❖
A Mai Világban ...
Megérteni egymást örömben és szenvedésben,
segíteni akár csak egy szóval vagy egy gondolattal.
Mert a lelkünkben lakozó szeretet talán a legnagyobb ajándék
és a legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk.
Emiatt miért ne mondhatnánk elégszer ...
- KÖSZÖNÖM -
A Mai Világban ...
Megérteni egymást örömben és szenvedésben,
segíteni akár csak egy szóval vagy egy gondolattal.
Mert a lelkünkben lakozó szeretet talán a legnagyobb ajándék
és a legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk.
Emiatt miért ne mondhatnánk elégszer ...
- KÖSZÖNÖM -
❖
A szeretet legmélyebb formája nem hangos,
nem követel, és nem szab feltételeket.
Egyszerűen csak jelen van – csendben, tisztán, ítéletmentesen.
Ez a jelenlét nem a szavakban, hanem a figyelemben,
az elfogadásban és a valódi látásban nyilvánul meg.
Ott születik meg, ahol valaki úgy néz rád,
hogy közben nem akar másmilyenné formálni, csak megérteni azt, aki vagy.
Ez a szeretet nem akar „jobbá tenni”, mert már most is értékesnek lát.
És ez a fajta látás gyógyít – mert megengedésben és tiszta szívből fakad.
nem követel, és nem szab feltételeket.
Egyszerűen csak jelen van – csendben, tisztán, ítéletmentesen.
Ez a jelenlét nem a szavakban, hanem a figyelemben,
az elfogadásban és a valódi látásban nyilvánul meg.
Ott születik meg, ahol valaki úgy néz rád,
hogy közben nem akar másmilyenné formálni, csak megérteni azt, aki vagy.
Ez a szeretet nem akar „jobbá tenni”, mert már most is értékesnek lát.
És ez a fajta látás gyógyít – mert megengedésben és tiszta szívből fakad.
❖
❖
Trebó Róbert
Hogy Lehet Megköszönni?
Hogy lehet megköszönni
Egy ajándék életet?
Verset kell csak irogatni?
Énekelni éneket?
Hogy lehet viszonozni
A létezés örömét?
Csokoládé egy doboznyi,
Adva ízek özönét?
Hogy lehet meghálálni
Azt, hogy hálás lehetek?
Virág kell csak, ládányi,
Szirom, tövis, levelek?
Hogy lehet egy életet
Eléggé megköszönni?
Látni kell a lényeget,
Öleléssel közölni!
❖
Trebó Róbert
Hogy Lehet Megköszönni?
Hogy lehet megköszönni
Egy ajándék életet?
Verset kell csak irogatni?
Énekelni éneket?
Hogy lehet viszonozni
A létezés örömét?
Csokoládé egy doboznyi,
Adva ízek özönét?
Hogy lehet meghálálni
Azt, hogy hálás lehetek?
Virág kell csak, ládányi,
Szirom, tövis, levelek?
Hogy lehet egy életet
Eléggé megköszönni?
Látni kell a lényeget,
Öleléssel közölni!
❖
❖
Ibolya Lakatosné Bungó
Köszönöm Életem
Köszönöm Istenem életem,
Belülről hevít gyönyörű érzelem.
Olyan szép volt ma is az ébredésem
Új napot köszöntő, káprázatos fényben.
Nem tudom, milyen érzéssel születtem,
De élni szerettem mindig, szüntelen.
Nem sietek, mint régen, sehova ma,
Elgondolkodom néhány pillanatra.
Megfejthetem-e még, miért létezek,
Mulandóságban is szépre éhezek.
Talán tudom is, mi az, ami örök,
Bennünk lévő, láthatatlan örömök!
Míg vágyom a Nap édes ébredését,
Megélem sorsom beteljesülését,
Mely sokszor szeretett, máskor megsebzett,
Elveszni hasztalan mégsem engedett!
Míg ölel életem reménysugara,
Míg vigyáz rám álmom őrzőcsillaga,
Míg szívemben a szeretet lángja lobog,
Az eltévedtek közt is boldog vagyok!
❖
Ibolya Lakatosné Bungó
Köszönöm Életem
Köszönöm Istenem életem,
Belülről hevít gyönyörű érzelem.
Olyan szép volt ma is az ébredésem
Új napot köszöntő, káprázatos fényben.
Nem tudom, milyen érzéssel születtem,
De élni szerettem mindig, szüntelen.
Nem sietek, mint régen, sehova ma,
Elgondolkodom néhány pillanatra.
Megfejthetem-e még, miért létezek,
Mulandóságban is szépre éhezek.
Talán tudom is, mi az, ami örök,
Bennünk lévő, láthatatlan örömök!
Míg vágyom a Nap édes ébredését,
Megélem sorsom beteljesülését,
Mely sokszor szeretett, máskor megsebzett,
Elveszni hasztalan mégsem engedett!
Míg ölel életem reménysugara,
Míg vigyáz rám álmom őrzőcsillaga,
Míg szívemben a szeretet lángja lobog,
Az eltévedtek közt is boldog vagyok!
❖
❖
Piroschka Iréne Geng
Hála és Köszönet
Nem tudom, mit hoz a holnap,
mit tartogat számomra a jövő,
de ma hálásabb vagyok, mint tegnap,
s a hit nyelvén mondom, köszönöm.
A hála az, amikor észreveszed,
hogy az élet ajándék,
a hála az, ami ébren tartja
szíved szeretetét,
A hála csak jó szívben
ver gyökeret,
a hála az, amikor imára
összekulcsolod kezed,
s megköszönöd Istennek
áldását s a kegyelmet.
❖
Hála és Köszönet
Nem tudom, mit hoz a holnap,
mit tartogat számomra a jövő,
de ma hálásabb vagyok, mint tegnap,
s a hit nyelvén mondom, köszönöm.
A hála az, amikor észreveszed,
hogy az élet ajándék,
a hála az, ami ébren tartja
szíved szeretetét,
A hála csak jó szívben
ver gyökeret,
a hála az, amikor imára
összekulcsolod kezed,
s megköszönöd Istennek
áldását s a kegyelmet.
❖
❖
Aranyosi Ervin
Édesanyám
Édesanyám, te drága lélek,
általad lettem, tőled élek!
Tápláltad testem, s lelkemet,
s éreztem szíved hogy szeret.
Ápoltál, óvtál, védtél engem,
tanítottál, mivé kell lennem.
Látom, szép szemed hogy ragyog,
hisz legszebb csodád, az én vagyok.
Tanítottál szép álmot szőni,
hát jöttem hozzád megköszönni!
Szép arcodra egy csókot nyomni,
hogy láthassalak mosolyogni.
Hogy mondhassak egy verset néked,
mert veled áldott meg az élet!
Tőled vagyok az, aki lettem!
Te vagy, kit elsőnek szerettem!
❖
Édesanyám
Édesanyám, te drága lélek,
általad lettem, tőled élek!
Tápláltad testem, s lelkemet,
s éreztem szíved hogy szeret.
Ápoltál, óvtál, védtél engem,
tanítottál, mivé kell lennem.
Látom, szép szemed hogy ragyog,
hisz legszebb csodád, az én vagyok.
Tanítottál szép álmot szőni,
hát jöttem hozzád megköszönni!
Szép arcodra egy csókot nyomni,
hogy láthassalak mosolyogni.
Hogy mondhassak egy verset néked,
mert veled áldott meg az élet!
Tőled vagyok az, aki lettem!
Te vagy, kit elsőnek szerettem!
❖
❖
Szekér Györgyi
Édesanyám
Összegyűrve üldögélt anyám
belémarkolt a messze-föld árnya
ősz bujkált az útszéli lombban
konyhakövön zörrent sóhajtása.
Arcán megnőttek a részletek
lelke tavasz volt rongyruhában
emlékekből szürcsölt képeket
a reggeli harmat mulandóságában.
Asztalszélén elfogyasztotta az idő
vesződve haladt a repedés a falon
kezében mezítelen kenyerén
szeme egykedvűn babrálgatott.
Ablakkerete törölhetetlen vásznán
a kifeszített táj egyhangúsága nyúlott
imádsága koldusan nézett ölén
mikor kapu nyílása reményt bontott.
Kicsüngött jelene a ház szögletéből
a vakolat elzokogta kihamvadt színét
varázslat billent félre mérlegén
falnak csordult az elfeledett szegély
estelente petyhüdtre vetkőzött.
Megfáradva térdet hajlított lába
a holnap félrehajtva gubbasztott
szótlanul üldögélt mellette a párna.
Odakint szél tépelődött a gondokon
lámpák ragyogását gyilkolta a köd
dombok hullámába égalja fuldokolt
a harangszó elvirágzott a háztető fölött
Ágya hajlatáról alászálltak az álmok
igaztalan földi harcában elesett
búbánat hitveseként élte életét mégis
minden este másért vetett keresztet.
Az éj néha elengedett egy csillagot
elhullt csillagjait anyám dédelgette
úgy babusgatta mint mellén gyermekét
kérges titkokat őrzött bőre redőiben.
A legszebbeket érdemelte a szavaktól
mit anyanyelv belőle formált nekem
s örök visszhangként kell visszatérjen
gyermeki szívemből a köszönöm ...
Szekér Györgyi
Édesanyám
Összegyűrve üldögélt anyám
belémarkolt a messze-föld árnya
ősz bujkált az útszéli lombban
konyhakövön zörrent sóhajtása.
Arcán megnőttek a részletek
lelke tavasz volt rongyruhában
emlékekből szürcsölt képeket
a reggeli harmat mulandóságában.
Asztalszélén elfogyasztotta az idő
vesződve haladt a repedés a falon
kezében mezítelen kenyerén
szeme egykedvűn babrálgatott.
Ablakkerete törölhetetlen vásznán
a kifeszített táj egyhangúsága nyúlott
imádsága koldusan nézett ölén
mikor kapu nyílása reményt bontott.
Kicsüngött jelene a ház szögletéből
a vakolat elzokogta kihamvadt színét
varázslat billent félre mérlegén
falnak csordult az elfeledett szegély
estelente petyhüdtre vetkőzött.
Megfáradva térdet hajlított lába
a holnap félrehajtva gubbasztott
szótlanul üldögélt mellette a párna.
Odakint szél tépelődött a gondokon
lámpák ragyogását gyilkolta a köd
dombok hullámába égalja fuldokolt
a harangszó elvirágzott a háztető fölött
Ágya hajlatáról alászálltak az álmok
igaztalan földi harcában elesett
búbánat hitveseként élte életét mégis
minden este másért vetett keresztet.
Az éj néha elengedett egy csillagot
elhullt csillagjait anyám dédelgette
úgy babusgatta mint mellén gyermekét
kérges titkokat őrzött bőre redőiben.
A legszebbeket érdemelte a szavaktól
mit anyanyelv belőle formált nekem
s örök visszhangként kell visszatérjen
gyermeki szívemből a köszönöm ...
❖
❖
❖
❖
❖
Dalszöveg
❖
Köszönöm
Köszönöm, hogy értem jöttél
út porából felemeltél
Köszönöm, hogy életemnek
új értelmet adtál
Köszönöm, hogy segítettél
a bajban nem feledtél
Köszönöm, hogy megérezted
szükségem van rád
Köszönöm, hogy erőt adtál
bánatomban vígasztaltál
Köszönöm, hogy hozzám mindig
türelmes voltál
Köszönöm, hogy elviseltél
lehetetlent sosem kértél
Köszönöm, hogy megértetted
szükségem van rád
Ki tudja, nélküled hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
Köszönöm, hogy rám találtál
köszönöm, hogy velem voltál
Köszönöm, hogy végül mégis
magamra hagytál
Köszönöm, hogy elengedtél
hálát sosem követeltél
Köszönöm, hogy megérezted
nincs szükségem rád
Ki tudja, melletted hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
❖
Dalszöveg
❖
Köszönöm
Köszönöm, hogy értem jöttél
út porából felemeltél
Köszönöm, hogy életemnek
új értelmet adtál
Köszönöm, hogy segítettél
a bajban nem feledtél
Köszönöm, hogy megérezted
szükségem van rád
Köszönöm, hogy erőt adtál
bánatomban vígasztaltál
Köszönöm, hogy hozzám mindig
türelmes voltál
Köszönöm, hogy elviseltél
lehetetlent sosem kértél
Köszönöm, hogy megértetted
szükségem van rád
Ki tudja, nélküled hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
Köszönöm, hogy rám találtál
köszönöm, hogy velem voltál
Köszönöm, hogy végül mégis
magamra hagytál
Köszönöm, hogy elengedtél
hálát sosem követeltél
Köszönöm, hogy megérezted
nincs szükségem rád
Ki tudja, melletted hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
❖
❖
Török Klaudia
Köszönöm
Köszönöm, hogy élsz, ismersz és szeretsz,
Köszönöm, hogy gondolsz rám és soha nem feledsz.
Köszönöm, hogy jónak látsz, és a rosszat eltűröd,
A rosszat mellőlünk mindig elűzöd.
Köszönöm, hogy lényemnek egy új világot adtál,
És a sötétben tapogatózva fényt gyújtottál.
Köszönöm, hogy helyettem is látsz,
Amikor körülöttem minden sötétbe borul.
Köszönöm a reményt, amit nyújtasz,
Mikor úgy érzem, hogy számomra nincs tovább út.
Köszönöm az örömöt mellyel minden nap megajándékozol.
Köszönöm hallgatóságod, megértésed és tanácsod.
Köszönöm titkaidat, és hogy te magad is titoktartó vagy.
Köszönöm barátságod, amely igaz, s ha igaz mindörökké tart.
Török Klaudia
Köszönöm
Köszönöm, hogy élsz, ismersz és szeretsz,
Köszönöm, hogy gondolsz rám és soha nem feledsz.
Köszönöm, hogy jónak látsz, és a rosszat eltűröd,
A rosszat mellőlünk mindig elűzöd.
Köszönöm, hogy lényemnek egy új világot adtál,
És a sötétben tapogatózva fényt gyújtottál.
Köszönöm, hogy helyettem is látsz,
Amikor körülöttem minden sötétbe borul.
Köszönöm a reményt, amit nyújtasz,
Mikor úgy érzem, hogy számomra nincs tovább út.
Köszönöm az örömöt mellyel minden nap megajándékozol.
Köszönöm hallgatóságod, megértésed és tanácsod.
Köszönöm titkaidat, és hogy te magad is titoktartó vagy.
Köszönöm barátságod, amely igaz, s ha igaz mindörökké tart.
❖
❖
