RÓMAI KALENDÁRIUM
Irta és készítette: Miskolcon F. Tóth Géza geológus. / Miskolc, 1995. Február.
A ma használatos naptár a római kalendárium alapján jött létre. Megismerésekor érdekes
információkat találunk benne arról, miként mérték az időt, távolságot, a súlyt stb. valamint
milyen hatással voltak ezek a kifejezések a mindennapi életünkre a mai napig. Ugyanakkor
bepillantást nyerhetünk a római számok világába, amelynek a logikáját megismerve könnyedén
tájékozódni tudunk a múlt századokban templomokra, kastélyokra és várakra írt építési dátumoknál.
Érdekességként megjegyzem, hogy a közember még a IX. és a XX. században is használta azt a
gyakorlatot, amikor házat épített, akkor az oromzatra római számokkal jelezte az építés évét!
RÓMAI KALENDÁRIUM:
A római legendák szerint Romulus és Rémus volt Róma alapítója és Romulus volt az első királya és
az esztendőt tíz hónapra osztotta fel. Ez a tíz hónap és nevének jelentése a következő:
Martius: Mars isten hava
Aprilis: eredete tisztázatlan
Maius: Mercurius isten anyjának, Maiának hava
Junius: Junó istennő hava
Quintilis: az ötödik hónap
Sextilis: a hatodik hónap
September: a hetedik hónap
Oktober: a nyolcadik hónap
November: a kilencedik hónap
December: a tizedik hónap
Ezen rendszer alapján egy esztendő 304 napból állt, így azután Numa király két újabb hónapot adott
hozzá: Januariust (Jánus isten havát) és Februáriust (a megtisztulás havát).
I. sz.e. 1653-ban az új esztendő kezdetét március 1-ről január 1-re tették át.
Ám még ezzel a két hónappal is csupán 355 napból állt az év, így a rómaiak mindig hozzáadtak egy-
egy napot, hogy a kalendárium megfelelő legyen!
A JULIANUS NAPTÁR:
i..e, 46 és 45 között Julius Caesar megreformálta a naptárt – elrendelte, hogy minden esztendő
365 napból álljon, és minden negyedik évben plusz egy nap jöjjön hozzá. Ma is ezt az elgondolást
követjük a szökőévekkel. Azonban ezt a szökő napot el kellett rejteni az emberek elől, ezért Julius
Ceasar úgy határozott, hogy ez a szökő nap minden negyedik évben február 24-re essen! Ezt a
döntését a mai naptárak is alkalmazzák és így fordulhat elő, hogy a február 24 után levő névnapok
egy nappal tolódnak február vége fele. Legjobb példa erre a saját névnapom, amely minden év
február 25-én van, de a szökő években február 26-án!
A továbbfejlesztett naptári rendszer Julianusék –féle naptár néven vált ismertté! A Julius gens volt
Julius Caesar családi eredete, azaz a Julius ágból származott!
Augusztus császár a Quintilist és a Sextilist hónapokat Julius Caesarról és magáról Juliusnak és
Augusztusnak nevezte át.
RÓMAI DÁTUMOK:
Minden hónapban a dátumokat egy-egy nevezetes naptól, a calendáktól, az idusoktól ás a nonáktól
számolták. Ezek a napok az alábbiak:
Calenda – volt a hónap első napja!
Idus – március, május, július, és október 15. napja, a többi hónapban a 13. nap.
Nona – március, május, július és október 7. napja a többi hónapban az 5. nap!
A dátumokat a calendátktól, az idusoktól, és a nonáktól számolták visszafelé!
Pl. V calenda Majus = 5 nappal május elseje előtt = azaz április 25.
II nona oktober = 2 nappal október 7-e előtt, azaz október 5.
Julius Caesart március idusán, azaz március 15-én gyilkolták meg!
A rómaiak – a történelmük nagy részében – nem tartották úgy számon a heteket, mint
ma napság tesszük, noha minden nyolcadik napon piaci napjuk volt! I. sz. 321-ben azonban
Constantinus császár hétnapos heteket vezetett be. A hét mindég vasárnappal kezdődött, nem
úgy mint manapság a hétfővel!
A rómaiak úgy gondolták, hogy a Nap és a Hold Bolygók, és számukra csak hét Bolygó létezett!
A bolygókat római istenekről és istennőkről nevezték el, és a hét napjai pedig e bolygók neveit
• vasárnap = dies Solis (a Nap napja)
• hétfő = dies Lunae (a Hold napja)
• kedd = dies Martis (Mars napja)
• szerda = dies Mercurii (Merkúr napja)
• csütörtök= dies Jovis (Jupiter napja)
• péntek = diesVeneris ( a Venusz napja)
• szombat = dies Saturni (Szaturnusz napja)
AZ IDŐ MEGHATÁROZÁSA
Kezdetben a rómaiak nem tudták megállapítani az időt, csupán arra hagyatkoztak, hol áll a
Nap az égen! A Nap három időpontját ismerték pontosan – a napfelkeltét.
A rómaiak a napot két részre osztották – dél vagy meridián előtt és utáni időszakra!
A délelőtti időszakot ante meridiem-nek (rövidítve: a.m.) a délutáni időszakot post meridiem-
nek (rövidítve: p.m.) nevezték –és ezeket a jelöléseket idegen nyelven még napjainkban is
használják!
A Napórákat közterületeken állították fel, hogy mindenki láthassa, hogy mennyi az idő! Az I.
sz. e. II. század közepén a rómaiak már használták a napórát!
Minden napjuk addig tartott, amíg világos volt!
A napkelte és a napnyugta közötti időszakot 12 órára osztották!
A hatodik óra végén volt a dél!
A perceket nem mérték és mivel nappal hossza is változik, nyáron sokkal tovább tartott náluk
egy óra, mint télen! Az éjszakát szintén 12 órára osztották, tehát éjjel nyáron volt sokkal
rövidebb egy óra mint télen!
RÓMAI SZÁMOK:
A római számok az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, L, C, D és M
betűk kombinációjából épülnek fel!
Legérdekesebb tulajdonsága, hogy a rómaiak nem ismerték a 0-át (nullát!)
Összeadás és kivonás alapján működő logikai elveket követtek!
Az egyes számot I. jelülték, de a számolásnál a unus szót használták.
A 4-est például IV-nek írják, ami 5-ből az 1-et, azaz ötből az egyet jelenti!
A 7 római számokkal írva VII-es, vagyis az 5-höz még kettőt adunk!
A 9-es számnak is logikája van, amely szerint egyet elveszünk a tízből, vagyis IX.
A 10-es számnak – mint kerek számnak is külön betű jele volt a X.
De a köznyelvben a decem szót használták, amelyet a magyarok is átvettek decigramm,
deciliter, deciméter kifejezésekkel, de a régi naptár tízedik hónapját is decembernek nevezték.
A 11-es szám is követi az összeadás logikáját és 10-hez hozzá kell adni egyet, azaz XI.
A 12-nek is el a logikája, hogy a 10-hez kettőt kell még adni, és így lesz 12 azaz XII.
A 15-ös szám is logikusan következik, hogy a 10-hez még adunk ötöt, római számokkal: XV.
A 19-est római számokkal írva IXX. Vagyis egyet a húszból, azaz unodeviginti!
A 20 –at azaz kétszer tízet jelenti és római számokkal írva XX, azaz húsz, azaz viginti.
A húszas számot is fontosnak tartották és külön névvel illették azaz viginti.
Érdekes, hogy a magyaroknál már ez a kiemelt szám nem jelent meg a közéletben!
A 30-as számot három darab X-es jelölték: azaz XXX.
De a 40-et már úgy, hogy 10-et elvettek az ötvenből, azaz XL.
Az 50-nek külön betűjele volt az: L.
A 60-at a logika szerint úgy jelölték, hogy az ötvenhez (L) hozzáadták a 10-et (X), azaz LX,
A 70-et a logika szerint ötvenhez hozzáadták a húszat, azaz LXX,
A 80-at logikusan az ötvenhez hozzáadták a harmincat, római számokkal kifejezve LXXX.
A kilencvennél szintén a kivonásos logika szabálya működött, azaz százból elvettek tízet = XC
A száz mint kerekszámnak is külön betűjele volt a centum azaz száznak a rövidításde a C.
A magyar nyelv is szívesen használta a latin megnevezéseket a köznyelvben is ismert a mai
napig a centiméter, centiliter centigramm kifejezések.
A száztízet is úgy jelölték, hogy százhoz hozzáadtak tízet, azaz római számokkal leírva: CX
Legismertebb számuk az 1000 volt, amelynek a neve mille volt, és ennek a rövidítése adta az M.
A magyar nyelvben gyakran használtuk ezt a kifejezést valaminek az ezred részére utalt,
milliméter, milliliter, milligramm, de mille centenáriumnak nevezték az ezer éves évfordulót
is. Ezért nevezték a honfoglalás 1000 éves évfordulóját milleneumnak, amelyet 1896-ban
rendeztek meg.
Az ilyen rendszerben írott számok, azonban túlságosan hosszúak voltak, mert például a 78-as
szám római számokkal leírva a következő: LXXVIII.
Szétszedve az L az ötvenet, a XX a húszat, míg a VIII a nyolcat jelenti.
Ha összeadjuk, akkor jön ki, hogy L + XX + VII = 78.
Ne csodálkozzunk azon, hogy amikor a templomok homlokzatát nézegetjük – ahova mindig
kiírták római számokkal az építés évét, akkor sokan csak silabizálnak, hogy vajon kikor is
Összegzésül még fontosnak tartom, hogy a további számjegyek írásáról is tegyek említést,
azzal a felkiáltással, hogy a rómaiak nagyon logikusak és következetesek voltak, ezért minden
esetben alkalmazták a összeadás és a kivonás szabályát!
Ha hozzáadtak, akkor a fő számjegy után írták a következő jelet pl. a 11-nél a 10 + 1 = XI-et,
De a 9-nél a10.ből el kellett venni egyet, azaz római számmal kifejezve IX.
RÓMAI SZÁMJEGYEK:
1 = I 11 = XI 25 = XXV
2 = II 12 = XII 50 = L
3 = III 13 = XIII 75 = LXXV
4 = IV 14 = XIV 100 = C
5 = V 15 = XV 200 = CC
6 = VI 16 = XVI 500 = D
7 = VII 17 = XVII 700 = DCC
8 = VIII 18 = XVIII 1000 = M
9 = IX 19 = XIX 1500 = MD
10= X 20 = XX 2000 = MM
_______________________________________________________________________________
Irta és készítette: Miskolcon F. Tóth Géza geológus. / Miskolc, 1995. Február.
A ma használatos naptár a római kalendárium alapján jött létre. Megismerésekor érdekes
információkat találunk benne arról, miként mérték az időt, távolságot, a súlyt stb. valamint
milyen hatással voltak ezek a kifejezések a mindennapi életünkre a mai napig. Ugyanakkor
bepillantást nyerhetünk a római számok világába, amelynek a logikáját megismerve könnyedén
tájékozódni tudunk a múlt századokban templomokra, kastélyokra és várakra írt építési dátumoknál.
Érdekességként megjegyzem, hogy a közember még a IX. és a XX. században is használta azt a
gyakorlatot, amikor házat épített, akkor az oromzatra római számokkal jelezte az építés évét!
RÓMAI KALENDÁRIUM:
A római legendák szerint Romulus és Rémus volt Róma alapítója és Romulus volt az első királya és
az esztendőt tíz hónapra osztotta fel. Ez a tíz hónap és nevének jelentése a következő:
Martius: Mars isten hava
Aprilis: eredete tisztázatlan
Maius: Mercurius isten anyjának, Maiának hava
Junius: Junó istennő hava
Quintilis: az ötödik hónap
Sextilis: a hatodik hónap
September: a hetedik hónap
Oktober: a nyolcadik hónap
November: a kilencedik hónap
December: a tizedik hónap
Ezen rendszer alapján egy esztendő 304 napból állt, így azután Numa király két újabb hónapot adott
hozzá: Januariust (Jánus isten havát) és Februáriust (a megtisztulás havát).
I. sz.e. 1653-ban az új esztendő kezdetét március 1-ről január 1-re tették át.
Ám még ezzel a két hónappal is csupán 355 napból állt az év, így a rómaiak mindig hozzáadtak egy-
egy napot, hogy a kalendárium megfelelő legyen!
A JULIANUS NAPTÁR:
i..e, 46 és 45 között Julius Caesar megreformálta a naptárt – elrendelte, hogy minden esztendő
365 napból álljon, és minden negyedik évben plusz egy nap jöjjön hozzá. Ma is ezt az elgondolást
követjük a szökőévekkel. Azonban ezt a szökő napot el kellett rejteni az emberek elől, ezért Julius
Ceasar úgy határozott, hogy ez a szökő nap minden negyedik évben február 24-re essen! Ezt a
döntését a mai naptárak is alkalmazzák és így fordulhat elő, hogy a február 24 után levő névnapok
egy nappal tolódnak február vége fele. Legjobb példa erre a saját névnapom, amely minden év
február 25-én van, de a szökő években február 26-án!
A továbbfejlesztett naptári rendszer Julianusék –féle naptár néven vált ismertté! A Julius gens volt
Julius Caesar családi eredete, azaz a Julius ágból származott!
Augusztus császár a Quintilist és a Sextilist hónapokat Julius Caesarról és magáról Juliusnak és
Augusztusnak nevezte át.
RÓMAI DÁTUMOK:
Minden hónapban a dátumokat egy-egy nevezetes naptól, a calendáktól, az idusoktól ás a nonáktól
számolták. Ezek a napok az alábbiak:
Calenda – volt a hónap első napja!
Idus – március, május, július, és október 15. napja, a többi hónapban a 13. nap.
Nona – március, május, július és október 7. napja a többi hónapban az 5. nap!
A dátumokat a calendátktól, az idusoktól, és a nonáktól számolták visszafelé!
Pl. V calenda Majus = 5 nappal május elseje előtt = azaz április 25.
II nona oktober = 2 nappal október 7-e előtt, azaz október 5.
Julius Caesart március idusán, azaz március 15-én gyilkolták meg!
A rómaiak – a történelmük nagy részében – nem tartották úgy számon a heteket, mint
ma napság tesszük, noha minden nyolcadik napon piaci napjuk volt! I. sz. 321-ben azonban
Constantinus császár hétnapos heteket vezetett be. A hét mindég vasárnappal kezdődött, nem
úgy mint manapság a hétfővel!
A rómaiak úgy gondolták, hogy a Nap és a Hold Bolygók, és számukra csak hét Bolygó létezett!
A bolygókat római istenekről és istennőkről nevezték el, és a hét napjai pedig e bolygók neveit
• vasárnap = dies Solis (a Nap napja)
• hétfő = dies Lunae (a Hold napja)
• kedd = dies Martis (Mars napja)
• szerda = dies Mercurii (Merkúr napja)
• csütörtök= dies Jovis (Jupiter napja)
• péntek = diesVeneris ( a Venusz napja)
• szombat = dies Saturni (Szaturnusz napja)
AZ IDŐ MEGHATÁROZÁSA
Kezdetben a rómaiak nem tudták megállapítani az időt, csupán arra hagyatkoztak, hol áll a
Nap az égen! A Nap három időpontját ismerték pontosan – a napfelkeltét.
A rómaiak a napot két részre osztották – dél vagy meridián előtt és utáni időszakra!
A délelőtti időszakot ante meridiem-nek (rövidítve: a.m.) a délutáni időszakot post meridiem-
nek (rövidítve: p.m.) nevezték –és ezeket a jelöléseket idegen nyelven még napjainkban is
használják!
A Napórákat közterületeken állították fel, hogy mindenki láthassa, hogy mennyi az idő! Az I.
sz. e. II. század közepén a rómaiak már használták a napórát!
Minden napjuk addig tartott, amíg világos volt!
A napkelte és a napnyugta közötti időszakot 12 órára osztották!
A hatodik óra végén volt a dél!
A perceket nem mérték és mivel nappal hossza is változik, nyáron sokkal tovább tartott náluk
egy óra, mint télen! Az éjszakát szintén 12 órára osztották, tehát éjjel nyáron volt sokkal
rövidebb egy óra mint télen!
RÓMAI SZÁMOK:
A római számok az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, L, C, D és M
betűk kombinációjából épülnek fel!
Legérdekesebb tulajdonsága, hogy a rómaiak nem ismerték a 0-át (nullát!)
Összeadás és kivonás alapján működő logikai elveket követtek!
Az egyes számot I. jelülték, de a számolásnál a unus szót használták.
A 4-est például IV-nek írják, ami 5-ből az 1-et, azaz ötből az egyet jelenti!
A 7 római számokkal írva VII-es, vagyis az 5-höz még kettőt adunk!
A 9-es számnak is logikája van, amely szerint egyet elveszünk a tízből, vagyis IX.
A 10-es számnak – mint kerek számnak is külön betű jele volt a X.
De a köznyelvben a decem szót használták, amelyet a magyarok is átvettek decigramm,
deciliter, deciméter kifejezésekkel, de a régi naptár tízedik hónapját is decembernek nevezték.
A 11-es szám is követi az összeadás logikáját és 10-hez hozzá kell adni egyet, azaz XI.
A 12-nek is el a logikája, hogy a 10-hez kettőt kell még adni, és így lesz 12 azaz XII.
A 15-ös szám is logikusan következik, hogy a 10-hez még adunk ötöt, római számokkal: XV.
A 19-est római számokkal írva IXX. Vagyis egyet a húszból, azaz unodeviginti!
A 20 –at azaz kétszer tízet jelenti és római számokkal írva XX, azaz húsz, azaz viginti.
A húszas számot is fontosnak tartották és külön névvel illették azaz viginti.
Érdekes, hogy a magyaroknál már ez a kiemelt szám nem jelent meg a közéletben!
A 30-as számot három darab X-es jelölték: azaz XXX.
De a 40-et már úgy, hogy 10-et elvettek az ötvenből, azaz XL.
Az 50-nek külön betűjele volt az: L.
A 60-at a logika szerint úgy jelölték, hogy az ötvenhez (L) hozzáadták a 10-et (X), azaz LX,
A 70-et a logika szerint ötvenhez hozzáadták a húszat, azaz LXX,
A 80-at logikusan az ötvenhez hozzáadták a harmincat, római számokkal kifejezve LXXX.
A kilencvennél szintén a kivonásos logika szabálya működött, azaz százból elvettek tízet = XC
A száz mint kerekszámnak is külön betűjele volt a centum azaz száznak a rövidításde a C.
A magyar nyelv is szívesen használta a latin megnevezéseket a köznyelvben is ismert a mai
napig a centiméter, centiliter centigramm kifejezések.
A száztízet is úgy jelölték, hogy százhoz hozzáadtak tízet, azaz római számokkal leírva: CX
Legismertebb számuk az 1000 volt, amelynek a neve mille volt, és ennek a rövidítése adta az M.
A magyar nyelvben gyakran használtuk ezt a kifejezést valaminek az ezred részére utalt,
milliméter, milliliter, milligramm, de mille centenáriumnak nevezték az ezer éves évfordulót
is. Ezért nevezték a honfoglalás 1000 éves évfordulóját milleneumnak, amelyet 1896-ban
rendeztek meg.
Az ilyen rendszerben írott számok, azonban túlságosan hosszúak voltak, mert például a 78-as
szám római számokkal leírva a következő: LXXVIII.
Szétszedve az L az ötvenet, a XX a húszat, míg a VIII a nyolcat jelenti.
Ha összeadjuk, akkor jön ki, hogy L + XX + VII = 78.
Ne csodálkozzunk azon, hogy amikor a templomok homlokzatát nézegetjük – ahova mindig
kiírták római számokkal az építés évét, akkor sokan csak silabizálnak, hogy vajon kikor is
Összegzésül még fontosnak tartom, hogy a további számjegyek írásáról is tegyek említést,
azzal a felkiáltással, hogy a rómaiak nagyon logikusak és következetesek voltak, ezért minden
esetben alkalmazták a összeadás és a kivonás szabályát!
Ha hozzáadtak, akkor a fő számjegy után írták a következő jelet pl. a 11-nél a 10 + 1 = XI-et,
De a 9-nél a10.ből el kellett venni egyet, azaz római számmal kifejezve IX.
RÓMAI SZÁMJEGYEK:
1 = I 11 = XI 25 = XXV
2 = II 12 = XII 50 = L
3 = III 13 = XIII 75 = LXXV
4 = IV 14 = XIV 100 = C
5 = V 15 = XV 200 = CC
6 = VI 16 = XVI 500 = D
7 = VII 17 = XVII 700 = DCC
8 = VIII 18 = XVIII 1000 = M
9 = IX 19 = XIX 1500 = MD
10= X 20 = XX 2000 = MM
_______________________________________________________________________________
JELES NAPOK AZ IDŐJÓSLÁSBAN
"Januárt ha eső veri, Kamra, erszény megszenvedi."
Január - Boldogasszony hava
január 6./Boldizsár/ - Vízkereszt Ha vízkereszt vizet ereszt, A tél soká ki nem ereszt.
január 18. Piroska Piroska napján, ha fagy, Negyven napig el nem hagy.
január 22. Vince Csurran-csöppen Vince, Tele lesz a pince.
január 25. Pál Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem, mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás. Ha pedig havas vagy
nedves, Lesz a kenyér igen kedves. Ha fényes Szent Pál, Minden termés szépen
áll, Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel.
Február - Böjtelő hava
"Ha zajlik a muslica februárban, Lesz még zimankó márciusban."
február 2./Karolina/ - Gyertyaszentelő Boldogasszony Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele. Gyertyaszentelő hidege, Kora tavasznak hírnöke.
február 6.Dorottya Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.
Bálint Ha házasodnak a verebek Bálintkor, Készülődhetsz a tavaszra bármikor.
február 16. Julianna Ha Juliska fésülködik, A tavasz már közeledik.
február 19. Zsuzsanna Zsuzsanna, megszólal a pacsirta.
február 24. Mátyás Mátyás, szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.
Mátyás ront, ha talál (jeget) Ha nem talál, csinál.
"Amilyen a március kilencedik napja, Olyan lesz az egész hónap folyamatja."
március 12. Gergely napi szél, Szent Gyögy-napig él. Megrázza még szakállát Gergely!
március 18. Sándor Sándor, József, Benedek, Hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget, Gyuri lesz majd a gyerek.
március 19. József Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) Ha vízben áll is a lábad.
március 21. Benedek Benedek, jönnek a jó melegek.
március 25. Irén/ Gyümölcsoltó Boldogasszony Gyümölcsoltó hidege,
Téli hónapnak megölője.
Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz.
Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége.
"Böjti szelek vizet árasztanak, Jeget olvasztanak. Ha nagypénteken délelőtt
április 24. György Szent György-napi dörgés, Jó bortermés.
Szent György-nap után Kalapáccsal sem lehet Visszaverni a füvet.
április 25. Márk Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.
Március - Böjtmás hava
Április - Szent György hava
esik, Az év első fele szárazsággal telik.
Május - Pünkösd hava
"Május hűvössége A gazdának üdvössége."
május 12-13-14. Pongrác, Szervác, Bonifác, ezek a fagyos szentek,
Sok bort hoz a három ác., ha felhőt egyiken sem látsz!
Aki pedig felmelegíti őket, az Zsófi.
Húsvét után 40 nappal Áldozó csütörtök Olyan lesz az időtök, mint az Áldozó csütörtökön
Pünkösd Pünkösd napi esésre, Ne várj áldást a vetésre.
május 25. Orbán. Orbánnak napja, hogyha fényes, a vincellér, mint a páva, kényes.
Ha Orbán nevet, a szőlő sír!
Június - Szent Iván hava
"Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség."
"Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe."
június 8. MedárdHa Medárdkor esik, Negyven napig esik.
június 10. Margit Margit-napi esőcseppek, Negyven napig elperegnek.
június 24. János (Iván) János-napi zivatar, Negyven napig elkavar.
Július - Szent Jakab hava
"Ha július nem főz, szeptember éhen marad."
július 2./Ottó/ Sarlós Boldogasszony Sarlós Boldogasszony aminő,
Hat hétig olyan lesz az idő.
július 13. Margit Mérges Margit, mert áldást nem hoz.
július 20. Illés Esős Illés rossz, mert áldást nem hoz.
Jaj neked kánikula,Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.
július 25. Jakab Jakab napja vihart szül, Magdolna sárban csücsül.
július 26. Anna Anna asszony reggelre, már hűvös, ne játssz vele!
Augusztus - Kisasszony hava
"Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban."
augusztus 4. Domonkos Ha Domonkos forró, Kemény tél várható.
Domonkos napján ha esik, A tél szárazsággal telik.
augusztus 6./Berta/ Úr színeváltozása Az Úr színeváltozása
A szőlőknek tarkulása.
augusztus 10. Lőrinc Lőrinc napja, ha szép,Sok a gyümölcs, és ép.
Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.
Szeptember - Szent Mihály hava
"Olyan lesz egész szeptember, milyen idő jön Egyeddel."
szeptember 1. Egyed Egyed ha fenn hordót görget, Jól terem jövőre földed.
Ha elmúlt Egyed, A jószág már ehet.
szeptember 4. Rozália Rozália nevének viselőjét megoltalmazza
minden bajtól, járványos betegségtől.
szeptember 8. /Mária/ Kisasszony Az időt Kisasszony napja,
Négy hétre előre szabja. Kisasszony hajtja a fecskéket.
szeptember 29.Mihály Szent Mihálykor keleti szél,
Igen kemény telet ígér. Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Október - Mindszent hava
"Októberben durvul a nyúl szőre, siess fáért az erdőre."
"Októberi eső, termékeny esztendő."
október 2. /Petra/ Leodegár Leodegár ha lombhullató, Örülj, a jövő év páratlan jó!
október 21. Orsolya Orsolyakor takaríts be káposztádat, Simon-Júda hóval tömi be a szádat!
október 28. Simon – Júdás Megérkezett Simon-Júdás, Jaj már néked pőregatyás!
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várj Simon-Júdásra.
Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. (Szüret)
November - Szent András hava
"Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja"
november 1. /Marianna/ Mindenszentek Ha esős Mindenszentek, Sok hó lesz rá, figyeljetek!
november 11. Márton Márton-napkor ha a lúd jégen áll, Karácsonykor térdig sárban jár.
Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, Ha pedig hideg, száraz tél.
A Márton-lúd melle csontja Ha világos, hó lesz, Ha fekete, eső.
november 19. Erzsébet Ha Erzsébet megrázza pendelyét, Leesik az első hó.
november 25. Katalin Ha Katalin kopog, Akkor a karácsony locsog,
Viszont ha Katalin locsog, Akkor a karácsony kopog.
november 30. András András-napi hó, A vetésnek nem jó.
December - Karácsony hava
"Hideg, havas december, jó termést vár az ember."
december 13. Luca Szent Lucának híres napja, A napot rövidre szabja.
Ha Luca sárban jár, A karácsony hóban áll.
december 25. /Eugénia/ Karácsony A zöld karácsony rossz, Fehér húsvétot hoz.
december 27. János Ha János-nap borús, A termés igen dús.
december 31. Szilveszter Ha Szilveszter nyugszik széllel, Az újév derűvel kél fel.
"Januárt ha eső veri, Kamra, erszény megszenvedi."
Január - Boldogasszony hava
január 6./Boldizsár/ - Vízkereszt Ha vízkereszt vizet ereszt, A tél soká ki nem ereszt.
január 18. Piroska Piroska napján, ha fagy, Negyven napig el nem hagy.
január 22. Vince Csurran-csöppen Vince, Tele lesz a pince.
január 25. Pál Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem, mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás. Ha pedig havas vagy
nedves, Lesz a kenyér igen kedves. Ha fényes Szent Pál, Minden termés szépen
áll, Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel.
Február - Böjtelő hava
"Ha zajlik a muslica februárban, Lesz még zimankó márciusban."
február 2./Karolina/ - Gyertyaszentelő Boldogasszony Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele. Gyertyaszentelő hidege, Kora tavasznak hírnöke.
február 6.Dorottya Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.
Bálint Ha házasodnak a verebek Bálintkor, Készülődhetsz a tavaszra bármikor.
február 16. Julianna Ha Juliska fésülködik, A tavasz már közeledik.
február 19. Zsuzsanna Zsuzsanna, megszólal a pacsirta.
február 24. Mátyás Mátyás, szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.
Mátyás ront, ha talál (jeget) Ha nem talál, csinál.
"Amilyen a március kilencedik napja, Olyan lesz az egész hónap folyamatja."
március 12. Gergely napi szél, Szent Gyögy-napig él. Megrázza még szakállát Gergely!
március 18. Sándor Sándor, József, Benedek, Hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget, Gyuri lesz majd a gyerek.
március 19. József Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) Ha vízben áll is a lábad.
március 21. Benedek Benedek, jönnek a jó melegek.
március 25. Irén/ Gyümölcsoltó Boldogasszony Gyümölcsoltó hidege,
Téli hónapnak megölője.
Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz.
Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége.
"Böjti szelek vizet árasztanak, Jeget olvasztanak. Ha nagypénteken délelőtt
április 24. György Szent György-napi dörgés, Jó bortermés.
Szent György-nap után Kalapáccsal sem lehet Visszaverni a füvet.
április 25. Márk Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.
Március - Böjtmás hava
Április - Szent György hava
esik, Az év első fele szárazsággal telik.
Május - Pünkösd hava
"Május hűvössége A gazdának üdvössége."
május 12-13-14. Pongrác, Szervác, Bonifác, ezek a fagyos szentek,
Sok bort hoz a három ác., ha felhőt egyiken sem látsz!
Aki pedig felmelegíti őket, az Zsófi.
Húsvét után 40 nappal Áldozó csütörtök Olyan lesz az időtök, mint az Áldozó csütörtökön
Pünkösd Pünkösd napi esésre, Ne várj áldást a vetésre.
május 25. Orbán. Orbánnak napja, hogyha fényes, a vincellér, mint a páva, kényes.
Ha Orbán nevet, a szőlő sír!
Június - Szent Iván hava
"Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség."
"Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe."
június 8. MedárdHa Medárdkor esik, Negyven napig esik.
június 10. Margit Margit-napi esőcseppek, Negyven napig elperegnek.
június 24. János (Iván) János-napi zivatar, Negyven napig elkavar.
Július - Szent Jakab hava
"Ha július nem főz, szeptember éhen marad."
július 2./Ottó/ Sarlós Boldogasszony Sarlós Boldogasszony aminő,
Hat hétig olyan lesz az idő.
július 13. Margit Mérges Margit, mert áldást nem hoz.
július 20. Illés Esős Illés rossz, mert áldást nem hoz.
Jaj neked kánikula,Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.
július 25. Jakab Jakab napja vihart szül, Magdolna sárban csücsül.
július 26. Anna Anna asszony reggelre, már hűvös, ne játssz vele!
Augusztus - Kisasszony hava
"Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóban."
augusztus 4. Domonkos Ha Domonkos forró, Kemény tél várható.
Domonkos napján ha esik, A tél szárazsággal telik.
augusztus 6./Berta/ Úr színeváltozása Az Úr színeváltozása
A szőlőknek tarkulása.
augusztus 10. Lőrinc Lőrinc napja, ha szép,Sok a gyümölcs, és ép.
Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.
Szeptember - Szent Mihály hava
"Olyan lesz egész szeptember, milyen idő jön Egyeddel."
szeptember 1. Egyed Egyed ha fenn hordót görget, Jól terem jövőre földed.
Ha elmúlt Egyed, A jószág már ehet.
szeptember 4. Rozália Rozália nevének viselőjét megoltalmazza
minden bajtól, járványos betegségtől.
szeptember 8. /Mária/ Kisasszony Az időt Kisasszony napja,
Négy hétre előre szabja. Kisasszony hajtja a fecskéket.
szeptember 29.Mihály Szent Mihálykor keleti szél,
Igen kemény telet ígér. Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Október - Mindszent hava
"Októberben durvul a nyúl szőre, siess fáért az erdőre."
"Októberi eső, termékeny esztendő."
október 2. /Petra/ Leodegár Leodegár ha lombhullató, Örülj, a jövő év páratlan jó!
október 21. Orsolya Orsolyakor takaríts be káposztádat, Simon-Júda hóval tömi be a szádat!
október 28. Simon – Júdás Megérkezett Simon-Júdás, Jaj már néked pőregatyás!
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várj Simon-Júdásra.
Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. (Szüret)
November - Szent András hava
"Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja"
november 1. /Marianna/ Mindenszentek Ha esős Mindenszentek, Sok hó lesz rá, figyeljetek!
november 11. Márton Márton-napkor ha a lúd jégen áll, Karácsonykor térdig sárban jár.
Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, Ha pedig hideg, száraz tél.
A Márton-lúd melle csontja Ha világos, hó lesz, Ha fekete, eső.
november 19. Erzsébet Ha Erzsébet megrázza pendelyét, Leesik az első hó.
november 25. Katalin Ha Katalin kopog, Akkor a karácsony locsog,
Viszont ha Katalin locsog, Akkor a karácsony kopog.
november 30. András András-napi hó, A vetésnek nem jó.
December - Karácsony hava
"Hideg, havas december, jó termést vár az ember."
december 13. Luca Szent Lucának híres napja, A napot rövidre szabja.
Ha Luca sárban jár, A karácsony hóban áll.
december 25. /Eugénia/ Karácsony A zöld karácsony rossz, Fehér húsvétot hoz.
december 27. János Ha János-nap borús, A termés igen dús.
december 31. Szilveszter Ha Szilveszter nyugszik széllel, Az újév derűvel kél fel.
