http://utikonyv.hupont.hu/12/a-kettos-kereszt-titka
A KETTŐS KERESZT TITKA
Mindannyian sokféle magyarázatot hallottunk, hogy miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelt, a kettős keresztet, de a teljes igazságot mégis kevesen ismerik.
A kettős kereszt titka
A kettős kereszt a rovás ábécé ”gy” betűjele, és mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele.
Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több.
A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy.
Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke?
Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban, annak ismerős szám kell hogy legyen a három.
De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek:
A KETTŐS KERESZT TITKA
Mindannyian sokféle magyarázatot hallottunk, hogy miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelt, a kettős keresztet, de a teljes igazságot mégis kevesen ismerik.
A kettős kereszt titka
A kettős kereszt a rovás ábécé ”gy” betűjele, és mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele.
Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több.
A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy.
Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke?
Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban, annak ismerős szám kell hogy legyen a három.
De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek:
Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás ”i”-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten
Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az „sz”-betű volt őseink ábécéjében.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer.
A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.
A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét.
Ha felbontjuk ezt a jelt, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét.
Ez a törvény pedig a következő:
A Szeretet és Isten, Egy.
A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.
A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét.
Ha felbontjuk ezt a jelt, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét.
Ez a törvény pedig a következő:
A Szeretet és Isten, Egy.
A Kossuth Címer
Kossuth címer / Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a
Függetlenségi Nyilatkozat április 19-i közzétételét követően váltotta fel a koronás címert,
ezért kötik Kossuthhoz.
Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, fölé a korona helyett
babérkoszorúban kardot hímeztek.
1918 novemberétől, a köztársaság kikiáltásától 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt.
(A Tanácsköztársaság nem rendelkezett külön a címerhasználatról).
1946-49 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált.
Konkrét formában 1956. október 29-én a Szabad Nép
(az uralkodó párt központi lapja) címoldala és a többi lap a Kossuth-címerrel jelent meg,
hirdetve, hogy Magyarország címere hivatalosan is újra a köztársasági címer lett.
1990-ben komoly vita volt, hogy az új Köztársaság címere a Kossuth-címer vagy a korábbi koronás címer (eredetileg ún. kiscímer) legyen, végül az Országgyűlés az utóbbi mellett döntött.
Függetlenségi Nyilatkozat április 19-i közzétételét követően váltotta fel a koronás címert,
ezért kötik Kossuthhoz.
Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, fölé a korona helyett
babérkoszorúban kardot hímeztek.
1918 novemberétől, a köztársaság kikiáltásától 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt.
(A Tanácsköztársaság nem rendelkezett külön a címerhasználatról).
1946-49 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált.
Konkrét formában 1956. október 29-én a Szabad Nép
(az uralkodó párt központi lapja) címoldala és a többi lap a Kossuth-címerrel jelent meg,
hirdetve, hogy Magyarország címere hivatalosan is újra a köztársasági címer lett.
1990-ben komoly vita volt, hogy az új Köztársaság címere a Kossuth-címer vagy a korábbi koronás címer (eredetileg ún. kiscímer) legyen, végül az Országgyűlés az utóbbi mellett döntött.
|
|
Kettős kereszt (crux gemina), más néven apostoli kereszt, érseki kereszt, pátriárka kereszt. A két vízszintes szárral rendelkező keresztnek az alsó szára hosszabb. Ha emelvényen áll (kiemelkedő, fenséges), arkangyali keresztnek nevezik. Az időfizikában ez is a futótűz tachion szimbóluma (tűzkereszt), csak ez fölfelé mozog és hangsúlyosabb a mozgás ábrázolása.
Ezen a függőleges szár az időszál, amin a vízszintes szárak az időegységet (időszakaszt) jelölik ki (a forrás egy körbefordulását). A vízszintes szárak lefelé növekvő hossza jelzi a tachion kúp tágulását.
Lotharingiai kereszt, más néven kettős kereszt, Lorraine kereszt, litván kereszt. Ezen a kettős kereszten a vízszintes szárak egyforma hosszúak. A jelentése azonos az előzővel, de hangsúlyosabban utal az időszakaszra az időszálon.
Ezen a függőleges szár az időszál, amin a vízszintes szárak az időegységet (időszakaszt) jelölik ki (a forrás egy körbefordulását). A vízszintes szárak lefelé növekvő hossza jelzi a tachion kúp tágulását.
Lotharingiai kereszt, más néven kettős kereszt, Lorraine kereszt, litván kereszt. Ezen a kettős kereszten a vízszintes szárak egyforma hosszúak. A jelentése azonos az előzővel, de hangsúlyosabban utal az időszakaszra az időszálon.
|
|
Az Árpád-sávok és a kettős kereszt megjelenése a magyar pénzérmeken.
