🌸
🌸
Gyermekkori Emlékek
🌸
Füstös gyári környezetben
Kicsiny meggyfa mellett,
Nyílott a kiskapu, mert nem volt kulcs benne.
Munkából jött egy szorgalmas Anya,
Röviddel követte az Édesapa.
Régen volt nagyon rég a Brigád utcában,
Egy szerény házaspár éldegélt magában.
Bulgár kertészet volt a házak vidéke
Ide költözött mindkettő szegényen.
Háborús idők voltak Európa szerte,
Milliók pusztultak, benne volt a tervben.
Az Apa hazatért a nagy Oroszországból,
Megmenekült az Orosz fogságból.
🌸
Megindult az élet a Brigád utcában,
Kisbaba született az otthon nyugtába,
Hogy sírjon éjjel nappal az Ica leányka.
Sírt is Ő, de még hogy, néha bömbölt soká,
Rá is maradt később ez a rossz szokás.
A Mama vigasztalta, itt a cumi nesze,
Nem kellett az neki, mert több volt az esze.
Haza jött az Apa ... Hogy vagy Manci Drága ?
És hogy van az Ica leányka?
Szerették a leányt, nagyon is szerették,
Öröm volt a házban és sok - sok nevetés.
Teltek a napok, a hetek az évek
Fújt a gyár háromszor 8 órás közökben.
A kedves házaspár dolgozott keményen,
Mert sok volt a kölcsön a megélhetéshez.
De volt egy fészek, mely nagyon sokat ért,
Mindez a gyermekek rózsás jövőjéért.
47- et írtak úgy Karácsony fele,
Haza jött az Apa úgy este fele.
Sokat dolgozott a füstös kohászatban,
Kemencét heggesztett egész nap a gyárban.
🌸
Szervusz Manci drága ... megfőtt e a kása?
Éhes vagyok nagyon és már be is vágta.
Ült, pihent, gondolkozott nagyon,
December volt, hideg és kint havazott.
Jött a Karácsony, még Karácsony fa nem volt,
Mert Jézuska hozta azt ... az otthonunkban úgy volt.
A Mama is leült a szegényes asztalhoz,
Az Ica leány játszott, ruhát varrt babához.
Figyelj Feri Párom,
Jó hir jött a házhoz,
Nyolc hónap múlva testvér jön a Lányhoz.
Lesz öröm, lesz zsivaly, nem lesz egyedűl lét,
Két gyermek mellett az élet sokat ér.
Esett a hó a hideg zimankóban,
Öröm volt a jó hír a meleg otthonban.
Az Apa örült nagyon, nem gondolt semmire,
Hogy mennyit heggesztett a Martin kemencében.
Az Ica is örült
Lesz testvér játszani,
Nem kell egyedűl a Mamát Papát várni.
Az idő telt, a hetek, a hónapok,
Kövér lett a Mama minden egyes napon.
Jött a nyár meleg volt, izzadt szegény nagyon
Jaj mikor lesz vége, mikor szűl Ő vajon?
🌸
Augusztus volt reggel - gyönyörű napsütés,
Reggel hat körül egy hangos csöngetés,
A Zsolcai Papa csöngetett keményen,
Hiszen már egy fél deci volt benne.
Nyissad Manci nyissad a nehéz vas kaput,
Nehéz a tarsolyom, hát már alig birom.
A Vén aszony küldött egy csomó érett szöllőt,
Üdvözletét küldi és csókol az Ördög.
Délután tájban megint csak csöngettek,
A Dudás Nagyapa jött nagyon sietve.
Drága Mancikám ... a Béla útcából,
Meleg krémes jött BORIS jóvoltából.
Volt öröm a házban Ica is nevetett,
A Feri is éppen hazaérkezett.
Finom volt a krémes mindenki evett,
Csak a Nagyapa csendesen pöfékelt.
Elközelgett végre a várt örömnap,
Nagy volt a hasa a fiatal Asszonynak.
Éppen otthon voltak egy hétfői napon,
Megjött a fájdalom, de fájt is az nagyon.
Rögtön szaladtak a Vasgyári kórházba,
Megjött a Baba úgy 4 óra tájban.
Haza vitték Őt egy fehér polyában,
Máris bebulytatták a meleg dunnába.
Kisfiú lett, vidám, ritkán sírt az amúgy,
Szerették Őt sokan, mert a Fiú Fiú.
De minden JÓ csak 3 napig tart,
Megszokták a Fiút, pedig volt vele baj.
Szopott az vidáman, éhes Fiú vala,
Sírt, nevetett sokat az Ica karjában.
🌸
3 éves volt a kicsiny gyenge lélek,
Skarlátba esett a szegényke.
Kórházba került a nagy egyedűl létbe,
Sok mérget adtak a szegény gyereknek.
Jött a Mama, Papa látogatóba,
Még az Ica gyermek is ott állt a sorban.
Üveg mögűl nézték a vézna teremtést,
Hallani lehetett a szúnyog zümmögését.
Mikor elbúcsúztak a szegény gyerektől,
Alig látták Őt a hulló könnyektől.
A gyermek kiabált ...
Anyukám... Anyukám Édes Anyukám ...
Nehéz volt nagyon a szomorú elválás.
Az idő telt, meggyógyult a gyermek,
De újra kellett járnia a szegénynek.
🌸
🌸
Füstös gyári környezetben
Kicsiny meggyfa mellett,
Nyílott a kiskapu, mert nem volt kulcs benne.
Munkából jött egy szorgalmas Anya,
Röviddel követte az Édesapa.
Régen volt nagyon rég a Brigád utcában,
Egy szerény házaspár éldegélt magában.
Bulgár kertészet volt a házak vidéke
Ide költözött mindkettő szegényen.
Háborús idők voltak Európa szerte,
Milliók pusztultak, benne volt a tervben.
Az Apa hazatért a nagy Oroszországból,
Megmenekült az Orosz fogságból.
🌸
Megindult az élet a Brigád utcában,
Kisbaba született az otthon nyugtába,
Hogy sírjon éjjel nappal az Ica leányka.
Sírt is Ő, de még hogy, néha bömbölt soká,
Rá is maradt később ez a rossz szokás.
A Mama vigasztalta, itt a cumi nesze,
Nem kellett az neki, mert több volt az esze.
Haza jött az Apa ... Hogy vagy Manci Drága ?
És hogy van az Ica leányka?
Szerették a leányt, nagyon is szerették,
Öröm volt a házban és sok - sok nevetés.
Teltek a napok, a hetek az évek
Fújt a gyár háromszor 8 órás közökben.
A kedves házaspár dolgozott keményen,
Mert sok volt a kölcsön a megélhetéshez.
De volt egy fészek, mely nagyon sokat ért,
Mindez a gyermekek rózsás jövőjéért.
47- et írtak úgy Karácsony fele,
Haza jött az Apa úgy este fele.
Sokat dolgozott a füstös kohászatban,
Kemencét heggesztett egész nap a gyárban.
🌸
Szervusz Manci drága ... megfőtt e a kása?
Éhes vagyok nagyon és már be is vágta.
Ült, pihent, gondolkozott nagyon,
December volt, hideg és kint havazott.
Jött a Karácsony, még Karácsony fa nem volt,
Mert Jézuska hozta azt ... az otthonunkban úgy volt.
A Mama is leült a szegényes asztalhoz,
Az Ica leány játszott, ruhát varrt babához.
Figyelj Feri Párom,
Jó hir jött a házhoz,
Nyolc hónap múlva testvér jön a Lányhoz.
Lesz öröm, lesz zsivaly, nem lesz egyedűl lét,
Két gyermek mellett az élet sokat ér.
Esett a hó a hideg zimankóban,
Öröm volt a jó hír a meleg otthonban.
Az Apa örült nagyon, nem gondolt semmire,
Hogy mennyit heggesztett a Martin kemencében.
Az Ica is örült
Lesz testvér játszani,
Nem kell egyedűl a Mamát Papát várni.
Az idő telt, a hetek, a hónapok,
Kövér lett a Mama minden egyes napon.
Jött a nyár meleg volt, izzadt szegény nagyon
Jaj mikor lesz vége, mikor szűl Ő vajon?
🌸
Augusztus volt reggel - gyönyörű napsütés,
Reggel hat körül egy hangos csöngetés,
A Zsolcai Papa csöngetett keményen,
Hiszen már egy fél deci volt benne.
Nyissad Manci nyissad a nehéz vas kaput,
Nehéz a tarsolyom, hát már alig birom.
A Vén aszony küldött egy csomó érett szöllőt,
Üdvözletét küldi és csókol az Ördög.
Délután tájban megint csak csöngettek,
A Dudás Nagyapa jött nagyon sietve.
Drága Mancikám ... a Béla útcából,
Meleg krémes jött BORIS jóvoltából.
Volt öröm a házban Ica is nevetett,
A Feri is éppen hazaérkezett.
Finom volt a krémes mindenki evett,
Csak a Nagyapa csendesen pöfékelt.
Elközelgett végre a várt örömnap,
Nagy volt a hasa a fiatal Asszonynak.
Éppen otthon voltak egy hétfői napon,
Megjött a fájdalom, de fájt is az nagyon.
Rögtön szaladtak a Vasgyári kórházba,
Megjött a Baba úgy 4 óra tájban.
Haza vitték Őt egy fehér polyában,
Máris bebulytatták a meleg dunnába.
Kisfiú lett, vidám, ritkán sírt az amúgy,
Szerették Őt sokan, mert a Fiú Fiú.
De minden JÓ csak 3 napig tart,
Megszokták a Fiút, pedig volt vele baj.
Szopott az vidáman, éhes Fiú vala,
Sírt, nevetett sokat az Ica karjában.
🌸
3 éves volt a kicsiny gyenge lélek,
Skarlátba esett a szegényke.
Kórházba került a nagy egyedűl létbe,
Sok mérget adtak a szegény gyereknek.
Jött a Mama, Papa látogatóba,
Még az Ica gyermek is ott állt a sorban.
Üveg mögűl nézték a vézna teremtést,
Hallani lehetett a szúnyog zümmögését.
Mikor elbúcsúztak a szegény gyerektől,
Alig látták Őt a hulló könnyektől.
A gyermek kiabált ...
Anyukám... Anyukám Édes Anyukám ...
Nehéz volt nagyon a szomorú elválás.
Az idő telt, meggyógyult a gyermek,
De újra kellett járnia a szegénynek.
🌸
🌸
Tavaszodott újra 52 - öt írtak,
Még nem volt muskátli a fehér ablakban.
Ibolyát szedtek a közeli réten,
Gólya hír nött a kertünk végében.
A haza térő Gólyák nagyon jó hírt hoztak,
Újra baba lesz a szerény otthonban.
Most négyen örültek a Brigád útcában,
Mert Decemberben jön a család új tagja.
Ica és a Pisti minden nap kérdezték,
Mert nem tudták, hogy egy hónap nem elég.
Gólyát vártak Ők, nagy csőrű gólyát,
De elrepültek délre, nem tudták az útját.
December lett újra, kemény hideg tél,
A Mama csak várt és egy kicsit félt.
Újra szenvedni kell egy rövid ideig,
De nagy lesz az öröm hosszú időkig.
A legfontosabb Fiú fog születni hamar,
Ő fog gondozni Őreg napjaimra.
Ej ha tudta volna az Anyuka drága,
Nagyobb örömmel szaladt volna a kórházba.
December 18 fontos nap volt kérem,
Egy csodás Fiú jött a Föld Kerekségre.
Kerek arcú gyerek, mosolygós és vagány,
Nem volt vele sok baj, csak sokat bekakált.
Kedves Fiú lett a kis huncut Józsi,
De a Pisti gyerek szerette Őt húzni.
Játszottak is sokat, néha nem egyeztek
Kapott is a Pisti ritkán a vesszővel.
🌸
Ilyen volt az élet a Brigád utcában,
Volt zsivaly, volt lárma az Anyai házban.
A Mama dolgozott napról - napra Drága,
Legyen keze minden napon áldva.
A Papa szorgalommal lót - futott a gyárba,
Legyen minden napon ... porai megáldva.
🌸
Mentek - jöttek szorgalommal tele,
Hiszen sokat ettek a kicsiny gyermekek.
De nöttek is ám bezzeg, nem kellett mondani,
Felcseperedtek az aprótól - nagyig.
Tanultak mindent - jót, rosszat és sokat,
Ki is kaptak néha, ha nem volt szó fogadat.
Az Apa Jó ember volt becsületes legény,
Megtanulta korán a Jó Istent reméld.
Hitt benne követte a Mester Lábnyomát,
Szerette Őt nagyon ... kövesd az Ő nyomát.
Sokszor olvasott az öreg Bibliából,
Amit Monte Carlóból a postán kapott.
Tanultunk komolyat, szépet és sok - sok jót,
Amit Anya - Apa sokszor megmutatott.
🌸
Néha háború volt a vallás miatt,
A háttérben egy zavaró hang miatt.
Nehéz volt hallgatni a zavaró hangokat,
Mert a Mama mondta - mondta,
Amíg meg nem unta.
De bizony tiszteltük a drága jó Szülőket,
Mert becsületre neveltek bennünket.
A Mamát szerettük, volt meleg a házban,
Mindig lesve vártuk, csak ne menne munkába.
Főztünk, tisztitottunk, örömet keltve,
Szerettük Őket sokszor megölelve.
🌸
Az Ica felserdült, szép lány lett belőle,
Melltartót vettek a közeli üzletben.
Volt is baj vele, nem is kevéske,
Sokan megnézték és kikezdtek vele.
🌸
Hullott a falevél Októberi nap volt,
Délután jött Apa és rádiót hozott.
EC 55 - ös volt a becses neve,
De sok érdekes szó volt abban benne.
Meg is hallgattuk az első csodás műsort,
Szabad Európa tiltott adót fogott.
Forradalom mondták, vérfürdő, szenvedés,
Fel Magyarok bátran fel a szabadságra.
Le a hatalommal, le a Bolsevikkal,
Így kiáltott hozzánk a nagy propaganda.
🌸
A Pisti kiment a hátsó udvarra,
Juci macska éppen pisilt a sarokban.
A csendes délutánban mint Gólya kerepelne,
Géppisztoly kerepelt a város környékében.
A család aggódott, hisz hol van az Ica,
Sehol nem találták, mentek ide - oda.
Vérfürdő volt a Városház Téren,
Diákok és lovak pusztultak el rémes.
Az Ica előkerült, meg volt a nagy öröm,
Apu kezenfogott na gyerünk és nézzünk.
🌸
Villamosra ültünk, de nagyon féltem,
Hisz a kerepelés még tartott elvégre.
Leszálltunk mi is a Városház Téren,
Akasztott ember volt az egyik emlékműven.
Ütötték verték a Kommunistákat,
Megvadult a nép, verték mint kutyákat.
Sok - sok vére elfolyt újra a Magyarnak,
Minden hazugság volt ... a szegény Magyaroknak.
🌸
Sokan diszidáltak, mert volt annyi eszük,
Új életet kezdtek, új reménnyel teli.
A Jó Apánk is menni akart nagyon,
De sajnálta a házat, hát meg a vagyont.
Így biciklivel csak a rőzsét hordtuk,
Szegények voltunk, sokszor gyomrunk korgott.
Bár elmentünk volna a messzi új otthonba,
Hol kolbász a sövény ezt mondta a monda.
De a Pisti gyerek mindig emlékezett,
Hogy a Nyugat - Nyugat egyszer csak menni kell.
🌸
Iskolába jártunk rossz volt a tanulás,
De jó volt a móka, a tréfa és lazitás.
Orosz - nyelvtan - fizika a sok unott anyag,
Sok volt a tanulás a szilva fa alatt.
Majd leérettségizett a Pisti gyerek,
Volt is baj utána egy jó nagy sereg.
🌸
Katonának vitték a Vorosilovba,
Szekálták, zavarták majdnem napról napra.
Bibliát vitt ő a katonaságba,
Tiltott dolog volt az, az akkori Honban.
Olvasta azt nagyon, míg csak rá nem jöttek,
Rossz kását tett ő a lyukas edénybe.
De a Fiú bizott az Apai szóban,
Fiam ne félj ... bizz a Mindenhatóban.
A Fiú nem tágított, kitartott szépen,
Míg írnok lett belőle a sok szép vitézen.
Olvasta tovább a Jó Isten szavát,
Ő adott erőt minden egyes napján.
🌸
Az egyik szép napon haza engedték,
Karácsony felé volt, az egyik hétvégén.
Beteg volt az Apa, de nagyon beteg,
Nem tudták még akkor, hogy mit is egyen.
Nem voltak még akkor olyan tudományok,
Hogy ne egyék a húst meg a tyúklábot.
A szegény Apának gyenge mája vala,
Megártott neki a sok - sok jó falat.
Savas lett a teste minden fele,
Míg a sejtek el nem korcsosultak benne.
.
Ezek után elkezdtek nőni,
A máj köré kezdte magát beszőni.
Máj rák lett belőle, nem volt gyógymód akkor,
Ha a Pisti gyerek tudta volna akkor.
Nem volt nagy segítség a Jó Édesapánknak,
Vége volt az élet neki nemsokára.
🌸
Hazaért a Pisti egyenruhában,
Rögtön azon nyomban mentek a kórházba.
Jött az Ápolónő, kedves, csinos nagyon,
Kit keresnek Önök ilyen korán vajon?
Az Édesapánkat szeretnénk látni,
Talán véletlenűl tetszik Őt ismerni?
A kedves Nővérke nagy szeretettel,
Szavakat keresett nagy tisztelettel.
Gyerekek - gyerekek hogy is mondjam nektek,
Hajnal négy volt mikor az ágyához mentem.
A Dudás Bácsi, sokat szenvedett,
Elbucsúzott tölünk a szegény Jó ember.
A 3 gyerek várt, hogy mit is csináljon,
Törölték a könnyet, na meg a sírások.
Haza felé indult a 3 szép gyerek,
Mit is mondjon otthon az Anyai szívnek.
Az Anya várt nagy - nagy türelemmel,
Nem tudta szegény, hogy Apa már nincsen.
Volt sírás és rívás a rossz hír hallatán,
De ilyen az élet, jövünk s megyünk tovább.
Meg volt a temetés a Jó Édesapánknak,
Árva lett a család egy Édesanyával.
Az élet ment tovább az Anya nagyon jó volt,
Sokat dolgozott és keveset aludt.
Meg volt a gyümölcse a sok - sok munkának,
Felnevelt bennünket a szegény árvákat.
ÁLDVA LEGYEN AZ ANYA - APA OTT,
AKI ENNYIT TETT ÉS ENNYIT ÁLDOZOTT.
🌸
November 5. 2O1O Mohave Valley. AZ.
🌸
Tavaszodott újra 52 - öt írtak,
Még nem volt muskátli a fehér ablakban.
Ibolyát szedtek a közeli réten,
Gólya hír nött a kertünk végében.
A haza térő Gólyák nagyon jó hírt hoztak,
Újra baba lesz a szerény otthonban.
Most négyen örültek a Brigád útcában,
Mert Decemberben jön a család új tagja.
Ica és a Pisti minden nap kérdezték,
Mert nem tudták, hogy egy hónap nem elég.
Gólyát vártak Ők, nagy csőrű gólyát,
De elrepültek délre, nem tudták az útját.
December lett újra, kemény hideg tél,
A Mama csak várt és egy kicsit félt.
Újra szenvedni kell egy rövid ideig,
De nagy lesz az öröm hosszú időkig.
A legfontosabb Fiú fog születni hamar,
Ő fog gondozni Őreg napjaimra.
Ej ha tudta volna az Anyuka drága,
Nagyobb örömmel szaladt volna a kórházba.
December 18 fontos nap volt kérem,
Egy csodás Fiú jött a Föld Kerekségre.
Kerek arcú gyerek, mosolygós és vagány,
Nem volt vele sok baj, csak sokat bekakált.
Kedves Fiú lett a kis huncut Józsi,
De a Pisti gyerek szerette Őt húzni.
Játszottak is sokat, néha nem egyeztek
Kapott is a Pisti ritkán a vesszővel.
🌸
Ilyen volt az élet a Brigád utcában,
Volt zsivaly, volt lárma az Anyai házban.
A Mama dolgozott napról - napra Drága,
Legyen keze minden napon áldva.
A Papa szorgalommal lót - futott a gyárba,
Legyen minden napon ... porai megáldva.
🌸
Mentek - jöttek szorgalommal tele,
Hiszen sokat ettek a kicsiny gyermekek.
De nöttek is ám bezzeg, nem kellett mondani,
Felcseperedtek az aprótól - nagyig.
Tanultak mindent - jót, rosszat és sokat,
Ki is kaptak néha, ha nem volt szó fogadat.
Az Apa Jó ember volt becsületes legény,
Megtanulta korán a Jó Istent reméld.
Hitt benne követte a Mester Lábnyomát,
Szerette Őt nagyon ... kövesd az Ő nyomát.
Sokszor olvasott az öreg Bibliából,
Amit Monte Carlóból a postán kapott.
Tanultunk komolyat, szépet és sok - sok jót,
Amit Anya - Apa sokszor megmutatott.
🌸
Néha háború volt a vallás miatt,
A háttérben egy zavaró hang miatt.
Nehéz volt hallgatni a zavaró hangokat,
Mert a Mama mondta - mondta,
Amíg meg nem unta.
De bizony tiszteltük a drága jó Szülőket,
Mert becsületre neveltek bennünket.
A Mamát szerettük, volt meleg a házban,
Mindig lesve vártuk, csak ne menne munkába.
Főztünk, tisztitottunk, örömet keltve,
Szerettük Őket sokszor megölelve.
🌸
Az Ica felserdült, szép lány lett belőle,
Melltartót vettek a közeli üzletben.
Volt is baj vele, nem is kevéske,
Sokan megnézték és kikezdtek vele.
🌸
Hullott a falevél Októberi nap volt,
Délután jött Apa és rádiót hozott.
EC 55 - ös volt a becses neve,
De sok érdekes szó volt abban benne.
Meg is hallgattuk az első csodás műsort,
Szabad Európa tiltott adót fogott.
Forradalom mondták, vérfürdő, szenvedés,
Fel Magyarok bátran fel a szabadságra.
Le a hatalommal, le a Bolsevikkal,
Így kiáltott hozzánk a nagy propaganda.
🌸
A Pisti kiment a hátsó udvarra,
Juci macska éppen pisilt a sarokban.
A csendes délutánban mint Gólya kerepelne,
Géppisztoly kerepelt a város környékében.
A család aggódott, hisz hol van az Ica,
Sehol nem találták, mentek ide - oda.
Vérfürdő volt a Városház Téren,
Diákok és lovak pusztultak el rémes.
Az Ica előkerült, meg volt a nagy öröm,
Apu kezenfogott na gyerünk és nézzünk.
🌸
Villamosra ültünk, de nagyon féltem,
Hisz a kerepelés még tartott elvégre.
Leszálltunk mi is a Városház Téren,
Akasztott ember volt az egyik emlékműven.
Ütötték verték a Kommunistákat,
Megvadult a nép, verték mint kutyákat.
Sok - sok vére elfolyt újra a Magyarnak,
Minden hazugság volt ... a szegény Magyaroknak.
🌸
Sokan diszidáltak, mert volt annyi eszük,
Új életet kezdtek, új reménnyel teli.
A Jó Apánk is menni akart nagyon,
De sajnálta a házat, hát meg a vagyont.
Így biciklivel csak a rőzsét hordtuk,
Szegények voltunk, sokszor gyomrunk korgott.
Bár elmentünk volna a messzi új otthonba,
Hol kolbász a sövény ezt mondta a monda.
De a Pisti gyerek mindig emlékezett,
Hogy a Nyugat - Nyugat egyszer csak menni kell.
🌸
Iskolába jártunk rossz volt a tanulás,
De jó volt a móka, a tréfa és lazitás.
Orosz - nyelvtan - fizika a sok unott anyag,
Sok volt a tanulás a szilva fa alatt.
Majd leérettségizett a Pisti gyerek,
Volt is baj utána egy jó nagy sereg.
🌸
Katonának vitték a Vorosilovba,
Szekálták, zavarták majdnem napról napra.
Bibliát vitt ő a katonaságba,
Tiltott dolog volt az, az akkori Honban.
Olvasta azt nagyon, míg csak rá nem jöttek,
Rossz kását tett ő a lyukas edénybe.
De a Fiú bizott az Apai szóban,
Fiam ne félj ... bizz a Mindenhatóban.
A Fiú nem tágított, kitartott szépen,
Míg írnok lett belőle a sok szép vitézen.
Olvasta tovább a Jó Isten szavát,
Ő adott erőt minden egyes napján.
🌸
Az egyik szép napon haza engedték,
Karácsony felé volt, az egyik hétvégén.
Beteg volt az Apa, de nagyon beteg,
Nem tudták még akkor, hogy mit is egyen.
Nem voltak még akkor olyan tudományok,
Hogy ne egyék a húst meg a tyúklábot.
A szegény Apának gyenge mája vala,
Megártott neki a sok - sok jó falat.
Savas lett a teste minden fele,
Míg a sejtek el nem korcsosultak benne.
.
Ezek után elkezdtek nőni,
A máj köré kezdte magát beszőni.
Máj rák lett belőle, nem volt gyógymód akkor,
Ha a Pisti gyerek tudta volna akkor.
Nem volt nagy segítség a Jó Édesapánknak,
Vége volt az élet neki nemsokára.
🌸
Hazaért a Pisti egyenruhában,
Rögtön azon nyomban mentek a kórházba.
Jött az Ápolónő, kedves, csinos nagyon,
Kit keresnek Önök ilyen korán vajon?
Az Édesapánkat szeretnénk látni,
Talán véletlenűl tetszik Őt ismerni?
A kedves Nővérke nagy szeretettel,
Szavakat keresett nagy tisztelettel.
Gyerekek - gyerekek hogy is mondjam nektek,
Hajnal négy volt mikor az ágyához mentem.
A Dudás Bácsi, sokat szenvedett,
Elbucsúzott tölünk a szegény Jó ember.
A 3 gyerek várt, hogy mit is csináljon,
Törölték a könnyet, na meg a sírások.
Haza felé indult a 3 szép gyerek,
Mit is mondjon otthon az Anyai szívnek.
Az Anya várt nagy - nagy türelemmel,
Nem tudta szegény, hogy Apa már nincsen.
Volt sírás és rívás a rossz hír hallatán,
De ilyen az élet, jövünk s megyünk tovább.
Meg volt a temetés a Jó Édesapánknak,
Árva lett a család egy Édesanyával.
Az élet ment tovább az Anya nagyon jó volt,
Sokat dolgozott és keveset aludt.
Meg volt a gyümölcse a sok - sok munkának,
Felnevelt bennünket a szegény árvákat.
ÁLDVA LEGYEN AZ ANYA - APA OTT,
AKI ENNYIT TETT ÉS ENNYIT ÁLDOZOTT.
🌸
November 5. 2O1O Mohave Valley. AZ.
🌸
🌸
Édesanyánk
Temetésére
Elkísérünk Téged utolsó utadra,
Hogy végre megnyugodj e csendes hantok alatt.
Életedben, de sokat küzdöttél,
Mert a Te Édesanyádat is hamar eltemették.
Majd jött a háború volt elég szenvedés.
Akkor is többször többeket temettél.
Az élet ment tovább gyerekek születtek.
Hárman voltunk veled, de sokat nevettek.
Te csak dolgoztál, áldoztál miértünk.
Sokat éjszakáztál, hogy legyen mit ennünk.
Naponta vártuk a Kohászat fújását,
Vártuk örömmel a kapu nyikorgását.
Az élet szép volt nyugodt, de egy téli napon,
Meghalt édesapánk, kit szerettünk nagyon.
Őt is eltemettük ezen a helyen,
Most együtt nyugosztok kettesben, közelben.
Később meghalt Ica, de nagyon fiatalon,
Megszakadt a szíved, mert szeretett nagyon.
Később Édesapád, Testvéred, Rokonod.
Majd Nagyapa halt meg jó öregségben.
Nagyon sokat jártunk e temetőbe.
Sokat szenvedtél az utolsó években.
Sokszor imádkoztál, nagyon jól emlékszem.
Erika gondozott, ápolt és szeretett,
Áldva legyen Ő is, hogy mennyit segített.
Most Téged búcsúztatunk Drága Édesanyám
De jó volt hogy éltél és minket hordoztál.
Nagyon szerettünk a hosszú években,
Áldva légy örökké a csendes sötétben.
Drága emléked megmarad szívünkben.
🌸
Temetésére
Elkísérünk Téged utolsó utadra,
Hogy végre megnyugodj e csendes hantok alatt.
Életedben, de sokat küzdöttél,
Mert a Te Édesanyádat is hamar eltemették.
Majd jött a háború volt elég szenvedés.
Akkor is többször többeket temettél.
Az élet ment tovább gyerekek születtek.
Hárman voltunk veled, de sokat nevettek.
Te csak dolgoztál, áldoztál miértünk.
Sokat éjszakáztál, hogy legyen mit ennünk.
Naponta vártuk a Kohászat fújását,
Vártuk örömmel a kapu nyikorgását.
Az élet szép volt nyugodt, de egy téli napon,
Meghalt édesapánk, kit szerettünk nagyon.
Őt is eltemettük ezen a helyen,
Most együtt nyugosztok kettesben, közelben.
Később meghalt Ica, de nagyon fiatalon,
Megszakadt a szíved, mert szeretett nagyon.
Később Édesapád, Testvéred, Rokonod.
Majd Nagyapa halt meg jó öregségben.
Nagyon sokat jártunk e temetőbe.
Sokat szenvedtél az utolsó években.
Sokszor imádkoztál, nagyon jól emlékszem.
Erika gondozott, ápolt és szeretett,
Áldva legyen Ő is, hogy mennyit segített.
Most Téged búcsúztatunk Drága Édesanyám
De jó volt hogy éltél és minket hordoztál.
Nagyon szerettünk a hosszú években,
Áldva légy örökké a csendes sötétben.
Drága emléked megmarad szívünkben.
🌸
🌸
Rohan Könyörtelen az
Idő
Rohan könyörtelen az idő,
Vele századok s ezredek.
Hervad a szép ifjúság, erő;
A népek, törzsek, nemzetek.
S a múló rövid földi évek
Eltűnnek éjben nyomtalan,
Repül szelek szárnyán az élet,
Mi is vele megyünk gyorsan.
A földi gyönyör mind elmúlik,
A munka, gond, sok küzdelem,
A rang, dicsőség porba hullik,
S nem kell belőle semmi sem.
Ó! ember, mondd, miért születtél?
Mért kell szenvedned itt neked?
Mit tett e földön szomjas elméd?
Porrá lesz mind, mi porból lett.
E földnek csábja s múló érve
Elmúlik s mégy a sír felé,
És nem gondolsz rá évről évre,
Hogy tested az enyészeté.
De van élet a síron túl is!
Örök, boldogság élete.
Ítélet elé fogunk állni,
Ó, erre gondoltál-e te?
🌸
Idő
Rohan könyörtelen az idő,
Vele századok s ezredek.
Hervad a szép ifjúság, erő;
A népek, törzsek, nemzetek.
S a múló rövid földi évek
Eltűnnek éjben nyomtalan,
Repül szelek szárnyán az élet,
Mi is vele megyünk gyorsan.
A földi gyönyör mind elmúlik,
A munka, gond, sok küzdelem,
A rang, dicsőség porba hullik,
S nem kell belőle semmi sem.
Ó! ember, mondd, miért születtél?
Mért kell szenvedned itt neked?
Mit tett e földön szomjas elméd?
Porrá lesz mind, mi porból lett.
E földnek csábja s múló érve
Elmúlik s mégy a sír felé,
És nem gondolsz rá évről évre,
Hogy tested az enyészeté.
De van élet a síron túl is!
Örök, boldogság élete.
Ítélet elé fogunk állni,
Ó, erre gondoltál-e te?
🌸
🌸
