🌸
🌸
🌸
Sárospatak
🌸
Sárospatak
🌸
🌸
ERDÉLY HÍRES FEJEDELEMASSZONYÁNAK
KÖSZÖNHETJÜK A TOKAJI ASZÚT
🌸
ERDÉLY HÍRES FEJEDELEMASSZONYÁNAK
KÖSZÖNHETJÜK A TOKAJI ASZÚT
🌸
RUDOLF DÁNIEL
2023. JÚNIUS 5.
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége nevét kevesen ismerik, pedig a rendkívüli műveltséggel bíró 17. századi fejedelemasszony iskolaalapítóként és kultúraszervezőként óriási mértékben járult hozzá a magyar kultúrához, egy legenda szerint pedig a leghíresebb magyar bort, a tokaji aszút is neki köszönhetjük.
Korán megözvegyült és kamaszként ment férjhezLórántffy Zsuzsanna a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Ónodon látta meg a napvilágot 1600-ban (egyes források szerint 1602-ben), Lórántffy Mihály, a korabeli Magyarország és Zemplén nagy hatalmú főura, Ónod várkapitánya és Zeleméri Borbála második gyermekeként.
Mivel a házaspárnak csak lánygyermekei születtek – szám szerint négy –, a kezdetektől úgy tervezték, a jelentős hozománnyal bíró lányokat, köztük Zsuzsannát időben férjhez adják kellően előkelő, szintén neves családokból származó kérőkhöz, akikre így rászáll a Lórántffy-, illetve a család által anyai ágon birtokolt Dobó-vagyon.
Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1600?–1660) egyetlen fennmaradt portréjaFJ Mol / Wikimedia CommonsZsuzsanna hét-nyolc éves korában a család Ónodról a sokkal jobban védhető, nagyobb, biztonságosabb és díszesebb sárospataki palotába, birtokaik ékébe költözött, ahol a leendő fejedelemasszony élete nagy részét töltötte.
2023. JÚNIUS 5.
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége nevét kevesen ismerik, pedig a rendkívüli műveltséggel bíró 17. századi fejedelemasszony iskolaalapítóként és kultúraszervezőként óriási mértékben járult hozzá a magyar kultúrához, egy legenda szerint pedig a leghíresebb magyar bort, a tokaji aszút is neki köszönhetjük.
Korán megözvegyült és kamaszként ment férjhezLórántffy Zsuzsanna a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Ónodon látta meg a napvilágot 1600-ban (egyes források szerint 1602-ben), Lórántffy Mihály, a korabeli Magyarország és Zemplén nagy hatalmú főura, Ónod várkapitánya és Zeleméri Borbála második gyermekeként.
Mivel a házaspárnak csak lánygyermekei születtek – szám szerint négy –, a kezdetektől úgy tervezték, a jelentős hozománnyal bíró lányokat, köztük Zsuzsannát időben férjhez adják kellően előkelő, szintén neves családokból származó kérőkhöz, akikre így rászáll a Lórántffy-, illetve a család által anyai ágon birtokolt Dobó-vagyon.
Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1600?–1660) egyetlen fennmaradt portréjaFJ Mol / Wikimedia CommonsZsuzsanna hét-nyolc éves korában a család Ónodról a sokkal jobban védhető, nagyobb, biztonságosabb és díszesebb sárospataki palotába, birtokaik ékébe költözött, ahol a leendő fejedelemasszony élete nagy részét töltötte.
🌸
🌸
Lórántffy Zsuzsanna (1600?–1660)
🌸
Lórántffy Zsuzsanna (1600?–1660)
🌸
A következő évben Zsuzsanna édesanyja elhunyt, öt évvel később, 1614-ben pedig Lórántffy Mihály is követte feleségét a sírba: az árván maradt, alig kiskamasz Zsuzsannának – fiútestvér híján – magának kellett intéznie a birtok ügyeit, miközben birtokperek és az örökség körüli rokoni jogi csatározások hálózták be a lánytestvérek életét.
Zsuzsanna a korszakban ritkának számító módon, szerelemből – ugyanakkor természetesen megfelelő politikai érdekek mentén – mehetett férjhez, 1616-ban vezette őt oltár elé a híres törökverő vitéz és rövid ideig erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond 23 éves fia, Rákóczi György, aki zsenge kora ellenére már borsodi főispánként és ónodi várkapitányként szolgált.
A két neves család, a Rákócziak és a Lórántffyak egyesülésével György Felső-Magyarország leghatalmasabb urává lett, azonban súlyos politikai válságokkal és harcokkal kellett szembenéznie: az elsők között csatlakozott például Bethlen Gáborhoz, aki 1619-ben támadást indított Habsburg Ferdinánd ellen. A hadjárat sikertelenül zárult, Bethlen leváltotta főkapitányi tisztjéből Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte.
A legenda szerint véletlenül született a tokaji aszúZsuzsanna asszony egész életében odaadó hűséggel állt férje mellett, Rákóczi távollétében ő irányította a zempléni birtok ügyeit, ahol jelentős építkezéseket foganatosított: a sárospataki vár legértékesebb részének számít az általa építtetett, a Perényi-szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő lépcső és lodzsa.
Ő rendelkezett vetésről, aratásról, szüretről, háború idején lőport gyártatott, ágyukat készíttetett és csapatokat szereltetett fel, majd a férje után küldte őket. A háztartás és a gazdaság vezetése mellett állandó elfoglaltságának számított a kertek gondozása, gyakran töltötte idejét a vár körül elterülő híres Gombos-kertben: gyümölcsfákat ültetett és oltott be, gyógynövényeket termesztett, melyekből gyógyszert, különféle elixíreket készített, és a rászorulók rendelkezésére bocsátotta.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1593–1648)Wikimedia CommonsA legenda szerint a leghíresebb magyar bor, a tokaji aszú (véletlen) feltalálása is Lórántffy Zsuzsanna nevéhez köthető: a Habsburg-ellenes harcok miatt elhúzódott a szüret időpontja, a birtokon csak novemberben dolgozták fel a szőlőtermést.
A szőlők addigra megaszalódtak, összetöppedtek, a belőlük kisajtolt nedű így édesebb és tüzesebb lett – a hibán csak rövid ideig bosszankodott a birtok úrnője és a szőlőtermelést irányító Sepsy Laczkó Máté, hamar belátták, hogy milyen pozitívumokkal bír az újonnan létrehozott „furcsa bor”.
Kora talán legműveltebb asszonya voltA házaspárnak öt gyermeke született, akik közül ketten, ifjabb György és Zsigmond érték meg a felnőttkort; édesanyjuk mindent elkövetett, hogy a lehető legjobb oktatásban részesítse a két fiút, akik ennek köszönhetően kiváló eredménnyel tették le a vizsgáikat. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, a család így Nagyváradra költözött, Zsuzsanna asszony azonban továbbra is gyakran visszajárt Sárospatakra a régi családi otthonba.
Nem csak gyermekei oktatásába, saját maga kiművelésébe is rengeteg energiát fektetett, a korszak egyik legintelligensebb, legműveltebb asszonyának számított: kedvenc olvasmánya a Biblia volt, otthonosan mozgott a különféle teológiai, egyházpolitikai kérdésekben, aktív résztvevője volt a korszak hitvitáinak, melyekben a reformáció Erdélyben népszerű puritanista irányzatát képviselte.
Gyakran állt ki a református hitszónokok, professzorok, például Apáczai Csere János mellett, Mózes és a próféták címmel bibliai szövegekből saját könyvecskét szerkesztett a református hit védelmére.
Hittételekben való jártasságát még a rivális katolikusok is elismerték, egy jezsuita atya így nyilatkozott Lórántffyról: „Én bizony nagy álmélkodással hallom, és rész szerint látom is Kegyelmes asszonyom, hogy Nagyságod ily fejedelmi méltóságban lévén, az Isten törvényében való emelkedést s az Isten könyvének tudományát minden világi mulatságnál nagyobbra láttatik becsülni.”
Zsuzsanna asszony szintén rengeteget tett a könyvnyomtatás és az írásbeliség terjesztéséért, őrizte és gyarapította a fejedelmi könyvtárat. Soha korábban annyi könyvet nem adtak ki Erdélyben, mint akkoriban, Rákóczi fejedelem megbízásából készült el a Rákóczi-bibliának is nevezett első román nyelvű Újszövetség-fordítás.
A sárospataki Rákóczi-vár napjainkbanCsodálatos MagyarországVilághírű tudóst hívott meg SárospatakraRákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna harminc éven át éltek szerelmi házasságban, a fejedelem 1648-as halálát követően özvegye végleg visszaköltözött Sárospatakra, ahol főként a helyi oktatás fejlesztésére, a tehetséges diákok segítésére fordította idejét és energiáját, neki köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult, kibővült a sárospataki református kollégium.
Meghívta Sárospatakra a korszak legjelesebb pedagógusát, a cseh-morva Comeniust,
aki 1650 és 1654 között megreformálta, modernizálta az oktatást, az ő javaslatára alapított Lórántffy könyvnyomdát is a zempléni városban. Sárospataki tevékenysége mellett az özvegy fejedelemasszony Erdély szellemi fejlődéséért is sokat tett, például román nyelvű felsőbb iskolát alapított Fogarason, mely a korszak legszínvonalasabbjának számított.
Zsuzsanna asszony élete tragédiájának tartotta, hogy férje mellett másodszülött fiát is el kellett temetnie: Rákóczi Zsigmond, akit lehetséges magyar királyként is emlegettek, egy Habsburg-ellenes hadjáratra készült a svédekkel szövetkezve, amikor 1652-ben, mindössze 29 évesen himlőjárvány áldozata lett (felesége,
Henrietta Mária pfalzi hercegnő öt nappal korábban hunyt el a betegségben). Idősebbik fia, II. Rákóczi György örökölte a fejedelmi trónt, uralkodása alatt Erdély súlyos válságba került, újra török csapatok dúlták fel, az új fejedelem politikája teljes kudarcot vallott.
Lórántffy Zsuzsanna 60 éves korában, 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon, sírja is a városban, a Vártemplom altemplomában található; egyetlen megmaradt fia, György alig két hónappal később követte őt a halálba. A fejedelem a török ellen vívott, katasztrofálisnak bizonyult szászfenesi csatában fejsérülést kapott, a sebesülésbe néhány héttel később, 39 évesen belehalt.
Zsuzsanna a korszakban ritkának számító módon, szerelemből – ugyanakkor természetesen megfelelő politikai érdekek mentén – mehetett férjhez, 1616-ban vezette őt oltár elé a híres törökverő vitéz és rövid ideig erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond 23 éves fia, Rákóczi György, aki zsenge kora ellenére már borsodi főispánként és ónodi várkapitányként szolgált.
A két neves család, a Rákócziak és a Lórántffyak egyesülésével György Felső-Magyarország leghatalmasabb urává lett, azonban súlyos politikai válságokkal és harcokkal kellett szembenéznie: az elsők között csatlakozott például Bethlen Gáborhoz, aki 1619-ben támadást indított Habsburg Ferdinánd ellen. A hadjárat sikertelenül zárult, Bethlen leváltotta főkapitányi tisztjéből Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte.
A legenda szerint véletlenül született a tokaji aszúZsuzsanna asszony egész életében odaadó hűséggel állt férje mellett, Rákóczi távollétében ő irányította a zempléni birtok ügyeit, ahol jelentős építkezéseket foganatosított: a sárospataki vár legértékesebb részének számít az általa építtetett, a Perényi-szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő lépcső és lodzsa.
Ő rendelkezett vetésről, aratásról, szüretről, háború idején lőport gyártatott, ágyukat készíttetett és csapatokat szereltetett fel, majd a férje után küldte őket. A háztartás és a gazdaság vezetése mellett állandó elfoglaltságának számított a kertek gondozása, gyakran töltötte idejét a vár körül elterülő híres Gombos-kertben: gyümölcsfákat ültetett és oltott be, gyógynövényeket termesztett, melyekből gyógyszert, különféle elixíreket készített, és a rászorulók rendelkezésére bocsátotta.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1593–1648)Wikimedia CommonsA legenda szerint a leghíresebb magyar bor, a tokaji aszú (véletlen) feltalálása is Lórántffy Zsuzsanna nevéhez köthető: a Habsburg-ellenes harcok miatt elhúzódott a szüret időpontja, a birtokon csak novemberben dolgozták fel a szőlőtermést.
A szőlők addigra megaszalódtak, összetöppedtek, a belőlük kisajtolt nedű így édesebb és tüzesebb lett – a hibán csak rövid ideig bosszankodott a birtok úrnője és a szőlőtermelést irányító Sepsy Laczkó Máté, hamar belátták, hogy milyen pozitívumokkal bír az újonnan létrehozott „furcsa bor”.
Kora talán legműveltebb asszonya voltA házaspárnak öt gyermeke született, akik közül ketten, ifjabb György és Zsigmond érték meg a felnőttkort; édesanyjuk mindent elkövetett, hogy a lehető legjobb oktatásban részesítse a két fiút, akik ennek köszönhetően kiváló eredménnyel tették le a vizsgáikat. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, a család így Nagyváradra költözött, Zsuzsanna asszony azonban továbbra is gyakran visszajárt Sárospatakra a régi családi otthonba.
Nem csak gyermekei oktatásába, saját maga kiművelésébe is rengeteg energiát fektetett, a korszak egyik legintelligensebb, legműveltebb asszonyának számított: kedvenc olvasmánya a Biblia volt, otthonosan mozgott a különféle teológiai, egyházpolitikai kérdésekben, aktív résztvevője volt a korszak hitvitáinak, melyekben a reformáció Erdélyben népszerű puritanista irányzatát képviselte.
Gyakran állt ki a református hitszónokok, professzorok, például Apáczai Csere János mellett, Mózes és a próféták címmel bibliai szövegekből saját könyvecskét szerkesztett a református hit védelmére.
Hittételekben való jártasságát még a rivális katolikusok is elismerték, egy jezsuita atya így nyilatkozott Lórántffyról: „Én bizony nagy álmélkodással hallom, és rész szerint látom is Kegyelmes asszonyom, hogy Nagyságod ily fejedelmi méltóságban lévén, az Isten törvényében való emelkedést s az Isten könyvének tudományát minden világi mulatságnál nagyobbra láttatik becsülni.”
Zsuzsanna asszony szintén rengeteget tett a könyvnyomtatás és az írásbeliség terjesztéséért, őrizte és gyarapította a fejedelmi könyvtárat. Soha korábban annyi könyvet nem adtak ki Erdélyben, mint akkoriban, Rákóczi fejedelem megbízásából készült el a Rákóczi-bibliának is nevezett első román nyelvű Újszövetség-fordítás.
A sárospataki Rákóczi-vár napjainkbanCsodálatos MagyarországVilághírű tudóst hívott meg SárospatakraRákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna harminc éven át éltek szerelmi házasságban, a fejedelem 1648-as halálát követően özvegye végleg visszaköltözött Sárospatakra, ahol főként a helyi oktatás fejlesztésére, a tehetséges diákok segítésére fordította idejét és energiáját, neki köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult, kibővült a sárospataki református kollégium.
Meghívta Sárospatakra a korszak legjelesebb pedagógusát, a cseh-morva Comeniust,
aki 1650 és 1654 között megreformálta, modernizálta az oktatást, az ő javaslatára alapított Lórántffy könyvnyomdát is a zempléni városban. Sárospataki tevékenysége mellett az özvegy fejedelemasszony Erdély szellemi fejlődéséért is sokat tett, például román nyelvű felsőbb iskolát alapított Fogarason, mely a korszak legszínvonalasabbjának számított.
Zsuzsanna asszony élete tragédiájának tartotta, hogy férje mellett másodszülött fiát is el kellett temetnie: Rákóczi Zsigmond, akit lehetséges magyar királyként is emlegettek, egy Habsburg-ellenes hadjáratra készült a svédekkel szövetkezve, amikor 1652-ben, mindössze 29 évesen himlőjárvány áldozata lett (felesége,
Henrietta Mária pfalzi hercegnő öt nappal korábban hunyt el a betegségben). Idősebbik fia, II. Rákóczi György örökölte a fejedelmi trónt, uralkodása alatt Erdély súlyos válságba került, újra török csapatok dúlták fel, az új fejedelem politikája teljes kudarcot vallott.
Lórántffy Zsuzsanna 60 éves korában, 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon, sírja is a városban, a Vártemplom altemplomában található; egyetlen megmaradt fia, György alig két hónappal később követte őt a halálba. A fejedelem a török ellen vívott, katasztrofálisnak bizonyult szászfenesi csatában fejsérülést kapott, a sebesülésbe néhány héttel később, 39 évesen belehalt.
🌸
🌸
🌸
