A helyes táplálkozásnak rendkívül fontos szerepe van a nem fertőző,
krónikus betegségek egy részének (pl. a szív- és érrendszeri betegségek, egyes rák típusok,
a diabétesz, a csontritkulás, és a fogszuvasodás) megelőzésében, illetve gyógyításában.
Azokéban mindenképpen, melyeket a helytelen táplálkozás okoz.
krónikus betegségek egy részének (pl. a szív- és érrendszeri betegségek, egyes rák típusok,
a diabétesz, a csontritkulás, és a fogszuvasodás) megelőzésében, illetve gyógyításában.
Azokéban mindenképpen, melyeket a helytelen táplálkozás okoz.
“Az Vagy, Amit Eszel”
Táplálkozásbiokémia,
Pathobiokémia
Táplálkozásbiokémia,
Pathobiokémia
| Táplálkozásbiokémia Jegyzet / Az vagy amit eszel. pdf |
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu
www.palyazat..gov.hu
“Az vagy, amit eszel” Táplálkozásbiokémia, pathobiokémia
Jegyzet
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014
Cím:„Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME” TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu
„Az vagy, amit eszel” Táplálkozásbiokémia, patobiokémia
Tartalomjegyzék
1. A táplálkozástudomány alapjai, nutriensek
1.1.Makronutriensek: Szénhidrátok
1.2.Makronutriensek: Lipidek
1.3.Makronutriensek: Fehérjék
1.4.Makronutriensek: Élelmi rostok
1.5.Mikronutriensek: Vitaminok, vitaminszerű anyagok
1.6.Mikronutriensek: Makromineráliák, mikromineráliák
2. Speciális diéták, táplálkozási igényű patológiás állapotok
2.1.Diéták és típusaik, a vegetarianizmus fajtái
2.2.Táplálkozás élettani alapok, energiaszükséglet fiziológiás körülmények között
2.2.1. Speciális táplálkozási igényű fiziológiás állapotok: terhesség, laktáció.
2.2.2. A táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében: a funkcionális élelmiszerek
2.3.Speciális táplálkozási igényű patológiás állapotok: Táplálékallergiák
2.4.Speciális táplálkozási igényű patológiás állapotok: Ételintoleranciák
3. Mikrobaközösségek az élelmiszereinkben és a testünkben TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu
1. A táplálkozástudomány alapjai, nutriensek
Évekkel ezelőtt meghívtak ebédre. Mikor megérkeztem, már javában készült az étel. Próbáltam az illatok alapján beazonosítani, mit fogok enni? Eléggé meglepődtem, mert arra jutottam, halat sütnek. De hiszen meg sem kérdezték, szeretem-e egyáltalán? Az igazi meglepetés azonban ez után következett. Az asztalnál ülve ugyanis az általam sült-halnak gondolt második fogásról kiderült, hogy valójában rántott csirke. Ebben az esetben is beigazolódott: „az vagy, amit eszel”. Annyiban biztosan, hogy a halliszttel etetett csirke húsa nagyon emlékeztet a haléra.
A táplálkozástudomány alapjai
Az emberi szervezetnek a megfelelő életmód és víz mellett szüksége van tápanyagokra (nutriensekre) ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ilyen alapvető tápanyagok a szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek a nutriensek biztosítják a metabolikus (katabolikus és anabolikus) folyamatok zavartalanságát. A lebontásuk során egyrészt energiát szolgáltathatnak, másrészt biomolekulák felépítéséhez szükséges intermedierek keletkezhetnek belőlük, valamint szabályozó-védő funkciójuk is lehet.
A helyes táplálkozásnak rendkívül fontos szerepe van a nem fertőző, krónikus betegségek egy részének (pl. a szív- és érrendszeri betegségek, egyes rák típusok, a diabétesz, a csontritkulás, és a fogszuvasodás) megelőzésében, illetve gyógyításában. Azokéban mindenképpen, melyeket a helytelen táplálkozás okoz.
Ezekre a problémákra hatékony gyógymódot kínál az egészséges diéta. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) Európai Területi Iroda 2001-es becslése szerint a szív- és érrendszeri betegségek 1/3-a, a daganatos betegségeknek pedig a 30-40 %-a megelőzhető lenne jobb diétával. Igen hasznosak a lakosság számára a tudományos alapokon nyugvó ajánlások az élelmiszerek észszerű megválasztásával kapcsolatban.
Miből érdemes többet, miből pedig kevesebbet fogyasztani, illetve hogyan célszerű ezeket elkészíteni? Az 1940-es években a nyilvánvaló hiánybetegségek megelőzésére törekedve javaslatokat fogalmaztak meg a nélkülözhetetlen tápanyagok minimális bevitelére nézve. Mostanában a hangsúly főleg a gazdaságilag fejlett „nyugati” országokban, nagyobbrészt a túlfogyasztással kapcsolatos civilizációs betegségek TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu
www.palyazat..gov.hu megelőzésére tolódott (Chiuve és Willett, 2007).
A magas vérnyomás a WHO 2012-es jelentése szerint a világ népességének mintegy 24,8 %-át érinti, illetve ez az arány a különböző régiókban 19,7 % és 35,5 % között változik. Tehát az egyik leggyakoribb betegség. A magas vérnyomás kezelésében fontos szerep jut a megfelelő étrendnek. Javasolt a magas kálium- és rostbevitel, a mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint napi 5 g konyhasónál kevesebb (Nguyen és mtsai., 2013).
Az optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás lényege és célja
A táplálék mennyisége és minősége egyaránt fontos. A mennyiséget tekintve ne legyen se túl sok, se pedig túl kevés. A minőséggel kapcsolatos fontos szempont, hogy ne hiányozzon belőle semelyik alapvető tápanyag és ezek megfelelő arányban legyenek jelen. A kiegyensúlyozott táplálkozás lényege, hogy az egyén annyi táplálékot fogyaszt, amennyire éppen szüksége van, a felvett és a felhasznált tápanyag- és energiamennyiség egyensúlyban van.
Ha a táplálkozás nem optimális és kiegyensúlyozott, akkor az anyagcsere folyamatok (élettani folyamatok) szintjén is problémák jelentkeznek. A nem megfelelő mennyiségű- és minőségű táplálékfelvétel következménye a súlyfölösleg, az elhízás, az éhezés és a különböző hiánybetegségek. Természetesen az optimális táplálék nem tartalmazhat egészségre káros, toxikus összetevőt.
A táplálékszükségletet befolyásolja az egyén testalkata, kora, neme, egészségi állapota, az éghajlati viszonyok és a fizikai igénybevétel is. A teljes táplálékmegvonást akár egy hónapnál tovább is képes a felnőtt szervezet túlélni, míg a vízmegvonást legfeljebb csak egy hétig.
Éhezéskor a metabolizmus elsődleges feladata a vércukorszint fenntartása egyes szövetek és sejtek (pl. agy és vörösvértestek) glükóz-igényének kielégítése érdekében. Az éhezés során a szervezet mozgósítja tartalékait. A máj glikogén raktára viszonylag hamar (1 nap alatt) kiürül. (Az izomban a glükóz-6-foszfatáz enzim hiánya miatt, az izom-glikogénből nem keletkezhet glükóz.)
Ha a glükóz reszintézise laktátból (glukoneogenezis) kevésnek bizonyul, akkor szükség esetén a zsírszövet trigliceridjeinek és a vázizom fehérjéinek egy része is lebontásra kerül. A zsírsavak energiában gazdagok ugyan, de nem tudnak glükózzá alakulni, mivel a piruvát → acetil-CoA átalakulás nem megfordítható. A neutrális zsírok glicerolja glükózzá alakulhat ugyan, de ez csak korlátozott lehetőséget jelent. Az egyetlen egyéb megoldás a fehérjékből származó aminosavak glükózzá alakítása. A fokozott fehérjebontás azonban TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu funkció-vesztést vonhat maga után, legvégső esetben pedig halált. Ezért éhezéskor a második prioritás, a fehérjék minél nagyobb részének megőrzése zsírsavak ketontestekké pl. aceto-acetáttá és D-3-hidroxi-vajsavvá alakításával a májban (ketogenezis).
Így éhezéskor a vérben jelentősen megnövekszik a ketontestek mennyisége, melyek az agy számára is energiát szolgáltathatnak a glükóz mellett. Néhány hetes éhezéskor már ezek az agy fő üzemanyagai. A vércukorszint csökken, ami csökkenti az inzulin-, és növeli a glukagon kiválasztását (Berg és mtsai., 2007).
1. táblázat: Üzemanyag metabolizmus éhezéskor
Mennyiség 24 h alatt (gramm)
3. nap 40. nap
Agy üzemanyaga
Glükóz 100 40
Ketontestek 50 100
Egyéb glükóz felhasználás 50 40
Zsírszövet lipolízis 180 180
Izom fehérje degradáció 75 20
Májban keletkezett
Glükóz 150 80
Ketontestek 150 150
(Berg és mtsai., 2007)
A táplálkozási ajánlások olyan általános elveket fogalmaznak meg, melyek betartásával csökkenthető a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata. Ezek az ajánlások a táplálék összetételére és mennyiségére is vonatkoznak, feltüntetve az egyes élelmiszercsoportok (gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök, húsok, tej és tejtermékek, olajok/zsiradékok, édességek) átlagos javasolt %-os arányát. Gyakran használnak a szöveges megfogalmazás mellett képi szemléltetést is, a jobb megértés érdekében, mely különböző lehet a földrajzi helyzettől, a kultúrától és az élelmiszer kínálattól függően (piramis, kördiagram, tányér, szivárvány, pagoda, ház).
Nálunk a szakemberek az egészséges táplálkozás házát javasolták, melynek alapját a gabonafélék képezik, a zöldségek és gyümölcsök az oldalfalakat adják, a húsok és a tejtermékek a tetőben kaptak helyet, a cukrok és zsírok pedig a kéményben. A táplálkozási piramisok az egészséges táplálék-összetételt TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu
www.palyazat..gov.hu mutatják. Alul vannak azoknak az élelmiszereknek a szimbólumai (gabonafélék, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk és tészták), melyeket a legnagyobb mennyiségben javasolnak fogyasztásra, legfölül pedig azoké (zsírok, édességek), melyekből a legkevesebbet célszerű fogyasztani.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának újabb táplálkozási piramisa az egészséges élelmiszerek megválasztása mellett a rendszeres testmozgásra is felhívja a figyelmet. Szemben a régebbi modellel, itt függőleges sávokban vannak elrendezve az élelmiszer-csoportok, és a sávok szélessége utal a javasolt mennyiségre. Az ajánlásokat az újabb tudományos eredmények alapján időnként fölül kell bírálni, és szükség szerint korrigálni.
Az optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás célja az egészség megőrzése, a nem fertőző, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése, gyógyítása és elterjedésük visszaszorítása, az elhízás előfordulási gyakoriságának csökkentése, a hiánybetegségek megszüntetése. Ennek érdekében ajánlott, hogy a napi energia-bevitel 55-75 %-a származzon szénhidrátokból, 15-30 %-a zsírokból/olajokból és 10-15 %-a fehérjékből.
Ezeken belül kevesebb, mint 10 %-a telített zsírsavakból, kevesebb, mint 1 %- a transz zsírsavakból, kevesebb, mint 10 %-a szabad cukrokból. Naponta legalább 400 g gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk és 5 g sónál (NaCl) kevesebbet. 2010). A különböző országok ajánlásai kicsit eltérnek egymástól (2. táblázat).
www.palyazat..gov.hu
“Az vagy, amit eszel” Táplálkozásbiokémia, pathobiokémia
Jegyzet
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014
Cím:„Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME” TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu
„Az vagy, amit eszel” Táplálkozásbiokémia, patobiokémia
Tartalomjegyzék
1. A táplálkozástudomány alapjai, nutriensek
1.1.Makronutriensek: Szénhidrátok
1.2.Makronutriensek: Lipidek
1.3.Makronutriensek: Fehérjék
1.4.Makronutriensek: Élelmi rostok
1.5.Mikronutriensek: Vitaminok, vitaminszerű anyagok
1.6.Mikronutriensek: Makromineráliák, mikromineráliák
2. Speciális diéták, táplálkozási igényű patológiás állapotok
2.1.Diéták és típusaik, a vegetarianizmus fajtái
2.2.Táplálkozás élettani alapok, energiaszükséglet fiziológiás körülmények között
2.2.1. Speciális táplálkozási igényű fiziológiás állapotok: terhesség, laktáció.
2.2.2. A táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében: a funkcionális élelmiszerek
2.3.Speciális táplálkozási igényű patológiás állapotok: Táplálékallergiák
2.4.Speciális táplálkozási igényű patológiás állapotok: Ételintoleranciák
3. Mikrobaközösségek az élelmiszereinkben és a testünkben TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu
1. A táplálkozástudomány alapjai, nutriensek
Évekkel ezelőtt meghívtak ebédre. Mikor megérkeztem, már javában készült az étel. Próbáltam az illatok alapján beazonosítani, mit fogok enni? Eléggé meglepődtem, mert arra jutottam, halat sütnek. De hiszen meg sem kérdezték, szeretem-e egyáltalán? Az igazi meglepetés azonban ez után következett. Az asztalnál ülve ugyanis az általam sült-halnak gondolt második fogásról kiderült, hogy valójában rántott csirke. Ebben az esetben is beigazolódott: „az vagy, amit eszel”. Annyiban biztosan, hogy a halliszttel etetett csirke húsa nagyon emlékeztet a haléra.
A táplálkozástudomány alapjai
Az emberi szervezetnek a megfelelő életmód és víz mellett szüksége van tápanyagokra (nutriensekre) ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ilyen alapvető tápanyagok a szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek a nutriensek biztosítják a metabolikus (katabolikus és anabolikus) folyamatok zavartalanságát. A lebontásuk során egyrészt energiát szolgáltathatnak, másrészt biomolekulák felépítéséhez szükséges intermedierek keletkezhetnek belőlük, valamint szabályozó-védő funkciójuk is lehet.
A helyes táplálkozásnak rendkívül fontos szerepe van a nem fertőző, krónikus betegségek egy részének (pl. a szív- és érrendszeri betegségek, egyes rák típusok, a diabétesz, a csontritkulás, és a fogszuvasodás) megelőzésében, illetve gyógyításában. Azokéban mindenképpen, melyeket a helytelen táplálkozás okoz.
Ezekre a problémákra hatékony gyógymódot kínál az egészséges diéta. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) Európai Területi Iroda 2001-es becslése szerint a szív- és érrendszeri betegségek 1/3-a, a daganatos betegségeknek pedig a 30-40 %-a megelőzhető lenne jobb diétával. Igen hasznosak a lakosság számára a tudományos alapokon nyugvó ajánlások az élelmiszerek észszerű megválasztásával kapcsolatban.
Miből érdemes többet, miből pedig kevesebbet fogyasztani, illetve hogyan célszerű ezeket elkészíteni? Az 1940-es években a nyilvánvaló hiánybetegségek megelőzésére törekedve javaslatokat fogalmaztak meg a nélkülözhetetlen tápanyagok minimális bevitelére nézve. Mostanában a hangsúly főleg a gazdaságilag fejlett „nyugati” országokban, nagyobbrészt a túlfogyasztással kapcsolatos civilizációs betegségek TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu
www.palyazat..gov.hu megelőzésére tolódott (Chiuve és Willett, 2007).
A magas vérnyomás a WHO 2012-es jelentése szerint a világ népességének mintegy 24,8 %-át érinti, illetve ez az arány a különböző régiókban 19,7 % és 35,5 % között változik. Tehát az egyik leggyakoribb betegség. A magas vérnyomás kezelésében fontos szerep jut a megfelelő étrendnek. Javasolt a magas kálium- és rostbevitel, a mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint napi 5 g konyhasónál kevesebb (Nguyen és mtsai., 2013).
Az optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás lényege és célja
A táplálék mennyisége és minősége egyaránt fontos. A mennyiséget tekintve ne legyen se túl sok, se pedig túl kevés. A minőséggel kapcsolatos fontos szempont, hogy ne hiányozzon belőle semelyik alapvető tápanyag és ezek megfelelő arányban legyenek jelen. A kiegyensúlyozott táplálkozás lényege, hogy az egyén annyi táplálékot fogyaszt, amennyire éppen szüksége van, a felvett és a felhasznált tápanyag- és energiamennyiség egyensúlyban van.
Ha a táplálkozás nem optimális és kiegyensúlyozott, akkor az anyagcsere folyamatok (élettani folyamatok) szintjén is problémák jelentkeznek. A nem megfelelő mennyiségű- és minőségű táplálékfelvétel következménye a súlyfölösleg, az elhízás, az éhezés és a különböző hiánybetegségek. Természetesen az optimális táplálék nem tartalmazhat egészségre káros, toxikus összetevőt.
A táplálékszükségletet befolyásolja az egyén testalkata, kora, neme, egészségi állapota, az éghajlati viszonyok és a fizikai igénybevétel is. A teljes táplálékmegvonást akár egy hónapnál tovább is képes a felnőtt szervezet túlélni, míg a vízmegvonást legfeljebb csak egy hétig.
Éhezéskor a metabolizmus elsődleges feladata a vércukorszint fenntartása egyes szövetek és sejtek (pl. agy és vörösvértestek) glükóz-igényének kielégítése érdekében. Az éhezés során a szervezet mozgósítja tartalékait. A máj glikogén raktára viszonylag hamar (1 nap alatt) kiürül. (Az izomban a glükóz-6-foszfatáz enzim hiánya miatt, az izom-glikogénből nem keletkezhet glükóz.)
Ha a glükóz reszintézise laktátból (glukoneogenezis) kevésnek bizonyul, akkor szükség esetén a zsírszövet trigliceridjeinek és a vázizom fehérjéinek egy része is lebontásra kerül. A zsírsavak energiában gazdagok ugyan, de nem tudnak glükózzá alakulni, mivel a piruvát → acetil-CoA átalakulás nem megfordítható. A neutrális zsírok glicerolja glükózzá alakulhat ugyan, de ez csak korlátozott lehetőséget jelent. Az egyetlen egyéb megoldás a fehérjékből származó aminosavak glükózzá alakítása. A fokozott fehérjebontás azonban TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat..gov.hu funkció-vesztést vonhat maga után, legvégső esetben pedig halált. Ezért éhezéskor a második prioritás, a fehérjék minél nagyobb részének megőrzése zsírsavak ketontestekké pl. aceto-acetáttá és D-3-hidroxi-vajsavvá alakításával a májban (ketogenezis).
Így éhezéskor a vérben jelentősen megnövekszik a ketontestek mennyisége, melyek az agy számára is energiát szolgáltathatnak a glükóz mellett. Néhány hetes éhezéskor már ezek az agy fő üzemanyagai. A vércukorszint csökken, ami csökkenti az inzulin-, és növeli a glukagon kiválasztását (Berg és mtsai., 2007).
1. táblázat: Üzemanyag metabolizmus éhezéskor
Mennyiség 24 h alatt (gramm)
3. nap 40. nap
Agy üzemanyaga
Glükóz 100 40
Ketontestek 50 100
Egyéb glükóz felhasználás 50 40
Zsírszövet lipolízis 180 180
Izom fehérje degradáció 75 20
Májban keletkezett
Glükóz 150 80
Ketontestek 150 150
(Berg és mtsai., 2007)
A táplálkozási ajánlások olyan általános elveket fogalmaznak meg, melyek betartásával csökkenthető a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata. Ezek az ajánlások a táplálék összetételére és mennyiségére is vonatkoznak, feltüntetve az egyes élelmiszercsoportok (gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök, húsok, tej és tejtermékek, olajok/zsiradékok, édességek) átlagos javasolt %-os arányát. Gyakran használnak a szöveges megfogalmazás mellett képi szemléltetést is, a jobb megértés érdekében, mely különböző lehet a földrajzi helyzettől, a kultúrától és az élelmiszer kínálattól függően (piramis, kördiagram, tányér, szivárvány, pagoda, ház).
Nálunk a szakemberek az egészséges táplálkozás házát javasolták, melynek alapját a gabonafélék képezik, a zöldségek és gyümölcsök az oldalfalakat adják, a húsok és a tejtermékek a tetőben kaptak helyet, a cukrok és zsírok pedig a kéményben. A táplálkozási piramisok az egészséges táplálék-összetételt TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu
www.palyazat..gov.hu mutatják. Alul vannak azoknak az élelmiszereknek a szimbólumai (gabonafélék, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk és tészták), melyeket a legnagyobb mennyiségben javasolnak fogyasztásra, legfölül pedig azoké (zsírok, édességek), melyekből a legkevesebbet célszerű fogyasztani.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának újabb táplálkozási piramisa az egészséges élelmiszerek megválasztása mellett a rendszeres testmozgásra is felhívja a figyelmet. Szemben a régebbi modellel, itt függőleges sávokban vannak elrendezve az élelmiszer-csoportok, és a sávok szélessége utal a javasolt mennyiségre. Az ajánlásokat az újabb tudományos eredmények alapján időnként fölül kell bírálni, és szükség szerint korrigálni.
Az optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás célja az egészség megőrzése, a nem fertőző, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése, gyógyítása és elterjedésük visszaszorítása, az elhízás előfordulási gyakoriságának csökkentése, a hiánybetegségek megszüntetése. Ennek érdekében ajánlott, hogy a napi energia-bevitel 55-75 %-a származzon szénhidrátokból, 15-30 %-a zsírokból/olajokból és 10-15 %-a fehérjékből.
Ezeken belül kevesebb, mint 10 %-a telített zsírsavakból, kevesebb, mint 1 %- a transz zsírsavakból, kevesebb, mint 10 %-a szabad cukrokból. Naponta legalább 400 g gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk és 5 g sónál (NaCl) kevesebbet. 2010). A különböző országok ajánlásai kicsit eltérnek egymástól (2. táblázat).
FOLYTATÁSA ...
