Zseniálisan megfogalmazott vers!
Minden csak a nézőpont kérdése...
Minden csak a nézőpont kérdése...
A TE FELADATOD
Ha fentről olvasod lehangoló
Ha lentről vissza felé felemelő
Hiábavaló a küzdelmed
Ne hidd, hogy
Az életnek szándéka van Veled
Mindig tudd, hogy
Egyedül vagy
Hogy nem számíthatsz senkire, és
A szeretet is csak egy nagy átverés
Senki nem lesz büszke Rád, és
Hazugság, hogy
Érdemes élni
És soha nem lehetsz igazán boldog
Majd cserbenhagynak a barátaid
Becsaptak, amikor azt mondták, hogy
Minden fájdalom elmúlik egyszer
Vígasztaljon a tudat, hogy
Milliónyi ember a Földön
A sok szenvedés ellenére
Ugyanebben hisz
A rosszat jóra változtatni
Nem tudod
Ne hidd, hogy
A sorsot megfordítani
A Te feladatod
MOST OLVASD LENTRŐL FELFELÉ
Ha fentről olvasod lehangoló
Ha lentről vissza felé felemelő
Hiábavaló a küzdelmed
Ne hidd, hogy
Az életnek szándéka van Veled
Mindig tudd, hogy
Egyedül vagy
Hogy nem számíthatsz senkire, és
A szeretet is csak egy nagy átverés
Senki nem lesz büszke Rád, és
Hazugság, hogy
Érdemes élni
És soha nem lehetsz igazán boldog
Majd cserbenhagynak a barátaid
Becsaptak, amikor azt mondták, hogy
Minden fájdalom elmúlik egyszer
Vígasztaljon a tudat, hogy
Milliónyi ember a Földön
A sok szenvedés ellenére
Ugyanebben hisz
A rosszat jóra változtatni
Nem tudod
Ne hidd, hogy
A sorsot megfordítani
A Te feladatod
MOST OLVASD LENTRŐL FELFELÉ
A hétköznapok unalmasak? ...pedig rettentő izgalmasak, mert azokban van minden tudás. Nem távoli csillagokban, és még csak nem is az atomokban. Nincs más dolgunk, mint felfedezni a hétköznapok tudományát, és élni az életet.
Ha nem tudod eltitkolni, akkor urald...
Valami van a levegőben. Ma már jellemzően UFO-k, ugyanakkor a tapintható feszültséggel egy időben történik valami, amit több kultúrában is előrevetítettek a bölcsek, és amit leginkább ébredésnek, vagy korszakváltásnak nevezünk.
Tény, hogy nagyjából az ezredforduló óta robbanásszerűen nyílik az emberiség tudata, erősödik a szembenállás a megtanult dogmákkal szemben. Új világkép, új értékrend, és új tudás van kibontakozóban.
Ahogy egy ország elnök egyik tanácsadója mondta:
” Úgy száz évvel ezelőtt könnyebb volt megváltoztatni százmillió ember véleményét, mint megölni százmillió embert. Ma könnyebb megölni százmillió embert, mint a véleményüket megváltoztatni.”
Azt, hogy miben áll ez a változás, egyre többen látjuk körvonalazódni. Hasonló következtetésekre jutunk, ami alapvetően abból adódik számomra, hogy átgondoljuk a dolgainkat. Nem csupán azért állítunk valamit, mert jól hangzik, vagy mert mások is mondogatják, hanem azért, mert valamilyen megmagyarázhatatlan, már- már titokzatos késztetés hatására átgondoltuk mindazt ami történik.
Hogy mi történik most, azt számtalan formában el lehet magyarázni, és valószínűleg mindegyik magyarázat a maga nemében helytálló, én azonban most is, mint mindig, azt mondom, itt az ideje annak, hogy elkezdjünk életszerűen gondolkozni. A hétköznapjainkon keresztül vizsgálni ezt a változást.
Miért tartom ezt fontosnak?
Az elmúlt pár ezer évben hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy a tudást bonyolultnak minősítettük. A tudás, amit keresünk biztosan nagyon összetett, nehezen érthető. Így aztán a különböző vallások azt mondják, ez a tudás istené, ami ember számára elérhetetlen. A tudós társadalom sem működött másképp. Folyamatosan azt a képzetet keltették, hogy tudni ugyan lehet, de ahhoz nagyon nagyon sokat kell tanulni, és persze ne feledjük, a tanulás sok pénzbe is kerül.
Persze nem teljesen igaz ez, hiszen egy ideje már világossá vált, hogy a történelmünkben több titkos társaság is működött. Ilyenek a szabadkőművesek, az illuminátusok, vagy a mostanában oly sokat megemlített Bilderberg csoport. Ezek a társaságok tudtak, és tudnak valamit, amit az emberek többsége nem, és ezeknek a csoportoknak a ténykedését mindig is körüllengte egyfajta misztérium.
Vajon mi történhet ott, vajon mit tudhatnak ők, amit mi nem?
Bármelyik irányból is közelítem meg a kérdést, ugyanoda lyukadok ki. A tudás misztikus, nehezen érthető, és nem mindenki számára adott. De mi van akkor, ha szakítunk ezzel a dogmával is, és kimondjuk hangosan, minden lelkiismeret furdalás nélkül, hogy a tudás egyszerű?
Hogy csupán azért nem látjuk át világunk működését, azért nem vagyunk képesek most már megoldani a legalapvetőbb gondjainkat sem, mert tudatunkat, és hitünket átszövi ez a tévképzet, miszerint tudni bonyolult dolog.
Mi van akkor, ha a tudás nagyon is kézenfekvő, és bárki megértheti, és jobbat mondok, csupán azért nem találtuk eddig, mert mindig is itt volt az orrunk előtt. És mi ahelyett, hogy a kézenfekvőt néztük volna, vagy egy távoli istenben kerestük, vagy a végtelennek tűnő világűrben távcsövekkel kémlelve az eget, máskor mikroszkópokkal az atomokat részekre szedve.
De történt bárhogy is, egészen mostanáig a tudás valahol a távoli messzeségben, vagy a mélyben kerestük. Tettük bárhogy is, annak a lehetőségét teljesen kizártuk, hogy mindaz amit keresünk, csak épp ki nem böki a szemünket.
A dogmákat manapság felváltották a tanfolyamok. Ezoterikus, vagy az új világképet hirdető előadásokon elmerülhetünk a kvantumfizika rejtelmeiben, a szimbólumok erejében. Nem állítom, hogy ezek haszontalanok, ugyanakkor még ezekkel kapcsolatban is ott van bennem az az érzés, ami eddig is ott volt. Sokat kell tanulni, és nem értheti meg mindenki.
Legyen tehát a kiindulási pont innentől kezdve ez, a tudás egyszerű, és mindenki számára, így számodra, és számomra is adott.
Mi lehet hát a kulcs a teljesebb megértés felé?
A saját életed, az az élet, amit nap mint nap megélsz, és amiről eddig azt gondoltad, független a világban végbemenő változásoktól. Csupán érdemes felismerned, hogy a saját életed tökéletesen leképezi az emberiség történelmét. Hogy amit te “kicsiben” megélsz, az megy végbe “nagyban” az emberiség szintjén is. A tudás, amit keresel ott van a saját életedben, a hétköznapjaidban, csupán fel kell ismerned a kapcsolatot önmagad, és minden más között.
Milyen következtetéseket lehet levonni, ha így futunk neki a kérdésnek? Mondjuk azt, hogy innentől kezdve magadtól is megérthetsz mindent? Felismerheted a mostani változás lényegét anélkül is, hogy hosszasan gyötrődnél különféle tanfolyamokon?
Meggyőződésem, hogy igen. Eljött az ideje annak, hogy a józan eszedre, a saját megérzéseidre hallgass. Ez nem zárja ki azt, hogy másokat is meghallgassunk, de kizárja azt, hogy meg lehessen téged dumálni.
Van saját életed, van saját személyiséged, és van saját véleményed. Mindez nem véletlen. Különbözőségünk nem konfliktusforrás, hanem az élet sokszínűségének része. Személyiséged az élet nevű kirakós játék egyik darabja. És ha a saját személyiségedet divatos irányzatok mögé bújtatod, akkor elvész. Minél többen fedjük fel saját személyiségünket, annál több kirakós darab válik láthatóvá, míg végül összeáll a kép. Önmagad eltitkolása okozza az összes többi titkot az életünkben.
A hétköznapok unalmasak? Szerintem pedig rettentő izgalmasak, mert azokban van minden tudás. Nem távoli csillagokban, és még csak nem is az atomokban. Nincs más dolgunk, mint felfedezni a hétköznapok tudományát, és élni az életet.
Forrás: thesecret.hu
Valami van a levegőben. Ma már jellemzően UFO-k, ugyanakkor a tapintható feszültséggel egy időben történik valami, amit több kultúrában is előrevetítettek a bölcsek, és amit leginkább ébredésnek, vagy korszakváltásnak nevezünk.
Tény, hogy nagyjából az ezredforduló óta robbanásszerűen nyílik az emberiség tudata, erősödik a szembenállás a megtanult dogmákkal szemben. Új világkép, új értékrend, és új tudás van kibontakozóban.
Ahogy egy ország elnök egyik tanácsadója mondta:
” Úgy száz évvel ezelőtt könnyebb volt megváltoztatni százmillió ember véleményét, mint megölni százmillió embert. Ma könnyebb megölni százmillió embert, mint a véleményüket megváltoztatni.”
Azt, hogy miben áll ez a változás, egyre többen látjuk körvonalazódni. Hasonló következtetésekre jutunk, ami alapvetően abból adódik számomra, hogy átgondoljuk a dolgainkat. Nem csupán azért állítunk valamit, mert jól hangzik, vagy mert mások is mondogatják, hanem azért, mert valamilyen megmagyarázhatatlan, már- már titokzatos késztetés hatására átgondoltuk mindazt ami történik.
Hogy mi történik most, azt számtalan formában el lehet magyarázni, és valószínűleg mindegyik magyarázat a maga nemében helytálló, én azonban most is, mint mindig, azt mondom, itt az ideje annak, hogy elkezdjünk életszerűen gondolkozni. A hétköznapjainkon keresztül vizsgálni ezt a változást.
Miért tartom ezt fontosnak?
Az elmúlt pár ezer évben hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy a tudást bonyolultnak minősítettük. A tudás, amit keresünk biztosan nagyon összetett, nehezen érthető. Így aztán a különböző vallások azt mondják, ez a tudás istené, ami ember számára elérhetetlen. A tudós társadalom sem működött másképp. Folyamatosan azt a képzetet keltették, hogy tudni ugyan lehet, de ahhoz nagyon nagyon sokat kell tanulni, és persze ne feledjük, a tanulás sok pénzbe is kerül.
Persze nem teljesen igaz ez, hiszen egy ideje már világossá vált, hogy a történelmünkben több titkos társaság is működött. Ilyenek a szabadkőművesek, az illuminátusok, vagy a mostanában oly sokat megemlített Bilderberg csoport. Ezek a társaságok tudtak, és tudnak valamit, amit az emberek többsége nem, és ezeknek a csoportoknak a ténykedését mindig is körüllengte egyfajta misztérium.
Vajon mi történhet ott, vajon mit tudhatnak ők, amit mi nem?
Bármelyik irányból is közelítem meg a kérdést, ugyanoda lyukadok ki. A tudás misztikus, nehezen érthető, és nem mindenki számára adott. De mi van akkor, ha szakítunk ezzel a dogmával is, és kimondjuk hangosan, minden lelkiismeret furdalás nélkül, hogy a tudás egyszerű?
Hogy csupán azért nem látjuk át világunk működését, azért nem vagyunk képesek most már megoldani a legalapvetőbb gondjainkat sem, mert tudatunkat, és hitünket átszövi ez a tévképzet, miszerint tudni bonyolult dolog.
Mi van akkor, ha a tudás nagyon is kézenfekvő, és bárki megértheti, és jobbat mondok, csupán azért nem találtuk eddig, mert mindig is itt volt az orrunk előtt. És mi ahelyett, hogy a kézenfekvőt néztük volna, vagy egy távoli istenben kerestük, vagy a végtelennek tűnő világűrben távcsövekkel kémlelve az eget, máskor mikroszkópokkal az atomokat részekre szedve.
De történt bárhogy is, egészen mostanáig a tudás valahol a távoli messzeségben, vagy a mélyben kerestük. Tettük bárhogy is, annak a lehetőségét teljesen kizártuk, hogy mindaz amit keresünk, csak épp ki nem böki a szemünket.
A dogmákat manapság felváltották a tanfolyamok. Ezoterikus, vagy az új világképet hirdető előadásokon elmerülhetünk a kvantumfizika rejtelmeiben, a szimbólumok erejében. Nem állítom, hogy ezek haszontalanok, ugyanakkor még ezekkel kapcsolatban is ott van bennem az az érzés, ami eddig is ott volt. Sokat kell tanulni, és nem értheti meg mindenki.
Legyen tehát a kiindulási pont innentől kezdve ez, a tudás egyszerű, és mindenki számára, így számodra, és számomra is adott.
Mi lehet hát a kulcs a teljesebb megértés felé?
A saját életed, az az élet, amit nap mint nap megélsz, és amiről eddig azt gondoltad, független a világban végbemenő változásoktól. Csupán érdemes felismerned, hogy a saját életed tökéletesen leképezi az emberiség történelmét. Hogy amit te “kicsiben” megélsz, az megy végbe “nagyban” az emberiség szintjén is. A tudás, amit keresel ott van a saját életedben, a hétköznapjaidban, csupán fel kell ismerned a kapcsolatot önmagad, és minden más között.
Milyen következtetéseket lehet levonni, ha így futunk neki a kérdésnek? Mondjuk azt, hogy innentől kezdve magadtól is megérthetsz mindent? Felismerheted a mostani változás lényegét anélkül is, hogy hosszasan gyötrődnél különféle tanfolyamokon?
Meggyőződésem, hogy igen. Eljött az ideje annak, hogy a józan eszedre, a saját megérzéseidre hallgass. Ez nem zárja ki azt, hogy másokat is meghallgassunk, de kizárja azt, hogy meg lehessen téged dumálni.
Van saját életed, van saját személyiséged, és van saját véleményed. Mindez nem véletlen. Különbözőségünk nem konfliktusforrás, hanem az élet sokszínűségének része. Személyiséged az élet nevű kirakós játék egyik darabja. És ha a saját személyiségedet divatos irányzatok mögé bújtatod, akkor elvész. Minél többen fedjük fel saját személyiségünket, annál több kirakós darab válik láthatóvá, míg végül összeáll a kép. Önmagad eltitkolása okozza az összes többi titkot az életünkben.
A hétköznapok unalmasak? Szerintem pedig rettentő izgalmasak, mert azokban van minden tudás. Nem távoli csillagokban, és még csak nem is az atomokban. Nincs más dolgunk, mint felfedezni a hétköznapok tudományát, és élni az életet.
Forrás: thesecret.hu
