❖
| A Boszniai Piramis |
A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os
bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz
elődeink, amag (tudás) urai építették.
❖
A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 !!! évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak a szlávtatók, s már egyértelműen azonosítottak húsz rovásbetűt is,.. melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival.
A helyi régészek azonnal kapcsolatba léptek a rovásírás-kutatás honi mestereivel, nemsokára pedig megindul a rendkívüli izgalmat, s talán historikus paradigmaváltást hozó pontos vizsgálódás. Remélhetőleg nem fogják elhallgatni, eltüntetni a valós eredetünket ország-világ elé táró, kárpát-medencei életterünk ősiségét bizonyító táblákat és rovásmaradványokat.
Ősink legnagyobb fennmaradt csodája: a hun-magyar Nap Piramis Boszniában A monumentalitásával szemeket lenyűgöző Kínai Nagy Fal aligtöbb, mint kétezer éves, a gízai piramisok még nincsenek ötezer évesek, s a Stonehenge kövei is csak maximum pár évszázaddal idősebbek Egyiptom csodáinál.
A mi pompázatos piramisunk azonban közel 30.000 !!! évet ver az összes előbb felsorolt földi remekre, ami egyenesen lenyűgöző, nemzeti büszkeségünket sokszorosára duzzasztó adat. A nonplusszultra pedig a megtalált rovásírás kora.
A hivatalos “tudomány” szerint a legrégebbi ismert írás Mezopotámia területéről származik, s az i.e. IV. évezred végén, avagy az i.e. III. évezred elején alakulhatott ki. Erre előkerül egy amazoknál majd tízszer ősibb székely rovásírás… Félő azonban, hogy a mai liberális nevelés atyaúristenei elhallgatják ezt a szenzációs felfedezést.
A legrégibb ismert földi írás!
Szeretném, ha a magyar őstörténet nem Árpádnál, esetleg az “uráli őshaza” felemlegetésénél kezdődne, hanem a Kárpát-medence hungár életterének ősiségénél. Szeretném, ha a históriaoktatás szempontjából fontos tankönyvek címoldalán a Nap Piramis, valamint a rovásírás virítana, s ugyancsak ezen magyar csodák ismertetésével kezdődne a történelemtanítás a fiatal magyar gyerekek számára. Várom a Nap Piramis
kutatásának újabb eredményeit, s bízom továbbra is a szebb magyar jövőben!
bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz
elődeink, amag (tudás) urai építették.
❖
A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 !!! évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak a szlávtatók, s már egyértelműen azonosítottak húsz rovásbetűt is,.. melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival.
A helyi régészek azonnal kapcsolatba léptek a rovásírás-kutatás honi mestereivel, nemsokára pedig megindul a rendkívüli izgalmat, s talán historikus paradigmaváltást hozó pontos vizsgálódás. Remélhetőleg nem fogják elhallgatni, eltüntetni a valós eredetünket ország-világ elé táró, kárpát-medencei életterünk ősiségét bizonyító táblákat és rovásmaradványokat.
Ősink legnagyobb fennmaradt csodája: a hun-magyar Nap Piramis Boszniában A monumentalitásával szemeket lenyűgöző Kínai Nagy Fal aligtöbb, mint kétezer éves, a gízai piramisok még nincsenek ötezer évesek, s a Stonehenge kövei is csak maximum pár évszázaddal idősebbek Egyiptom csodáinál.
A mi pompázatos piramisunk azonban közel 30.000 !!! évet ver az összes előbb felsorolt földi remekre, ami egyenesen lenyűgöző, nemzeti büszkeségünket sokszorosára duzzasztó adat. A nonplusszultra pedig a megtalált rovásírás kora.
A hivatalos “tudomány” szerint a legrégebbi ismert írás Mezopotámia területéről származik, s az i.e. IV. évezred végén, avagy az i.e. III. évezred elején alakulhatott ki. Erre előkerül egy amazoknál majd tízszer ősibb székely rovásírás… Félő azonban, hogy a mai liberális nevelés atyaúristenei elhallgatják ezt a szenzációs felfedezést.
A legrégibb ismert földi írás!
Szeretném, ha a magyar őstörténet nem Árpádnál, esetleg az “uráli őshaza” felemlegetésénél kezdődne, hanem a Kárpát-medence hungár életterének ősiségénél. Szeretném, ha a históriaoktatás szempontjából fontos tankönyvek címoldalán a Nap Piramis, valamint a rovásírás virítana, s ugyancsak ezen magyar csodák ismertetésével kezdődne a történelemtanítás a fiatal magyar gyerekek számára. Várom a Nap Piramis
kutatásának újabb eredményeit, s bízom továbbra is a szebb magyar jövőben!
❖
Gigantikus kőgolyót fedeztek fel Boszniában,
ami nyilvánvaló bizonyítéka lehet egy elveszett európai
civilizációnak 6
A piramisok titkainak leleplezése - Az emberi faj titkolt történelme
Az Anunnaki nélkül talán nem is létezne mai civilizációnk? -
Az Illuminátusok és az Anunnaki közös titka
Hatalmas víz alatti obeliszkek és egy Belső Föld bejárat a Nagy Piramissal ellentétes oldalon, a Föld túlsó felén
A Boszniában talált rejtélyes kőgolyó kísértetiesen hasonlít azokra a titokzatos kő gömbökre, melyek Costa Ricán találhatók, ahol a kutatók több mint 300 ilyen kő leletet fedeztek fel, melyeket feltehetően ősi emberek faragtak ki több ezer évvel ezelőtt.
Vajon itt az ideje újraírni a történelemkönyveket? Dr. Sam Osmanagic, a bosnyák piramisok felfedezője szerint ez a lelet újra megváltoztathatja az európai történelmet.
Dr. Osmanagic a Boszniai Nap Piramis Alapítvány létrehozásakor munkatársaival kutatni kezdte Boszniában ezeket a kőgolyókat, és húsz különböző helyszínen meg is találták őket. A legtöbbet Zadovici kisváros közelében fedezték fel, számuk az 1930-as években 80 körül volt.
Néhányat közülük a Boszna folyó lejjebb vitt magával, és a legtöbbjük megsemmisült az 1970-es években, miután az a szóbeszéd járta, hogy arany van elrejtve a közepükben, néhányat pedig helyiek vittek el a saját házukhoz. Csupán nyolc golyó maradt a "Boszniai kőgolyó régészeti parkban." Mostanra évente több ezer turista látogat el a helyszínre.
A téli hónapokban ugyancsak Zadovici város közelében földmunkák kezdődtek egy hatalmas kőgolyó feltárása érdekében. 2016. márciusára nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb tömegű európai kő gömböt fedezték fel.
Eddig a kőgolyók kevesebb mint fele került napvilágra. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a sugaruk 1,2 és 1,5 méter között változik, de az anyagukat még nem elemezték. Azonban a barna és vörös színek magas vastartalomra utalnak. Tehát a sűrűségük nagyon magas lehet, közel a vaséhoz, amely 7,8 kilogram/köbdeciméter. Ha csupán 5 kilogram/köbdeciméter tömeggel számolunk, akkor minden benne található elemet figyelembe vettünk a tömeg előzetes számításához.
Így a kőgolyó tömege több mint 30 tonna!
Ezért a boszniai kőgolyó a legnagyobb Európában. Ha azonban a további laborviszgálatok nagyobb vastartalmat mutatnak ki, akkor ez lehet a legnagyobb tömegű, mely túltesz a Costa Rica-i (35 tonna) és mexikói (40 tonna) kő gömbön.
Osmanagic úgy véli, hogy az óriási gömbölyű szikla lehet a világ legrégebbi mesterséges kőgolyója, ami azt bizonyítja, hogy egy ismeretlen ősi civilizáció lakta Európát sok ezer évvel ezelőtt, amely hihetetlen, rég elveszett technológia birtokában volt.
Más kutatók azonban kételyeket támasztanak Osmanagic legújabb felfedezésével kapcsolatban arra utalva, hogy jelenleg nincs vonatkozó bizonyíték, hogy a rejtélyes boszniai kő gömbök ne az anyatermészet alkotásai lennének.
Dr. Osmanagic jól ismert a boszniai piramisok völgyében végzett kutatásairól, mely Visokonál található. Osmanagic szerint, miután a boszniai piramisok kutatása befejeződik, be fog bizonyosodni, hogy sokkal nagyobb struktúrák, mint az egyiptomi piramisok.
Osmanagic úgy véli, hogy az ősi civilizációk a hatalmas kő gömböket feltételezhetően arra használták, hogy összegyűjtsék vele a pozitív energiákat, és akár gyógyító erővel is rendelkezhetett.
Vannak azonban olyan tudósok, akik nem csak a hatalmas kő gömbökkel, hanem a felfedezett boszniai piramisokkal kapcsolatban is szkeptikusak.
Mandy Edwards, a Manchesteri Egyetem Légköri és Környezettudományi karának előadója szerint a Boszniában található óriási gömb alakú kövek jó példák a konkrécióra. (1)
ami nyilvánvaló bizonyítéka lehet egy elveszett európai
civilizációnak 6
A piramisok titkainak leleplezése - Az emberi faj titkolt történelme
Az Anunnaki nélkül talán nem is létezne mai civilizációnk? -
Az Illuminátusok és az Anunnaki közös titka
Hatalmas víz alatti obeliszkek és egy Belső Föld bejárat a Nagy Piramissal ellentétes oldalon, a Föld túlsó felén
A Boszniában talált rejtélyes kőgolyó kísértetiesen hasonlít azokra a titokzatos kő gömbökre, melyek Costa Ricán találhatók, ahol a kutatók több mint 300 ilyen kő leletet fedeztek fel, melyeket feltehetően ősi emberek faragtak ki több ezer évvel ezelőtt.
Vajon itt az ideje újraírni a történelemkönyveket? Dr. Sam Osmanagic, a bosnyák piramisok felfedezője szerint ez a lelet újra megváltoztathatja az európai történelmet.
Dr. Osmanagic a Boszniai Nap Piramis Alapítvány létrehozásakor munkatársaival kutatni kezdte Boszniában ezeket a kőgolyókat, és húsz különböző helyszínen meg is találták őket. A legtöbbet Zadovici kisváros közelében fedezték fel, számuk az 1930-as években 80 körül volt.
Néhányat közülük a Boszna folyó lejjebb vitt magával, és a legtöbbjük megsemmisült az 1970-es években, miután az a szóbeszéd járta, hogy arany van elrejtve a közepükben, néhányat pedig helyiek vittek el a saját házukhoz. Csupán nyolc golyó maradt a "Boszniai kőgolyó régészeti parkban." Mostanra évente több ezer turista látogat el a helyszínre.
A téli hónapokban ugyancsak Zadovici város közelében földmunkák kezdődtek egy hatalmas kőgolyó feltárása érdekében. 2016. márciusára nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb tömegű európai kő gömböt fedezték fel.
Eddig a kőgolyók kevesebb mint fele került napvilágra. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a sugaruk 1,2 és 1,5 méter között változik, de az anyagukat még nem elemezték. Azonban a barna és vörös színek magas vastartalomra utalnak. Tehát a sűrűségük nagyon magas lehet, közel a vaséhoz, amely 7,8 kilogram/köbdeciméter. Ha csupán 5 kilogram/köbdeciméter tömeggel számolunk, akkor minden benne található elemet figyelembe vettünk a tömeg előzetes számításához.
Így a kőgolyó tömege több mint 30 tonna!
Ezért a boszniai kőgolyó a legnagyobb Európában. Ha azonban a további laborviszgálatok nagyobb vastartalmat mutatnak ki, akkor ez lehet a legnagyobb tömegű, mely túltesz a Costa Rica-i (35 tonna) és mexikói (40 tonna) kő gömbön.
Osmanagic úgy véli, hogy az óriási gömbölyű szikla lehet a világ legrégebbi mesterséges kőgolyója, ami azt bizonyítja, hogy egy ismeretlen ősi civilizáció lakta Európát sok ezer évvel ezelőtt, amely hihetetlen, rég elveszett technológia birtokában volt.
Más kutatók azonban kételyeket támasztanak Osmanagic legújabb felfedezésével kapcsolatban arra utalva, hogy jelenleg nincs vonatkozó bizonyíték, hogy a rejtélyes boszniai kő gömbök ne az anyatermészet alkotásai lennének.
Dr. Osmanagic jól ismert a boszniai piramisok völgyében végzett kutatásairól, mely Visokonál található. Osmanagic szerint, miután a boszniai piramisok kutatása befejeződik, be fog bizonyosodni, hogy sokkal nagyobb struktúrák, mint az egyiptomi piramisok.
Osmanagic úgy véli, hogy az ősi civilizációk a hatalmas kő gömböket feltételezhetően arra használták, hogy összegyűjtsék vele a pozitív energiákat, és akár gyógyító erővel is rendelkezhetett.
Vannak azonban olyan tudósok, akik nem csak a hatalmas kő gömbökkel, hanem a felfedezett boszniai piramisokkal kapcsolatban is szkeptikusak.
Mandy Edwards, a Manchesteri Egyetem Légköri és Környezettudományi karának előadója szerint a Boszniában található óriási gömb alakú kövek jó példák a konkrécióra. (1)
❖
Újabb talányok a gízai piramisoknál: Titokzatos építményeket fedeztek fel a piramisok mellett - Kérdés, mikor tudja meg az emberiség az igazat az egyiptomi piramisokról ?!
Szőke Mária Magdolna
Aug 1. 2O25
READ IN APP
Régészek titokzatos építményeket fedeztek fel a gízai piramisok közelében. A bizarr alakú földalatti kamrák több mint négyezer évig láthatatlanok maradtak a tudósok számára. Mit rejtenek vajon és milyehn célt szolgáltak a titkos alagutak?
„Egyáltalán nem meglepő”A fáraók állapota valóban rejtélyes. Úgy tűnik, mintha a sivatagos földet hosszában és keresztben barázdálták volna. Mi mást lehetne itt találni? De az ősi királyságnak, mint kiderült, sok titka van.
Az egyiket szerencsére felfedezte egy japán-egyiptomi közös tudományos expedíció. A szakemberek egy lenyűgöző méretű pusztaságot vettek észre, amely a gízai fennsík nekropoliszának közepén helyezkedett el, közvetlenül a piramisok mellett.
Szőke Mária Magdolna - Modern Apokrif is a reader-supported publication. To receive new posts and support my work, consider becoming a free or paid subscriber.
Upgrade to paidHosszú ideig ezt a területet nem gondozták. Ez érthető: itt nincsenek látható építmények – ellentétben a temetővel, amelyet teljesen ellepnek a sírkövek és masztabák romjai.
Fotó: A Gízai-fennsík légi felvétele, Kairó közeledik felé, bal oldalon a Kheopsz-piramis, 2008-as felvétel
Így a kutatók már a legelején úgy döntöttek, hogy egy olyan módszerhez folyamodnak, amely nyilvánvalóvá teszi a titkot. Földradar és rádióelektronika segítségével méterről méterre átvizsgálták a pusztaságot.
Váratlanul a műszerek azt mutatták, hogy körülbelül két méter mélyen valami furcsa dolog van - egy körülbelül tíz méter hosszú, L alakú szerkezet. És alatta - egy másik, nagyobb méretű.
Az interneten elkezdtek terjedni a találgatások a „Mi lehet ez?”kérdezték sokan. Egyesek azt állították, hogy a tudósok egy korábban ismeretlen fáraó sírjára bukkantak. Miért is ne? Végül is, mindössze néhány hónappal ezelőtt Luxor közelében megtalálták II. Thotmesz ép sírját.
Mások azt mondták, hogy a Giza-fennsík közelében volt egy bejárat a „halottak földalatti birodalmába”. Az Egyiptomi Halottak Könyve részletesen beszámol erről.
Fotó: Filmmüon-detektort szereltek fel Kheopsz feleségének sírjába
A szakértők azonban egyelőre inkább tartózkodnak mindenféle találgatástól. „Amíg a környéken meg nem kezdődnek az ásatások, nehéz bármit is mondani a szerkezetről” – mondta Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológia professzora. „De nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy valamiféle sírról van szó.”
A mélyebben fekvő második kamra helyét lehetetlen megítélni. Nagyon kevés információ áll rendelkezésre – vonta le a következtetést a kutató. Lehetetlen megérteni, hogy természetes vagy mesterséges eredetű. A valóságban kiderülhet, hogy az üreg homok és kavics keveréke, vagy egy közönséges légüreg.
A fáraó rejtekhelyeNagyon nagy az esélye annak, hogy ez lesz a helyzet. A tudósok nem idegenek a megtévesztéstől. Csak az elmúlt tíz évben a rajongók és az antik tárgyak szerelmesei több tucat régészeti anomáliát jelentettek az egyiptomi civilizáció romjai között.
Fotó: A Kheopsz-piramis keresztmetszete: 1 - főbejárat; 2 - al-Ma'mun által készített bejárat; 3 - kereszteződés, "dugó" és al-Ma'mun alagútja, körbevéve; 4 - lefelé vezető folyosó; 5 - befejezetlen földalatti kamra; 6 - felfelé vezető folyosó; 7 - "királynői kamra" kivezető légcsatornákkal; 8 - vízszintes alagút; 9 - nagy galéria; 10 - fáraó kamrája légcsatornákkal; 11 - előszoba; 12 - barlang
A legnagyobb horderejű ilyen felfedezésre 2017-ben került sor . Akkor egy francia-japán nemzetközi csapat jutott be a híres Kheopsz piramishoz, a gízai fennsíkon állók közül a legmagasabbhoz. Kevesebb mint néhány hónappal később a szakemberek közzétették az első jelentést: közvetlenül a sírkamra fő folyosója felett műszerek hatalmas ürességet rögzítettek.
Azonnal pletykák kezdtek keringeni egy titkos szobáról. A világ egyiptológiájának nagyágyúja, Zahi Hawass, az ókoriakért felelős korábbi miniszter időben beavatkozott a vitába.
Azonnal megnyugtatta a miszticizmus szerelmeseit: szó sem lehet búvóhelyekről. A lényeg az, hogy a piramis belsejében lévő kőtömbök, ellentétben a velük szemben lévőkkel, méretükben nagyon eltérőek. A különböző kaliberű kövek ilyen közelsége egy rejtett szoba illúzióját kelti. Egyébként a szakemberek ezt már régóta tudják.
Fotó: Egy Óbirodalom tisztviselőjének sírját fedezték fel a gízai piramisok közelében
Talán egy ilyen „titkos szobára” bukkant az év elején Corrado Malanga olasz biokémikus. Kollégáival együtt úgy döntött, hogy kipróbálja szokatlan megközelítését a nagy piramisokon – egy nagy teljesítményű szonárral átvizsgálta őket. Ezt a készüléket az óceán fenekének feltérképezésére használják.
És lám, a felszerelés kimutatta, hogy közvetlenül a piramisok töve alatt nem csupán egyetlen szoba rejtőzik, hanem egy egész hálózat.
"Egy hatalmas túlzás"A tudós szerint nyolc hengeres akna vezet le Khufu, Khafra és Menkauré fáraók sírjaiból. Mindegyikhez egy csigalépcső vezet, amely tágas, téglalap alakú helyiségekbe vezet, egymás felett.
„Ha sikerül előhívnunk a radarképeket, egy valódi földalatti várost fogunk látni” – mondta a biokémikus az újságíróknak.
Malanga biztos benne, hogy felfedezése bizonyítja, hogy a piramisok nem szolgáltak másként, mint portálként az Amenti – a túlvilág – legendás csarnokaiba.
Fotó: Egy papirusztöredék, amely az ókori Egyiptomból származó "Halottak könyve" szövegét tartalmazza.
A képmása szinte az összes fennmaradt temetési falfestményen megtalálható. Mielőtt az elhunyt elérte volna az örök boldogságot vagy gyötrelmet, egy sor nehéz próbán kellett átesnie. Mint egy számítógépes játékban - szintről szintre.
Ha ez igaz, akkor Malanga radarjainak adatai szilárd megerősítésnek tekinthetők. Tudományos kollégái azonban ellenségesen fogadták a „felfedezését”. Így Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem radarspecialistája hatalmas túlzásnak nevezte a „földalatti városról” szóló történeteket.
„A maják és más népek az ókori Mezoamerikában gyakran építettek piramisokat barlangok fölé” – magyarázta. „Lehetséges, hogy az egyiptomi piramisok alatt apró építmények, például aknák és kamrák találhatók.”
Fotó: Ásatások a Kheopsz-piramisban, 1910-es felvétel
Radaros szondázással észlelhetők. De nem több kilométeres mélységben, jegyezte meg Conyers. Emellett elképesztő, mennyi erőforrásra volt szükség egy kripto-megapolisz felépítéséhez.
A kairói tudósoknak és tisztviselőknek számos kérdésük volt Corrado Malanga munkájának jogi vonatkozásaival kapcsolatban. Bármilyen kutatás csak a Régészeti Minisztérium külön engedélyének megszerzése után lehetséges. És ő nem kapott ilyen dokumentumot.
Ráadásul a régészet területén tett minden felfedezést először legalább két független szakértő ellenőriz. Csak ezt követően jelennek meg az expedíciós jelentések egy hiteles kiadványban. Tehát egyelőre – hangsúlyozta Huszein Abdel-Basir, az Alexandriai Könyvtár igazgatója – az olasz biokémikus állításai nem mások, mint „túlzás és megtévesztés”.
Szőke Mária Magdolna
Aug 1. 2O25
READ IN APP
Régészek titokzatos építményeket fedeztek fel a gízai piramisok közelében. A bizarr alakú földalatti kamrák több mint négyezer évig láthatatlanok maradtak a tudósok számára. Mit rejtenek vajon és milyehn célt szolgáltak a titkos alagutak?
„Egyáltalán nem meglepő”A fáraók állapota valóban rejtélyes. Úgy tűnik, mintha a sivatagos földet hosszában és keresztben barázdálták volna. Mi mást lehetne itt találni? De az ősi királyságnak, mint kiderült, sok titka van.
Az egyiket szerencsére felfedezte egy japán-egyiptomi közös tudományos expedíció. A szakemberek egy lenyűgöző méretű pusztaságot vettek észre, amely a gízai fennsík nekropoliszának közepén helyezkedett el, közvetlenül a piramisok mellett.
Szőke Mária Magdolna - Modern Apokrif is a reader-supported publication. To receive new posts and support my work, consider becoming a free or paid subscriber.
Upgrade to paidHosszú ideig ezt a területet nem gondozták. Ez érthető: itt nincsenek látható építmények – ellentétben a temetővel, amelyet teljesen ellepnek a sírkövek és masztabák romjai.
Fotó: A Gízai-fennsík légi felvétele, Kairó közeledik felé, bal oldalon a Kheopsz-piramis, 2008-as felvétel
Így a kutatók már a legelején úgy döntöttek, hogy egy olyan módszerhez folyamodnak, amely nyilvánvalóvá teszi a titkot. Földradar és rádióelektronika segítségével méterről méterre átvizsgálták a pusztaságot.
Váratlanul a műszerek azt mutatták, hogy körülbelül két méter mélyen valami furcsa dolog van - egy körülbelül tíz méter hosszú, L alakú szerkezet. És alatta - egy másik, nagyobb méretű.
Az interneten elkezdtek terjedni a találgatások a „Mi lehet ez?”kérdezték sokan. Egyesek azt állították, hogy a tudósok egy korábban ismeretlen fáraó sírjára bukkantak. Miért is ne? Végül is, mindössze néhány hónappal ezelőtt Luxor közelében megtalálták II. Thotmesz ép sírját.
Mások azt mondták, hogy a Giza-fennsík közelében volt egy bejárat a „halottak földalatti birodalmába”. Az Egyiptomi Halottak Könyve részletesen beszámol erről.
Fotó: Filmmüon-detektort szereltek fel Kheopsz feleségének sírjába
A szakértők azonban egyelőre inkább tartózkodnak mindenféle találgatástól. „Amíg a környéken meg nem kezdődnek az ásatások, nehéz bármit is mondani a szerkezetről” – mondta Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológia professzora. „De nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy valamiféle sírról van szó.”
A mélyebben fekvő második kamra helyét lehetetlen megítélni. Nagyon kevés információ áll rendelkezésre – vonta le a következtetést a kutató. Lehetetlen megérteni, hogy természetes vagy mesterséges eredetű. A valóságban kiderülhet, hogy az üreg homok és kavics keveréke, vagy egy közönséges légüreg.
A fáraó rejtekhelyeNagyon nagy az esélye annak, hogy ez lesz a helyzet. A tudósok nem idegenek a megtévesztéstől. Csak az elmúlt tíz évben a rajongók és az antik tárgyak szerelmesei több tucat régészeti anomáliát jelentettek az egyiptomi civilizáció romjai között.
Fotó: A Kheopsz-piramis keresztmetszete: 1 - főbejárat; 2 - al-Ma'mun által készített bejárat; 3 - kereszteződés, "dugó" és al-Ma'mun alagútja, körbevéve; 4 - lefelé vezető folyosó; 5 - befejezetlen földalatti kamra; 6 - felfelé vezető folyosó; 7 - "királynői kamra" kivezető légcsatornákkal; 8 - vízszintes alagút; 9 - nagy galéria; 10 - fáraó kamrája légcsatornákkal; 11 - előszoba; 12 - barlang
A legnagyobb horderejű ilyen felfedezésre 2017-ben került sor . Akkor egy francia-japán nemzetközi csapat jutott be a híres Kheopsz piramishoz, a gízai fennsíkon állók közül a legmagasabbhoz. Kevesebb mint néhány hónappal később a szakemberek közzétették az első jelentést: közvetlenül a sírkamra fő folyosója felett műszerek hatalmas ürességet rögzítettek.
Azonnal pletykák kezdtek keringeni egy titkos szobáról. A világ egyiptológiájának nagyágyúja, Zahi Hawass, az ókoriakért felelős korábbi miniszter időben beavatkozott a vitába.
Azonnal megnyugtatta a miszticizmus szerelmeseit: szó sem lehet búvóhelyekről. A lényeg az, hogy a piramis belsejében lévő kőtömbök, ellentétben a velük szemben lévőkkel, méretükben nagyon eltérőek. A különböző kaliberű kövek ilyen közelsége egy rejtett szoba illúzióját kelti. Egyébként a szakemberek ezt már régóta tudják.
Fotó: Egy Óbirodalom tisztviselőjének sírját fedezték fel a gízai piramisok közelében
Talán egy ilyen „titkos szobára” bukkant az év elején Corrado Malanga olasz biokémikus. Kollégáival együtt úgy döntött, hogy kipróbálja szokatlan megközelítését a nagy piramisokon – egy nagy teljesítményű szonárral átvizsgálta őket. Ezt a készüléket az óceán fenekének feltérképezésére használják.
És lám, a felszerelés kimutatta, hogy közvetlenül a piramisok töve alatt nem csupán egyetlen szoba rejtőzik, hanem egy egész hálózat.
"Egy hatalmas túlzás"A tudós szerint nyolc hengeres akna vezet le Khufu, Khafra és Menkauré fáraók sírjaiból. Mindegyikhez egy csigalépcső vezet, amely tágas, téglalap alakú helyiségekbe vezet, egymás felett.
„Ha sikerül előhívnunk a radarképeket, egy valódi földalatti várost fogunk látni” – mondta a biokémikus az újságíróknak.
Malanga biztos benne, hogy felfedezése bizonyítja, hogy a piramisok nem szolgáltak másként, mint portálként az Amenti – a túlvilág – legendás csarnokaiba.
Fotó: Egy papirusztöredék, amely az ókori Egyiptomból származó "Halottak könyve" szövegét tartalmazza.
A képmása szinte az összes fennmaradt temetési falfestményen megtalálható. Mielőtt az elhunyt elérte volna az örök boldogságot vagy gyötrelmet, egy sor nehéz próbán kellett átesnie. Mint egy számítógépes játékban - szintről szintre.
Ha ez igaz, akkor Malanga radarjainak adatai szilárd megerősítésnek tekinthetők. Tudományos kollégái azonban ellenségesen fogadták a „felfedezését”. Így Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem radarspecialistája hatalmas túlzásnak nevezte a „földalatti városról” szóló történeteket.
„A maják és más népek az ókori Mezoamerikában gyakran építettek piramisokat barlangok fölé” – magyarázta. „Lehetséges, hogy az egyiptomi piramisok alatt apró építmények, például aknák és kamrák találhatók.”
Fotó: Ásatások a Kheopsz-piramisban, 1910-es felvétel
Radaros szondázással észlelhetők. De nem több kilométeres mélységben, jegyezte meg Conyers. Emellett elképesztő, mennyi erőforrásra volt szükség egy kripto-megapolisz felépítéséhez.
A kairói tudósoknak és tisztviselőknek számos kérdésük volt Corrado Malanga munkájának jogi vonatkozásaival kapcsolatban. Bármilyen kutatás csak a Régészeti Minisztérium külön engedélyének megszerzése után lehetséges. És ő nem kapott ilyen dokumentumot.
Ráadásul a régészet területén tett minden felfedezést először legalább két független szakértő ellenőriz. Csak ezt követően jelennek meg az expedíciós jelentések egy hiteles kiadványban. Tehát egyelőre – hangsúlyozta Huszein Abdel-Basir, az Alexandriai Könyvtár igazgatója – az olasz biokémikus állításai nem mások, mint „túlzás és megtévesztés”.
❖
