Inzulintermelő béta-sejt fénymikroszkópos képe
Diabétesz
Gyógyítható betegség vagy karban tartható állapot?
Prof. Dr. Pogátsa Gábor
Gyógyítható betegség vagy karban tartható állapot?
Prof. Dr. Pogátsa Gábor
A művészetek képviselõi közül Puccini, Cézanne, Hemingway, a politikában Hruscsov, Fidel Castro, a médiában Erõs Antónia, a sportban Faludy András kajakos – közös nevezõjük – a diabétesz, vagy más szóval cukorbetegség.
Mit értünk a diabétesz alatt, hogyan alakul ki a betegség, és mi a teendõ? Egyáltalán gyógyítható-e, vagy ha valakinél diagnosztizálják, akkor annak tudomásul kell vennie, hogy élete hátra lévõ részét ebben az állapotban kell leélnie. Egyáltalán milyen állapotban?
Prof. Dr. Pogátsa Gábor a Magyar Tudományos Akadémia doktora, több évtizede foglalkozik belgyógyász diabetológusként a cukorbetegségben fellépõ szív- és érrendszeri elváltozásokkal. A fenti – és még néhány további, diabétesszel kapcsolatos – kérdésre Prof. Dr. Pogátsa Gábor professzortól várjuk a választ.
1. Mi is az a cukorbetegség?
A cukorbetegség anyagcserebetegség, a szervezet cukorfelhasználásának a zavara.
2. Mi a vércukor, miért fontos a vércukor-szint?
A vércukor nem más, mint a vér cukortartalma, amely a szervezet szöveteinek egyik legfontosabb tápanyaga. Lényeges, hogy bizonyos értékhatárok között legyen jelen a vérben. Amennyiben alacsony, akkor nem áll elég tápanyag az egyes szervek (pl.: agysejtek) rendelkezésére, ha magas a szintje, akkor érelmeszesedéses folyamatokat indíthat el.
3. Mi a normális értéke a vércukor-szintnek, van-e átmenet, ill. mi a már betegségnek számító mérték? (Betegségi fokozatok)
A vér normális cukorszintje éhomi állapotban 3,5-6,0 mmol/l és étkezés után 2 órával sem emelkedik 7,8 mmol/l fölé. A szénhydrát anyagcserezavar legenyhébb formája az emelkedett éhomi vércukor állapota, amikor a vércukor éhgyomorra 6,1-6,9 mmol/l és étkezés után 2 órával sem emelkedik 7,8 mmol/l fölé.
A betegség következõ fokozata a csökkent cukortolerancia állapota, amikor az éhomi vércukor nem haladja meg a 7,0 mmol/l szintet, étkezés után 2 órával azonban 7,8-11,0 mmol/l-re emelkedik. Cukorbetegségrõl akkor beszélünk, ha az éhomi vércukorszint 7 mmol/l felett van és étkezés után 2 órával 11,0 mmol/l fölé emelkedik.
4. Hogyan alakulhat ki a cukorbetegség?
Több oka lehet. Az egyik, hogy eltünik a vérbõl a szénhydrát-háztartás nélkülözhetetlen kelléke az inzulin, mivel elpusztulnak a hasnyálmirígy inzulint termelõ szigetsejtjei. Ez az állapot az 1-es típusú cukorbetegség, amelyben a cukorbetegeknek mintegy 10%-a szenved.
A cukorbetegségnek ez a formája az arra örökletesen hajlamos egyénekben, többnyire vírusfertõzés kiváltotta, autoimmun (önemésztõ)folyamatok következtében lép fel.
A cukorbetegség másik formája a 2-es típusú cukorbetegség. Kialakulásának oka, hogy a szervezet szövetei érzéketlenné válnak az inzulin iránt (inzulinrezisztencia). Az érzéketlenné válás oka bizonyos zsírsejtek felszaporodása illetve megnövekedése, fõleg a has területén (pocakosodás).
Ezek a zsírsejtek nem pusztán energiaraktárak, hanem jelentõs belsõ elválasztású szervekként is mûködnek. Hormonokhoz hasonló anyagokat (cytokinek) termelnek, amelyek nemcsak a szövetek inzulin iránti érzékenységét befolyásolják, hanem számos más folyamatot (pl.: szénhydrát- és zsíranyagcserét, vérnyomást, véralvadást, étvágyat, immun és komplement rendszert, gyulladást) is. Kettes típusú cukorbetegségben van insulin a vérben, sõt gyakran az egészségesekénél is magasabb mértékben.
A cukorbetegeknek mintegy 90%-a szenved a cukorbetegségnek ebben a formájában. A 2-es típusú cukorbetegség nem önálló kórkép, hanem a metabolicus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes) része. Ez a típus éveken, esetleg évtizedeken át, lappangva alakul ki. Fellépését megelõzi a szénhydrát-anyagcsere egyre súlyosbodó zavara: az emelkedett éhomi vércukor, majd a csökkent cukortolerancia állapota.
Ismertek még a cukorbetegség kialakulásának egyéb okai is, de ezek ritkán fordulnak elõ.
5. Mik a tünetek? Mi lehet gyanús az olyan ember számára, aki egyébként egészségesnek hiszi magát?
Az 1-es típusú cukorbetegség bevezetõ tünetei a nagyfokú szomjúságérzés, gyakori, bõ vizelés, jó étvágy mellett fellépõ testsúlycsökkenés, fõleg az altesten fellépõ bõrviszketés, fáradékonyság, gyengeségérzés. Ezek a tünetek és a száraz, pirospozsgás arcbõr a 2-es típusú cukorbetegségben is felléphetnek. A 2-es típus azonban gyakran tünetmentes!
6. Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között?
Korábban, az 1-es típusú cukorbetegség általában fiatalkorban (0-35 év között) lépett fel az elõbb említett viharos tünetekkel. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában idõsebb életkorban alakult ki.
Napjainkban azonban fiatal, elhízott gyermekeken is észleljük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, és idõseken is az 1-es típus megjelenését. Oka, egyrészt az öröklõdés, mivel az 1-es típusú cukorbetegek az inzulinnak köszönhetõen életben maradnak, házasodnak és gyermekeket hoznak a világra.
Másrészt az egészségtelen életvitel következtében egyre gyakoribb a metabolikus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes), amelynek része a szénhydrátanyagcsere fokozódó zavara, illetve annak végkifejlete a 2-es típusú cukorbetegség. A kórélettani különbségekrõl már szóltunk.
7. Milyen gyakran kell a vércukorszintet ellenõrizni, és kortól függõ-e az ellenõrzés szükségessége?
A magukat egészségesnek érzõ egyének, ha az említett tüneteket észlelik, szükséges, hogy megnézessék a vércukorszintjüket, mégha fiatal korúak is. Az életkor elõrehaladásával egyre gyakrabban ajánlatos ellenõriztetni a vércukorszintet, mivel a 2-es típusú cukorbetegség elsõsorban az idõsebb kor betegsége, és viharos tünetek nélkül, lappangva, de az életet veszélyeztetõ szövõdményeket kiváltva alakul ki.
8. Milyen szûrési módszerek léteznek Magyarországon és külföldön?
Mind Magyarországon, mind külföldön a napközben végzett, nem éhomi vércukormeghatározás a szûrési módszer. Segít a szénhydrát-anyagcserezavar korai felismerésében a szénhydrátbõ étkezés után 1-2 órával ürített vizelet cukormeghatározása is tesztcsíkkal, otthon. Elsõsorban az elhízott, pocakos egyének esetében szükséges a szûrõvizsgálatok elvégzése.
9. Milyen kezelési módszerek alkalmazhatóak a különféle mértékû szénhydrát-anyagcserezavarok esetén?
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének egyedüli lehetõsége az inzulin, az elõírt életmóddal és étrenddel.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében a kezelés már elkésett beavatkozás, mert azt megelõzni lehetett volna. A megelõzés leghatékonyabb formája az óvodában illetve iskolában megkezdett felvilágosítás az egészséges táplálkozásra,illetve az egészséges életmódra.
Amennyiben a metabolikus syndroma, illetve a anyagcserezavar már fellépett, a kezelés elsõ lépése a testsúly radikális csökkentése rendszeres fizikai tevékenységgel és vitaminokban, zöldségekben, rostokban gazdag étrenddel.
Amennyiben az egészséges életmód és étrend alkalmazása többnyire önmagában már nem elégséges, akkor tablettás, majd ennek elégtelensége esetén – amely rendszerint néhány év után következik be – inzulin kezelés szükséges. A rendszeres ellenõrzés az életet megkeserítõ és veszélyeztetõ szövõdmények kialakulását vonja maga után.
10. Mikor szükséges a kórházi kezelés?
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének beállítása minden esetben kórházban ajánlott. Ugyancsak kórházban ajánlott az életet veszélyeztetõ szövõdményekkel járó, frissen felfedezett 2-es típusú cukorbetegség kezelésének beállítása is. Feltétlenül kórházi ellátást igényel az acetonürítéssel járó ketoacidoticus állapot.
11. Genetikailag „kódolt-e” a cukorbetegség, vagy életvezetési hibákkal indokolható?
Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség “nem dominánsan, hanem recesszive” öröklõdõ elváltozás, amelynek kialakulását elõsegíti a helytelen életmód (a fizikai tevékenység hiánya) és étrend (kalória- és kristályos cukrokban gazdag étkezés).
12. Mennyire korfüggõ a diabétesz?
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának gyakorisága az életkor elõrehaladásával nõ. Kialakulásának egyre gyakoribbá válását fiatalkorban nagyban elõsegíti a helytelen életmód és étrend. Ma már az 1-es típusú cukorbetegség sem csak fiatal korban fordul elõ.
13. Mekkora rizikója van annak, hogy egy nõ a terhesség alatt cukorbeteggé lesz?
A anya cukorbetegsége, vagy annak fellépése a terhesség alatt mind a magzat, mind az anya számára veszélyes állapot, amely egyénenként különbözõ problémákban nyilvánulhat meg. Ezért a cukorbeteggé vált anyának a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátási Hely orvosához kell fordulnia, aki a Cukorbeteg Terhesgondozási Központok egyikébe irányítja.
14. Mit kell tudni egy szülõnek a gyermekkori cukorbetegségrõl?
Az 1-es típusú cukorbetegség gyakran vírusfertõzés után alakul ki az arra örökletesen hajlamos gyermekben. A 2-es típusú cukorbetegség létrejöttét a fizikai tevékenységben szegényes életmód, a kristályos cukrokban gazdag ételek, édességek és nem utolsó sorban a cukortartalmú italok rendszeres fogyasztása segíti elõ.
Mindkét esetben a cukorbetegség jól ismert tüneteinek (gyötrõ szomjuságérzés, gyakori bõ vizelés, jó étvágy mellett fellépõ testsúlycsökkenés, bõrviszketés fõleg az altesten, fáradékonyság, gyengeségérzés, stb) jelentkezésekor ajánlatos orvoshoz vinni a gyermeket.
15. A média már népbetegségként emlegeti a cukorbetegséget. Igaz-e ez a megállapítás, lehet-e tudni hazai statisztikai adatot a diabéteszben szenvedõkrõl?
A 2-es típusú cukorbetegség járványszerûen terjed a világon. Oka többek között a civilizált életmóddal járó csökkent fizikai tevékenység, az elhízottság és az örökletes hajlam terjedése. A cukorbetegek teljeskörû felmérése nem valósult még meg sehol sem a világon. Azok az országok (Jugoszlávia, Kelet-Németország), ahol közel voltak megvalósításához, a közelmúltban megszüntek. Becslések alapján hazánkban a cukorbetegség kb. 8%-ban fordul elõ a felnõtt lakosságban.
16. Melyek lehetnek a diabétesz szövõdményei?
Az 1-es típusú cukorbetegség szövõdményei általában a kiserek (szemfenéken, vesében, idegekben, stb) elváltozásai, amelyek fõleg a tartósan elégtelen anyagcserevezetés hatására lépnek fel a betegség folyamán.
A 2-es típusú cukorbetegség szövõdményei a nagyerek (koszorú-, agy-, vese-, alsóvégtag erekben, stb.) elváltozásai, amelyek már a cukorbetegség felismerése elõtt, vagyis a lappangás ideje alatt fennállnak és kiválthatják az érelmeszesedéses vérellátási zavarok okozta betegségeket. Mindkét betegségtípusban gyakori a hajlam fertõzésekre, gyulladásokra és a fájdalom hiányával járó, lassan gyógyuló sérülésekre, ha tartósan rossz az anyagcserevezetés.
17. Beszélhetünk-e a diabétesz un. társbetegségeirõl?
A 2-es típusú cukorbetegség a metbolikus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes)része. A tünetegyüttes további összetevõi a magasvérnyomás, a véralvadás zavara, zsíranyagcsere zavara és a hasi típusú elhízás. Utóbbi kóroki szerepe jól ismert.
Az 1-es típusú cukorbetegségnek nincsen ismert társbetegsége.
18. Miért kell kerülnie a cukorbetegnek a legegyszerûbb sérüléseket is (lábsérülés pedikürözéskor, foghúzás, stb.)?
A cukorbetegség okozta idegrendszeri elváltozások (neuropathia) következtében gyakran fájdalommentesek a sérülések, ezért kialakulásukat nem észlelik a betegek. A rossz anyagcserevezetés pedig csökkenti a fertõzésekkel szembeni ellenállást és lassítja a gyógyulási folyamatokat. Ezért kell ügyelni a láb- és egyéb testrészek sérüléseire. Fontos az általános hygiene és különösen a szájhygiene. Az utóbbi a fogbetegségek elkerülése végett.
19. Gyógyítható-e a cukorbetegség?
Egyenlõre nem! Génsebészet útján kisérleteznek a gyógyításával.
Az elhízottság csökkentése, a rendszeres fizikai tevékenység azonban mérsékelheti,
sõt tünetmentessé teheti 2-es típusú cukorbetegségben az anyagcsere zavarát.
20. Hogyan lehet együtt élni a cukorbetegséggel?
Csak akkor lehet biztonságosan és szövõdménymentesen együttélni a cukorbetegséggel, ha a kezelõorvos rendszeresen figyelemmel kíséri a beteg állapotát és rendszeresen kikéri a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátó Hely munkatársainak tanácsát a közel normális vércukorszint biztosításához.
Az orvosi utasítások be nem tartása súlyos, életet megkeserítõ és megrövidítõ szövõdmények kialakulásához vezet. A mai eszközök birtokában fájdalmatlan és könnyû az inzulinbeadás. Ezért, ha a kezelõorvos szükségesnek ítéli az inzulin alkalmazását, akkor a beteg fogadja el a tanácsát, mivel az inzulin elfogadásának a halogatása súlyos következményekkel jár.
21. Mi a diéta jelentõsége a cukorbeteg életében?
Óriási! Az egészséges étrend a cukorbetegség megelõzésének alapja. A szénhydrát-anyagcserezavar kialakulása után az étrendi elõírások pontos betartása az anyagcserevezetés nélkülözhetetlen kelléke.
22. A vércukor mérése már otthoni körülmények között is megoldott. Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha valaki saját maga akarja mérni a vércukrát és egyszerûen kezelhetõ készüléket akar vásárolni?
Minden szénhydrát-anyagcserezavarban szenvedõ betegnek ajánlott a vércukormérõ készülék beszerzése. Használatával tájékozódhat a beteg a reggeli éhomi vércukorszint és az étkezés után kialakuló vércukor emelkedése mértékérõl.
Tablettás kezelés esetében javasolt, inzulin kezelés esetében pedig nélkülözhetetlen a vércukor idõnkénti, a beteg általi meghatározása a helyes anyagcserevezetés végett. Felírását és használatának megtanítását a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátó Helyek munkatásai végzik.
23. Támogatja-e a TB a vércukormérõ eszközöket, és ha igen, milyen esetekben?
Az inzulinnal kezelt esetekben az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) támogatja a vércukormérõ készülék megvételét és a mûködtetéséhez szükséges tesztcsíkellátást.
Pusztán étrenddel és életmóddal egyensúlyban tartható vagy tablettával kezelt esetekben pedig havi 50 db tesztcsík kedvezményes megvételét biztosítja azon cukorbetegek részére, akik teljes áron megvették a vércukormérõ készüléket.
Tisztelt Professzor Úr!
Köszönjük az interjút.
Kapcsolódó oldalak:
Mit értünk a diabétesz alatt, hogyan alakul ki a betegség, és mi a teendõ? Egyáltalán gyógyítható-e, vagy ha valakinél diagnosztizálják, akkor annak tudomásul kell vennie, hogy élete hátra lévõ részét ebben az állapotban kell leélnie. Egyáltalán milyen állapotban?
Prof. Dr. Pogátsa Gábor a Magyar Tudományos Akadémia doktora, több évtizede foglalkozik belgyógyász diabetológusként a cukorbetegségben fellépõ szív- és érrendszeri elváltozásokkal. A fenti – és még néhány további, diabétesszel kapcsolatos – kérdésre Prof. Dr. Pogátsa Gábor professzortól várjuk a választ.
1. Mi is az a cukorbetegség?
A cukorbetegség anyagcserebetegség, a szervezet cukorfelhasználásának a zavara.
2. Mi a vércukor, miért fontos a vércukor-szint?
A vércukor nem más, mint a vér cukortartalma, amely a szervezet szöveteinek egyik legfontosabb tápanyaga. Lényeges, hogy bizonyos értékhatárok között legyen jelen a vérben. Amennyiben alacsony, akkor nem áll elég tápanyag az egyes szervek (pl.: agysejtek) rendelkezésére, ha magas a szintje, akkor érelmeszesedéses folyamatokat indíthat el.
3. Mi a normális értéke a vércukor-szintnek, van-e átmenet, ill. mi a már betegségnek számító mérték? (Betegségi fokozatok)
A vér normális cukorszintje éhomi állapotban 3,5-6,0 mmol/l és étkezés után 2 órával sem emelkedik 7,8 mmol/l fölé. A szénhydrát anyagcserezavar legenyhébb formája az emelkedett éhomi vércukor állapota, amikor a vércukor éhgyomorra 6,1-6,9 mmol/l és étkezés után 2 órával sem emelkedik 7,8 mmol/l fölé.
A betegség következõ fokozata a csökkent cukortolerancia állapota, amikor az éhomi vércukor nem haladja meg a 7,0 mmol/l szintet, étkezés után 2 órával azonban 7,8-11,0 mmol/l-re emelkedik. Cukorbetegségrõl akkor beszélünk, ha az éhomi vércukorszint 7 mmol/l felett van és étkezés után 2 órával 11,0 mmol/l fölé emelkedik.
4. Hogyan alakulhat ki a cukorbetegség?
Több oka lehet. Az egyik, hogy eltünik a vérbõl a szénhydrát-háztartás nélkülözhetetlen kelléke az inzulin, mivel elpusztulnak a hasnyálmirígy inzulint termelõ szigetsejtjei. Ez az állapot az 1-es típusú cukorbetegség, amelyben a cukorbetegeknek mintegy 10%-a szenved.
A cukorbetegségnek ez a formája az arra örökletesen hajlamos egyénekben, többnyire vírusfertõzés kiváltotta, autoimmun (önemésztõ)folyamatok következtében lép fel.
A cukorbetegség másik formája a 2-es típusú cukorbetegség. Kialakulásának oka, hogy a szervezet szövetei érzéketlenné válnak az inzulin iránt (inzulinrezisztencia). Az érzéketlenné válás oka bizonyos zsírsejtek felszaporodása illetve megnövekedése, fõleg a has területén (pocakosodás).
Ezek a zsírsejtek nem pusztán energiaraktárak, hanem jelentõs belsõ elválasztású szervekként is mûködnek. Hormonokhoz hasonló anyagokat (cytokinek) termelnek, amelyek nemcsak a szövetek inzulin iránti érzékenységét befolyásolják, hanem számos más folyamatot (pl.: szénhydrát- és zsíranyagcserét, vérnyomást, véralvadást, étvágyat, immun és komplement rendszert, gyulladást) is. Kettes típusú cukorbetegségben van insulin a vérben, sõt gyakran az egészségesekénél is magasabb mértékben.
A cukorbetegeknek mintegy 90%-a szenved a cukorbetegségnek ebben a formájában. A 2-es típusú cukorbetegség nem önálló kórkép, hanem a metabolicus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes) része. Ez a típus éveken, esetleg évtizedeken át, lappangva alakul ki. Fellépését megelõzi a szénhydrát-anyagcsere egyre súlyosbodó zavara: az emelkedett éhomi vércukor, majd a csökkent cukortolerancia állapota.
Ismertek még a cukorbetegség kialakulásának egyéb okai is, de ezek ritkán fordulnak elõ.
5. Mik a tünetek? Mi lehet gyanús az olyan ember számára, aki egyébként egészségesnek hiszi magát?
Az 1-es típusú cukorbetegség bevezetõ tünetei a nagyfokú szomjúságérzés, gyakori, bõ vizelés, jó étvágy mellett fellépõ testsúlycsökkenés, fõleg az altesten fellépõ bõrviszketés, fáradékonyság, gyengeségérzés. Ezek a tünetek és a száraz, pirospozsgás arcbõr a 2-es típusú cukorbetegségben is felléphetnek. A 2-es típus azonban gyakran tünetmentes!
6. Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között?
Korábban, az 1-es típusú cukorbetegség általában fiatalkorban (0-35 év között) lépett fel az elõbb említett viharos tünetekkel. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában idõsebb életkorban alakult ki.
Napjainkban azonban fiatal, elhízott gyermekeken is észleljük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, és idõseken is az 1-es típus megjelenését. Oka, egyrészt az öröklõdés, mivel az 1-es típusú cukorbetegek az inzulinnak köszönhetõen életben maradnak, házasodnak és gyermekeket hoznak a világra.
Másrészt az egészségtelen életvitel következtében egyre gyakoribb a metabolikus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes), amelynek része a szénhydrátanyagcsere fokozódó zavara, illetve annak végkifejlete a 2-es típusú cukorbetegség. A kórélettani különbségekrõl már szóltunk.
7. Milyen gyakran kell a vércukorszintet ellenõrizni, és kortól függõ-e az ellenõrzés szükségessége?
A magukat egészségesnek érzõ egyének, ha az említett tüneteket észlelik, szükséges, hogy megnézessék a vércukorszintjüket, mégha fiatal korúak is. Az életkor elõrehaladásával egyre gyakrabban ajánlatos ellenõriztetni a vércukorszintet, mivel a 2-es típusú cukorbetegség elsõsorban az idõsebb kor betegsége, és viharos tünetek nélkül, lappangva, de az életet veszélyeztetõ szövõdményeket kiváltva alakul ki.
8. Milyen szûrési módszerek léteznek Magyarországon és külföldön?
Mind Magyarországon, mind külföldön a napközben végzett, nem éhomi vércukormeghatározás a szûrési módszer. Segít a szénhydrát-anyagcserezavar korai felismerésében a szénhydrátbõ étkezés után 1-2 órával ürített vizelet cukormeghatározása is tesztcsíkkal, otthon. Elsõsorban az elhízott, pocakos egyének esetében szükséges a szûrõvizsgálatok elvégzése.
9. Milyen kezelési módszerek alkalmazhatóak a különféle mértékû szénhydrát-anyagcserezavarok esetén?
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének egyedüli lehetõsége az inzulin, az elõírt életmóddal és étrenddel.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében a kezelés már elkésett beavatkozás, mert azt megelõzni lehetett volna. A megelõzés leghatékonyabb formája az óvodában illetve iskolában megkezdett felvilágosítás az egészséges táplálkozásra,illetve az egészséges életmódra.
Amennyiben a metabolikus syndroma, illetve a anyagcserezavar már fellépett, a kezelés elsõ lépése a testsúly radikális csökkentése rendszeres fizikai tevékenységgel és vitaminokban, zöldségekben, rostokban gazdag étrenddel.
Amennyiben az egészséges életmód és étrend alkalmazása többnyire önmagában már nem elégséges, akkor tablettás, majd ennek elégtelensége esetén – amely rendszerint néhány év után következik be – inzulin kezelés szükséges. A rendszeres ellenõrzés az életet megkeserítõ és veszélyeztetõ szövõdmények kialakulását vonja maga után.
10. Mikor szükséges a kórházi kezelés?
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének beállítása minden esetben kórházban ajánlott. Ugyancsak kórházban ajánlott az életet veszélyeztetõ szövõdményekkel járó, frissen felfedezett 2-es típusú cukorbetegség kezelésének beállítása is. Feltétlenül kórházi ellátást igényel az acetonürítéssel járó ketoacidoticus állapot.
11. Genetikailag „kódolt-e” a cukorbetegség, vagy életvezetési hibákkal indokolható?
Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség “nem dominánsan, hanem recesszive” öröklõdõ elváltozás, amelynek kialakulását elõsegíti a helytelen életmód (a fizikai tevékenység hiánya) és étrend (kalória- és kristályos cukrokban gazdag étkezés).
12. Mennyire korfüggõ a diabétesz?
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának gyakorisága az életkor elõrehaladásával nõ. Kialakulásának egyre gyakoribbá válását fiatalkorban nagyban elõsegíti a helytelen életmód és étrend. Ma már az 1-es típusú cukorbetegség sem csak fiatal korban fordul elõ.
13. Mekkora rizikója van annak, hogy egy nõ a terhesség alatt cukorbeteggé lesz?
A anya cukorbetegsége, vagy annak fellépése a terhesség alatt mind a magzat, mind az anya számára veszélyes állapot, amely egyénenként különbözõ problémákban nyilvánulhat meg. Ezért a cukorbeteggé vált anyának a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátási Hely orvosához kell fordulnia, aki a Cukorbeteg Terhesgondozási Központok egyikébe irányítja.
14. Mit kell tudni egy szülõnek a gyermekkori cukorbetegségrõl?
Az 1-es típusú cukorbetegség gyakran vírusfertõzés után alakul ki az arra örökletesen hajlamos gyermekben. A 2-es típusú cukorbetegség létrejöttét a fizikai tevékenységben szegényes életmód, a kristályos cukrokban gazdag ételek, édességek és nem utolsó sorban a cukortartalmú italok rendszeres fogyasztása segíti elõ.
Mindkét esetben a cukorbetegség jól ismert tüneteinek (gyötrõ szomjuságérzés, gyakori bõ vizelés, jó étvágy mellett fellépõ testsúlycsökkenés, bõrviszketés fõleg az altesten, fáradékonyság, gyengeségérzés, stb) jelentkezésekor ajánlatos orvoshoz vinni a gyermeket.
15. A média már népbetegségként emlegeti a cukorbetegséget. Igaz-e ez a megállapítás, lehet-e tudni hazai statisztikai adatot a diabéteszben szenvedõkrõl?
A 2-es típusú cukorbetegség járványszerûen terjed a világon. Oka többek között a civilizált életmóddal járó csökkent fizikai tevékenység, az elhízottság és az örökletes hajlam terjedése. A cukorbetegek teljeskörû felmérése nem valósult még meg sehol sem a világon. Azok az országok (Jugoszlávia, Kelet-Németország), ahol közel voltak megvalósításához, a közelmúltban megszüntek. Becslések alapján hazánkban a cukorbetegség kb. 8%-ban fordul elõ a felnõtt lakosságban.
16. Melyek lehetnek a diabétesz szövõdményei?
Az 1-es típusú cukorbetegség szövõdményei általában a kiserek (szemfenéken, vesében, idegekben, stb) elváltozásai, amelyek fõleg a tartósan elégtelen anyagcserevezetés hatására lépnek fel a betegség folyamán.
A 2-es típusú cukorbetegség szövõdményei a nagyerek (koszorú-, agy-, vese-, alsóvégtag erekben, stb.) elváltozásai, amelyek már a cukorbetegség felismerése elõtt, vagyis a lappangás ideje alatt fennállnak és kiválthatják az érelmeszesedéses vérellátási zavarok okozta betegségeket. Mindkét betegségtípusban gyakori a hajlam fertõzésekre, gyulladásokra és a fájdalom hiányával járó, lassan gyógyuló sérülésekre, ha tartósan rossz az anyagcserevezetés.
17. Beszélhetünk-e a diabétesz un. társbetegségeirõl?
A 2-es típusú cukorbetegség a metbolikus syndroma (anyagcsere-tünetegyüttes)része. A tünetegyüttes további összetevõi a magasvérnyomás, a véralvadás zavara, zsíranyagcsere zavara és a hasi típusú elhízás. Utóbbi kóroki szerepe jól ismert.
Az 1-es típusú cukorbetegségnek nincsen ismert társbetegsége.
18. Miért kell kerülnie a cukorbetegnek a legegyszerûbb sérüléseket is (lábsérülés pedikürözéskor, foghúzás, stb.)?
A cukorbetegség okozta idegrendszeri elváltozások (neuropathia) következtében gyakran fájdalommentesek a sérülések, ezért kialakulásukat nem észlelik a betegek. A rossz anyagcserevezetés pedig csökkenti a fertõzésekkel szembeni ellenállást és lassítja a gyógyulási folyamatokat. Ezért kell ügyelni a láb- és egyéb testrészek sérüléseire. Fontos az általános hygiene és különösen a szájhygiene. Az utóbbi a fogbetegségek elkerülése végett.
19. Gyógyítható-e a cukorbetegség?
Egyenlõre nem! Génsebészet útján kisérleteznek a gyógyításával.
Az elhízottság csökkentése, a rendszeres fizikai tevékenység azonban mérsékelheti,
sõt tünetmentessé teheti 2-es típusú cukorbetegségben az anyagcsere zavarát.
20. Hogyan lehet együtt élni a cukorbetegséggel?
Csak akkor lehet biztonságosan és szövõdménymentesen együttélni a cukorbetegséggel, ha a kezelõorvos rendszeresen figyelemmel kíséri a beteg állapotát és rendszeresen kikéri a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátó Hely munkatársainak tanácsát a közel normális vércukorszint biztosításához.
Az orvosi utasítások be nem tartása súlyos, életet megkeserítõ és megrövidítõ szövõdmények kialakulásához vezet. A mai eszközök birtokában fájdalmatlan és könnyû az inzulinbeadás. Ezért, ha a kezelõorvos szükségesnek ítéli az inzulin alkalmazását, akkor a beteg fogadja el a tanácsát, mivel az inzulin elfogadásának a halogatása súlyos következményekkel jár.
21. Mi a diéta jelentõsége a cukorbeteg életében?
Óriási! Az egészséges étrend a cukorbetegség megelõzésének alapja. A szénhydrát-anyagcserezavar kialakulása után az étrendi elõírások pontos betartása az anyagcserevezetés nélkülözhetetlen kelléke.
22. A vércukor mérése már otthoni körülmények között is megoldott. Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha valaki saját maga akarja mérni a vércukrát és egyszerûen kezelhetõ készüléket akar vásárolni?
Minden szénhydrát-anyagcserezavarban szenvedõ betegnek ajánlott a vércukormérõ készülék beszerzése. Használatával tájékozódhat a beteg a reggeli éhomi vércukorszint és az étkezés után kialakuló vércukor emelkedése mértékérõl.
Tablettás kezelés esetében javasolt, inzulin kezelés esetében pedig nélkülözhetetlen a vércukor idõnkénti, a beteg általi meghatározása a helyes anyagcserevezetés végett. Felírását és használatának megtanítását a területileg illetékes Cukorbeteg Szakellátó Helyek munkatásai végzik.
23. Támogatja-e a TB a vércukormérõ eszközöket, és ha igen, milyen esetekben?
Az inzulinnal kezelt esetekben az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) támogatja a vércukormérõ készülék megvételét és a mûködtetéséhez szükséges tesztcsíkellátást.
Pusztán étrenddel és életmóddal egyensúlyban tartható vagy tablettával kezelt esetekben pedig havi 50 db tesztcsík kedvezményes megvételét biztosítja azon cukorbetegek részére, akik teljes áron megvették a vércukormérõ készüléket.
Tisztelt Professzor Úr!
Köszönjük az interjút.
Kapcsolódó oldalak:
