nem ajánlható
gluténérzékenyeknek, mert igen nagy a glutén tartalma. (Vincentini és mtsi., 2007).
A különböző kutatócsoportok egybehangzó véleménye szerint a mai gabonaféléket vissza kéne cserélni a valóban ősi, "1" és "2" genomot tartalmazó fajtákra, mert ezek nem okoznak gluténérzékenységet. Ez természetesen merő utópia, hiszen a mai adatok alapján a lakosság 1-2%-át érintő cöliákia betegség elleni küzdelmet nem fogja feladatának tekinteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelynek óriási veszteségeket okozna bármiféle átállás.
Ennél sokkal nagyobb horderejű kérdésekben, mint pl. a lakosság felének halálát okozó szív és érrendszeri betegségek esetében sem akar sehogy sem konszenzus kialakulni abban, hogy ezt nem a zsírok, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok okozzák. A gabonaféléket a világon 5-10000 éve fogyasztanak, a cöliákia betegséget és a gluténérzékenységet mégis csak a 19. század végén kezdték komolyabban észlelni.
Az is paradoxonak látszott, hogy sok ezer év alatt miért nem szelektálódott ki a cöliákiára hajlamosító megannyi gén, pedig a cöliákia betegség az 1900-as évek első harmadáig halálos betegségnek számított. A válasz röviden az, hogy évezredekig az európai népesség döntő hányada olyan gabonát fogyasztott, amely nem vagy csekély mennyiségben tartalmazott alfa-gliadint.
Az elmúlt száz év nemesítési gyakorlata, amely előnyben részesítette a "D" genomot is tartalmazó Triticum aestivum továbbnemesítését, elérte, hogy a mai kenyérgabona már igen sok glutént és ezen belül igen sok alfa-gliadint tartalmaz. Mivel a gluténfogyasztás valóban az utóbbi 100-120 évben nőtt meg ugrásszerűen, és a mai kenyérgabona fogyasztása terjed Ázsiában is, így a világon szinte mindenhol a guténérzékenyek száma fokozatosan nő.
Melyik Gabonafajta Fogyasztható?
🌸
A rizs különböző fajtája.
Vad rizs
Köles
Hajdina
Quinoa
Amarat
🌸
🌸
A rizs különböző fajtája.
Vad rizs
Köles
Hajdina
Quinoa
Amarat
🌸
Hajdina
A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős. Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez soroljuk, mert lisztes magja gabonaként fogyasztható. Kedvező összetétele alapján a hajdina fogyasztása nagyon ajánlatos gyermekeknek, serdülőknek, időseknek és betegeknek. Kiváló tulajdonsága, hogy még azok is fogyaszthatják, akik más gabonafajtákra érzékenyek, azok gliadin (sikér) tartalma miatt.
Hajdina Kása - Alaprecept
– A hajdinát forró vízben megmossuk, leöblítjük. Másfélszeres mennyiségű
– vízben, fedő alatt 10 percig főzzük, majd a tűzről levéve – fedő alatt -
– mintegy 10 percig duzzadni hagyjuk.
Quinoa
A quinoa egy dél-amerikai gabonaféle, az inkák a Magok Anyjának tartották. Peruban és Bolíviában termesztik elsősorban, főleg a sziklásabb, szikesebb vidékeken. 180 centisre is megnő, levelei spenótra emlékeztetnek, a magokat a szár csúcsán hozza ez a számunkra - még - ismeretlen növény. Magja kicsi, elefántcsont-színű, és a köleshez hasonló méretű gyöngyszemecske.
Magas tápértékű, dús fehérjeforrás (14%), rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Nem tartalmaz glutént, ezért könnyen emészthető. Gyorsan megfőzhető, kellemesen semleges ízének és állagának köszönhetően készíthetjük köretnek, kásának, főeételnek vagy desszertnek is. Elkészíthetünk belőle mindent, amit rizsből vagy kölesből készítenénk. Csak a változatosság és az újítás kedvéért! Nálunk bioboltban kapható. Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom!
Quinoa Kása – Alaprecept
– A quinoát vízben megmossuk. Kétszeres mennyiségű vizet felforralunk,
– és a quinoát beletesszük. 20 percig főzzük alacsonyra vett tűzön.
Gabonaérzékenység Új Megvilágításban
Az Amerikai orvosok kutatásai szerint nagyon sok elmegyógyintézetben
szenvedő betegnek semmi köze elmebetegséghez. Betegségük egyszerűen csak
gabonaérzékenység (gluténérzékenység).
Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, igen sok IBS betegről bizonyítható, hogy tünetei hátterében részben a gluténérzékenység áll. Ugyanakkor sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység.
Eddig ezeket a tapasztalatokat a tudományban anekdotikus megfigyeléseknek tekintették, és hozzáállás kérdése volt, mennyire vették komolyan. Jessica R. Biesiekierski és munkatársai 2011-ben közölték az e tárgyban végzett vizsgálatukat (Biesiekierski és mtsi., 2011). A kutatók olyan IBS betegeket toboroztak, akik szerint állapotuk gluténmentes étrendre javult, de bizonyíthatóan nem szenvedtek cöliákia betegségben.
A gluténérzékenységet vagy az zárta ki, hogy a beteg nem hordozta a két hajlamosító gént (HLA-DQ2 és HLA-DQ8), vagy ha hordozója volt e géneknek, akkor vékonybél biopsziával zárták ki a cöliákia betegséget. A vizsgálatba belépő betegek már egy ideje gluténmentes étrenden voltak, s a vizsgálatban hat héten át kaptak minden nap egy muffint és két szelet kenyeret. A vizsgálati csoportból 19 tudtán kívül glutént kapott, 15 pedig nem. Kettős vak, placebokontrollos próba volt, azaz sem a betegek, sem az őket vizsgálók nem tudták, ki kapott glutént és ki nem.
A vizsgálat során vérből több olyan immunparamétert ellenőriztek, amely jellemző a gluténérzékenyekre (transglutaminase IgA, gliadin antitestek az IgA és IgG frakcióban, Endomysial antitest), mérték továbbá a C-reaktív fehérje szintjét, és a bél áteresztő képességét, valamint a székletben a laktoferrin mennyiségét.
A vizsgálat eredménye szerint a gluténérzékenység semmi jelét nem mutató betegek tünetei a glutén fogyasztásra romlottak. A vizsgálat során vizsgált immunológiai mutatókban változás nem jelent meg, azaz a tesztek alapján a betegek a glutén fogyasztás ellenére sem bizonyultak gluténérzékenynek.
A vizsgálat tehát bebizonyította azt a régóta sejtett tényt, hogy létezik olyan gluténérzékenység, amely nem az ismert cöliákiás tünetképző mechanizmuson keresztül fejti ki hatását. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a gluténre állapotromlással, tünetfokozódással reagáló betegek fele nem is volt hordozója a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 géneknek, azaz mai ismereteink szerint nem lehetnének gluténérzékenyek. A tünetfokozódás nem gyulladásos természetű volt, ezt bizonyították a különféle mutatók (CRP és laktoferrin normál szintje). A bél áteresztő képessége sem változott meg a glutén csoportban.
Mindez azt bizonyítja, hogy a gluténnek van valami olyan hatása, amit a mai eszközökkel detektálni nem tudunk, de a tünetek fokozódásából a hatás egyértelműen bizonyítható. Mivel a vizsgálatban olyan tünetek jelentek meg glutén fogyasztásra, ami a mai nyugati ember mindennapos "rossz gyomrára" jellemző, mint felfújódás, bélgázok termelődése, hasi fájdalom, rendellenes székletállag, fáradékonyság, émelygés, felmerül annak a lehetősége, hogy ezeket a mindennapos bizonytalan panaszokat a gluténfogyasztás okozza. Ezeknek a panaszoknak az okát általában akkor sem sikerül kideríteni, ha valaki utána akarna járni, s ilyenkor megállapítják, hogy "szorongás, stressz, depresszió" az ok.
A glutén ilyen hatását igazolja az is, hogy igen sokan, akik áttérnek a paleo étrendre, arról számolnak be, hogy addigi bizonytalan eredetű hasi panaszaik megszűntek.
endszeresen kapok levelet, amelyben emberek azután érdeklődnek, hol tudnák gluténérzékenységüket teszteltetni, mert ennek eredményétől teszik függővé, átállnak-e a paleo táplálkozásra.
Eddig is azt válaszoltam nekik, hogy egy ilyen teszttől sokat nem szabad várni, mert maximum megerősítheti a feltételezett gluténérzékenységet, de a negatív eredmény viszont nem cáfolja. Végső konklúzióként két dolgot szűrhetünk le: a 19-20. század során a nagy gluténtartalmú kenyérgabona elterjedésével az emberi történelem során soha nem látott mértékben nőtt meg a gluténfogyasztás.
A glutén az egészségre és a közérzetre gyakorolt hatását mindmáig
alulértékelik, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy milyen mélyre is nyúlik
le a tengerbe a gluténérzékenység jéghegyének talapzata. / Dr. Lindeberg, S
A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős. Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez soroljuk, mert lisztes magja gabonaként fogyasztható. Kedvező összetétele alapján a hajdina fogyasztása nagyon ajánlatos gyermekeknek, serdülőknek, időseknek és betegeknek. Kiváló tulajdonsága, hogy még azok is fogyaszthatják, akik más gabonafajtákra érzékenyek, azok gliadin (sikér) tartalma miatt.
Hajdina Kása - Alaprecept
– A hajdinát forró vízben megmossuk, leöblítjük. Másfélszeres mennyiségű
– vízben, fedő alatt 10 percig főzzük, majd a tűzről levéve – fedő alatt -
– mintegy 10 percig duzzadni hagyjuk.
Quinoa
A quinoa egy dél-amerikai gabonaféle, az inkák a Magok Anyjának tartották. Peruban és Bolíviában termesztik elsősorban, főleg a sziklásabb, szikesebb vidékeken. 180 centisre is megnő, levelei spenótra emlékeztetnek, a magokat a szár csúcsán hozza ez a számunkra - még - ismeretlen növény. Magja kicsi, elefántcsont-színű, és a köleshez hasonló méretű gyöngyszemecske.
Magas tápértékű, dús fehérjeforrás (14%), rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Nem tartalmaz glutént, ezért könnyen emészthető. Gyorsan megfőzhető, kellemesen semleges ízének és állagának köszönhetően készíthetjük köretnek, kásának, főeételnek vagy desszertnek is. Elkészíthetünk belőle mindent, amit rizsből vagy kölesből készítenénk. Csak a változatosság és az újítás kedvéért! Nálunk bioboltban kapható. Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom!
Quinoa Kása – Alaprecept
– A quinoát vízben megmossuk. Kétszeres mennyiségű vizet felforralunk,
– és a quinoát beletesszük. 20 percig főzzük alacsonyra vett tűzön.
Gabonaérzékenység Új Megvilágításban
Az Amerikai orvosok kutatásai szerint nagyon sok elmegyógyintézetben
szenvedő betegnek semmi köze elmebetegséghez. Betegségük egyszerűen csak
gabonaérzékenység (gluténérzékenység).
Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, igen sok IBS betegről bizonyítható, hogy tünetei hátterében részben a gluténérzékenység áll. Ugyanakkor sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység.
Eddig ezeket a tapasztalatokat a tudományban anekdotikus megfigyeléseknek tekintették, és hozzáállás kérdése volt, mennyire vették komolyan. Jessica R. Biesiekierski és munkatársai 2011-ben közölték az e tárgyban végzett vizsgálatukat (Biesiekierski és mtsi., 2011). A kutatók olyan IBS betegeket toboroztak, akik szerint állapotuk gluténmentes étrendre javult, de bizonyíthatóan nem szenvedtek cöliákia betegségben.
A gluténérzékenységet vagy az zárta ki, hogy a beteg nem hordozta a két hajlamosító gént (HLA-DQ2 és HLA-DQ8), vagy ha hordozója volt e géneknek, akkor vékonybél biopsziával zárták ki a cöliákia betegséget. A vizsgálatba belépő betegek már egy ideje gluténmentes étrenden voltak, s a vizsgálatban hat héten át kaptak minden nap egy muffint és két szelet kenyeret. A vizsgálati csoportból 19 tudtán kívül glutént kapott, 15 pedig nem. Kettős vak, placebokontrollos próba volt, azaz sem a betegek, sem az őket vizsgálók nem tudták, ki kapott glutént és ki nem.
A vizsgálat során vérből több olyan immunparamétert ellenőriztek, amely jellemző a gluténérzékenyekre (transglutaminase IgA, gliadin antitestek az IgA és IgG frakcióban, Endomysial antitest), mérték továbbá a C-reaktív fehérje szintjét, és a bél áteresztő képességét, valamint a székletben a laktoferrin mennyiségét.
A vizsgálat eredménye szerint a gluténérzékenység semmi jelét nem mutató betegek tünetei a glutén fogyasztásra romlottak. A vizsgálat során vizsgált immunológiai mutatókban változás nem jelent meg, azaz a tesztek alapján a betegek a glutén fogyasztás ellenére sem bizonyultak gluténérzékenynek.
A vizsgálat tehát bebizonyította azt a régóta sejtett tényt, hogy létezik olyan gluténérzékenység, amely nem az ismert cöliákiás tünetképző mechanizmuson keresztül fejti ki hatását. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a gluténre állapotromlással, tünetfokozódással reagáló betegek fele nem is volt hordozója a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 géneknek, azaz mai ismereteink szerint nem lehetnének gluténérzékenyek. A tünetfokozódás nem gyulladásos természetű volt, ezt bizonyították a különféle mutatók (CRP és laktoferrin normál szintje). A bél áteresztő képessége sem változott meg a glutén csoportban.
Mindez azt bizonyítja, hogy a gluténnek van valami olyan hatása, amit a mai eszközökkel detektálni nem tudunk, de a tünetek fokozódásából a hatás egyértelműen bizonyítható. Mivel a vizsgálatban olyan tünetek jelentek meg glutén fogyasztásra, ami a mai nyugati ember mindennapos "rossz gyomrára" jellemző, mint felfújódás, bélgázok termelődése, hasi fájdalom, rendellenes székletállag, fáradékonyság, émelygés, felmerül annak a lehetősége, hogy ezeket a mindennapos bizonytalan panaszokat a gluténfogyasztás okozza. Ezeknek a panaszoknak az okát általában akkor sem sikerül kideríteni, ha valaki utána akarna járni, s ilyenkor megállapítják, hogy "szorongás, stressz, depresszió" az ok.
A glutén ilyen hatását igazolja az is, hogy igen sokan, akik áttérnek a paleo étrendre, arról számolnak be, hogy addigi bizonytalan eredetű hasi panaszaik megszűntek.
endszeresen kapok levelet, amelyben emberek azután érdeklődnek, hol tudnák gluténérzékenységüket teszteltetni, mert ennek eredményétől teszik függővé, átállnak-e a paleo táplálkozásra.
Eddig is azt válaszoltam nekik, hogy egy ilyen teszttől sokat nem szabad várni, mert maximum megerősítheti a feltételezett gluténérzékenységet, de a negatív eredmény viszont nem cáfolja. Végső konklúzióként két dolgot szűrhetünk le: a 19-20. század során a nagy gluténtartalmú kenyérgabona elterjedésével az emberi történelem során soha nem látott mértékben nőtt meg a gluténfogyasztás.
A glutén az egészségre és a közérzetre gyakorolt hatását mindmáig
alulértékelik, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy milyen mélyre is nyúlik
le a tengerbe a gluténérzékenység jéghegyének talapzata. / Dr. Lindeberg, S
A Búzafű a Csodák Csodája
A Búzafű Levéről és Használatáról
A Búzafű Levéről és Használatáról
Gluténérzékenyek
csak 8 - tól 12 napig növesztett búzafűvet
fogyaszthatnak.
A búzafű nem gyógyszer de hatása messze túlszárnyal minden gyógyszert.
csak 8 - tól 12 napig növesztett búzafűvet
fogyaszthatnak.
A búzafű nem gyógyszer de hatása messze túlszárnyal minden gyógyszert.
Semmilyen egészségre káros mellékhatása nincs! Mindenkire egy kicsit másképp hat. Hatóanyagai révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja, a káros anyagokat lebontja a szervezetünkből. Igen intenzíven méregtelenít, 2-3 nappal a búzafű lé fogyasztása után erősebb szagú, zavaros és sűrűn előforduló vizeletre számíthatunk.
Székletünk hígabb lesz, de nem kell egész napos hasmenéssel küszködni. A sejtekben lerakódott méreganyag bekerül a véráramba és folyamatosan ürül a vizelettel, széklettel, bőrön keresztül. A méregtelenítési tünetek alatt nehezen viselhető a búzafű lé szaga, ezért a véráramba került méreganyag felelős. A szervezet folyamatos tisztulásával meg fog szűnni ez az érzés.
Ha az első 2-3 hét erős méregtelenítésén túljutunk, már csak pozitív hatásokat észlelhetünk. Súlyfelesleg folyamatos leadása, normális széklet, életerő, kisebb fáradékonyság, nagyobb munkabírás, betegségekkel szembeni nagyobb ellenállás lesz a jellemző.
A búzafű magas klorofilltartalma miatt dúsítja a vérünket oxigénnel, a sejtek oxigénellátása javul, így a gyulladások megszüntetésében komoly szerepe van. A kipréselt lé nem tartható el még hűtőszekrényben sem, mert magas enzim- és fehérjetartalma miatt az alkotórészek gyorsan elbomlanak. Csak frissen és éhgyomorra igyuk, fél óra múlva lehet folyadékot inni, később ehetünk.
A búzafű lé akkor is hat, ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, de segíthetük és gyorsíthatjuk is a méregtelenítés folyamatát, ha az első pár hét alatt lecsökkentjük az állati eredetű táplálékot. Néhány információ a fogyasztásával kapcsolatban. Miért kell kipréselni? Az emberi gyomor nem képes arra, hogy megeméssze a fű rostját, továbbá nem tudunk bevinni rágcsálással annyi levet a szervezetbe, amennyire szükség van.
A búzafű levét el lehet kezdeni fogyasztani egy evőkanállal, de nem szükséges pontosan kimérni. Nem gyógyszer. Napról-napra emeljük az adagot. Egészség fenntartásra, méregtelenítésre egy jó nagy korty elegendő egyszer egy nap. Akkor sincs probléma, ha valaki elkezdi egy fél deciliterrel, csak gyorsabban beindul a méregtelenítés és aluszékonyabbá válhat egy pár napig. 1-1,5 deciliter bőven elegendő maximális adagnak, többre nincs szükség, ezt a mennyiséget is betegség esetén ajánljuk.
1 csomag búzafű 30 dkg, ebből 20 evőkanálnyi lé préselhető ki. Ez elegendő egy hétre. Kismamák, szoptatós anyukák is nyugodtan fogyaszthatják. Gyerekek 2 éves kortól 1 kávéskanállal.
A búzafüvet hűtőszekrényben kell tárolni, így egy hétig eláll. Minden nap kiveszünk egy maréknyit, amit lepréselünk. 1 nap egyszer. A szervezetünk képes gyógyítani, nem a búzafű lé, de olyan állapotba hozza a szervezetünket, hogy igen sok betegség gyógyul meg ezáltal.
Meddig ihatjuk a búzafű levét?
Bármeddig. Ha befejeződött a méregtelenítés folyamata, a sejtek ezután tudnak újulni, regenerálódni.
Hogyan használhatjuk?
Lehet arcbőrre kenni, fél óráig rajta hagyni, szembe cseppenteni kötőhártya gyulladásnál, allergiánál, és hüvelybe, végbélbe nyomni koncentráltan, indikált esetekben. A búzafű bio tönkölybúzából készül, nem étkezési búzából. 15-20 cm-es nagyságnál kell levágni. Ha hagyjuk a tálcán tovább nőni, pár nap alatt túlnő, sárgul és nincs minőségi lé tartalma. Mindenképpen le kell aratni. Ajánlatos uborkalével, vagy zellerlével higítani. Leghatékonyabb koncentráltan.
Búzafűlé - Isten Mannája / Nagy László Zoltán
Ann Wigmore és Viktoras Kulvinskas akik megalapították a Hippocrates Egészség Klinikát 1963-ban és azóta több ezer embernek tanították meg az "Élő táplálék" életmódot. "Isteni Mannának" nevezik ezt a csodálatos zöld levet, amely a legfontosabb alapköve ennek az életformának. Több mint ötven-millió éve nőtték be Földünket a fűfélék, jelentős mértékben megváltoztatva az élővilágot.
Azon állatok, elefánt, bölény, ló, stb., amelyek elsődleges tápláléknak tekintették ezt a gazdag klorofiltartalmú táplálékot, váltak a legerősebbekké, egész életükben megtartva kicsattanó egészségüket. Az emberi emésztőrendszer nem képes nagy mennyiségű rostot megemészteni. a frissen préselt leveik, (klorofil koktél) kitűnő természetes tisztító, gyógyító regeneráló, tápláló és védő tulajdonságaival vált az utóbbi évtizedekben a figyelem középpontjába Amerikában és szerte a világban.
A gyógyító klorofil
Ha összehasonlítjuk a klorofil és a hemoglobin molekula szerkezetét, - amely a szervezetünk huszénhét-trillió sejtjének oxigén szállítója - akkor észre vesszük a hasonlóságot. A különbség, a klorofil magja magnéziumot, míg a hemoglobiné vasat tartalmaz. A klorofil szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad le, miközben ATP-t termel, amely a biológiai folyamatok kémiai energiaforrása. A hemoglobin oxigént vesz fel, amit a sejtekbe juttat és onnan a szén-dioxidot szállít a tüdőbe. Ha a mindennapi étrendedbe beiktatod a friss zöld leveket, különösen a búzafűlevet, akkor csodálatos előnyöket és élettapasztalatokat szerezhetsz.
Lássuk a csodát!
A búzafűlé tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot amelyre a szervezetünknek szüksége van. Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza. A búzafűlé az egyik leggazdagabb A és C vitamin forrás. Egyenlő arányban gazdag E, F, K, és B vitaminokban. Jelentős a B17 (laetrile) tartalma, amely a tudós és kutató körökben elismert, hogy a normál sejtek befolyásolása nélkül rombolja szét a ráksejteket. Segít az emésztésben és a belső szervek működésében. Megsemmisíti a kórokozó baktériumokat és segít visszaállítani a hasznos baktériumok egyensúlyát a belekben, amely folyamat lényeges az egészséges immunrendszer érdekében.
Dr. G. H. Erp-Thomas kutató tudós és termőföld specialista több mint száz különböző alkotóelemet volt képes kimutatni a friss búzafűből. Véleménye szerint ez egy "tökéletes étel". 3 kg búzafű értékes tápanyagtartalma megegyezik 70 kg tetszőlegesen választott nyers bio zöldségekével.
(G. H. Erp-Thomas, A New Concept in Diet, Boston: Rising Sun Publication, 1978.)
Hogyan idd a füvet?
Fogyasztása éhgyomorra javasolt! Fél órával előtte kevés nyers citromlé előkészíti az emésztő rendszert. Gyomorégés vagy fekély esetén inkább egy pohár kamillateával készítsd elő a "terepet".
A búzafűlét csak frissen préselve érdemes fogyasztani!
Első alkalommal, jól bevált gyakorlat szerint kis mennyiséget igyál. (1 vagy két evőkanál.) Ezt követően, érzéseidre figyelve, lassan kortyolgatva, nyállal jól elegyítve fogyassz annyit és addig, amíg valamiféle kényelmetlenséget érzel, de ne oly sokat, hogy már betegnek érezd magad.
A tested állapotától függően a mennyiség 1 evőkanáltól max. 1,5 dl-ig változhat. Tapasztalatok szerint a búzafűlé a legerősebb tisztító, nagyon magas enzimtartalma miatt azonnal reakcióba lép a mérgekkel és a gyomorban összegyűlt nyálkával.
Gyakran levertség az első tünet. Az émelygő érzés azt jelzi, hogy a tisztulás beindult. A továbbiakban a rendszeres fogyasztása ajánlott. Lehetséges, hogy a méregtelenítési tüneteid erősödnek: Étvágytalanság, émelygés, hányás, hasmenés, izzadás, különböző fájdalmak, hőemelkedés, fáradékonyság, aluszékonyság, stb. Ezek a jelei annak, hogy szervezeted tisztul a nem odavaló anyagoktól, amelyek 20-30-40 év alatt felhalmozódtak.
Búzafűlé ivás után legalább egy órán át ne vegyél magadhoz semmiféle szilárd ételt.
Amennyiben csökkenteni szeretnéd a kellemetlen érzetet, fél óra elteltével friss bio zöldséglé "sereghajtóként" működve segíthet a kezdeti kényelmetlenségeken. A kellemetlen érzeteket megszüntetni akaróknak inkább a friss bio gyümölcs, vagy annak leve ajánlott, mivel a zöldséglé is igen erős tisztító hatású lehet a kezdeti időszakban.
Búzafűlé mindenre!
Vágás, égés, bőrpír, csípés esetén rácsepegtetni a bőrfelületre. Komolyabb esetekben, (nyitott sebek, fekélyek, daganatok, stb.) a lével átitatott rostot borogatásként alkalmazhatjuk. Hajra téve hajmosás előtt egy órával, segít a lestrapált, töredezett haj regenerálásában. Jól bedörzsölve a viszkető, korpás fejbőrre is hatékony. Gargalizálva, vagy a füvet rágva és a rostot kiköpve, felfrissíti a leheletet, könnyít a torokfájáson. Csökkenti a fogínyvérzést és képes megszűntetni a duzzadt fogínygyulladást.
A finoman szűrt búzafűlé szembe csepegtetve nyugtatólag hat (pirosodás, égő viszkető, nyomás) tünetek esetén. Nőgyógyászati problémák esetén (Pl.: gombásodás, terméketlenség, daganatok) 1/2 dl búzafűlé hüvelyben tartva (gyertyaállás pozícióban 5-10 percig) kifejti jótékony hatását. Minden esetben,á, él, emésztési, méregtelenítési, problémák esetén ajánlott: Béltisztítás (beöntés) után, végbélbe juttatni, naponta akár 2-3 alkalommal: 1-1,5 dl búzafűlét, amelyet legalább 20 percig javasolt bent tartani.
Az évek során megfigyelt résztvevőknél a Hippocrates Klinikán ezzel a módszerrel hatékonyan visszaállították a vastagbél elektrolit egyensúlyát. Ráesetéintenziv fogyasztásával rendkivüli eredményeket értek el.
Növeszd a saját füvedet!
Házilag nagyon egyszerűen termeszthető !
Szükséges hozzá:
Jó minőségű csíraképes bio búza, (tönköly jobb).
Jó minőségű fekete föld, lehetőleg vegyszermentes, vagy erdei humusz (lehet tőzeggel kevert).
Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes lavór. Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes tálcák, (40x28cm vagy nagyobb)
Jó minőségű tisztított víz, öntöző kanna, spriccelő.
Nagyobb konyharuha, rongy. Megfelelő hely (polc) hőmérséklet 15 - 20 oC első két nap sötét, utána napos. Olló vagy éles, recés kés az aratáshoz.
A búzát 10 -12 órára (2 rész víz, 1 rész búza) beáztatjuk, majd lecsurgatás után nedves ronggyal letakarva 24 órán át csíráztatjuk.
Rászórjuk egyenletesen, egy rétegben a földel szintig feltöltött tálcára, majd enyhén meglocsoljuk. Egy üres tálcával letakarjuk 2 napig. Közben egyszer, ha száraz a föld kissé megöntözzük.
Ezután a fedő tálcát eltávolítjuk és nem túl erős (szórt) napfényre téve 8 - 10 nap után 10 - 20 cm-es magasság között ollóval, vagy éles, recés késsel aratható.
A learatott fű zacskóban 7 -14 napig tárolható a hűtőben.
A kipréselt levet magas fehérjetartalma miatt azonnal, 10-15 percen belül el kell fogyasztani. A tálcában maradt gyeptégla komposztnak használható. Újra termesztéshez új föld.
Székletünk hígabb lesz, de nem kell egész napos hasmenéssel küszködni. A sejtekben lerakódott méreganyag bekerül a véráramba és folyamatosan ürül a vizelettel, széklettel, bőrön keresztül. A méregtelenítési tünetek alatt nehezen viselhető a búzafű lé szaga, ezért a véráramba került méreganyag felelős. A szervezet folyamatos tisztulásával meg fog szűnni ez az érzés.
Ha az első 2-3 hét erős méregtelenítésén túljutunk, már csak pozitív hatásokat észlelhetünk. Súlyfelesleg folyamatos leadása, normális széklet, életerő, kisebb fáradékonyság, nagyobb munkabírás, betegségekkel szembeni nagyobb ellenállás lesz a jellemző.
A búzafű magas klorofilltartalma miatt dúsítja a vérünket oxigénnel, a sejtek oxigénellátása javul, így a gyulladások megszüntetésében komoly szerepe van. A kipréselt lé nem tartható el még hűtőszekrényben sem, mert magas enzim- és fehérjetartalma miatt az alkotórészek gyorsan elbomlanak. Csak frissen és éhgyomorra igyuk, fél óra múlva lehet folyadékot inni, később ehetünk.
A búzafű lé akkor is hat, ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, de segíthetük és gyorsíthatjuk is a méregtelenítés folyamatát, ha az első pár hét alatt lecsökkentjük az állati eredetű táplálékot. Néhány információ a fogyasztásával kapcsolatban. Miért kell kipréselni? Az emberi gyomor nem képes arra, hogy megeméssze a fű rostját, továbbá nem tudunk bevinni rágcsálással annyi levet a szervezetbe, amennyire szükség van.
A búzafű levét el lehet kezdeni fogyasztani egy evőkanállal, de nem szükséges pontosan kimérni. Nem gyógyszer. Napról-napra emeljük az adagot. Egészség fenntartásra, méregtelenítésre egy jó nagy korty elegendő egyszer egy nap. Akkor sincs probléma, ha valaki elkezdi egy fél deciliterrel, csak gyorsabban beindul a méregtelenítés és aluszékonyabbá válhat egy pár napig. 1-1,5 deciliter bőven elegendő maximális adagnak, többre nincs szükség, ezt a mennyiséget is betegség esetén ajánljuk.
1 csomag búzafű 30 dkg, ebből 20 evőkanálnyi lé préselhető ki. Ez elegendő egy hétre. Kismamák, szoptatós anyukák is nyugodtan fogyaszthatják. Gyerekek 2 éves kortól 1 kávéskanállal.
A búzafüvet hűtőszekrényben kell tárolni, így egy hétig eláll. Minden nap kiveszünk egy maréknyit, amit lepréselünk. 1 nap egyszer. A szervezetünk képes gyógyítani, nem a búzafű lé, de olyan állapotba hozza a szervezetünket, hogy igen sok betegség gyógyul meg ezáltal.
Meddig ihatjuk a búzafű levét?
Bármeddig. Ha befejeződött a méregtelenítés folyamata, a sejtek ezután tudnak újulni, regenerálódni.
Hogyan használhatjuk?
Lehet arcbőrre kenni, fél óráig rajta hagyni, szembe cseppenteni kötőhártya gyulladásnál, allergiánál, és hüvelybe, végbélbe nyomni koncentráltan, indikált esetekben. A búzafű bio tönkölybúzából készül, nem étkezési búzából. 15-20 cm-es nagyságnál kell levágni. Ha hagyjuk a tálcán tovább nőni, pár nap alatt túlnő, sárgul és nincs minőségi lé tartalma. Mindenképpen le kell aratni. Ajánlatos uborkalével, vagy zellerlével higítani. Leghatékonyabb koncentráltan.
Búzafűlé - Isten Mannája / Nagy László Zoltán
Ann Wigmore és Viktoras Kulvinskas akik megalapították a Hippocrates Egészség Klinikát 1963-ban és azóta több ezer embernek tanították meg az "Élő táplálék" életmódot. "Isteni Mannának" nevezik ezt a csodálatos zöld levet, amely a legfontosabb alapköve ennek az életformának. Több mint ötven-millió éve nőtték be Földünket a fűfélék, jelentős mértékben megváltoztatva az élővilágot.
Azon állatok, elefánt, bölény, ló, stb., amelyek elsődleges tápláléknak tekintették ezt a gazdag klorofiltartalmú táplálékot, váltak a legerősebbekké, egész életükben megtartva kicsattanó egészségüket. Az emberi emésztőrendszer nem képes nagy mennyiségű rostot megemészteni. a frissen préselt leveik, (klorofil koktél) kitűnő természetes tisztító, gyógyító regeneráló, tápláló és védő tulajdonságaival vált az utóbbi évtizedekben a figyelem középpontjába Amerikában és szerte a világban.
A gyógyító klorofil
Ha összehasonlítjuk a klorofil és a hemoglobin molekula szerkezetét, - amely a szervezetünk huszénhét-trillió sejtjének oxigén szállítója - akkor észre vesszük a hasonlóságot. A különbség, a klorofil magja magnéziumot, míg a hemoglobiné vasat tartalmaz. A klorofil szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad le, miközben ATP-t termel, amely a biológiai folyamatok kémiai energiaforrása. A hemoglobin oxigént vesz fel, amit a sejtekbe juttat és onnan a szén-dioxidot szállít a tüdőbe. Ha a mindennapi étrendedbe beiktatod a friss zöld leveket, különösen a búzafűlevet, akkor csodálatos előnyöket és élettapasztalatokat szerezhetsz.
Lássuk a csodát!
A búzafűlé tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot amelyre a szervezetünknek szüksége van. Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza. A búzafűlé az egyik leggazdagabb A és C vitamin forrás. Egyenlő arányban gazdag E, F, K, és B vitaminokban. Jelentős a B17 (laetrile) tartalma, amely a tudós és kutató körökben elismert, hogy a normál sejtek befolyásolása nélkül rombolja szét a ráksejteket. Segít az emésztésben és a belső szervek működésében. Megsemmisíti a kórokozó baktériumokat és segít visszaállítani a hasznos baktériumok egyensúlyát a belekben, amely folyamat lényeges az egészséges immunrendszer érdekében.
Dr. G. H. Erp-Thomas kutató tudós és termőföld specialista több mint száz különböző alkotóelemet volt képes kimutatni a friss búzafűből. Véleménye szerint ez egy "tökéletes étel". 3 kg búzafű értékes tápanyagtartalma megegyezik 70 kg tetszőlegesen választott nyers bio zöldségekével.
(G. H. Erp-Thomas, A New Concept in Diet, Boston: Rising Sun Publication, 1978.)
Hogyan idd a füvet?
Fogyasztása éhgyomorra javasolt! Fél órával előtte kevés nyers citromlé előkészíti az emésztő rendszert. Gyomorégés vagy fekély esetén inkább egy pohár kamillateával készítsd elő a "terepet".
A búzafűlét csak frissen préselve érdemes fogyasztani!
Első alkalommal, jól bevált gyakorlat szerint kis mennyiséget igyál. (1 vagy két evőkanál.) Ezt követően, érzéseidre figyelve, lassan kortyolgatva, nyállal jól elegyítve fogyassz annyit és addig, amíg valamiféle kényelmetlenséget érzel, de ne oly sokat, hogy már betegnek érezd magad.
A tested állapotától függően a mennyiség 1 evőkanáltól max. 1,5 dl-ig változhat. Tapasztalatok szerint a búzafűlé a legerősebb tisztító, nagyon magas enzimtartalma miatt azonnal reakcióba lép a mérgekkel és a gyomorban összegyűlt nyálkával.
Gyakran levertség az első tünet. Az émelygő érzés azt jelzi, hogy a tisztulás beindult. A továbbiakban a rendszeres fogyasztása ajánlott. Lehetséges, hogy a méregtelenítési tüneteid erősödnek: Étvágytalanság, émelygés, hányás, hasmenés, izzadás, különböző fájdalmak, hőemelkedés, fáradékonyság, aluszékonyság, stb. Ezek a jelei annak, hogy szervezeted tisztul a nem odavaló anyagoktól, amelyek 20-30-40 év alatt felhalmozódtak.
Búzafűlé ivás után legalább egy órán át ne vegyél magadhoz semmiféle szilárd ételt.
Amennyiben csökkenteni szeretnéd a kellemetlen érzetet, fél óra elteltével friss bio zöldséglé "sereghajtóként" működve segíthet a kezdeti kényelmetlenségeken. A kellemetlen érzeteket megszüntetni akaróknak inkább a friss bio gyümölcs, vagy annak leve ajánlott, mivel a zöldséglé is igen erős tisztító hatású lehet a kezdeti időszakban.
Búzafűlé mindenre!
Vágás, égés, bőrpír, csípés esetén rácsepegtetni a bőrfelületre. Komolyabb esetekben, (nyitott sebek, fekélyek, daganatok, stb.) a lével átitatott rostot borogatásként alkalmazhatjuk. Hajra téve hajmosás előtt egy órával, segít a lestrapált, töredezett haj regenerálásában. Jól bedörzsölve a viszkető, korpás fejbőrre is hatékony. Gargalizálva, vagy a füvet rágva és a rostot kiköpve, felfrissíti a leheletet, könnyít a torokfájáson. Csökkenti a fogínyvérzést és képes megszűntetni a duzzadt fogínygyulladást.
A finoman szűrt búzafűlé szembe csepegtetve nyugtatólag hat (pirosodás, égő viszkető, nyomás) tünetek esetén. Nőgyógyászati problémák esetén (Pl.: gombásodás, terméketlenség, daganatok) 1/2 dl búzafűlé hüvelyben tartva (gyertyaállás pozícióban 5-10 percig) kifejti jótékony hatását. Minden esetben,á, él, emésztési, méregtelenítési, problémák esetén ajánlott: Béltisztítás (beöntés) után, végbélbe juttatni, naponta akár 2-3 alkalommal: 1-1,5 dl búzafűlét, amelyet legalább 20 percig javasolt bent tartani.
Az évek során megfigyelt résztvevőknél a Hippocrates Klinikán ezzel a módszerrel hatékonyan visszaállították a vastagbél elektrolit egyensúlyát. Ráesetéintenziv fogyasztásával rendkivüli eredményeket értek el.
Növeszd a saját füvedet!
Házilag nagyon egyszerűen termeszthető !
Szükséges hozzá:
Jó minőségű csíraképes bio búza, (tönköly jobb).
Jó minőségű fekete föld, lehetőleg vegyszermentes, vagy erdei humusz (lehet tőzeggel kevert).
Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes lavór. Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes tálcák, (40x28cm vagy nagyobb)
Jó minőségű tisztított víz, öntöző kanna, spriccelő.
Nagyobb konyharuha, rongy. Megfelelő hely (polc) hőmérséklet 15 - 20 oC első két nap sötét, utána napos. Olló vagy éles, recés kés az aratáshoz.
A búzát 10 -12 órára (2 rész víz, 1 rész búza) beáztatjuk, majd lecsurgatás után nedves ronggyal letakarva 24 órán át csíráztatjuk.
Rászórjuk egyenletesen, egy rétegben a földel szintig feltöltött tálcára, majd enyhén meglocsoljuk. Egy üres tálcával letakarjuk 2 napig. Közben egyszer, ha száraz a föld kissé megöntözzük.
Ezután a fedő tálcát eltávolítjuk és nem túl erős (szórt) napfényre téve 8 - 10 nap után 10 - 20 cm-es magasság között ollóval, vagy éles, recés késsel aratható.
A learatott fű zacskóban 7 -14 napig tárolható a hűtőben.
A kipréselt levet magas fehérjetartalma miatt azonnal, 10-15 percen belül el kell fogyasztani. A tálcában maradt gyeptégla komposztnak használható. Újra termesztéshez új föld.
