🌸
"Talán – a zene mellett – a költészet az,
mely a világban - bennlevés határvonalát olykor - olykor föltépi,
s a szubjektum levedli félelmét,
földiességét, mint kígyó a bőrét."
Mosonyi Kata
🌸
A Zene Eredete
https://www.kindness2.com/a-zene-eredete.html
🌸
"Talán – a zene mellett – a költészet az,
mely a világban - bennlevés határvonalát olykor - olykor föltépi,
s a szubjektum levedli félelmét,
földiességét, mint kígyó a bőrét."
Mosonyi Kata
🌸
A Zene Eredete
https://www.kindness2.com/a-zene-eredete.html
🌸
🌸
A Hertzek Bűvöletében
A Hertzek Bűvöletében
🌸
Mosonyi Kata
Reflexiói a Hertzekről
🌸
Hommage á Guido Monaco d’Arezo
🌸
Reflexiói a Hertzekről
🌸
Hommage á Guido Monaco d’Arezo
🌸
🌸
174 Hz
ENYHÍTI A FÁJDALMAT, A FESZÜLTSÉGET ÉS A STRESSZT.
🌸
Stresszoldás
Metafizikai totalitásba is fordulhat a létünk,
afféle Athenaeum –töredékbe: mindent átfon
a költészet és a filozófia egymásra találása; egy
húron pendülnek a világmindenségben, s az
eddig ismeretlen a sejtjeinkbe ömlik: új testben
ujjonghat majd a lélek. Az óceán habvállai
szétmálnak a holdfény-ragyogásban, a vízfodrokon
csillan az égitest békéje, fénye. Nem várt megújulás!
Foucault vagy Blanchot határtapasztalata már
kapizsgálta a szélsőértékeket, az eddig
láthatatlan tartományt, Hertzekből ömlik
a megnyugvás örök békéje, a lélek kiárad,
váratlanul megtalálja fölismert otthonát.
🌸
174 Hz
ENYHÍTI A FÁJDALMAT, A FESZÜLTSÉGET ÉS A STRESSZT.
🌸
Stresszoldás
Metafizikai totalitásba is fordulhat a létünk,
afféle Athenaeum –töredékbe: mindent átfon
a költészet és a filozófia egymásra találása; egy
húron pendülnek a világmindenségben, s az
eddig ismeretlen a sejtjeinkbe ömlik: új testben
ujjonghat majd a lélek. Az óceán habvállai
szétmálnak a holdfény-ragyogásban, a vízfodrokon
csillan az égitest békéje, fénye. Nem várt megújulás!
Foucault vagy Blanchot határtapasztalata már
kapizsgálta a szélsőértékeket, az eddig
láthatatlan tartományt, Hertzekből ömlik
a megnyugvás örök békéje, a lélek kiárad,
váratlanul megtalálja fölismert otthonát.
🌸
🌸
396 Hz
FELOLDJA A FÉLELMET ÉS A BŰNTUDATOT
🌸
Bűntudat - oldás
Nincs ragadozó és nincs préda: kettős inga
pálcája forog szabadon a mozdíthatatlan
középpont körül. Semmi nem kaotikus. Nyílik,
csukódik, szétárad, szertefoszlik. Fénynyalábok
a világúr sötétjében, teljes megvilágosodás.
Párhuzamok gyengéd tánca egy sejtelmes
testszerűség (égi lény) középáramában.
Az egyetlen kisiklást az ember követte el,
a Gonosz ártalma azóta is itt fúj, egyelőre
gúzsba köthetetlenül. Teozófiák, filozófiák
születtek erre, elméleti architektúrák, mik
egyszer lerombolódnak, kéz érintése nélkül.
Ha az ördög dühöng, Isten munkálkodik:
és akkor szűnik meg a lét abszurditása. Az
idegenségből a rítustalan tisztaság színpadára
lépünk, ahol gyengéden ringatózunk a
megbocsátás zsongító világhálójában.
🌸
396 Hz
FELOLDJA A FÉLELMET ÉS A BŰNTUDATOT
🌸
Bűntudat - oldás
Nincs ragadozó és nincs préda: kettős inga
pálcája forog szabadon a mozdíthatatlan
középpont körül. Semmi nem kaotikus. Nyílik,
csukódik, szétárad, szertefoszlik. Fénynyalábok
a világúr sötétjében, teljes megvilágosodás.
Párhuzamok gyengéd tánca egy sejtelmes
testszerűség (égi lény) középáramában.
Az egyetlen kisiklást az ember követte el,
a Gonosz ártalma azóta is itt fúj, egyelőre
gúzsba köthetetlenül. Teozófiák, filozófiák
születtek erre, elméleti architektúrák, mik
egyszer lerombolódnak, kéz érintése nélkül.
Ha az ördög dühöng, Isten munkálkodik:
és akkor szűnik meg a lét abszurditása. Az
idegenségből a rítustalan tisztaság színpadára
lépünk, ahol gyengéden ringatózunk a
megbocsátás zsongító világhálójában.
🌸
🌸
417 Hz
MEGSZABADÍTJA a NEGATIVITÁS-t és gyógyítja a TRAUMÁT
🌸
Traumát Feloldó
A lírai szubjektum alapélménye a szorongás,
a földi evidenciák közti téblábolás, a jelenre
fókuszálás rohamában elkapja a jövőtől való
félelem, mely miatt a pozitív tapasztalatait
igyekszik rögzíteni, hogy reflexiói gyógyírként
visszahassanak. Ám épp a fogalmakkal lő
bakot, mert azokkal megragadhatatlanok
az űrből érkező telt áramok, azok a színdús
transzcendenciák, amelyek ősidők óta
sugározzák felénk a jövendő világot,
az egykor-volt Éden fajsúlyos energiáit:
a gyönyörök kertjének mély zengésű
varázslatosan ömlő monotoniáit. Talán –
a zene mellett – a költészet az, mely a
világban-bennlevés határvonalát olykor-
olykor föltépi, s a szubjektum levedli
félelmét, földiességét, mint kígyó a bőrét.
🌸
417 Hz
MEGSZABADÍTJA a NEGATIVITÁS-t és gyógyítja a TRAUMÁT
🌸
Traumát Feloldó
A lírai szubjektum alapélménye a szorongás,
a földi evidenciák közti téblábolás, a jelenre
fókuszálás rohamában elkapja a jövőtől való
félelem, mely miatt a pozitív tapasztalatait
igyekszik rögzíteni, hogy reflexiói gyógyírként
visszahassanak. Ám épp a fogalmakkal lő
bakot, mert azokkal megragadhatatlanok
az űrből érkező telt áramok, azok a színdús
transzcendenciák, amelyek ősidők óta
sugározzák felénk a jövendő világot,
az egykor-volt Éden fajsúlyos energiáit:
a gyönyörök kertjének mély zengésű
varázslatosan ömlő monotoniáit. Talán –
a zene mellett – a költészet az, mely a
világban-bennlevés határvonalát olykor-
olykor föltépi, s a szubjektum levedli
félelmét, földiességét, mint kígyó a bőrét.
🌸
🌸
432 Hz
A FÖLD SZÍVVERÉSE
🌸
Otthonosság - Érzet
Időbe zártan az idő nem elvesztegethető,
hisz oly közel a földi vég, s a napokat nem
nézhetjük tétlen. Az ősi jelentheti a jövőt.
Legyen bár globális diktatúra ez a kicsorbult
metaverzum, hol a többség a hazugság téziseinek
bedőlve hódol a végidei Babilonnak, a hamis
vallásosság, a gazdasági, politikai hatalom
kifordított világának, ezért alapélménye
az otthontalanság. De hát e földön nincs is
végső otthonunk. Égi hazánk a határtalan
végtelenség; idő-és térkategóriák nélkül
áramlik felénk/belénk a világűr mélységes
zenéje, madárröptű ritmusa. Csengő ütemében
egy távoli bolygón ott virít – otthonosan – a
Kis Herceg rózsája, romolhatatlanul, merő
várakozásban, az örökkévalóság igézetében.
🌸
432 Hz
A FÖLD SZÍVVERÉSE
🌸
Otthonosság - Érzet
Időbe zártan az idő nem elvesztegethető,
hisz oly közel a földi vég, s a napokat nem
nézhetjük tétlen. Az ősi jelentheti a jövőt.
Legyen bár globális diktatúra ez a kicsorbult
metaverzum, hol a többség a hazugság téziseinek
bedőlve hódol a végidei Babilonnak, a hamis
vallásosság, a gazdasági, politikai hatalom
kifordított világának, ezért alapélménye
az otthontalanság. De hát e földön nincs is
végső otthonunk. Égi hazánk a határtalan
végtelenség; idő-és térkategóriák nélkül
áramlik felénk/belénk a világűr mélységes
zenéje, madárröptű ritmusa. Csengő ütemében
egy távoli bolygón ott virít – otthonosan – a
Kis Herceg rózsája, romolhatatlanul, merő
várakozásban, az örökkévalóság igézetében.
🌸
🌸
528 Hz
A SZERETET FREKVENCIÁJA
🌸
528 Hz
A SZERETET FREKVENCIÁJA
🌸
🌸
528 Hz
A SZERETET FREKVENCIÁJA
🌸
Szeretet - Szerelem
Az ember egyik szeretetnyelve az érintés,
de nem mindegy, hogy a nemek közül
ki kit érint és hogyan teszi meg. Lótékat
még megvédte egy angyal, de ma az LMBTQ
diadalútja tarol; a geopolitikában is az erősebb
kutya diktálja a szerelmet. Holott – épp a
pandémia miatt – az interperszonalitás ma
az egyik legfontosabb aktualitás. Ez a frekvencia
minden dolog középpontjában rezonál: körök és
spirálok szent geometriájában, a DNS-struktúrával
összhangban cseng-bong a kozmikus lyukból
kiáramló, egyenértékű hangzás. Létezik digitális,
online-vonzódás? A sejtek attól bizseregnek, ha
az éterből szüntelen áramló üzenetek egyenest
a szívbe érkeznek, felforrósodó csillagözön
sugárzik felénk, melyek feloldódnak egy hangszín-
harmóniában, mely csak két lény közt teremtődhet.
🌸
528 Hz
A SZERETET FREKVENCIÁJA
🌸
Szeretet - Szerelem
Az ember egyik szeretetnyelve az érintés,
de nem mindegy, hogy a nemek közül
ki kit érint és hogyan teszi meg. Lótékat
még megvédte egy angyal, de ma az LMBTQ
diadalútja tarol; a geopolitikában is az erősebb
kutya diktálja a szerelmet. Holott – épp a
pandémia miatt – az interperszonalitás ma
az egyik legfontosabb aktualitás. Ez a frekvencia
minden dolog középpontjában rezonál: körök és
spirálok szent geometriájában, a DNS-struktúrával
összhangban cseng-bong a kozmikus lyukból
kiáramló, egyenértékű hangzás. Létezik digitális,
online-vonzódás? A sejtek attól bizseregnek, ha
az éterből szüntelen áramló üzenetek egyenest
a szívbe érkeznek, felforrósodó csillagözön
sugárzik felénk, melyek feloldódnak egy hangszín-
harmóniában, mely csak két lény közt teremtődhet.
🌸
🌸
963 Hz
A TISZTA CSODAHANG
🌸
Legtisztább Hangzás
Van, ami fogalmakkal, szavakkal ki nem fejezhető.
Annyira „költőien lakozik az ember” (á la Heidegger),
hogy nyelvvel aligha ragadható meg a lényeg. Talán
a zene hatol be a földi lét örvényeibe: e partot mosó
tenger-csobogásba; a türkiz és rózsaszín hangok
a földgolyó hatósugarában a hajnalokba oltják
az éjszakákat. Erre a mesterséges intelligencia –
bármily tökéletes – nem képes, mert betáplálhatatlan
a szabad akarat, az Isten adománya. De nincs veszélyben
a képzelet, a művészi elragadtatás, mert az túlnő
az információk halmazán, győz a kreativitás, mely
felsőbb sugallatra érkezik a létbe. A csak tárgyilag
létező nem érti a lélekrezdüléseket, hogy mi a lét.
Az algoritmusok az élőt megóvják a tévedéstől,
mert rávezetik, hogy az abszolút igazság a tét.
S „aki győz, annak nem árt a második halál”,
amit a felvidéki MS Mester a keresztre feszített
Krisztus arcának iszonyatán képes volt megmutatni.
A mesterséges intelligencia semmilyen ecsettel
nem boldogulna. A művészek közül is kevés
fogja fel ezt a tiszta döntést: a szeretetből
fakadó áldozatot. A Hertzek legéteribb hangzását,
Isten birodalmának felfoghatatlan mását.
🌸
963 Hz
A TISZTA CSODAHANG
🌸
Legtisztább Hangzás
Van, ami fogalmakkal, szavakkal ki nem fejezhető.
Annyira „költőien lakozik az ember” (á la Heidegger),
hogy nyelvvel aligha ragadható meg a lényeg. Talán
a zene hatol be a földi lét örvényeibe: e partot mosó
tenger-csobogásba; a türkiz és rózsaszín hangok
a földgolyó hatósugarában a hajnalokba oltják
az éjszakákat. Erre a mesterséges intelligencia –
bármily tökéletes – nem képes, mert betáplálhatatlan
a szabad akarat, az Isten adománya. De nincs veszélyben
a képzelet, a művészi elragadtatás, mert az túlnő
az információk halmazán, győz a kreativitás, mely
felsőbb sugallatra érkezik a létbe. A csak tárgyilag
létező nem érti a lélekrezdüléseket, hogy mi a lét.
Az algoritmusok az élőt megóvják a tévedéstől,
mert rávezetik, hogy az abszolút igazság a tét.
S „aki győz, annak nem árt a második halál”,
amit a felvidéki MS Mester a keresztre feszített
Krisztus arcának iszonyatán képes volt megmutatni.
A mesterséges intelligencia semmilyen ecsettel
nem boldogulna. A művészek közül is kevés
fogja fel ezt a tiszta döntést: a szeretetből
fakadó áldozatot. A Hertzek legéteribb hangzását,
Isten birodalmának felfoghatatlan mását.
🌸
🌸
963 Hz
A TISZTA CSODAHANG
🌸
963 Hz
A TISZTA CSODAHANG
🌸
🌸
| Kata..pdf |
| A_herzek_bűvöltében.pdf . |
🌸
🌸
MOSONYI KATA
A Hertzek Bűvöletében
MOSONYI KATA
A Hertzek Bűvöletében
🌸
MOSONYI KATA
A Hertzek bűvöletében
A Hertzek bűvöletében Versek (2023) Szerkesztette: Mosonyi Kata
Tördelőszerkesztő: Fetykó Judit
Borítókép: Paul Gauguin: Fileuse bretonne, 1889, olaj
© Mosonyi Kata Pécs, 2023
I. FIBONACCI-HARMÓNIÁK
Esterházy Péter emlékének
FIBONACCI-HARMÓNIÁK
Hommage á Leonardo, filius Bonacci
1. Ő Atya és Fiú és a Szentlélek s velük a mennyei lények, az égi teremtmények: angyalok, kerubok tevékeny életet élnek, őrzik a létünk; szent harmóniában élnek.
2. A csiga és háza is aranyspirál, szintén Fibonacci-számsor, a kreatúra egyik csodája, csápjait berántja, ha bántod. Érzékeny, mint a bogár, lepke; Isten kegyeltje.
3. A levél mintája a rügyben szunnyad. Április kicsalogatja. Mint virágszirom a ráncát kirázza, üde zöldje szabályosan a faágon a szélben vígan táncol a világra.
4. Egy toboz zártsága és cikkelyei akárcsak az articsóka vagy az ananász, a kövirózsa mértani aránya, hasonló a hangyászsün vagy tobozka kedves figurájához.
5. Az élet szépsége a napraforgó tányér tündöklő spirálja, az órarugó, a kerék is formálja, mint a tökéletesre szőtt pókháló, melybe belehull a kíváncsi légy.
6. Méh hatszög a háza, biztonságos vára a maga készítette lép. Dekoratív járdalapok, csillagok, kutak vagy egyedi rózsaablakok, ókori battisztérók, keresztelőmedencék.
7. A sötét égi lyuk, forgó örvény. mely a teremtés rejtélye; Euler-ösvény, labirintus, vonz befelé. Megfejthetetlen titok, mint az anyaméh s benne az élet foganása.
8. Nagy vizek hulláma, óceánok ár-apálya libikókázik föl-alá, metafizikai kiszolgáltatottságban: sub specie aeternitas nézve a lények a halálnak kitéve élnek.
9. Kép, festmény, alkotás csodás aránya, esztétikája nem vitás. Leonardo: Utolsó vacsorája, melyen Krisztus elénk tárja elárulóját, a tanítványok ámulatára.
10. Ő Élet, az Atya, Fiú, Szentlélek, általuk keringenek a bolygók, ütközés nélkül ragyog a Nap, a Föld, mely temérdek szépségével tükrözi a menny csodáit, akár egy ablak.
II. KÓRKÉP
„Távoli, kétes tájakon, készülődik a fájdalom.” /Pilinszky János/
17
KÓRKÉP
Illúziótlan kor ez, akár a többi. A hiba a bukott emberi természetben keresendő, mely Nádas Péter szerint megváltoztathatatlan. Az ember legfeljebb alakoskodik, eszméket cserél, történelmi álarcokat vált, csetepatéiból él. A guillotine hosszú árnyéka* napjainkig az egész világra rávetül. Ráadásul ma tabutlanabb, nyíltabb a bűnözés, az emberirtás. Beértek a káinok ivadékai. Háborúk mindig is voltak, akárcsak a családi perpatvarok: Aranka végigfeküdte a Nyugatot, Karinthyék ablakából röpködtek az egymáshoz vagdalt tárgyak. Csáth, Kosztolányi, Szabó Lőrinc sem volt épp szent, csupán az indítékok térhettek el, bár a hím ősi nemi fölénye napjainkig fennáll.
Azzal a különbséggel, hogy manapság a nők vadabbul vadásznak, s talán valamelyest alattomosabban. Kassák, Márai, Pilinszky se volt kivétel, előszeretettel járták a bordélyházakat. A torz nemi identitás már Lót idejében is megvolt. Csak korunkban többen születünk nőnek és halunk meg férfiként. Mára eltűnt a szemérem, utcára visszük színes zászlók és transzparensek alá színvallásunkat. * Földényi F. László
18
Az erkölcs kiveszett: álvallásosság van a kis-és nagyegyházakban egyaránt, másokat kábító prédikációk. Különbség semmi. Bárki „hívő keresztényként” is akár egy óra alatt szerez magának szeretőt, rövid időtávra, mert védi függetlenségét. A család szentsége mesebeszéd. Szerelmi romantika? Kihalt már Petőfi korában. Mára a féltestvérek ütik-verik egymást, a nép szentségel. A tisztes szegénység kikopott: a birtoklás gőgje mindent tarol. Az író – Vörösmarty kételye ellenére – még áltatja magát, hogy könyvei által megy előbbre a világ. Szóvirág! Önbecsapás, álnok hübrisz. A kiadó, a nyomda fölözi le a hasznot. Nietzsche kimondta: „az Isten halott”, oda az igazság! Nagy-és kishatalmak? Egyremegy! A Globális Elit s a különböző Fórumok nem ismernek határt a tömegpusztításban. Járványok, vegykezelt föld és légkör, árvizek, földcsuszamlások, erdő-és várostüzek, menekülők és halottak milliói, s mindez még mindig nem elég. Jönnek a megszorítások, az emberi jogok sárba tiprása, új okok miatti bebörtönzések, a háborús halálkommandók. * Étkezési idő volt Marokkóban, egy apa arra kérte fiát, vágja fel a dinnyét. A következő percben a ház nagy robajjal összedőlt. Hetekig keresték a túlélőket. 3000 embernek örökre megállította
19
az időt ez a földrengés. Mint ahogy 10 000 halottat mosott el az ár Líbiában, ugyanennyit megfojtott, megölt a sár; Ázsiában, és Dél-Amerikában milliók rekedtek a víz fogságába. Eltűntnek nyilvánították őket. – Reggel felhúzom a rolót, kinyitom az ablakot, és döbbenten figyelem zakatoló szívverésem: hogy éljük túl ezeket a magyarázat nélküli időket? „Nincsen remény” – mondhatnánk a költővel ismét, és mondjuk is véglegesen. Kevesen még föltekintenek a vegyi anyagokkal terhelt égre, s a mázsás felhők mögött sejtenek Valakit. Aki mindezt látja, még tűri, de az Ő türelme sem határtalan. A végtelenből előbb-utóbb elküldi Fiát s megváltó seregét. De lesz-e még bárki, akiért érdemes lesz majd újrakezdeni?
20
JANUÁRI HELYZETKÉP /2023/
a háztömbök közé beszorult a varjak károgása, faltól falig visszhangos a tér – , éjjel porcukorral hintette be a faágakat a dér, azokon ringanak csapatostul e rongyolt feketék tompa szürkeség borít mindent, a kabátok is avítt feketék -, e háborús világban mit is várnánk? őrizzük, amíg csak lehet, az otthon melegét* ha ugyan létezik otthon és létezik áram, fűtés; jéghideg sátrakban zajlik az oktatás, légiriadók hangja csapódik a roggyant betonfalaknak, a lakosságnak a metróállomás a menedék tankok robaja hangzik és rázkódik minden * Szabó T. Anna
21
a bombák becsapódásától, újabb halottak, tűz csap fel, füst, köd, elfojtott zokogások, a fájdalom néma jelenléte izzik, és lángban áll a kerek ég
22
COVID-HOAX
A pandémia sajátos gettója volt a karantén. S már marhavagonok és lágerek sem kellettek hozzá, hogy milliók pusztuljanak el. A WHO teljhatalmat kapott: a nanotechnológiától a technokráciáig ível uralma, mellyel félelemben tarthatja az emberiséget. A kezelés helytelen protokollja mérték nélküli szenvedést zúdított a lélegeztetőgépre kényszerített, tudatlanságban tartott emberekre. A kísérleti oltások mellékhatásai is, akár az egykori bomba Japán felett, milliókat ölnek meg, meghatározatlan évig –, a hoax/Munch sikolya felhatol az égig.
23
UGYAN MIÉRT?
Ugyan miért e gyilkos való, e világot felfaló halál? Már tudom, hogy nem képeskönyv az élet, megtanultam a vért, a verítéket. Lapozgatok. Nem találok menedéket. – Uram, segíts!
24
NYOMOK A TŰZBEN
Ne mondja senki, hogy nem anomália: a több tonna vizet tartó fák Lahainában belülről égtek s a leggyúlékonyabb kaliforniai Rosa Pine-tűlevelek (a logikával ellentétben) meg sem pörkölődtek; csak a törzsük lett fekete üszök. Irányított energiájú lézermágia. A talajba juttatott fémek lobbantak lángra. A kerítésekből a szögek, csavarok, drótok égtek, nem a farészek (geomágneses indukció). A Direct Energy Weapon megkonstruált egy szándékosnak tetsző gyújtogatást, melytől a repülőgépekből szétszórt, nehézfémekkel fertőzött talajon nukleáris jelenség zajlott: mint nemrég az ikertornyoknál, hidegfúzió. Nem hard sci-fi és nem fantázia, a szemünk előtt zajlik a „klíma-história”. A Föld maga ég! Városok pusztulnak el porig, megyéket sodor el az ár, hegyomlások temetnek maguk alá településeket, s ez nem afféle disztópia. A mobilházak nem feketék, a szintetikus cipő sem ég el; ez a jövő rémes misztériuma.
25
PLAZMATŰZ
Új fogalmak röppentek világgá, mint a chremtrails, az ember által okozott klímaváltozás fő eszköze, a glifozát és a géntechnológia mellett. A fertőzött talajon a tűz után semmi ki nem nő, a gyökerek is kiégtek. Kísértetvárosra ébredt a hajnal Lahainában, halottak üszkös teste szanaszét. A kikötőben – fizikai képtelenség – a vízben lévő aprócska földdarabkák, mint lángban álló szigettenger, meggyújtott szeszként égtek. A médiában már közömbössé váltak ezek a mindennapi képek, mintha a történelemkönyvek lapjairól elevenedtek volna meg a jól ismert ókori tűzvészek: alexandriai könyvtár, Néro lángoló Rómája; tombol Sátán rimája. Csak a technológiák újak, mesteriek, az egész bolygóra kiterjedőek. A globális láncreakció révén bárhol, bármikor előidézhetőek. Az animalizálódó emberi elme fokozatosan elsötétül, egyre démonibb lévén.
26
A VÉSZHARANG MEGKONGATÁSA
A Világgazdasági Fórum a miheztartás végett tette közzé az emberiség gúzsbakötésének pontjait: illó szabadság, itt a véged! A UCC / Egységes Kereskedelmi Kódex marionett-bábuként mozgatja az EU-t, az ENSZ s más szervezeteket, a világ pusztításra érett. Vakcina-pasport nélkül kirekesztenek a társadalomból, folyamatosan kell oltakozni. Megéri, különben az ellenálló embert eltávolítják, értsd: megsemmisítenek. Jó esetben, mint bűnös állampolgárt folyamatosan zaklatnak, megfigyelnek. Létrehozzák a 15-perces városokat, ennyi a mozgástered, Oxfordban már próbaüzemel. A digitális fizetőeszközzel hatalmilag behatárolják, mennyit költhetsz. Limitálják tulajdonodat is: aki szegény, az legyen még szegényebb. A geomérnökök új technológiákkal blokkolják a napfényt, napozni nincs esély.
27
A Facebook, a Twitter, az AI, az okostelefon segítségével mindent ellenőrzés alatt tartanak. Homoszexuális nevelés az óvodában, iskolában, ezek az új erkölcsi tartalmak. A pedofília üdvös lesz, a társadalom megújul általa. A népszaporulatot csökkentik. Teljes NGO-agymosás a gyerekeknél: ők döntsék el szexuális nemi identitásukat. A különféle szabályozásokkal maximálisan elveszik szabadságunkat. A Mesterséges Intelligencia szerepe megnő, mellőzi a humán munkaerőt, mindent monitoroz. Szerephez jut a superhuman, az „elit ember”, a tömegeknek ellehetetlenülést okoz. Felturbózott agyukkal, hübriszükkel ők lesznek a Mindenhatók, az Istenember. A génmanipuláció fokozásának célja az 5G megkoronázása, elfogadtatása. Joggal tüntethetnek a hollywoodiak, mert lecserélik AI-re a tanárokat, művészeket, orvosokat…
28
Az AI csendőr szerepe megnő, még azt is fogja tudni, ki kire szavaz. Az elpusztított földön a növények és állatok helyett műhúsra, bogarakra, férgekre cserélik táplálékunkat. Meggyőzik az embereket a korai eutanáziáról, hogy ne legyenek terhére a társadalomnak. (Orwell és Huxley irigykedve foroghat sírjában, hogy nem lehetnek részesei ennek a bujaságnak.)
29
DISZTÓPIA
Dn., 12: 1./ A Szép Új Világ már a sarkunkat tapossa, hamarosan a belünket: a „Do black” program fogyasztási korlátaival mérsékli, mennyit, mit vásárolsz, hová utazol, mindenben ellenőriz minket. Az ENSZ irányításával fog működni a digitális valuta, jól ki lett ez találva, melyik Fórum miben érdekelt. Még a computerünk megnyitásához is digitális azonosító kell, másképp nem működtetheted. A CBDC programozás figyel minden tranzakciót és lehallgat minden elhangzott szót, ha a globális hatalomnak valami nem tetszik, akkor automatikusan kikapcsolják a pénzhez jutásodat: a kanadai kamionosokkal megtörtént. Kínában már működik. Pro és Contra világ jön, virul a „Fenevad bélyege”: csak ők adhatnak és vehetnek. Végső válságában az ember döntse el, kinek engedelmeskedik, mert végképp nem mindegy, hol és miként sül el a fegyver.
30
„DAVOSI SZANHEDRIN”
Új Világrendhez új vallás illik, afféle államvallás, a kereszténység ellentéte. Ezt kívánja a globális diktatúra, a Föld lakosságához képest egy maroknyi ember elve. Henry Kleint idézve: társadalmunk olyan, mint a bőrét levető kígyó. A régi bőr a nyugati civilizáció, az Isten iránti odaadás (bár hol van az már?), az emberi fejlődés és a szabadság volt. Az új bőr egy bankárok által irányított, szociálisan megtervezett ültetvény, ahol a rabszolgák azt hiszik, hogy szabadok. Felettébb költői a kép és tabutlan, nyílt beszéd. Zajlik is már a tömegek agymosása. A sussexi székhelyű Tavistock et al, ez a „jótékonysági szervezet” mindent meg is tesz érte. Kifinomult pszichoszociális tudományokat alkalmaz, hogy elzsibbassza az elméket. Amerikai agytrösztök a támogatói ebben a minőségfeletti munkában, társadalmi kutatóintézetek. Tucker Carlson ironikus interjújában, a Környezetvétvedelem Egyházában világosan rámutat e folyamatokra: hogyan erőltetik rá az amerikaiakra a globális kultuszt, a zöld propagandát, a Világgazdasági Fórum prófétáit, s a Davosi Szanhedrin által ex-cathedra meghirdetett tantételeket. Eszerint a COVID-oltás egyfajta „keresztség” a globalista hitben, és kell az abortusz, az eutanázia is, nehogy túlszaporodjon a népesség. Sőt: szükséges az elnéptelenedés. Köztudott, hogy Davos Evangélium-ellenes, s tudatunkat félelemben tartják, hogy engedelmeskedjünk. Elménket a levegőbe és a vízbe permetezett vegyi anyagokkal
31
befolyásolják (akár a fluorral is), hogy legyengítsék tobozmirigyünket. Ez a szerv a test és lélek találkozása bennünk, de cél, hogy az ember véletlenül és semmiképpen ne legyen soha többé a földi teremtés égi mása.
32
VALAMI MEGCSILLANT
Kibertámadások sorozata indult, egykor Isten is hasonlót követett el, más eszközökkel az ókori Babilon ellen. Ma is bábeli a zűrzavar. A Vax egy biofegyver: tüskeproteingyártó gyárrá változtatja a testet, a grafén-oxid sem kacsabeszéd. Jó, ha hatásairól tud az ember. De valami megcsillant az alagút végén, az EP-ben Nemzetközi COVIDcsúcstalálkozót rendeztek, és civil kezdeményezésként már több ország szervezkedett. Ugyan csepp a tengerben, mégis lelki és tudományos segédlettel utat vágnak e kiúttalannak látszó rengetegben.
33
APOSZTÁZIA KORA
A bibliai paradigma mára már csak allegória. Harmonizálták az evolúciót a teremtéselmélettel. Az angol buszokon transzparens hirdeti: „valószínűleg nincs Isten”. Vagy csak az ember maga teremtette. Karl Rahner katolikus teológus szinkretizmusa: elég, hogy lelkiismeretes legyél, és működik a vallás pluralizmusa. Isten-központúság helyett a pápa vallási összefogást hirdet, a misztikum fontos az egyházban, régóta mellékes a Szentírás realitása. Luther szerint a halál alvás, a lélek halhatatlansága tévedés. Ez tiszta beszéd: a feltámadáskor nyerjük vissza – a halálunkkor visszavett – élet leheletét. Jellemző az is, hogy az első AI-s színmű címe: Menekülés Godot elől, már színház is játssza, a New York Times pedig lélekszakadva recenzálta. Az Új Világrend valójában szociális mesebeszéd-ígéret; Isten országa nem e világból való, ezt hagyta örökül a Mindenható. Új Bábel-tornya épül, elesnek sok ezren, „Jöjjetek ki, én népem”, hallatszik. – Egyedül Krisztusban lehetünk védettségben…
34
PÁRDUC ÉS GÖDÖLYE
In m. Rónay György Sokakban örök belső konfliktus a teremtés versus evolúció. Az iskolai oktatás ellenére egyre több tudós hisz a bibilai paradigmában. A teológusok viszont nyomás alá kerültek és kapituláltak az evolúciónak. 2009-től úgynevezett „evolúciós hétvégeket” tartanak szerte a világon. És prédikálnak a szószékről, anélkül, hogy hinnének Isten létezésében. Darwin a tapasztalatai alapján alkotta meg elméletét, látva, hogy az erősebb megöli az erőtelenebbet. Csalódott Istenében. Vagy tudós lévén nem járt kellőképpen utána, bár a biológia tudománya azt felkínálta, hogy az evolúció helyett épp a devolúció mehetett végbe. Példák sora győzhette volna meg. A kígyó méregmirigye (egy mai kutató-biológus szerint) nem más, mint átalakult nyálmirigy. Isten a bűnbeeséskor ugyanis megátkozta a földet, hogy teremjen tövist és bogáncsot, a kígyó hason csússzon, torka bocsásson halálos mérget. A kaktusz tüskéiben például a szár vette át a levél helyét, a rózsa tüskéje egy kérgi kinövés, de valójában genetikailag ugyanaz a kéreg. Darwin még nem lehetett jártas
35
a genetikában. Vagy: a baktérium okozhat betegséget, de szimbiózisban él bennünk, segíti életünket. Ez deaktiválás: ki vannak kapcsolva génjei, mert a gazdagép szállítja számára az élelmet. Vagy például a szúnyog esetében csak a nöstény szív vért, és enzimet termel, amely megakadályozza a véralvadást. A darazsak között pedig a munkásméh steril, a méhkirálynő azonban bőségesen ontja a petéket. Az Isten tekintetbe vette az életkörülmények-adta lehetőségeket: a táplálkozásban, a külső megjelenésben is a lakóhely szerint, így vannak ragadozók és vannak növényevők. Ekképp a nagy testű elefánt, a zsiráf, a ló, a medve zöldet eszik, de ha az élet úgy hozza, ez utóbbi vérengzővé válhat. Ellenben a kísérleti étkezési reformmal néhány ragadozó (róka, farkas s még az oroszlán is) megszelídülhet. Akár a gyermek: aki sokat néz tévét, videót, annál a szerotoninszint csökken és agresszívvá válhat, de nyerő, ha kevesebb antioxidánst eszik, attól a változás beállhat. A medve is csak opportunista húsevő. A halak belső szerkezete sokban hasonlít az emberéhez, és csodásan képesek alkalmazkodni az édes és sós vizekhez. Valaha – a teremtés hajnalán – a tengerek
36
édes vizek voltak, ez is megváltozott az átok nyomán. De még ma is csodálatos a természet. És meglehet, hogy az oroszlán is a kezdetekkor növényevő volt? Ez ma már elképzelhetetlen. De például a sípapagáj, mely egy bizonyos fa gyökerével táplálkozik, amikor kivágták azokat az éltető fákat, akkor rátámadtak a bárányokra, csőrükkel kiszívták a májukat, s a kipusztult nyájt látva a gazdák visszatelepítették a fákat. Mindezek után a bárányok ismét békében élhettek a papagájokkal. * Valós lehet hát a remény, hogy együtt fog élni békességben a párduc a gödölyével? És valóságos lehet majd, hogy egy kisgyermek terelgeti őket a legnagyobb egyetértésben? Boldog lehet az, akinek e kép nem tévképzet, mint ahogy boldogok a lelki szegények.
37
PILÁTUS KÉRDÉSE Mint hámló vakolat, a platánsor törzse már messziről hívogat. A levelek ezt susogják: de mi az igazság? És Jézus hallgatott. Egyetlen igazság testesült meg benne: a világot még ma is fenntartó SZERETET.
38
VÉGSŐ KÉRDÉSEK Ki véd meg lelki csatavesztéseinktől, mikor köröttünk minden összedől? Ki adja vissza látásunkat, ha Sátán és démonai elvakítanak? Ki szabadít meg az eltorzított törvény átkától, ha az rajtad átgázol? Ki teszi fel homlokunkra a pecsétet, ha a Fenevad bélyege éget? Ki oltja szomjunkat, ha a tűző Nap pusztít, sár ömöl s az édesvíz elapad? Ki terít asztalt az éhezőknek, ha mindent elvesznek tőled? Ki öleli magához a háború poklában épp most haldoklókat? Ki vigasztalja meg a síró gyermeket, ha mindkét szülője elveszett? Mi ad árnyat a tikkadónak, ha már az erdő is hamuvá porladt? Ki festi kékre az eget és zöldre a tájat, ha Isten ecsetje is kiszárad?
39
Ki nyit ajtót a nincstelennek, ha már otthonod neked sem lesz? Kihez kiálthatsz értelemért, ha minden elmét már sérelem ért? Ki gyógyít testet és lelket, ha a világ közönyös és művivé lett? Ki mehet át a szivárvány alatt, ha befalazták előtted az utat? Ki ment meg minket önmagunktól, mint a legveszélyesebb Gonosztól? Ki csukja be végleg a Könyvet, ha az emberből torz szörny lett? Minek kocog végig a Bárány az üvegtengeren,* ha az emberből már kihalt az értelem? * Pilinszky János
40
III. NYÁRI INTERMEZZO „Lehet-e barátság férfi és nő között? S ha igen, miért nem?” /Karinthy Frigyes/
41
1. Érintettség
42
12359 Nem háborús vagy rabszolga-billog, semmi köze a holokauszthoz, nem vágóhídra szánt állatok számjegye, az elrejthetetlen gyilok kinyilatkoztatása, nem marhavagonra ütött pecsét, mely kitelepítésre vitt embertömegeket jelölt; nem kereskedelmi kód, amit a gépek leolvasnak, nem valami rejtett dátum: évszázad, hó, nap töredéke, nem különös rendszám egy Cadilleken, valamely ismeretlen országból, mely ezzel hirdeti sajátos különcségét, nem egy macsó vagy bárki karjára, hátára égetett tetkó, árulkodó személyiségjel karcolata a hibátlan bőrön, nem postagalamb gyűrűjébe vésett jelzés (még ma is repkednek efféle légi üzenethordók); nem iskolapadba, fatörzsbe karistolt titkos emlék, melyet később nosztalgiázva felkeresnek, nem sírkőre, romokra, aszfaltra vésett egyedi jelzés, számmisztika, helyrajzi szám vagy valamilyen munkaügyi karton-kód.
43
Nem! Hanem egy pontos és fontos távolságmérés: ennyi kilométer sugáríve köti össze Budapestet Hawaii fővárosával, ahonnan azért érkeztél, hogy csak egy pillanatra összesimuljon arcunk, és az érintés melege a tetoválásnál is maradandóbb nyomot hagyjon a lélekmezőn: mint a soha el nem érhető és meg nem tartható boldogság hullámverése -, az örökre megmaradó hiányérzet kitörölhetetlen bizonyítékaként.
44
BÖLCSELKEDÉSEK
Minél nagyobb a fizikai távolság két ember között, annál több időt és pénzt igényel az együtt töltött idő. Az igaz barátságok legyőzik ezt az akadályt, ám a legtöbb kapcsolatot az erőfeszítés idő előtt fölemészti. Kérdik Hekatónt, mire jutott? „Kezdek barátja lenni önmagamnak”. Seneca: sokra jutott, mert sohasem lesz már egyedül. Van, aki folyton emberek közé megy, hogy ne érezze égető magányát, de otthonát sehol sem leli. Másnak a könyvek a társasága ez minden gazdagsága, s legjobb barátját e papírhalmokból nyeri. Az idő majd megmutatja, kinek keserve súlyosabb. Vagy létezik elixír, mely mindennél talányosabb? A művészet s a hit tud átlesni a falon, a lehetséges és a lehetetlen birodalmát rejtő válaszvonalon.
45
ahogy ahogy zavartan ki-be futkostál, nem találva a rég várt találkozás alaptónusát, az kedves volt, feledhetetlen ahogy merőn figyeltél szavamra, mert érdekelt, amit mondok: az életem legszebb pillanata lett ahogy gyengéden megérintetted hátamat a keskeny járdán, nehogy elcsapjon az úton robajló autóforgalom… az tagadhatatlan szeretetgesztus volt; ahogy a HÉV-en telefonodon mutattad hawaii életképeidet, az volt a boldogság. Ahogy nyújtottad kezed leszálláskor, óvón, segítőleg, az fölülírt minden szabályt. Mindezért majd az Isten megáld.
46
LÁTLELET
A boldogság nem éghajlati kérdés, benned él, mint az örökkévalóság ígérete, s Főnixként újjászületik. Oxigéndús lesz minden reggeled és ébredésed, ha emlékeidet felidézed. Miként most is: a gyertyafényben ringó tömegek (akár a szélben hajlongó pálmák a parton) énekelnek, ősi kábulatba esve, révülten feledve társuk másságát, élvezve a tömegpszichózis felelőtlen szabadságát, álságát. Köztük, mégis kívülállóként szemléled őket, mint most az én reakcióimat is, fotózod lelked merevlemezére mindezt. Oly gyermeki vagy ekkor, mégis oly vagány, megörökítesz engem is, hogy őrizz inségesebb napokra, ha majd újra rád tör a magány.
47
VIZIT Este fél hétkor még dől a fény, szívünkben isteni szélcsend, oldalról rálátok magányodra. Sűrű nyár, barátság extrákkal: irány az Institut Francais! Valaha szellemi színterem volt: francia lapok, könyvek, videók kincsesháza, kiállítások, filmek, írói találkozások – alattunk a Duna s Buda népe locsogása.. Korábban – más intermezzoként – leadtam egy halottam sporttáskányi kölcsön könyveit, egy kivétellel, mit nem találtam. Elnézték nekem, emberségüket csodáltam. Most tömény húsz perc adatott, hogy betekints múltam egy kis szeletébe. Angol, francia mondatok keveredtek a magyarral, jólesően az est menetében. A Latitudes ugyan zárva volt, de emlékeim árja feloldotta bennem a zsilipeket. Arcod bedőlt fényei kárpótoltak mindenért: e vizittel megültük az örömünnepet.
48
A DUNA-KORZÓN
Hiába kérlelem az időt, maradj még, elúszik, mint Dunán a dinnyehéj. A lebukó napsugarak csobogásában egy gőzhajó vonul elénk a folyón, s kérlelhetetlenül készülődik az éj. Napittas karunk össze-összeér a látvány káprázatában, szemközt ülve a Parlamenttel idegszálaink lassan kioldódnak egy valós önátadásban. E percek hőfoka növeli lelkünk öntalálkozását, s a vágyott öröklét reménye, mint az Arany-versben a tücsök, átveszi bennünk birodalmát.
49
ÉRINTÉSEK
Partok aranya ragyog: földrészek egybesimulnak, mint egy pillanatra az arcunk. * Vállalni pusztán a jelenlét gyönyörűségét: az is felelősség, de felér egy újjászületéssel. * Csatakosra izzadtál a 40 fokban fölfelé jövet házunkig, hogy végül találkozz önmagaddal. * Étkezés előtt mondott imád vezeklés volt. Balzsam, simogatás a meggyötört lelkeknek. * Földi hányattatásunk otthonra lelt a szokatlan vallomások kereszttüzében. * Jöttél Óceániából, mint Exupéry Kis hercege, hogy ápold a magány rózsáját. *
50
Ettől a különös rítustól leomlottak bennünk a féltve óvott Sors talányai. * A kövek gyöngyöznek a tűző napon, vállamra sólyom száll: kezed. Megnő bennem a csend. * Zakatol a szívünk, mint alattunk a HÉV, ez isteni aurában szenvedésünk kiég. * Arcunkra kiül a szomorú ragyogás, megbillent az idő, marad a látomás. * Most itt állok, vállad melege nélkül, távoli intés: az Óceán elsötétül.
51
ELMARADT SZELFI
Csak egy napszemüveggel burkolt arc őrzi a pillanatot – búcsúzni nem egyszerű. Már jön a kanyarban a HÉV, a közös szelfi ezúttal elmarad. Valahogy mélyen hisszük, hogy nemsokára ismét legyőzhető lesz a sok ezer kilométer, és újból megajándékoz minket az élet egy feledhetetlen jelenléttel. Vagy folytatódik ugyanúgy minden? Kitérések a Sors elől, menekülések, titkos kibúvók a felelősség alól? Elmaradt szelfi a lélek mélyén: valami belső fék még mindig tarol.
52
ELLOPTAM TITKODAT
Idézem arcodat, vállalt magányodat, maroknyi reményem elszáll, mint a pára. Lassan feldolgozom hiányodat. A lélekrezdülésekből ki mit fogott fel? Bár jól tudom, kortünet, hogy a lélek zárkózottságával tüntet. Előlem mégsem menekülhetsz, az emlékek foglya vagy. Te ugyan elfeledhetsz, de azok fogva tartanak. Elég egy mozdulat, egy szó, kérdő tekinteted, s az apró részletekből újra felépítem létezésedet. A teret, hol intesz a tömegben, a zajos utcát, a pihentető padot; csapzott izgatottságodat rejteni nem tudod, gyűjtöm köréd féltett varázslatodat. Azt hiszed, elrejtőzhetsz? Tévedsz. Elloptam számos titkodat.
53
TÉTOVA SOROK
Élsz-e még, vagy csak számomra haltál meg? Kikhez menekülsz önmagad, a magány és a valóság elől? Lásd be, hogy alapvetően folyton csak utánamégy az elérhetetlennek. Holott az benned lakozik.
54 AKIT AZ ISTEN SZERET
Akit az Isten szeret, sok próbát ad neki. A szívbe oltott békét háborúsággá teszi. Ember legyen a talpán, ki eligazodik, mit miért kap tőle, rejtély, miként boldogít. Bukott angyallal küzdve torz Jákob-éjszakán kifordult csipőcsonttal magadra eszmélsz, talán. Akit az Isten szeret, próbák alá veti. Meg nem szűnő kegyelmét ezáltal mutatja ki.
55
RENDHAGYÓ ZSOLTÁR
Van egy gócpont, kibogozhatatlan. Most jött el az ideje – hittem – de megoldhatatlan. Majd az Úrra bízom, mint megannyi mást. Ő még sosem okozott csalódást. Az Úr pedig rajzol egy lapon: egy alakot formál, hagyom. Most nem porból teremt, hogy porrá legyen, hanem szívből és érzékekből embert alkot, nekem. Kegyelemből teszi, tudom. Megszánta magányomat, látom: Lélekből most formálja ki valódi párom.
56
APOCALYPSE IN PARADISE
Lahaina, 2023. augusztus 9./ A véletlennek, a földi hatalmaknak és az ördög mesterkedésének majdnem sikerült véglegesíteni az örök kételyt. Mert meg van írva: „nem yíz által fog elpusztulni a Föld, hanem tűz által”. Lángba borult Maui szigete, a városközpont, a házak is száz számra égtek. Füst lepett el mindent. Hawaii, e földi Paradicsom egy része semmivé lett. Színes madárvilága fekete koromként égbe szállt, több ezren földönfutóként menekültek. Volt, aki az Óceánba fulladt, gáztározók robbantak fel és kiégtek. Munch sikolya süvöltött át az üszkös tájon, miközben a képernyőn peregtek az iszonyatos képek. Majd’ egy napig nem tudtam rólad semmit. „Sic tranzit glória mundi” – no de ily átkot csak nem szánhatott nekünk az imént még némán rajzolgató Isten? Nem hamuból formálgatott, magában mormogva, így hagyva minket a sorsunkra? Akkor hirtelen megcsörrent a telefonom, és az óceánokon túlról megszólalt hangod: „elvagyok, élek”. Halleluját zengett bennem a Lélek.
57
2. Pilinszky-áthallások
58
MIÉRT?
Miért rontunk el mindent? Legalább az illúziót hagynánk lebegni az éjszakák sarában, az emléktöredékek szikráit szétszóródni az égen a hullócsillagok havában. Ha már gépszíjként elkapott a játszma, miért rúgjuk fel titkos szabályait? Hagyjuk, hívogasson a másik, ízlelgetve annak illegitim talányait. Volt néhány boldog pillanat, tán a legelső és a végső, s most állok kifosztva s bennem reszketnek a percek, hideglelősen vagy forrón, akár a lángra lobbant erdő.
59
ÚJRA
Nem kényszerítelek, csak kérdem: miért tart még e hajsza? Örömnek aligha mondható, mondd, melyikünk akarta? Már záporoz bennünk az idő, ülök a vaksötétben, maholnap kimúlnak a percek, s maradunk töredékben. Vigasztalan a létezés, ha folyton így botladozunk, egymásnak sem kegyelmezünk, csak egy vékony pallón futunk. Újra hozzád fordulok, s kérdem: örök keresztnek szántad? Földrészek távolából ez csak egy óceánnyi bánat.
60
KÖNYÖRGÉS
Féltve őrzöm magányomat, e dicső függetlenséget, ám a feltörekvő emlékek számon tartanak téged. Többet kaptam, mint adni tudtam, többet, mit remélhettem, mégis üres marokkal állok, kevés, mit megélhettem. Bár őrzöm az érintéseket, várom tartozásodat. Kegyelmed révén, Uram, kérlek, pótold e hiányokat!
61
NYÁRI INTERMEZZO
Konok és gyilkos szenvedéllyel perzsel, éget ez a nyár, hőjét fokozta jöveteled; belépsz s a fal hátrálna már. Mi engem ért, a fojtó gyötrelem, az most patakzik rajtad. A kereszten függőn néma seb, hiába nem akartad. Közünk van e vad ütközethez: vágyódó tekintetünk megelőzte a vállalt kínhalált, mit most jóvá tehetünk. A pusztítás hőfoka csökken, arcodon a békesség szétömöl, a vérző kardvirágok csúcsán csillog a fényözön. Parázna vagy, tudod, szívedben mégis megesett árva. Megtisztított e nyár heve s forró varázsa.
62
REJTÉLY
Nyárutói ég: halványkék szemeddel rólad álmodik az emlékezet. Ostoba játék ez, hisz bármikor elfelejthetsz, semmire sincsen fedezet. Csak megoldhatatlanok a több évtizedes rejtélyes előkerülések: mint kopó az űzöttje után, ha nyomoz, tetteid kibogozhatatlanok. Véletlen vagy csapda tán, hogy egymást újra láttuk? A tökéletes időzítés is talány, hisz lehettél volna másutt. Vagy összehozott a magány? Pillanatokra csak, de a régi kedvteléssel kiűzve a remélt képzeteket, vártuk, hogy letisztul végre a képlet. Helyette egy szótlan intéssel zártuk.
63
ÖRÖKKÉ
Sokáig váratsz magadra, de megyek, ha hívsz. Ne hagyj örökre magamra, mert kétségem elvakít. Jól ismersz, hisz előtted nyitott könyv az életem. Ne zárd el magad előlem, hisz belőled létezem. Tűrök, mint Jób tette, elvesztve mindenét, nem kérdem, miért sanyargatsz, nélküled mit ér a lét? Kétségeimre, tudom, nincsen felelet; hisz mindig adtál ennem, csak tán néha nem eleget. Elárasztottál fényeddel, oly sok hajnalon, mégsem jutott elég, hogy folyton legyél napom. Gyengeségemet, kérlek, nézd el nekem, a magány szorításában is érezzem, hogy van kegyelem. Örökké szólítlak, világom te légy. Általad boldogulok, s e boldogság legyen végre elég!
64
NÉLKÜLED MIT ÉR?
Még mindig várakozásban, holott a távolság már ezer kilométerekre nőtt, a múlt meg összezsugorodott, semmissé téve a jelent. Nélküled mit ér a holnap? Egy telefoncsörgés valamit megoldhat? De tűzvészek nélkül nem jön el az új jelenlét, a lét pedig beomolhat. Mert beomolnak a földi tárnák, hittel vagy anélkül, itt minden összedől. A remény koldusaiként Urunk, a megoldást tőled várnánk. Csukott ajtókon zörgetsz, ismét bezárultak a kapuk, pedig nélküled az irgalom késik, a félelem ver tanyát, s közben elfelejtjük az izzó nyár havát.
65
A VONZÁS BŰVKÖRE
Egy New York kávéházi este, egy budavári séta, pad a Duna-korzón: élmények hagyatéka. Mikor telek meg vele, az emlék miként csillapul? Jelenleg még nyár van, vakító meleg; így él az emlékezet, kiolthatatlanul. Dermeszt a hőség, mint akkor, délután: elindultunk ketten a tömegben, Budán. Csapzott kerubok vigyáztak ránk; minek? Nem is követtünk el semmit; papírcsörgés, valamit ettünk, a zacskót elvetted, kidobtad, örültünk, hogy együtt lehettünk. Az érzelmek sivataga, mint forró por, éget. Magamban föltettem a kérdést: mikor ér ez véget? Emlékszel még? A Nap lebukni készült, parázna nőként nyergelte a hegygerincet, s te tudtad értékelni e költői képet.
66
HIÁBA
Hiába virágoznak a mandragórák, tabuk és titkok nélkül ezen a világon mire megyek? Kiemelek egy embert a sokaságból, a semmiből, majd eleresztem, mint egy idegent. Vajúdik a lét s a nemlét, az óceán s a vizek elmossák a szentségeket. A tűz eléget mindent. Por és hamu: ebből lettünk, azzá leszünk, hiába fordulsz felém, hiába nyújtasz kezet. Azt hittük, közünk van egymáshoz vacogó létünk tériszonyában, de be kell látnunk, hogy kicsinyes aggodalmaink csak löknek előre, jó esetben az elképzelt öröklét honába.
67
HIÁBAVALÓ ÁLDOZAT
Minden egymás felé tett léptünk hiábavalóság volt? Salamon ezt jobban tudta: minden hiábavalóság a nap alatt. Belátjuk-e valaha mindezt e reménytelen és kusza lét már ingadozó, de még meglévő irtóztató ideje alatt? Félbeszakadt mozdulatok és félig elhangzó mondatok sűrűjében minden tettünk boldogtalan. Ugyan még tart a nyár, de tegnapi pillanatainkat már befalazta az omló képzelet, s magányunk ismét bolyonghat hontalan. Mint hosszúra nyújtott kiáltás, úgy érkezik el hozzám égő erdőkön és tornádók poklából elcsukló jajszavad.
68
MEGÖRÖKÍTENÉM
Megörökítettem volna ezt a gyönyörű egészet, mielőtt a kéz búcsút intett. De a robogó szerelvény ablakában egy hangtalan mosoly a távolban elenyészett. Ekkora egyedüllét még sohasem szakadt rám, mázsássá tette lépteim. Pedig hazafelé mentem, haza, az otthontalanságba. Hányféle találkozás, Istenem, hányféle különválás, búcsúzás terheli életünket? Mint az óceán hullámtörései! Hányféle színeváltozás emelte és ejtette le a múltat? És mivégre a múlandóság emlékképei? Vonzásoknak és taszításoknak kitéve az égbolt is egyszer beszakad, ahogy egy esendő lélek megtörve, a méterekkel küzdve az otthonától egyre távolabb halad.
69
ENNYI ELÉG
Belépsz a legbelső szobádba, hallgatod a színes falakból áradó szürke csöndet. Ekkora némaság még nem vett körül: beleolvadsz az emlék málló terébe, ahol egy arc megkövül. Felemás érzések rabjaként elfelejted szabadságodat. Valaki kikényszeríti térdre roskadásodat. És akkor megelevenedik minden a csukott szemhéjak alatt: valaki belép, egy láthatatlan kéz megérinti válladat. Ennyi elég, hogy elfeledjük a bezárult ablakot, elfogadjuk az elfogadhatatlant, a jelenlét nélküli holnapot.
70
IV. A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN Hommage á Guido Monaco d’Arezo
71
174 Hz /stresszoldás/ Metafizikai totalitásba is fordulhat a létünk, afféle Athenaeum –töredékbe: mindent átfon a költészet és a filozófia egymásra találása; egy húron pendülnek a világmindenségben, s az eddig ismeretlen a sejtjeinkbe ömlik: új testben ujjonghat majd a lélek. Az óceán habvállai szétmálnak a holdfény-ragyogásban, a vízfodrokon csillan az égitest békéje, fénye. Nem várt megújulás! Foucault vagy Blanchot határtapasztalata már kapizsgálta a szélsőértékeket, az eddig láthatatlan tartományt, Hertzekből ömlik a megnyugvás örök békéje, a lélek kiárad, váratlanul megtalálja fölismert otthonát.
72
285 HZ /enyhíti a fájdalmat/ Szolfézs-frekvenciák, melyek gyógyítják testünk szöveteit, a bűneset után megátkozott Föld hatása alól, a bogáncs, a kóró ártalmaiból kiemeli a testet és a lelket. Kilenc mágneses hangból álló hangsor, aminek tudatosság növelő ereje van és enyhíti magányodat. Mint a barátság, mely olyan, mint a hegedű, melynek nem szabad húrjait könnyekig feszíteni. Az ősi szakrális zene hagyományát képezik, mint például a Gregorián ének. A besűrített energia aurát hoz létre: zsongás, ellazulás, hullámok szelíd ömlése.
A felkelő Nap fénye regenerál. Más az energiája a szeretetnek: erre szolgál a család, ezt erősítik a közösségek, a barátságok. Ez tiszta pozitív energia. Személyes emberi és tiszta szeretet – Simon Weil szerint – a barátság az isteni szeretet megsejtése és visszatükröződése. Maga a kapcsolat is megbecsülendő, önmagában érték. A lelki dolgok azok, amik igazán számítanak: a kedvesség, a megértés, az adás… Embernek lenni hitvallás. Erről szól e mélyhúrú csobogás, a háttéren a telt, hangzás, a mélybe húzó rezonancia. Nincs benne ártó misztika, hanem színtiszta transzcendencia. A szférák gyógyító hangzásai, a zene feltöltő, páratlan hatású, egyedülálló misztériuma.
73
396 Hz /bűntudat-oldás/ Nincs ragadozó és nincs préda: kettős inga pálcája forog szabadon a mozdíthatatlan középpont körül. Semmi nem kaotikus. Nyílik, csukódik, szétárad, szertefoszlik. Fénynyalábok a világúr sötétjében, teljes megvilágosodás. Párhuzamok gyengéd tánca egy sejtelmes testszerűség (égi lény) középáramában. Az egyetlen kisiklást az ember követte el, a Gonosz ártalma azóta is itt fúj, egyelőre gúzsba köthetetlenül.
Teozófiák, filozófiák születtek erre, elméleti architektúrák, mik egyszer lerombolódnak, kéz érintése nélkül. Ha az ördög dühöng, Isten munkálkodik: és akkor szűnik meg a lét abszurditása. Az idegenségből a rítustalan tisztaság színpadára lépünk, ahol gyengéden ringatózunk a megbocsátás zsongító világhálójában.
74
417 Hz /traumát feloldó/ A lírai szubjektum alapélménye a szorongás, a földi evidenciák közti téblábolás, a jelenre fókuszálás rohamában elkapja a jövőtől való félelem, mely miatt a pozitív tapasztalatait igyekszik rögzíteni, hogy reflexiói gyógyírként visszahassanak.
Ám épp a fogalmakkal lő bakot, mert azokkal megragadhatatlanok az űrből érkező telt áramok, azok a színdús transzcendenciák, amelyek ősidők óta sugározzák felénk a jövendő világot, az egykor-volt Éden fajsúlyos energiáit: a gyönyörök kertjének mély zengésű varázslatosan ömlő monotoniáit. Talán – a zene mellett – a költészet az, mely a világban-bennlevés határvonalát olykorolykor föltépi, s a szubjektum levedli félelmét, földiességét, mint kígyó a bőrét.
75
432 Hz /otthonosság-érzet/ Időbe zártan az idő nem elvesztegethető, hisz oly közel a földi vég, s a napokat nem nézhetjük tétlen. Az ősi jelentheti a jövőt. Legyen bár globális diktatúra ez a kicsorbult metaverzum, hol a többség a hazugság téziseinek bedőlve hódol a végidei Babilonnak, a hamis vallásosság, a gazdasági, politikai hatalom kifordított világának, ezért alapélménye az otthontalanság. De hát e földön nincs is végső otthonunk. Égi hazánk a határtalan végtelenség; idő-és térkategóriák nélkül áramlik felénk/belénk a világűr mélységes zenéje, madárröptű ritmusa. Csengő ütemében egy távoli bolygón ott virít – otthonosan – a Kis Herceg rózsája, romolhatatlanul, merő várakozásban, az örökkévalóság igézetében.
76
528 Hz /szeretet-szerelem/ Az ember egyik szeretetnyelve az érintés, de nem mindegy, hogy a nemek közül ki kit érint és hogyan teszi meg. Lótékat még megvédte egy angyal, de ma az LMBTQ diadalútja tarol; a geopolitikában is az erősebb kutya diktálja az ütemet. Holott – épp a pandémia miatt – az interperszonalitás ma az egyik legfontosabb aktualitás.
Ez a frekvencia minden dolog középpontjában rezonál: körök és spirálok szent geometriájában, a DNS-struktúrával összhangban cseng-bong a kozmikus lyukból kiáramló, egyenértékű hangzás. Létezik digitális, online-vonzódás? A sejtek attól bizseregnek, ha az éterből szüntelen áramló üzenetek egyenest a szívbe érkeznek, felforrósodó csillagözön sugárzik felénk, melyek feloldódnak egy hangszínharmóniában, mely csak két lény közt teremtődhet.
77
639 HZ /a harmonikus kapcsolatért/ A szolfézs az univerzum zenei kulcsa, az elme és a test e frekvenciákra van hangolva. Lelki áldást jelentenek, harmóniában tartják a testet, a lelket s a szellemet. Lehetővé teszi az interperszonális kapcsolatokat, harmóniát teremtenek a családban, a barátok közt. Boldogok, akik tudnak meghallgatni és elhallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.* * Jósika Miklós szerint ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk. Fokozza a megértést, a kommunikációt, a tolarenciát. Két ember közt a legrövidebb út az egyenes beszéd.**
Meleg áramlás, egyenest a szívbe hatol, fokozatosan épül be a lélekbe, örök körforgásban az értelem és az érzelem húrjain. Lágy és mégis erős hangzás. Stabilitást ad: az öröm fészke. Megnyitja az igazi szeretet titkait: a gondolat, a tisztelet, az adni tudás, a lelkesedés, a szenvedély, az érintés erejével. Pure positive love. Bűntelen, mély és örök. A másik javát keresi az elkötelezettség erejével, a bizalom szárnyalásával, a szabadság könnyű röptetésével, az eget boldogan hasító szárnyverdeséssel. Az élet szeretet nélkül csak látomás. A szeretet a legnagyobb igazság, és emellett minden csak illúzió. * Gyökössy Endre ** Szilágyi Domokos
78
741 HZ /méregtelenítő/ Ez a frekvencia behatol a sejtjeinkbe, mozgásba hozza a pozitív érzeteket, melyek egyre erőteljesebben kiűzik a negativitást. Fokozódó hangszíneivel, effektusaival, tónusával fölszabadítja a félelmeket, célratörően sulykolja belénk az élet értelmét, a létezés gazdagságát. Összekapcsol a mennyei harmóniával, így növeli a pozitivitást, a reményt. S ahol nő a veszély, ott nő a kegyelem.
A boldogtalanság nem ment fel semmi alól. Hirdesd az istenélmény hétköznapiságát, mint Pilinszky: mert van itt valamiféle szomjúság, amit még senki meg nem itatott. Juss el a halott betűtől a teremtő hangig! Mert ez a Lélek zenéje, benne élünk, mozgunk és vagyunk. S ez a legnagyobb misztika, egyben a legmélyebb realitás. Ebben rejlik az emberi identitás. A boldogság mindig valami rendkívüli szenvedés tövében terem, éppoly rendkívüli, miként a szenvedés maga, melyet elmosnak ezek a hangzások. Közjáték. Talán nem is egyéb, mint az elűzött félelem hiánya. E hangok begyökereznek a jóba, stabilizálók.
79
852 HZ /az intuíció felébresztése/ Istenem, te zokogsz most bennem, mint malom a pokolban? Kapcsolódjunk a kozmosz zenéjéhez és az erdei fuvolák éteri hangzásához teljes bensőnkkel! A művészet erotikája által szabadon bejutunk énünk legmélyébe, meglátjuk az összefüggéseket, a lét lényegét. Rájövünk arra, hogy a szép az, ami néma, de látható; a jóság is néma, de láthatatlan. Petőfi vallja: az idő pedig igaz, és eldönti, ami nem az. Hirtelen felismerjük – egy nyolcéves gyermek tapasztalatával - , hogy a feltámadás valóság.
Nem kellenek hozzá logikai buktatók, hogy egy pillanat alatt megértsük: van szabad választásunk a jó és a rossz között. Dosztojevszkij szerint nincs csábítóbb az ember számára, mint lelkiismeretének szabadsága, de nincs gyötrelmesebb sem. Ez a teljes bizonyosság, önálló nézőpont szerinti megismerés. Nem is kevés. Pilinszkyvel hisszük: akár a fényes pelyhek is, vigyázva földet érnek,/ a fényességes angyal is,/ ő is a földre lépett. Ez határozza meg a véget.
80
963 Hz /legtisztább hangzás/ Van, ami fogalmakkal, szavakkal ki nem fejezhető. Annyira „költőien lakozik az ember” (á la Heidegger), hogy nyelvvel aligha ragadható meg a lényeg. Talán a zene hatol be a földi lét örvényeibe: e partot mosó tenger-csobogásba; a türkiz és rózsaszín hangok a földgolyó hatósugarában a hajnalokba oltják az éjszakákat.
Erre a mesterséges intelligencia – bármily tökéletes – nem képes, mert betáplálhatatlan a szabad akarat, az Isten adománya. De nincs veszélyben a képzelet, a művészi elragadtatás, mert az túlnő az információk halmazán, győz a kreativitás, mely felsőbb sugallatra érkezik a létbe.
A csak tárgyilag létező nem érti a lélekrezdüléseket s hogy mi a lét. Az algoritmusok az élőt megóvják a tévedéstől, mert rávezetik, hogy az abszolút igazság a tét. S „aki győz, annak nem árt a második halál”, amit a felvidéki MS Mester a keresztre feszített Krisztus arcának iszonyatán képes volt megmutatni. A mesterséges intelligencia semmilyen ecsettel nem boldogulna. A művészek közül is kevés fogja fel ezt a tiszta döntést: a szeretetből fakadó áldozatot. A Hertzek legéteribb hangzását, Isten birodalmának felfoghatatlan mását.
81
Tartalomjegyzék
I. FIBONACCI-HARMÓNIÁK...................................... 1…fibonacc 2. 3…………… 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. II. KÓRKÉP KÓRKÉP JANUÁRI HELYZETKÉP /2023/ COVID-HOAX UGYAN MIÉRT? NYOMOK A TŰZBEN PLAZMATŰZ A VÉSZHARANG MEGKONGATÁSA DISZTÓPIA /Dn., 12: 1./ „DAVOSI SZANHEDRIN” VALAMI MEGCSILLANT APOSZTÁZIA KORA PÁRDUC ÉS GÖDÖLYE ..
82 PILÁTUS KÉRDÉSE VÉGSŐ KÉRDÉSEK III. NYÁRI INTERMEZZO 1. Érintettség 12359 BÖLCSELKEDÉSEK ahogy LÁTLELET VIZIT A DUNA-KORZÓN ÉRINTÉSEK ELMARADT SZELFI ELLOPTAM TITKODAT TÉTOVA SOROK AKIT AZ ISTEN SZERET RENDHAGYÓ ZSOLTÁR APOCALYPSE IN PARADISE 2. Pilinszky-áthallások MIÉRT? ÚJRA KÖNYÖRGÉS NYÁRI INTERMEZZO 83 REJTÉLY ÖRÖKKÉ NÉLKÜLED MIT ÉR? A VONZÁS BŰVKÖRE HIÁBA HIÁBAVALÓ ÁLDOZAT MEGÖRÖKÍTENÉM ENNYI ELÉG IV. A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN
174 Hz /stresszoldás/
285 HZ /enyhíti a fájdalmat/ 396 Hz /bűntudat-oldás/
417 Hz /traumát feloldó/
432 Hz /otthonosság-érzet/ 528 Hz /szeretet-szerelem/
639 HZ /a harmonikus kapcsolatért/ 741 HZ /méregtelenítő/ 852 HZ /az intuíció felébresztése/
963 Hz /legtisztább hangzás/
84
MOSONYI KATA (eredeti nevén BALÁZS KATALIN JUDIT) költő, irodalmár: a verseken kívül recenziókat, kritikákat ír. Kutatási területe a kortárs irodalom. 1949-ben született Mosonmagyaróváron, az egyetem elvégzése után 40 évig Budapesten élt és dolgozott. Jelenleg Pécsett lakik. Írásai 1970-től jelentek meg a Magyar ifjúság, az Egyetemi Lapok, a Dolgozók Lapja, az Új Forrás, az Új Írás, a Diakónia, a Vigília, az Irodalmi Jelen, a Nyitott Szemmel, a Vár Ucca Műhely, a Hitel, a Kortárs és az Irodalmi Epreskert (online) folyóiratok lapjain. Eddig öt kötete olvasható a MEK-ben: Búzamező varjakkal (versek, 2020) Szakadt színfalak közt (recenziók, kritikák, 2020) Tükörszilánkok (versek, 2022) A behódolásmentes irodalomkritika (recenziók, kritikák, 2022) A vég küszöbén (versek, 2023) Jelen verseskötete többféle nyelvi regiszteren vall az ember és a világ állapotáról, elemi erővel kérdez rá arra, hogy lehet-e őszinte barátság férfi és nő között, ebben több ponton azonosulva Pilinszky evangéliumi esztétikájával. Az emberiség iránti különös felelősségérzettel vizsgálja a világban zajló folyamatokat, a felvázolt jövőt katasztrofálisnak látva keresi a megoldási lehetőségeket. Továbbra is úgy véli, hogy emberi erővel a megoldás lehetetlen.
MOSONYI KATA: A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN Pécs, 2023
A Hertzek bűvöletében
A Hertzek bűvöletében Versek (2023) Szerkesztette: Mosonyi Kata
Tördelőszerkesztő: Fetykó Judit
Borítókép: Paul Gauguin: Fileuse bretonne, 1889, olaj
© Mosonyi Kata Pécs, 2023
I. FIBONACCI-HARMÓNIÁK
Esterházy Péter emlékének
FIBONACCI-HARMÓNIÁK
Hommage á Leonardo, filius Bonacci
1. Ő Atya és Fiú és a Szentlélek s velük a mennyei lények, az égi teremtmények: angyalok, kerubok tevékeny életet élnek, őrzik a létünk; szent harmóniában élnek.
2. A csiga és háza is aranyspirál, szintén Fibonacci-számsor, a kreatúra egyik csodája, csápjait berántja, ha bántod. Érzékeny, mint a bogár, lepke; Isten kegyeltje.
3. A levél mintája a rügyben szunnyad. Április kicsalogatja. Mint virágszirom a ráncát kirázza, üde zöldje szabályosan a faágon a szélben vígan táncol a világra.
4. Egy toboz zártsága és cikkelyei akárcsak az articsóka vagy az ananász, a kövirózsa mértani aránya, hasonló a hangyászsün vagy tobozka kedves figurájához.
5. Az élet szépsége a napraforgó tányér tündöklő spirálja, az órarugó, a kerék is formálja, mint a tökéletesre szőtt pókháló, melybe belehull a kíváncsi légy.
6. Méh hatszög a háza, biztonságos vára a maga készítette lép. Dekoratív járdalapok, csillagok, kutak vagy egyedi rózsaablakok, ókori battisztérók, keresztelőmedencék.
7. A sötét égi lyuk, forgó örvény. mely a teremtés rejtélye; Euler-ösvény, labirintus, vonz befelé. Megfejthetetlen titok, mint az anyaméh s benne az élet foganása.
8. Nagy vizek hulláma, óceánok ár-apálya libikókázik föl-alá, metafizikai kiszolgáltatottságban: sub specie aeternitas nézve a lények a halálnak kitéve élnek.
9. Kép, festmény, alkotás csodás aránya, esztétikája nem vitás. Leonardo: Utolsó vacsorája, melyen Krisztus elénk tárja elárulóját, a tanítványok ámulatára.
10. Ő Élet, az Atya, Fiú, Szentlélek, általuk keringenek a bolygók, ütközés nélkül ragyog a Nap, a Föld, mely temérdek szépségével tükrözi a menny csodáit, akár egy ablak.
II. KÓRKÉP
„Távoli, kétes tájakon, készülődik a fájdalom.” /Pilinszky János/
17
KÓRKÉP
Illúziótlan kor ez, akár a többi. A hiba a bukott emberi természetben keresendő, mely Nádas Péter szerint megváltoztathatatlan. Az ember legfeljebb alakoskodik, eszméket cserél, történelmi álarcokat vált, csetepatéiból él. A guillotine hosszú árnyéka* napjainkig az egész világra rávetül. Ráadásul ma tabutlanabb, nyíltabb a bűnözés, az emberirtás. Beértek a káinok ivadékai. Háborúk mindig is voltak, akárcsak a családi perpatvarok: Aranka végigfeküdte a Nyugatot, Karinthyék ablakából röpködtek az egymáshoz vagdalt tárgyak. Csáth, Kosztolányi, Szabó Lőrinc sem volt épp szent, csupán az indítékok térhettek el, bár a hím ősi nemi fölénye napjainkig fennáll.
Azzal a különbséggel, hogy manapság a nők vadabbul vadásznak, s talán valamelyest alattomosabban. Kassák, Márai, Pilinszky se volt kivétel, előszeretettel járták a bordélyházakat. A torz nemi identitás már Lót idejében is megvolt. Csak korunkban többen születünk nőnek és halunk meg férfiként. Mára eltűnt a szemérem, utcára visszük színes zászlók és transzparensek alá színvallásunkat. * Földényi F. László
18
Az erkölcs kiveszett: álvallásosság van a kis-és nagyegyházakban egyaránt, másokat kábító prédikációk. Különbség semmi. Bárki „hívő keresztényként” is akár egy óra alatt szerez magának szeretőt, rövid időtávra, mert védi függetlenségét. A család szentsége mesebeszéd. Szerelmi romantika? Kihalt már Petőfi korában. Mára a féltestvérek ütik-verik egymást, a nép szentségel. A tisztes szegénység kikopott: a birtoklás gőgje mindent tarol. Az író – Vörösmarty kételye ellenére – még áltatja magát, hogy könyvei által megy előbbre a világ. Szóvirág! Önbecsapás, álnok hübrisz. A kiadó, a nyomda fölözi le a hasznot. Nietzsche kimondta: „az Isten halott”, oda az igazság! Nagy-és kishatalmak? Egyremegy! A Globális Elit s a különböző Fórumok nem ismernek határt a tömegpusztításban. Járványok, vegykezelt föld és légkör, árvizek, földcsuszamlások, erdő-és várostüzek, menekülők és halottak milliói, s mindez még mindig nem elég. Jönnek a megszorítások, az emberi jogok sárba tiprása, új okok miatti bebörtönzések, a háborús halálkommandók. * Étkezési idő volt Marokkóban, egy apa arra kérte fiát, vágja fel a dinnyét. A következő percben a ház nagy robajjal összedőlt. Hetekig keresték a túlélőket. 3000 embernek örökre megállította
19
az időt ez a földrengés. Mint ahogy 10 000 halottat mosott el az ár Líbiában, ugyanennyit megfojtott, megölt a sár; Ázsiában, és Dél-Amerikában milliók rekedtek a víz fogságába. Eltűntnek nyilvánították őket. – Reggel felhúzom a rolót, kinyitom az ablakot, és döbbenten figyelem zakatoló szívverésem: hogy éljük túl ezeket a magyarázat nélküli időket? „Nincsen remény” – mondhatnánk a költővel ismét, és mondjuk is véglegesen. Kevesen még föltekintenek a vegyi anyagokkal terhelt égre, s a mázsás felhők mögött sejtenek Valakit. Aki mindezt látja, még tűri, de az Ő türelme sem határtalan. A végtelenből előbb-utóbb elküldi Fiát s megváltó seregét. De lesz-e még bárki, akiért érdemes lesz majd újrakezdeni?
20
JANUÁRI HELYZETKÉP /2023/
a háztömbök közé beszorult a varjak károgása, faltól falig visszhangos a tér – , éjjel porcukorral hintette be a faágakat a dér, azokon ringanak csapatostul e rongyolt feketék tompa szürkeség borít mindent, a kabátok is avítt feketék -, e háborús világban mit is várnánk? őrizzük, amíg csak lehet, az otthon melegét* ha ugyan létezik otthon és létezik áram, fűtés; jéghideg sátrakban zajlik az oktatás, légiriadók hangja csapódik a roggyant betonfalaknak, a lakosságnak a metróállomás a menedék tankok robaja hangzik és rázkódik minden * Szabó T. Anna
21
a bombák becsapódásától, újabb halottak, tűz csap fel, füst, köd, elfojtott zokogások, a fájdalom néma jelenléte izzik, és lángban áll a kerek ég
22
COVID-HOAX
A pandémia sajátos gettója volt a karantén. S már marhavagonok és lágerek sem kellettek hozzá, hogy milliók pusztuljanak el. A WHO teljhatalmat kapott: a nanotechnológiától a technokráciáig ível uralma, mellyel félelemben tarthatja az emberiséget. A kezelés helytelen protokollja mérték nélküli szenvedést zúdított a lélegeztetőgépre kényszerített, tudatlanságban tartott emberekre. A kísérleti oltások mellékhatásai is, akár az egykori bomba Japán felett, milliókat ölnek meg, meghatározatlan évig –, a hoax/Munch sikolya felhatol az égig.
23
UGYAN MIÉRT?
Ugyan miért e gyilkos való, e világot felfaló halál? Már tudom, hogy nem képeskönyv az élet, megtanultam a vért, a verítéket. Lapozgatok. Nem találok menedéket. – Uram, segíts!
24
NYOMOK A TŰZBEN
Ne mondja senki, hogy nem anomália: a több tonna vizet tartó fák Lahainában belülről égtek s a leggyúlékonyabb kaliforniai Rosa Pine-tűlevelek (a logikával ellentétben) meg sem pörkölődtek; csak a törzsük lett fekete üszök. Irányított energiájú lézermágia. A talajba juttatott fémek lobbantak lángra. A kerítésekből a szögek, csavarok, drótok égtek, nem a farészek (geomágneses indukció). A Direct Energy Weapon megkonstruált egy szándékosnak tetsző gyújtogatást, melytől a repülőgépekből szétszórt, nehézfémekkel fertőzött talajon nukleáris jelenség zajlott: mint nemrég az ikertornyoknál, hidegfúzió. Nem hard sci-fi és nem fantázia, a szemünk előtt zajlik a „klíma-história”. A Föld maga ég! Városok pusztulnak el porig, megyéket sodor el az ár, hegyomlások temetnek maguk alá településeket, s ez nem afféle disztópia. A mobilházak nem feketék, a szintetikus cipő sem ég el; ez a jövő rémes misztériuma.
25
PLAZMATŰZ
Új fogalmak röppentek világgá, mint a chremtrails, az ember által okozott klímaváltozás fő eszköze, a glifozát és a géntechnológia mellett. A fertőzött talajon a tűz után semmi ki nem nő, a gyökerek is kiégtek. Kísértetvárosra ébredt a hajnal Lahainában, halottak üszkös teste szanaszét. A kikötőben – fizikai képtelenség – a vízben lévő aprócska földdarabkák, mint lángban álló szigettenger, meggyújtott szeszként égtek. A médiában már közömbössé váltak ezek a mindennapi képek, mintha a történelemkönyvek lapjairól elevenedtek volna meg a jól ismert ókori tűzvészek: alexandriai könyvtár, Néro lángoló Rómája; tombol Sátán rimája. Csak a technológiák újak, mesteriek, az egész bolygóra kiterjedőek. A globális láncreakció révén bárhol, bármikor előidézhetőek. Az animalizálódó emberi elme fokozatosan elsötétül, egyre démonibb lévén.
26
A VÉSZHARANG MEGKONGATÁSA
A Világgazdasági Fórum a miheztartás végett tette közzé az emberiség gúzsbakötésének pontjait: illó szabadság, itt a véged! A UCC / Egységes Kereskedelmi Kódex marionett-bábuként mozgatja az EU-t, az ENSZ s más szervezeteket, a világ pusztításra érett. Vakcina-pasport nélkül kirekesztenek a társadalomból, folyamatosan kell oltakozni. Megéri, különben az ellenálló embert eltávolítják, értsd: megsemmisítenek. Jó esetben, mint bűnös állampolgárt folyamatosan zaklatnak, megfigyelnek. Létrehozzák a 15-perces városokat, ennyi a mozgástered, Oxfordban már próbaüzemel. A digitális fizetőeszközzel hatalmilag behatárolják, mennyit költhetsz. Limitálják tulajdonodat is: aki szegény, az legyen még szegényebb. A geomérnökök új technológiákkal blokkolják a napfényt, napozni nincs esély.
27
A Facebook, a Twitter, az AI, az okostelefon segítségével mindent ellenőrzés alatt tartanak. Homoszexuális nevelés az óvodában, iskolában, ezek az új erkölcsi tartalmak. A pedofília üdvös lesz, a társadalom megújul általa. A népszaporulatot csökkentik. Teljes NGO-agymosás a gyerekeknél: ők döntsék el szexuális nemi identitásukat. A különféle szabályozásokkal maximálisan elveszik szabadságunkat. A Mesterséges Intelligencia szerepe megnő, mellőzi a humán munkaerőt, mindent monitoroz. Szerephez jut a superhuman, az „elit ember”, a tömegeknek ellehetetlenülést okoz. Felturbózott agyukkal, hübriszükkel ők lesznek a Mindenhatók, az Istenember. A génmanipuláció fokozásának célja az 5G megkoronázása, elfogadtatása. Joggal tüntethetnek a hollywoodiak, mert lecserélik AI-re a tanárokat, művészeket, orvosokat…
28
Az AI csendőr szerepe megnő, még azt is fogja tudni, ki kire szavaz. Az elpusztított földön a növények és állatok helyett műhúsra, bogarakra, férgekre cserélik táplálékunkat. Meggyőzik az embereket a korai eutanáziáról, hogy ne legyenek terhére a társadalomnak. (Orwell és Huxley irigykedve foroghat sírjában, hogy nem lehetnek részesei ennek a bujaságnak.)
29
DISZTÓPIA
Dn., 12: 1./ A Szép Új Világ már a sarkunkat tapossa, hamarosan a belünket: a „Do black” program fogyasztási korlátaival mérsékli, mennyit, mit vásárolsz, hová utazol, mindenben ellenőriz minket. Az ENSZ irányításával fog működni a digitális valuta, jól ki lett ez találva, melyik Fórum miben érdekelt. Még a computerünk megnyitásához is digitális azonosító kell, másképp nem működtetheted. A CBDC programozás figyel minden tranzakciót és lehallgat minden elhangzott szót, ha a globális hatalomnak valami nem tetszik, akkor automatikusan kikapcsolják a pénzhez jutásodat: a kanadai kamionosokkal megtörtént. Kínában már működik. Pro és Contra világ jön, virul a „Fenevad bélyege”: csak ők adhatnak és vehetnek. Végső válságában az ember döntse el, kinek engedelmeskedik, mert végképp nem mindegy, hol és miként sül el a fegyver.
30
„DAVOSI SZANHEDRIN”
Új Világrendhez új vallás illik, afféle államvallás, a kereszténység ellentéte. Ezt kívánja a globális diktatúra, a Föld lakosságához képest egy maroknyi ember elve. Henry Kleint idézve: társadalmunk olyan, mint a bőrét levető kígyó. A régi bőr a nyugati civilizáció, az Isten iránti odaadás (bár hol van az már?), az emberi fejlődés és a szabadság volt. Az új bőr egy bankárok által irányított, szociálisan megtervezett ültetvény, ahol a rabszolgák azt hiszik, hogy szabadok. Felettébb költői a kép és tabutlan, nyílt beszéd. Zajlik is már a tömegek agymosása. A sussexi székhelyű Tavistock et al, ez a „jótékonysági szervezet” mindent meg is tesz érte. Kifinomult pszichoszociális tudományokat alkalmaz, hogy elzsibbassza az elméket. Amerikai agytrösztök a támogatói ebben a minőségfeletti munkában, társadalmi kutatóintézetek. Tucker Carlson ironikus interjújában, a Környezetvétvedelem Egyházában világosan rámutat e folyamatokra: hogyan erőltetik rá az amerikaiakra a globális kultuszt, a zöld propagandát, a Világgazdasági Fórum prófétáit, s a Davosi Szanhedrin által ex-cathedra meghirdetett tantételeket. Eszerint a COVID-oltás egyfajta „keresztség” a globalista hitben, és kell az abortusz, az eutanázia is, nehogy túlszaporodjon a népesség. Sőt: szükséges az elnéptelenedés. Köztudott, hogy Davos Evangélium-ellenes, s tudatunkat félelemben tartják, hogy engedelmeskedjünk. Elménket a levegőbe és a vízbe permetezett vegyi anyagokkal
31
befolyásolják (akár a fluorral is), hogy legyengítsék tobozmirigyünket. Ez a szerv a test és lélek találkozása bennünk, de cél, hogy az ember véletlenül és semmiképpen ne legyen soha többé a földi teremtés égi mása.
32
VALAMI MEGCSILLANT
Kibertámadások sorozata indult, egykor Isten is hasonlót követett el, más eszközökkel az ókori Babilon ellen. Ma is bábeli a zűrzavar. A Vax egy biofegyver: tüskeproteingyártó gyárrá változtatja a testet, a grafén-oxid sem kacsabeszéd. Jó, ha hatásairól tud az ember. De valami megcsillant az alagút végén, az EP-ben Nemzetközi COVIDcsúcstalálkozót rendeztek, és civil kezdeményezésként már több ország szervezkedett. Ugyan csepp a tengerben, mégis lelki és tudományos segédlettel utat vágnak e kiúttalannak látszó rengetegben.
33
APOSZTÁZIA KORA
A bibliai paradigma mára már csak allegória. Harmonizálták az evolúciót a teremtéselmélettel. Az angol buszokon transzparens hirdeti: „valószínűleg nincs Isten”. Vagy csak az ember maga teremtette. Karl Rahner katolikus teológus szinkretizmusa: elég, hogy lelkiismeretes legyél, és működik a vallás pluralizmusa. Isten-központúság helyett a pápa vallási összefogást hirdet, a misztikum fontos az egyházban, régóta mellékes a Szentírás realitása. Luther szerint a halál alvás, a lélek halhatatlansága tévedés. Ez tiszta beszéd: a feltámadáskor nyerjük vissza – a halálunkkor visszavett – élet leheletét. Jellemző az is, hogy az első AI-s színmű címe: Menekülés Godot elől, már színház is játssza, a New York Times pedig lélekszakadva recenzálta. Az Új Világrend valójában szociális mesebeszéd-ígéret; Isten országa nem e világból való, ezt hagyta örökül a Mindenható. Új Bábel-tornya épül, elesnek sok ezren, „Jöjjetek ki, én népem”, hallatszik. – Egyedül Krisztusban lehetünk védettségben…
34
PÁRDUC ÉS GÖDÖLYE
In m. Rónay György Sokakban örök belső konfliktus a teremtés versus evolúció. Az iskolai oktatás ellenére egyre több tudós hisz a bibilai paradigmában. A teológusok viszont nyomás alá kerültek és kapituláltak az evolúciónak. 2009-től úgynevezett „evolúciós hétvégeket” tartanak szerte a világon. És prédikálnak a szószékről, anélkül, hogy hinnének Isten létezésében. Darwin a tapasztalatai alapján alkotta meg elméletét, látva, hogy az erősebb megöli az erőtelenebbet. Csalódott Istenében. Vagy tudós lévén nem járt kellőképpen utána, bár a biológia tudománya azt felkínálta, hogy az evolúció helyett épp a devolúció mehetett végbe. Példák sora győzhette volna meg. A kígyó méregmirigye (egy mai kutató-biológus szerint) nem más, mint átalakult nyálmirigy. Isten a bűnbeeséskor ugyanis megátkozta a földet, hogy teremjen tövist és bogáncsot, a kígyó hason csússzon, torka bocsásson halálos mérget. A kaktusz tüskéiben például a szár vette át a levél helyét, a rózsa tüskéje egy kérgi kinövés, de valójában genetikailag ugyanaz a kéreg. Darwin még nem lehetett jártas
35
a genetikában. Vagy: a baktérium okozhat betegséget, de szimbiózisban él bennünk, segíti életünket. Ez deaktiválás: ki vannak kapcsolva génjei, mert a gazdagép szállítja számára az élelmet. Vagy például a szúnyog esetében csak a nöstény szív vért, és enzimet termel, amely megakadályozza a véralvadást. A darazsak között pedig a munkásméh steril, a méhkirálynő azonban bőségesen ontja a petéket. Az Isten tekintetbe vette az életkörülmények-adta lehetőségeket: a táplálkozásban, a külső megjelenésben is a lakóhely szerint, így vannak ragadozók és vannak növényevők. Ekképp a nagy testű elefánt, a zsiráf, a ló, a medve zöldet eszik, de ha az élet úgy hozza, ez utóbbi vérengzővé válhat. Ellenben a kísérleti étkezési reformmal néhány ragadozó (róka, farkas s még az oroszlán is) megszelídülhet. Akár a gyermek: aki sokat néz tévét, videót, annál a szerotoninszint csökken és agresszívvá válhat, de nyerő, ha kevesebb antioxidánst eszik, attól a változás beállhat. A medve is csak opportunista húsevő. A halak belső szerkezete sokban hasonlít az emberéhez, és csodásan képesek alkalmazkodni az édes és sós vizekhez. Valaha – a teremtés hajnalán – a tengerek
36
édes vizek voltak, ez is megváltozott az átok nyomán. De még ma is csodálatos a természet. És meglehet, hogy az oroszlán is a kezdetekkor növényevő volt? Ez ma már elképzelhetetlen. De például a sípapagáj, mely egy bizonyos fa gyökerével táplálkozik, amikor kivágták azokat az éltető fákat, akkor rátámadtak a bárányokra, csőrükkel kiszívták a májukat, s a kipusztult nyájt látva a gazdák visszatelepítették a fákat. Mindezek után a bárányok ismét békében élhettek a papagájokkal. * Valós lehet hát a remény, hogy együtt fog élni békességben a párduc a gödölyével? És valóságos lehet majd, hogy egy kisgyermek terelgeti őket a legnagyobb egyetértésben? Boldog lehet az, akinek e kép nem tévképzet, mint ahogy boldogok a lelki szegények.
37
PILÁTUS KÉRDÉSE Mint hámló vakolat, a platánsor törzse már messziről hívogat. A levelek ezt susogják: de mi az igazság? És Jézus hallgatott. Egyetlen igazság testesült meg benne: a világot még ma is fenntartó SZERETET.
38
VÉGSŐ KÉRDÉSEK Ki véd meg lelki csatavesztéseinktől, mikor köröttünk minden összedől? Ki adja vissza látásunkat, ha Sátán és démonai elvakítanak? Ki szabadít meg az eltorzított törvény átkától, ha az rajtad átgázol? Ki teszi fel homlokunkra a pecsétet, ha a Fenevad bélyege éget? Ki oltja szomjunkat, ha a tűző Nap pusztít, sár ömöl s az édesvíz elapad? Ki terít asztalt az éhezőknek, ha mindent elvesznek tőled? Ki öleli magához a háború poklában épp most haldoklókat? Ki vigasztalja meg a síró gyermeket, ha mindkét szülője elveszett? Mi ad árnyat a tikkadónak, ha már az erdő is hamuvá porladt? Ki festi kékre az eget és zöldre a tájat, ha Isten ecsetje is kiszárad?
39
Ki nyit ajtót a nincstelennek, ha már otthonod neked sem lesz? Kihez kiálthatsz értelemért, ha minden elmét már sérelem ért? Ki gyógyít testet és lelket, ha a világ közönyös és művivé lett? Ki mehet át a szivárvány alatt, ha befalazták előtted az utat? Ki ment meg minket önmagunktól, mint a legveszélyesebb Gonosztól? Ki csukja be végleg a Könyvet, ha az emberből torz szörny lett? Minek kocog végig a Bárány az üvegtengeren,* ha az emberből már kihalt az értelem? * Pilinszky János
40
III. NYÁRI INTERMEZZO „Lehet-e barátság férfi és nő között? S ha igen, miért nem?” /Karinthy Frigyes/
41
1. Érintettség
42
12359 Nem háborús vagy rabszolga-billog, semmi köze a holokauszthoz, nem vágóhídra szánt állatok számjegye, az elrejthetetlen gyilok kinyilatkoztatása, nem marhavagonra ütött pecsét, mely kitelepítésre vitt embertömegeket jelölt; nem kereskedelmi kód, amit a gépek leolvasnak, nem valami rejtett dátum: évszázad, hó, nap töredéke, nem különös rendszám egy Cadilleken, valamely ismeretlen országból, mely ezzel hirdeti sajátos különcségét, nem egy macsó vagy bárki karjára, hátára égetett tetkó, árulkodó személyiségjel karcolata a hibátlan bőrön, nem postagalamb gyűrűjébe vésett jelzés (még ma is repkednek efféle légi üzenethordók); nem iskolapadba, fatörzsbe karistolt titkos emlék, melyet később nosztalgiázva felkeresnek, nem sírkőre, romokra, aszfaltra vésett egyedi jelzés, számmisztika, helyrajzi szám vagy valamilyen munkaügyi karton-kód.
43
Nem! Hanem egy pontos és fontos távolságmérés: ennyi kilométer sugáríve köti össze Budapestet Hawaii fővárosával, ahonnan azért érkeztél, hogy csak egy pillanatra összesimuljon arcunk, és az érintés melege a tetoválásnál is maradandóbb nyomot hagyjon a lélekmezőn: mint a soha el nem érhető és meg nem tartható boldogság hullámverése -, az örökre megmaradó hiányérzet kitörölhetetlen bizonyítékaként.
44
BÖLCSELKEDÉSEK
Minél nagyobb a fizikai távolság két ember között, annál több időt és pénzt igényel az együtt töltött idő. Az igaz barátságok legyőzik ezt az akadályt, ám a legtöbb kapcsolatot az erőfeszítés idő előtt fölemészti. Kérdik Hekatónt, mire jutott? „Kezdek barátja lenni önmagamnak”. Seneca: sokra jutott, mert sohasem lesz már egyedül. Van, aki folyton emberek közé megy, hogy ne érezze égető magányát, de otthonát sehol sem leli. Másnak a könyvek a társasága ez minden gazdagsága, s legjobb barátját e papírhalmokból nyeri. Az idő majd megmutatja, kinek keserve súlyosabb. Vagy létezik elixír, mely mindennél talányosabb? A művészet s a hit tud átlesni a falon, a lehetséges és a lehetetlen birodalmát rejtő válaszvonalon.
45
ahogy ahogy zavartan ki-be futkostál, nem találva a rég várt találkozás alaptónusát, az kedves volt, feledhetetlen ahogy merőn figyeltél szavamra, mert érdekelt, amit mondok: az életem legszebb pillanata lett ahogy gyengéden megérintetted hátamat a keskeny járdán, nehogy elcsapjon az úton robajló autóforgalom… az tagadhatatlan szeretetgesztus volt; ahogy a HÉV-en telefonodon mutattad hawaii életképeidet, az volt a boldogság. Ahogy nyújtottad kezed leszálláskor, óvón, segítőleg, az fölülírt minden szabályt. Mindezért majd az Isten megáld.
46
LÁTLELET
A boldogság nem éghajlati kérdés, benned él, mint az örökkévalóság ígérete, s Főnixként újjászületik. Oxigéndús lesz minden reggeled és ébredésed, ha emlékeidet felidézed. Miként most is: a gyertyafényben ringó tömegek (akár a szélben hajlongó pálmák a parton) énekelnek, ősi kábulatba esve, révülten feledve társuk másságát, élvezve a tömegpszichózis felelőtlen szabadságát, álságát. Köztük, mégis kívülállóként szemléled őket, mint most az én reakcióimat is, fotózod lelked merevlemezére mindezt. Oly gyermeki vagy ekkor, mégis oly vagány, megörökítesz engem is, hogy őrizz inségesebb napokra, ha majd újra rád tör a magány.
47
VIZIT Este fél hétkor még dől a fény, szívünkben isteni szélcsend, oldalról rálátok magányodra. Sűrű nyár, barátság extrákkal: irány az Institut Francais! Valaha szellemi színterem volt: francia lapok, könyvek, videók kincsesháza, kiállítások, filmek, írói találkozások – alattunk a Duna s Buda népe locsogása.. Korábban – más intermezzoként – leadtam egy halottam sporttáskányi kölcsön könyveit, egy kivétellel, mit nem találtam. Elnézték nekem, emberségüket csodáltam. Most tömény húsz perc adatott, hogy betekints múltam egy kis szeletébe. Angol, francia mondatok keveredtek a magyarral, jólesően az est menetében. A Latitudes ugyan zárva volt, de emlékeim árja feloldotta bennem a zsilipeket. Arcod bedőlt fényei kárpótoltak mindenért: e vizittel megültük az örömünnepet.
48
A DUNA-KORZÓN
Hiába kérlelem az időt, maradj még, elúszik, mint Dunán a dinnyehéj. A lebukó napsugarak csobogásában egy gőzhajó vonul elénk a folyón, s kérlelhetetlenül készülődik az éj. Napittas karunk össze-összeér a látvány káprázatában, szemközt ülve a Parlamenttel idegszálaink lassan kioldódnak egy valós önátadásban. E percek hőfoka növeli lelkünk öntalálkozását, s a vágyott öröklét reménye, mint az Arany-versben a tücsök, átveszi bennünk birodalmát.
49
ÉRINTÉSEK
Partok aranya ragyog: földrészek egybesimulnak, mint egy pillanatra az arcunk. * Vállalni pusztán a jelenlét gyönyörűségét: az is felelősség, de felér egy újjászületéssel. * Csatakosra izzadtál a 40 fokban fölfelé jövet házunkig, hogy végül találkozz önmagaddal. * Étkezés előtt mondott imád vezeklés volt. Balzsam, simogatás a meggyötört lelkeknek. * Földi hányattatásunk otthonra lelt a szokatlan vallomások kereszttüzében. * Jöttél Óceániából, mint Exupéry Kis hercege, hogy ápold a magány rózsáját. *
50
Ettől a különös rítustól leomlottak bennünk a féltve óvott Sors talányai. * A kövek gyöngyöznek a tűző napon, vállamra sólyom száll: kezed. Megnő bennem a csend. * Zakatol a szívünk, mint alattunk a HÉV, ez isteni aurában szenvedésünk kiég. * Arcunkra kiül a szomorú ragyogás, megbillent az idő, marad a látomás. * Most itt állok, vállad melege nélkül, távoli intés: az Óceán elsötétül.
51
ELMARADT SZELFI
Csak egy napszemüveggel burkolt arc őrzi a pillanatot – búcsúzni nem egyszerű. Már jön a kanyarban a HÉV, a közös szelfi ezúttal elmarad. Valahogy mélyen hisszük, hogy nemsokára ismét legyőzhető lesz a sok ezer kilométer, és újból megajándékoz minket az élet egy feledhetetlen jelenléttel. Vagy folytatódik ugyanúgy minden? Kitérések a Sors elől, menekülések, titkos kibúvók a felelősség alól? Elmaradt szelfi a lélek mélyén: valami belső fék még mindig tarol.
52
ELLOPTAM TITKODAT
Idézem arcodat, vállalt magányodat, maroknyi reményem elszáll, mint a pára. Lassan feldolgozom hiányodat. A lélekrezdülésekből ki mit fogott fel? Bár jól tudom, kortünet, hogy a lélek zárkózottságával tüntet. Előlem mégsem menekülhetsz, az emlékek foglya vagy. Te ugyan elfeledhetsz, de azok fogva tartanak. Elég egy mozdulat, egy szó, kérdő tekinteted, s az apró részletekből újra felépítem létezésedet. A teret, hol intesz a tömegben, a zajos utcát, a pihentető padot; csapzott izgatottságodat rejteni nem tudod, gyűjtöm köréd féltett varázslatodat. Azt hiszed, elrejtőzhetsz? Tévedsz. Elloptam számos titkodat.
53
TÉTOVA SOROK
Élsz-e még, vagy csak számomra haltál meg? Kikhez menekülsz önmagad, a magány és a valóság elől? Lásd be, hogy alapvetően folyton csak utánamégy az elérhetetlennek. Holott az benned lakozik.
54 AKIT AZ ISTEN SZERET
Akit az Isten szeret, sok próbát ad neki. A szívbe oltott békét háborúsággá teszi. Ember legyen a talpán, ki eligazodik, mit miért kap tőle, rejtély, miként boldogít. Bukott angyallal küzdve torz Jákob-éjszakán kifordult csipőcsonttal magadra eszmélsz, talán. Akit az Isten szeret, próbák alá veti. Meg nem szűnő kegyelmét ezáltal mutatja ki.
55
RENDHAGYÓ ZSOLTÁR
Van egy gócpont, kibogozhatatlan. Most jött el az ideje – hittem – de megoldhatatlan. Majd az Úrra bízom, mint megannyi mást. Ő még sosem okozott csalódást. Az Úr pedig rajzol egy lapon: egy alakot formál, hagyom. Most nem porból teremt, hogy porrá legyen, hanem szívből és érzékekből embert alkot, nekem. Kegyelemből teszi, tudom. Megszánta magányomat, látom: Lélekből most formálja ki valódi párom.
56
APOCALYPSE IN PARADISE
Lahaina, 2023. augusztus 9./ A véletlennek, a földi hatalmaknak és az ördög mesterkedésének majdnem sikerült véglegesíteni az örök kételyt. Mert meg van írva: „nem yíz által fog elpusztulni a Föld, hanem tűz által”. Lángba borult Maui szigete, a városközpont, a házak is száz számra égtek. Füst lepett el mindent. Hawaii, e földi Paradicsom egy része semmivé lett. Színes madárvilága fekete koromként égbe szállt, több ezren földönfutóként menekültek. Volt, aki az Óceánba fulladt, gáztározók robbantak fel és kiégtek. Munch sikolya süvöltött át az üszkös tájon, miközben a képernyőn peregtek az iszonyatos képek. Majd’ egy napig nem tudtam rólad semmit. „Sic tranzit glória mundi” – no de ily átkot csak nem szánhatott nekünk az imént még némán rajzolgató Isten? Nem hamuból formálgatott, magában mormogva, így hagyva minket a sorsunkra? Akkor hirtelen megcsörrent a telefonom, és az óceánokon túlról megszólalt hangod: „elvagyok, élek”. Halleluját zengett bennem a Lélek.
57
2. Pilinszky-áthallások
58
MIÉRT?
Miért rontunk el mindent? Legalább az illúziót hagynánk lebegni az éjszakák sarában, az emléktöredékek szikráit szétszóródni az égen a hullócsillagok havában. Ha már gépszíjként elkapott a játszma, miért rúgjuk fel titkos szabályait? Hagyjuk, hívogasson a másik, ízlelgetve annak illegitim talányait. Volt néhány boldog pillanat, tán a legelső és a végső, s most állok kifosztva s bennem reszketnek a percek, hideglelősen vagy forrón, akár a lángra lobbant erdő.
59
ÚJRA
Nem kényszerítelek, csak kérdem: miért tart még e hajsza? Örömnek aligha mondható, mondd, melyikünk akarta? Már záporoz bennünk az idő, ülök a vaksötétben, maholnap kimúlnak a percek, s maradunk töredékben. Vigasztalan a létezés, ha folyton így botladozunk, egymásnak sem kegyelmezünk, csak egy vékony pallón futunk. Újra hozzád fordulok, s kérdem: örök keresztnek szántad? Földrészek távolából ez csak egy óceánnyi bánat.
60
KÖNYÖRGÉS
Féltve őrzöm magányomat, e dicső függetlenséget, ám a feltörekvő emlékek számon tartanak téged. Többet kaptam, mint adni tudtam, többet, mit remélhettem, mégis üres marokkal állok, kevés, mit megélhettem. Bár őrzöm az érintéseket, várom tartozásodat. Kegyelmed révén, Uram, kérlek, pótold e hiányokat!
61
NYÁRI INTERMEZZO
Konok és gyilkos szenvedéllyel perzsel, éget ez a nyár, hőjét fokozta jöveteled; belépsz s a fal hátrálna már. Mi engem ért, a fojtó gyötrelem, az most patakzik rajtad. A kereszten függőn néma seb, hiába nem akartad. Közünk van e vad ütközethez: vágyódó tekintetünk megelőzte a vállalt kínhalált, mit most jóvá tehetünk. A pusztítás hőfoka csökken, arcodon a békesség szétömöl, a vérző kardvirágok csúcsán csillog a fényözön. Parázna vagy, tudod, szívedben mégis megesett árva. Megtisztított e nyár heve s forró varázsa.
62
REJTÉLY
Nyárutói ég: halványkék szemeddel rólad álmodik az emlékezet. Ostoba játék ez, hisz bármikor elfelejthetsz, semmire sincsen fedezet. Csak megoldhatatlanok a több évtizedes rejtélyes előkerülések: mint kopó az űzöttje után, ha nyomoz, tetteid kibogozhatatlanok. Véletlen vagy csapda tán, hogy egymást újra láttuk? A tökéletes időzítés is talány, hisz lehettél volna másutt. Vagy összehozott a magány? Pillanatokra csak, de a régi kedvteléssel kiűzve a remélt képzeteket, vártuk, hogy letisztul végre a képlet. Helyette egy szótlan intéssel zártuk.
63
ÖRÖKKÉ
Sokáig váratsz magadra, de megyek, ha hívsz. Ne hagyj örökre magamra, mert kétségem elvakít. Jól ismersz, hisz előtted nyitott könyv az életem. Ne zárd el magad előlem, hisz belőled létezem. Tűrök, mint Jób tette, elvesztve mindenét, nem kérdem, miért sanyargatsz, nélküled mit ér a lét? Kétségeimre, tudom, nincsen felelet; hisz mindig adtál ennem, csak tán néha nem eleget. Elárasztottál fényeddel, oly sok hajnalon, mégsem jutott elég, hogy folyton legyél napom. Gyengeségemet, kérlek, nézd el nekem, a magány szorításában is érezzem, hogy van kegyelem. Örökké szólítlak, világom te légy. Általad boldogulok, s e boldogság legyen végre elég!
64
NÉLKÜLED MIT ÉR?
Még mindig várakozásban, holott a távolság már ezer kilométerekre nőtt, a múlt meg összezsugorodott, semmissé téve a jelent. Nélküled mit ér a holnap? Egy telefoncsörgés valamit megoldhat? De tűzvészek nélkül nem jön el az új jelenlét, a lét pedig beomolhat. Mert beomolnak a földi tárnák, hittel vagy anélkül, itt minden összedől. A remény koldusaiként Urunk, a megoldást tőled várnánk. Csukott ajtókon zörgetsz, ismét bezárultak a kapuk, pedig nélküled az irgalom késik, a félelem ver tanyát, s közben elfelejtjük az izzó nyár havát.
65
A VONZÁS BŰVKÖRE
Egy New York kávéházi este, egy budavári séta, pad a Duna-korzón: élmények hagyatéka. Mikor telek meg vele, az emlék miként csillapul? Jelenleg még nyár van, vakító meleg; így él az emlékezet, kiolthatatlanul. Dermeszt a hőség, mint akkor, délután: elindultunk ketten a tömegben, Budán. Csapzott kerubok vigyáztak ránk; minek? Nem is követtünk el semmit; papírcsörgés, valamit ettünk, a zacskót elvetted, kidobtad, örültünk, hogy együtt lehettünk. Az érzelmek sivataga, mint forró por, éget. Magamban föltettem a kérdést: mikor ér ez véget? Emlékszel még? A Nap lebukni készült, parázna nőként nyergelte a hegygerincet, s te tudtad értékelni e költői képet.
66
HIÁBA
Hiába virágoznak a mandragórák, tabuk és titkok nélkül ezen a világon mire megyek? Kiemelek egy embert a sokaságból, a semmiből, majd eleresztem, mint egy idegent. Vajúdik a lét s a nemlét, az óceán s a vizek elmossák a szentségeket. A tűz eléget mindent. Por és hamu: ebből lettünk, azzá leszünk, hiába fordulsz felém, hiába nyújtasz kezet. Azt hittük, közünk van egymáshoz vacogó létünk tériszonyában, de be kell látnunk, hogy kicsinyes aggodalmaink csak löknek előre, jó esetben az elképzelt öröklét honába.
67
HIÁBAVALÓ ÁLDOZAT
Minden egymás felé tett léptünk hiábavalóság volt? Salamon ezt jobban tudta: minden hiábavalóság a nap alatt. Belátjuk-e valaha mindezt e reménytelen és kusza lét már ingadozó, de még meglévő irtóztató ideje alatt? Félbeszakadt mozdulatok és félig elhangzó mondatok sűrűjében minden tettünk boldogtalan. Ugyan még tart a nyár, de tegnapi pillanatainkat már befalazta az omló képzelet, s magányunk ismét bolyonghat hontalan. Mint hosszúra nyújtott kiáltás, úgy érkezik el hozzám égő erdőkön és tornádók poklából elcsukló jajszavad.
68
MEGÖRÖKÍTENÉM
Megörökítettem volna ezt a gyönyörű egészet, mielőtt a kéz búcsút intett. De a robogó szerelvény ablakában egy hangtalan mosoly a távolban elenyészett. Ekkora egyedüllét még sohasem szakadt rám, mázsássá tette lépteim. Pedig hazafelé mentem, haza, az otthontalanságba. Hányféle találkozás, Istenem, hányféle különválás, búcsúzás terheli életünket? Mint az óceán hullámtörései! Hányféle színeváltozás emelte és ejtette le a múltat? És mivégre a múlandóság emlékképei? Vonzásoknak és taszításoknak kitéve az égbolt is egyszer beszakad, ahogy egy esendő lélek megtörve, a méterekkel küzdve az otthonától egyre távolabb halad.
69
ENNYI ELÉG
Belépsz a legbelső szobádba, hallgatod a színes falakból áradó szürke csöndet. Ekkora némaság még nem vett körül: beleolvadsz az emlék málló terébe, ahol egy arc megkövül. Felemás érzések rabjaként elfelejted szabadságodat. Valaki kikényszeríti térdre roskadásodat. És akkor megelevenedik minden a csukott szemhéjak alatt: valaki belép, egy láthatatlan kéz megérinti válladat. Ennyi elég, hogy elfeledjük a bezárult ablakot, elfogadjuk az elfogadhatatlant, a jelenlét nélküli holnapot.
70
IV. A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN Hommage á Guido Monaco d’Arezo
71
174 Hz /stresszoldás/ Metafizikai totalitásba is fordulhat a létünk, afféle Athenaeum –töredékbe: mindent átfon a költészet és a filozófia egymásra találása; egy húron pendülnek a világmindenségben, s az eddig ismeretlen a sejtjeinkbe ömlik: új testben ujjonghat majd a lélek. Az óceán habvállai szétmálnak a holdfény-ragyogásban, a vízfodrokon csillan az égitest békéje, fénye. Nem várt megújulás! Foucault vagy Blanchot határtapasztalata már kapizsgálta a szélsőértékeket, az eddig láthatatlan tartományt, Hertzekből ömlik a megnyugvás örök békéje, a lélek kiárad, váratlanul megtalálja fölismert otthonát.
72
285 HZ /enyhíti a fájdalmat/ Szolfézs-frekvenciák, melyek gyógyítják testünk szöveteit, a bűneset után megátkozott Föld hatása alól, a bogáncs, a kóró ártalmaiból kiemeli a testet és a lelket. Kilenc mágneses hangból álló hangsor, aminek tudatosság növelő ereje van és enyhíti magányodat. Mint a barátság, mely olyan, mint a hegedű, melynek nem szabad húrjait könnyekig feszíteni. Az ősi szakrális zene hagyományát képezik, mint például a Gregorián ének. A besűrített energia aurát hoz létre: zsongás, ellazulás, hullámok szelíd ömlése.
A felkelő Nap fénye regenerál. Más az energiája a szeretetnek: erre szolgál a család, ezt erősítik a közösségek, a barátságok. Ez tiszta pozitív energia. Személyes emberi és tiszta szeretet – Simon Weil szerint – a barátság az isteni szeretet megsejtése és visszatükröződése. Maga a kapcsolat is megbecsülendő, önmagában érték. A lelki dolgok azok, amik igazán számítanak: a kedvesség, a megértés, az adás… Embernek lenni hitvallás. Erről szól e mélyhúrú csobogás, a háttéren a telt, hangzás, a mélybe húzó rezonancia. Nincs benne ártó misztika, hanem színtiszta transzcendencia. A szférák gyógyító hangzásai, a zene feltöltő, páratlan hatású, egyedülálló misztériuma.
73
396 Hz /bűntudat-oldás/ Nincs ragadozó és nincs préda: kettős inga pálcája forog szabadon a mozdíthatatlan középpont körül. Semmi nem kaotikus. Nyílik, csukódik, szétárad, szertefoszlik. Fénynyalábok a világúr sötétjében, teljes megvilágosodás. Párhuzamok gyengéd tánca egy sejtelmes testszerűség (égi lény) középáramában. Az egyetlen kisiklást az ember követte el, a Gonosz ártalma azóta is itt fúj, egyelőre gúzsba köthetetlenül.
Teozófiák, filozófiák születtek erre, elméleti architektúrák, mik egyszer lerombolódnak, kéz érintése nélkül. Ha az ördög dühöng, Isten munkálkodik: és akkor szűnik meg a lét abszurditása. Az idegenségből a rítustalan tisztaság színpadára lépünk, ahol gyengéden ringatózunk a megbocsátás zsongító világhálójában.
74
417 Hz /traumát feloldó/ A lírai szubjektum alapélménye a szorongás, a földi evidenciák közti téblábolás, a jelenre fókuszálás rohamában elkapja a jövőtől való félelem, mely miatt a pozitív tapasztalatait igyekszik rögzíteni, hogy reflexiói gyógyírként visszahassanak.
Ám épp a fogalmakkal lő bakot, mert azokkal megragadhatatlanok az űrből érkező telt áramok, azok a színdús transzcendenciák, amelyek ősidők óta sugározzák felénk a jövendő világot, az egykor-volt Éden fajsúlyos energiáit: a gyönyörök kertjének mély zengésű varázslatosan ömlő monotoniáit. Talán – a zene mellett – a költészet az, mely a világban-bennlevés határvonalát olykorolykor föltépi, s a szubjektum levedli félelmét, földiességét, mint kígyó a bőrét.
75
432 Hz /otthonosság-érzet/ Időbe zártan az idő nem elvesztegethető, hisz oly közel a földi vég, s a napokat nem nézhetjük tétlen. Az ősi jelentheti a jövőt. Legyen bár globális diktatúra ez a kicsorbult metaverzum, hol a többség a hazugság téziseinek bedőlve hódol a végidei Babilonnak, a hamis vallásosság, a gazdasági, politikai hatalom kifordított világának, ezért alapélménye az otthontalanság. De hát e földön nincs is végső otthonunk. Égi hazánk a határtalan végtelenség; idő-és térkategóriák nélkül áramlik felénk/belénk a világűr mélységes zenéje, madárröptű ritmusa. Csengő ütemében egy távoli bolygón ott virít – otthonosan – a Kis Herceg rózsája, romolhatatlanul, merő várakozásban, az örökkévalóság igézetében.
76
528 Hz /szeretet-szerelem/ Az ember egyik szeretetnyelve az érintés, de nem mindegy, hogy a nemek közül ki kit érint és hogyan teszi meg. Lótékat még megvédte egy angyal, de ma az LMBTQ diadalútja tarol; a geopolitikában is az erősebb kutya diktálja az ütemet. Holott – épp a pandémia miatt – az interperszonalitás ma az egyik legfontosabb aktualitás.
Ez a frekvencia minden dolog középpontjában rezonál: körök és spirálok szent geometriájában, a DNS-struktúrával összhangban cseng-bong a kozmikus lyukból kiáramló, egyenértékű hangzás. Létezik digitális, online-vonzódás? A sejtek attól bizseregnek, ha az éterből szüntelen áramló üzenetek egyenest a szívbe érkeznek, felforrósodó csillagözön sugárzik felénk, melyek feloldódnak egy hangszínharmóniában, mely csak két lény közt teremtődhet.
77
639 HZ /a harmonikus kapcsolatért/ A szolfézs az univerzum zenei kulcsa, az elme és a test e frekvenciákra van hangolva. Lelki áldást jelentenek, harmóniában tartják a testet, a lelket s a szellemet. Lehetővé teszi az interperszonális kapcsolatokat, harmóniát teremtenek a családban, a barátok közt. Boldogok, akik tudnak meghallgatni és elhallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.* * Jósika Miklós szerint ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk. Fokozza a megértést, a kommunikációt, a tolarenciát. Két ember közt a legrövidebb út az egyenes beszéd.**
Meleg áramlás, egyenest a szívbe hatol, fokozatosan épül be a lélekbe, örök körforgásban az értelem és az érzelem húrjain. Lágy és mégis erős hangzás. Stabilitást ad: az öröm fészke. Megnyitja az igazi szeretet titkait: a gondolat, a tisztelet, az adni tudás, a lelkesedés, a szenvedély, az érintés erejével. Pure positive love. Bűntelen, mély és örök. A másik javát keresi az elkötelezettség erejével, a bizalom szárnyalásával, a szabadság könnyű röptetésével, az eget boldogan hasító szárnyverdeséssel. Az élet szeretet nélkül csak látomás. A szeretet a legnagyobb igazság, és emellett minden csak illúzió. * Gyökössy Endre ** Szilágyi Domokos
78
741 HZ /méregtelenítő/ Ez a frekvencia behatol a sejtjeinkbe, mozgásba hozza a pozitív érzeteket, melyek egyre erőteljesebben kiűzik a negativitást. Fokozódó hangszíneivel, effektusaival, tónusával fölszabadítja a félelmeket, célratörően sulykolja belénk az élet értelmét, a létezés gazdagságát. Összekapcsol a mennyei harmóniával, így növeli a pozitivitást, a reményt. S ahol nő a veszély, ott nő a kegyelem.
A boldogtalanság nem ment fel semmi alól. Hirdesd az istenélmény hétköznapiságát, mint Pilinszky: mert van itt valamiféle szomjúság, amit még senki meg nem itatott. Juss el a halott betűtől a teremtő hangig! Mert ez a Lélek zenéje, benne élünk, mozgunk és vagyunk. S ez a legnagyobb misztika, egyben a legmélyebb realitás. Ebben rejlik az emberi identitás. A boldogság mindig valami rendkívüli szenvedés tövében terem, éppoly rendkívüli, miként a szenvedés maga, melyet elmosnak ezek a hangzások. Közjáték. Talán nem is egyéb, mint az elűzött félelem hiánya. E hangok begyökereznek a jóba, stabilizálók.
79
852 HZ /az intuíció felébresztése/ Istenem, te zokogsz most bennem, mint malom a pokolban? Kapcsolódjunk a kozmosz zenéjéhez és az erdei fuvolák éteri hangzásához teljes bensőnkkel! A művészet erotikája által szabadon bejutunk énünk legmélyébe, meglátjuk az összefüggéseket, a lét lényegét. Rájövünk arra, hogy a szép az, ami néma, de látható; a jóság is néma, de láthatatlan. Petőfi vallja: az idő pedig igaz, és eldönti, ami nem az. Hirtelen felismerjük – egy nyolcéves gyermek tapasztalatával - , hogy a feltámadás valóság.
Nem kellenek hozzá logikai buktatók, hogy egy pillanat alatt megértsük: van szabad választásunk a jó és a rossz között. Dosztojevszkij szerint nincs csábítóbb az ember számára, mint lelkiismeretének szabadsága, de nincs gyötrelmesebb sem. Ez a teljes bizonyosság, önálló nézőpont szerinti megismerés. Nem is kevés. Pilinszkyvel hisszük: akár a fényes pelyhek is, vigyázva földet érnek,/ a fényességes angyal is,/ ő is a földre lépett. Ez határozza meg a véget.
80
963 Hz /legtisztább hangzás/ Van, ami fogalmakkal, szavakkal ki nem fejezhető. Annyira „költőien lakozik az ember” (á la Heidegger), hogy nyelvvel aligha ragadható meg a lényeg. Talán a zene hatol be a földi lét örvényeibe: e partot mosó tenger-csobogásba; a türkiz és rózsaszín hangok a földgolyó hatósugarában a hajnalokba oltják az éjszakákat.
Erre a mesterséges intelligencia – bármily tökéletes – nem képes, mert betáplálhatatlan a szabad akarat, az Isten adománya. De nincs veszélyben a képzelet, a művészi elragadtatás, mert az túlnő az információk halmazán, győz a kreativitás, mely felsőbb sugallatra érkezik a létbe.
A csak tárgyilag létező nem érti a lélekrezdüléseket s hogy mi a lét. Az algoritmusok az élőt megóvják a tévedéstől, mert rávezetik, hogy az abszolút igazság a tét. S „aki győz, annak nem árt a második halál”, amit a felvidéki MS Mester a keresztre feszített Krisztus arcának iszonyatán képes volt megmutatni. A mesterséges intelligencia semmilyen ecsettel nem boldogulna. A művészek közül is kevés fogja fel ezt a tiszta döntést: a szeretetből fakadó áldozatot. A Hertzek legéteribb hangzását, Isten birodalmának felfoghatatlan mását.
81
Tartalomjegyzék
I. FIBONACCI-HARMÓNIÁK...................................... 1…fibonacc 2. 3…………… 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. II. KÓRKÉP KÓRKÉP JANUÁRI HELYZETKÉP /2023/ COVID-HOAX UGYAN MIÉRT? NYOMOK A TŰZBEN PLAZMATŰZ A VÉSZHARANG MEGKONGATÁSA DISZTÓPIA /Dn., 12: 1./ „DAVOSI SZANHEDRIN” VALAMI MEGCSILLANT APOSZTÁZIA KORA PÁRDUC ÉS GÖDÖLYE ..
82 PILÁTUS KÉRDÉSE VÉGSŐ KÉRDÉSEK III. NYÁRI INTERMEZZO 1. Érintettség 12359 BÖLCSELKEDÉSEK ahogy LÁTLELET VIZIT A DUNA-KORZÓN ÉRINTÉSEK ELMARADT SZELFI ELLOPTAM TITKODAT TÉTOVA SOROK AKIT AZ ISTEN SZERET RENDHAGYÓ ZSOLTÁR APOCALYPSE IN PARADISE 2. Pilinszky-áthallások MIÉRT? ÚJRA KÖNYÖRGÉS NYÁRI INTERMEZZO 83 REJTÉLY ÖRÖKKÉ NÉLKÜLED MIT ÉR? A VONZÁS BŰVKÖRE HIÁBA HIÁBAVALÓ ÁLDOZAT MEGÖRÖKÍTENÉM ENNYI ELÉG IV. A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN
174 Hz /stresszoldás/
285 HZ /enyhíti a fájdalmat/ 396 Hz /bűntudat-oldás/
417 Hz /traumát feloldó/
432 Hz /otthonosság-érzet/ 528 Hz /szeretet-szerelem/
639 HZ /a harmonikus kapcsolatért/ 741 HZ /méregtelenítő/ 852 HZ /az intuíció felébresztése/
963 Hz /legtisztább hangzás/
84
MOSONYI KATA (eredeti nevén BALÁZS KATALIN JUDIT) költő, irodalmár: a verseken kívül recenziókat, kritikákat ír. Kutatási területe a kortárs irodalom. 1949-ben született Mosonmagyaróváron, az egyetem elvégzése után 40 évig Budapesten élt és dolgozott. Jelenleg Pécsett lakik. Írásai 1970-től jelentek meg a Magyar ifjúság, az Egyetemi Lapok, a Dolgozók Lapja, az Új Forrás, az Új Írás, a Diakónia, a Vigília, az Irodalmi Jelen, a Nyitott Szemmel, a Vár Ucca Műhely, a Hitel, a Kortárs és az Irodalmi Epreskert (online) folyóiratok lapjain. Eddig öt kötete olvasható a MEK-ben: Búzamező varjakkal (versek, 2020) Szakadt színfalak közt (recenziók, kritikák, 2020) Tükörszilánkok (versek, 2022) A behódolásmentes irodalomkritika (recenziók, kritikák, 2022) A vég küszöbén (versek, 2023) Jelen verseskötete többféle nyelvi regiszteren vall az ember és a világ állapotáról, elemi erővel kérdez rá arra, hogy lehet-e őszinte barátság férfi és nő között, ebben több ponton azonosulva Pilinszky evangéliumi esztétikájával. Az emberiség iránti különös felelősségérzettel vizsgálja a világban zajló folyamatokat, a felvázolt jövőt katasztrofálisnak látva keresi a megoldási lehetőségeket. Továbbra is úgy véli, hogy emberi erővel a megoldás lehetetlen.
MOSONYI KATA: A HERTZEK BŰVÖLETÉBEN Pécs, 2023
🌸
🌸
