Miből együnk biót?
Biónak azokat az élelmiszereket nevezzük, amelyek alapanyagait az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint termesztették, azaz csak ennek megfelelő tápanyagot és növényvédő szert, technológiát használtak a termelés során.
A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről
A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.
A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.
A magyarok is követik az európai trendet - egyre többen vásárolunk bioélelmiszert. A legtöbben saját egészségük védelmében vásárolják az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, hiszen ezek legfontosabb előnye, hogy nem tartalmaznak növényvédőszer maradványokat,
amit a vizsgálatok többé-kevésbé alá is támasztanak.
Sokaknál emellett még szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok is.
A növekvő trend ellenére, a magyaroknak csupán 1-2%-a vásárol bioterméket. Erről az alacsony hazai tudatosságon túl laposabb pénztárcánk tehet. Felmérések szerint ugyanis a biotermékek 30-60%-kal drágábbak, mint nem bio társaik. Viszont sajnos a legtöbb hazai fogyasztónak fogalma sincs, hogy mit is jelent valójában a bio minősítés.
Vegyszermaradék-vizsgálatok Magyarországon
A biotermékek növekvő fogyasztását indokolhatja, hogy az Európai Bizottság által 2008 őszén publikált eredmények szerint 2006-ban az Unióban vásárolható élelmiszerekben minden korábbinál nagyobb arányban mutattak ki növényvédő szert. Az elmúlt öt évben közel 20%-kal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya.
Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több termékben egyszerre többféle hatóanyagot is ki lehet mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A sok hatóanyag összeadódva akut mérgezést válthat ki a fogyasztóknál. A vegyszermaradékkal szennyezett minták aránya hazánkban az EU átlag felett van.
Zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberétől az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben. Pedig a Greenpeace és a Global 2000 évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.
Szennyezett minták aránya
Szlovákia:
43,8%
Szlovénia:
49,5%
Magyarország:
53,0%
EU-átlag:
48,5%
Forrás: Európai Bizottság, 2006
Magyarországi vizsgálatok kimutatták, hogy az importból - főként az EU-n kívülről, illetve Dél-Európából - származó termékek szennyezettebbek, mint a hazaiak. 2007-ben a hazai termesztésű minták 33,5%-ában volt kimutatható vegyszermaradék, míg az import esetében ez az érték 59% volt.
A hazánkban kapható zöldségek és gyümölcsök mintegy fele szennyezett növényvédő szerekkel, ám ez egyben azt is jelenti, hogy a boltokban kapható termékek másik fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot. Kérdés, hogy melyik fele?
Bár felmérések szerint a hazai gazdasági szervezetek által művelt terület 95%-án végeztek valamilyen növényvédőszeres kezelést, a termékek egy jó részéből már kiürülnek, lebomlanak a vegyszerek, mire azok a fogyasztóhoz kerülnek. Tehát mondhatnák, hogy biotermékek vásárlása nélkül is az esetek felében közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk.
Ám a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis egyes termékek szinte mindig szennyezettek, míg más zöldségek gyümölcsök alig. Ezért előfordulhat, hogy több hónapos biokúra után a „megspórolt vegyszer" sokszorosát fogyasztjuk el egy-egy pechesebb téli salátázással. Ezért fontos tudnunk, hogy általában mely termékek nem tartalmaznak vegyszermaradékot és melyek szennyezettek, azaz miből érdemes mindenképp biót venni.
A szermenetesektől a méregraktárakig
A vizsgálatok szerint rendre szennyezettebbek az import termékek a hazaiaknál, ezért a protekcionista és szállítási szempontokon túl is kijelenthető, hogy egészségvédelmi tekintetben is jobb a hazai.
Jellemző továbbá, hogy inkább a gyümölcsök szennyezettek, mint a zöldségek. Míg a 2007-es mintákban a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80%-ában nem volt kimutatható szermaradék, addig a hazai gyümölcsök közel felében találtak növényvédőszereket. Ezzel szemben a külföldről hozott gyümölcsök több mint 65%-ában találtak szermaradékot, míg az import zöldségek körülbelül 46%-a volt szennyezett.
A 2007. évi adatok szerint gyümölcsök közül a kajszibarack (82,6% szennyezett), az alma (2007-ben 56.7%-a, 2006-ban 75,9 %-a szennyezett), a körte és a meggy mintákban maradt legtöbbször permetszer. A zöldségek közül a fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka mintákban szinte mindig találtak vegyszermaradékot. Emellett a retek is nagyon gyakran tartalmaz szennyezést.
Különösen kritikus a primőráruk szennyezettsége: 2004-ben például a salátamintákban tízszer gyakrabban találtak nem engedélyezett szereket, mint a többi zöldség és gyümölcs esetében.
A kajszibarack rendszeres szennyezettsége többéves probléma, ezért a barackot kedvelő egészségtudatos embereknek érdemes bioterméket vásárolni.
A fejes saláta szennyezettsége világszerte probléma. A 2007-es húsvéti növényvédőszer-ellenőrzések során a vizsgált minták közel egyharmada tartalmazott a megengedettnél több permetszert. A razziák során a határértéket átlépő termékek kétharmada is fejes-saláta volt.
Több vizsgálat szerint az eper is fokozott kockázatot jelenthet. Két éve a Marokkóból importált eperben a megengedett szermaradék határértékének 37-szeresét mutatták ki. 2006-ban a vizsgált szamócák közel kétharmadában mutattak ki vegyszer-szennyezést.
A fejes káposzta és rozs minták viszont egyáltalán nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű szennyezést.
Az összes import citromban és grapefruitban kimutattak szermaradékot, ezért nem ajánlott nem biocitrom és narancs héját elfogyasztani, süteménybe sütni vagy alkoholos italban leáztatni, főleg, mivel a szerves növényvédő szerek alkoholban jól oldódnak.
Egyszerre legtöbb fajta vegyszermaradékot a körte, szőlő, citrom, fejes saláta, paprika, uborka valamint narancs mintákból mutattak ki. A hazai hatóság mérései, a határérték felett szennyezett termékek folyamatosan frissített listája megtalálható az ONTSZ honlapján.
Külföldi mérések
A holland Milieudefensie és Natuur en Milieu környezetvédelmi szervezetek készítettek egy összesítést a legszennyezettebb és a legkevésbé szennyezett élelmiszerekről. A holland eredmények nagyvonalakban megegyeznek a hazai tapasztalatokkal.
_______________________________________________________________________________
Legrosszabb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legjobb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legrosszabb Zöldség / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legjobb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Forrás: www.weetwatjeeet.nl
_______________________________________________________________________________
Az Európai Bizottság 2005-ös vizsgálata során a gabonafélék háromnegyedében, míg a zöldségek és gyümölcsök több mint felében nem találtak szermaradékot.
Leggyakrabban határérték körüli mértékben volt szennyezett a szőlő (57%), a paprika (34%), az uborka (24%) és a búza (22%). Határérték felett pedig leggyakrabban a paprika (6%), a szőlő (5%), az uborka (3%) és a padlizsán (3%) tartalmazott szermaradékot.
Általában elmondható, hogy a vastagabb héjú gyümölcsök már kevesebb permetszert tartalmaznak, de míg a banán vagy a mangó meghámozva általában szermentes, addig az agyonpermetezett citrusfélék pucolásakor óhatatlanul is kitesszük magunkat a kockázatnak, ezért ajánlott kezet mosni a narancs- és citromhéj érintése után.
Javaslataink összegezve
Kapcsolódó cikkek
Új logót keres az EU a biotermékeknek
A kisboltokban bízunk a legjobban
Nagy befőző napok: Meggy és cseresznye közvetlenül a termelőtől
Visszatér a görbe uborka
Jófej boltok – Bio ABC, avagy varázslat a Múzeum körúton
Újra határérték felett szennyezett élelmiszereket találtak
Nem mindig jó megoldás a helyi élelmiszer
Nagy befőző napok: szilva, padlizsán közvetlenül a termelőtől
Még mindig a barack és a saláta vezeti a szennyezettségi listát
Citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a süteménybe
Vigyázat, bioforradalom a moziban!
Betiltott vegyszermaradványt találtak zöldségekben
Mit tudhatunk a sugárkajáról?
Egyre több élelmiszer szennyezett növényvédő szerekkel
Mérges borok
A biztonságos szintnél jobban terhelik a szervezetünket növényvédőszerek
Nem unod még a banánt?
A hazai növényvédőszer-maradék vizsgálatokról
Bébiétel-biznisz: nehéz falatok
Határérték felett
Permetszer-gyűjtemény a szőlőkben
Valóban megéri drága bioélelmiszert vásárolni?
Koccintsunk biopezsgővel!
A Keskeny Út… A biodinamikus mezőgazdaságról
Összefüggés a növényvédőszerek és a Parkinson-kór között
Láthatatlan növényvédő szerek
Néhány termék vegyianyag-tartalma egy átlagos lakásból és kertből
Amerikában az alma a legszennyezettebb
Határérték feletti rovarölőszer hatóanyagot találtunk egy bébiételben
A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről
A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.
A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.
A magyarok is követik az európai trendet - egyre többen vásárolunk bioélelmiszert. A legtöbben saját egészségük védelmében vásárolják az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, hiszen ezek legfontosabb előnye, hogy nem tartalmaznak növényvédőszer maradványokat,
amit a vizsgálatok többé-kevésbé alá is támasztanak.
Sokaknál emellett még szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok is.
A növekvő trend ellenére, a magyaroknak csupán 1-2%-a vásárol bioterméket. Erről az alacsony hazai tudatosságon túl laposabb pénztárcánk tehet. Felmérések szerint ugyanis a biotermékek 30-60%-kal drágábbak, mint nem bio társaik. Viszont sajnos a legtöbb hazai fogyasztónak fogalma sincs, hogy mit is jelent valójában a bio minősítés.
Vegyszermaradék-vizsgálatok Magyarországon
A biotermékek növekvő fogyasztását indokolhatja, hogy az Európai Bizottság által 2008 őszén publikált eredmények szerint 2006-ban az Unióban vásárolható élelmiszerekben minden korábbinál nagyobb arányban mutattak ki növényvédő szert. Az elmúlt öt évben közel 20%-kal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya.
Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több termékben egyszerre többféle hatóanyagot is ki lehet mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A sok hatóanyag összeadódva akut mérgezést válthat ki a fogyasztóknál. A vegyszermaradékkal szennyezett minták aránya hazánkban az EU átlag felett van.
Zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberétől az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben. Pedig a Greenpeace és a Global 2000 évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.
Szennyezett minták aránya
Szlovákia:
43,8%
Szlovénia:
49,5%
Magyarország:
53,0%
EU-átlag:
48,5%
Forrás: Európai Bizottság, 2006
Magyarországi vizsgálatok kimutatták, hogy az importból - főként az EU-n kívülről, illetve Dél-Európából - származó termékek szennyezettebbek, mint a hazaiak. 2007-ben a hazai termesztésű minták 33,5%-ában volt kimutatható vegyszermaradék, míg az import esetében ez az érték 59% volt.
A hazánkban kapható zöldségek és gyümölcsök mintegy fele szennyezett növényvédő szerekkel, ám ez egyben azt is jelenti, hogy a boltokban kapható termékek másik fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot. Kérdés, hogy melyik fele?
Bár felmérések szerint a hazai gazdasági szervezetek által művelt terület 95%-án végeztek valamilyen növényvédőszeres kezelést, a termékek egy jó részéből már kiürülnek, lebomlanak a vegyszerek, mire azok a fogyasztóhoz kerülnek. Tehát mondhatnák, hogy biotermékek vásárlása nélkül is az esetek felében közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk.
Ám a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis egyes termékek szinte mindig szennyezettek, míg más zöldségek gyümölcsök alig. Ezért előfordulhat, hogy több hónapos biokúra után a „megspórolt vegyszer" sokszorosát fogyasztjuk el egy-egy pechesebb téli salátázással. Ezért fontos tudnunk, hogy általában mely termékek nem tartalmaznak vegyszermaradékot és melyek szennyezettek, azaz miből érdemes mindenképp biót venni.
A szermenetesektől a méregraktárakig
A vizsgálatok szerint rendre szennyezettebbek az import termékek a hazaiaknál, ezért a protekcionista és szállítási szempontokon túl is kijelenthető, hogy egészségvédelmi tekintetben is jobb a hazai.
Jellemző továbbá, hogy inkább a gyümölcsök szennyezettek, mint a zöldségek. Míg a 2007-es mintákban a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80%-ában nem volt kimutatható szermaradék, addig a hazai gyümölcsök közel felében találtak növényvédőszereket. Ezzel szemben a külföldről hozott gyümölcsök több mint 65%-ában találtak szermaradékot, míg az import zöldségek körülbelül 46%-a volt szennyezett.
A 2007. évi adatok szerint gyümölcsök közül a kajszibarack (82,6% szennyezett), az alma (2007-ben 56.7%-a, 2006-ban 75,9 %-a szennyezett), a körte és a meggy mintákban maradt legtöbbször permetszer. A zöldségek közül a fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka mintákban szinte mindig találtak vegyszermaradékot. Emellett a retek is nagyon gyakran tartalmaz szennyezést.
Különösen kritikus a primőráruk szennyezettsége: 2004-ben például a salátamintákban tízszer gyakrabban találtak nem engedélyezett szereket, mint a többi zöldség és gyümölcs esetében.
A kajszibarack rendszeres szennyezettsége többéves probléma, ezért a barackot kedvelő egészségtudatos embereknek érdemes bioterméket vásárolni.
A fejes saláta szennyezettsége világszerte probléma. A 2007-es húsvéti növényvédőszer-ellenőrzések során a vizsgált minták közel egyharmada tartalmazott a megengedettnél több permetszert. A razziák során a határértéket átlépő termékek kétharmada is fejes-saláta volt.
Több vizsgálat szerint az eper is fokozott kockázatot jelenthet. Két éve a Marokkóból importált eperben a megengedett szermaradék határértékének 37-szeresét mutatták ki. 2006-ban a vizsgált szamócák közel kétharmadában mutattak ki vegyszer-szennyezést.
A fejes káposzta és rozs minták viszont egyáltalán nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű szennyezést.
Az összes import citromban és grapefruitban kimutattak szermaradékot, ezért nem ajánlott nem biocitrom és narancs héját elfogyasztani, süteménybe sütni vagy alkoholos italban leáztatni, főleg, mivel a szerves növényvédő szerek alkoholban jól oldódnak.
Egyszerre legtöbb fajta vegyszermaradékot a körte, szőlő, citrom, fejes saláta, paprika, uborka valamint narancs mintákból mutattak ki. A hazai hatóság mérései, a határérték felett szennyezett termékek folyamatosan frissített listája megtalálható az ONTSZ honlapján.
Külföldi mérések
A holland Milieudefensie és Natuur en Milieu környezetvédelmi szervezetek készítettek egy összesítést a legszennyezettebb és a legkevésbé szennyezett élelmiszerekről. A holland eredmények nagyvonalakban megegyeznek a hazai tapasztalatokkal.
_______________________________________________________________________________
Legrosszabb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legjobb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legrosszabb Zöldség / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Legjobb Gyümölcs / http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Forrás: www.weetwatjeeet.nl
_______________________________________________________________________________
Az Európai Bizottság 2005-ös vizsgálata során a gabonafélék háromnegyedében, míg a zöldségek és gyümölcsök több mint felében nem találtak szermaradékot.
Leggyakrabban határérték körüli mértékben volt szennyezett a szőlő (57%), a paprika (34%), az uborka (24%) és a búza (22%). Határérték felett pedig leggyakrabban a paprika (6%), a szőlő (5%), az uborka (3%) és a padlizsán (3%) tartalmazott szermaradékot.
Általában elmondható, hogy a vastagabb héjú gyümölcsök már kevesebb permetszert tartalmaznak, de míg a banán vagy a mangó meghámozva általában szermentes, addig az agyonpermetezett citrusfélék pucolásakor óhatatlanul is kitesszük magunkat a kockázatnak, ezért ajánlott kezet mosni a narancs- és citromhéj érintése után.
Javaslataink összegezve
- Aki szeretné elkerülni a vegyszer-maradékokat, annak javasolhatjuk, hogy
- nem bióból inkább hazait vásároljon,
- kerülje el a primőr árukat, illetve
- kerülje az import nem biogyümölcsöket, leszámítva a ritkán szennyezett kivit, banánt és a mangót.
- Biót érdemes venni hazai kajszibarackból, almából, körtéből, eperből és meggyből, valamint fejes salátából, paprikából, paradicsomból és uborkából.
- Ezzel szemben a káposzta, hagyma, karfiol és a brokkoli vásárlása esetén, nagy valószínűséggel közel ugyanilyen jó minőségű a nem biotermék is.
Kapcsolódó cikkek
Új logót keres az EU a biotermékeknek
A kisboltokban bízunk a legjobban
Nagy befőző napok: Meggy és cseresznye közvetlenül a termelőtől
Visszatér a görbe uborka
Jófej boltok – Bio ABC, avagy varázslat a Múzeum körúton
Újra határérték felett szennyezett élelmiszereket találtak
Nem mindig jó megoldás a helyi élelmiszer
Nagy befőző napok: szilva, padlizsán közvetlenül a termelőtől
Még mindig a barack és a saláta vezeti a szennyezettségi listát
Citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a süteménybe
Vigyázat, bioforradalom a moziban!
Betiltott vegyszermaradványt találtak zöldségekben
Mit tudhatunk a sugárkajáról?
Egyre több élelmiszer szennyezett növényvédő szerekkel
Mérges borok
A biztonságos szintnél jobban terhelik a szervezetünket növényvédőszerek
Nem unod még a banánt?
A hazai növényvédőszer-maradék vizsgálatokról
Bébiétel-biznisz: nehéz falatok
Határérték felett
Permetszer-gyűjtemény a szőlőkben
Valóban megéri drága bioélelmiszert vásárolni?
Koccintsunk biopezsgővel!
A Keskeny Út… A biodinamikus mezőgazdaságról
Összefüggés a növényvédőszerek és a Parkinson-kór között
Láthatatlan növényvédő szerek
Néhány termék vegyianyag-tartalma egy átlagos lakásból és kertből
Amerikában az alma a legszennyezettebb
Határérték feletti rovarölőszer hatóanyagot találtunk egy bébiételben
Hazai növényvédőszer-maradék vizsgálatokról
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/hazai-novenyvedoszer-maradek-vizsgalatokrol
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2004-ben összesen 2826 db mintán végzett növényvédőszer-maradvány vizsgálatokat, ezekből 2045 hazai, 781 pedig külföldi eredetű volt. A határérték feletti szermaradékot tartalmazó zöldségkultúrák közül a legnagyobb esetszámmal előforduló saláta emelhető ki.
A 156 salátamintából összesen 21 hatóanyagot sikerült kimutatni, amelyek közül a vinklozolin volt az egyik leggyakoribb. A vinklozolin egy a gyümölcsöknél használt gombaölőszer, amely Magyarországon az integrált gazdálkodás során is korlátozás nélkül alkalmazható. Nemrégiben kimutatták, hogy a növényvédő szer hatására károsodás lép fel a hímivarsejtekben, ami több generáción keresztül átadódik, így fennáll a gyanú, hogy a vinklozolin és a hasonló, a hormonháztartást megzavaró növényvédő szerek állnak a mintegy ötven éve tapasztalható termékenységcsökkenés hátterében.
A saláták vizsgálata során 9 esetben (5,8%) a kimutatható növényvédőszerek mennyisége meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt 3 alkalommal annál egy nagyságrenddel nagyobb mennyiséget találtak.
A nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó 44 minta jelentős része (81%) is saláta volt. A nem engedélyezett szer használata a salátaminták közel negyedét, 23%-át (!) érintette. A határérték feletti minták között leggyakrabban a dimetoát (9 eset, a kifogásolható minták 20%-a) és a metilparation (7 eset, 16%) fordult elő legtöbbször. Az EU tagországok minden évben tagországonként elkészítenek egy egységes, a 8 vizsgált termék esetén 12-12 mintából álló növényvédőszer-maradék vizsgálatot. Ennek hazai eredményei alapján:
Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi Anyag hírlevelében. Feliratkozás: [email protected].
Kapcsolódó cikkek
Láthatatlan növényvédő szerek
Miből együnk biót? - A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről
Kémiai bizonytalanság – amitől a lakosság fél
Növényvédő szerek növelik a Parkinson-kór veszélyét
A növényvédő szerek növelik a bőrrák kockázatát
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/hazai-novenyvedoszer-maradek-vizsgalatokrol
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2004-ben összesen 2826 db mintán végzett növényvédőszer-maradvány vizsgálatokat, ezekből 2045 hazai, 781 pedig külföldi eredetű volt. A határérték feletti szermaradékot tartalmazó zöldségkultúrák közül a legnagyobb esetszámmal előforduló saláta emelhető ki.
A 156 salátamintából összesen 21 hatóanyagot sikerült kimutatni, amelyek közül a vinklozolin volt az egyik leggyakoribb. A vinklozolin egy a gyümölcsöknél használt gombaölőszer, amely Magyarországon az integrált gazdálkodás során is korlátozás nélkül alkalmazható. Nemrégiben kimutatták, hogy a növényvédő szer hatására károsodás lép fel a hímivarsejtekben, ami több generáción keresztül átadódik, így fennáll a gyanú, hogy a vinklozolin és a hasonló, a hormonháztartást megzavaró növényvédő szerek állnak a mintegy ötven éve tapasztalható termékenységcsökkenés hátterében.
A saláták vizsgálata során 9 esetben (5,8%) a kimutatható növényvédőszerek mennyisége meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt 3 alkalommal annál egy nagyságrenddel nagyobb mennyiséget találtak.
A nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó 44 minta jelentős része (81%) is saláta volt. A nem engedélyezett szer használata a salátaminták közel negyedét, 23%-át (!) érintette. A határérték feletti minták között leggyakrabban a dimetoát (9 eset, a kifogásolható minták 20%-a) és a metilparation (7 eset, 16%) fordult elő legtöbbször. Az EU tagországok minden évben tagországonként elkészítenek egy egységes, a 8 vizsgált termék esetén 12-12 mintából álló növényvédőszer-maradék vizsgálatot. Ennek hazai eredményei alapján:
- Az alma esetén 22 alkalommal találtak növényvédőszer-maradványokat. 1 mintában nem találtak növényvédőszert; 4 mintában 1; 3 mintában 2; 4 mintában pedig 3 növényvédőszert találtak.
- A salátánál összesen 17 alkalommal találtak növényvédőszer-maradványokat. 3 mintában nem találtak növényvédőszert; 5 mintában 1; 1 mintában 2; 2 mintában 3; 1 mintában pedig 4 növényvédőszert találtak.
- A szamócánál összesen 12 alkalommal találtak növényvédőszer-maradványokat. 5 mintában nem találtak növényvédőszert; 5 mintában 1; 1 mintában 2; 1 mintában pedig 5 növényvédőszert találtak.
- A paradicsomnál összesen 11 alkalommal találtak növényvédőszer-maradványokat. 5 mintában nem találtak növényvédőszert; 5 mintában 1; 1 mintában 2; 1 mintában pedig 3 növényvédőszert találtak.
- A fejes káposzta, a póréhagyma és a rozs/zab kultúrák esetén nem találtak növényvédőszert tartalmazó mintát.
Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi Anyag hírlevelében. Feliratkozás: [email protected].
Kapcsolódó cikkek
Láthatatlan növényvédő szerek
Miből együnk biót? - A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről
Kémiai bizonytalanság – amitől a lakosság fél
Növényvédő szerek növelik a Parkinson-kór veszélyét
A növényvédő szerek növelik a bőrrák kockázatát
Friss gyümölcsök és zöldségek?
... de jó, ha tudjuk: a kívánatos külső gyakran az engedélyezettnél jóval nagyobb mértékben tartalmaz növényvédő és rovarirtó szerek maradványaival szennyezett belsőt.
Az elmúlt évek kirívó eseteit gyűjtöttük össze.
Gyönyörű, fodros levelű friss, fogyasztásra szánt fejes saláta a nyársapáti Mikla-Ker Kft.-től. Ki gondolta volna róla, hogy a növény klórtalonil tartalma a megengedett egészségügyi érték 270-szeresére rúgott?
A Somogy megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága véletlenül mintát vett a boltokban már árult növényből. Ekkor derült ki az analitikai vizsgálat után a megdöbbentő eredmény.
Az ellenőrök ezután a termelőnél is helyszíni szemlét tartottak, s kiderült, hogy az érintett salátával kapcsolatos permetezési naplóban nem volt feltüntetve a klórtalonil (gombaölő szer) hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer. Az ellenőrök ezért úgy döntöttek: megakadályozzák a 60 ezer szennyezett salátafej kereskedelmi forgalmazását.
A köszméte akadt fenn a rostán: az ellenőrök a debreceni Bíró Béláné, és az ugyancsak debreceni Cool-Life Kft. által forgalmazott egresből vettek szúrópróba-szerű mintát. A Cool-Life köszmétéjében nem engedélyezett dimetoát növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki az analitikai vizsgálat. Mire a hatóság emberei már az elkészült eredmény birtokában visszamentek a céghez, már nem találtak a köszmétéből zárolható tételt.
Bíró Béláné esetében is ugyanez volt a helyzet, csak az ő köszmétéjében a lambda-cihalotrin növényvédőszer-maradványt találtak. (A lambda-cihalotrin kimagaslóan hosszú ideig tartó hatással és széles hatásspektrummal rendelkező, szívó és rágó kártevők ellen használatos mérgek, permetszerek hatóanyaga.)
Tavaly egy szalmonellával fertőzött kókuszreszelék borzolta fel az idegeket: a terméket Vietnámból importálta a büki VOG Kft., és a Coop üzleteiben került forgalomba. A Spar viszont kénytelen volt az általa forgalmazott fehér csemegeszőlőt kivonni a forgalomból, mivel az emberi egészségre veszélyes mértékű volt a szennyezettsége: az ellenőrök klórmekvát növényvédő szer hatóanyagait mutatták ki az Indiából származó szőlőszemekben. (A klórmekvát a klórtartalmú növényvédő szerek mérgező, környezetkárosító hatóanyaga.)
Ugyancsak Indiából származott, ugyancsak klórmekvátot tartalmazott, s ugyancsak holland importőr hozta be az országba a Penny Market boltjaiban árult csemegeszőlő is, ami szintén elbukott az analitikai vizsgálaton, mint ahogy az Aldiban vagy az Auchanban kínált szőlő is. (A klórmekvát élelmezés-egészségügyi határértéke 0,05 mg/kg. A Spar által forgalmazott tételek egyikében például ennek hússzorosát mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat.)
De a magyar uborka esetében sem sokkal jobb a helyzet: a CBA által múlt júliusban forgalomba hozott kígyóuborka ugyanis a megengedettnél jóval nagyobb mértékben tartalmazott dimetoátot (a 0,02 mg/kg egészségügyi határérték több mint 17-szeresét). S ugyancsak hazánkban termesztették a Gava Hungaria Kft. által forgalmazott kígyóuborkát is.
Az elsőfokú hatóság növényvédelmi felügyelője a budapesti cégnél helyszíni szemlét tartott, ahol az derült ki, hogy a kft. a Tegda & Társa Bt.-től 2,2 tonna kígyóuborkának több mint felét a CBA-nak adta el. A Gava viszont a megmaradt kígyóuborkával nem tudott elszámolni, a hollétéről, elszállításáról vagy a megsemmisítéséről semmilyen dokumentumot nem tudott felmutatni a hatóságnak.
A Spar a spanyol őszibarackkal sem járt túl nagy sikerrel. Az importőrétől, a Trio Fruit Kft.-től több mint 3,5 tonna őszibarackot vett át, a spanyol gyümölcsben viszont a klórpirifoszt mutatott ki az analitikai vizsgálat. A növényvédőszer-maradvány határértéke a klórpirifosz esetében 0,2 mg/ kg, a mintában ugyanakkor ennek több mint a kétszerese volt.
A klórpirifosz rovarölő: bogarak, kétszárnyúak, egyenlő szárnyúak, lepkék rendje ellen használatos a cukorrépa, a szőlő, az almatermésűek, a napraforgó, a kukorica, és a gabonafélék kultúráinál.
A háztartásokban csótányfélék, termeszek és legyek irtására használják.) A zákányszéki Red Fruct Kft. fejes salátáját is a Spar pultjain kínálták, benne az azoxistrobin növényvédő szer maradék tartalma haladta meg a megengedett határértéket. (Az azoxistrobin a szőlő és bogyós gyümölcsűek szisztemikus szere, amely valamennyi gombabetegség ellen hatékony. Valójában gyenge méreg.)
A Rauch Hungária Kft. Szerbiából importált ipari almát feldolgozásra.
Az alma viszont foszalont tartalmazott, az egészségre még nem ártalmas határérték hatszorosát. A foszalont tartalmazó növényvédő szerek forgalmazását az Európai Unió még 2006-ben megtiltotta, s kötelezte a tagállamokat a foszalont tartalmazó készleteiknek a megsemmisítésére. Szerbia azonban még nem tagja az uniónak.
Májusban pedig olyan spanyol eredetű paradicsomot találtak a Tesco szekszárdi áruházában, amely a megengedettnél jóval több növényvédő szert (procimidont és diklofluanidot) tartalmazott. A több mint 4250 kilogramm paradicsomot egy méhkeréki vállalkozó, Bondár Attila hozta forgalomba.
... de jó, ha tudjuk: a kívánatos külső gyakran az engedélyezettnél jóval nagyobb mértékben tartalmaz növényvédő és rovarirtó szerek maradványaival szennyezett belsőt.
Az elmúlt évek kirívó eseteit gyűjtöttük össze.
Gyönyörű, fodros levelű friss, fogyasztásra szánt fejes saláta a nyársapáti Mikla-Ker Kft.-től. Ki gondolta volna róla, hogy a növény klórtalonil tartalma a megengedett egészségügyi érték 270-szeresére rúgott?
A Somogy megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága véletlenül mintát vett a boltokban már árult növényből. Ekkor derült ki az analitikai vizsgálat után a megdöbbentő eredmény.
Az ellenőrök ezután a termelőnél is helyszíni szemlét tartottak, s kiderült, hogy az érintett salátával kapcsolatos permetezési naplóban nem volt feltüntetve a klórtalonil (gombaölő szer) hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer. Az ellenőrök ezért úgy döntöttek: megakadályozzák a 60 ezer szennyezett salátafej kereskedelmi forgalmazását.
A köszméte akadt fenn a rostán: az ellenőrök a debreceni Bíró Béláné, és az ugyancsak debreceni Cool-Life Kft. által forgalmazott egresből vettek szúrópróba-szerű mintát. A Cool-Life köszmétéjében nem engedélyezett dimetoát növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki az analitikai vizsgálat. Mire a hatóság emberei már az elkészült eredmény birtokában visszamentek a céghez, már nem találtak a köszmétéből zárolható tételt.
Bíró Béláné esetében is ugyanez volt a helyzet, csak az ő köszmétéjében a lambda-cihalotrin növényvédőszer-maradványt találtak. (A lambda-cihalotrin kimagaslóan hosszú ideig tartó hatással és széles hatásspektrummal rendelkező, szívó és rágó kártevők ellen használatos mérgek, permetszerek hatóanyaga.)
Tavaly egy szalmonellával fertőzött kókuszreszelék borzolta fel az idegeket: a terméket Vietnámból importálta a büki VOG Kft., és a Coop üzleteiben került forgalomba. A Spar viszont kénytelen volt az általa forgalmazott fehér csemegeszőlőt kivonni a forgalomból, mivel az emberi egészségre veszélyes mértékű volt a szennyezettsége: az ellenőrök klórmekvát növényvédő szer hatóanyagait mutatták ki az Indiából származó szőlőszemekben. (A klórmekvát a klórtartalmú növényvédő szerek mérgező, környezetkárosító hatóanyaga.)
Ugyancsak Indiából származott, ugyancsak klórmekvátot tartalmazott, s ugyancsak holland importőr hozta be az országba a Penny Market boltjaiban árult csemegeszőlő is, ami szintén elbukott az analitikai vizsgálaton, mint ahogy az Aldiban vagy az Auchanban kínált szőlő is. (A klórmekvát élelmezés-egészségügyi határértéke 0,05 mg/kg. A Spar által forgalmazott tételek egyikében például ennek hússzorosát mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat.)
De a magyar uborka esetében sem sokkal jobb a helyzet: a CBA által múlt júliusban forgalomba hozott kígyóuborka ugyanis a megengedettnél jóval nagyobb mértékben tartalmazott dimetoátot (a 0,02 mg/kg egészségügyi határérték több mint 17-szeresét). S ugyancsak hazánkban termesztették a Gava Hungaria Kft. által forgalmazott kígyóuborkát is.
Az elsőfokú hatóság növényvédelmi felügyelője a budapesti cégnél helyszíni szemlét tartott, ahol az derült ki, hogy a kft. a Tegda & Társa Bt.-től 2,2 tonna kígyóuborkának több mint felét a CBA-nak adta el. A Gava viszont a megmaradt kígyóuborkával nem tudott elszámolni, a hollétéről, elszállításáról vagy a megsemmisítéséről semmilyen dokumentumot nem tudott felmutatni a hatóságnak.
A Spar a spanyol őszibarackkal sem járt túl nagy sikerrel. Az importőrétől, a Trio Fruit Kft.-től több mint 3,5 tonna őszibarackot vett át, a spanyol gyümölcsben viszont a klórpirifoszt mutatott ki az analitikai vizsgálat. A növényvédőszer-maradvány határértéke a klórpirifosz esetében 0,2 mg/ kg, a mintában ugyanakkor ennek több mint a kétszerese volt.
A klórpirifosz rovarölő: bogarak, kétszárnyúak, egyenlő szárnyúak, lepkék rendje ellen használatos a cukorrépa, a szőlő, az almatermésűek, a napraforgó, a kukorica, és a gabonafélék kultúráinál.
A háztartásokban csótányfélék, termeszek és legyek irtására használják.) A zákányszéki Red Fruct Kft. fejes salátáját is a Spar pultjain kínálták, benne az azoxistrobin növényvédő szer maradék tartalma haladta meg a megengedett határértéket. (Az azoxistrobin a szőlő és bogyós gyümölcsűek szisztemikus szere, amely valamennyi gombabetegség ellen hatékony. Valójában gyenge méreg.)
A Rauch Hungária Kft. Szerbiából importált ipari almát feldolgozásra.
Az alma viszont foszalont tartalmazott, az egészségre még nem ártalmas határérték hatszorosát. A foszalont tartalmazó növényvédő szerek forgalmazását az Európai Unió még 2006-ben megtiltotta, s kötelezte a tagállamokat a foszalont tartalmazó készleteiknek a megsemmisítésére. Szerbia azonban még nem tagja az uniónak.
Májusban pedig olyan spanyol eredetű paradicsomot találtak a Tesco szekszárdi áruházában, amely a megengedettnél jóval több növényvédő szert (procimidont és diklofluanidot) tartalmazott. A több mint 4250 kilogramm paradicsomot egy méhkeréki vállalkozó, Bondár Attila hozta forgalomba.
