A Világ Urai tovább munkálkodnak
a társadalom teljes lealacsonyításán.
A mai generáció követi az Amerika Hollywoodjából programozott ...
alacsony rendű, lélek nélküli és degenerált befolyást.
Csak piszok és szenny tapad a Világ Urai nemzetközi befolyásához,
amely mindenütt érezhető.
Csak néhány ország korlátozza a Nyugati szenny tovább jutását.
a társadalom teljes lealacsonyításán.
A mai generáció követi az Amerika Hollywoodjából programozott ...
alacsony rendű, lélek nélküli és degenerált befolyást.
Csak piszok és szenny tapad a Világ Urai nemzetközi befolyásához,
amely mindenütt érezhető.
Csak néhány ország korlátozza a Nyugati szenny tovább jutását.
Oroszországban
betiltották a káromkodást ...
Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint
a csúnya szavak használatának növekedése
egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
A teljes cikk lent olvasható.
betiltották a káromkodást ...
Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint
a csúnya szavak használatának növekedése
egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
A teljes cikk lent olvasható.
Zavaró kötőszók
a magyar nyelvben.
A káromkodás egy zavaró és ellentmondásos kötőszó a magyar nyelvben.
A káromkodás nem csak esztelen, de nagyon rossz hatással van gyermekeinkre.
Sok érzékeny gyermeket sértünk és megalázunk ezekkel a szavakkal.
A Hollywoodi filmipar, TV-képernyők, rap zene,
és a napi beszélgetéseink tele vannak ilyen "zavaró" szavakkal.
Minden nap használj kedves, udvarias, felemelő és szeretettel teli szavakat,
hogy haladjunk egy szebb jövő felé.
a magyar nyelvben.
A káromkodás egy zavaró és ellentmondásos kötőszó a magyar nyelvben.
A káromkodás nem csak esztelen, de nagyon rossz hatással van gyermekeinkre.
Sok érzékeny gyermeket sértünk és megalázunk ezekkel a szavakkal.
A Hollywoodi filmipar, TV-képernyők, rap zene,
és a napi beszélgetéseink tele vannak ilyen "zavaró" szavakkal.
Minden nap használj kedves, udvarias, felemelő és szeretettel teli szavakat,
hogy haladjunk egy szebb jövő felé.
Mielőtt megszólalsz, gondold meg,
szebb-e az amit mondani akarsz,
mint a csend amit megszakítasz!
szebb-e az amit mondani akarsz,
mint a csend amit megszakítasz!
A nő egy iskola.
Tanítsd őt kedves és szeretettel teli szavakra
és ő tanítani fog egy egész nemzedéket.
Ha egy anya nem tanul, hogyan tudja ő tanítani a következő generációt?
Tanítsd őt kedves és szeretettel teli szavakra
és ő tanítani fog egy egész nemzedéket.
Ha egy anya nem tanul, hogyan tudja ő tanítani a következő generációt?
|
|
|
Egy nő, legyen nő!
Mária T. Varga
Értékes Megjegyzése.
Mária T. Varga
"Legyen nőies, romantikus, tudjon írni, olvasni, legyen lelke tele szeretettel,
hogy tudja hittel - szerelemmel irányítani a család életét,
hogy meg tudja szervezni a család napi tennivalóját,
tudjon sütni, főzni, mosni, vasalni, varrni.
Egy nő azért született a Földre, hogy megszülje a jövő nemzedékét!
Hogy családban, férjjel, nagyszülőkkel, testvérekkel, rokonokkal tanítsa,
nevelje fel gyermekeit anya nyelvére, saját nemzeti étkezési - viselkedési - művészeti - vallási kultúrájára.
Készítse fel gyermekeit az önálló életre, az önálló család alapítására.
Így lesz folyamatos egy ország nemzetének újjászületése,
egy ország fen maradásának biztosítása.
Nemzetünk anya nyelve, nemzeti értékeink, tradícióink,
család modellünk, művészetünk, tudásunk, HAZÁNK csak így tud fenn maradni.
Tovább kell adnunk felelősséggel a legjobb tudásunk szerint,
amivel tartozunk nemzetünk ősei felé!"
Mária T. Varga
Értékes Megjegyzése.
Mária T. Varga
"Legyen nőies, romantikus, tudjon írni, olvasni, legyen lelke tele szeretettel,
hogy tudja hittel - szerelemmel irányítani a család életét,
hogy meg tudja szervezni a család napi tennivalóját,
tudjon sütni, főzni, mosni, vasalni, varrni.
Egy nő azért született a Földre, hogy megszülje a jövő nemzedékét!
Hogy családban, férjjel, nagyszülőkkel, testvérekkel, rokonokkal tanítsa,
nevelje fel gyermekeit anya nyelvére, saját nemzeti étkezési - viselkedési - művészeti - vallási kultúrájára.
Készítse fel gyermekeit az önálló életre, az önálló család alapítására.
Így lesz folyamatos egy ország nemzetének újjászületése,
egy ország fen maradásának biztosítása.
Nemzetünk anya nyelve, nemzeti értékeink, tradícióink,
család modellünk, művészetünk, tudásunk, HAZÁNK csak így tud fenn maradni.
Tovább kell adnunk felelősséggel a legjobb tudásunk szerint,
amivel tartozunk nemzetünk ősei felé!"
Oroszországban
betiltották a káromkodást ...
http://vengerus.hu/oroszorszagban-betiltottak-szitkozodast-televizioban-es-radioban/
betiltották a káromkodást ...
http://vengerus.hu/oroszorszagban-betiltottak-szitkozodast-televizioban-es-radioban/
Oroszországban 2015 július 1-től tilos a káromkodás a televízióban, a rádióban, de a mozifilmekben, valamint a művészeti, irodalmi alkotások bemutatásakor is. Az erről szóló törvényt hétfőn írta alá az orosz államfő.
A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 és félezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet.
A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.
A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai.
Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük “nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”.
Az orosz “káromkodásellenes” jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát. Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel. Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után.
Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko Az élet sikerült című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz. A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást.
Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre, vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa. / (forrás:MTI)
A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 és félezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet.
A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.
A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai.
Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük “nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”.
Az orosz “káromkodásellenes” jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát. Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel. Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után.
Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko Az élet sikerült című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz. A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást.
Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre, vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa. / (forrás:MTI)
Putyin megtiltotta a káromkodást az orosz sajtóban,
művészetben, interneten.
Nem lehet majd csúnyán beszélni a filmekben, színházban, koncerten és a médiában egész Oroszország területén, miután Vlagyimir Putyin aláírta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Innentől kezdve pénzbüntetés jár, ha a forgalmazók engedély nélkül káromkodás tartalmazó filmeket árusítanak vagy vetítenek, a második alkalommal pedig a pénzbüntetés mellett három hónapos eltiltást is kapnak.
A törvény jogszerűvé emelkedésétől kezdve minden olyan termék, ami tartalmaz csúnya szavakat, külön csomagolást kap, amin felhívják a fogyasztó figyelmét a káromkodásra. A törvény július elsejétől lép életbe, a legalacsonyabb pénzbüntetés 15 ezer forintnak megfelelő rubeltől kezdődik.
A The New Yorker azt írja, hogy a tiltás az orosz káromkodás négy alapszavára épül (khuy, pizda, ebat’ blyad), és nem érinti a klasszikus művészeteket, kizárólag a popkultúrát, így Puskin vagy Lemontov műveire nem vonatkozik a tiltás.
Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint a csúnya szavak használatának növekedése egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
művészetben, interneten.
Nem lehet majd csúnyán beszélni a filmekben, színházban, koncerten és a médiában egész Oroszország területén, miután Vlagyimir Putyin aláírta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Innentől kezdve pénzbüntetés jár, ha a forgalmazók engedély nélkül káromkodás tartalmazó filmeket árusítanak vagy vetítenek, a második alkalommal pedig a pénzbüntetés mellett három hónapos eltiltást is kapnak.
A törvény jogszerűvé emelkedésétől kezdve minden olyan termék, ami tartalmaz csúnya szavakat, külön csomagolást kap, amin felhívják a fogyasztó figyelmét a káromkodásra. A törvény július elsejétől lép életbe, a legalacsonyabb pénzbüntetés 15 ezer forintnak megfelelő rubeltől kezdődik.
A The New Yorker azt írja, hogy a tiltás az orosz káromkodás négy alapszavára épül (khuy, pizda, ebat’ blyad), és nem érinti a klasszikus művészeteket, kizárólag a popkultúrát, így Puskin vagy Lemontov műveire nem vonatkozik a tiltás.
Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint a csúnya szavak használatának növekedése egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
A káromkodás anatómiája
A magyar nyelv az egyik legfigyelmreméltóbb szókinccsel rendelkező nyelv a nyelvészek szerint, amiből az idők folyamán vitathatatlanul a legszaftosabb, legválasztékosabb átkozódásokat gyúrtuk össze. De hogy pontosan miért káromkodunk, és mióta műveljük mi ezt világszínvonalon?
Mielőtt belekezdenénk, fontos tisztáznunk, hogy a káromkodás nem egyenlő a trágársággal, az átfedést az obszcenitás nyújtja. Tehát, ha a Trefort-kerti dialógokban minden második szó a b..., akkor a kedves vendégsereg nem káromkodik, egyszerűen csak trágár.
A káromkodás, szitkozódás, átkozódás indulatból fakadó verbális kifejezése a bennünk rejlő dühnek, fájdalomnak, csalódottságnak, iszonyatnak, irigységnek. Célja a feszültség oldása.
A trágárság csupán egy koszos zsákutca, amibe ettől még sajnos igen sokszor belefutunk. Az online újságok olvasói figyelemreméltóan magas színvonalon művelik az átkozódás és a trágárság eszközeivel a kommentelés művészetét.
Kronológia
Nyelvészek szerint a szitkozódás, átkozódás, káromkodás egy idős az emberiséggel, és pszichésen kifejezetten funkcionális: érzelmi egyensúlyban tart bennünket. Sőt! Feldúlt állapotukban az állatok is szitkozódnak, állítják a neurológusok, amire igen egyszerű a magyarázat: az evolúció során valamilyen végzetes baklövés folytán a káromkodás, átkozódás sokkal inkább igénybe veszi az érzelmekért felelős jobb agyféltekéinket, mint a balt.
Az értelmes agykéreg alatt, az evolúció szempontjából legrégebbi agybugyraiban szunnyadozik a hajlamunk a vulgáris szavak használatához. Ezért a párhuzam a káromkodó macska (rálépünk a farkára, fúj, mint a passzátszél), a kutya (morog, és már marna is) és még egy rakás emlős állat és az ember között: az agyuk káromkodásközpontja ugyanott van.
A nyelvészek abban már régen megegyeztek, hogy nincs a világon olyan nyelv, amiben ne lennének szitokszavak, vulgáris kifejezések. Így tehát azt is mondhatnánk, hogy a káromkodás az emberi természet legegyetemesebb része. Pszicholingvisztikusok kutatásai alapján a magyarok baráti társaságban szókincsük 13 százalékát, hivatalos közegben 3 százalékát káromkodások teszik ki.
Najó, de mióta káromkodunk?
A neves amerikai nyelvész, Steven Pinker A nyelvi ösztön című művében leírja, az őseink által képzett első szófoszlányokat az intenzív érzelmeket kiváltó impulzusok váltották ki. Legyen az undor, fájdalom, félelem, öröm, őseink idővel szavakkal is ki tudták fejezni, mit éreznek.
Pinker szerint pedig egyetlen szónak sincs akkora érzelmi töltete, mint az obszcén szavaknak.Tehát lemásztunk a fáról, bevertük a fejünket, és fejünket fogva már el is eresztettünk egy istenes káromkodást? Tömören: igen.
A magyar átkok zápora
A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képzi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele.
Honfoglaló őseinknek hála, országunk közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe. Obszcén fröcsögésünkre az első (magyar nyelvű) írásos bizonyítékok egyike 1355-ből származik, a Dubnici Krónikában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. ...
A latin nyelvű műben magyarul szerepel az utolsó mondat. Betűhíven: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh”. A XV. században egy bizonyos Rotenburgi János nevű íródeák Zsigmond király uralkodása idején szintén lejegyzett néhány káromkodást, szitkozódást, obszcenitást.
Rotenburgi az udvarban a kódexmásolás mellett megírta a Kis magyar nyelvmesterét, mely egy lapnyi nyelvemlék csupán, mégis igen értékes. Rotenburgi szószedetét csupán társalgási zsebkönyvnek szánta, azzal a céllal, hogy a külföldiek könnyebben boldoguljanak Magyarországon A hétköznapi párbeszédrészleteket hallás után jegyezte le magyarul, azt fordította le latinra vagy németre.
A Nyelvi Illemtan című kézikönyv...
... idézi Kőszeg város tanácsának 1711-es határozatát, ami alapján „a szitkozódás ördögadtával, teremtettével, németül pedig a szakramentérozás büntetés alatt tilalmaztatik”. Korábban, 1595-ben Máramarossziget elöljárósága először pénzbüntetést, másodszor kézi kalodát, harmadik ismétlődés esetén nyilvános megvesszőzést írt elő, ha valakit káromkodáson értek.
És ezek még jól jártak. Egyes források szerint ugyanis Kézdivásárhely városatyái – különböző fokozatok után, az eset súlyosságának függvényében – végső megoldásként akár a halálra kövezést is elrendelhették. Az „árgyilusát”, „hét szomorúját”, „istállóját”, „teremfáját” eufemizmusok a XVI. században terjedtek el „az arkangyalát”, „a hét szentségi”t, „az Istenit”, „a teremtőjét” helyett.
„A protestánsoknak pedig a sz... bűzös terhét küldöm”Luther Márton nagy port kavart 95 pontjával 1517-ben. Az általa generált reformációs hullám hazánkba is hamar beszivárgott, nem kevés borsot törve ezzel a római katolikus papok, egyházi méltóságok orra alá.
A reformáció kezdete hazánkban igen jó táptalaja volt a kreatív káromkodásoknak és szidalmaknak, amiket nem mások, mint a papok, lelkipásztorok szájából hallhatta az istenfélő ember. „Sündisznóhoz, majomhoz, szamárhoz, rókához, szemtelen ördöghöz hasonló vagy, disznó, k..., parázna, világ latra, verő-ártány” – mondta Alvinczi Péter kassai protestáns lelkipásztor Pázmány Péterre.
De Pázmányt sem kellett félteni. Ő alkotta protestáns ellenfeleinek hergelésére a „hitreszelő”, „hitfaragó” szavakat, és nemes egyszerűséggel „ördögistáknak” hívta a protestánsokat. Méliusz Juhász Péter magyar református püspök Assisi Szent Ferencet mint „fatalpú kuklya (csuklyás) Ferencnek” nevezte.
„Ő volt az, aki hitvitázó munkáiban a pápáról mint az „ördög kamoraszékéről (árnyszékéről)” szólt, aki „francus”, azaz szifiliszes, és kijelentette hogy „nincs helye Istennél a pápa ganéjos pepecselésének”, az apácákat pedig egyszerűen „szűz k...” titulálta.” – olvashatjuk a Mindennapi-hu-n.
A magyar nyelv az egyik legfigyelmreméltóbb szókinccsel rendelkező nyelv a nyelvészek szerint, amiből az idők folyamán vitathatatlanul a legszaftosabb, legválasztékosabb átkozódásokat gyúrtuk össze. De hogy pontosan miért káromkodunk, és mióta műveljük mi ezt világszínvonalon?
Mielőtt belekezdenénk, fontos tisztáznunk, hogy a káromkodás nem egyenlő a trágársággal, az átfedést az obszcenitás nyújtja. Tehát, ha a Trefort-kerti dialógokban minden második szó a b..., akkor a kedves vendégsereg nem káromkodik, egyszerűen csak trágár.
A káromkodás, szitkozódás, átkozódás indulatból fakadó verbális kifejezése a bennünk rejlő dühnek, fájdalomnak, csalódottságnak, iszonyatnak, irigységnek. Célja a feszültség oldása.
A trágárság csupán egy koszos zsákutca, amibe ettől még sajnos igen sokszor belefutunk. Az online újságok olvasói figyelemreméltóan magas színvonalon művelik az átkozódás és a trágárság eszközeivel a kommentelés művészetét.
Kronológia
Nyelvészek szerint a szitkozódás, átkozódás, káromkodás egy idős az emberiséggel, és pszichésen kifejezetten funkcionális: érzelmi egyensúlyban tart bennünket. Sőt! Feldúlt állapotukban az állatok is szitkozódnak, állítják a neurológusok, amire igen egyszerű a magyarázat: az evolúció során valamilyen végzetes baklövés folytán a káromkodás, átkozódás sokkal inkább igénybe veszi az érzelmekért felelős jobb agyféltekéinket, mint a balt.
Az értelmes agykéreg alatt, az evolúció szempontjából legrégebbi agybugyraiban szunnyadozik a hajlamunk a vulgáris szavak használatához. Ezért a párhuzam a káromkodó macska (rálépünk a farkára, fúj, mint a passzátszél), a kutya (morog, és már marna is) és még egy rakás emlős állat és az ember között: az agyuk káromkodásközpontja ugyanott van.
A nyelvészek abban már régen megegyeztek, hogy nincs a világon olyan nyelv, amiben ne lennének szitokszavak, vulgáris kifejezések. Így tehát azt is mondhatnánk, hogy a káromkodás az emberi természet legegyetemesebb része. Pszicholingvisztikusok kutatásai alapján a magyarok baráti társaságban szókincsük 13 százalékát, hivatalos közegben 3 százalékát káromkodások teszik ki.
Najó, de mióta káromkodunk?
A neves amerikai nyelvész, Steven Pinker A nyelvi ösztön című művében leírja, az őseink által képzett első szófoszlányokat az intenzív érzelmeket kiváltó impulzusok váltották ki. Legyen az undor, fájdalom, félelem, öröm, őseink idővel szavakkal is ki tudták fejezni, mit éreznek.
Pinker szerint pedig egyetlen szónak sincs akkora érzelmi töltete, mint az obszcén szavaknak.Tehát lemásztunk a fáról, bevertük a fejünket, és fejünket fogva már el is eresztettünk egy istenes káromkodást? Tömören: igen.
A magyar átkok zápora
A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képzi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele.
Honfoglaló őseinknek hála, országunk közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe. Obszcén fröcsögésünkre az első (magyar nyelvű) írásos bizonyítékok egyike 1355-ből származik, a Dubnici Krónikában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. ...
A latin nyelvű műben magyarul szerepel az utolsó mondat. Betűhíven: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh”. A XV. században egy bizonyos Rotenburgi János nevű íródeák Zsigmond király uralkodása idején szintén lejegyzett néhány káromkodást, szitkozódást, obszcenitást.
Rotenburgi az udvarban a kódexmásolás mellett megírta a Kis magyar nyelvmesterét, mely egy lapnyi nyelvemlék csupán, mégis igen értékes. Rotenburgi szószedetét csupán társalgási zsebkönyvnek szánta, azzal a céllal, hogy a külföldiek könnyebben boldoguljanak Magyarországon A hétköznapi párbeszédrészleteket hallás után jegyezte le magyarul, azt fordította le latinra vagy németre.
A Nyelvi Illemtan című kézikönyv...
... idézi Kőszeg város tanácsának 1711-es határozatát, ami alapján „a szitkozódás ördögadtával, teremtettével, németül pedig a szakramentérozás büntetés alatt tilalmaztatik”. Korábban, 1595-ben Máramarossziget elöljárósága először pénzbüntetést, másodszor kézi kalodát, harmadik ismétlődés esetén nyilvános megvesszőzést írt elő, ha valakit káromkodáson értek.
És ezek még jól jártak. Egyes források szerint ugyanis Kézdivásárhely városatyái – különböző fokozatok után, az eset súlyosságának függvényében – végső megoldásként akár a halálra kövezést is elrendelhették. Az „árgyilusát”, „hét szomorúját”, „istállóját”, „teremfáját” eufemizmusok a XVI. században terjedtek el „az arkangyalát”, „a hét szentségi”t, „az Istenit”, „a teremtőjét” helyett.
„A protestánsoknak pedig a sz... bűzös terhét küldöm”Luther Márton nagy port kavart 95 pontjával 1517-ben. Az általa generált reformációs hullám hazánkba is hamar beszivárgott, nem kevés borsot törve ezzel a római katolikus papok, egyházi méltóságok orra alá.
A reformáció kezdete hazánkban igen jó táptalaja volt a kreatív káromkodásoknak és szidalmaknak, amiket nem mások, mint a papok, lelkipásztorok szájából hallhatta az istenfélő ember. „Sündisznóhoz, majomhoz, szamárhoz, rókához, szemtelen ördöghöz hasonló vagy, disznó, k..., parázna, világ latra, verő-ártány” – mondta Alvinczi Péter kassai protestáns lelkipásztor Pázmány Péterre.
De Pázmányt sem kellett félteni. Ő alkotta protestáns ellenfeleinek hergelésére a „hitreszelő”, „hitfaragó” szavakat, és nemes egyszerűséggel „ördögistáknak” hívta a protestánsokat. Méliusz Juhász Péter magyar református püspök Assisi Szent Ferencet mint „fatalpú kuklya (csuklyás) Ferencnek” nevezte.
„Ő volt az, aki hitvitázó munkáiban a pápáról mint az „ördög kamoraszékéről (árnyszékéről)” szólt, aki „francus”, azaz szifiliszes, és kijelentette hogy „nincs helye Istennél a pápa ganéjos pepecselésének”, az apácákat pedig egyszerűen „szűz k...” titulálta.” – olvashatjuk a Mindennapi-hu-n.
Mielőtt megszólalsz, gondold meg, szebb-e az amit mondani akarsz,
mint a csend amit megszakítasz!
mint a csend amit megszakítasz!
Angolul
http://www.kindness2.com/kindness--swearing.html
http://tablet.hvg.hu/tudomany/20160308_boston_dynamics
http://www.kindness2.com/kindness--swearing.html
http://tablet.hvg.hu/tudomany/20160308_boston_dynamics
Restás László - Miskolc
Hogyan beszéljünk?
"Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett,
hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni."
A kommunikáció alaptörvénye, hogy a beszélgetésben sokkal többet jelent a szavaknál az, ahogyan beszélünk. Milyen a hangszínünk, milyen a testbeszédünk? Valaki szól hozzánk és azonnal magával ragad dallamos, fülünknek tetsző beszéde. A partnerünk odaadóan figyel ránk, teljesen felénk fordul és issza szavainkat. - Ugye mindkettő ismerős? Nem mindegy nekünk sem, hogyan beszélnek velünk, de az sem, mi hogyan tesszük ezt.
Legyen a beszéded kedves!
A kedvesség erény, mely arra tesz képessé, hogy szeressünk és szeretetre méltóak legyünk. A kedves ember mosolygós, közvetlen, figyelmes, udvarias, nyitott a másik ember felé. Ezzel a viselkedéssel kedvessé tehetjük magunkat mások előtt. A kedvességünk forrása ezért ne más legyen int szeretet.
Szavaid legyenek sóval fűszerezve!
Szavainkban az ember kötelessége, hogy sóvá, fűszerré váljon a világ számára. Vagyis ízesítse meg, tegye élvezetessé, áldottá mások számára az életet. Szavainkra értelmezve ez nem jelent mást, mint a másokat segítő, támogató beszéd. Olyan társalgás a részünkről, amit ma leginkább pozitív hozzáállás jellemez. Szavainkkal öntsünk erőt másokba! Erősítsük meg őket dicsérettel, bátorítással, vigasztalással!
Válaszaid legyenek helyesek!
Úgy is mondhatnám, hogy korrektek, helytállóak. A ma emberének rengeteg kérdése van és csak kevés válasza. Ennek oka sokszor nem a tudás-, hanem sokkal inkább az őszinteség hiánya. A tudás, leginkább az információ ismerete hatalom. Mivel sokan szeretnének a maguk javára élni ezzel a hatalommal, sokan mismásolnak, elkennek dolgokat, nem őszinték mert nem akarnak megosztani.
Az első keresztényeket azonban pontosan ez vezette, a megosztás vágya. Boldogan osztották meg másokkal azt, amijük volt, legyen az élelem, pénz, szállás vagy a hitük. Tudták, hogy a megosztás nem szegényebbé, hanem gazdagabbá tesz.
Ezeket a tanácsokat megfogva, jobbá tehetjük az életünket környezetünk és magunk számára is.
Hogyan beszéljünk?
"Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett,
hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni."
A kommunikáció alaptörvénye, hogy a beszélgetésben sokkal többet jelent a szavaknál az, ahogyan beszélünk. Milyen a hangszínünk, milyen a testbeszédünk? Valaki szól hozzánk és azonnal magával ragad dallamos, fülünknek tetsző beszéde. A partnerünk odaadóan figyel ránk, teljesen felénk fordul és issza szavainkat. - Ugye mindkettő ismerős? Nem mindegy nekünk sem, hogyan beszélnek velünk, de az sem, mi hogyan tesszük ezt.
Legyen a beszéded kedves!
A kedvesség erény, mely arra tesz képessé, hogy szeressünk és szeretetre méltóak legyünk. A kedves ember mosolygós, közvetlen, figyelmes, udvarias, nyitott a másik ember felé. Ezzel a viselkedéssel kedvessé tehetjük magunkat mások előtt. A kedvességünk forrása ezért ne más legyen int szeretet.
Szavaid legyenek sóval fűszerezve!
Szavainkban az ember kötelessége, hogy sóvá, fűszerré váljon a világ számára. Vagyis ízesítse meg, tegye élvezetessé, áldottá mások számára az életet. Szavainkra értelmezve ez nem jelent mást, mint a másokat segítő, támogató beszéd. Olyan társalgás a részünkről, amit ma leginkább pozitív hozzáállás jellemez. Szavainkkal öntsünk erőt másokba! Erősítsük meg őket dicsérettel, bátorítással, vigasztalással!
Válaszaid legyenek helyesek!
Úgy is mondhatnám, hogy korrektek, helytállóak. A ma emberének rengeteg kérdése van és csak kevés válasza. Ennek oka sokszor nem a tudás-, hanem sokkal inkább az őszinteség hiánya. A tudás, leginkább az információ ismerete hatalom. Mivel sokan szeretnének a maguk javára élni ezzel a hatalommal, sokan mismásolnak, elkennek dolgokat, nem őszinték mert nem akarnak megosztani.
Az első keresztényeket azonban pontosan ez vezette, a megosztás vágya. Boldogan osztották meg másokkal azt, amijük volt, legyen az élelem, pénz, szállás vagy a hitük. Tudták, hogy a megosztás nem szegényebbé, hanem gazdagabbá tesz.
Ezeket a tanácsokat megfogva, jobbá tehetjük az életünket környezetünk és magunk számára is.
