🌸
🌸
… ha a tóba követ dobsz hullámokat kelt, majd fodrozódik…
minden apró lehetőséget meg kell ragadni egy szebb holnapért,
mert ha semmit se teszünk már csak végignézni tudjuk hová fajul az önpusztítás …
MONDD, MIÉRT!
Kivétel nélkül naponta feltehetjük magunknak ezt a kérdést
és ha a videó csak a 1 embernél célt ért, akkor már megérte ezt összeállítani .
🌸
https://fb.watch/lkh2sktOij/
🌸
… ha a tóba követ dobsz hullámokat kelt, majd fodrozódik…
minden apró lehetőséget meg kell ragadni egy szebb holnapért,
mert ha semmit se teszünk már csak végignézni tudjuk hová fajul az önpusztítás …
MONDD, MIÉRT!
Kivétel nélkül naponta feltehetjük magunknak ezt a kérdést
és ha a videó csak a 1 embernél célt ért, akkor már megérte ezt összeállítani .
🌸
https://fb.watch/lkh2sktOij/
🌸
🌸
Itt Megrendelhető
https://www.magyarmenedek.com/products/18142/Az_eroszak_kora_-_Szecsy_Janos.htm?
🌸
https://fb.watch/lkhvF-61mp/
Itt Megrendelhető
https://www.magyarmenedek.com/products/18142/Az_eroszak_kora_-_Szecsy_Janos.htm?
🌸
https://fb.watch/lkhvF-61mp/
🌸
https://www.verseskonyv.com/a-mai-vilaacuteg.html
https://www.verseskonyv.com/a-mai-taacutersadalom.html
https://www.verseskonyv.com/a-mai-vilaacuteg.html
https://www.verseskonyv.com/a-mai-taacutersadalom.html
🌸
Ma a velejéig romlott, önző, átlag alatti ember
jutott hatalomra úgy,
hogy közben elvesztette életének az alapjait.
Már nem találja azt a kapaszkodót sem, amelyet egykor
„Isten” és a „szellem” jelentett.
🌸
Ezeket az értékeket régen kiiktatta az életéből,
a keletkezett űrt pedig felszínes politikai szólamokkal töltötte be.
A politika
ma a hit,
a vallás,
az irányjelző,
a többségnek csak a politika számít,
politikai szemüvegen keresztül lát és ítél meg mindent.
Ha valami nem fér bele ebbe a politikai keretbe,
azt üldözni kezdik,
mint az eretnekinek tartott gondolatokat a középkorban.
🌸
És úgy tűnik, a végső győzelem már nincs messze:
hamarosan szentesíteni lehet
az egyéniség teljes eltörlését,
diadalt ülhet az átlagosság,
az egyformaság,
a közhely,
a gondolatnélküliség,
a közönségesség,
és a szürkeség kultusza.
Több neves filozófus jövendölése hátborzongató pontossággal láttatja velünk az
elkerülhetetlen végzetet.
🌸
De vajon van-e bármilyen „csodaszer” ennek kivédésére?
Vajon el tudjuk-e kerülni a csőcselék uralmát, ha ráébredünk a szellem hatalmára?
🌸
Ma a velejéig romlott, önző, átlag alatti ember
jutott hatalomra úgy,
hogy közben elvesztette életének az alapjait.
Már nem találja azt a kapaszkodót sem, amelyet egykor
„Isten” és a „szellem” jelentett.
🌸
Ezeket az értékeket régen kiiktatta az életéből,
a keletkezett űrt pedig felszínes politikai szólamokkal töltötte be.
A politika
ma a hit,
a vallás,
az irányjelző,
a többségnek csak a politika számít,
politikai szemüvegen keresztül lát és ítél meg mindent.
Ha valami nem fér bele ebbe a politikai keretbe,
azt üldözni kezdik,
mint az eretnekinek tartott gondolatokat a középkorban.
🌸
És úgy tűnik, a végső győzelem már nincs messze:
hamarosan szentesíteni lehet
az egyéniség teljes eltörlését,
diadalt ülhet az átlagosság,
az egyformaság,
a közhely,
a gondolatnélküliség,
a közönségesség,
és a szürkeség kultusza.
Több neves filozófus jövendölése hátborzongató pontossággal láttatja velünk az
elkerülhetetlen végzetet.
🌸
De vajon van-e bármilyen „csodaszer” ennek kivédésére?
Vajon el tudjuk-e kerülni a csőcselék uralmát, ha ráébredünk a szellem hatalmára?
🌸
Ezeket a sokakat nyomasztó kérdéseket tárja fel történelmi tablóba helyezve a fiatalon elhunyt XX. századi kiválóság, Szécsy János (1919–1956), aki
„Az Erőszak Kora” című eme művével olyan nyugat-európai pszichológusok, filozófusok munkáinak magasságába emelkedett, mint például Le Bon, Spengler vagy Ortega, jelenkorunkban pedig Mattias Desmet...
„Az Erőszak Kora” című eme művével olyan nyugat-európai pszichológusok, filozófusok munkáinak magasságába emelkedett, mint például Le Bon, Spengler vagy Ortega, jelenkorunkban pedig Mattias Desmet...
🌸
🌸
Az Erőszak Kora
Szécsy János
(1919–1956)
Fejezetek a tömegember lélektanából.
🌸
https://www.magyarmenedek.com/products
Az Erőszak Kora
Szécsy János
(1919–1956)
Fejezetek a tömegember lélektanából.
🌸
https://www.magyarmenedek.com/products
🌸
Szécsy János Szavai
🌸
Kérem az olvasót, könyvemben ne keressen politikai célzatosságot.
Semmiféle világszemléletet, pártot, vagy hitvallást nem akarok védeni, vagy támadni.
Aki rejtett szándékokat keres, félreérti a szerző indítékait.
Az emberi gondolatot akartam szolgálni,
keresztény kultúránk és európai voltunk nagy hagyományait,
melyek megvédelmezése ma a kis népek legszentebb történelmi feladata.
Budapest, 1943 augusztus.
Szécsy János Szavai
🌸
Kérem az olvasót, könyvemben ne keressen politikai célzatosságot.
Semmiféle világszemléletet, pártot, vagy hitvallást nem akarok védeni, vagy támadni.
Aki rejtett szándékokat keres, félreérti a szerző indítékait.
Az emberi gondolatot akartam szolgálni,
keresztény kultúránk és európai voltunk nagy hagyományait,
melyek megvédelmezése ma a kis népek legszentebb történelmi feladata.
Budapest, 1943 augusztus.
🌸
A Teljes Könyv
Itt Olvasható
🌸
A Teljes Könyv
Itt Olvasható
🌸
| Szécsy János - Az Erőszak Kora .pdf - 298 OLDAL. |
🌸
Szécsy János
(1919–1956)
Az Erőszak Kora
🌸
Szécsy János nem sok reményre adó okot mutat fel ...
🌸
Európa pusztulását el lehet kerülni,
mert a kis nemzetekben hatalmas erő van.
Továbbá akkor van esély, ha visszatalálunk a kereszténységhez,
ahhoz, ami ennek a kontinensnek a lelke.
80 évvel ezelőtt a szerző hitt abban, hogy ezeket nem lehet elpusztítani.
Ma, amikor e két esélyt adó remény ravatalánál állunk,
megrettenve gondolhatunk a jövőre.
🌸
(1919–1956)
Az Erőszak Kora
🌸
Szécsy János nem sok reményre adó okot mutat fel ...
🌸
Európa pusztulását el lehet kerülni,
mert a kis nemzetekben hatalmas erő van.
Továbbá akkor van esély, ha visszatalálunk a kereszténységhez,
ahhoz, ami ennek a kontinensnek a lelke.
80 évvel ezelőtt a szerző hitt abban, hogy ezeket nem lehet elpusztítani.
Ma, amikor e két esélyt adó remény ravatalánál állunk,
megrettenve gondolhatunk a jövőre.
🌸
🌸
Kereken 80 évvel ezelőtt, 1943 elején egy fiatalemberekből álló társaság a második világháború megpróbáltatásaitól sújtott Magyarországon elhatározta, hogy egy szellemi világítótornyot építenek egy olyan időben, amikor a reménytelenség, a kilátástalanság, a jövőnélküliség talán legsötétebb napjai uralták az élet minden területét.
A „Pharos Könyvkiadóvállalat” keretében olyan kiadványok megjelentetését vállalták, amelyek a gondolat és a szellem fényét mutatták a viharos tengeren hánykolódó embereknek, olyan irányjelzőt, amelyet lehet követni, amely kapaszkodót nyújt a teljes sötétségben.
A kiadó egyik alapítója, (a másik: Szabó-Froreich Antal) vezéralakja egy ismeretlen fiatalember, az alig 24 éves Szécsy János volt, aki elsőkönyves szerzőként 1943 végén olyan művel jelentkezett, amely egy-egy tudományos pálya lezárásaként is nagy teljesítménynek számított volna.
Az erőszak kora című műve a legnagyobb nyugat-európai pszichológusok, filozófusok munkáinak magasságába emelkedett, mint például Le Bon, Spengler vagy Ortega, jelenkorunkban pedig Mattias Desmet.
Az erőszak kora megjelenése után még az erősen baloldali Népszava is foglalkozott a kötettel, természetesen kellő osztályharcos kritikai hozzáállással, viszont azt elismerte, hogy „Ilyen bátor hangú írás kevés látott napvilágot az utóbbi hat-nyolc esztendő alatt. Szécsy János polgár.
Ez könyvének minden sorából kitűnik. De becsületes és művelt polgár, aki olyan dolgokat is meglát, olyan dolgokat is ki mer mondani, amelyeknek hirdetése korunkban a legnagyobb kockázattal jár.”
Az ekkoriban már több európai nyelvet is beszélő Szécsy János bámulatos műveltséggel, kultúrtörténetbe ágyazva olyan tablót fest a hanyatló nyugati szellemről, a tömegtársadalom uralmának veszélyeiről, amely konkrétan a mai ember problémáinak a gyökeréig hatol.
Mert nincs semmilyen gyógyulás, kiút, megmenekülés, ha nem tudjuk azt, hogy merre tovább, ha nem ismerjük „kórtörténetünk” előzményeit. Szécsy János nem sok reményre adó okot mutat fel, de két dolgot kiemel: Európa pusztulását el lehet kerülni, mert a kis nemzetekben hatalmas erő van.
Továbbá akkor van esély, ha visszatalálunk a kereszténységhez, ahhoz, ami ennek a kontinensnek a lelke. 80 évvel ezelőtt a szerző hitt abban, hogy ezeket nem lehet elpusztítani. Ma, amikor e két esélyt adó remény ravatalánál állunk, megrettenve gondolhatunk a jövőre.
Ami még megmaradt ezekből, azt is az erőszak eszközeivel próbálják kiirtani az Európai Unió teljhatalmú urai. Igen, valójában a mi jelenünk az erőszak kora. „Az egész írását átlengi valami spengleri pesszimizmus, de ez a pesszimizmus nem a nyugati gondolkodók utánzata, hanem őszinte meggyőződés, amelyet eredeti gondolatok által fejt ki. »Az erőszak kora« lényegében a »nyugati embert« bírálja.
Sorra veszi mindazokat a külső és belső tényezőket, amelyek »az átlagembert« jellemzik és egész sereg bátor megállapításhoz jut.” – ismeri el még a Népszava is, amelyiknek nyilván kapóra jött a „nyugatbírálat”, és természetesen nem említette a „szellemi proletárságra” való süllyedés következményeit.
1944-ben már Magyarország területe is világháborús hadszíntérré változott, mérhetetlen nyomorúságot hozva mindenkire, ahol – érthető módon – az élet megtartása, mentése felülírt minden szellemi foglalkozást, így Az erőszak kora körül nem alakulhatott ki érdemi párbeszéd.
Ráadásul Szécsy János 1944-ben főhadnagyként vett részt a nyilasokkal szembeni ellenállásban. Sőt, bámulatos módon 1945-re újabb zseniális műve jelent meg Az ittfelejtett nép címmel, amely a magyarság helyzetét, szerepét vizsgálja. Szécsyt 1945 júniusában a Független Kisgazdapárt érdekkörébe került Révai Könyvkiadó igazgatójának nevezték ki. Itt rövid ideig tudott tevékenykedni, 1946-ban már leváltották.
Ez év karácsonyán Kővágó József, Budapest főpolgármestere a Színház című folyóiratban emlékezett meg róla, amikor arról kérdezték, hogy mit olvasott akkortájt: „De hogy Tolsztojon kívül egy másik írót is említsek, Szécsy János nevét mondom. Esszéista. Két könyvét olvastam, az egyiknek a címe: »Az ittfelejtett nép«, a másiké: »Az erőszak kora«. Kíváncsi vagyok, vajon ez a kiváló író milyen sorban él?”
Néhány hónappal később a kommunista terror eredményeképpen Kővágó József már nem volt főpolgármester, Szécsy Jánosnak pedig szó szerint menekülnie kellett Magyarországról. Szécsy János munkásságát, emlékét a kommunista diktatúra kitörölte a nemzeti emlékezetből. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy egyáltalán magyarországi kiadványban információk jelenhetnek meg a további sorsáról.
Elhagyja Hazánkat
Szécsy János 1947-ben életét kockáztatva, aknacsapdás területen hagyta el hazánkat, és Olaszországban kötött ki, ahonnan az élete valóságos Indiana Jones-féle fordulatot vett. Rómában összeismerkedett az angol nagykövetség csinos titkárnőjével, akit rövid időn belül feleségül vett.
Guatemala
Együtt vándoroltak ki Közép-Amerikába, ahol Szécsy 1950-ben Guatemala kormányának vezető régésze lett. Ősi inka városok felkutatásával és műemlékek, műkincsek restaurálásával foglalkozott. A guatemalai múzeum inka büszkeségeinek jelentős része Szécsy János nevéhez kötődik.
A magyar zseni sikert sikerre halmozott, ennek volt köszönhető, hogy a guatemalai kormány rábízta Antigua városában a híres Santa Cruz templom restaurálását és az Izabal tó mentén fekvő spanyol erőd, a San Felipe restaurálását is.
Repülőgép Szerencsétlenség
Szécsy János 1956 júniusában San Felipéből Guatemala Citybe tartott egy utasszállító repülőgép fedélzetén, amikor az viharzónába került és a Sierra de las Minas fölött, 3000 méteres magasságból lezuhant.
Összesen 5 utas maradt életben, köztük Szécsy János is. A guatemalai kormány nagy erőkkel kezdte meg a túlélők felkutatását, de a hegyvidék adottságai miatt a mentőexpedíció megközelíteni sem tudta őket. Mentőfelszerelést, élelmiszert, gyógyszert dobtak le, amíg a speciális egységek megtalálták a módját, hogy eljussanak az áldozatokhoz.
A súlyos állapotban lévő Szécsy a lezuhanás utáni harmadik napon még életben volt, ereje egyre fogyott, végül a dzsungel vadállatai ellen nem tudott védekezni. Guatemala hegyvidéki dzsungeleiben ezek végeztek az egyik legnagyobb magyar tudóssal, a mentőexpedíció már csak a szétmarcangolt tetemét találta meg a helyszínen.
A guatemalai kormány saját halottjának tekintette a mindössze 37 éves magyar tudóst, aki életének zenitjén, mint fényes hullócsillag zuhant le az egyetemes kultúra égboltjáról.
Az erőszak kora című munkája 1943 óta nem jelent meg Magyarországon, a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű könyvet alig ismeri valaki, ennek újrakiadásával a magyar szellemtörténet egyik legnagyobb adósságát próbáljuk törleszteni.
A csőcselék uralmát ugyanis csak akkor tudjuk elkerülni, ha ráébredünk a szellem hatalmára.
A „Pharos Könyvkiadóvállalat” keretében olyan kiadványok megjelentetését vállalták, amelyek a gondolat és a szellem fényét mutatták a viharos tengeren hánykolódó embereknek, olyan irányjelzőt, amelyet lehet követni, amely kapaszkodót nyújt a teljes sötétségben.
A kiadó egyik alapítója, (a másik: Szabó-Froreich Antal) vezéralakja egy ismeretlen fiatalember, az alig 24 éves Szécsy János volt, aki elsőkönyves szerzőként 1943 végén olyan művel jelentkezett, amely egy-egy tudományos pálya lezárásaként is nagy teljesítménynek számított volna.
Az erőszak kora című műve a legnagyobb nyugat-európai pszichológusok, filozófusok munkáinak magasságába emelkedett, mint például Le Bon, Spengler vagy Ortega, jelenkorunkban pedig Mattias Desmet.
Az erőszak kora megjelenése után még az erősen baloldali Népszava is foglalkozott a kötettel, természetesen kellő osztályharcos kritikai hozzáállással, viszont azt elismerte, hogy „Ilyen bátor hangú írás kevés látott napvilágot az utóbbi hat-nyolc esztendő alatt. Szécsy János polgár.
Ez könyvének minden sorából kitűnik. De becsületes és művelt polgár, aki olyan dolgokat is meglát, olyan dolgokat is ki mer mondani, amelyeknek hirdetése korunkban a legnagyobb kockázattal jár.”
Az ekkoriban már több európai nyelvet is beszélő Szécsy János bámulatos műveltséggel, kultúrtörténetbe ágyazva olyan tablót fest a hanyatló nyugati szellemről, a tömegtársadalom uralmának veszélyeiről, amely konkrétan a mai ember problémáinak a gyökeréig hatol.
Mert nincs semmilyen gyógyulás, kiút, megmenekülés, ha nem tudjuk azt, hogy merre tovább, ha nem ismerjük „kórtörténetünk” előzményeit. Szécsy János nem sok reményre adó okot mutat fel, de két dolgot kiemel: Európa pusztulását el lehet kerülni, mert a kis nemzetekben hatalmas erő van.
Továbbá akkor van esély, ha visszatalálunk a kereszténységhez, ahhoz, ami ennek a kontinensnek a lelke. 80 évvel ezelőtt a szerző hitt abban, hogy ezeket nem lehet elpusztítani. Ma, amikor e két esélyt adó remény ravatalánál állunk, megrettenve gondolhatunk a jövőre.
Ami még megmaradt ezekből, azt is az erőszak eszközeivel próbálják kiirtani az Európai Unió teljhatalmú urai. Igen, valójában a mi jelenünk az erőszak kora. „Az egész írását átlengi valami spengleri pesszimizmus, de ez a pesszimizmus nem a nyugati gondolkodók utánzata, hanem őszinte meggyőződés, amelyet eredeti gondolatok által fejt ki. »Az erőszak kora« lényegében a »nyugati embert« bírálja.
Sorra veszi mindazokat a külső és belső tényezőket, amelyek »az átlagembert« jellemzik és egész sereg bátor megállapításhoz jut.” – ismeri el még a Népszava is, amelyiknek nyilván kapóra jött a „nyugatbírálat”, és természetesen nem említette a „szellemi proletárságra” való süllyedés következményeit.
1944-ben már Magyarország területe is világháborús hadszíntérré változott, mérhetetlen nyomorúságot hozva mindenkire, ahol – érthető módon – az élet megtartása, mentése felülírt minden szellemi foglalkozást, így Az erőszak kora körül nem alakulhatott ki érdemi párbeszéd.
Ráadásul Szécsy János 1944-ben főhadnagyként vett részt a nyilasokkal szembeni ellenállásban. Sőt, bámulatos módon 1945-re újabb zseniális műve jelent meg Az ittfelejtett nép címmel, amely a magyarság helyzetét, szerepét vizsgálja. Szécsyt 1945 júniusában a Független Kisgazdapárt érdekkörébe került Révai Könyvkiadó igazgatójának nevezték ki. Itt rövid ideig tudott tevékenykedni, 1946-ban már leváltották.
Ez év karácsonyán Kővágó József, Budapest főpolgármestere a Színház című folyóiratban emlékezett meg róla, amikor arról kérdezték, hogy mit olvasott akkortájt: „De hogy Tolsztojon kívül egy másik írót is említsek, Szécsy János nevét mondom. Esszéista. Két könyvét olvastam, az egyiknek a címe: »Az ittfelejtett nép«, a másiké: »Az erőszak kora«. Kíváncsi vagyok, vajon ez a kiváló író milyen sorban él?”
Néhány hónappal később a kommunista terror eredményeképpen Kővágó József már nem volt főpolgármester, Szécsy Jánosnak pedig szó szerint menekülnie kellett Magyarországról. Szécsy János munkásságát, emlékét a kommunista diktatúra kitörölte a nemzeti emlékezetből. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy egyáltalán magyarországi kiadványban információk jelenhetnek meg a további sorsáról.
Elhagyja Hazánkat
Szécsy János 1947-ben életét kockáztatva, aknacsapdás területen hagyta el hazánkat, és Olaszországban kötött ki, ahonnan az élete valóságos Indiana Jones-féle fordulatot vett. Rómában összeismerkedett az angol nagykövetség csinos titkárnőjével, akit rövid időn belül feleségül vett.
Guatemala
Együtt vándoroltak ki Közép-Amerikába, ahol Szécsy 1950-ben Guatemala kormányának vezető régésze lett. Ősi inka városok felkutatásával és műemlékek, műkincsek restaurálásával foglalkozott. A guatemalai múzeum inka büszkeségeinek jelentős része Szécsy János nevéhez kötődik.
A magyar zseni sikert sikerre halmozott, ennek volt köszönhető, hogy a guatemalai kormány rábízta Antigua városában a híres Santa Cruz templom restaurálását és az Izabal tó mentén fekvő spanyol erőd, a San Felipe restaurálását is.
Repülőgép Szerencsétlenség
Szécsy János 1956 júniusában San Felipéből Guatemala Citybe tartott egy utasszállító repülőgép fedélzetén, amikor az viharzónába került és a Sierra de las Minas fölött, 3000 méteres magasságból lezuhant.
Összesen 5 utas maradt életben, köztük Szécsy János is. A guatemalai kormány nagy erőkkel kezdte meg a túlélők felkutatását, de a hegyvidék adottságai miatt a mentőexpedíció megközelíteni sem tudta őket. Mentőfelszerelést, élelmiszert, gyógyszert dobtak le, amíg a speciális egységek megtalálták a módját, hogy eljussanak az áldozatokhoz.
A súlyos állapotban lévő Szécsy a lezuhanás utáni harmadik napon még életben volt, ereje egyre fogyott, végül a dzsungel vadállatai ellen nem tudott védekezni. Guatemala hegyvidéki dzsungeleiben ezek végeztek az egyik legnagyobb magyar tudóssal, a mentőexpedíció már csak a szétmarcangolt tetemét találta meg a helyszínen.
A guatemalai kormány saját halottjának tekintette a mindössze 37 éves magyar tudóst, aki életének zenitjén, mint fényes hullócsillag zuhant le az egyetemes kultúra égboltjáról.
Az erőszak kora című munkája 1943 óta nem jelent meg Magyarországon, a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű könyvet alig ismeri valaki, ennek újrakiadásával a magyar szellemtörténet egyik legnagyobb adósságát próbáljuk törleszteni.
A csőcselék uralmát ugyanis csak akkor tudjuk elkerülni, ha ráébredünk a szellem hatalmára.
🌸
Aranyosi Ervin:
Minden Háborúnak
Véget Kéne Vetni!
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
Nem támadná senki védtelen hazádat,
s nem akarná senki befogni a szádat.
Hisz normális ember sosem háborúzna,
a nemzetek közé árkot sosem húzna,
nem gyilkolna sosem egy hozzá hasonlót,
s így nem is találna országára rontót.
Minden háború a gazdagot szolgálja,
ám a harc ösvényét csupa szegény járja,
s amíg a katonák harcba menetelnek,
a páncélszekrények nagy pénzekkel telnek.
Az eladott lelkek feszülnek egymásnak,
átadják testüket mocskos elmúlásnak,
de a háborúhoz sohasem volt közük,
nincs belőle hasznuk, nincs benne örömük.
A háborút nem is a harctéren vívják,
bár a szegényeknek ott ássák meg sírját.
Egyedül a pénz a háborúzás oka,
erről dönteni a gazdagnak van joga.
Nincsen honvédelem, a fegyver csak üzlet,
hazug minden szólam, mit zászlókra tűznek!
Ország, ország ellen sosem menne harcba,
ha a gazdaság nem fulladna kudarcba.
Újra kéne írni az ember történelmét,
használni a szívet, s jót akaró elmét.
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
🌸
Minden Háborúnak
Véget Kéne Vetni!
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
Nem támadná senki védtelen hazádat,
s nem akarná senki befogni a szádat.
Hisz normális ember sosem háborúzna,
a nemzetek közé árkot sosem húzna,
nem gyilkolna sosem egy hozzá hasonlót,
s így nem is találna országára rontót.
Minden háború a gazdagot szolgálja,
ám a harc ösvényét csupa szegény járja,
s amíg a katonák harcba menetelnek,
a páncélszekrények nagy pénzekkel telnek.
Az eladott lelkek feszülnek egymásnak,
átadják testüket mocskos elmúlásnak,
de a háborúhoz sohasem volt közük,
nincs belőle hasznuk, nincs benne örömük.
A háborút nem is a harctéren vívják,
bár a szegényeknek ott ássák meg sírját.
Egyedül a pénz a háborúzás oka,
erről dönteni a gazdagnak van joga.
Nincsen honvédelem, a fegyver csak üzlet,
hazug minden szólam, mit zászlókra tűznek!
Ország, ország ellen sosem menne harcba,
ha a gazdaság nem fulladna kudarcba.
Újra kéne írni az ember történelmét,
használni a szívet, s jót akaró elmét.
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
🌸
🌸
Itt Tartunk Most
Nézzétek és borzadjatok ...
🌸
"Méltó átkot itt úgysem mondhatna más,
csak a rettentő szavak tudója, Ésaiás..."
🌸
Itt Tartunk Most
Nézzétek és borzadjatok ...
🌸
"Méltó átkot itt úgysem mondhatna más,
csak a rettentő szavak tudója, Ésaiás..."
🌸
A Rothadó Világ ...
... csak hogy tudd, mekkora szakadékba készül "beleesni" a nyugati kultúra ...
Egyes embertípusok nem tanulnak. A "fejlett" nyugat, jó dolgában már nem tudja
mit tesz, és nem tanul a történelemből.
🌸
A történelem (tehát) ismétlődik.
A római birodalom bukása előtt is ilyen volt a helyzet ...
🌸
Amerikából Fényképek
a Rothadó Világról
https://badog.blogstar.hu/2023/04/09/a-rothado-vilag/122300/
🌸
... csak hogy tudd, mekkora szakadékba készül "beleesni" a nyugati kultúra ...
Egyes embertípusok nem tanulnak. A "fejlett" nyugat, jó dolgában már nem tudja
mit tesz, és nem tanul a történelemből.
🌸
A történelem (tehát) ismétlődik.
A római birodalom bukása előtt is ilyen volt a helyzet ...
🌸
Amerikából Fényképek
a Rothadó Világról
https://badog.blogstar.hu/2023/04/09/a-rothado-vilag/122300/
🌸
🌸
