🌸
🌸
A Parányi Plasztikban Rejlő
Hatalmas Veszély!
🌸
„Kicsi a bors, de erős” avagy a mikroműanyagok veszélyei!
🌸
Mérgezik a Magyarokat
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/meacutergezik-a-magyarokat.html
🌸
A Parányi Plasztikban Rejlő
Hatalmas Veszély!
🌸
„Kicsi a bors, de erős” avagy a mikroműanyagok veszélyei!
🌸
Mérgezik a Magyarokat
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/meacutergezik-a-magyarokat.html
🌸
🌸
A Föld napja alkalmából ( ápr. 22.) a héten egy elég súlyos környezetszennyező problémával, a mikroműanyagok veszélyeivel foglalkozunk!
Ezek a kisméretű műanyagok hiába parányiak, mégis hatalmas méretű globális problémát okoznak Földünkön.Eddig is rengeteget hallhattunk és olvashattunk a műanyagok veszélyeiről. A helyzet azonban egyre súlyosabbá válik…
A hatalmas mennyiségű környezetbe kerülő műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak. Ez már önmagában is súlyos probléma ennél nagyobb veszélyt jelentenek a mikroműanyagok, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Az elmúlt években már nem csak az óceánokban és az ott élő halak, kagylók emésztő rendszerében találtak mikroműanyagot, hanem a folyókban, tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.
Műanyagok mindenhol:
A műanyag mára a legkedveltebb anyaggá nőtte ki magát. Könnyű, sokrétűen felhasználható, strapabíró és e mellett roppant olcsón előállítható. Felfedezésüket követően az előállított mennyiség az 1930-as 1940-es években induló tömeggyártástól kezdődően folyamatos térhódításba kezdett, egyre több alkalmazásban váltották ki a konvencionális anyagokat (pl. fa, fém), manapság pedig már évente 300 millió tonnányit termelnek belőlük, ebből az Európai Unióban 24 millió tonnát csak csomagolásra használnak fel.
Szerencsére a növekvő problémát a társadalom évtizedekkel ezelőtt felismerte és arra is rájött, hogy újrahasznosításukkal pénzt és erőforrást takaríthatunk meg. Ennek ellenére a műanyagok újrahasznosításának száma igen alacsony Európában (pl. Norvégiában 37%) hazánk pedig szintén nem jár élen a reciklálás tekintetében (az összes hulladék kb. 1/5-e kerül újrahasznosításra).
A fennmaradó hányad egy részét hulladéklerakókba helyezik, vagy elégetik, áramot és távhőt generálva. Hazai viszonylatban ezek az arányok 60 és 40%, a nyugati országokban a lerakást teljes mértékben energetikai hasznosítással váltják ki. A szakszerű hulladékkezelésen túl viszont sajnálatosan, így is nagy mennyiségű műanyag kerül a környezetünkbe (talajba, vizekbe).
Éppen az előnyős tulajdonságai (ellenálló és tartós) miatt nem bomlanak le biológiailag a természetben. A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani. A kémiai folyamatokkal szemben is igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
Mikroműanyagok keletkezése:
A Napból érkező UV sugárzás hatására, a polimerek láncszerkezetébe képes beépülni az oxigénatom a légkörből, így az töredezik, idővel pedig apró darabokra esik szét. A folyamat végére a műanyagok úgy elaprózódnak, hogy szemmel már nem is láthatóak, viszont a mikroorganizmusok számára még mindig nem hozzáférhetőek. Ez a folyamat okozza azt, hogy a környezetünkben 5 mm-nél kisebb, ún. mikroműanyagok fordulnak elő. Mikroműanyagok azonban nem csak ilyen módon keletkezhetnek.
Bizonyos termékekben, jellemzően a kozmetikumokban, fogkrémekben eleve ilyen apró méretű gyöngyöket alkalmaznak, hogy serkentsék azok dörzsölő, hámlasztó hatását (egyetlen tubus arclemosó akár 300 000 darab ilyen apró részecskét tartalmazhat). Ezek az ipar által előállított gyöngyök az ún. elsődleges mikroműanyagok.
A később felaprózódó, vagy ruhákból leszakadó részecskéket pedig a másodlagos mikroműanyagok, amik jelenleg a mikroműanyag-szennyezés legnagyobb részét teszik ki (ezen belül pedig a mikroszálak vannak többségben). A hétköznapi életünk során használt tárgyak kopásából eredő mikroplasztik-szennyezések; az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is mind a másodlagos csoportot növelik. Ezek mind hozzájárulnak a környezetterheléshez.
Mikroműanyagok előfordulása:
Az elmúlt években világszerte számos környezeti elemben leírták az előfordulásukat. Az óceánokon és tengerpartokon túl, európai tavakban (Garda-tó) és folyókból vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat pl. az ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.
https://www.reuters.com/business/environment/floods-send-carpets-plastic-waste-down-river-hungary-2021-02-08/
Számuk rohamosan nő, egyre több élőlényben és élelmiszerben találnak és mutatnak ki mikroműanyagot.
Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok?Gyakran fogyasztasz halat? Van egy rossz hírünk! Amikor halat eszel szinte biztos, hogy műanyagot is fogyasztasz!
A tápláléklánc elején elhelyezkedő szervezetek (planktonok, kagylók, halak) táplálkozási módjukból kifolyólag véletlenszerűen fogyasztják el a mikroműanyagokat, amelyek a tápcsatornájukban gyulladásos reakciókat válthatnak ki és az egyed pusztulását is okozhatják. A kockázatot nem csak a fogyasztásukból eredő fizikai sérülések jelentik, de a vizekbe és az élőlények szervezetébe is egyaránt szivároghatnak káros vegyületek a műanyagokból.
De nem csak a vízi élőlények fogyasztásával kerülhet a tányérunkra műanyag. Kínai kutatók helyi szupermarketekben kapható tengeri só mintákban is kimutattak már mikroműanyagokat.
Németországban pedig az utóbbi években többször vizsgáltak különböző élelmiszereket is, amely során pl. a különböző palackozott sörökben is kimutatták előfordulásukat. A szennyezés feltételezett forrása ez esetben a gyártási folyamatokban alkalmazott szűrők, vagy a gyártó soron dolgozók szintetikus ruházatából származó műanyag szálak.
Bizony az alapvető lételemünkben, az ivóvízben is előfordulhatnak ezek az új szennyezőanyagok. Átlagosan 1 m3 ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak német vízművekben.
Elemzések alapján egy európai fogyasztó évente akár 11 000 db mikroműanyagot is elfogyaszthat, és bár a részecskék 99 % később kiürül a szervezetből, további 1 % felszívódik a szövetekbe ( így folyamatosan felhalmozódik) Hogy a részecskék pontosan mit is okoznak, mikor a véráramba kerülnek, még nem teljesen tisztázott, ezzel összefüggésben jelenleg is folynak a kutatások.
Elsőre talán nem tűnik riasztónak ez a szám, de ahogyan egyre több műanyag kerül az óceánokba úgy egyre nő a szennyezés mértéke is. A kutatók szerint a század végére egy európai ember akár évi 780 000 részecskét is lenyelhet majd!
A további szennyezés megelőzése érdekében csökkenteni kell a felhasználást, és növelni az újra használat és újrahasznosítás arányát.
Jó példák akadnak szerencsére a nagyvilágból. Több országban korlátozzák vagy tiltják a műanyagszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló műanyagzacskók (hivatalos elnevezéssel: vékony falú műanyag hordtáskák) használatát (pl. Kínában és Indiában). Az angol kormányzat pedig 2017 végétől betiltja a kozmetikumokban és tisztítószerekben a műanyag (plasztik) mikroszemcsék használatát.
A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik, a mérések és a laboratóriumi vizsgálatok tehát egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.
Bár az újrahasznosítás valóban segítséget jelent abban, hogy csökkenjen a szeméthegyek mérete, a vizek és az ökoszisztéma szennyezettsége, jelenleg még csak a műanyagok egy része esetében elérhető az újrahasznosítás. Azok a műanyagok, melyeket nem lehet újrafelhasználni, továbbra is mérhetetlen mennyiségű energiát és vizet emésztenek fel.
Mit tehetünk mi fogyasztók?
Ne használjunk műanyag mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumokat!
Az arctisztítók és fogkrémek nagy része tartalmaz ilyen mikrogyöngyöket. Ezek az apró plasztik darabok túl kicsik ahhoz, hogy a víztisztítókban fennakadjanak, így aztán akadálytalanul áramlanak tovább a folyókba és a csatornákba. Számos, lebomló alternatívájuk létezik ezeknek az anyagoknak, így kerüljük azokat a termékeket, amelyek összetevői között a polipropilén (PP), polietilén(PE), polietilén-tereftalát (PET) és polimetil-metakrilát (PMMA) szavakat látjuk.
Saját szatyorral, kosárral induljunk neki vásárolni!
A boltok műanyag zacskói nagy kárt okoznak a környezetünkben és hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amikor vásárolni megyünk, mindig vigyünk magunkkal, saját szatyrot, kosarat vagy dobozt. Ne növeljük tovább a felhasznált műanyagszatyrok és zacskók számát, már az is jó lépés, ha lebomló vagy újrahasznosított papírba csomagolt árut vásárolunk. A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet!
Eldobható pelenka helyett textilpelenka!
Amennyiben kisgyerek van a háztartásban, az eldobható pelenka helyett használjunk textilpelenkát. Jelenleg az eldobható pelenkák újrahasznosítása nem lehetséges, lebomlási idejűk pedig kb. 550 év.
Kávét saját termoszból!
Már azzal is rengeteg műanyagot spórolhatunk, ha a reggeli kávénkat csészéből kortyoljuk el a helyszínen. Az elvitelre szánt eldobható kávéspoharak bár látszólag papírból készülnek, de a felületüket rendszerint bevonják polietilénnel. A műanyag keverőpálcákról és pohárfedőkről már nem is beszélve. Külföldön, sok helyen elterjedt szokás, hogy az emberek saját termoszukba kérik elvitelre a kávét, ha nem tudják azt helyben elfogyasztani. Remélhetőleg ez nálunk is elterjedtté válik!
Ne vásároljunk műszálas ruhákat és mikroszálas törlőkendőket!
A mikroműanyag-szennyezés jelentős részét teszik ki ezekből a ruhákból származó mikrorészecskék. Így vásárlást megelőzően olvassuk el a ruhanemű összetételét. A pamut vagy biovászon ruhák ráadásul a bőrödnek sem ártanak, így ezek remek alternatívát nyújtanak a műszálas ruhák helyett.
A már meglévő ruháinkat, pedig ha tudatosan pl. mosózsákban mossuk, kevesebbszer és rövidebb programon akkor már többet tettünk, mint az emberek többsége. Szerencsére egyre több fejlesztés folyik azzal kapcsolatban, hogy miként szűrhetőek ki a mosás során a leszakadó mikroszálak.
A mikroszálas kendők habár roppant hatékonyak mégis károsítják a környezetet, így a takarítás során pl. egy felület letörlésére használjunk inkább biológiailag lebomló természetes összetevőjű takarító szereket és pamut vagy lebomló törlőket.
Ne vásároljunk palackos vizet!
Amennyiben lakhelyünkön/ munkahelyünkön jó minőségű a csapvíz, úgy részesítsük előnyben ennek a fogyasztását. Ezt termoszban, kulacsban magunkkal is vihetjük az utazásainkra.
Ne vásároljunk eldobható borotvát és fogkefét!
Mindkét esetben vásároljunk inkább olyan terméket, aminek csak a fejét, borotva esetén pedig a pengéjét kell cserélni.
Vásároljunk nagy tételben!
Ha nagyobb mennyiségben vásárolunk alapélelmiszereket, máris nagymennyiségű hulladéktól kíméljük meg a környezetünket.
Kerüljük az előre csomagolt termékeket, a felesleges csomagolásokat, a szívószálakat és az egyéb eldobható műanyagokat!
Ha mégis a birtokunkba kerül valamilyen műanyag, akkor vigyük el valamelyik szelektív gyűjtőállomásra!
A Mesdi Kft. és a SanOdor Kft. törekszik a lehető leginkább környezetbarát, kifogástalan és egészséges termékek előállítására és forgalmazására.
Olyan környezetbarát mosdóhigiéniai termékeket és takarító technológiát kínálunk, melyek zöld technológián alapulnak és rendkívül környezet kímélőek.
Úgy, mint a vízben oldódó WC-papír, a másodlagos célokra is újra felhasználható papírkéztörlő, a csöveket és vezetékeket, illetve az embert és a környezetet nem károsító probiotikus tisztítószerek.
Források:
http://www.iflscience.com/health-and-medicine/seafood-eaters-may-be-ingesting-up-to-11000-microplastic-particles-a-year/all/
http://www.erdekesvilag.hu/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-az-altalunk-hasznalt-anyagok-a-kornyezetben/
http://laboratorium.hu/mikromuanyag
http://www.care2.com/causes/eating-fish-then-youre-eating-plastic-too.html
Ezek a kisméretű műanyagok hiába parányiak, mégis hatalmas méretű globális problémát okoznak Földünkön.Eddig is rengeteget hallhattunk és olvashattunk a műanyagok veszélyeiről. A helyzet azonban egyre súlyosabbá válik…
A hatalmas mennyiségű környezetbe kerülő műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak. Ez már önmagában is súlyos probléma ennél nagyobb veszélyt jelentenek a mikroműanyagok, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Az elmúlt években már nem csak az óceánokban és az ott élő halak, kagylók emésztő rendszerében találtak mikroműanyagot, hanem a folyókban, tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.
Műanyagok mindenhol:
A műanyag mára a legkedveltebb anyaggá nőtte ki magát. Könnyű, sokrétűen felhasználható, strapabíró és e mellett roppant olcsón előállítható. Felfedezésüket követően az előállított mennyiség az 1930-as 1940-es években induló tömeggyártástól kezdődően folyamatos térhódításba kezdett, egyre több alkalmazásban váltották ki a konvencionális anyagokat (pl. fa, fém), manapság pedig már évente 300 millió tonnányit termelnek belőlük, ebből az Európai Unióban 24 millió tonnát csak csomagolásra használnak fel.
Szerencsére a növekvő problémát a társadalom évtizedekkel ezelőtt felismerte és arra is rájött, hogy újrahasznosításukkal pénzt és erőforrást takaríthatunk meg. Ennek ellenére a műanyagok újrahasznosításának száma igen alacsony Európában (pl. Norvégiában 37%) hazánk pedig szintén nem jár élen a reciklálás tekintetében (az összes hulladék kb. 1/5-e kerül újrahasznosításra).
A fennmaradó hányad egy részét hulladéklerakókba helyezik, vagy elégetik, áramot és távhőt generálva. Hazai viszonylatban ezek az arányok 60 és 40%, a nyugati országokban a lerakást teljes mértékben energetikai hasznosítással váltják ki. A szakszerű hulladékkezelésen túl viszont sajnálatosan, így is nagy mennyiségű műanyag kerül a környezetünkbe (talajba, vizekbe).
Éppen az előnyős tulajdonságai (ellenálló és tartós) miatt nem bomlanak le biológiailag a természetben. A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani. A kémiai folyamatokkal szemben is igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
Mikroműanyagok keletkezése:
A Napból érkező UV sugárzás hatására, a polimerek láncszerkezetébe képes beépülni az oxigénatom a légkörből, így az töredezik, idővel pedig apró darabokra esik szét. A folyamat végére a műanyagok úgy elaprózódnak, hogy szemmel már nem is láthatóak, viszont a mikroorganizmusok számára még mindig nem hozzáférhetőek. Ez a folyamat okozza azt, hogy a környezetünkben 5 mm-nél kisebb, ún. mikroműanyagok fordulnak elő. Mikroműanyagok azonban nem csak ilyen módon keletkezhetnek.
Bizonyos termékekben, jellemzően a kozmetikumokban, fogkrémekben eleve ilyen apró méretű gyöngyöket alkalmaznak, hogy serkentsék azok dörzsölő, hámlasztó hatását (egyetlen tubus arclemosó akár 300 000 darab ilyen apró részecskét tartalmazhat). Ezek az ipar által előállított gyöngyök az ún. elsődleges mikroműanyagok.
A később felaprózódó, vagy ruhákból leszakadó részecskéket pedig a másodlagos mikroműanyagok, amik jelenleg a mikroműanyag-szennyezés legnagyobb részét teszik ki (ezen belül pedig a mikroszálak vannak többségben). A hétköznapi életünk során használt tárgyak kopásából eredő mikroplasztik-szennyezések; az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is mind a másodlagos csoportot növelik. Ezek mind hozzájárulnak a környezetterheléshez.
Mikroműanyagok előfordulása:
Az elmúlt években világszerte számos környezeti elemben leírták az előfordulásukat. Az óceánokon és tengerpartokon túl, európai tavakban (Garda-tó) és folyókból vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat pl. az ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.
https://www.reuters.com/business/environment/floods-send-carpets-plastic-waste-down-river-hungary-2021-02-08/
Számuk rohamosan nő, egyre több élőlényben és élelmiszerben találnak és mutatnak ki mikroműanyagot.
Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok?Gyakran fogyasztasz halat? Van egy rossz hírünk! Amikor halat eszel szinte biztos, hogy műanyagot is fogyasztasz!
A tápláléklánc elején elhelyezkedő szervezetek (planktonok, kagylók, halak) táplálkozási módjukból kifolyólag véletlenszerűen fogyasztják el a mikroműanyagokat, amelyek a tápcsatornájukban gyulladásos reakciókat válthatnak ki és az egyed pusztulását is okozhatják. A kockázatot nem csak a fogyasztásukból eredő fizikai sérülések jelentik, de a vizekbe és az élőlények szervezetébe is egyaránt szivároghatnak káros vegyületek a műanyagokból.
De nem csak a vízi élőlények fogyasztásával kerülhet a tányérunkra műanyag. Kínai kutatók helyi szupermarketekben kapható tengeri só mintákban is kimutattak már mikroműanyagokat.
Németországban pedig az utóbbi években többször vizsgáltak különböző élelmiszereket is, amely során pl. a különböző palackozott sörökben is kimutatták előfordulásukat. A szennyezés feltételezett forrása ez esetben a gyártási folyamatokban alkalmazott szűrők, vagy a gyártó soron dolgozók szintetikus ruházatából származó műanyag szálak.
Bizony az alapvető lételemünkben, az ivóvízben is előfordulhatnak ezek az új szennyezőanyagok. Átlagosan 1 m3 ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak német vízművekben.
Elemzések alapján egy európai fogyasztó évente akár 11 000 db mikroműanyagot is elfogyaszthat, és bár a részecskék 99 % később kiürül a szervezetből, további 1 % felszívódik a szövetekbe ( így folyamatosan felhalmozódik) Hogy a részecskék pontosan mit is okoznak, mikor a véráramba kerülnek, még nem teljesen tisztázott, ezzel összefüggésben jelenleg is folynak a kutatások.
Elsőre talán nem tűnik riasztónak ez a szám, de ahogyan egyre több műanyag kerül az óceánokba úgy egyre nő a szennyezés mértéke is. A kutatók szerint a század végére egy európai ember akár évi 780 000 részecskét is lenyelhet majd!
A további szennyezés megelőzése érdekében csökkenteni kell a felhasználást, és növelni az újra használat és újrahasznosítás arányát.
Jó példák akadnak szerencsére a nagyvilágból. Több országban korlátozzák vagy tiltják a műanyagszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló műanyagzacskók (hivatalos elnevezéssel: vékony falú műanyag hordtáskák) használatát (pl. Kínában és Indiában). Az angol kormányzat pedig 2017 végétől betiltja a kozmetikumokban és tisztítószerekben a műanyag (plasztik) mikroszemcsék használatát.
A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik, a mérések és a laboratóriumi vizsgálatok tehát egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.
Bár az újrahasznosítás valóban segítséget jelent abban, hogy csökkenjen a szeméthegyek mérete, a vizek és az ökoszisztéma szennyezettsége, jelenleg még csak a műanyagok egy része esetében elérhető az újrahasznosítás. Azok a műanyagok, melyeket nem lehet újrafelhasználni, továbbra is mérhetetlen mennyiségű energiát és vizet emésztenek fel.
Mit tehetünk mi fogyasztók?
Ne használjunk műanyag mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumokat!
Az arctisztítók és fogkrémek nagy része tartalmaz ilyen mikrogyöngyöket. Ezek az apró plasztik darabok túl kicsik ahhoz, hogy a víztisztítókban fennakadjanak, így aztán akadálytalanul áramlanak tovább a folyókba és a csatornákba. Számos, lebomló alternatívájuk létezik ezeknek az anyagoknak, így kerüljük azokat a termékeket, amelyek összetevői között a polipropilén (PP), polietilén(PE), polietilén-tereftalát (PET) és polimetil-metakrilát (PMMA) szavakat látjuk.
Saját szatyorral, kosárral induljunk neki vásárolni!
A boltok műanyag zacskói nagy kárt okoznak a környezetünkben és hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amikor vásárolni megyünk, mindig vigyünk magunkkal, saját szatyrot, kosarat vagy dobozt. Ne növeljük tovább a felhasznált műanyagszatyrok és zacskók számát, már az is jó lépés, ha lebomló vagy újrahasznosított papírba csomagolt árut vásárolunk. A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet!
Eldobható pelenka helyett textilpelenka!
Amennyiben kisgyerek van a háztartásban, az eldobható pelenka helyett használjunk textilpelenkát. Jelenleg az eldobható pelenkák újrahasznosítása nem lehetséges, lebomlási idejűk pedig kb. 550 év.
Kávét saját termoszból!
Már azzal is rengeteg műanyagot spórolhatunk, ha a reggeli kávénkat csészéből kortyoljuk el a helyszínen. Az elvitelre szánt eldobható kávéspoharak bár látszólag papírból készülnek, de a felületüket rendszerint bevonják polietilénnel. A műanyag keverőpálcákról és pohárfedőkről már nem is beszélve. Külföldön, sok helyen elterjedt szokás, hogy az emberek saját termoszukba kérik elvitelre a kávét, ha nem tudják azt helyben elfogyasztani. Remélhetőleg ez nálunk is elterjedtté válik!
Ne vásároljunk műszálas ruhákat és mikroszálas törlőkendőket!
A mikroműanyag-szennyezés jelentős részét teszik ki ezekből a ruhákból származó mikrorészecskék. Így vásárlást megelőzően olvassuk el a ruhanemű összetételét. A pamut vagy biovászon ruhák ráadásul a bőrödnek sem ártanak, így ezek remek alternatívát nyújtanak a műszálas ruhák helyett.
A már meglévő ruháinkat, pedig ha tudatosan pl. mosózsákban mossuk, kevesebbszer és rövidebb programon akkor már többet tettünk, mint az emberek többsége. Szerencsére egyre több fejlesztés folyik azzal kapcsolatban, hogy miként szűrhetőek ki a mosás során a leszakadó mikroszálak.
A mikroszálas kendők habár roppant hatékonyak mégis károsítják a környezetet, így a takarítás során pl. egy felület letörlésére használjunk inkább biológiailag lebomló természetes összetevőjű takarító szereket és pamut vagy lebomló törlőket.
Ne vásároljunk palackos vizet!
Amennyiben lakhelyünkön/ munkahelyünkön jó minőségű a csapvíz, úgy részesítsük előnyben ennek a fogyasztását. Ezt termoszban, kulacsban magunkkal is vihetjük az utazásainkra.
Ne vásároljunk eldobható borotvát és fogkefét!
Mindkét esetben vásároljunk inkább olyan terméket, aminek csak a fejét, borotva esetén pedig a pengéjét kell cserélni.
Vásároljunk nagy tételben!
Ha nagyobb mennyiségben vásárolunk alapélelmiszereket, máris nagymennyiségű hulladéktól kíméljük meg a környezetünket.
Kerüljük az előre csomagolt termékeket, a felesleges csomagolásokat, a szívószálakat és az egyéb eldobható műanyagokat!
Ha mégis a birtokunkba kerül valamilyen műanyag, akkor vigyük el valamelyik szelektív gyűjtőállomásra!
A Mesdi Kft. és a SanOdor Kft. törekszik a lehető leginkább környezetbarát, kifogástalan és egészséges termékek előállítására és forgalmazására.
Olyan környezetbarát mosdóhigiéniai termékeket és takarító technológiát kínálunk, melyek zöld technológián alapulnak és rendkívül környezet kímélőek.
Úgy, mint a vízben oldódó WC-papír, a másodlagos célokra is újra felhasználható papírkéztörlő, a csöveket és vezetékeket, illetve az embert és a környezetet nem károsító probiotikus tisztítószerek.
Források:
http://www.iflscience.com/health-and-medicine/seafood-eaters-may-be-ingesting-up-to-11000-microplastic-particles-a-year/all/
http://www.erdekesvilag.hu/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-az-altalunk-hasznalt-anyagok-a-kornyezetben/
http://laboratorium.hu/mikromuanyag
http://www.care2.com/causes/eating-fish-then-youre-eating-plastic-too.html
🌸
🌸
Miért Veszélyes,
Ha Mikroműanyagok
Kerülnek a Levegőbe?
🌸
https://technoliving.hu/miert-veszelyes-ha-mikromuanyagok-kerulnek-a-levegobe/
🌸
Miért Veszélyes,
Ha Mikroműanyagok
Kerülnek a Levegőbe?
🌸
https://technoliving.hu/miert-veszelyes-ha-mikromuanyagok-kerulnek-a-levegobe/
🌸
🌸
Miért veszélyes, ha mikroműanyagok kerülnek a levegőbe?
Apró, az emberi szem számára szinte láthatatlan részecskék, amik alattomos módon szivárognak be az életünkbe. A mikroműanyagok negatív hatásairól tanulmányok ezrei szólnak, az óceánokban okozott pusztításról pedig a híradások is rendszeresen beszámolnak. Itt azonban még nem ér véget a történet. Az apró műanyagok sajnos a levegőben is jelen vannak…
…és nem csak jelen vannak, hanem be is lélegezzük őket.
Egy dán kutatás eredményei szerint egy hét leforgása alatt annyi műanyagrészecske jut be a szervezetünkbe, mintha lenyelnénk egy bankkártyát. Ez pedig sajnos az egészségi állapotunkra is hatással lehet.
Mik is pontosan azok a mikroműanyagok?A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) meghatározása szerint azokat a részecskéket tekintjük mikroműanyagoknak, amiknek az átmérője nem haladja meg az 5 millimétert.
Hol találhatóak meg a környezetünkben?A NOAA kutatói megállapították, hogy a mikroműanyagok a levegőben és a vízben – óceánokban, tavakban és esővízben – egyaránt megtalálhatóak, ugyanis elég apró méretűek ahhoz, hogy a párolgás és a csapadékhullás során bekerüljenek a víz körforgásába.
Honnan származnak?
A mikroműanyagoknak számos forrása lehet, leggyakrabban azonban az alábbi helyekről kerülnek a levegőbe:
Milyen veszélyeket rejtenek?
Ezek a részecskék elég kisméretűek ahhoz, hogy belélegezve egyenesen a tüdőbe jussanak. Akárcsak más idegen testek, a mikroműanyagok is veszélyesek lehetnek, ha bekerülnek a légutakba – kárt okozhatnak a légcsőben és a tüdő szöveteiben; mellkasi fájdalmat és nehézlégzést idézhetnek elő; hosszú távon pedig akár a tüdőtágulat vagy a tüdőrák kialakulásának a kockázatát is megnövelhetik.
A legkisebb műanyag részecskék akár a véráramba is bekerülhetnek, és egyéb káros szennyeződésekkel együtt hozzájárulhatnak bizonyos keringési rendszerben fellépő kórok – például a szívkoszorúér-betegség – kialakulásához.
A levegőben fellelhető mikroműanyagok ráadásul egyéb szennyező anyagokat is hordozhatnak a felszínükön. Nagyvárosokban például fokozott annak a veszélye, hogy a cigarettafüstben, a kipufogógázban vagy egyéb kemikáliákban fellelhető molekulák is hozzátapadnak a levegőben keringő plasztikokhoz.
Az így belélegzett részecskék szemirritációt, nehézlégzést, émelygést, hányást, zavartságot, a vese és a máj károsodását, sárgaságot vagy meddőséget is előidézhetnek, valamint hozzájárulhatnak a bőr-, tüdő-, húgyhólyag-, máj- vagy gyomorrák kialakulásához is.
Hogyan lehet védekezni a mikroműanyagokkal szemben?
Számos lehetőség létezik, hogy megóvjuk magunkat és környezetünket az előbb említett veszélyektől. Egy kis odafigyeléssel drasztikusan lecsökkenthetjük a káros anyagok levegőbe juttatásának és belélegzésének az esélyét.
1. Olyan tárgyakat vásároljunk és használjunk, amik újrahasznosíthatóak vagy biológiailag lebomlóak!
A szintetikus anyagokból készülő műanyag tárgyaknak több ezer évre van szükségük, hogy teljesen eltűnjenek. Azok a termékek, amik komposztálhatóak, anélkül válnak eggyé a természettel, hogy ártanának neki.
2. Gondolkodjunk eco-barát alternatívákban!
A 21. században szerencsére rengeteg lehetőségünk van a műanyag használati tárgyak helyettesítésére – gondoljunk csak az üveg és fém eszközökre. Igaz, hogy beszerzésük költségesebb, viszont hosszútávon megtérül a befektetés.
3. Válogassunk körültekintően!
Ne csak arra helyezzünk hangsúlyt, hogy milyen alapanyagból készült eszközöket vásárolunk, hanem arra is figyeljünk oda, hogy hova helyezzük őket, amikor használhatatlanná válnak. A környezetbarát termékek csak akkor tudják beteljesíteni küldetésüket, ha az újrahasznosítás utolsó lépéseiben is közreműködünk.
4. Használjunk szakemberek által hitelesített levegőszűrő berendezést!
A mikroműanyagok sokkal nagyobbak, mint a környezetünkben fellehető egyéb szennyező molekulák – mint például a PM 10 és a PM 2,5 részecskék. Egy olyan szerkezetnek, ami arra specializálódott, hogy a létező legkisebb molekulákat is kiszűrje a levegőből, a mikroműanyag részecskék gyerekjátéknak bizonyulnak.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nagy részecskeméret miatt bármelyik levegőszűrő berendezés alkalmas lenne a feladat elvégzésére. A mikroműanyagok ugyanis nem csak nagyobbak, de sokkal nehezebbek is, így a gyenge motorral felszerelt készülékek képtelenek ezeknek a részecskéknek a rabul ejtésére.
A svájci IQAir készülékek egyedileg összeállított és hitelesített szűrőrendszerükkel bizonyítottan kiszűrik a 0,3 mikronnál kisebb szennyeződések 99,95%-át a levegőből (minden egyes szerkezet az ágazat légszűrőkre vonatkozó legszigorúbb szabványa, az európai EN 1822 szerint tesztelt és tanúsított).
A HyperHEPA szűrővel felszerelt, orvosilag is elismert berendezések a cigaretta füst, a kutya- és macskaszőr, az olajfüst, a kőolajtermékek égése során keletkezett korom, a szmog, a baktériumok, a vírusok és az ultrafinom molekulák mellett mérettől és súlytól függetlenül, garantáltan képesek kiszűrni a mikroműanyag részecskéket is a levegőből.
Közösen kell tennünk egy jó ügy érdekében!A mikroműanyagok hatalmas problémát jelentenek, az általuk okozott károk és veszélyek ellen pedig csak közösen vehetjük fel a harcot. Fordítsunk hátat az egyszerhasználatos műanyagoknak, részesítsük előnyben az újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló termékeket, gyűjtsük szelektíven a hulladékokat, és környezetünk valamint saját magunk egészségének megőrzése érdekében gondoskodjunk a levegő tisztán tartásáról.
Apró, az emberi szem számára szinte láthatatlan részecskék, amik alattomos módon szivárognak be az életünkbe. A mikroműanyagok negatív hatásairól tanulmányok ezrei szólnak, az óceánokban okozott pusztításról pedig a híradások is rendszeresen beszámolnak. Itt azonban még nem ér véget a történet. Az apró műanyagok sajnos a levegőben is jelen vannak…
…és nem csak jelen vannak, hanem be is lélegezzük őket.
Egy dán kutatás eredményei szerint egy hét leforgása alatt annyi műanyagrészecske jut be a szervezetünkbe, mintha lenyelnénk egy bankkártyát. Ez pedig sajnos az egészségi állapotunkra is hatással lehet.
Mik is pontosan azok a mikroműanyagok?A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) meghatározása szerint azokat a részecskéket tekintjük mikroműanyagoknak, amiknek az átmérője nem haladja meg az 5 millimétert.
Hol találhatóak meg a környezetünkben?A NOAA kutatói megállapították, hogy a mikroműanyagok a levegőben és a vízben – óceánokban, tavakban és esővízben – egyaránt megtalálhatóak, ugyanis elég apró méretűek ahhoz, hogy a párolgás és a csapadékhullás során bekerüljenek a víz körforgásába.
Honnan származnak?
A mikroműanyagoknak számos forrása lehet, leggyakrabban azonban az alábbi helyekről kerülnek a levegőbe:
- szintetikus anyagokból
- autók gumijából
- mindennapos műanyag használati tárgyakból
- használati tárgyak bevonatából
- szépségápolási termékekből
- gyárakból
Milyen veszélyeket rejtenek?
Ezek a részecskék elég kisméretűek ahhoz, hogy belélegezve egyenesen a tüdőbe jussanak. Akárcsak más idegen testek, a mikroműanyagok is veszélyesek lehetnek, ha bekerülnek a légutakba – kárt okozhatnak a légcsőben és a tüdő szöveteiben; mellkasi fájdalmat és nehézlégzést idézhetnek elő; hosszú távon pedig akár a tüdőtágulat vagy a tüdőrák kialakulásának a kockázatát is megnövelhetik.
A legkisebb műanyag részecskék akár a véráramba is bekerülhetnek, és egyéb káros szennyeződésekkel együtt hozzájárulhatnak bizonyos keringési rendszerben fellépő kórok – például a szívkoszorúér-betegség – kialakulásához.
A levegőben fellelhető mikroműanyagok ráadásul egyéb szennyező anyagokat is hordozhatnak a felszínükön. Nagyvárosokban például fokozott annak a veszélye, hogy a cigarettafüstben, a kipufogógázban vagy egyéb kemikáliákban fellelhető molekulák is hozzátapadnak a levegőben keringő plasztikokhoz.
Az így belélegzett részecskék szemirritációt, nehézlégzést, émelygést, hányást, zavartságot, a vese és a máj károsodását, sárgaságot vagy meddőséget is előidézhetnek, valamint hozzájárulhatnak a bőr-, tüdő-, húgyhólyag-, máj- vagy gyomorrák kialakulásához is.
Hogyan lehet védekezni a mikroműanyagokkal szemben?
Számos lehetőség létezik, hogy megóvjuk magunkat és környezetünket az előbb említett veszélyektől. Egy kis odafigyeléssel drasztikusan lecsökkenthetjük a káros anyagok levegőbe juttatásának és belélegzésének az esélyét.
1. Olyan tárgyakat vásároljunk és használjunk, amik újrahasznosíthatóak vagy biológiailag lebomlóak!
A szintetikus anyagokból készülő műanyag tárgyaknak több ezer évre van szükségük, hogy teljesen eltűnjenek. Azok a termékek, amik komposztálhatóak, anélkül válnak eggyé a természettel, hogy ártanának neki.
2. Gondolkodjunk eco-barát alternatívákban!
A 21. században szerencsére rengeteg lehetőségünk van a műanyag használati tárgyak helyettesítésére – gondoljunk csak az üveg és fém eszközökre. Igaz, hogy beszerzésük költségesebb, viszont hosszútávon megtérül a befektetés.
3. Válogassunk körültekintően!
Ne csak arra helyezzünk hangsúlyt, hogy milyen alapanyagból készült eszközöket vásárolunk, hanem arra is figyeljünk oda, hogy hova helyezzük őket, amikor használhatatlanná válnak. A környezetbarát termékek csak akkor tudják beteljesíteni küldetésüket, ha az újrahasznosítás utolsó lépéseiben is közreműködünk.
4. Használjunk szakemberek által hitelesített levegőszűrő berendezést!
A mikroműanyagok sokkal nagyobbak, mint a környezetünkben fellehető egyéb szennyező molekulák – mint például a PM 10 és a PM 2,5 részecskék. Egy olyan szerkezetnek, ami arra specializálódott, hogy a létező legkisebb molekulákat is kiszűrje a levegőből, a mikroműanyag részecskék gyerekjátéknak bizonyulnak.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nagy részecskeméret miatt bármelyik levegőszűrő berendezés alkalmas lenne a feladat elvégzésére. A mikroműanyagok ugyanis nem csak nagyobbak, de sokkal nehezebbek is, így a gyenge motorral felszerelt készülékek képtelenek ezeknek a részecskéknek a rabul ejtésére.
A svájci IQAir készülékek egyedileg összeállított és hitelesített szűrőrendszerükkel bizonyítottan kiszűrik a 0,3 mikronnál kisebb szennyeződések 99,95%-át a levegőből (minden egyes szerkezet az ágazat légszűrőkre vonatkozó legszigorúbb szabványa, az európai EN 1822 szerint tesztelt és tanúsított).
A HyperHEPA szűrővel felszerelt, orvosilag is elismert berendezések a cigaretta füst, a kutya- és macskaszőr, az olajfüst, a kőolajtermékek égése során keletkezett korom, a szmog, a baktériumok, a vírusok és az ultrafinom molekulák mellett mérettől és súlytól függetlenül, garantáltan képesek kiszűrni a mikroműanyag részecskéket is a levegőből.
Közösen kell tennünk egy jó ügy érdekében!A mikroműanyagok hatalmas problémát jelentenek, az általuk okozott károk és veszélyek ellen pedig csak közösen vehetjük fel a harcot. Fordítsunk hátat az egyszerhasználatos műanyagoknak, részesítsük előnyben az újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló termékeket, gyűjtsük szelektíven a hulladékokat, és környezetünk valamint saját magunk egészségének megőrzése érdekében gondoskodjunk a levegő tisztán tartásáról.
🌸
🌸
Most Először Találtak Rá
a Mikroműanyagokra az Emberi Vérben
🌸
Most Először Találtak Rá
a Mikroműanyagokra az Emberi Vérben
🌸
2022 / 03 / 27 / BOBÁK ZSÓFIA
#MŰANYAG #MIKROMŰANYAG #VÉR #MŰANYAG HULLADÉK
A szemmel alig látható, egészen kis dolgoknak is lehet jelentős hatása a világban, ha elég nagy mennyiség gyűlik össze belőlük, a mikroműanyagok pedig már mindenhova beférkőztek - még a vérkeringésünkbe is.
A Nemzetközi Tengeri Hulladék Kutatási Egység (International Marine Litter Research Unit) 2017-ben megjelent tanulmánya szerint egy darab műanyag zacskót a partok mentén élő kisméretű rákfajták 1,75 millió részecskére tudnak lebontani, ezzel pedig jelentősen hozzájárulnak a plasztik hulladék terjedéséhez.
Az óceánokban, tengerekben felgyülemlő műanyagok jelentős mennyiségű állatfajra vannak hatással, a Plymouth Egyetem által végzett vizsgálatokból pedig kiderült, hogy közel 700 fajt érint a probléma, mivel ezek az állatok rendszeresen fogyasztanak műanyagot vagy időnként csapdába is ejti őket a vizekben lebegő szemét.
A mikroműanyagokat, amelyek a körülbelül szezámmag méretű, öt milliméternél kisebb hosszúságú műanyagdarabokat jelentik, 2004-ben keresztelte el erre a névre a Plymouth Egyetem professzora, Richard Thompson, aki a tengerparti kutatásai alatt szembesült a hatalmas mennyiségű mikroszkopikus szemét által okozott szennyezéssel, amellyel akkoriban még kevésbé foglalkoztak a környezetvédelmi célú kutatások során, mivel főként a nagyobb, szemmel jól látható hulladékokra, az elhagyott halászhálókra, zacskókra és egyéb szemétfajtákra összpontosítottak a kutatók.
Thompson vizsgálatai nyomán nem csak az vált világossá, hogy a lebomló és szétszóródó műanyag milyen veszélyt jelent a tengeri élővilágra, mivel a kisméretű darabkák mindenhová be tudnak férkőzni, miközben az eltakarításuk szinte lehetetlen, hanem az a kérdés is egyre inkább a figyelem középpontjába került, hogy az emberi szervezetbe vajon milyen módon és milyen mennyiségben tud bejutni a lebomló műanyag.
Az emberek hétköznapjaihoz évtizedek óta szorosan hozzátartozik a műanyag különböző formáinak jelenléte, ami alapvetően nem kifejezetten negatív dolog, sőt, a műanyagzacskók feltalálója eredetileg környezetbarátabb alternatívának szánta a tárolóeszközt az akkoriban népszerű papírzacskókkal szemben, amelyek előállítása a sok fa felhasználása miatt nem számított nagyon öko megoldásnak.
Műanyagok nélkül sokkal nehezebben lehetne kivitelezni az élelmiszerek szállítását, frissen tartását és szennyezéstől való védelmét,
nem is beszélve a költségekről, amiben a plasztik messze alatta marad a papír vagy üveg előállításához szükséges anyagi ráfordításnak.
A brit Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint egy papírból készült táska környezeti hatása akkor lesz egyenlő a műanyagéval, ha legalább három alkalommal felhasználják, amennyiben csak egyszer használatos eszközként egy alkalom után megy a kukába (ahogy a műanyagoknál sokszor előfordul), akkor környezetszennyezőbbnek mondható műanyag társánál, bár az utóélete kevésbé negatív hatású a könnyebb újrahasznosítása vagy éppen komposztálhatósága miatt.
A műanyagok azonban észrevétlenül bomlanak körülöttünk, olyan módon is, amire nemigen figyelünk a mindennapok során. Egy szétaprózódó műanyag táska látványa észrevehető jelenség, de a műanyag eszközökből "szivárgó" részecskék nem láthatóak számunkra.
Dunzhu Li, a dublini Trinity College kutatójának és munkatársainak 2021-es tanulmánya szerint abban az esetben, ha a kisbabák számára a műanyag cumisüvegben melegítik fel az ételt, akár literenként 16 millió mikroműanyag darab és még sokkal több ennél kisebb részecske juthat a szervezetükbe, vagyis ennyit enged ki magából a műanyag edény.
A hatás a hőmérséklet növekedésével arányos, minél forróbb a benne lévő élelmiszer vagy folyadék, annál több a lebomló anyag.
Az eredmények a cumisüvegeken kívül bármilyen más, hasonló műanyagfajtából készült tárolókra is vonatkoznak, ezért is nem ajánlatos például mikróban műanyagedényben melegíteni az ételt, még akkor sem feltétlenül, ha erre célra is alkalmas a leírása szerint.
Nehéz azonban teljesen elkerülni ezeket a hatásokat a műanyagok széles körű használata miatt, ezért a mikroműanyagok elfogyasztása és belélegzése mindenki számára (észrevétlen) problémát jelenthet. Azt, hogy mennyi műanyag okoz konkrét gondokat a szervezet számára, illetve jár-e egyáltalán komolyabb egészségügyi hatásokkal, a kutatók számára sem egyértelmű.
Albert Koelmans, a Wageningen Egyetem környezetvédelmi tudósa, akinek számításai szerint akár 100 000 mikroműanyag darabkát is elfogyaszthat egy ember egy nap alatt, például úgy nyilatkozott, hogy emiatt a szám miatt jelenleg még nem aggódik annyira, de a jövőt már sötétebb színben látja, ha a helyzet nem változik. A mikroműanyagok problémáját a kutató időzített bombának tartja, ami nagyobb veszélyeket tartogathat.
A Nature beszámolója szerint a műanyagok emberi testre gyakorolt hatását, amennyiben azok bekerülnek a szervezetbe, kevés vizsgálat kutatta eddig, de az egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroműanyagok gyulladást okozhatnak a belekben és csökkenthetik a spermaszámot is.
Két nagy kukára való mikroműanyagot is elfogyaszthatunk életünk során
Egy hónap alatt körülbelül huszonegy gramm, egy évtized alatt akár két és fél kilogramm, míg egész életünk során megközelítőleg húsz kilogramm mikroműanyag is felhalmozódhat szervezetünkben. Ez nagyjából két nagy kukának megfelelő mennyiség.
Az amszterdami Vrije Egyetem és az Amszterdam Egyetem Orvosi Központjának kutatói márciusban megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy, most először, már az emberi vérben is felfedezték a mikroműanyagok jelenlétét, amit eddig nem mértek a vizsgálatok során.
Elsősorban négyféle plasztik mennyiségét vizsgálták: a polietilén-tereftalát (PET), a polietilén és a sztirol különböző polimerjeinek (utóbbiból készül a pici darabokra eső, fehér színű polisztirol is), valamint a poli(metil-metakrilát) jelenlétét, ami a plexiüveg alapanyaga.
A kísérletben csak 22 főt vizsgáltak és a 700 nanométernél nagyobb részecskék mennyiségét mérték, de az adatok alapján elmondható, hogy átlagban a műanyag koncentrációja 1,6 µg/ml volt az esetükben. Az, hogy a véráramban keringő részecskék hogyan hatnak a szervezetre és hol gyűlnek fel, még további vizsgálatok során derülhet csak ki, a kutatók egyelőre úgy becsülik, hogy a mérettől függően egyes típusok az immunsejtekhez, más fajták a fehérjékhez vagy lipidekhez kötődhetnek.
"A műanyag részecskék sorsa a véráramban további tanulmányozást igényel,
hogy választ kaphassunk, mennyire halmozódik fel potenciálisan általánosan a lakosságban, és munkájuk során kitettebb dolgozókban, milyen környezeti faktorok járulnak hozzá a belső hatásokhoz és milyen toxikológiai és emberi egészségügyi hatásokat eredményeznek a különböző kitettségi forgatókönyvek." - írják a kutatók a tanulmányban.
A valamilyen fokú kitettség elkerülése azonban majdnemhogy lehetetlen, mivel a levegőn, a vízen és az élelmiszereken kívül a használati tárgyak, a kozmetikai szerek, a fogkrémek, implantátumok és a tetoválások is tartalmazhatnak műanyagot, amit nap mint nap elfogyasztunk vagy bőrünkön hordunk.
A vizsgálat pedig világossá tette, hogy a test tisztító mechanizmusai, például a vese működése lassabban zajlanak, mint az újabb adagok megjelenése a szervezetben, bár, ahogy azt a kutatók az összegzésben írják, a folyamat immunrendszerre való hatásának felmérése még további kísérleteket igényel.
(Fotó: Getty Images/Sebastian Kaulitzki/Science Photo Library, PxFuel, Wikimedia Commons, Flickr/chesbayprogram)
#MŰANYAG #MIKROMŰANYAG #VÉR #MŰANYAG HULLADÉK
A szemmel alig látható, egészen kis dolgoknak is lehet jelentős hatása a világban, ha elég nagy mennyiség gyűlik össze belőlük, a mikroműanyagok pedig már mindenhova beférkőztek - még a vérkeringésünkbe is.
A Nemzetközi Tengeri Hulladék Kutatási Egység (International Marine Litter Research Unit) 2017-ben megjelent tanulmánya szerint egy darab műanyag zacskót a partok mentén élő kisméretű rákfajták 1,75 millió részecskére tudnak lebontani, ezzel pedig jelentősen hozzájárulnak a plasztik hulladék terjedéséhez.
Az óceánokban, tengerekben felgyülemlő műanyagok jelentős mennyiségű állatfajra vannak hatással, a Plymouth Egyetem által végzett vizsgálatokból pedig kiderült, hogy közel 700 fajt érint a probléma, mivel ezek az állatok rendszeresen fogyasztanak műanyagot vagy időnként csapdába is ejti őket a vizekben lebegő szemét.
A mikroműanyagokat, amelyek a körülbelül szezámmag méretű, öt milliméternél kisebb hosszúságú műanyagdarabokat jelentik, 2004-ben keresztelte el erre a névre a Plymouth Egyetem professzora, Richard Thompson, aki a tengerparti kutatásai alatt szembesült a hatalmas mennyiségű mikroszkopikus szemét által okozott szennyezéssel, amellyel akkoriban még kevésbé foglalkoztak a környezetvédelmi célú kutatások során, mivel főként a nagyobb, szemmel jól látható hulladékokra, az elhagyott halászhálókra, zacskókra és egyéb szemétfajtákra összpontosítottak a kutatók.
Thompson vizsgálatai nyomán nem csak az vált világossá, hogy a lebomló és szétszóródó műanyag milyen veszélyt jelent a tengeri élővilágra, mivel a kisméretű darabkák mindenhová be tudnak férkőzni, miközben az eltakarításuk szinte lehetetlen, hanem az a kérdés is egyre inkább a figyelem középpontjába került, hogy az emberi szervezetbe vajon milyen módon és milyen mennyiségben tud bejutni a lebomló műanyag.
Az emberek hétköznapjaihoz évtizedek óta szorosan hozzátartozik a műanyag különböző formáinak jelenléte, ami alapvetően nem kifejezetten negatív dolog, sőt, a műanyagzacskók feltalálója eredetileg környezetbarátabb alternatívának szánta a tárolóeszközt az akkoriban népszerű papírzacskókkal szemben, amelyek előállítása a sok fa felhasználása miatt nem számított nagyon öko megoldásnak.
Műanyagok nélkül sokkal nehezebben lehetne kivitelezni az élelmiszerek szállítását, frissen tartását és szennyezéstől való védelmét,
nem is beszélve a költségekről, amiben a plasztik messze alatta marad a papír vagy üveg előállításához szükséges anyagi ráfordításnak.
A brit Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint egy papírból készült táska környezeti hatása akkor lesz egyenlő a műanyagéval, ha legalább három alkalommal felhasználják, amennyiben csak egyszer használatos eszközként egy alkalom után megy a kukába (ahogy a műanyagoknál sokszor előfordul), akkor környezetszennyezőbbnek mondható műanyag társánál, bár az utóélete kevésbé negatív hatású a könnyebb újrahasznosítása vagy éppen komposztálhatósága miatt.
A műanyagok azonban észrevétlenül bomlanak körülöttünk, olyan módon is, amire nemigen figyelünk a mindennapok során. Egy szétaprózódó műanyag táska látványa észrevehető jelenség, de a műanyag eszközökből "szivárgó" részecskék nem láthatóak számunkra.
Dunzhu Li, a dublini Trinity College kutatójának és munkatársainak 2021-es tanulmánya szerint abban az esetben, ha a kisbabák számára a műanyag cumisüvegben melegítik fel az ételt, akár literenként 16 millió mikroműanyag darab és még sokkal több ennél kisebb részecske juthat a szervezetükbe, vagyis ennyit enged ki magából a műanyag edény.
A hatás a hőmérséklet növekedésével arányos, minél forróbb a benne lévő élelmiszer vagy folyadék, annál több a lebomló anyag.
Az eredmények a cumisüvegeken kívül bármilyen más, hasonló műanyagfajtából készült tárolókra is vonatkoznak, ezért is nem ajánlatos például mikróban műanyagedényben melegíteni az ételt, még akkor sem feltétlenül, ha erre célra is alkalmas a leírása szerint.
Nehéz azonban teljesen elkerülni ezeket a hatásokat a műanyagok széles körű használata miatt, ezért a mikroműanyagok elfogyasztása és belélegzése mindenki számára (észrevétlen) problémát jelenthet. Azt, hogy mennyi műanyag okoz konkrét gondokat a szervezet számára, illetve jár-e egyáltalán komolyabb egészségügyi hatásokkal, a kutatók számára sem egyértelmű.
Albert Koelmans, a Wageningen Egyetem környezetvédelmi tudósa, akinek számításai szerint akár 100 000 mikroműanyag darabkát is elfogyaszthat egy ember egy nap alatt, például úgy nyilatkozott, hogy emiatt a szám miatt jelenleg még nem aggódik annyira, de a jövőt már sötétebb színben látja, ha a helyzet nem változik. A mikroműanyagok problémáját a kutató időzített bombának tartja, ami nagyobb veszélyeket tartogathat.
A Nature beszámolója szerint a műanyagok emberi testre gyakorolt hatását, amennyiben azok bekerülnek a szervezetbe, kevés vizsgálat kutatta eddig, de az egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroműanyagok gyulladást okozhatnak a belekben és csökkenthetik a spermaszámot is.
Két nagy kukára való mikroműanyagot is elfogyaszthatunk életünk során
Egy hónap alatt körülbelül huszonegy gramm, egy évtized alatt akár két és fél kilogramm, míg egész életünk során megközelítőleg húsz kilogramm mikroműanyag is felhalmozódhat szervezetünkben. Ez nagyjából két nagy kukának megfelelő mennyiség.
Az amszterdami Vrije Egyetem és az Amszterdam Egyetem Orvosi Központjának kutatói márciusban megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy, most először, már az emberi vérben is felfedezték a mikroműanyagok jelenlétét, amit eddig nem mértek a vizsgálatok során.
Elsősorban négyféle plasztik mennyiségét vizsgálták: a polietilén-tereftalát (PET), a polietilén és a sztirol különböző polimerjeinek (utóbbiból készül a pici darabokra eső, fehér színű polisztirol is), valamint a poli(metil-metakrilát) jelenlétét, ami a plexiüveg alapanyaga.
A kísérletben csak 22 főt vizsgáltak és a 700 nanométernél nagyobb részecskék mennyiségét mérték, de az adatok alapján elmondható, hogy átlagban a műanyag koncentrációja 1,6 µg/ml volt az esetükben. Az, hogy a véráramban keringő részecskék hogyan hatnak a szervezetre és hol gyűlnek fel, még további vizsgálatok során derülhet csak ki, a kutatók egyelőre úgy becsülik, hogy a mérettől függően egyes típusok az immunsejtekhez, más fajták a fehérjékhez vagy lipidekhez kötődhetnek.
"A műanyag részecskék sorsa a véráramban további tanulmányozást igényel,
hogy választ kaphassunk, mennyire halmozódik fel potenciálisan általánosan a lakosságban, és munkájuk során kitettebb dolgozókban, milyen környezeti faktorok járulnak hozzá a belső hatásokhoz és milyen toxikológiai és emberi egészségügyi hatásokat eredményeznek a különböző kitettségi forgatókönyvek." - írják a kutatók a tanulmányban.
A valamilyen fokú kitettség elkerülése azonban majdnemhogy lehetetlen, mivel a levegőn, a vízen és az élelmiszereken kívül a használati tárgyak, a kozmetikai szerek, a fogkrémek, implantátumok és a tetoválások is tartalmazhatnak műanyagot, amit nap mint nap elfogyasztunk vagy bőrünkön hordunk.
A vizsgálat pedig világossá tette, hogy a test tisztító mechanizmusai, például a vese működése lassabban zajlanak, mint az újabb adagok megjelenése a szervezetben, bár, ahogy azt a kutatók az összegzésben írják, a folyamat immunrendszerre való hatásának felmérése még további kísérleteket igényel.
(Fotó: Getty Images/Sebastian Kaulitzki/Science Photo Library, PxFuel, Wikimedia Commons, Flickr/chesbayprogram)
🌸
🌸
🌸
🌸
Az Egyes Számú Ok,
Hogy az Emberek Nem Nélkül Születnek ...
🌸
A Plasztik
- Phthalates - Bisphenols -
és a
Homoszexualitás
🌸
https://www.kindness2.com/bpa-and-phthalates.html
🌸
A Szójabab Veszélyei
🌸
Rák és DNS-károsodás.
Agy és tanulási zavarok.
Pajzsmirigy problémák.
Vitaminok és ásványi anyagok ... felszívódási zavarok.
Hormonházi egyenlőségi zavarok. stb.
https://www.eletesegeszseg.com/a-szoacuteja-veszeacutelyei.html
🌸
Hormonházi egyenlőségi zavarok
EREDMÉNYE
Nemi identitás zavar.
🌸
A nemi identitászavar az, amikor egy személy
elégedetlen azzal a nemmel, amelyben született.
Ez gyakran vezet ahhoz a vágyhoz, hogy megváltoztatják a külsejüket.
🌸
Dr. Shanna Swan
🌸
Csak Angol Nyelven
🌸
Az Egyes Számú Ok,
Hogy az Emberek Nem Nélkül Születnek ...
🌸
A Plasztik
- Phthalates - Bisphenols -
és a
Homoszexualitás
🌸
https://www.kindness2.com/bpa-and-phthalates.html
🌸
A Szójabab Veszélyei
🌸
Rák és DNS-károsodás.
Agy és tanulási zavarok.
Pajzsmirigy problémák.
Vitaminok és ásványi anyagok ... felszívódási zavarok.
Hormonházi egyenlőségi zavarok. stb.
https://www.eletesegeszseg.com/a-szoacuteja-veszeacutelyei.html
🌸
Hormonházi egyenlőségi zavarok
EREDMÉNYE
Nemi identitás zavar.
🌸
A nemi identitászavar az, amikor egy személy
elégedetlen azzal a nemmel, amelyben született.
Ez gyakran vezet ahhoz a vágyhoz, hogy megváltoztatják a külsejüket.
🌸
Dr. Shanna Swan
🌸
Csak Angol Nyelven
🌸
🌸
A globális spermiumszám csökkenés felfedezése 15:25 -
Hogyan befolyásolja a peszticideknek való kitettség a spermiumok számát 24:22 -
Miért vannak a spermabankoknak rendkívül magas követelményei 26:24 -
A legjobb spermával rendelkező országok 37:54 -
Életmódbeli szokások, amelyek tönkreteszik a spermiumok számát 42:06 -
Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok, ftalátok és műanyagok 46:44 - A spermiumok csökkenése.
A méret számít, amikor az ano-genitális távolságról (AGD) van szó 1:01:07 - A spermiumok mérete.
Hogyan zavarják meg a ftalátok a csecsemők hormonális fejlődését 1:03:47 -
A ftalátok a csecsemők hormonális fejlődését.
Összefüggés a ftalátok & a nemi diszfória között? 1:14:31 -
Tesztoszteron 1:20:47 -
Homoszexuális békák tanulmánya és a glifozát 1:28:37 -
Hogyan kerülhetik el az emberek a ftalát-expozíciót 1:37:51 - A ftalátoknak való kitettség 1:37:51 -
A népesség összeomlása a láthatáron, ha nem kezdünk el szaporodni 1:47:26 -
Állatfajok, amelyek spermiumszám- és populációcsökkenéssel néznek szembe.
Hogyan befolyásolja a peszticideknek való kitettség a spermiumok számát 24:22 -
Miért vannak a spermabankoknak rendkívül magas követelményei 26:24 -
A legjobb spermával rendelkező országok 37:54 -
Életmódbeli szokások, amelyek tönkreteszik a spermiumok számát 42:06 -
Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok, ftalátok és műanyagok 46:44 - A spermiumok csökkenése.
A méret számít, amikor az ano-genitális távolságról (AGD) van szó 1:01:07 - A spermiumok mérete.
Hogyan zavarják meg a ftalátok a csecsemők hormonális fejlődését 1:03:47 -
A ftalátok a csecsemők hormonális fejlődését.
Összefüggés a ftalátok & a nemi diszfória között? 1:14:31 -
Tesztoszteron 1:20:47 -
Homoszexuális békák tanulmánya és a glifozát 1:28:37 -
Hogyan kerülhetik el az emberek a ftalát-expozíciót 1:37:51 - A ftalátoknak való kitettség 1:37:51 -
A népesség összeomlása a láthatáron, ha nem kezdünk el szaporodni 1:47:26 -
Állatfajok, amelyek spermiumszám- és populációcsökkenéssel néznek szembe.
🌸
🌸
Mikróhullám
Egyszerű, De Halálos
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/mikrohullaacutem-veszeacutelyek.html
🌸
Mikróhullám
Egyszerű, De Halálos
🌸
https://www.eletesegeszseg.com/mikrohullaacutem-veszeacutelyek.html
🌸
🌸
Nagy a baj:
mérgező anyag került a felhőkbe,
mindenkire veszélyes
🌸
https://www.origo.hu/tudomany/20231201-mindenki-ettol-felt
🌸
Nagy a baj:
mérgező anyag került a felhőkbe,
mindenkire veszélyes
🌸
https://www.origo.hu/tudomany/20231201-mindenki-ettol-felt
🌸
Ott vannak a levegőben, vízben, talajban, élelmiszerekben, vérben - a mikroműanyagok ma már gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók a Földön. Ha mindez nem lenne elég, a közelmúltban műanyag részecskéket fedeztek fel Kelet-Kína felett a felhőkben is. Az új vizsgálatok szerint ezek a mikroműanyagok befolyásolhatják a felhőképződést és az időjárást.
A kínai Shandong Egyetem kutatócsoportja a Taj-hegy tetejénél található felhőkből vett vízmintákat. A 28 mintából 24-ben találtak mikroműanyagokat. Kimutattak többek között polietilén-tereftalát (más néven PET), polipropilén, polietilén és polisztirol anyagokat, ezek főként ruházati termékek szintetikus szálaiban, valamint csomagolóanyagokban és arcmaszkokban találhatók meg.
"Ez az eredmény jelentős bizonyítékot szolgáltat a felhőkben található nagy mennyiségű mikroműanyagok jelenlétére" - állapították meg a kutatók az Environmental Science and Technology Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Óriási mennyiségű mikroműanyag volt a felhőkbenAz év elején egy japán tanulmány a Fudzsi- és az Oyama-hegy csúcsán mikroműanyagokat mutatott ki. A részecskék nagy valószínűséggel az óceánban lévő műanyagszemétből származnak, és légáramlás révén kerültek a hegyre.
DÖBBENETES ADAT, DE A TAJ-HEGY FELHŐVIZÉBEN 70-SZER TÖBB MIKROMŰANYAGOT MUTATTAK KI, MINT AMENNYIT A JAPÁN FHŐKBEN TALÁLTAK.
„A közgondolkodás azt tartja, hogy a legtöbb környezetszennyező anyag folyékony halmazállapotú, és elsősorban a folyókba és tengerekbe kerül. A mikroműanyagok ugyanakkor fizikai részecskék, és nem követik a megszokott szabályokat. Ezeket a mikroműanyagokat érintetlen környezetben, rendkívül nehezen megközelíthető helyen találták" – mondta Fay Couceiro, a Portsmouthi Egyetem környezetszennyezéssel foglalkozó szakértője.
Hogyan jutottak a mikroműanyagok ilyen magasra?A részecskéket nem feltétlenül az emberek vitték a hegyre, a szennyezőanyag a levegőben is terjedhet. Az alacsonyan lévő, sűrűbb felhőkből származó mintákban nagyobb mennyiségű mikroműanyagot mutattak ki.
Az „idősebb" műanyagok – amelyeket már nagyobb mértékben roncsolt az ultraibolya sugárzás - kisebb méretűek voltak, és érdesebb felületűek, emellett több ólmot, higanyt és oxigént tartalmaznak, mint „fiatalabb" társaik. A kutatók megállapították, hogy a felhők módosíthatják a mikroműanyagokat, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy ezek a részecskék befolyásolják a felhőképződést.
A felhőképződés óriási hatással van nemcsak a helyi időjárási mintákra, hanem a globális hőmérsékletre is"- mondta Couceiro, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Döbbenetes adat, de a Taj-hegy felhővizében 70-szer több mikroműanyagot mutattak ki, mint amennyit a japán felhőkben találtak (illusztráció)
Hogyan befolyásolhatja az időjárást a felhőkben lévő mikroműanyag?A felhők számtalan módon befolyásolják az éghajlatot, hatással vannak a globális csapadékmennyiségre és így a növényzetre is. A felhők elzárják a napfényt, hűtik a bolygó felszínét és árnyékot adnak. Ugyanakkor a hőt és a páratartalmat is magukba zárják, így felmelegítik a levegőt.
A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben meghatározzák a mikroműanyagok időjárásra gyakorolt hatását. Couceiro szerint azonban egy dolog biztos: globális összefogásra van szükség ahhoz, hogy a probléma kezelhető legyen.
A kínai Shandong Egyetem kutatócsoportja a Taj-hegy tetejénél található felhőkből vett vízmintákat. A 28 mintából 24-ben találtak mikroműanyagokat. Kimutattak többek között polietilén-tereftalát (más néven PET), polipropilén, polietilén és polisztirol anyagokat, ezek főként ruházati termékek szintetikus szálaiban, valamint csomagolóanyagokban és arcmaszkokban találhatók meg.
"Ez az eredmény jelentős bizonyítékot szolgáltat a felhőkben található nagy mennyiségű mikroműanyagok jelenlétére" - állapították meg a kutatók az Environmental Science and Technology Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Óriási mennyiségű mikroműanyag volt a felhőkbenAz év elején egy japán tanulmány a Fudzsi- és az Oyama-hegy csúcsán mikroműanyagokat mutatott ki. A részecskék nagy valószínűséggel az óceánban lévő műanyagszemétből származnak, és légáramlás révén kerültek a hegyre.
DÖBBENETES ADAT, DE A TAJ-HEGY FELHŐVIZÉBEN 70-SZER TÖBB MIKROMŰANYAGOT MUTATTAK KI, MINT AMENNYIT A JAPÁN FHŐKBEN TALÁLTAK.
„A közgondolkodás azt tartja, hogy a legtöbb környezetszennyező anyag folyékony halmazállapotú, és elsősorban a folyókba és tengerekbe kerül. A mikroműanyagok ugyanakkor fizikai részecskék, és nem követik a megszokott szabályokat. Ezeket a mikroműanyagokat érintetlen környezetben, rendkívül nehezen megközelíthető helyen találták" – mondta Fay Couceiro, a Portsmouthi Egyetem környezetszennyezéssel foglalkozó szakértője.
Hogyan jutottak a mikroműanyagok ilyen magasra?A részecskéket nem feltétlenül az emberek vitték a hegyre, a szennyezőanyag a levegőben is terjedhet. Az alacsonyan lévő, sűrűbb felhőkből származó mintákban nagyobb mennyiségű mikroműanyagot mutattak ki.
Az „idősebb" műanyagok – amelyeket már nagyobb mértékben roncsolt az ultraibolya sugárzás - kisebb méretűek voltak, és érdesebb felületűek, emellett több ólmot, higanyt és oxigént tartalmaznak, mint „fiatalabb" társaik. A kutatók megállapították, hogy a felhők módosíthatják a mikroműanyagokat, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy ezek a részecskék befolyásolják a felhőképződést.
A felhőképződés óriási hatással van nemcsak a helyi időjárási mintákra, hanem a globális hőmérsékletre is"- mondta Couceiro, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Döbbenetes adat, de a Taj-hegy felhővizében 70-szer több mikroműanyagot mutattak ki, mint amennyit a japán felhőkben találtak (illusztráció)
Hogyan befolyásolhatja az időjárást a felhőkben lévő mikroműanyag?A felhők számtalan módon befolyásolják az éghajlatot, hatással vannak a globális csapadékmennyiségre és így a növényzetre is. A felhők elzárják a napfényt, hűtik a bolygó felszínét és árnyékot adnak. Ugyanakkor a hőt és a páratartalmat is magukba zárják, így felmelegítik a levegőt.
A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben meghatározzák a mikroműanyagok időjárásra gyakorolt hatását. Couceiro szerint azonban egy dolog biztos: globális összefogásra van szükség ahhoz, hogy a probléma kezelhető legyen.
🌸
