🌸
"Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!"
Aranyosi Ervin
🌸
"Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!"
Aranyosi Ervin
🌸
🌸
„Információkutatók megállapították ...
🌸
„Információkutatók megállapították ...
🌸
... hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB)
információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken,
mobiltelefonokon, táblagépeken,
hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül.
Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg,
több mint 200 000 szót olvasnánk el,
vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon.
Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel,
mint az előző évben.
Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre:
alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az,
amit egy magasan képzett ember
egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén.
Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz,
mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”
🌸
Ha zombi akarsz lenni ne olvass!
Bedő Imre
🌸
információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken,
mobiltelefonokon, táblagépeken,
hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül.
Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg,
több mint 200 000 szót olvasnánk el,
vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon.
Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel,
mint az előző évben.
Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre:
alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az,
amit egy magasan képzett ember
egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén.
Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz,
mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”
🌸
Ha zombi akarsz lenni ne olvass!
Bedő Imre
🌸
🌸
Aranyosi Ervin:
Beleélve Magad
Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!
Lehetsz főszereplő,
átélhetsz csodákat,
s lehet, titkos álmod
is valóra válhat.
Lekapcsolhatod
a kívül zord világot,
s átélheted benne,
mire szíved vágyott!
Minden könyv új élet,
s műveli elmédet,
gazdagabbá, többé,
élőbbé tesz téged!
Aranyosi Ervin:
Beleélve Magad
Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!
Lehetsz főszereplő,
átélhetsz csodákat,
s lehet, titkos álmod
is valóra válhat.
Lekapcsolhatod
a kívül zord világot,
s átélheted benne,
mire szíved vágyott!
Minden könyv új élet,
s műveli elmédet,
gazdagabbá, többé,
élőbbé tesz téged!
🌸
A Papíralapú Olvasás Jobbat Tesz az Agyunkkal,
Mint Gondolnánk.
🌸
Sánta Miriám
🌸
A Papíralapú Olvasás Jobbat Tesz az Agyunkkal,
Mint Gondolnánk.
🌸
Sánta Miriám
🌸
🌸
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Nemrég kaptam kölcsön régi magyar Metal Hammereket. Elég nevetséges ezt így leírni: mintha legalábbis a régi magyar irodalom szemináriumi anyagai lennének – valami nagy becsben tartott kéziratok.
Nem is áll olyan távol ez a valóságtól, ugyanis a régi metálzenei szaklap első lapszámait még írógéppel, házi technikákkal, fanzine stílusban alkotta meg Cselőtei László és Lénárd László (RIP),akik 1986 óta igyekeztek egy évben tíz lapszámot kiadni a szubkultúrára éhes olvasók számára.
A lap párszor már belekerült a slamasztikába és a túlélése forgott kockán, sajnos jelenleg is ugyanez történik. Digitális lapszámok kiadásával próbálták orvosolni a helyzetet, 1-2 vastagabb nyomtatott változattal kiegészítve, támogatások, drágítások, egyebek mellett.
Azért nehéz ezt végignézni, mert olyan emberek munkájának láthatjuk az utolsó erőfeszítéseit, akik az egész életüket feltették ennek a zenei műfajnak a népszerűsítésére, az arról szóló információ átadására, a közösségépítésre, a magyar nyelvterület lefedésére.
A Metal Hammer, később Hammerworld magazin elérhetővé vált Erdélyben is (meg Felvidéken, Vajdaságban), ahol szintén sokan vásárolták, rendelték meg a magazint.
Hogy hogyan juthattak el a kölcsön kapott, nyolcvanas évek végén kiadott lapszámok a határon, azt nem tudom, de ezeket, és a kilencvenes évek legelején kiadottakat úgy forgattam, mintha egy időutazáson vettem volna részt.
Nem mintha nem lettek volna tele a polcok folyóirat-hegyekkel korábban is (Nők Lapják, Szabadságok…).
Megelevenedtek előttem a nagyon halvány gyerekkori hangulatok, emlékek, összevegyültek a filmekből, könyvekből és az internetről összeszedett információval, hogy kialakuljon bennem egy kép arról az időszakról, és visszarepítsen egy olyan analóg múltba, ami már sosem fog visszajönni.
Nem is kell neki. De néha jó, hogy visszatér. Az ember egyszerűségre, kiszámíthatóságra, a munkája megbecsülésére, rendszerre, igazságra vágyik egy post-truth korszakban, ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia, amennyire valószínűleg pár évszázaddal, vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.
Az agyunk nem úgy alakult ki, hogy mindezt a rengeteg beérkező információt feldolgozza. Sőt, a tudósok szerint az ok, amiért sokan közülünk állandóan kimerültnek érezzük magunkat, az pont az információs túlterheltség. Még akkor is, ha történetesen tudásszomjunk van, és belevetjük magunkat az információ sűrűjébe.
„Információkutatók megállapították, hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB) információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken, mobiltelefonokon, táblagépeken, hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül. Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg, több mint 200 000 szót olvasnánk el, vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon.
Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel, mint az előző évben. Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre: alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az, amit egy magasan képzett ember egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén.
Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz, mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”– olvashatjuk a felmérésekben. Ráadásul 2011-es adat adja a példát, ami – a legjobbak között is – 14 éve volt, azóta pedig még kétségbeejtőbb lehet.
A Metal Hammer magazin személyes példája révén döbbenetes ezzel a mostani agyunkkal végignézni, ahogy lelkes emberek ezrei (annak idején 10 000 példányban is kinyomtatták a lapot!) üzennek egymásnak a Súgd meg nekünk rovat hasábjain, ahol diszkográfia-leírásokat kérnek a szerkesztőkről, egy hónapos késéssel adnak hibaigazítást, vagy zenekart szeretnének alapítani X megyében, netán levelezni akarnak Y banda rajongóival, nyilvánosan megadva a postacímüket, Z posztereket adnak ABC poszterekért és egyéb képekért cserébe.
A koncertbeszámolók, zenekari ismertetők, új megjelenések, interjúk mind első kézből kapott, fontos és izgalmas információknak számítottak, amiket a rajongók, olvasók lelkesen vártak hónapról-hónapra. És meg is jegyezték.
Merthogy a papíralapú információ-átadásnak az az előnye, hogy az ember jobban megjegyzi:már elég régóta végeznek felméréseket erről is, miszerint a kézzel leírt vagy nyomtatott, papíralapú szöveget az emberi agy jobban megjegyzi és fölfogja, mint a képernyőn olvasott szöveget (írom ezt úgy, hogy mindannyian képernyőn fogják olvasni, ugye).
Ez a tanulás elősegítésében ugyan lassabb, hiszen tollat kell ragadni, és bizony jegyzetelni kell, oldalakon keresztül írni, vázlatokat készíteni stb., ugyanakkor sokkal hatékonyabban megragad az információ.
Ugyanezt lehet elmondani arról a jelenségről is, hogy papíralapú térképeket már csak a hegyvidéki túrázók használnak, ők is a biztonság kedvéért, meg néhány lelkes papírtérkép-kedvelő – a GPS mindent átvett, még az olyan mezei szokások helyét is, mint az irányjelző táblák figyelését a kormány mögül.
Nem jegyzünk meg telefonszámokat, lakcímeket, irányítószámokat: készen kapunk mindent.Elvileg nem is arról lenne szó, hogy a fiatal generációk minden tagjának tudnia kellene minden áron, mi volt az a floppy-lemez vagy neadjisten, a „menedzserkalkulátor”.
Ezt még az idősebbek sem mindig tudják. A memóriánk kihelyezése, az okoseszközök mint hozzánk nőtt testrész kezelése az, ami felpörgeti az információ áramlását, de megállítani nem mindig tudja: az áramláson, átfolyáson van a hangsúly, nem a megmaradáson, a tároláson és a használaton.
Néhány adat arról, mennyi időt töltünk képernyő előtt (2024-es adatokra támaszkodva, a statisztika többi adatait itt lehet megnézni):
A régi Hammerek forgatása – de bármely analóg média kézbevétele, legyen az kazetta, bakelit, könyv, bármi – üdítő élmény, alámerülős, beszippantós tevékenység, amelyre sokkal nagyobb szüksége van az agyunknak, mint bármikor.Nem feltétlenül a régi-új információ megjegyzése miatt, hanem azért, mert biztosít egy teljesen más flow-élményt.
Nem a dopaminszintünk csúcsra járatása és a végtelenre nyújtott visszacsatolási hurkokba gabalyodás okozta kimerültség fogja leuralni az életünket. Már így is leuralja: nincs visszaút, és minél hamarabb valljuk be önmagunknak, annál könnyebb elfogadni és kikerülni a bűntudat rögös útját.
Ha viszont időnként visszarepülünk az időbe és jelen idejűvé tesszük az analóg életformá(n)k részeit, azzal többet nyerünk, mint veszítünk. Vegyük elő a kazettofont, lemezjátszót. Üssünk fel egy könyvet. Nézzük végig egyik kedvenc magazinunk valamelyik évfolyamát. Szemléljük hosszan a nyomtatott lapot. Fotózzunk filmre.
Bámuljunk a semmibe, unatkozzunk kicsit. Élvezzük.
foter.ro/kulonvelemeny/a-papiralapu-olvasas-jobbat-tesz-az-agyunkkal-mint-gondolnank
(KÜLÖN)VÉLEMÉNY
Sánta Miriám
https://www.minecheck.com/posts/your-brain-is-processing-more-data-than-you-would-ever-imagine/#:~:text=And%20every%20year%2C%20our%20brains,lifetime%2C%20through%20books%20and%20stories.
https://phys.org/news/2024-02-screens-paper-effective-absorb-retain.html
Nemrég kaptam kölcsön régi magyar Metal Hammereket. Elég nevetséges ezt így leírni: mintha legalábbis a régi magyar irodalom szemináriumi anyagai lennének – valami nagy becsben tartott kéziratok.
Nem is áll olyan távol ez a valóságtól, ugyanis a régi metálzenei szaklap első lapszámait még írógéppel, házi technikákkal, fanzine stílusban alkotta meg Cselőtei László és Lénárd László (RIP),akik 1986 óta igyekeztek egy évben tíz lapszámot kiadni a szubkultúrára éhes olvasók számára.
A lap párszor már belekerült a slamasztikába és a túlélése forgott kockán, sajnos jelenleg is ugyanez történik. Digitális lapszámok kiadásával próbálták orvosolni a helyzetet, 1-2 vastagabb nyomtatott változattal kiegészítve, támogatások, drágítások, egyebek mellett.
Azért nehéz ezt végignézni, mert olyan emberek munkájának láthatjuk az utolsó erőfeszítéseit, akik az egész életüket feltették ennek a zenei műfajnak a népszerűsítésére, az arról szóló információ átadására, a közösségépítésre, a magyar nyelvterület lefedésére.
A Metal Hammer, később Hammerworld magazin elérhetővé vált Erdélyben is (meg Felvidéken, Vajdaságban), ahol szintén sokan vásárolták, rendelték meg a magazint.
Hogy hogyan juthattak el a kölcsön kapott, nyolcvanas évek végén kiadott lapszámok a határon, azt nem tudom, de ezeket, és a kilencvenes évek legelején kiadottakat úgy forgattam, mintha egy időutazáson vettem volna részt.
Nem mintha nem lettek volna tele a polcok folyóirat-hegyekkel korábban is (Nők Lapják, Szabadságok…).
Megelevenedtek előttem a nagyon halvány gyerekkori hangulatok, emlékek, összevegyültek a filmekből, könyvekből és az internetről összeszedett információval, hogy kialakuljon bennem egy kép arról az időszakról, és visszarepítsen egy olyan analóg múltba, ami már sosem fog visszajönni.
Nem is kell neki. De néha jó, hogy visszatér. Az ember egyszerűségre, kiszámíthatóságra, a munkája megbecsülésére, rendszerre, igazságra vágyik egy post-truth korszakban, ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia, amennyire valószínűleg pár évszázaddal, vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.
Az agyunk nem úgy alakult ki, hogy mindezt a rengeteg beérkező információt feldolgozza. Sőt, a tudósok szerint az ok, amiért sokan közülünk állandóan kimerültnek érezzük magunkat, az pont az információs túlterheltség. Még akkor is, ha történetesen tudásszomjunk van, és belevetjük magunkat az információ sűrűjébe.
„Információkutatók megállapították, hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB) információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken, mobiltelefonokon, táblagépeken, hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül. Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg, több mint 200 000 szót olvasnánk el, vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon.
Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel, mint az előző évben. Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre: alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az, amit egy magasan képzett ember egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén.
Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz, mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”– olvashatjuk a felmérésekben. Ráadásul 2011-es adat adja a példát, ami – a legjobbak között is – 14 éve volt, azóta pedig még kétségbeejtőbb lehet.
A Metal Hammer magazin személyes példája révén döbbenetes ezzel a mostani agyunkkal végignézni, ahogy lelkes emberek ezrei (annak idején 10 000 példányban is kinyomtatták a lapot!) üzennek egymásnak a Súgd meg nekünk rovat hasábjain, ahol diszkográfia-leírásokat kérnek a szerkesztőkről, egy hónapos késéssel adnak hibaigazítást, vagy zenekart szeretnének alapítani X megyében, netán levelezni akarnak Y banda rajongóival, nyilvánosan megadva a postacímüket, Z posztereket adnak ABC poszterekért és egyéb képekért cserébe.
A koncertbeszámolók, zenekari ismertetők, új megjelenések, interjúk mind első kézből kapott, fontos és izgalmas információknak számítottak, amiket a rajongók, olvasók lelkesen vártak hónapról-hónapra. És meg is jegyezték.
Merthogy a papíralapú információ-átadásnak az az előnye, hogy az ember jobban megjegyzi:már elég régóta végeznek felméréseket erről is, miszerint a kézzel leírt vagy nyomtatott, papíralapú szöveget az emberi agy jobban megjegyzi és fölfogja, mint a képernyőn olvasott szöveget (írom ezt úgy, hogy mindannyian képernyőn fogják olvasni, ugye).
Ez a tanulás elősegítésében ugyan lassabb, hiszen tollat kell ragadni, és bizony jegyzetelni kell, oldalakon keresztül írni, vázlatokat készíteni stb., ugyanakkor sokkal hatékonyabban megragad az információ.
Ugyanezt lehet elmondani arról a jelenségről is, hogy papíralapú térképeket már csak a hegyvidéki túrázók használnak, ők is a biztonság kedvéért, meg néhány lelkes papírtérkép-kedvelő – a GPS mindent átvett, még az olyan mezei szokások helyét is, mint az irányjelző táblák figyelését a kormány mögül.
Nem jegyzünk meg telefonszámokat, lakcímeket, irányítószámokat: készen kapunk mindent.Elvileg nem is arról lenne szó, hogy a fiatal generációk minden tagjának tudnia kellene minden áron, mi volt az a floppy-lemez vagy neadjisten, a „menedzserkalkulátor”.
Ezt még az idősebbek sem mindig tudják. A memóriánk kihelyezése, az okoseszközök mint hozzánk nőtt testrész kezelése az, ami felpörgeti az információ áramlását, de megállítani nem mindig tudja: az áramláson, átfolyáson van a hangsúly, nem a megmaradáson, a tároláson és a használaton.
Néhány adat arról, mennyi időt töltünk képernyő előtt (2024-es adatokra támaszkodva, a statisztika többi adatait itt lehet megnézni):
- Világszerte az emberek naponta átlagosan 6 óra 40 percet töltenek képernyőn.
- A napi képernyőidő 2013 óta naponta több mint 30 perccel nőtt.
- A 0-2 évesek csaknem fele (49 százaléka) okostelefonokkal kommunikál.
- A Z generáció naponta átlagosan 9 órát tölt képernyőn.
A régi Hammerek forgatása – de bármely analóg média kézbevétele, legyen az kazetta, bakelit, könyv, bármi – üdítő élmény, alámerülős, beszippantós tevékenység, amelyre sokkal nagyobb szüksége van az agyunknak, mint bármikor.Nem feltétlenül a régi-új információ megjegyzése miatt, hanem azért, mert biztosít egy teljesen más flow-élményt.
Nem a dopaminszintünk csúcsra járatása és a végtelenre nyújtott visszacsatolási hurkokba gabalyodás okozta kimerültség fogja leuralni az életünket. Már így is leuralja: nincs visszaút, és minél hamarabb valljuk be önmagunknak, annál könnyebb elfogadni és kikerülni a bűntudat rögös útját.
Ha viszont időnként visszarepülünk az időbe és jelen idejűvé tesszük az analóg életformá(n)k részeit, azzal többet nyerünk, mint veszítünk. Vegyük elő a kazettofont, lemezjátszót. Üssünk fel egy könyvet. Nézzük végig egyik kedvenc magazinunk valamelyik évfolyamát. Szemléljük hosszan a nyomtatott lapot. Fotózzunk filmre.
Bámuljunk a semmibe, unatkozzunk kicsit. Élvezzük.
foter.ro/kulonvelemeny/a-papiralapu-olvasas-jobbat-tesz-az-agyunkkal-mint-gondolnank
(KÜLÖN)VÉLEMÉNY
Sánta Miriám
https://www.minecheck.com/posts/your-brain-is-processing-more-data-than-you-would-ever-imagine/#:~:text=And%20every%20year%2C%20our%20brains,lifetime%2C%20through%20books%20and%20stories.
https://phys.org/news/2024-02-screens-paper-effective-absorb-retain.html
🌸
🌸
Bámuljunk a semmibe,
unatkozzunk egy kicsit
és
élvezzük az életet.
🌸
Bámuljunk a semmibe,
unatkozzunk egy kicsit
és
élvezzük az életet.
🌸
🌸
Az ember egyszerűségre,
kiszámíthatóságra,
a munkája megbecsülésére,
rendszerre,
igazságra vágyik egy post-truth korszakban,
ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia,
amennyire valószínűleg pár évszázaddal,
vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.
🌸
Az ember egyszerűségre,
kiszámíthatóságra,
a munkája megbecsülésére,
rendszerre,
igazságra vágyik egy post-truth korszakban,
ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia,
amennyire valószínűleg pár évszázaddal,
vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.
🌸
🌸
Tények
🌸
Józing Antal
🌸
Tények
🌸
Józing Antal
🌸
Tényleg 54 évesen halt meg a futópad feltalálója, miközben a Winston-cigaretta gyártója 102 évig élt?
Bizonyára ön is találkozott ezzel a közösségi oldalakon keringő testmozgásellenes bejegyzéssel.
Megnéztük az igazságtartalmát.
2016-ban az Oxford-szótár a „post-truth”, azaz a „posztigazság” szót választotta az év szavának.
A „post” itt nem az internetes bejegyzésre, hanem a valami utáni állapotra vonatkozik.
A szótár készítői főként a politikai jelenségek (Brexit, Donald Trump stb.) leírására hivatkoztak az igencsak divatba jött kifejezés értelmezésénél, de a jelentéstartalma ennél sokkal általánosabb.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a közvéleményre egyre kevésbé hatnak a tények és az igazságok, a tömegek a döntéseiket érzelmeikre és hitükre alapozzák.
Ezt felfedezve és erre alapozva megváltozott a politikai kommunikációnak és magának a sajtónak a működése.
A post-truth elsődleges terepe és legnagyobb táptalaja a közösségi média, ahol az ellenőrizetlen információk szabadon áramolhatnak; ráadásul a szakemberek szerint az algoritmusok kis is szolgálják az emberek érzelmeit, a szokatlanságokra és rejtett összefüggések feltárására való vágyódását.
Bizonyára nem kevés olyan Nyugat-olvasó van, aki kapásból, már a cím alapján kiszűri, hogy álhírről van szó.
Azonban néhány Facebook bejegyzés alaposan feladhatja a leckét.
Itt van például az alábbi szöveg, amely az utóbbi hetekben fáradhatatlanul köröz a Facebookon, és láthatóan nagy népszerűségben örvend.
Talán ön is találkozott vele:
A nyúl mindig fel-le ugrik, de csak 2 évet él, a teknős pedig, aki egyáltalán nem sportol, 400 évet él. Tehát pihenj, pihenj és ÉLVEZD AZ ÉLETET!
Bizonyára ön is találkozott ezzel a közösségi oldalakon keringő testmozgásellenes bejegyzéssel.
Megnéztük az igazságtartalmát.
2016-ban az Oxford-szótár a „post-truth”, azaz a „posztigazság” szót választotta az év szavának.
A „post” itt nem az internetes bejegyzésre, hanem a valami utáni állapotra vonatkozik.
A szótár készítői főként a politikai jelenségek (Brexit, Donald Trump stb.) leírására hivatkoztak az igencsak divatba jött kifejezés értelmezésénél, de a jelentéstartalma ennél sokkal általánosabb.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a közvéleményre egyre kevésbé hatnak a tények és az igazságok, a tömegek a döntéseiket érzelmeikre és hitükre alapozzák.
Ezt felfedezve és erre alapozva megváltozott a politikai kommunikációnak és magának a sajtónak a működése.
A post-truth elsődleges terepe és legnagyobb táptalaja a közösségi média, ahol az ellenőrizetlen információk szabadon áramolhatnak; ráadásul a szakemberek szerint az algoritmusok kis is szolgálják az emberek érzelmeit, a szokatlanságokra és rejtett összefüggések feltárására való vágyódását.
Bizonyára nem kevés olyan Nyugat-olvasó van, aki kapásból, már a cím alapján kiszűri, hogy álhírről van szó.
Azonban néhány Facebook bejegyzés alaposan feladhatja a leckét.
Itt van például az alábbi szöveg, amely az utóbbi hetekben fáradhatatlanul köröz a Facebookon, és láthatóan nagy népszerűségben örvend.
Talán ön is találkozott vele:
- A futópad feltalálója 54 éves korában elhunyt.
- A torna feltalálója 57 éves korában hunyt el.
- A testépítés világbajnoka 41 éves korában elhunyt.
- 60 évesen hunyt el a világ legjobb futballistája, Maradona.
- James Fuller Fixx nevéhez fűződik, hogy a futás népszerűsítésével segítette az amerikai fitnesz forradalom elindítását. 52 éves korában kocogás közben szívinfarktusban halt meg.
- A Nutella márka feltalálója 88 éves korában elhunyt
- A Winston cigarettagyártó 102 éves korában elhunyt
- Az ópium feltalálója 116 éves korában földrengésben halt meg
- A Hennessey Liquor feltalálója 98 éves korában elhunyt.
- Hogyan állapították meg az orvosok, hogy a testmozgás hosszabbá teszi az életet?
A nyúl mindig fel-le ugrik, de csak 2 évet él, a teknős pedig, aki egyáltalán nem sportol, 400 évet él. Tehát pihenj, pihenj és ÉLVEZD AZ ÉLETET!
🌸
Pihenj ... Pihenj és Élvezd az Életet!
🌸
Pihenj ... Pihenj és Élvezd az Életet!
🌸
🌸
Nézzük meg a kijelentések
igazságtartalmát ...
🌸
Nézzük meg a kijelentések
igazságtartalmát ...
🌸
A futópad feltalálója 54 éves korában elhunyt.A futópad mai formája egy William Edward nevű amerikai mérnökhöz fűződik, aki 97 évet élt. (1915 -2012).
A torna feltalálója 57 éves korában hunyt el.
Ennek így önmagában nem sok értelme van. A torna az ókori görögöknél afféle nemzeti sport volt, nem lehet „feltaláló”-ról beszélni, annál is inkább, mert már korábban már Kínában, Indiában és máshol is volt valami hasonló.
A testépítés világbajnoka 41 éves korában elhunyt.Ki? Mikor? Milyen világbajnokság? Értelmezhetetlen.
60 évesen hunyt el a világ legjobb futballistája, Maradona.
Diego Maradona valóban 60 évesen hunyt el,
és valóban a világ egyik legjobb futballistája volt.
De hogy élete a mozgásról és az egészségtudatos életről szólt, arról nem vagyunk meggyőződve. Merthogy a nyolcvanas évek közepétől két évtizedig kokainfüggő volt, majd súlyos alkoholgondjai voltak.
Emellett beteges elhízással is küzdött, volt, hogy a 165 centiméteres egykori csodacsatár 130 kilót nyomott.
James Fuller Fixx nevéhez fűződik,
hogy a futás népszerűsítésével segítette az amerikai fitnesz forradalom elindítását. 52 éves korában kocogás közben szívinfarktusban halt meg.Ez így igaz, de csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy Fuller 35 éves korában kezdett futni, amikor 97 kilogramm volt és naponta két csomag cigarettát szívott el.
Egy évtizeddel később már csak 70 kiló volt és leszokott a dohányzásról, de a korábbi életmódja mindenképpen befolyásolta korai halálát.
Legalább ennyire fontos, hogy a boncolásnál kiderült: Fullernek súlyos érszűkülete volt több szívkoronaérben, ami minden bizonnyal örökletes betegség volt: édesapja 43 éves korában halt meg ugyancsak szívinfarktusban.
A Nutella márka feltalálója 88 éves korában elhunyt
Pietro Ferrero, a Ferrero cég alapítója 51 évet élt (1898–1949).
A Nutellát mai formájában fia, Michele Ferrero dobta piacra, aki valójában 90 évet élt (1925 –2015).
Ő volt Olaszország leggazdagabb embere, de nem vagyunk biztosak benne, hogy annak köszönhette a hosszú életét, hogy sok Nutellát evett.
A Winston cigarettagyártó 102 éves korában elhunyt ...
A Winston cigaretta egy észak-karolinai városról kapta a nevét, ahol annak idején R. J. Reynolds elindította a dohánygyárát.
Reynolds sikeres és nagyon gazdag üzletember volt: 68 évesen halt meg hasnyálmirigy-rákban 1918-ban.
Az ópium feltalálója 116 éves korában földrengésben halt meg.
Ki? Mikor? Milyen földrengés?
Ennek így megint semmi értelme nincs. Fogalmunk nincs, hogy ki találta ki, hogy a mák tudatmódosításra is használható, de az biztos, hogy a Földközi-tenger medencéjében már több ezer évvel ezelőtt éltek ezzel a lehetőséggel az itt lakók.
A Hennessey Liquor feltalálója 98 éves korában elhunyt.A Hennessy-konyakokat gyártó céget, egy ír katonatiszt indította el Franciaországban, ahova vallási okok miatt települt át. Richard Hennessy 76 évet élt (1724-1800).
www.nyugat.hu/cikk/tenyrendorseg_tenyleg_54_evesen_halt_meg_futopad_a
A torna feltalálója 57 éves korában hunyt el.
Ennek így önmagában nem sok értelme van. A torna az ókori görögöknél afféle nemzeti sport volt, nem lehet „feltaláló”-ról beszélni, annál is inkább, mert már korábban már Kínában, Indiában és máshol is volt valami hasonló.
A testépítés világbajnoka 41 éves korában elhunyt.Ki? Mikor? Milyen világbajnokság? Értelmezhetetlen.
60 évesen hunyt el a világ legjobb futballistája, Maradona.
Diego Maradona valóban 60 évesen hunyt el,
és valóban a világ egyik legjobb futballistája volt.
De hogy élete a mozgásról és az egészségtudatos életről szólt, arról nem vagyunk meggyőződve. Merthogy a nyolcvanas évek közepétől két évtizedig kokainfüggő volt, majd súlyos alkoholgondjai voltak.
Emellett beteges elhízással is küzdött, volt, hogy a 165 centiméteres egykori csodacsatár 130 kilót nyomott.
James Fuller Fixx nevéhez fűződik,
hogy a futás népszerűsítésével segítette az amerikai fitnesz forradalom elindítását. 52 éves korában kocogás közben szívinfarktusban halt meg.Ez így igaz, de csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy Fuller 35 éves korában kezdett futni, amikor 97 kilogramm volt és naponta két csomag cigarettát szívott el.
Egy évtizeddel később már csak 70 kiló volt és leszokott a dohányzásról, de a korábbi életmódja mindenképpen befolyásolta korai halálát.
Legalább ennyire fontos, hogy a boncolásnál kiderült: Fullernek súlyos érszűkülete volt több szívkoronaérben, ami minden bizonnyal örökletes betegség volt: édesapja 43 éves korában halt meg ugyancsak szívinfarktusban.
A Nutella márka feltalálója 88 éves korában elhunyt
Pietro Ferrero, a Ferrero cég alapítója 51 évet élt (1898–1949).
A Nutellát mai formájában fia, Michele Ferrero dobta piacra, aki valójában 90 évet élt (1925 –2015).
Ő volt Olaszország leggazdagabb embere, de nem vagyunk biztosak benne, hogy annak köszönhette a hosszú életét, hogy sok Nutellát evett.
A Winston cigarettagyártó 102 éves korában elhunyt ...
A Winston cigaretta egy észak-karolinai városról kapta a nevét, ahol annak idején R. J. Reynolds elindította a dohánygyárát.
Reynolds sikeres és nagyon gazdag üzletember volt: 68 évesen halt meg hasnyálmirigy-rákban 1918-ban.
Az ópium feltalálója 116 éves korában földrengésben halt meg.
Ki? Mikor? Milyen földrengés?
Ennek így megint semmi értelme nincs. Fogalmunk nincs, hogy ki találta ki, hogy a mák tudatmódosításra is használható, de az biztos, hogy a Földközi-tenger medencéjében már több ezer évvel ezelőtt éltek ezzel a lehetőséggel az itt lakók.
A Hennessey Liquor feltalálója 98 éves korában elhunyt.A Hennessy-konyakokat gyártó céget, egy ír katonatiszt indította el Franciaországban, ahova vallási okok miatt települt át. Richard Hennessy 76 évet élt (1724-1800).
www.nyugat.hu/cikk/tenyrendorseg_tenyleg_54_evesen_halt_meg_futopad_a
🌸
Ha zombi akarsz lenni
ne olvass!
🌸
Ha zombi akarsz lenni
ne olvass!
🌸
🌸