❖
Baalbek / Libanon
❖
Baalbek / Libanon
❖
Ezek a hatalmas kővek önmagukért beszélnek.
Valahogy nehéz elképzelni, hogy a baalbeki kőveket olyan emberek építették,
akik kezdetleges technikai háttérrel rendelkeztek.
Találtak olyan félig megmunkált kővet Baalbekben, amelyeket még a ma ismert
legerősebb darukkal sem lehetne megmozdítani.
Mit akarhattak ezzel a korabeli építők ha nem tudták kíemelni?
❖
Valahogy nehéz elképzelni, hogy a baalbeki kőveket olyan emberek építették,
akik kezdetleges technikai háttérrel rendelkeztek.
Találtak olyan félig megmunkált kővet Baalbekben, amelyeket még a ma ismert
legerősebb darukkal sem lehetne megmozdítani.
Mit akarhattak ezzel a korabeli építők ha nem tudták kíemelni?
❖
❖
❖
❖
Egy óriási ősi műemlék
Orosz Zsolt / Történelem Kutató / http://maga-a-valosag.hu
Ezek a hatalmas kővek önmagukért beszélnek. Valahogy nehéz elképzelni, hogy a baalbeki kőveket vagy a dél-amerikai falakat olyan emberek építették, akik kezdetleges technikai háttérrel rendelkeztek. Találtak olyan félig megmunkált kővet Baalbekben, amelyeket még a ma ismert legerősebb darukkal sem lehetne megmozdítani. Mit akarhattak ezzel a korabeli építők ha nem tudták kíemelni? Értelmetlen időhúzás lett volna az egész robotolás ha nem lett volna valami konkrét tervük a megalitokkal.
A jelek szerint nagyon is tudták mit csinálnak. A kőveket kibányászták majd a helyükre szállították és a kivánt formában összeállították. Ez elég jól szervezett logisztikai tevékenységre vall annak ellenére, hogy egyesek szerint ekkortájt az emberek még vadászó, halászó, gyűjtőgető életmódot folytattak.
Ez a hely mindig is „népszerű” volt, az ókori görögök Heliopolis-nak (a Nap Városa) nevezték, előttük a föníciaiak a „Titkok Városának”, a vallásos írások „Shamash Isten Lakhelyének” nevezik, Gilgames, Uruk város ötödik királya, a halhatatlanság keresése közben járt erre, és egyszerűen reptérnek nevezte. Ő azért jött ide, hogy eltulajdonítson egy űrrepülőt és eljusson a legfőbb istenekhez, a halhatatlanságot követelni, lévén nagyobbik részben isteni származása.
Gilgamesh nagyapja volt Utu/Shamash isten. Gilgamesh részletesen leírja útvonalát, illetve a leszállóhelyet, a cédrus erdők mellett, illetve olyan precízen leírja egy űrrepülőgép felszállásakor észlelt fény, és hang jelenségeket, továbbá a föld remegését, a levegő vibrálását, a keletkezett légmozgásokat, hogy bármelyik olvasni tudó, ma élő kisiskolás azonnal rávágná, ez egy repülőgép felszállása.
Ha ma valaki felkeresi a helyet, ami arról híres, hogy itt vannak a Római Romok. Ez volt a valaha emelt legnagyobb templom, Jupiter isten (a görög Zeus) temploma. Méreteiben nagyobb volt, mint a római Jupiter templom, sőt az egész birodalomban nem volt nagyobb építmény. Időszámításunk előtt az első évszázadban épült, mikor a Római Birodalom terjeszkedett, katonai ereje teljében volt. Később rengeteg római isten számára is építettek itt a közelben templomot, azonban ezek mérete messze kisebb, mint a Jupiter templomé.
De miért építettek ide ekkora templomot a rómaiak? Mert előttük ezt tették a görögök. Mikor elfoglalták a helyet a római katonák, akkor, ahogy ezt máskor is tették, porig rombolták a görög emlékeket és pont a helyükre egy nagyobb, gigantikusabb templomot emeltek. A görög építményt le tudták ugyan rombolni, de annak az alapjául szolgáló nagy kőtömböket nem tudták megmozdítani, így hát rá építkeztek. Előzőleg a görögök építettek ide templomot Zeus tiszteletére, aki ugyanaz az isten volt, mint a rómaiak Jupitere, aki nem más, mint a sumer Enki isten.
Már a tizenhetedik századtól megemlítik a helyet a neves utazók, és alaposan körbe is járták, lemérték, vázlatokat készítettek róla. Az igazi felfedezők a németek voltak az első világháború környékén, majd később a franciák. Innen tudjuk, hogy az egységesen kőlapokkal alapozott terület nagysága kb. 465. 000 négyzetméter, legnagyobb hossza kb. 800 méter. Napjainkra teljesen beépült a terület, a házak lassan csak a római templom területét hagyták szabadon.
Orosz Zsolt / Történelem Kutató / http://maga-a-valosag.hu
Ezek a hatalmas kővek önmagukért beszélnek. Valahogy nehéz elképzelni, hogy a baalbeki kőveket vagy a dél-amerikai falakat olyan emberek építették, akik kezdetleges technikai háttérrel rendelkeztek. Találtak olyan félig megmunkált kővet Baalbekben, amelyeket még a ma ismert legerősebb darukkal sem lehetne megmozdítani. Mit akarhattak ezzel a korabeli építők ha nem tudták kíemelni? Értelmetlen időhúzás lett volna az egész robotolás ha nem lett volna valami konkrét tervük a megalitokkal.
A jelek szerint nagyon is tudták mit csinálnak. A kőveket kibányászták majd a helyükre szállították és a kivánt formában összeállították. Ez elég jól szervezett logisztikai tevékenységre vall annak ellenére, hogy egyesek szerint ekkortájt az emberek még vadászó, halászó, gyűjtőgető életmódot folytattak.
Ez a hely mindig is „népszerű” volt, az ókori görögök Heliopolis-nak (a Nap Városa) nevezték, előttük a föníciaiak a „Titkok Városának”, a vallásos írások „Shamash Isten Lakhelyének” nevezik, Gilgames, Uruk város ötödik királya, a halhatatlanság keresése közben járt erre, és egyszerűen reptérnek nevezte. Ő azért jött ide, hogy eltulajdonítson egy űrrepülőt és eljusson a legfőbb istenekhez, a halhatatlanságot követelni, lévén nagyobbik részben isteni származása.
Gilgamesh nagyapja volt Utu/Shamash isten. Gilgamesh részletesen leírja útvonalát, illetve a leszállóhelyet, a cédrus erdők mellett, illetve olyan precízen leírja egy űrrepülőgép felszállásakor észlelt fény, és hang jelenségeket, továbbá a föld remegését, a levegő vibrálását, a keletkezett légmozgásokat, hogy bármelyik olvasni tudó, ma élő kisiskolás azonnal rávágná, ez egy repülőgép felszállása.
Ha ma valaki felkeresi a helyet, ami arról híres, hogy itt vannak a Római Romok. Ez volt a valaha emelt legnagyobb templom, Jupiter isten (a görög Zeus) temploma. Méreteiben nagyobb volt, mint a római Jupiter templom, sőt az egész birodalomban nem volt nagyobb építmény. Időszámításunk előtt az első évszázadban épült, mikor a Római Birodalom terjeszkedett, katonai ereje teljében volt. Később rengeteg római isten számára is építettek itt a közelben templomot, azonban ezek mérete messze kisebb, mint a Jupiter templomé.
De miért építettek ide ekkora templomot a rómaiak? Mert előttük ezt tették a görögök. Mikor elfoglalták a helyet a római katonák, akkor, ahogy ezt máskor is tették, porig rombolták a görög emlékeket és pont a helyükre egy nagyobb, gigantikusabb templomot emeltek. A görög építményt le tudták ugyan rombolni, de annak az alapjául szolgáló nagy kőtömböket nem tudták megmozdítani, így hát rá építkeztek. Előzőleg a görögök építettek ide templomot Zeus tiszteletére, aki ugyanaz az isten volt, mint a rómaiak Jupitere, aki nem más, mint a sumer Enki isten.
Már a tizenhetedik századtól megemlítik a helyet a neves utazók, és alaposan körbe is járták, lemérték, vázlatokat készítettek róla. Az igazi felfedezők a németek voltak az első világháború környékén, majd később a franciák. Innen tudjuk, hogy az egységesen kőlapokkal alapozott terület nagysága kb. 465. 000 négyzetméter, legnagyobb hossza kb. 800 méter. Napjainkra teljesen beépült a terület, a házak lassan csak a római templom területét hagyták szabadon.
❖
❖
Az alapot alkotó 1.100 tonnás kőtömbök mérete kb. 20×4,5×4,5 méter, kb. 5.200 darab alkotja az alapot, melynek össz súlya kb. 5,7 millió tonna.
A régészeti feltárások során kiderült, hogy az alapot képező, téglatest formájú szabályos kőtömbök tömege kb. 1.100 tonna. A rájuk épített építmény falai már kisebb, 500 tonnás kőtömbökből állnak. Csak érdekességként kell megjegyezni, hogy a nagy Gízai piramis 2,5-3,5 tonnás kőtömbökből áll. Az alapot alkotó 1.100 tonnás kőtömbök mérete kb. 20×4,5×4,5 méter, kb. 5.200 darab alkotja az alapot, melynek össz súlya kb. 5,7 millió tonna.
Ma sincs olyan ember készítette technikai eszköz, mely ezeket a tömböket meg tudná emelni, legalább egyet. Nem csak megemelni kellett őket, hanem néhány kilométerrel arrébb kifaragni, idehozni, egymás mellé illeszteni. A kitermelés helye ma is látható, mert egy befejezetlen kőtömb ott maradt, melynek faragását, méretre vágását még nem fejezték be. Ma még nincs olyan technikánk, hogy ezt „befejezhetnénk”.
Az első sumer leírások, pontosan meghatározzák a Vízözön előtti leszállópálya helyét, annak kapcsolatát az irányító központtal, illetve a leszállást segítő irányjelzőkkel. Gilgames utazásait térképen követve egy az egyben ezt a helyet kapjuk leszállóhelyként megjelölve. Ezen túlmenően a Földön sehol sincsenek ehhez mérhető gigantikus kőtömbök, ráadásul ilyen szépen, síkba lerakva, ekkora területen. Egy profin megépített reptér, űrrepülőtér. Továbbá a Földön sehol sincs és sosem volt több cédruserdő, csak ez, amely ugyanaz, mint ahol Gilgames járt.
A Vízözön után használhatatlan lett a terület mint leszállóhely. A mai modern tudásunk szerint, innen indult el a növénytermesztés, mintha itt lett volna egy vetőmag gyártó üzem, és innen hordták volna szét mindenfelé a vetőmagot. Enki és Enlil naplói szerint, itt kezdtek el foglalkozni a növénytermesztéshez szükséges növények „házasításával”, mert ez a terület ugyan be lett borítva egy vékony földréteggel, de ez hamar kiszáradt. Túl azon, hogy méreteiben gigantikus, igazából ez az egyetlen megmaradt alkotás az Vízözön előtti időkből. Életkora néhány százezer év.
A régészeti feltárások során kiderült, hogy az alapot képező, téglatest formájú szabályos kőtömbök tömege kb. 1.100 tonna. A rájuk épített építmény falai már kisebb, 500 tonnás kőtömbökből állnak. Csak érdekességként kell megjegyezni, hogy a nagy Gízai piramis 2,5-3,5 tonnás kőtömbökből áll. Az alapot alkotó 1.100 tonnás kőtömbök mérete kb. 20×4,5×4,5 méter, kb. 5.200 darab alkotja az alapot, melynek össz súlya kb. 5,7 millió tonna.
Ma sincs olyan ember készítette technikai eszköz, mely ezeket a tömböket meg tudná emelni, legalább egyet. Nem csak megemelni kellett őket, hanem néhány kilométerrel arrébb kifaragni, idehozni, egymás mellé illeszteni. A kitermelés helye ma is látható, mert egy befejezetlen kőtömb ott maradt, melynek faragását, méretre vágását még nem fejezték be. Ma még nincs olyan technikánk, hogy ezt „befejezhetnénk”.
Az első sumer leírások, pontosan meghatározzák a Vízözön előtti leszállópálya helyét, annak kapcsolatát az irányító központtal, illetve a leszállást segítő irányjelzőkkel. Gilgames utazásait térképen követve egy az egyben ezt a helyet kapjuk leszállóhelyként megjelölve. Ezen túlmenően a Földön sehol sincsenek ehhez mérhető gigantikus kőtömbök, ráadásul ilyen szépen, síkba lerakva, ekkora területen. Egy profin megépített reptér, űrrepülőtér. Továbbá a Földön sehol sincs és sosem volt több cédruserdő, csak ez, amely ugyanaz, mint ahol Gilgames járt.
A Vízözön után használhatatlan lett a terület mint leszállóhely. A mai modern tudásunk szerint, innen indult el a növénytermesztés, mintha itt lett volna egy vetőmag gyártó üzem, és innen hordták volna szét mindenfelé a vetőmagot. Enki és Enlil naplói szerint, itt kezdtek el foglalkozni a növénytermesztéshez szükséges növények „házasításával”, mert ez a terület ugyan be lett borítva egy vékony földréteggel, de ez hamar kiszáradt. Túl azon, hogy méreteiben gigantikus, igazából ez az egyetlen megmaradt alkotás az Vízözön előtti időkből. Életkora néhány százezer év.
❖
❖
A Húsvét Szigetek
❖
❖
❖
