🌸
A Szója és a Tofu
MÉREG,
De Nem Étel!
🌸
A Szója és a Tofu
MÉREG,
De Nem Étel!
🌸
🌸
A Szója MÉREG ...
🌸
"Szinte elképesztően hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt.
Ilyenek például a benne levő természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérjeemésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrögkeltő.
Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak.
Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretű és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges főzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek,
megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminosavhiányt váltanak ki."
Dr. Pusztai Árpád
🌸
Egy kínai vizsgálatban 437 gyerek közt 22%-osnak találták a vérszegénységet.
Amikor leállították a szójafogyasztásukat,
hat hónap alatt a vérszegények aránya 1.25%-ra csökkent.
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/a-szoacuteja-veszeacutelyei.html
🌸
A Szójabab Veszélyei
🌸
Rák és DNS-károsodás.
Agy és tanulási zavarok.
Pajzsmirigy problémák.
Vitaminok és ásványi anyagok ... felszívódási zavarok.
Hormonházi egyenlőségi zavarok. stb.
🌸
Hormonházi egyenlőségi zavarok
EREDMÉNYE
Nemi identitás zavar.
🌸
A nemi identitászavar az, amikor egy személy
elégedetlen azzal a nemmel, amelyben született.
Ez gyakran vezet ahhoz a vágyhoz, hogy megváltoztatják a külsejüket.
🌸
A Szója MÉREG ...
🌸
"Szinte elképesztően hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt.
Ilyenek például a benne levő természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérjeemésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrögkeltő.
Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak.
Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretű és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges főzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek,
megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminosavhiányt váltanak ki."
Dr. Pusztai Árpád
🌸
Egy kínai vizsgálatban 437 gyerek közt 22%-osnak találták a vérszegénységet.
Amikor leállították a szójafogyasztásukat,
hat hónap alatt a vérszegények aránya 1.25%-ra csökkent.
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/a-szoacuteja-veszeacutelyei.html
🌸
A Szójabab Veszélyei
🌸
Rák és DNS-károsodás.
Agy és tanulási zavarok.
Pajzsmirigy problémák.
Vitaminok és ásványi anyagok ... felszívódási zavarok.
Hormonházi egyenlőségi zavarok. stb.
🌸
Hormonházi egyenlőségi zavarok
EREDMÉNYE
Nemi identitás zavar.
🌸
A nemi identitászavar az, amikor egy személy
elégedetlen azzal a nemmel, amelyben született.
Ez gyakran vezet ahhoz a vágyhoz, hogy megváltoztatják a külsejüket.
🌸
🌸
Egy biológiailag elhízott férfi nyerte a "Miss Greater Derry" címet
ami egy New Hampshirei szépségverseny a "Miss America" szervezet keretében.
🌸
https://clashdaily.com/2022/11/obese-transgender-teen-named-brian-wins
🌸
Egy biológiailag elhízott férfi nyerte a "Miss Greater Derry" címet
ami egy New Hampshirei szépségverseny a "Miss America" szervezet keretében.
🌸
https://clashdaily.com/2022/11/obese-transgender-teen-named-brian-wins
🌸
🌸
Miss Hollandia Első Alkalommal
🌸
Megkoronáztak Egy Transz "Nőt"
🌸
https://www.nytimes.com/2023/07/11/world/europe/miss-netherlands-rikkie-valerie-kolle.html
🌸
Miss Hollandia Első Alkalommal
🌸
Megkoronáztak Egy Transz "Nőt"
🌸
https://www.nytimes.com/2023/07/11/world/europe/miss-netherlands-rikkie-valerie-kolle.html
🌸
🌸
Dr. Pusztai Árpád
A Szójatermékek
Egészségkárosító Hatásai
🌸
Dr. Pusztai Árpád
A Szójatermékek
Egészségkárosító Hatásai
🌸
A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető.
Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen. E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje-
és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető. Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen.
E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
„Mi egy nagyméretű, szabadon hagyott és ellenőrizetlen csecsemőkísérletet folytatunk.”
Dr. Daniel Sheehan, szójakutató tudós, Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal
Nehéz lenne még egy olyan gyorsan elterjesztett kultúrnövényt találni, mint a szója. 1999-es adatok szerint csupán az USA-ban 72 millió hektáron termesztették, és a gazdáknak a nettó piaci ár 1-1,5%-át kötelezően be kell fizetniük, amit más forrásokkal is kiegészítve reklámkampányra fordítanak.
Becslések szerint így kb. 100 millió USA-dollárt költenek évente a szója reklámozására, és akkor még nem is említettük az ipar nagyágyúit, mint például Monsanto, Protein Technologies, Cargill Foods, SoyLife, Central Soya stb. Vajon miért kell valamit is ennyire agyonreklámozni, ha az tényleg olyan jó?
Toxinok
Szinte elképesztően hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt. Ilyenek például a benne levő természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérjeemésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrögkeltő.
Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak. Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretű és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges főzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek, megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminosavhiányt váltanak ki.
Nagy mennyiségű tripszingátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését okozta, megnagyobbítva és betegségeknek kitéve azt, a rákot is beleértve, és nagyobb mennyiségű zsírsavakat halmozott fel a májban.
A szója tartalmaz még goitrogeneket, amelyek gátolják a pajzsmirigy működését. Továbbá a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségű phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentősen meggátolja az alapvető ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfőképpen a cink.
Az az állítás, hogy a szója jó a csontritkulás ellen, teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D-vitamin-hiányt kelt. (Pusztai Árpádnak a csontritkulás elleni lépésekről, a tej káros hatásairól írott cikkét a közeljövőben közöljük – A szerk.)
A kínaiak csak úgy tudták a szóját bevonni a táplálkozásukba, hogy erjesztették. Ezzel csökkentették a toxinok jelenlétét, de teljesen nem tudták kiküszöbölni. A szóját éppen ezért csak kiegészítő ételként használták, és így terjedt el Koreában, Japánban, Indonéziában. Egy 1998-as japán felmérés szerint, (C. Nagata), egy átlag japán napi 7-8 g szóját fogyasztott (kevesebb, mint 2 teáskanálnyit). Tehát csak kiegészítő különlegességként és nem húspótló főételként fogyasztották, mint ahogy ránk sulykolják.
Érvek és ellenérvek
Egyes érvek szerint Japánban a kevés mellrák, méhrák, prosztatarák a szójafogyasztásnak köszönhető. Ez a kijelentés így meglehetősen félrevezető, hiszen egyrészt nem tesz említést a lényeges, nyugati és japán étkezési különbségekről, másrészt nem veszi figyelembe a fenti adatokat.
Ugyanakkor miért van az, hogy Japánban (és Ázsiában is általában) sokkal gyakoribb a nyelőcsőrák, gyomorrák, hasnyálmirigyrák, májrák, pajzsmirigyrák? (Forrás: A. Harras, illetve C. Searle.) Pont ezek azok a szervek, amiket a szója a legjobban leterhel az állatkísérletek szerint.
SPI, TVP gyártás – ez mindennek mondható, csak étvágygerjesztőnek nem
Az SPI (soy protein isolate) és a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet töltenek be hús- és tejhelyettesítőként, legfőképpen a bébi- és vegetáriánus ételekben. Ezek előállítása nem egyszerű folyamat, ipari gyárakban lehet csak előállítani.
A szójababot vízbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek, hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leülepítik és különválasztják savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumíniumtartályokban történik, ami nagy mennyiségű és nem kívánatos alumíniumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hőmérsékleten szárítják, ez a „szóró-szárítás”.
A TVP-hez még egy újabb magas hőmérsékletű és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan csökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradékanyagok is bekerülnek a végtermékekbe.
Emellett a magas hőmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Ezért kell még lysin tápadalékot is adni állatoknak, amelyeket ilyen szójatermékekkel etetnek.
Joseph J. Rackis egy, az FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelműen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetősen íztelen, nagymennyiségű ízesítőanyagot is adnak hozzá, többek között a káros hatású MSG-t.
Isoflavonok, egészségesek-e vagy károsak?
Az isoflavonok ösztrogénszerű anyagi szerkezetek, amelyek nagy mennyiségben vannak jelen a szójában. Ilyenek például a genistein, diadzen. Számos kutatás foglalkozik velük. A legmegdöbbentőbb az, hogy az eredmények meglehetősen különböznek aszerint, hogy ki finanszírozta a kutatást.
A Protein Technology International nevű nagyvállalat egy beadványban kérte az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalt (FDA), hogy az nyilvánítsa ki az isoflavonok koleszterincsökkentő hatását. S. Fallon és M. Enig szerint az FDA átszerkesztette az eredeti kérvényt, kitörölve onnan mindennemű utalást az esetleges káros mellékhatásokra, és felgyorsított módon engedélyezte a szójaprotein származékok engedélyezését, a hivatal saját szabályait is megszegve.
Számos állami kutatóközpontban dolgozó tudós tiltakozott: dr. Daniel M. Sheehan, dr. Daniel R. Doerge, dr. Ronald M. Krauss, Sir John Scott, valamint számos táplálkozási szakértő is: Mary G. Enig, Sally Fallon, Richard és Valerie James stb., de az FDA azóta is minden további tanulmányt elutasít.
Az eredeti Protein Technology International (PTI) által benyújtott beadvány riportjában az áll, hogy csak a 250 mg/dl fölötti koleszterinszintű egyéneknél észleltek 7-20%-os csökkenést, míg a többieknél a csökkenés mértéke „nem számottevő” volt, azaz egy átlagembernél nincs változás.
Ezt az FDA már nem reklámozza. S. Fallon és M. Enig szerint a legmegdöbbentőbb az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták vagy eltussolták a káros mellékhatásokat, és a nagyobb elhalálozási arányt a szójatermékeket fogyasztó vizsgálati csoportnál. A tanulmányok közül az egyértelműen ellenvéleményt kimutatóakat figyelembe sem vették.
N. L. Petrakis tanulmánya szerint SPI-t a mellrák elkerülése céljából fogyasztó nőknél nagyobb mértékű volt az epithelial hyperplasia jelentkezése, ami a rosszindulatú daganat előjele. Majd C. Dees és mások kimutatták, hogy az étkezési genistein serkentőleg hat a mellsejtek ciklusaira, és éppen ezért nem tanácsos szóját fogyasztani mellrák megelőzése érdekében.
Dr. Claude Hughes tanulmánya szerint a genistein-nel táplált anyapatkányok újszülöttjei kisebb súlyúak voltak, és hamarabb lettek ivarérettek. E tanulmány szerint az embereknél is ugyanez várható, kiszámíthatatlan neuroviselkedési zavarokkal, immunrendszeri elváltozásokkal és felborított szexhormon szintekkel.
A kisfiúknál R. K. Ross szerint a szójafogyasztás kisebb heréket eredményezhet, valamint nehezebb tanulási és vizuális összpontosítást is okozhat. Marcia E. Herman-Giddens szerint kislányoknál korai pubertást, megzavart és fájdalmasabb menstruációs ciklusokat, sőt terméketlenséget is okozhat.
Mind fiúknál, mind lányoknál érzelmi és viselkedési zavarok, immunrendszeri zavarok, ingerlékenyebb belek, agyalapi mirigy zavarok, pajzsmirigy zavarok jelentkezhetnek, pontosan ugyanolyan zavarok, mint amiket J. és V. James észlelt szójával táplált fiatal papagájoknál, és arra késztette őket, hogy felkérjék dr. Mike Fitzpatrickot, egy híres toxikológust, hogy vizsgálja ki alaposabban a szója mellékhatásait.
Dr. Fitzpatrick arra a megállapításra jutott, hogy a szójafogyasztás madaraknál összefüggésbe hozható számos elváltozással, beleértve a terméketlenséget, a megnövekedett rák esélyt, korai fehérvérűséget, legyengült immunrendszert és viselkedési zavarokat.
A PTI vállalat 25 gramm SPI-t javasolt, mint minimális mennyiséget, hogy koleszterincsökkentő hatását kimutathatóvá lehessen tenni. Ez a mennyiség kb. 50-70 mg isoflavonokat tartalmaz. A. Cassidy kimutatta, hogy már 45 mg is elég volt a változókornál fiatalabb nőknél, hogy jelentős biológiai hatásokat váltson ki, beleértve olyan hormonok csökkenését is, amik az egészséges pajzsmirigyműködéshez szükségesek.
A PTI vállalat által javasolt 100 gramm SPI-ben már egyértelműen toxikus mennyiségű isoflavon van. A svájci egészségügy becslése szerint 100 gramm szójaprotein ösztrogénszempontból egyenértékű egy antibébi tablettával. Dr. Fitzpatrick kimutatása szerint egy kizárólag szójával táplált csecsemő testsúlyára számítva kb. 5 antibébi tablettával egyenértékű ösztrogénmennyiséget kap naponta!
A BJU International 2000 januárjában beszámolt arról, hogy terhes anyáknál – szóját fogyasztva, fiúgyermeket szülve – ötször nagyobb eséllyel jelentkezett hypospadias, egy nemi születési rendellenesség. Lányoknál a problémák később várhatóak, terméketlenség, hormonális zavarok, netalán rák formájában ugyanezen tanulmány szerint.
Savas kémhatás
A szója és termékei rendkívül savas kémhatásúak az emésztés során. Dr. Norman W. Walker szerint csupán ez elegendő indok arra, hogy kerüljük a fogyasztását. A szójatej teljesen más összetételű, mint az anyatej. Sokkal kisebb az organikus víztartalma, 22-szer több fehérjét tartalmaz, ráadásul alig emészthető formában, 5,5-ször több szénhidrátot tartalmaz, 1,75-ször több foszfort és 4-szer több kénszármazékokat tartalmaz, ami egyértelműen savasító. Ugyanakkor 35-ször kevesebb klorin van benne, emiatt az anyatej tisztító hatását nélkülözi.
És ekkor jön egy újabb szereplő
Mint más cikkeimnél is (tej, édesítőszerek), egy újabb szereplő lépett be: a Monsanto. Ha mindez még nem lenne elég rossz, akkor a Monsanto génmanipulációi még inkább veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszik a szóját és minden más génmódosított növényt.
A veszélyek háromfélék lehetnek: allergiák, toxinok és csökkent tápérték. Genetikai változtatások új fehérjéket, géneket hoznak az ételbe, amik közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztethetik az egészséget. Transzgenetikai változások létrehozhatnak beláthatatlan DNS mutációkat azáltal, hogy módosul az eredeti genetikai információ.
Ezek a mutációk előre nem kiszámíthatóak, sőt meglehetősen véletlenszerűek, a genetikailag leggyengébb láncszemre hatnak. E cikk szerzője az állásával fizetett a nyíltságáért, mert aggodalmát merte nyilvánosan kifejezésre juttatni a génmódosított burgonya patkányokon kimutatott egészségkárosító hatásairól.
Hadd fejezzem be ezt a cikket a következő gondolatokkal:
A tudás hatalom.
Azt nem lehet elnyomni, az mindig előbújik valahogyan.
Az erkölcs nélküli hatalom a diktatúrával azonos.
Tudás csak etikával együtt eredményezi a jó hatalmát.
Ez a tudósoknak ajánlható breviárium.
Kategória: Táplálkozás és egészség
Dr. Pusztai Árpád
Download File
The Dangers of Soybean .pdf
Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen. E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje-
és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető. Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen.
E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
„Mi egy nagyméretű, szabadon hagyott és ellenőrizetlen csecsemőkísérletet folytatunk.”
Dr. Daniel Sheehan, szójakutató tudós, Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal
Nehéz lenne még egy olyan gyorsan elterjesztett kultúrnövényt találni, mint a szója. 1999-es adatok szerint csupán az USA-ban 72 millió hektáron termesztették, és a gazdáknak a nettó piaci ár 1-1,5%-át kötelezően be kell fizetniük, amit más forrásokkal is kiegészítve reklámkampányra fordítanak.
Becslések szerint így kb. 100 millió USA-dollárt költenek évente a szója reklámozására, és akkor még nem is említettük az ipar nagyágyúit, mint például Monsanto, Protein Technologies, Cargill Foods, SoyLife, Central Soya stb. Vajon miért kell valamit is ennyire agyonreklámozni, ha az tényleg olyan jó?
Toxinok
Szinte elképesztően hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt. Ilyenek például a benne levő természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérjeemésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrögkeltő.
Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak. Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretű és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges főzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek, megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminosavhiányt váltanak ki.
Nagy mennyiségű tripszingátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését okozta, megnagyobbítva és betegségeknek kitéve azt, a rákot is beleértve, és nagyobb mennyiségű zsírsavakat halmozott fel a májban.
A szója tartalmaz még goitrogeneket, amelyek gátolják a pajzsmirigy működését. Továbbá a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségű phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentősen meggátolja az alapvető ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfőképpen a cink.
Az az állítás, hogy a szója jó a csontritkulás ellen, teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D-vitamin-hiányt kelt. (Pusztai Árpádnak a csontritkulás elleni lépésekről, a tej káros hatásairól írott cikkét a közeljövőben közöljük – A szerk.)
A kínaiak csak úgy tudták a szóját bevonni a táplálkozásukba, hogy erjesztették. Ezzel csökkentették a toxinok jelenlétét, de teljesen nem tudták kiküszöbölni. A szóját éppen ezért csak kiegészítő ételként használták, és így terjedt el Koreában, Japánban, Indonéziában. Egy 1998-as japán felmérés szerint, (C. Nagata), egy átlag japán napi 7-8 g szóját fogyasztott (kevesebb, mint 2 teáskanálnyit). Tehát csak kiegészítő különlegességként és nem húspótló főételként fogyasztották, mint ahogy ránk sulykolják.
Érvek és ellenérvek
Egyes érvek szerint Japánban a kevés mellrák, méhrák, prosztatarák a szójafogyasztásnak köszönhető. Ez a kijelentés így meglehetősen félrevezető, hiszen egyrészt nem tesz említést a lényeges, nyugati és japán étkezési különbségekről, másrészt nem veszi figyelembe a fenti adatokat.
Ugyanakkor miért van az, hogy Japánban (és Ázsiában is általában) sokkal gyakoribb a nyelőcsőrák, gyomorrák, hasnyálmirigyrák, májrák, pajzsmirigyrák? (Forrás: A. Harras, illetve C. Searle.) Pont ezek azok a szervek, amiket a szója a legjobban leterhel az állatkísérletek szerint.
SPI, TVP gyártás – ez mindennek mondható, csak étvágygerjesztőnek nem
Az SPI (soy protein isolate) és a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet töltenek be hús- és tejhelyettesítőként, legfőképpen a bébi- és vegetáriánus ételekben. Ezek előállítása nem egyszerű folyamat, ipari gyárakban lehet csak előállítani.
A szójababot vízbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek, hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leülepítik és különválasztják savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumíniumtartályokban történik, ami nagy mennyiségű és nem kívánatos alumíniumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hőmérsékleten szárítják, ez a „szóró-szárítás”.
A TVP-hez még egy újabb magas hőmérsékletű és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan csökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradékanyagok is bekerülnek a végtermékekbe.
Emellett a magas hőmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Ezért kell még lysin tápadalékot is adni állatoknak, amelyeket ilyen szójatermékekkel etetnek.
Joseph J. Rackis egy, az FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelműen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetősen íztelen, nagymennyiségű ízesítőanyagot is adnak hozzá, többek között a káros hatású MSG-t.
Isoflavonok, egészségesek-e vagy károsak?
Az isoflavonok ösztrogénszerű anyagi szerkezetek, amelyek nagy mennyiségben vannak jelen a szójában. Ilyenek például a genistein, diadzen. Számos kutatás foglalkozik velük. A legmegdöbbentőbb az, hogy az eredmények meglehetősen különböznek aszerint, hogy ki finanszírozta a kutatást.
A Protein Technology International nevű nagyvállalat egy beadványban kérte az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalt (FDA), hogy az nyilvánítsa ki az isoflavonok koleszterincsökkentő hatását. S. Fallon és M. Enig szerint az FDA átszerkesztette az eredeti kérvényt, kitörölve onnan mindennemű utalást az esetleges káros mellékhatásokra, és felgyorsított módon engedélyezte a szójaprotein származékok engedélyezését, a hivatal saját szabályait is megszegve.
Számos állami kutatóközpontban dolgozó tudós tiltakozott: dr. Daniel M. Sheehan, dr. Daniel R. Doerge, dr. Ronald M. Krauss, Sir John Scott, valamint számos táplálkozási szakértő is: Mary G. Enig, Sally Fallon, Richard és Valerie James stb., de az FDA azóta is minden további tanulmányt elutasít.
Az eredeti Protein Technology International (PTI) által benyújtott beadvány riportjában az áll, hogy csak a 250 mg/dl fölötti koleszterinszintű egyéneknél észleltek 7-20%-os csökkenést, míg a többieknél a csökkenés mértéke „nem számottevő” volt, azaz egy átlagembernél nincs változás.
Ezt az FDA már nem reklámozza. S. Fallon és M. Enig szerint a legmegdöbbentőbb az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták vagy eltussolták a káros mellékhatásokat, és a nagyobb elhalálozási arányt a szójatermékeket fogyasztó vizsgálati csoportnál. A tanulmányok közül az egyértelműen ellenvéleményt kimutatóakat figyelembe sem vették.
N. L. Petrakis tanulmánya szerint SPI-t a mellrák elkerülése céljából fogyasztó nőknél nagyobb mértékű volt az epithelial hyperplasia jelentkezése, ami a rosszindulatú daganat előjele. Majd C. Dees és mások kimutatták, hogy az étkezési genistein serkentőleg hat a mellsejtek ciklusaira, és éppen ezért nem tanácsos szóját fogyasztani mellrák megelőzése érdekében.
Dr. Claude Hughes tanulmánya szerint a genistein-nel táplált anyapatkányok újszülöttjei kisebb súlyúak voltak, és hamarabb lettek ivarérettek. E tanulmány szerint az embereknél is ugyanez várható, kiszámíthatatlan neuroviselkedési zavarokkal, immunrendszeri elváltozásokkal és felborított szexhormon szintekkel.
A kisfiúknál R. K. Ross szerint a szójafogyasztás kisebb heréket eredményezhet, valamint nehezebb tanulási és vizuális összpontosítást is okozhat. Marcia E. Herman-Giddens szerint kislányoknál korai pubertást, megzavart és fájdalmasabb menstruációs ciklusokat, sőt terméketlenséget is okozhat.
Mind fiúknál, mind lányoknál érzelmi és viselkedési zavarok, immunrendszeri zavarok, ingerlékenyebb belek, agyalapi mirigy zavarok, pajzsmirigy zavarok jelentkezhetnek, pontosan ugyanolyan zavarok, mint amiket J. és V. James észlelt szójával táplált fiatal papagájoknál, és arra késztette őket, hogy felkérjék dr. Mike Fitzpatrickot, egy híres toxikológust, hogy vizsgálja ki alaposabban a szója mellékhatásait.
Dr. Fitzpatrick arra a megállapításra jutott, hogy a szójafogyasztás madaraknál összefüggésbe hozható számos elváltozással, beleértve a terméketlenséget, a megnövekedett rák esélyt, korai fehérvérűséget, legyengült immunrendszert és viselkedési zavarokat.
A PTI vállalat 25 gramm SPI-t javasolt, mint minimális mennyiséget, hogy koleszterincsökkentő hatását kimutathatóvá lehessen tenni. Ez a mennyiség kb. 50-70 mg isoflavonokat tartalmaz. A. Cassidy kimutatta, hogy már 45 mg is elég volt a változókornál fiatalabb nőknél, hogy jelentős biológiai hatásokat váltson ki, beleértve olyan hormonok csökkenését is, amik az egészséges pajzsmirigyműködéshez szükségesek.
A PTI vállalat által javasolt 100 gramm SPI-ben már egyértelműen toxikus mennyiségű isoflavon van. A svájci egészségügy becslése szerint 100 gramm szójaprotein ösztrogénszempontból egyenértékű egy antibébi tablettával. Dr. Fitzpatrick kimutatása szerint egy kizárólag szójával táplált csecsemő testsúlyára számítva kb. 5 antibébi tablettával egyenértékű ösztrogénmennyiséget kap naponta!
A BJU International 2000 januárjában beszámolt arról, hogy terhes anyáknál – szóját fogyasztva, fiúgyermeket szülve – ötször nagyobb eséllyel jelentkezett hypospadias, egy nemi születési rendellenesség. Lányoknál a problémák később várhatóak, terméketlenség, hormonális zavarok, netalán rák formájában ugyanezen tanulmány szerint.
Savas kémhatás
A szója és termékei rendkívül savas kémhatásúak az emésztés során. Dr. Norman W. Walker szerint csupán ez elegendő indok arra, hogy kerüljük a fogyasztását. A szójatej teljesen más összetételű, mint az anyatej. Sokkal kisebb az organikus víztartalma, 22-szer több fehérjét tartalmaz, ráadásul alig emészthető formában, 5,5-ször több szénhidrátot tartalmaz, 1,75-ször több foszfort és 4-szer több kénszármazékokat tartalmaz, ami egyértelműen savasító. Ugyanakkor 35-ször kevesebb klorin van benne, emiatt az anyatej tisztító hatását nélkülözi.
És ekkor jön egy újabb szereplő
Mint más cikkeimnél is (tej, édesítőszerek), egy újabb szereplő lépett be: a Monsanto. Ha mindez még nem lenne elég rossz, akkor a Monsanto génmanipulációi még inkább veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszik a szóját és minden más génmódosított növényt.
A veszélyek háromfélék lehetnek: allergiák, toxinok és csökkent tápérték. Genetikai változtatások új fehérjéket, géneket hoznak az ételbe, amik közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztethetik az egészséget. Transzgenetikai változások létrehozhatnak beláthatatlan DNS mutációkat azáltal, hogy módosul az eredeti genetikai információ.
Ezek a mutációk előre nem kiszámíthatóak, sőt meglehetősen véletlenszerűek, a genetikailag leggyengébb láncszemre hatnak. E cikk szerzője az állásával fizetett a nyíltságáért, mert aggodalmát merte nyilvánosan kifejezésre juttatni a génmódosított burgonya patkányokon kimutatott egészségkárosító hatásairól.
Hadd fejezzem be ezt a cikket a következő gondolatokkal:
A tudás hatalom.
Azt nem lehet elnyomni, az mindig előbújik valahogyan.
Az erkölcs nélküli hatalom a diktatúrával azonos.
Tudás csak etikával együtt eredményezi a jó hatalmát.
Ez a tudósoknak ajánlható breviárium.
Kategória: Táplálkozás és egészség
Dr. Pusztai Árpád
Download File
The Dangers of Soybean .pdf
🌸
🌸
Szendi Gábor:
Szója - felejtsük el egyszer
s mindenkorra
🌸
Szendi Gábor:
Szója - felejtsük el egyszer
s mindenkorra
🌸
A szója a nyugati táplálkozás egyik időzített bombája, ugyanis az élelmiszeripar oly mértékben támaszkodik rá, és oly mértékben része rejtett módon táplálékainknak, hogy a kiiktatásában reménykedni sem lehet, ugyanakkor sok veszélyt hordoz magában.
Az élelmiszeripar hatalmas összegeket költ arra, hogy a szóját a "veszélyes hús" egészséges alternatívájaként propagálja és a "természetes táplálkozás" hívei, a vegetáriánusok és bioboltok naiv bizalommal eltelt vásárlói az elsődleges áldozatai ennek a propagandának.
A szója hüvelyes termény, a paleo táplálkozás szempontjából már eleve gyanús élelmi anyag.
A hüvelyesekkel szembeni gyanakvásnak azonban nem "vallási", hanem evolúciós okai vannak. A földműveléssel bevezetett élelmi anyagok közös jellemzője, hogy természetes formájukban fogyasztásra teljesen alkalmatlanok, csak alapos feldolgozás után fogyaszthatók. Ez a szójára különösen áll.
A szója nyersen mérgező, de még órákon át főzve sem fogyasztható. Kínában vagy 2300 évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy ha alapos fermentációs folyamatnak teszik ki a szóját, akkor a végtermék fogyasztható. Így találták fel a chiang készítését, ami megfelel a japán misonak.
Hasonló kísérletezések végeredménye lett a tofu. Szemben a nyugati ember hiedelmeivel, a szója keleten nem oly kedvelt étel. Az 1970-as évek végén a dél-ázsiai országokban végzett felmérések szerint a lakosság elfogyasztott kalóriájának mindössze 1.5%-át tette ki.
Az élelmiszeripar fokozatosan ébredt rá a szójafehérjében és olajban rejlő profitra, s az ötvenes évektől kezdett igazán fellendülni a szójaipar. A ma forgalomban lévő szójafehérje mindennek, csak természetesnek nem tekinthető. Hogy egyáltalán emészthető legyen, magas hőfokon, nagy nyomáson, különféle kémiai oldószerekkel, lúggal és savakkal kezelik, mire "húsmentes fehérje" lesz belőle. A kérdés az, mi marad vissza az így kapott termékben a szója eredeti káros anyagaiból, és mi kerül bele a sok vegyi kezelés során.
A szójakészítményekben található, ember számára emészthetetlen szerves anyagok, az oligoszacharidok komoly gázképződést okoznak. Ez különösen az élelmiszerekbe rejtett szójával kapcsolatban problémás, mert a gyanútlan fogyasztó nem tudja bélgörcsei okát.
Más babfélék is, de a szója különösen sok proteáz gátlót tartalmaz. A proteáz enzimek felelősek a fehérjeemésztésért, a szója tehát fehérjeemésztést gátló anyagokat tartalmaz. A gyártás során alkalmazott hőkezelés ennek egy részét semlegesíti, azonban még így is a szójakivonatban az eredeti mennyiség 10%-a megmarad. Az emberek eltérő mértékben érzékenyek a fehérjeemésztést gátló anyagokra.
A csökkent hatékonyságú fehérjeemésztést a szervezet a fehérjebontó enzimek túltermeléssel kompenzálja, ami rendszeres szójafogyasztás esetén a hasnyálmirigy túlműködését és megnövekedését eredményezi. Minden, ami fölösleges sejtburjánzást okoz, rákhoz vezethet. Nehéz lenne bizonyítani, de tény, hogy a hasnyálmirigy rák gyakorisága egyre csak növekszik, napjainkra a korábbi évek 4-5-szörösét érve el.
A szójabab igen sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja különböző fémek, így a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását. A fitátok nem reagálnak a hőkezelésre, így a szójafehérje kivonatban is szinte eredeti mennyiségben jelen vannak.
Ez különösen veszélyes a szójafehérjéből készült bébitápszerekben, hiszen a csecsemőknél a felszívódási zavarok komolyabb veszélyt jelentenek, lévén, hogy táplálkozásuk sokáig a tápszerre szorítkozik. A gyártók ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy telenyomják a tápszereket ásványi anyagokkal, amelyek azonban gyengén szívódnak fel - egy kivétellel.
A szójában az anyatej mangántartalmánál 20-100-szor több mangán van. A túl sok mangánt kapcsolatba hozták a később megjelenő tanulási, figyelmi és viselkedési zavarokkal. További beláthatatlan következményei vannak a szójaalapú bébitápszerek fitoösztrogén tartalmának. Az ösztrogénszerű anyagok felszívódva komoly befolyást gyakorolnak az agyfejlődésre, pl. az agy maszkulinizációját* idézik elő, és negatív hatással vannak a hormon- és immunrendszer fejlődésére is.
A fitát tartalom felnőtteknél is komoly felszívódási zavarokat okoz, különösen vegetáriánusoknál, akik fehérjepótlásukban nagyban támaszkodnak a szójatermékekre. Egy vizsgálatban buddhista vegetáriánus nők 50%-a vashiányos volt, ebből 30% diagnosztizáltan vashiányos vérszegénységben szenvedett.
Egy kínai vizsgálatban 437 gyerek közt 22%-osnak találták a vérszegénységet. Amikor leállították a szójafogyasztásukat, és helyette húst kaptak, hat hónap alatt a vérszegények aránya 1.25%-ra csökkent.
A túlságosan szójára épülő étrend komoly kalciumhiányhoz és egyéb ásványianyag hiányhoz is vezethet.
A szójának komoly lektin tartalma is van, ami elvileg a feldolgozás során hatástalanítódik, erre azonban mérget senki ne vegyen be. A szójalektin a bélbolyhokat károsítja és a bélsejtek burjánzását okoz, következésképen fokozott rákkockázatot képvisel.
A lektinek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami az egyik mechanizmusa lehet az autoimmun betegségek kialakulásának. Egy vizsgálat azt igazolta, hogy a gyermekkori cukorbetegek csecsemőkorukban kétszer valószínűbben kaptak szójatápszert. (lásd. még "Lektinek" szócikket)
A szójafehérje kivonat 2%-a szaponin, ami főzésnek ellenáll és ugyancsak károsítja a bélfalat. Megköti a koleszterint és az epét, ami csak a téves koleszterinteória nézőpontjából hasznos, egyébként inkább káros.
A szójával az egyik legnagyobb probléma az, hogy rejtett formában egyre több ételben szerepel dúsító, sűrítő adalékanyagként. Ha a termékismertetőn egyáltalán feltüntetik, akkor is növényi fehérje kivonat, lecitin, növényi olaj, természetes ízanyag és hasonló ártatlan megfogalmazásokban adják a fogyasztó tudtára.
Az ételallergiák növekvő számához a szója jelentősen hozzájárul. A nyolc leggyakoribb, azonnali túlérzékenységi reakciót kiváltó élelmi anyagok közt szerepel. A földimogyoró az egyik legveszélyesebb ételallergén, a szója pedig botanikailag a földimogyoróval közös családba tartozik. A szójaallergiát akkor kezdték komolyan venni, amikor egy svéd kislány egy 2.2%-nyi szóját tartalmazó hamburger után asztmás rohamot kapott és meghalt. Svéd kutatók 65, 1993 és 1996 között előfordult súlyos ételallergiás esetet vizsgáltak meg.
Ezek közül 5 végződött halállal, s ebből négyet a szójatartalom okozott. A négy elhunyt gyerek ismerten allergiás volt a földimogyoróra, de a szójára nem. A jelenséget keresztallergiának nevezik.
A szója allergia nem feltétlen azonnal az elfogyasztás után, hanem egy-két órával később is bekövetkezhet. Ismert az un. késleltetett hiperszenzitívitás is, amely az allergiás reakciók egy másik formáját képviseli, s napokkal később jelentkezik, ami még inkább megnehezíti a kiváltó okot felismerését. A komoly allergiás reakciók 25%-ának okát nem is sikerül beazonosítani. Mivel a mogyoróallergia is egyre gyakoribb, feltételezhetően a szójaallergiások száma is egyre nő.
A szójapor belélegezve is kiválthat allergiás rohamot. 1981 és 1987 közt Barcelonában 26 asztmásroham "járványt" figyeltek meg, s kiderült, hogy a kikötőben ilyenkor szóját rakodtak. A bébitápszerhez folyamodni kénytelen anyukákat kétségbe ejthetik azok az adatok, miszerint nemzetközi vizsgálatok szerint a világon szinte mindenhol, a tehéntejre allergiás csecsemők 25-47%-a egyben a szójára is allergiás.
A szójában található ösztrogénszerű anyagokat ugyancsak feldicséri a szója és egészségipar, és rendszeresen idézik, hogy a keleti országokban, ahol szóját fogyasztanak, alacsonyabb a mellrák halálozás. Ilyenkor azonban mindig elfelejtik megemlíteni, hogy keleten jóval gyakoribb a nyelőcső, a gyomor-, a hasnyálmirigy, a máj- és a pajzsmirigyrák. És ami azért használna a nőknek, mert ösztrogénszerű, az ugyanezen oknál fogva nyilvánvalóan ártalmas a férfiaknak.
Egyébként öt újabban lefolytatott vizsgálat cáfolta, hogy a szójakivonat csökkentené a menopauza utáni kellemetlen tüneteket (hőhullámok, csontritkulás, stb.). Mivel idősödő férfiakban a prosztatarák kialakulásában jelentős szerepe van a tesztoszteron/ösztrogén arány ösztrogén irányába való eltolódásának, a szója fogyasztása növelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Japánban ennek megfelelően igen gyakori a prosztatarák.
Végül komoly aggodalmat kelthet a szója goitrogén, azaz a pajzsmirigyműködést gátló hatása. Ilyen hatása van még a földimogyorónak, a brokkolinak, a karfiolnak, a káposztának, a kölesnek, a fehérrépának, a repcének, a maniókának. Tekintve, hogy a lakosság kb. 10%-a pajzsmirigy alulműködésben szenved, a szója fogyasztása nem tűnik előnyösnek. Japánban, ahol a szójafogyasztás kétségtelenül magas, a pajzsmirigy betegség is igen gyakori.
A szója pajzsmirigyre gyakorolt gátló hatásáért a fitoösztrogének lehetnek a felelősek. 1995 óta számos tanulmány jelezte, hogy a szójaalapú csecsemőtápszerek pajzsmirigy alulműködést okozhatnak a csecsemőknek.
A szóját manapság komolyan megalapozott bizonyítékok nélkül ajánlják szívvédő és rákellenes tápanyagként.
Xiao Ou Shu és munkatársai 2009-ben megjelentettek egy vizsgálati beszámolót arról, hogy a mellrákos nők közül azoknak volt a legkisebb kockázata a halálra vagy a rák kiújulására, akik a legtöbb szóját fogyasztották (Shu és mtsi., 2009). A vizsgálatból azonnal szárnyra röppent a hír, hogy ezentúl minden mellrákosnak, na meg, aki már eleve nem is akar mellrákot kapni, annak szóját kell ennie.
Az kisebb, vagy semmilyen nyilvánosságot nem kapott, hogy a JAMA ugyanazon számában Rachel Ballard-Barbash és Marian Neuhouser ízekre szedték Shuék eredményét, és rámutattak arra, hogy a vizsgálat számos hibája miatt meglehetősen elhamarkodott következtetés a szója fogyasztását ajánlani mellrákos nőknek (Ballard-Barbash és Neuhouser, 2009). Idézték Neela Guha és munkatársai 2009-es vizsgálatát, amelyben ilyen összefüggést nem találtak (Guha és mtsi., 2009).
Rámutattak arra, hogy az ázsiai országokban fogyasztott szójatermékeket többnyire hagyományos fermentációval készítik, míg a nyugati emberek által fogyasztott szója egészen másként készül, mások a jellemzői.
Ezt igazolta Wu és munkatársai eredménye is, akik több vizsgálat összevont elemzése alapján a sok szóját fogyasztó ázsiai nőknél találtak védőhatást, míg a nyugati országokban élő nők körében ilyen védőhatás nem mutatkozott (Wu és mtsi., 2008).
Chisato Nagata áttekintő tanulmányában szintén arra következtetett, hogy a nyugati szójatermékek és a keleti szója, valamint a fogyasztás ideje, módja és mennyisége annyira eltérő, hogy ázsiai eredményekből nem következik semmi a nyugati szójafogyasztókra nézve (Nagata, 2010). John Erdman és csoportja egyrészt hangsúlyozták, hogy a szója és szója közt óriási különbségek vannak, nem lehet tehát úgy általában vizsgálni a szója hatását az egészségre.
Arra is rámutattak, hogy az ázsiai országokban a tradicionális életformát és táplálkozást követők fogyasztanak sok szójaterméket, míg a nyugati társadalomban pedig a fokozottan egészségtudatos emberek. Az életmód a rengeteg rejtett változójával azonban alapvetően befolyásolhatja a különböző betegségekre való hajlamot, amit aztán tévesen a szójafogyasztásnak vagy nem fogyasztásnak lehet tulajdonítani (Erdman és mtsi., 2004).
Így aztán nem lehet tudni, hogy miként vihető át a nyugati körülményekre Xianglan Zhang és kutatótársai azon eredményei, mely szerint a legtöbb szóját fogyasztó kínai nőknek 75%-al volt kisebb az esélyük a szívbetegségre és 86%-al ritkábban haltak meg szívrohamban (Zhang és mtsi., 2003). Mint a szerzők írják, ez a világon az első vizsgálat, amely közvetlenül bizonyította a szója szívbetegséggel szembeni védőhatását.
Tekintve, hogy a szója szívre gyakorolt hatását évtizedek óta vizsgálják, elég meglepő, hogy ez az első, és ezidáig az egyetlen, amely bizonyítja is ezt a védőhatást.
Az amerikai gyógyszerhatóság mindenesetre, elébe menve a máig nem bizonyított hatásnak, arra alapozva, hogy a szója csökkenti a koleszterinszintet, engedélyezte, hogy a szóját úgy reklámozzák, mint szívvédő hatású terméket (FDA, 1999).
Ennek az egészségállításnak a megalapozatlanságát igazolja az elmúlt 10 év bizonyítási sikertelensége, és az, hogy a koleszterinnek semmi köze a szívbetegség kockázathoz. Mindezek mögött érezhető a szójaipar nyomása.
A paleo táplálkozás és életmód filozófiája nem az, hogy védőételekkel ellensúlyozzuk a helytelen táplálkozás káros hatásait, hanem hogy kezdjünk el a szervezet megkívánta módon táplálkozni, és ez előzi meg a civilizációs betegségek kialakulását.
A szójával kapcsolatban felmerült számos aggály miatt a szójatermékek fogyasztása egyáltalán nem tekinthető egészségesnek és semmilyen formában nem is része a paleo táplálkozásnak.
Részlet a Paleolit szakácskönyv I.-ből
Az élelmiszeripar hatalmas összegeket költ arra, hogy a szóját a "veszélyes hús" egészséges alternatívájaként propagálja és a "természetes táplálkozás" hívei, a vegetáriánusok és bioboltok naiv bizalommal eltelt vásárlói az elsődleges áldozatai ennek a propagandának.
A szója hüvelyes termény, a paleo táplálkozás szempontjából már eleve gyanús élelmi anyag.
A hüvelyesekkel szembeni gyanakvásnak azonban nem "vallási", hanem evolúciós okai vannak. A földműveléssel bevezetett élelmi anyagok közös jellemzője, hogy természetes formájukban fogyasztásra teljesen alkalmatlanok, csak alapos feldolgozás után fogyaszthatók. Ez a szójára különösen áll.
A szója nyersen mérgező, de még órákon át főzve sem fogyasztható. Kínában vagy 2300 évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy ha alapos fermentációs folyamatnak teszik ki a szóját, akkor a végtermék fogyasztható. Így találták fel a chiang készítését, ami megfelel a japán misonak.
Hasonló kísérletezések végeredménye lett a tofu. Szemben a nyugati ember hiedelmeivel, a szója keleten nem oly kedvelt étel. Az 1970-as évek végén a dél-ázsiai országokban végzett felmérések szerint a lakosság elfogyasztott kalóriájának mindössze 1.5%-át tette ki.
Az élelmiszeripar fokozatosan ébredt rá a szójafehérjében és olajban rejlő profitra, s az ötvenes évektől kezdett igazán fellendülni a szójaipar. A ma forgalomban lévő szójafehérje mindennek, csak természetesnek nem tekinthető. Hogy egyáltalán emészthető legyen, magas hőfokon, nagy nyomáson, különféle kémiai oldószerekkel, lúggal és savakkal kezelik, mire "húsmentes fehérje" lesz belőle. A kérdés az, mi marad vissza az így kapott termékben a szója eredeti káros anyagaiból, és mi kerül bele a sok vegyi kezelés során.
A szójakészítményekben található, ember számára emészthetetlen szerves anyagok, az oligoszacharidok komoly gázképződést okoznak. Ez különösen az élelmiszerekbe rejtett szójával kapcsolatban problémás, mert a gyanútlan fogyasztó nem tudja bélgörcsei okát.
Más babfélék is, de a szója különösen sok proteáz gátlót tartalmaz. A proteáz enzimek felelősek a fehérjeemésztésért, a szója tehát fehérjeemésztést gátló anyagokat tartalmaz. A gyártás során alkalmazott hőkezelés ennek egy részét semlegesíti, azonban még így is a szójakivonatban az eredeti mennyiség 10%-a megmarad. Az emberek eltérő mértékben érzékenyek a fehérjeemésztést gátló anyagokra.
A csökkent hatékonyságú fehérjeemésztést a szervezet a fehérjebontó enzimek túltermeléssel kompenzálja, ami rendszeres szójafogyasztás esetén a hasnyálmirigy túlműködését és megnövekedését eredményezi. Minden, ami fölösleges sejtburjánzást okoz, rákhoz vezethet. Nehéz lenne bizonyítani, de tény, hogy a hasnyálmirigy rák gyakorisága egyre csak növekszik, napjainkra a korábbi évek 4-5-szörösét érve el.
A szójabab igen sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja különböző fémek, így a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását. A fitátok nem reagálnak a hőkezelésre, így a szójafehérje kivonatban is szinte eredeti mennyiségben jelen vannak.
Ez különösen veszélyes a szójafehérjéből készült bébitápszerekben, hiszen a csecsemőknél a felszívódási zavarok komolyabb veszélyt jelentenek, lévén, hogy táplálkozásuk sokáig a tápszerre szorítkozik. A gyártók ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy telenyomják a tápszereket ásványi anyagokkal, amelyek azonban gyengén szívódnak fel - egy kivétellel.
A szójában az anyatej mangántartalmánál 20-100-szor több mangán van. A túl sok mangánt kapcsolatba hozták a később megjelenő tanulási, figyelmi és viselkedési zavarokkal. További beláthatatlan következményei vannak a szójaalapú bébitápszerek fitoösztrogén tartalmának. Az ösztrogénszerű anyagok felszívódva komoly befolyást gyakorolnak az agyfejlődésre, pl. az agy maszkulinizációját* idézik elő, és negatív hatással vannak a hormon- és immunrendszer fejlődésére is.
A fitát tartalom felnőtteknél is komoly felszívódási zavarokat okoz, különösen vegetáriánusoknál, akik fehérjepótlásukban nagyban támaszkodnak a szójatermékekre. Egy vizsgálatban buddhista vegetáriánus nők 50%-a vashiányos volt, ebből 30% diagnosztizáltan vashiányos vérszegénységben szenvedett.
Egy kínai vizsgálatban 437 gyerek közt 22%-osnak találták a vérszegénységet. Amikor leállították a szójafogyasztásukat, és helyette húst kaptak, hat hónap alatt a vérszegények aránya 1.25%-ra csökkent.
A túlságosan szójára épülő étrend komoly kalciumhiányhoz és egyéb ásványianyag hiányhoz is vezethet.
A szójának komoly lektin tartalma is van, ami elvileg a feldolgozás során hatástalanítódik, erre azonban mérget senki ne vegyen be. A szójalektin a bélbolyhokat károsítja és a bélsejtek burjánzását okoz, következésképen fokozott rákkockázatot képvisel.
A lektinek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami az egyik mechanizmusa lehet az autoimmun betegségek kialakulásának. Egy vizsgálat azt igazolta, hogy a gyermekkori cukorbetegek csecsemőkorukban kétszer valószínűbben kaptak szójatápszert. (lásd. még "Lektinek" szócikket)
A szójafehérje kivonat 2%-a szaponin, ami főzésnek ellenáll és ugyancsak károsítja a bélfalat. Megköti a koleszterint és az epét, ami csak a téves koleszterinteória nézőpontjából hasznos, egyébként inkább káros.
A szójával az egyik legnagyobb probléma az, hogy rejtett formában egyre több ételben szerepel dúsító, sűrítő adalékanyagként. Ha a termékismertetőn egyáltalán feltüntetik, akkor is növényi fehérje kivonat, lecitin, növényi olaj, természetes ízanyag és hasonló ártatlan megfogalmazásokban adják a fogyasztó tudtára.
Az ételallergiák növekvő számához a szója jelentősen hozzájárul. A nyolc leggyakoribb, azonnali túlérzékenységi reakciót kiváltó élelmi anyagok közt szerepel. A földimogyoró az egyik legveszélyesebb ételallergén, a szója pedig botanikailag a földimogyoróval közös családba tartozik. A szójaallergiát akkor kezdték komolyan venni, amikor egy svéd kislány egy 2.2%-nyi szóját tartalmazó hamburger után asztmás rohamot kapott és meghalt. Svéd kutatók 65, 1993 és 1996 között előfordult súlyos ételallergiás esetet vizsgáltak meg.
Ezek közül 5 végződött halállal, s ebből négyet a szójatartalom okozott. A négy elhunyt gyerek ismerten allergiás volt a földimogyoróra, de a szójára nem. A jelenséget keresztallergiának nevezik.
A szója allergia nem feltétlen azonnal az elfogyasztás után, hanem egy-két órával később is bekövetkezhet. Ismert az un. késleltetett hiperszenzitívitás is, amely az allergiás reakciók egy másik formáját képviseli, s napokkal később jelentkezik, ami még inkább megnehezíti a kiváltó okot felismerését. A komoly allergiás reakciók 25%-ának okát nem is sikerül beazonosítani. Mivel a mogyoróallergia is egyre gyakoribb, feltételezhetően a szójaallergiások száma is egyre nő.
A szójapor belélegezve is kiválthat allergiás rohamot. 1981 és 1987 közt Barcelonában 26 asztmásroham "járványt" figyeltek meg, s kiderült, hogy a kikötőben ilyenkor szóját rakodtak. A bébitápszerhez folyamodni kénytelen anyukákat kétségbe ejthetik azok az adatok, miszerint nemzetközi vizsgálatok szerint a világon szinte mindenhol, a tehéntejre allergiás csecsemők 25-47%-a egyben a szójára is allergiás.
A szójában található ösztrogénszerű anyagokat ugyancsak feldicséri a szója és egészségipar, és rendszeresen idézik, hogy a keleti országokban, ahol szóját fogyasztanak, alacsonyabb a mellrák halálozás. Ilyenkor azonban mindig elfelejtik megemlíteni, hogy keleten jóval gyakoribb a nyelőcső, a gyomor-, a hasnyálmirigy, a máj- és a pajzsmirigyrák. És ami azért használna a nőknek, mert ösztrogénszerű, az ugyanezen oknál fogva nyilvánvalóan ártalmas a férfiaknak.
Egyébként öt újabban lefolytatott vizsgálat cáfolta, hogy a szójakivonat csökkentené a menopauza utáni kellemetlen tüneteket (hőhullámok, csontritkulás, stb.). Mivel idősödő férfiakban a prosztatarák kialakulásában jelentős szerepe van a tesztoszteron/ösztrogén arány ösztrogén irányába való eltolódásának, a szója fogyasztása növelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Japánban ennek megfelelően igen gyakori a prosztatarák.
Végül komoly aggodalmat kelthet a szója goitrogén, azaz a pajzsmirigyműködést gátló hatása. Ilyen hatása van még a földimogyorónak, a brokkolinak, a karfiolnak, a káposztának, a kölesnek, a fehérrépának, a repcének, a maniókának. Tekintve, hogy a lakosság kb. 10%-a pajzsmirigy alulműködésben szenved, a szója fogyasztása nem tűnik előnyösnek. Japánban, ahol a szójafogyasztás kétségtelenül magas, a pajzsmirigy betegség is igen gyakori.
A szója pajzsmirigyre gyakorolt gátló hatásáért a fitoösztrogének lehetnek a felelősek. 1995 óta számos tanulmány jelezte, hogy a szójaalapú csecsemőtápszerek pajzsmirigy alulműködést okozhatnak a csecsemőknek.
A szóját manapság komolyan megalapozott bizonyítékok nélkül ajánlják szívvédő és rákellenes tápanyagként.
Xiao Ou Shu és munkatársai 2009-ben megjelentettek egy vizsgálati beszámolót arról, hogy a mellrákos nők közül azoknak volt a legkisebb kockázata a halálra vagy a rák kiújulására, akik a legtöbb szóját fogyasztották (Shu és mtsi., 2009). A vizsgálatból azonnal szárnyra röppent a hír, hogy ezentúl minden mellrákosnak, na meg, aki már eleve nem is akar mellrákot kapni, annak szóját kell ennie.
Az kisebb, vagy semmilyen nyilvánosságot nem kapott, hogy a JAMA ugyanazon számában Rachel Ballard-Barbash és Marian Neuhouser ízekre szedték Shuék eredményét, és rámutattak arra, hogy a vizsgálat számos hibája miatt meglehetősen elhamarkodott következtetés a szója fogyasztását ajánlani mellrákos nőknek (Ballard-Barbash és Neuhouser, 2009). Idézték Neela Guha és munkatársai 2009-es vizsgálatát, amelyben ilyen összefüggést nem találtak (Guha és mtsi., 2009).
Rámutattak arra, hogy az ázsiai országokban fogyasztott szójatermékeket többnyire hagyományos fermentációval készítik, míg a nyugati emberek által fogyasztott szója egészen másként készül, mások a jellemzői.
Ezt igazolta Wu és munkatársai eredménye is, akik több vizsgálat összevont elemzése alapján a sok szóját fogyasztó ázsiai nőknél találtak védőhatást, míg a nyugati országokban élő nők körében ilyen védőhatás nem mutatkozott (Wu és mtsi., 2008).
Chisato Nagata áttekintő tanulmányában szintén arra következtetett, hogy a nyugati szójatermékek és a keleti szója, valamint a fogyasztás ideje, módja és mennyisége annyira eltérő, hogy ázsiai eredményekből nem következik semmi a nyugati szójafogyasztókra nézve (Nagata, 2010). John Erdman és csoportja egyrészt hangsúlyozták, hogy a szója és szója közt óriási különbségek vannak, nem lehet tehát úgy általában vizsgálni a szója hatását az egészségre.
Arra is rámutattak, hogy az ázsiai országokban a tradicionális életformát és táplálkozást követők fogyasztanak sok szójaterméket, míg a nyugati társadalomban pedig a fokozottan egészségtudatos emberek. Az életmód a rengeteg rejtett változójával azonban alapvetően befolyásolhatja a különböző betegségekre való hajlamot, amit aztán tévesen a szójafogyasztásnak vagy nem fogyasztásnak lehet tulajdonítani (Erdman és mtsi., 2004).
Így aztán nem lehet tudni, hogy miként vihető át a nyugati körülményekre Xianglan Zhang és kutatótársai azon eredményei, mely szerint a legtöbb szóját fogyasztó kínai nőknek 75%-al volt kisebb az esélyük a szívbetegségre és 86%-al ritkábban haltak meg szívrohamban (Zhang és mtsi., 2003). Mint a szerzők írják, ez a világon az első vizsgálat, amely közvetlenül bizonyította a szója szívbetegséggel szembeni védőhatását.
Tekintve, hogy a szója szívre gyakorolt hatását évtizedek óta vizsgálják, elég meglepő, hogy ez az első, és ezidáig az egyetlen, amely bizonyítja is ezt a védőhatást.
Az amerikai gyógyszerhatóság mindenesetre, elébe menve a máig nem bizonyított hatásnak, arra alapozva, hogy a szója csökkenti a koleszterinszintet, engedélyezte, hogy a szóját úgy reklámozzák, mint szívvédő hatású terméket (FDA, 1999).
Ennek az egészségállításnak a megalapozatlanságát igazolja az elmúlt 10 év bizonyítási sikertelensége, és az, hogy a koleszterinnek semmi köze a szívbetegség kockázathoz. Mindezek mögött érezhető a szójaipar nyomása.
A paleo táplálkozás és életmód filozófiája nem az, hogy védőételekkel ellensúlyozzuk a helytelen táplálkozás káros hatásait, hanem hogy kezdjünk el a szervezet megkívánta módon táplálkozni, és ez előzi meg a civilizációs betegségek kialakulását.
A szójával kapcsolatban felmerült számos aggály miatt a szójatermékek fogyasztása egyáltalán nem tekinthető egészségesnek és semmilyen formában nem is része a paleo táplálkozásnak.
Részlet a Paleolit szakácskönyv I.-ből
🌸
Tamás Nagy és Andrea Fock
A Szója,
Egy Komisz Mérgező Növény
🌸
Tamás Nagy és Andrea Fock
A Szója,
Egy Komisz Mérgező Növény
🌸
Egy évtizeddel ezelőtt a táplálkozástudósok még nagy reményeket fektettek a szójába. Az eufóriát időközben kijózanodás váltotta fel. Akárhogy is igyekeztek: máig sem sikerült igazolni egyetlen, az egészségre előnyös hatást sem; sem a csontokkal, sem a szívvel, sem a változókorral kapcsolatban.
Egy évtizeddel ezelőtt a táplálkozástudósok még nagy reményeket fektettek szójába. Az eufóriát időközben kijózanodás váltotta fel.
Akárhogy is igyekeztek: Máig az egészségre egyetlen feltételezett előnyös hatást sem sikerült igazolni, sem csontokra, sem a szívre, vagy a változókorra nézve.(5, 10, 15, 22, 32, 35, 40, 41, 45, 47, 48) Még az egyetlen mérhető "haszon", az LDL koleszterinszint csökkentése sem jelent semmit. Most úgy áll a helyzet, hogy a távol-keleti élelmiszer éppoly kevéssé véd a szív-érrendszeri megbetegedések ellen, mint a búza, rizs vagy knédli.
Ez legalább ennyire igaz a nagyon dicsért izoflavon termékekre, melyeknél még a vér lipid szintjére sem mértek hatást.(15, 48)
A szója rákmegelőző hatása is kudarcnak tekinthető, mert miközben az általánosan szokásos mennyiségű izoflavon a mellrákrizikót nem befolyásolta,16 az a bevitt mennyiség növelésével növekedni kezdett, ez a tapasztalat bizonyos fitoösztrogénekkel.(15, 22, 40)
Az eredményen sokan meglepődtek, mert ellentmondott a szép elméleteknek, a trükkös állatkísérleteknek és az epidemiológiai statisztika csodapalotáinak.(22) Időközben különböző egészségügyi hatóságok a szója izoflavonokra felső határértékeket állapítottak meg.(40)
Klinikai kövületek
A szójától már azok a szakértők is hőhullámokat kapnak, akik változókorú nőknek ígértek szabadulást tőlük. Most azon agyalnak, hogy a fitoösztrogének nem hatnak-e mégis pozitívan, ha a menopauza előtt, vagy fiatal korban fogyasztják őket.(10, 15)
Szerintük, mivel gyerekkorban, sőt, az anyaméhben határozódik meg a későbbi rákrizikó, ezért az ebben a korban elfogyasztott növényi hormonhatású anyag jogosít reményekre. Ilyesmivel lehetne még pénzt mobilizálni értelmetlen kutatásokra.
Az izoflavonok hatása nemcsak a fogyasztók korától, ill. hormonszintjétől függ, hanem bélflórájuktól is, ami fel tudja bontani az izoflavonok glükozid kötéseit, és át tudja alakítani őket más bioaktív anyagokká, mint pl. equollá.
Tehát a szójabab feldolgozásának módján kívül (ld. "ökológia az erjesztődézsában") az emberi bélflóra is meghatározza, hogy a szójaizoflavonok miképp szívódnak fel, és hogyan hatnak a szervezetben.(33)
Az előbbieket a bélben található receptorok polimorfitása is bonyolítja. Mivel mind a bélflóra, mind a receptorok különbözőek lehetnek, értelmetlenek az adagolásra vonatkozó általános ajánlások.
A jövőben valószínűleg nutrigenomikusoknak kell megoldani, amit az orvostudomány táplálkozáskutatóinak nem sikerült. Ha ők sem találnak kívánatos hatásokat, akkor a patkány és ember bélflórájának eltéréseit fogják felelőssé tenni a "szója kudarcáért az egészségre gyakorolt lényeges haszon szempontjából"(18)
Aktuális nyilatkozatok a szakmai sajtóból
" A rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, ill. elégtelenek, a szójafehérjék és izoflavonok javasolt fogyasztását ezeknek az anyagoknak az egészségre való előnyös hatására hivatkozva nem igazolják" (48)
"A bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy a fitoösztrogének bizonyos mennyiségét vagy típusait betegségek kezelésére vagy megelőzésére javasolni lehessen" 15 "Egészséges nők esetében a szója fitoösztrogének menopauza utáni alkalmazásának haszna csekély, magas színvonalú kutatásokban nem sikerült ezt támogató eredményt kimutatni." (5)
"A rendelkezésre álló adatok nem keltik azt a benyomást, hogy a szójaizoflavonok jótékony hatását egyértelműen támogatnák. Egyértelmű klinikai leletek nélkül nem javasolható a széleskörű alkalmazás." (41)
"Mielőtt a fitoösztrogén-szupplementációra vonatkozólag biztonságos javaslatokat adhatnánk, több információra van szükségünk a kivonatok csontokra, szívre és a mellekre gyakorolt hatását illetőleg. Amíg a kivonatok biztonságos alkalmazása a mellrák vonatkozásában nem igazolt, nem javasolható a fitoösztrogén-szupplementáció, különösen magas mellrákrizikóval rendelkező nők esetében." (22 )
Ázsiai harcművészet
Miközben a szója egészségre gyakorolt kedvező hatásai egyre inkább a mesék birodalmába száműzetnek, egyre szaporodnak a hírek különféle mellékhatásokról. Ezen nincs mit csodálkozni, a szója ugyanis példásan mérgező növény: sokféle védekező anyagot tartalmaz abból a célból, hogy az őt fogyasztó növényevőket távol tartsa.
Mivel a zsíros, fehérjében gazdag bab számtalan állat ideális tápláléka, a növény kénytelen "állig felfegyverkezni". Embereken és állatokon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az antinutritív anyagok támadásától alig egy szervrendszer marad megkímélve. A következőkben áttekintést adunk a különböző védekező anyagokról és azok hatásairól.
Fitoösztrogének: Nem szándékolt családtervezés
A szójabab legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok (ill. ezek genisztein daidzein nevű aglikonjai). (7, 50) Ezeket követik a glycitein, a kumesztrol és a glyceollin. (4, 25) A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kemotaktikusan vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein rovarok ellen is hat.
A növények fitoösztrogéneikkel befolyásolják az őket fogyasztani kívánó állatok szaporodását: Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt. Tipikusan "endocrine disruptors"-okről van szó.
Ökológia az erjesztődézsában
Nem minden növény olyan nagylelkű, hogy a külső magház eltávolítása után tápláló és jól emészthető legyen az emberszámára.
Ázsiában az embereket ősidőktől fogva a rizs kényezteti, amit egyszerűen forró vízben áztatni kell, öreg vagy fiatal nap mint nap jól megvan vele. De amikor a fehérjében és olajban gazdag szójababbal próbálkoztak, nagyobb találékonyságra volt szükség.
A fabacea (pillangósvirágúak) családban szokásos sokféle antinutritív anyag termelése, a szójabab is nagyon trükkös. Ázsiában a szójánál eltekintettek attól, amit más pillangósvirágúaknál, pl a borsó, bab és lencse esetében megtettek, hogy olyan fajtákat tenyésszenek ki, melyek lényegesen kevesebb ellenanyagot tartalmaztak.
Ehelyett körülményes fermentációs eljárásokat dolgoztak ki. Nem véletlenül erjesztenek az emberek világszerte nehezen emészthető nyersanyagokat, amíg azok emészthetővé és jó ízűvé nem válnak, az erjedés során ugyanis a védekező anyagok elbomlanak, a termék tápértéke nő. Eközben fiziológiailag aktív anyagok is keletkezhetnek, például karbolinek a szójaszószban, melyek a hangulatot javítják, vagy glutamát, ami növeli az étvágyat.
Lebontó gombák
Ázsiában a szóját elsősorban penészgombákkal fermentálják, pl. rhizopussal vagy aspergillussal, ezeknek Európában a roquefort vagy camembert érlelésében van szerepe. Kovász előállításánál az európai pékek tejsavbaktériumokat vetettek be.
Mindegy, hogy kenyértésztában, szójaszószban vagy a fa törzsében: A gombák és baktériumok sok enzimmel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik számukra, hogy az őket tápláló közeget hasznosítsák. Képesek glükozid kötések bontására, tehát arra, hogy a keményítőt vagy a cellulózt lebontsák.
Nyilvánvaló, hogy eközben növényi hormonok is felszabadulnak glükozidjaikból. De pékek, borászok, és szójaszószkészítők számára fontosabb, hogy mikrobáik nemcsak bontanak, hanem új természetes anyagokat is állítanak elő. Ezek között a jellegzetes aromákon kívül gyakran hatékony antibiotikumok is vannak, ugyanis a mikrobáknak is szükségük van a védekezésre az ellenségeikkel szemben.
A nyersanyagok sokféleségéből adódóan nem lehet csodálkozni azon, ha a fermentáció során alkalomadtán olyan anyagok is keletkeznek, amelyek esetleg rák ellenes hatásúak. Ez a hatás azonban nem csak a szóban forgó anyagtól függ, hanem ugyanannyira az egyén bélflórától. Így például a megfelelően kezelt rozskenyér bizonyos lignánokat tartalmaz, melyek a fa ligninjeivel rokon vegyületek.
Ha a ligninek glükozid formában vannak jelen, a bélbaktériumok képesek azokat felbontani. A szabad lignánokból ezután enterodiol és enterolakton keletkezik, melyekről feltételezik, hogy gátolják a rákos sejteket. A szójabab esetében a genisztin és daidzin izoflavonglikozidokból genisztein és daidzein aglikonok képződnek, melyeket az emberi bélflóra némely esetben equollá alakít.
Arra, hogy kiderüljön, hogy az átalakulások során keletkező anyagok tumorgátló hatásúak-e, ill. hogy van-e egyáltalán gyógyhatásuk az emberre, még várni kell. A kenyér kovásszal való elkészítésének jelentőségét tekintve itt is elképzelhető, hogy megfelelő elkészítés mellett a jóllakáson túl nettó haszon is származik fogyasztásából.
Hogy ez a szójakivonatok esetében is ez lenne a helyzet, azért is megkérdőjelezhető, mert a szójababot Ázsiában elenyészően kisebb mennyiségben fogyasztják (főleg fűszerként), sok munkát igénylő feldolgozás és teljes fermentáció után. A tofu jellegű szójatermékek főleg a kolostorokban játszottak szerepet, mert a vegetáriánus, és cölibátusban élő szerzetesek libidóját csökkentik.(11)
Proteázgátlók: Ahogy be, úgy ki
A proteázgátlók jól elrontják a falánk növényevők élvezetét. A szójababban található Bowman-Birk- és Kunitz-inhibitorok megkötik a vékonybélben a tripszint és a kimotripszint. Emiatt az emésztőenzimek használhatatlanná válnak, komplexként választódnak ki.(7, 25)
Antigén fehérjék: Egészségünkre!
A növényevők elleni másik ütős stratégia az allergiák keltése. Az olyan fehérjék, mint a glicinin vagy béta-konglicinin ellenállnak az emésztésnek, ezzel csökkentik a fehérje tápértékét. Megtámadják a bélfalat és allergiás reakciókat váltanak ki.
Lektinek: Szabad egy gümőcskét?
A lektinek a növényben sokféle feladatot látnak el. Némelyiküknek rovarok elleni peszticid hatása van. A hüvelyesekben az izoflavonok mellett fontos szerepet játszanak a gümőbaktériumok által történő felismerésben. Némely babfélénél a lektinek (Phaseolus faj) a fehérjék mennyiségének 50%-át is kitehetik. A szójabab antinutritív anyagainak sorában szerencsére csak alárendelt szerepet játszanak, ennek ellenére nem kizárható a toxikus hatásuk.(7, 25)
Fitin: Ásványrablás
A fitin az antinutritív anyagok között régi ismerősnek számít. A szójamagok fitintartalma magas (akár több mint 5 %), ezzel a gabonákat is túlszárnyalja.
Oxálsav: A vesébe hatol
Az oxálsav a növények körében igen elterjedt antinutritívum (rebarbara, spenót, zeller, cékla). Részben magában a fogyasztó testében keletkezik, például az aszkorbinsav, xilit vagy az egres glioxilsavának a lebontásakor.
Goitrogének: Vastag nyak
A növények az őket elfogyasztó állatok pajzsmirigyműködését goitrogének segítségével manipulálják. Sok növény, például a manióka, káposzta vagy zsázsa olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek strumát okoznak. Ezek az anyagok az élelmiszer feldolgozás során nagyrészt eltűnnek.
Oligoszaharidok: Forró levegő
Sok növény emészthetetlen szénhidrátokkal próbálja a növényevőket elrettenteni. A bélflóra ráveti magát a megmaradó táplálékforrásra, hasmenés és felfúvódás lép fel, ami fájdalmas is lehet.
Szaponinok: Álom-hab
A szaponinok elsősorban a rovarok elleni védekezést szolgálják. Felületaktív vegyületek (habképződés), melyek a biomembránok funkcióit károsítják. A szójában akár 6% is lehet a tartalmuk.(51) A szaponinok viszonylag stabilak és az extrúziónak is ellenállnak. Bár emlősökre nem kifejezetten toxikusak, az antinutritív anyagok hangversenyében nekik is van a szerepük. A szója kesernyés, összehúzó ízét a szaponinok okozzák.(21, 33, 43)
Gombatoxinok: Biológiai fegyverek
A gombatoxinok eredetileg nem magában a növényben vannak, de a szójabab esetén fontos szerepet játszanak. Ami ember vagy állat számára bomlásnak látszik, a növény szempontjából lehet, hogy hatékony stratégia: A magok egy része penészedése révén, súlyos penészmérgek segítségével akadályozza meg a többi mag hívatlan vendégek által történő elfogyasztását.
Egy évtizeddel ezelőtt a táplálkozástudósok még nagy reményeket fektettek szójába. Az eufóriát időközben kijózanodás váltotta fel.
Akárhogy is igyekeztek: Máig az egészségre egyetlen feltételezett előnyös hatást sem sikerült igazolni, sem csontokra, sem a szívre, vagy a változókorra nézve.(5, 10, 15, 22, 32, 35, 40, 41, 45, 47, 48) Még az egyetlen mérhető "haszon", az LDL koleszterinszint csökkentése sem jelent semmit. Most úgy áll a helyzet, hogy a távol-keleti élelmiszer éppoly kevéssé véd a szív-érrendszeri megbetegedések ellen, mint a búza, rizs vagy knédli.
Ez legalább ennyire igaz a nagyon dicsért izoflavon termékekre, melyeknél még a vér lipid szintjére sem mértek hatást.(15, 48)
A szója rákmegelőző hatása is kudarcnak tekinthető, mert miközben az általánosan szokásos mennyiségű izoflavon a mellrákrizikót nem befolyásolta,16 az a bevitt mennyiség növelésével növekedni kezdett, ez a tapasztalat bizonyos fitoösztrogénekkel.(15, 22, 40)
Az eredményen sokan meglepődtek, mert ellentmondott a szép elméleteknek, a trükkös állatkísérleteknek és az epidemiológiai statisztika csodapalotáinak.(22) Időközben különböző egészségügyi hatóságok a szója izoflavonokra felső határértékeket állapítottak meg.(40)
Klinikai kövületek
A szójától már azok a szakértők is hőhullámokat kapnak, akik változókorú nőknek ígértek szabadulást tőlük. Most azon agyalnak, hogy a fitoösztrogének nem hatnak-e mégis pozitívan, ha a menopauza előtt, vagy fiatal korban fogyasztják őket.(10, 15)
Szerintük, mivel gyerekkorban, sőt, az anyaméhben határozódik meg a későbbi rákrizikó, ezért az ebben a korban elfogyasztott növényi hormonhatású anyag jogosít reményekre. Ilyesmivel lehetne még pénzt mobilizálni értelmetlen kutatásokra.
Az izoflavonok hatása nemcsak a fogyasztók korától, ill. hormonszintjétől függ, hanem bélflórájuktól is, ami fel tudja bontani az izoflavonok glükozid kötéseit, és át tudja alakítani őket más bioaktív anyagokká, mint pl. equollá.
Tehát a szójabab feldolgozásának módján kívül (ld. "ökológia az erjesztődézsában") az emberi bélflóra is meghatározza, hogy a szójaizoflavonok miképp szívódnak fel, és hogyan hatnak a szervezetben.(33)
Az előbbieket a bélben található receptorok polimorfitása is bonyolítja. Mivel mind a bélflóra, mind a receptorok különbözőek lehetnek, értelmetlenek az adagolásra vonatkozó általános ajánlások.
A jövőben valószínűleg nutrigenomikusoknak kell megoldani, amit az orvostudomány táplálkozáskutatóinak nem sikerült. Ha ők sem találnak kívánatos hatásokat, akkor a patkány és ember bélflórájának eltéréseit fogják felelőssé tenni a "szója kudarcáért az egészségre gyakorolt lényeges haszon szempontjából"(18)
Aktuális nyilatkozatok a szakmai sajtóból
" A rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, ill. elégtelenek, a szójafehérjék és izoflavonok javasolt fogyasztását ezeknek az anyagoknak az egészségre való előnyös hatására hivatkozva nem igazolják" (48)
"A bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy a fitoösztrogének bizonyos mennyiségét vagy típusait betegségek kezelésére vagy megelőzésére javasolni lehessen" 15 "Egészséges nők esetében a szója fitoösztrogének menopauza utáni alkalmazásának haszna csekély, magas színvonalú kutatásokban nem sikerült ezt támogató eredményt kimutatni." (5)
"A rendelkezésre álló adatok nem keltik azt a benyomást, hogy a szójaizoflavonok jótékony hatását egyértelműen támogatnák. Egyértelmű klinikai leletek nélkül nem javasolható a széleskörű alkalmazás." (41)
"Mielőtt a fitoösztrogén-szupplementációra vonatkozólag biztonságos javaslatokat adhatnánk, több információra van szükségünk a kivonatok csontokra, szívre és a mellekre gyakorolt hatását illetőleg. Amíg a kivonatok biztonságos alkalmazása a mellrák vonatkozásában nem igazolt, nem javasolható a fitoösztrogén-szupplementáció, különösen magas mellrákrizikóval rendelkező nők esetében." (22 )
Ázsiai harcművészet
Miközben a szója egészségre gyakorolt kedvező hatásai egyre inkább a mesék birodalmába száműzetnek, egyre szaporodnak a hírek különféle mellékhatásokról. Ezen nincs mit csodálkozni, a szója ugyanis példásan mérgező növény: sokféle védekező anyagot tartalmaz abból a célból, hogy az őt fogyasztó növényevőket távol tartsa.
Mivel a zsíros, fehérjében gazdag bab számtalan állat ideális tápláléka, a növény kénytelen "állig felfegyverkezni". Embereken és állatokon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az antinutritív anyagok támadásától alig egy szervrendszer marad megkímélve. A következőkben áttekintést adunk a különböző védekező anyagokról és azok hatásairól.
Fitoösztrogének: Nem szándékolt családtervezés
A szójabab legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok (ill. ezek genisztein daidzein nevű aglikonjai). (7, 50) Ezeket követik a glycitein, a kumesztrol és a glyceollin. (4, 25) A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kemotaktikusan vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein rovarok ellen is hat.
A növények fitoösztrogéneikkel befolyásolják az őket fogyasztani kívánó állatok szaporodását: Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt. Tipikusan "endocrine disruptors"-okről van szó.
- A fitoösztrogéntartalom szójafajtánként, termesztési helyenként és évjáratonként erősen ingadozik. Mivel ezek az anyagok a védekezést szolgálják, koncentrációjuk a földeken, ill. a tárolókban fellépő stresszfaktorok függvényében nő, ezért a szójatermékekben változó mennyiségben vannak jelen.(4, 25, 33, 43, 44) Gyógyszerészeti termékekben az izoflavontartalom ugyan standardizálva van, de nem az egyes anyagok aránya, így pl. a genisztein tízszer olyan erős ösztrogénaktivitással rendelkezik, mint a daidzein.(8)
- A szójaösztrogének hasonlítanak az emberi ösztradiolra és bár gyengén, de kapcsolódnak az emberi ösztrogénreceptorokhoz, hol ösztrogén, hol antiösztrogénhatásuk van. Hatásuk nemcsak a koncentrációjuktól és a struktúrájuktól függ, hanem az ösztrogénreceptorok számától és eloszlásától a célszövetben, amit viszont más tényezők, például nem vagy kor határoznak meg.(32, 46, 47)
- A fitoösztrogének termékenységi zavarokat okozhatnak. (7) Nők menstruációs ciklusa, ha egy hónapon keresztül 45 milligramm izoflavont fogyasztanak texturált szójafehérje formájában, két nappal meghosszabbodik.(1, 9) Összehasonlításképpen: Az amerikai gyógyszerészeti hatóság (FDA) továbbra is napi 60 mg szójaizoflavon fogyasztását javasolja szívbetegségek megelőzésére.(32) Férfiaknál a spermiumok száma annál inkább csökken, minél több szójaterméket fogyasztanak.(6)
- 2008 áprilisában a mezőgazdasági haszonállatok biológiájával foglalkozó kutatóintézet figyelmeztetett "az izoflavonok negatív hatására a malacok izomsejtjeinek növekedésére", olyan szérumkoncentrációk esetén, melyeket "hagyományos, szójaalapú takarmányozásnál érnek el". "A kísérletekben a növekedés gátlása főleg DNS károsodás és sejtpusztulás miatt lépett fel, amit a genisztein sokkal hatásosabban váltott ki, mint a daidzein".(12)
- A genisztin és genisztein a mellráksejtek növekedését fokozzák. Ez a hatás in vitro, de egereken végzett etetési vizsgálatoknál is beigazolódott. A szója megvonásakor a tumorok messzemenően visszafejlődtek.(1, 33) Azoknál a nőknél, akik napi 45 milligramm izoflavont kaptak szójaszupplementum formában, már két hét után nagyobb számban keletkeztek progeszteronreceptorok, és elkezdődött a mellszövet poliferációja.29 A szója hatását a mellrákra jelenleg intenzív kutatás ellenére is homály fedi.(30)
- Hím majmoknál a fitoösztrogének (egy gramm fehérjében csak két milligramm) megváltoztatták a viselkedést: lényegesen agresszívabbá váltak, és ugyanakkor szubmisszívabbaká. Ezen kívül sokkal többet foglalkoztak saját magukkal, mint fajtársaikkal. Mivel az agressziós viselkedés ismert módon az agyi ösztrogénreceptorok befolyása alatt áll, a szójaösztrogénekkel való kölcsönhatás nem meglepő.(33, 39)
- Ha hím patkányokat egész életük során fitoösztrogénekben gazdag tápon tartottak, téri emlékezetük romlott, ezzel együtt a labirintusban való tájékozódásuk is. Nőstény patkányok képi emlékezete javult.
- A tufu zsugorítja az agyat és rontja annak teljesítményét. Ez volt az eredménye egy 8000 résztvevővel végzett vizsgálatnak, melyben a személyek egy részét fel is boncolták. Az eredmény nem meglepő, mivel az ösztrogének az agyi neurális struktúrák fenntartásában is fontos szerepet játszanak. A hatás már heti két adag tofu rendszeres elfogyasztása esetén megjelenik.(26, 46) Egy aktuális indonéziai vizsgálat is igazolta, hogy a tofu fogyasztása a demencia rizikó növekedésével jár.(17)
Ökológia az erjesztődézsában
Nem minden növény olyan nagylelkű, hogy a külső magház eltávolítása után tápláló és jól emészthető legyen az emberszámára.
Ázsiában az embereket ősidőktől fogva a rizs kényezteti, amit egyszerűen forró vízben áztatni kell, öreg vagy fiatal nap mint nap jól megvan vele. De amikor a fehérjében és olajban gazdag szójababbal próbálkoztak, nagyobb találékonyságra volt szükség.
A fabacea (pillangósvirágúak) családban szokásos sokféle antinutritív anyag termelése, a szójabab is nagyon trükkös. Ázsiában a szójánál eltekintettek attól, amit más pillangósvirágúaknál, pl a borsó, bab és lencse esetében megtettek, hogy olyan fajtákat tenyésszenek ki, melyek lényegesen kevesebb ellenanyagot tartalmaztak.
Ehelyett körülményes fermentációs eljárásokat dolgoztak ki. Nem véletlenül erjesztenek az emberek világszerte nehezen emészthető nyersanyagokat, amíg azok emészthetővé és jó ízűvé nem válnak, az erjedés során ugyanis a védekező anyagok elbomlanak, a termék tápértéke nő. Eközben fiziológiailag aktív anyagok is keletkezhetnek, például karbolinek a szójaszószban, melyek a hangulatot javítják, vagy glutamát, ami növeli az étvágyat.
Lebontó gombák
Ázsiában a szóját elsősorban penészgombákkal fermentálják, pl. rhizopussal vagy aspergillussal, ezeknek Európában a roquefort vagy camembert érlelésében van szerepe. Kovász előállításánál az európai pékek tejsavbaktériumokat vetettek be.
Mindegy, hogy kenyértésztában, szójaszószban vagy a fa törzsében: A gombák és baktériumok sok enzimmel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik számukra, hogy az őket tápláló közeget hasznosítsák. Képesek glükozid kötések bontására, tehát arra, hogy a keményítőt vagy a cellulózt lebontsák.
Nyilvánvaló, hogy eközben növényi hormonok is felszabadulnak glükozidjaikból. De pékek, borászok, és szójaszószkészítők számára fontosabb, hogy mikrobáik nemcsak bontanak, hanem új természetes anyagokat is állítanak elő. Ezek között a jellegzetes aromákon kívül gyakran hatékony antibiotikumok is vannak, ugyanis a mikrobáknak is szükségük van a védekezésre az ellenségeikkel szemben.
A nyersanyagok sokféleségéből adódóan nem lehet csodálkozni azon, ha a fermentáció során alkalomadtán olyan anyagok is keletkeznek, amelyek esetleg rák ellenes hatásúak. Ez a hatás azonban nem csak a szóban forgó anyagtól függ, hanem ugyanannyira az egyén bélflórától. Így például a megfelelően kezelt rozskenyér bizonyos lignánokat tartalmaz, melyek a fa ligninjeivel rokon vegyületek.
Ha a ligninek glükozid formában vannak jelen, a bélbaktériumok képesek azokat felbontani. A szabad lignánokból ezután enterodiol és enterolakton keletkezik, melyekről feltételezik, hogy gátolják a rákos sejteket. A szójabab esetében a genisztin és daidzin izoflavonglikozidokból genisztein és daidzein aglikonok képződnek, melyeket az emberi bélflóra némely esetben equollá alakít.
Arra, hogy kiderüljön, hogy az átalakulások során keletkező anyagok tumorgátló hatásúak-e, ill. hogy van-e egyáltalán gyógyhatásuk az emberre, még várni kell. A kenyér kovásszal való elkészítésének jelentőségét tekintve itt is elképzelhető, hogy megfelelő elkészítés mellett a jóllakáson túl nettó haszon is származik fogyasztásából.
Hogy ez a szójakivonatok esetében is ez lenne a helyzet, azért is megkérdőjelezhető, mert a szójababot Ázsiában elenyészően kisebb mennyiségben fogyasztják (főleg fűszerként), sok munkát igénylő feldolgozás és teljes fermentáció után. A tofu jellegű szójatermékek főleg a kolostorokban játszottak szerepet, mert a vegetáriánus, és cölibátusban élő szerzetesek libidóját csökkentik.(11)
Proteázgátlók: Ahogy be, úgy ki
A proteázgátlók jól elrontják a falánk növényevők élvezetét. A szójababban található Bowman-Birk- és Kunitz-inhibitorok megkötik a vékonybélben a tripszint és a kimotripszint. Emiatt az emésztőenzimek használhatatlanná válnak, komplexként választódnak ki.(7, 25)
- Tyúkok, disznók és patkányok esetében a szójababbal való etetés késlelteti a növekedést. Bár más antinutritív anyagok, mint a lektinek vagy allergén fehérjék hasonló hatással lehetnek, a jelenség et leginkább a tripszininhibitorok számlájára írják. Az emésztőenzimek megnövekedett mennyiségben való termelődése és kiválasztása miatt hiány alakul ki kéntartalmú eszenciális aminosavakból.(7, 25)
- A tripszininhibitorok jelenlétében a hasnyálmirigy a hiányos emésztést az emésztőnedvek erőteljesebb termelésével próbálja kompenzálni. Ezt a kolecisztokinin hormon termelődésének fokozódása közvetíti, ennek következménye a hasnyálmirigy burjánzása, továbbá hasnyálmirigy karcinómák keletkezése is megfigyelhető. Kolecisztokinin antagonistával, és a szójaliszt előzetes felhevítésével el lehetett kerülni ezeket a hatásokat.(7, 28, 34, 42)
- Az állatok különbözően reagálnak a szójában levő proteázinhibitorokra. Kérődző állatok képesek a gátlókat hatástalanítására, a rágcsálók érzékenyebbek. Nagyobb mennyiségű szójaalapú táp néhány órán belüli elfogyasztása után pár nappal elpusztulnak. Kislibák bele 20%-os nyers szója etetés után elzáródik, emiatt elpusztulnak.(7, 25, 31)
- Tyúkok, sertés és patkányok esetében nagyobb mennyiségű nyers szójabab etetése a szőrzet, ill. tollazat elvesztését okozza. embereknél a kísérleti célú, rendszeres bekenés szójatejjel a haj növekedését csökkenti. A proteázgátlók ezen kívül a haj és a bőr depigmentációját is okozzák.(37)
Antigén fehérjék: Egészségünkre!
A növényevők elleni másik ütős stratégia az allergiák keltése. Az olyan fehérjék, mint a glicinin vagy béta-konglicinin ellenállnak az emésztésnek, ezzel csökkentik a fehérje tápértékét. Megtámadják a bélfalat és allergiás reakciókat váltanak ki.
- A glicinin ill. béta-konglicinin bélnyálkahártya gyulladást okoznak, károsítják a bolyhait. Ennek következtében csökken a tápanyagfelvétel, káros bélbaktériumok (E. coli) szaporodnak el, rendszeressé válnak a hasmenések. Ez lassítja a kísérleti állatok növekedését, egy részük hamar bele is pusztul.(7, 25)
- Újszülött kisbocik szójatejporral való etetése megnövelte vérükben a glicinin ill. béta-konglicinin antitestek szintjét, tíz nap után hasmenést kaptak.(25, 49)
- Bár felnőtt emberek még ritkán allergiásak a szójára, ez gyerekek esetében egyre gyakoribb. Náluk a szója a földimogyoró, tehéntej és tojás után az allergiák egyik legfontosabb kiváltója.(25)
Lektinek: Szabad egy gümőcskét?
A lektinek a növényben sokféle feladatot látnak el. Némelyiküknek rovarok elleni peszticid hatása van. A hüvelyesekben az izoflavonok mellett fontos szerepet játszanak a gümőbaktériumok által történő felismerésben. Némely babfélénél a lektinek (Phaseolus faj) a fehérjék mennyiségének 50%-át is kitehetik. A szójabab antinutritív anyagainak sorában szerencsére csak alárendelt szerepet játszanak, ennek ellenére nem kizárható a toxikus hatásuk.(7, 25)
- A szójalektinek a bélfalsejtekhez kötődnek, akadályozzák a táplálék felszívódását és a vékonybél hiperpláziáját okozzák.(7)
- Patkányoknál már igen kicsi mennyiségű szójaagglutinin (0,4 milligramm 1 gramm tápban) befolyásolja a fehérjeemésztést, és hasnyálmirigy burjánzást okoz, valamint növeli a nitrogénveszteséget.(23) 2 milligramm feletti mennyiség hasnyálmirigy hipertrófiát (megnövekedést) okoz.(7, 24, 25) Előfordultak májat és vesét érintő degeneratív elváltozások is.(25)
Fitin: Ásványrablás
A fitin az antinutritív anyagok között régi ismerősnek számít. A szójamagok fitintartalma magas (akár több mint 5 %), ezzel a gabonákat is túlszárnyalja.
- Már az 50-es években kiderült, hogy a pulykáknál és sertéseknél fellépő cinkhiány oka a szójalisztben keresendő.(7)
- A fitin ezen kívül a vas, magnézium, és kalcium biológiai hasznosítását csökkenti.
- Embereknél a szójafogyasztás megnöveli a vashiány rizikóját. Kínában a buddhisták, akik hús helyett szóját fogyasztanak, bár ugyanannyi vasat vesznek magukhoz, mint a nem vegetáriánusok, ferritszintjük mégis fele olyan magas.(38)
- A fitinsav az emésztőenzimekhez kötődése korlátozza a fő tápanyagok rendelkezésre állását.(25)
Oxálsav: A vesébe hatol
Az oxálsav a növények körében igen elterjedt antinutritívum (rebarbara, spenót, zeller, cékla). Részben magában a fogyasztó testében keletkezik, például az aszkorbinsav, xilit vagy az egres glioxilsavának a lebontásakor.
- Az oxálsav kalciummal vesekövet képez. Közben egyidejűleg hipokalcémia léphet fel. Szójánál a szárazanyag tartalom akár 3,5%-át is kiteheti.(27) Az USA-ban némelyik szójatermék egy adagja 60 milligramm oxalátot tartalmaz. Ilyen magas adagok különösen vesebetegek számára veszélyesek. Ezen az a tényen nem változtat, hogy a magas oxalát tartalmú termékek sok fitátot is tartalmaznak, ami állítólag akadályozza a vesekő képződését.
Goitrogének: Vastag nyak
A növények az őket elfogyasztó állatok pajzsmirigyműködését goitrogének segítségével manipulálják. Sok növény, például a manióka, káposzta vagy zsázsa olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek strumát okoznak. Ezek az anyagok az élelmiszer feldolgozás során nagyrészt eltűnnek.
- A magas szójafogyasztás rágcsálóknál, és emberi csecsemők esetében is strúmát okoz. Mivel ez általában jód hozzáadásával elkerülhető, a gyártók már a 60-as évek óta jódozzák termékeiket.(9, 48)
- A szója goitrogén hatásáért is a fitoösztrogének felelősek. Időközben igazolták, hogy a genisztein és a daidzein kis mennyiségben is befolyásolja a pajzsmirigyhormonok szintézisét.(9)
Oligoszaharidok: Forró levegő
Sok növény emészthetetlen szénhidrátokkal próbálja a növényevőket elrettenteni. A bélflóra ráveti magát a megmaradó táplálékforrásra, hasmenés és felfúvódás lép fel, ami fájdalmas is lehet.
- Oligoszaharidok ismert képviselői például a raffinóz és a sztachióz, ezekből a szójababban akár 5% is lehet.25 Az ember alfa-galaktozidáz enzim hiányában nem tudja megemészteni ezeket. Az oligoszaharidok a vastagbélben a baktériumok miatt erjedésnek indulnak, ez hasmenést és gázképződést okoz.7, 25 Ráadásul a poliszaharidok emésztését is zavarják, és csökkentik a táplálékból származó energia hasznosítását.(25)
- A lektinekkel és tripszininhibitorokkal ellentétben az ologoszaharidokat nem lehet hőkezeléssel hatástalanítani.25 Ha a szóját állatokkal akarják megetetni, javasolt az oligoszaharidok 80%-os alkohol segítségével való extrakciója.(7)
Szaponinok: Álom-hab
A szaponinok elsősorban a rovarok elleni védekezést szolgálják. Felületaktív vegyületek (habképződés), melyek a biomembránok funkcióit károsítják. A szójában akár 6% is lehet a tartalmuk.(51) A szaponinok viszonylag stabilak és az extrúziónak is ellenállnak. Bár emlősökre nem kifejezetten toxikusak, az antinutritív anyagok hangversenyében nekik is van a szerepük. A szója kesernyés, összehúzó ízét a szaponinok okozzák.(21, 33, 43)
- A szójában a legfontosabb szaponin az "A" szójaszaponin, állatoknál nyálkahártya irritációt és hemolízist okoz.(3, 7 )
- A szójaszaponinok korlátozzák az epesavak visszavételét. Ezen kívül a glükóz felszívódását gátolják a vékonybélben, és a fehérjeemésztést is csökkentik.(13, 51 )
- A szaponinok fokozzák a bélfal áteresztőképességét és elősegítik nem kívánatos baktériumok átjutását, de a táplálék antigén alkotórészeinek felvételét is. Tenyésztett lazacoknál 25% szójaadalék a tápban súlyos bélgyulladást váltott ki.(20)
Gombatoxinok: Biológiai fegyverek
A gombatoxinok eredetileg nem magában a növényben vannak, de a szójabab esetén fontos szerepet játszanak. Ami ember vagy állat számára bomlásnak látszik, a növény szempontjából lehet, hogy hatékony stratégia: A magok egy része penészedése révén, súlyos penészmérgek segítségével akadályozza meg a többi mag hívatlan vendégek által történő elfogyasztását.
- Német élelmiszerboltokból származó szójatermékek a fuzáriumtoxinok széles spektrumát nyújtják, többek közt olyan klasszikus képviselőkkel, mint a deoxynivalenol, zearalenon vagy szcirpentriol. Ezek a szójaalapú csecsemőtápszerekben is megtalálhatóak, sokszor az EU irányvonalakat is meghaladó mennyiségben.(36 )
- Gombafertőzés esetén a toxinok az egész szójababban megtalálhatóak, nemcsak a szójalisztben, hanem a héjban és az olajban is.(19 ) / Fordította: Eckhart Erzsébet
🌸
A szója, egy komisz mérgező növény.
A szója, egy komisz mérgező növény
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_szoja_egy_komisz_noveny.htm
Forrás: Tamás Nagy és Andrea Fock:
Soja: eine widerspenstige Giftpflanze. EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. (Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008 július 28.)
🌸
A szója, egy komisz mérgező növény.
A szója, egy komisz mérgező növény
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_szoja_egy_komisz_noveny.htm
Forrás: Tamás Nagy és Andrea Fock:
Soja: eine widerspenstige Giftpflanze. EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. (Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008 július 28.)
🌸
🌸
A szója nyersen mérgező,
de még órákon át főzve sem fogyasztható.
🌸
A szója nyersen mérgező,
de még órákon át főzve sem fogyasztható.
🌸
Szója - felejtsük el egyszer s mindenkorra
https://www.tenyek-tevhitek.hu/szoja-felejtsuk-el-vegleg.htmSzója - felejtsük el egyszer s mindenkorra Részlet a Paleolit szakácskönyv I.-ből A szója a nyugati táplálkozás egyik időzített bombája, ugyanis az élelmiszeripar oly mértékben támaszkodik rá, és oly mértékben része rejtett módon táplálékainknak, hogy a kiiktatásában reménykedni sem lehet, ugyanakkor sok veszélyt ...
https://www.tenyek-tevhitek.hu/szoja-felejtsuk-el-vegleg.htmSzója - felejtsük el egyszer s mindenkorra Részlet a Paleolit szakácskönyv I.-ből A szója a nyugati táplálkozás egyik időzített bombája, ugyanis az élelmiszeripar oly mértékben támaszkodik rá, és oly mértékben része rejtett módon táplálékainknak, hogy a kiiktatásában reménykedni sem lehet, ugyanakkor sok veszélyt ...
A szójatej 10 mellékhatása | Egészséges táplálkozás ...
https://drtihanyi.com/egeszseges-eletmod/egeszseges-taplalkozas/a-szojatej-10-mellekhatasaBizonyított, hogy a szójatej meggátolja a szívbetegségek kialakulását és enyhíti a menopauza tüneteit is. Habár számtalan tanulmány kimutatta azt is, hogy a szójatej használata káros lehet az emberi szervezetre.
Images of A Szója káros hatásai bing.com/images
See more images of A Szója káros hatásai
A szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai ...
https://hu.nature-via.com/harmful-effects-of-the-consumption-of-soy-and-derivatives
A szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai.
https://drtihanyi.com/egeszseges-eletmod/egeszseges-taplalkozas/a-szojatej-10-mellekhatasaBizonyított, hogy a szójatej meggátolja a szívbetegségek kialakulását és enyhíti a menopauza tüneteit is. Habár számtalan tanulmány kimutatta azt is, hogy a szójatej használata káros lehet az emberi szervezetre.
Images of A Szója káros hatásai bing.com/images
See more images of A Szója káros hatásai
A szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai ...
https://hu.nature-via.com/harmful-effects-of-the-consumption-of-soy-and-derivatives
A szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai.
🌸
🌸
- A szója és a hormonális problémák | Mióma.huhttps://mioma.hu/szoja-hormonalis-problemakA szója másik feldolgozott típusa a proteinizolátum, amely a feldolgozott élelmiszerek 60 %-ban benne van. Ez is azt jelenti, hogy mindennap eszünk szóját, anélkül hogy tudnánk róla. Ezek a szójából készült anyagok nem feltétlenül tartoznak az egészséges táplálkozáshoz.
- A szójatermékek egészségkárosító hatásai – Natúrszigethttps://www.natursziget.com/egeszseg/20060228szojaA nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető.
- A szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai ...https://hu.nature-via.com/harmful-effects-of-the-consumption-of-soy-and-derivativesA szója és a származékok fogyasztásának káros hatásai. Évek óta különböző reklámkampányokon keresztül értékesítjük, hogy mind a szója mint népszerű származékos termékek, mint például szója tej, egészséges és megfelelő termékek táplálkozási szempontból az általuk nyújtott különböző előnyök és tulajdonságok szempontjából.
- A szójatermékek egészségkárosító hatásai – Natúrszigethttps://www.natursziget.com/egeszseg/20060228szojaA nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető.
- A hüvelyesek előnyei és káros hatásai | planete-endurance.comhttps://planete-endurance.com/elunk-otthon/a-huvelyesek-elonyei-es-karos-hatasaiA hüvelyesek előnyei és káros hatásai A 18 ezer hüvelyes növény ismert az emberiség ősidők óta, a mi asztalunknál megszoktuk borsó, dal (indiai borsó), csicseriborsó, Mung bab, lencse és a szójabab.
- Szója, egy ellentmondásos étel - Együk vagy kerüljük?https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/20551/szojafogyasztas-pro-es-kontraAz egyes hatóanyagok biológiai hatásai is igen sokfélék lehetnek. Az izoflavonoidokat például számos, vérzsírcsökkentéssel kapcsolatos tanulmányban vizsgálták. Bizonyítottnak tekinthető, hogy napi 25 g szójafehérje elfogyasztása csökkenti a vérben a káros LDL-koleszterin és összkoleszterin mennyiségét.
- Az egészséges “csoda étel” káros hatásai - VitalGalaxyhttps://www.vitalgalaxy.hu/az-egeszseges-csoda-etel-karos-hatasaiDec 04, 2018 · Az erjesztett szója nem káros a szervezetre . Az oka, hogy a szója annyira elterjedt a világban az, hogy a szójaipar hatalmas összegeket fektetett a hirdetésekben, a szója hatalmas üzlet . Rengeteg tudományos kutatómunka bizonyítja hogy a szója nem a 21. század táplálkozási csodaszere.
- A szójatermékek egészségkárosító hatásaihttps://www.egeszsegtipp.hu/a-szojatermekek-egeszsegkarosito-hatasai--cikkA szójatermékek egészségkárosító hatásai A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szójaegészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és
- …A paraffin gyertyák káros hatásai, méhviasz, szója ...https://elettanoda.blogspot.com/2011/03/paraffin-gyertyak-karos-hatasai.htmlA paraffin gyertyák káros hatásai, méhviasz, szója-pálmaolaj gyertyák, és illóolajok ÉRDEMES átgondolni A civilizáció elmúlt évszázadaiban a gyertya mindig fontos szerepet játszott. Míg a múltban a szerepe az volt, hogy a napot meghosszabbítsa, ma szinte pontosan ellenkező célból használjuk a gyertyát. A relaxálás ...
- A szójatermékek egészségkárosító hatásai | Családinet.huhttps://www.csaladinet.hu/.../egeszseg/8759/a_szojatermekek_egeszsegkarosito_hatasai
- Az az állítás hogy a szója jó a csontritkulás ellen teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D vitamin hiányt kelt. (A csontritkulás elleni lépésekről már írtam a tej káros hatásairól szóló cikkemben.)
- A kínaiak csak úgy tudták a szóját bevonni a táplálkozásukba, hogy erjesztették.
🌸
🌸
🌸
🌸
